Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-11-27 / 10. szám
Budapest, 1912. november 27. 3 Mégis, mi történt? A láthatatlan kezek ismét akcióba léptek és elérték, hogy az ügyosztály ismét alkuba bocsátkozott az eladókkal. Sikerült is ötvenkétezer koronát lefaragni az eredeti ajánlatból, ami már egymagában véve is gyanús színben tünteti fel az egész üzlet szoliditását. A pénzügyi bizottság még igy sem fogadta el az előterjesztést, mert a vételt ezen az árban sem tartotta előnyösnek. Vaszilievits alpolgármester, aki a bizottság ülésén elnökölt, maga jelentette ki, hogy a telkek árából legalább húszezer koronát lehet még lealkudni! A pénzügyi bizottságban szenvedett kudarc még mindig nem volt elég a tanácsnak. Dacára az elutasításnak, minden jogszokás és gyakorlat ellenére a közgyűlés elé vitte az ügyet s az ismert módszer szerint a tárgysorozat legvégére tűzte ki az előterjesztés tárgyalását. Számításában nem csalódott: alig tíz ember jelenlétében, hozzászólás nélkül megszavazták a vételt és így most ismét a belügyminiszteren a sor, hogy a fővárost megmentse e haszontalan üzlettől. Értesülésünk szerint a közgyűlés határozata ellen felebbezést nyújtanak be s a felebbezés indokolása meg fogja világítani az egész üzlet hátterét. Közpénzekről, a főváros adófizető polgárainak filléreiről van itt szó. Százezres kiadásról, amelyre nem a fővárosnak, hanem a telekspekulánsoknak van szükségük. Elszomorító tünet, hogy még az olyan fényes tehetségű és abszolút tisztakezű embert is, mint Harrer Ferenc dr. tanácsnokot, meg tudnak téveszteni egyesek s a jóhiszeműségét és puritánságát arra tudják felhasználni, hogy a főváros pénztárából jogtalan anyagi előnyökhöz jussanak. Felháborító különben már az is, hogy ilyen időben, amikor a város pénztára olyan üres, amilyen nem volt még sohasem, amikor a deficit réme katasztrófával fenyegeti a főváros háztartását és kölcsönpénzre sincsen kilátás — a Tabán szabályozása és más hasonló ürügyek alatt, százezres telekvásárlásokba bocsátkozzék a főváros. Ebben merül ki most úgyszólván az egész városházi tevékenység, de ha ez így van — és ez így van! — akkor sokkal helyesebb, ha sétálni küldik a tisztviselőket, ahelyett, hogy ilyen és hasonló üzletekkel terhelnék a várost. Akkor, amikor a közgyűlés is, a belügymiegy vételt és azt mégis kersztül forszírozzák, amikor nyílt titok, hogy az utolsó közgyűlésen elintézett többi telekvétel is (nevezetesen a Scháffer-féle és a Hirchl-féle ingatlanok megszerzése) hasonlóan illatos természetű: — ! ne csodálkozzék a tanács és ne vegye rossz néven Harrer tanácsnok, hogy a közvélemény az orrához kap, valahányszor ezt a jelszót hallja, hogy ,, szabály ozás" . . . II] MILLIÓÉI nSZfiHHVáKHÜ. A véderőtörvény értelmében a főváros területén hat űj kaszárnyát építenek. Hónapok óta tárgyal már a hadvezetőség emiatt Bárczy polgármesterrel. A tárgyalások során a polgármester ügy körvonalozta a főváros álláspontját, hogy a hat közül hármat a város hajlandó megépíteni, a másik három költségeit pedig a kormányhatóság viselje. A megegyezés ilyen irányban meg is történt. A kaszárnyák területének kijelölésére még nincs végleges döntés. Harrer Ferenc városépítés! tanácsnoknak erre vonatkozólag két alternativ terve van, amely fölött kedden döntenek. Formális javaslatot az építésre a városgazdasági ügyosztály tesz, ahova, tudvalevőleg a közterületek fölhasználásának ügye tartozik. Nehéz súlyos milliókat fog itt a város — nem tudjuk honnan — kiizzadni; a több milliós áldozattal fölépített kaszárnyákat a főváros bérbeadja aztán a honvédelmi kormánynak. A bérösszeg persze jóval kisebb, mint a befektetett építési tőke amortizációja. Az ügyet szerdán veszi át Márkus Jenő tanácsnok. Akarja látni Kelet mesés kincseit. Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca 21 365.000 család városatya aludt, a többi a pipázóban szivarozott. Természetesen a választásokról folyt a szó és még természetesebb, hogy Vázsonyi Vilmost hallgatták az emberek. A demokraták vezére elmesélte, mennyi gondot okozott néki, hogy a túltengő ambíciót megfékezze, A demokrata körben a jelöltekről beszéltek a hívek. Az egyik párttag, egy alsósmérkőzésekben megőszült ügyvéd, hatalmas beszédet vágott ki a maga érdekében, így szavalt Vázso- nyínak: 180.000 lakásban nyomorog. Egyik előző számunkban már jeleztük, hogy szomorú gazdasági helyzetünket misem jellemzi jobban, mint az épitkezés nagymérvű megcsappanása. Az építési iparban beállott pangás megdöbbentő adatait tárja elénk az alábbi nyilatkozat, amelyet a legilletékesebb szakértők egyike, újlaki Müller József, az „Újlaki tégla- és mészégető r.-t,“ kitűnő vezérigazgatója közölt munkatársunkkal: — Fájdalomtól megtört a szívem, amiért nagyrabecsült vezérünk kegyeskedett engem minden jelölti kombinációból kihagyni. Pedig tanúja ég és minden demokrata, hogv tizennyolc esztendő óta egyebei sem teszek, mint azt, hogy életemet és véremet áldozom a demokrata elvekért. Engem akarnak mellőzni, engem, aki ezer csatában véreztem, mindennap itt vagyok a körben, időt és pénzt vesztek itten . . . — Mért veszi fel mindig olyan gyöngén? — szólt ebben a pillanatban egy demokrata s az ügyvéd úr szónoklata harsogó derültségbe veszett, A városatyák mohón élvezték Vázsonyi pompás előadását. Ök is harsogtak és kacagtak s talán még mindig kacagnának, ha időközben ki nem buktak a választásnál. Amely esetben. ők fogják felavatni az újoncokat, december hó negyedik napján, délután négy órakor. Megjelenés fekete zsaketban. — Az év elején beállott és a még mindig tartó pénzinség okozta, hogy az építkezés a fővárosban csak a legszűkebb korlátok között mozgott. Ez az oka annak, hogy a kartell kötelékébe tartozó téglagyárak, amelyeknek a kontingense 450 millió faltéglára rúg, október végéig mindössze csak 147 millió téglát, vagyis a kontingált mennyiség 31.4 százalékát helyezték el, míg tavaly ugyanezen időszak alatt 255 millió darabot tehát 55.2 százalékot adtak és szállítottak el. A szokatlanul gyengén folyó építkezéseknek szomorú eredményei abban is megnyilvánulnak, hogy a harmadik évnegyedben (a novemberi fertályban) a fővárosban mindössze csak 700 lakás maradt üresen és a fele ezeknek is a Lágymányosra esik. Egészen bizonyosra vehető, hogy az üres lakások egyrészébe azért sem költözködtek be, mert azok teljesen lakhatatlan állapotban vannak. Ezek az adatok a legmeggyőzőbben bizonyítják azt a különben is tudott dolgot, hogy Budapesten kétségbeejtően nagy lakásínség van. De van egy megdöbbentőbb statisztikai adat is arra, hogy mennyire kevés a lakások száma: Budapesten ugyanis 180.000 lakásban 365.000 család él. tehát átlagszámítással két családra csak egy lakás jut. Bizonyos ezekután és ez a téglagyárakra is megnyugtató lehet, hogy az építkezés — a halaszthatatlan szükségesség nyomása alatt — nyomban fellendül, mihelyt a pénzpiac felszabadul a reája nehezedő lidércnyomás alól. Mig azonban Budapesten ily szánalmas adatokat produkál az épitkezés pangása, addig Bécs- ben — ahol a nemzetközi pénzfeszültség ép olyan mértékben volt érezhető, mint nálunk — az egész évben vígan építettek és a téglagyárak eddig 20 millió téglával szállítottak többet, mint az előző évben. Ennek a magyarázata csak az lehet, hogy ott az építkezést a városi adminisztráció serkenti gyorsabb lüktetésre. Nálunk megelégesznek a „zseniálisan" megszerkesztett programmal, A végrehajtás már más lapra tartozik. Tjofzer cs. és kir. udvari és kamarai szadiié diva háza Budapest, IV., Kossutíj Pajos-utca g. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf Keglevich István ut. A Az összes, bel- és külföldi kiállításokon legutóbb „Tu in“-bsn kizárólag díszoklevéllel kitüntetve. Mindenütt kapható. Frojectogrsph r.-t. 3ozsef főherceg o csősz, és hír. fensége uduari szállítója. A főváros legelőkelőbb mozgJfénykép bemutató helyisége. Hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön teljesen : ú. u. S órától folytatólagosan éjjel IZ óráig. ________■
