Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-10-30 / 6. szám
1912, október 30 S^tefényí Józsefből öreg napjaira telekspekuláns lett. A bűnben fogant Sárosfül de épülő frontját hatalmas tábla díszíti, rajta a következő felhívás keringöre: Kis parcellák olcsón, előnyős részletfizetésre eladók. Prospektust küld és felvilágosítással szolgál VI., Andrássy- ut 60., vagy Átlós-út 8. számú iroda. Ártatlan, szimpla kis reklámhirdetés s első pillanatra bizonyára senki sem hinné el, hogy a szerény hirdetés mögül is Szt erényi József v. b. t. t. szőrös keze kandikál ki. Szterényi József belátta, hogy ha a kegyetlen végzet városházi mandátumot juttatott néki, illik, hogy a fővárosnál is kitegyen magáért és talpfánál maradandóbb emléket akar magának állítani a főváros közönségének a szivében. E végből egyet gondolt és — részvénytársaság lett belőle, a mely társaság a telekspekuláció vizein akar százezres nyereségek felé evezni. A kis hirdetés Szterényi Józsefnek és társainak az üzleti jelentése. A Sasad vidékét szemelte ki a nyugalmazott államtitkár a telekspekuláció magasztos céljaira, Konzorciumot alapított, amelynek tagjai kívüle a következők: Bayer Dezső purgógyáros, Löllbach műépítész, H o 1 e k Sámuel takarékpénztári titkár, H o e p f n e r Guidó műépítész, Kovács Elemér dr. ügyvéd, H e r z Á rmin szalámikészitö és -—- hogy orvos is legyen kéznél —- Nékám Lajos egyetemi tanárj Ez a társaság a múlt esztendőben szép csöndesen mintegy ötvenezer négyszögölnyi területet vásárolt össze a Sasadon, átlag 8 koronájával. Ugyanezekért a telkekért ma egészen bátran elkérnek 28—30 koronát négyszögölenként, a haszon tehát nem is nevezhető egészen jelentéktelennek. Eddig azonban csupán arról van szó, hogy Szterényi a tőle megszokott zsíros üzleteket kiterjesztette Buda telkeire is. A dolog ott kezdi súrolni a közérdeket és a jóiz~ lést, ahol sorját ejtjük annak a módnak, ahogyan Szterényi József a háttérből irányította a megvásárolt telkek értékemelésére irányult akciót. Mert alig, hogy a konzorcium a hatalmas telektömböt megszerezte, lázas buzgalommal indult meg a munka az „elhanyagolt városrész“ megmentésére, a Sasad és vidékének „íölszabaditására“. Villamosvasutat, vízvezetéket, csatornázási és egyéb közműveket követeltek az emberek s a be nem avatottak joggal hihették, hogy itt valóban egy közérdekű, nemes célú akció folyik, holott Szterényiék a Sasad és vidékét csak addig akarták a keblükön melengetni, amig a polgármesternek, a tanácsnak és a közvéleménynek megfözésével sikerűi nékik a telkek árát megnégyszerezni. Depu- tációk jártak-keltek, interpellációk hangzottak el. sajtóközlemények láttak napvilágot azzal a refrénnel, hogy a Sasad a világ legelhanyagoltabb területe, hogy az ország jövője attól függ, mennyit hajlandó a főváros a Sasad felvirágoztatására áldozni. Tavaly a konzorcium hatalmas népgyűlést is rendezett s a szónokok az igazságtól remegő hangon dörögtek z átkos Közúti ellen és az át- kos Városi ellen, amiért a Sasad vidékét érintő Villányi-ut még mindig villamos vasút nélkül porlad. Néhány hónappal később pedig, ugyanazok a derék emberek, akik a népgyűlést rendezték, küldöttséget szerveztek és alázatos instanciával fordultak Sándor Pálhoz. A Közúti vezérigazgatójáról köztudomású az az értékes tulajdonsága, hogy őszinte és szókimondó ember. Ezúttal is annak bizonyult. Meghallgatta a küldöttség szónokainak zokogó kupiéit, de a sok beszéd végén rájuk szólt: — Az urak sok borsot törtek az orrunk alá. A népgyűléseken egészen más hangon beszéltek a Közútiról! Szerencséjére Szterényinek és érdektársai3 nak, a Villányi-uti vonal különben is jó dolognak ígérkezik s a Közútinak amúgy is nagy telkei vannak azon a vidéken. így történt, hogy a városházán gyanús sietséggel megoldották a Villányi-úti vonal kérdését s természetesen a Közúti javára, a Városi kárára. Sokszor az ember igazán nem tudhatja, mi lappang a közérdek leple mögött . . . ilrkádszerái üzletekT ilos a járdát ELFOGLALNI 2 A városházán újabb Piccadilly készül: ismét a közterületet akarják magáncélokra kihasítani, Az elmúlt hét szenzációja az volt, hogy a városépítési ügyosztály vezetője, Harrer Ferenc dr., a városházán szokatlan bátorsággal szállott szembe annak az érdek- csoportnak a merényletével, amely az Erzsé- bet-tér, Deák Ferenc-tér, Deák Ferenc-utca és Miatyánk-utca által határolt telektömbnek a kiterjesztésével, árkádos palotát akar épb teni s az árkád pillérjeit a járdára, tehát a főváros területére szeretné felállítani. A telektömb tulajdonosa az Adria Biztosító Társaság (képv: dr. Heteés Antal ügyvéd, főv. biz- tag), amely, mint ismeretes, körülbelül egy esztendő előtt kérte a tanácstól az árkádos építkezéshez szükséges elvi építési engedélyt. A tanács ezúttal a közérdek álláspontjára helyezkedett s megtagadta az engedélyt, a közmunkák tanácsa azonban nagylelkűen hozzájárult a merész tervhez s a belügyminiszter végső fokon a közmunkák tanácsának, tehát Heteéséknek adott igazat. Az elvi döntésen felbátorodva, a külföldi biztositó társaság most már a végleges építési engedély megadását kérte a tanácstól s benyújtotta a részletes terveket. Ezekből a tervekből kitűnik, hogy a derék társaság nemcsak a járdát akarja a maga számára lefoglalni, hanem az úttestből is két métert kíván az árkádos palota céljaira kihasítani. Körülbelül ,50—60 négyszögölnyi közterületnek az elrablásáról van itt szó s minthogy ezen a helyen a telek értéke bátran vehető fel 6000 koronával négyszögölenként, az Adria-társa- ság szemérmetlen kérelme — egyéb szempontoktól eltekintve — mintegy 260,000 koronának az ajándékozására irányul• Pedig ezek az egyéb szempontok ugyancsak fölös számmal vannak. Elsőben is veszedelmes precedens származnék abból, ha a főváros a járdahasználatra szánt közterületeket magánosoknak - pláne ingyen! -—- átengedne. Ily módon Budapestből rövidesen árkádváros lenne, ami a vidéken talán nem baj, de a főváros óriási forgalma nem tűri a járdáknak magáncélokra való lefoglalását. A pillérek teljesen elfoglalják a járdát, ez pedig egyenesen közveszélyes állapotokat teremt. Érthetetlen, hogy az Adria Társaság az elvi engedélynek az akadályát szerencsésen megúszta, holott a gyakorlat a járdaterületre vonatkozólag — igen helyesen — annyira skrupuló- zus, hogy a mutlkoriban pl. egy mozgószin- ház épületére lámpát sem engedélyeztek, azzal az indokolással, hogy a lámpa a járdahasználatot korlátozná! Városrendezési szempontból is egyenesen abszurd dolog az árkádszerű építkezés engedélyezése, amely csak akkor volna artisztikus, ha a társaság telke mellett lévő házak szintén árkádokkal volnának felépítve, igy azonban, mikor erről szó sincsen, az ilyen egyedülálló, kiugró stilus teljesen tönkreteszi és elcsúfítja az egész környék városrendezését. A középitési bizottság ülsén Szabó József és Steinhardt Antal bizottsági tagok rámutattak arra is, hogy a tervek szerint a társaság a járda alatt pincéket akar építeni, a jábda alatt lefektetett közműveknek s a közelben lévő földalatti villamosvasúti hálózatnak nagy veszedelmére. A vita, amely a középitési bizottságban az engdély körül kifejlődött, örömmel és megnyugvással kell, hogy eltöltse a főváros lakosságát. Kitűnt, hogy a bizottság tagjai teljes tudatában vannak súlyos felelősségüknek s újból nyilvánvalóvá lett, hogy Harrer Ferenc dr. tanácsnok, ez a ritka tudású, páratlan szorgalmú, megközelíthetetlen jellemű férfiú, méltán büszkesége a fővárosnak és méltán rászolgált a közbizalomra, amely öt aránylag fiatalon állította díszes pozíciójába. Bizony, bizony, ha még 1 — 2 Harrer Ferenc akadna a városházán, akkor talán sohasem kerülne sor Piccadillyszerü merényletekre és akkor olyan szemérmetlen kéréssel, mint a szóban forgó árkádépitkezés, nem is mernének a fővároshoz fordulni. A középitési bizottság kimondotta, hogy a főváros eminens érdekeit még a miniszterrel szemben is megvédelmezi és az árkádos építkezést nem engedélyezi. Hisszük és reméljük, hogy a közgyűlés is magáévá teszi ezt a becsületes álláspontot s legrosszabb esetben arra fogja szorítani a biztositó társaságot, hogy a fővárostól elsajátítandó közterületnek legalább fizessék meg az árát! BnOBBBBaBBBBBaBBaBaBBaBBBUBBBBBBBBBaBaBBBaaaaBaBIlBn Hkapja látni Kelet mesés kincseit! Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca 21 anaiiiBiiiiiiiiKiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiii 0 3 00HB5BTVflH. "“'Lí», Elsner, Mészáros. Kelenföldön hetekkel ezelőtt nagyszabású mozgalom indult meg. Ennek a mozgalomnak a célja az volt, hogy a fővárosnak ez a mostoha gyermeke, amely az utolsó években rohamosan kifejlődött, de ezt a fejlődést tisztán a saját erejének köszönheti, függetlenítse magát az első kerület többi részeitől s az önállóságot külsőleg is reprezentáló, külön városatyákat küldjön a közgyűlésre. A mozgalom természetszerűleg az I. kerületnek jelenlegi uralkodó pártja, a Platthy—Szebeny-féle szabad polgári párt ellen irányult. Platthyék megijedtek a szakadástól s hogy veszendő pozíciójukat megmentsék, nagylelkűen felajánlottak a kelenföldieknek két mandátumot. A paktum elintézett dolog s a két új városatya: Becsey Antal mérnök és Mészáros Ferenc, a Magyar Földhitelintézet titkára lesz. Becsey nagyon népszerű ember Kelenföldön. Ügyes szónok, értelmes, szabadelvű és demokrata gondolkodású férfiú. Mészáros Ferencről nem tudunk sok jót. Igaz, hogy rosz- szat sem. Csukássy Jenő dr. belvárosi ügyvéd. Jogászi körökben igen kedvelik s a jelöltségét nemcsak a Sasok támogatják, hanem a Belvárosi Polgári Kör is. Elsner Oszkár nevét szánt-szándékkal hagytuk utolsónak, csak azért, hogy annál jobban kiemelkedjék a többi név közül. Mert Becsey, Csukássy, Mészáros egyenként és összesen kitűnő férfiak, a közgyűlés hasznos tagjai lehetnek, ez azonban csak a jövőben fog elválni. Elsner Oszkár azonban eddigi tevékenységével előre is előkelő helyet biztosított magának a törvényhatósági bizottságban. Munkás életű, gyakorlati és elméleti tudású, kiváló kereskedő, a szavának súlya lesz s haszontalan ügyekre bizonyára nem fogja pazarolni ezt a súlyát. Elsner Oszkár megválasztása a becsületes kereskedői pályának a megbecsülését fogja jelenteni és ebben rejlik a kivételes jelentősége. Elsnert a virilisták sorából fogják megválasztani s a hetedik kerületnek lesz a jelöltje. FŐVÁROSI HÍRLAP előfizetési árai: egész évre • • • • 16 K fél évre ............. 8 K Ki adóhivatal: VI., Kiss .lános-utca 4. szám.
