Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-07 / 14. szám
1938, április t. Budai Napid 3 RÉG! VILcŰG 1848 áprilisa feldúlt, zaklatott idegzetű hó- mapniaik indult. A nagy változás, amelyet az al- kotimáinyos forradalom vívmányán hoztak meg, ké- születleruil találta a fővárost: a polgárság az átmenet idejére elvesztette lelki biztonságát és — mint azt már a mai nemzedék tapasztalatból is- merf— úrrá lett a rémület, a kapkodás, a bizonytalanság* Imre, kis ízelítő a Pesti Divatlap április l-i számából, Pest-Buda akkori állapotáról: „Még mindig a legnagyobb nyugtalanságban és zavaros állapéiban élünk — írja a tudósító. — Nincs köztünk tán egy is» kinek dolgai azon rendben mennének, mint március két < b ó beiében. Közintézeteink, egyleteink, nyilvános helyeink, társas köreink — és még házi életűnk is — mind kiforgatván régi kerékvágásukból, i A roppant változás megrendíté mind köz-, mind - magánéletünk viszonyainak minden legkisebb idegét, izmát. A keresetforrás csak egy-két emberre nézve bővült» míg sok fővárosi lakosra, főleg a régi világban úgynevezett honoratiórokra nézve, kisebb nagyobb mértékben bedugnlt az. . . ... A kereskedők, iparosok közt azoknak van most világuk, kik puskát, kardot, nyerget, tarsolyt, . puskaport, lőgolyót, magyar ruhát, kerek kalapot, csákót, nemzeti kokárdákat, szalagokat, tollakat s több illy harcias czikkelye- ket készítenek, vagy árulnak. A „Londoni Koldusok**-ban előforduló veres hajú professzorral sok ember elmondhatja most, hogy — a forradalom őt a tönkre juttatá. Számos vállalat, terv, félig és egészen kész, de csak az ó világban használtathatott munka egy perez alatt megsemmisült. A többi közt egy pesti ügyvéd már 10 év óta bajlódik' a Corpus Juris fordításával — és most a ritkaságok, antiquitások és régi inounabulák poros halmai közé teheti azt; az ügyvéd- és táblabíró-nemzetőrök pedig hátukon borjú helyett viselhetik Verbőczy apánk tri- partitumát. A pénzkrísiStoli félelem kissé ugyan megszűnt, de azért a fukarok, ha lehet, egy fillért sem bocsátanak ki körmeik közül, míg a pazarok és háborúra számolók, — csak úgy szórják a pénzt, mintha ítéletnapja következnék. A kézmíveslegények inkább szeretnek katonáskodni, mint a műhelyt őrizni s lesz is külön csapatuk a nemzeti őrségnél. Legtöbb nemzetőr van az ifjúság és proletárinsok közül, s ezek í)adi gyakorlatai, őrjáratai szokatlan elevenséggel derítik föl városunkat. A népgyűlések, utczai csoportozások — kivált a falakra ragasztott napi hirdetmények körül — szinte sajátos jellemvonással bélyegzik most a fővárosunk régi színéből egészen kikelt arcát. — Szóval mindenfelé ingerültség, a múltnak puszta romjai, — kétes jelen, bizonytalan jövő; minden perezben új hír, minden órában új változás. Még csak most bonyolódik Magyarország sorsának nagyszerű drámája; — a teljes kifejlődés órája még nem ütött. . .“ Képzeljük magunkat az akkori polgárok hangulatába: mimes munka és vállalkozás, megakadt minden, felboirult, ami eddiig bizonyosnak látszott, örökérvényűnek. Háborús hírek és készülődések, forradalmi tudósítások a világ minden tájáról, Európa alatt reng a föld: mintha napjaink hangulatára és eseményeire ismernénk a 90 év előttiekben. Még Anglia is mozgolódott, bár — mint jól tudjuk — a nagy ‘birodalom alapjába revévé megőrizte nyugalmát. Forrongás a német országokban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, természetes tehát, hogy Anglia sem maradt teljesen érintetlen, mint azt-a_tudósítás a következőkben közli: „Nagy Britániában .is történtek némi mozgalmak. Londonban egy meeting a rendőrség által elti Itatott. Grlasgowban (Scótziában) a munkás néposztály kirabolt egy fegyverboltot, M az utczán a hozzájuk csatlakozott sokasággal fel s alá járva ezt kiáltozta: „Le a királynéval!** ■—: A parlament nem sok fontosságot tulajdonit az eseményeknek; s a Times (angol lap) azzal bíztatja magát, hogy a franciáknak nem sok okuk van Angliában propaganda-reményekre; mert a republicanism«* az angol nép szellemében nem talál alapra. — Azonban mi azt hisszük, hogy a francia köztársaság nagy célja, a munkások sorsának javítása nem marad hatástalanul Angliában sem.** Még cseh szomszédaink is megmozdultak. Akkor — mint alább látható — még nagyon szerények voltaik, .azóta ugyancsak megnőtt a szarvuk. Akkoriban még nem .álmodoztak önálló államról, a nagyzási mánia hlég nem fejlődött bennük akkorára, mint 1919-ben. Vágyaikról az alábbiakban tudósít :a Pesti Divatlap: „A csehek szinte áthatva a jelenkor szabad eszméitől, a többi népekhez hasonlóan, erélyesen készülnek maguknak némi reformpontokat kinyerni. Prágában egy szerkezet készült e végre» raellynek főbb pontjai: a cseh és német nemzetiség egyenlő jogba tétele; sajtószabadság; népfelfegyferkezés; személy és polgári szabadság biztosítása.** . És hogy valami vidámabb hírt is közölj tinik, ideájuk az akkori idők akasztófahumonának kútlci s~megnyi lvámrlását: . >»<A papucskormány alatt nyögő férjek) is mozogni kezdenek. A világforradalom villanyozása következtében Hymen oltárára ők is petitlót akarnak letenni, mellyben a többi közt felelős házikormányt, a füstpénz és robot megszüntetését követelik, és szabad sajtót meg uniót kívánnak, azaz, hogy ha hitestárson kívül más Iránt lángolna szívük, ehhez szabadon írhassanak szerelmi leveleket, —- és szíveiket a kedves szívével minden akadály nélkül egyesíthessék, — Némelly nők ellenben, mint hírlik, petitiót akarnak beadni a nemzeti őrség éji őrjáratainak megszüntetése iránt.** „(Jókay Mór ügytársunk) hölgy nemzetőrséget indítványoz lapjában s az osztály alakítására ajánlkozik. Megjárná coltégánk ha valami- kép az a sok szép nő kapitánynak találná megválasztani. Hátha még zászlótartónak!** Levették a napirendről a budai s&infjáx felépítését Nem irfa ki a szfnffdxépitési pályáxatot a fővúros Nemsokára itt a nyár és már második éve i nincs színháza Budának. Amikor a Színkör lebon- | fásáról szó volt, azt ígérték, hogy legfeljebb csak I egy szezónra kell nélkülöznie Budának megszokott színházát, a következő idényre már áll majd a modern, uj, állandó budai stzinház. Akik ismerik a városi adminsztrációt, azok jói -tudták, hogy ez csak üres ígéret és ha a Budai I Színkör eltűnik a-föld színéről, évek telnek majd I el, amig Buda uj színházat kap. A Déryné Játékszín-mozgalom mindent elkövet, hogy megteremtse a Buda színházi múltjához és nagy kultúrájához méltó színházépületet, egyelőre azonban még bizonytalan, mikorra gyűlik össze' az az összeg, amely erre a célra elég lesz. Ha a mozgalom sikerre is vezet, — ami nem lehet kétséges — akkor is évek telnek ei, amig a játékszín felépülhet és meg lehet kezdeni benne az előadásokat. A főváros közművelődési bizottsága április közepén ül össze a budai színház dolgában. Az ülésen az illetékes ügyosztály beszámol majd a budai színház sorsáról. Ebben a beszámolóban ismertetik azokat az okokat, melyek mindeddig és talán még hosszú ideig késleltetik a szép terv megvalósítását. Nemcsak a már ismert városrendezési nehézségekkel fogják megindokolni a színházépítés elmaradását, hanem a mai bizonytalan viszonyokkal is. A főváros vezetősége azt javasolja a bizottságnak, hogy legalább egy évre függesszék fel e ltovábbi tárgyalásokat az aj budai színház dolgában. Addig talán megváltoznak a körülmények, elintéződnek azok a városrendezési problémák is, amelyek a Tabán területének felhasználását késleltetik és megállapíthatják az uj színház végleges helyét is. Amig ezek az előfeltételek nincsenek biztosítva, és a mdndenképen megfelelő színház- épület magánvállalkozás keretében történő megteremtésére a főváros vezetősége garanciát nem lát, nem tartja időszerűnek és célszerűitek a pályázat kiírását sem. Ilyen körülmények között tehát a budai színház kérdése hosszú időre elalszik. Teljesen bizonytalan, mikor kerülhet újra napirendre. Fájdalmas és bántó dolog, hogy a főváros nem látja aktuálisnak a budai színház kérdését: az a tény, hogy a pályázat kiírását legalább egy évvel kitolják, azt bizonyítja, hogy hosszú ideig nem lesz színháza Budának. A 25 éves Horváth Géza 0 X P ö üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. — II., Csalogány utca 50. Telefon: 367—370. AfI állította meg a csákányt a Lajos-utca A Budai Napló már többízben megemlékezett arról a nevezetes két Lajos-utcai házról, amelyeken nem tudott kifogni a szigorú kisajátítási eljárás. Ha kissé düledező állapotban is, de ott állanak még mindig, míg körülöttük jobbról és balról, a Serfőző-mteáitól a zsidó templomig már valamennyi ház eltűnt a föld színéről. Elhordták az utolsó tóglatönmeléket is, betömték a pincéket és az egyenletes színvonalú feltöltött telkeken át megépült a hatalmas fasorral és ívlámpák oszlopaival szegélyezett hatalmas kö út, mely a Duna- parton elvonuló kivezető főutat lesz hivatva ösz- szekötni a Vörösvári-utcával. Autók robognak, motorkerékpárok puffognak aiz új útvonalon, de a két Lajos utcai házat még mindig nem érte el, egyébként elkerülhetetlen végzete. A 167-es számú házban egy régi vágású hajóépitömester, a 169-es számúban egy ismert óbudai vendéglős család szívósságán — a hivatalos álláspont szerint: makacsságán ------akadt me g a csákány. A hajóépitömester, Végh Rezső, közel három évtizede főbérlője a .ház Dunára néző részének. A törvény minden olyan üzemnek, amely legalább három évig működött ugyanazon, a telepen, egyévi felmondást biztosit. Végh Rezsővel úgy bántak el, mint egy egyszerű lakóval: amikor két íjászánál illetékes tényezők halálra ítélték a Lajos-utcai házakat: a hajóépítő mester lakását az elmúlt év augusztusában novemberre mondták fék Végh Rezső nem fogadta el a háromhavi felmondást. Még mielőtt a per megindult volna, megtörtént a kisajátítás, a Közmunkatanács lett a ház tulajdonosa s most már ö mondott fel a lakóinak, de ugyancsak három hónapra. Ezután a felmondás után indult meg a per, amely most is folyik és amíg el nem dől, egy uj - ja! sem lehet hozzányúlni a házhoz, amely ott áll halálra ítélt másik társára, a 169 számú ház düledező falaira támaszkodva. Itt a helyzet már kissé szánalmasabb: a ház főbérlöje, özv. Molnár Jánosné megkezdte a hur- colkodást. Kézikocsira kerültek a nemrég még népszerű vendéglő meghitt helyiségeinek berendezési tárgyad, az asztalok, székek, kanapék, képek és csillárok. — Első fokon elvesztettük a pert, — kapjuk a szomorú felvilágosítást, — elmegyünk másfelé szerencsét próbálni. Jobban bízunk a két kezünk munkájában, mint a — fellebbezésben. 'És a következő pillanatban belekapaszkodnak a kézikocsiba, megrakottan bútorral és az élet terhével-... HÁLÓK. KOMBINÁLT SZOBÁK » HADL ANDORNÁL II., TÖRÖK-UTCA 1 EBÉDLÖK, KARPITOS-BUTOROKi j<öztisztviselöknek5')in engedmény. — Részletfizetésre is Nyit! levél Szendy Károly polgármester úrhoz a pesti Kertész-utca ne vének megváltoztatása ügyében Engedje meg Polgármester úr, hogy szerény panaszos szót emeljek a Kertész utca nevének legutóbb történt megváltoztatása- dolgában. Az utca neve elsőrendű pesti várostörténeti, városfejlődéstörténeti, városi művelödéstörténe;i, foglalkozástörténeti, sőt letelepüléstörténeti és pesti városi polgárjogiörténeti emlék volt, ha c jelentősége nem is volt benne, illetőleg nincs is benne az idevonatkozóan merően tájékozatlan köztudatban. Az utca nevének történetéről szóló adataimat épen mostanában gyűjtöttem össze, tehát fájdalmasan lepett meg az utca nevének eltűnése. Kertész-utca: ez többet jelen tett, mint a régi német Gärtner-gasse neve, mert a Gärtner tulajdonképen .nem Kertészt, hanem Hortutanus-1 jelentett. Hortulanus Cívis az volt a 18. században, aki az u. n. Városkertjén volt telekjogos. A régi pesti polgárjog különbséget tett a Stadtbürger, vagyis a pesti Városfalon belül telekjogos, teljes- jogiu Polgár polgárjoga és a falakon kívüli (Extra muros, Extraneus) „félpötgáT” között. A Cívis, az Incol.a vagyis a „Benfentes” és a „Kün- fentes” nem csak lakóhelyi telekjogot, hanem a Polgárság milyenségét is jelentették. Egész Európában, mindenütt, Magyarországon, Pesten is. Kertész és Kert a poIgárjogtörténeti értelemben nem Gärtner és nem Gartner jelentésű, ha túlontúl egyszerű nézőpontú pesti várostörténeti irodalmunk nem is ismeri ezt a kérdést. Ez csak azt jelenti, hogy a kérdés nincsen benne az idevágó tájékozatlanságban, nem pedig azt, hogy a külföldi várostörténeti irodalom nem fejlesztette volna ki régesrégem az idevágó tudnivalók gazdag irodalmát. Hausgarten — magyarosan Házsongárd — a teljesrjogu, városfalonkivüli „Városi Polgár”, a Stadtbürger falakonbelüli Városi Telkéhez (Stadt- grundstück) tartozó falakonkivüli telket jelenti: „Stadt” (Cité, Citta, City) 18. századi pesti értelemben is csak a falakon belüli Várost jelenti. Bürger, Citoyen, Cityzen csak a falakonbelüli Polgárt jelentette Pesten is, még a 18. században is. Kert nem virágos, avagy káposztásloer.tet jelentett a Hortus, Garten, Garden, Jardin értelmében, hanem Városkertet, Városkerületet, a „Városkeritésen” kívül eső városi telket jelentett Ez az, amit a középkori német Burgrunde, vagyis Városkör néven nevezett. Ebből lett a pesti Váró skerf 18. századi Burgundia neve, ha ezt ide vágó an is tájékozatlan várostörténeti kisirodal- múnk nem is tudja. Burgundia', ez áz,~ amit 17. századi hajduvárogaiink „Város kertje” neve jelent. Kert: eredetileg nem Jardin, hanem rakott fal, faipalánk, karóvár, szóval Városkerités, Kertész, azaz Hortulanus: a Városkerten kívül lakó, nem teljesjogu Félpolgár. Kertész-utca: durva, tudatlan fordítása volt mindannak, amit a Hortulanus jelentett ezernyi, a székesfővárosi Levéltár-bán- levő iratban. Keriész- utcör a pesti Hochstadt, vagyis Hóstát, Hostya, Előváros. Fausse Botirg, Faubourg, Falsa Braggia pesti várostörténeti—településtörténeti emléke volt, ha az idevágó köztudat ezt tételesen nem is tudja. Várostörténeti emlék volt és most eltűnik. Fáj-' dalmas dolog, hogy Városunk polgártörténeti helyi részei olyanok, mint a „Csáky szalmája - Fájdalmas, hogy a hozzáértők a nyilvánosság kizárásával történő hagyományrombolásról csak mint befejezett tényről értesülhetnek. Fájdalmas es nevetséges, hogy e kérdések csalhatatlan pápája egy mérnöki Bureau várostörténeti laikus dillettantizmusa. Nevetséges és borzasztó, hogy ilyesmit jogkörrel az az intézmény űzhet, amely például a szégyenteljes Adonis-utca névvel csúfította el a budai Hegyvidéket. Kell, hogy az utcakeresztelések dolga szakértők kezébe kerüljön. A krisztinavárosi Vásárcsarnok helyén állott Kuny Domonkos budai porcellángyártó mester háza, mégis Feszty Árpádról nevezték el az ottani kis utcát. Kertész utoa, mint letarolt pesti várostörténeti téma, Fadrusz, Kuny Domonkos, Lisznyay Datnő OJ BOLT IF.MARGIT-KRT.50 Kálmán és Lisznyay-utca, tigris és Tigriseméi; nem nevetséges dolgok ezek? Polgármester ur a radikális és pátriárkába cselekvések embere. Az a nevetséges bürokratizmus, melyet a Közmunkatanács űz városi helyneveinkkel, nem válik díszére Városunknak. "Ezen segíteni kell. A kérdést -a fenti példák „ad absurdum” odaáll itásával együtt Polgármester ur szives figyelmébe ajánlja, hive Bevilaqna BorSOdy Béla. pnKERETEZŐ 1., KRISkTfltA- IkC/ft'K£R£SK£Dö kőrút mb. il Hlátyát Ideát# udvaci boítodia Nemes Mihály festőművész műve a Sárközy-vendéglőben Mátyán király udvari bolondjának képét test- tette meg vendégtője számára Sárközy Etek, a Budapesti Korcsmárosok Ipartársulatának alel nőké. Nemes Mihály művészi ecsetje alól került ki ez a történelmi festmény, amelynek felavatása április 4-én ünnepi vacsora keretében történt meg az Attila utca 27. alatti vendéglőben. A vacsorán megjelentek: Szathmáry Arisztid dr. és Fornády Elemér az Állami Pincegazdaság igazgatói, borászati felügyelők, Csécsy József dr. ny. min. tan, a Budapesti Korcsmárosok Ipar- társulatának díszelnöke. Nemes Mihály festőművész, Nemes Árpád, a budapesti református egy- | ház gondnoka, Novotny Béla ipartársulati elnök, Sándor Ferenc ipartársulati titkár, Vitéz Radvány, Zoltán ügyvéd, ipartársulati ügyész. Szederkényt László tanár, llly János író, Sárközy Károly, Po- máz község bírája, Kodnár Dömötör és sokan mások. Nemes Mihály rövid, de értékes előadásban ismertette az udvari bolond intézmény történetét, kifejtvén, hogy már az ókorból vannak adaitaink arra, hogy a fejedelmi udvaroknak sajátságos tartozékai voltak az udvari bolondok, akiknek hivatása a mulatta tás volt Rangban első volt kö-. Szőttük -a király, vagy four bizalmas föbolondja, aki azonban rendesen igen nagy tudása, sokszor politikai éleslátással megáldott, kiválóan szellemes egyén volt. Szinte -sérthetetlen és minden tekintetben rendkivüli kiváltságokat élvezett. Kényes és nehéz kérdésekben rendesen az ő széles látókörű, jól átgondolt tanácsára hallgatott a király. Joga volt a király és főurak hibáit, botlásait szellemes tréfákba burkoltan, ha kellett, maró gúnnyal ostorozni, ö volt tehát őse az ellenzéki élclapoknak és szólásszabadságnak. Voltak természetesen alacsónyábbrendű udvari bolondok is, akiknek semmi más dolguk nem volt, mint a szórakoztatás, mulatta tás. Sok udvari bolondról valóságos legendakor maradt fenli. Mátyás király hires udvari bolondja. Vidor gyakran helyettesítette a királyt. A festmény is Vidoet ábrázolja és ezért választotta épen az udvari bolondot festménye tárgyául, mert ők egyúttal a kártyának is -nagy mesterei voltak és mintegy elődei a mai kibiceknek, akiket eddig a vendéglőkben divatjamúlt, ízléstelen olajnyomatolckaT ábrázoltak. Nemes Mihály előadása nagy tetszést keltett, utána levették a festményt takaró leplet és a megjelentek a legnagyobb elragadtatással szemlélték a művészi képet. Sárközy Etek vacsorán látta vendégül a résztvevőket, akik a legjobb hangulatban maradtak együtt a késő éjjeli órákig. J ÓK AsAkKÖZY -BOROK* Elbírja MiNDtN TO OK 1 Literje már 3S fillértől __________• JtTTlCA-t). 27._______________ Tá ncos vacsora P 2.80 a Bellevue-ben Asztalrendelés 1 160-582.
