Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-07 / 14. szám
36. évfolyam Budapest, 1938. április 7 14. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI ; LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRISZTINA-rKÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A Hwmouity&é- $<záxaba tfyty budai UáuéUázbaH Egy budai kávéházban hallgattuk végig a Kormányzó rádiószózatát. Zsúfolva volt a helyiség és amikor megszólalt a ládió jelzése, a nyitott ablakok előtt is száz meg száz ember állt néma csendben, hogy meghallgassa, mit üzen a magyar nemzetnek és a nagyvilágnak a magyar szuverén független állam élő megtestesítője, nagybányai Horthy MiklósHalálos csendben hallgatta végig a tömeg a Kormányzó szavait.v És amikor felcsendült a Himnusz, kipirult arccal ugrott fel mindenki és a rádióval együtt énekelte el a nemzeti imádságot. A szemekből kicsordultak a könnyek: sírt mindenki, a vendégek, az utca népe, a kávés, a pincérek, sőt a cigányok is, akiknek abba kellett hagyniok a muzsikát arra a félórára, amíg a Kormányzó beszélt. Az öröm, a boldogság, a felszabadulás könnyei csillogtak a szemekben. Olvastunk elsőrendű véleményeket a lapokban a Kormányzó beszédéről. Elragadtatott hangú, hálás közleményeket a magyar lapok- bána dicsérő, meleghangú közleményeket a külföldiekben. De hogy igazában mit jelentett Horthy kormányzó beszéde Buda dolgozó népének, ennek a városépítő, közel ezer év óta csendben dolgozó, szorgalmas, hűséges és legmegbízhatóbb polgárságnak, ezt a némán lepergő könnyek mondták meg■ Horthy Miklós katona: hős, akinek nevét legenda övezi, államfő, aki kiemelte nemzetét á fertőből: mégis legnagyobb dicsősége az a fényes könnycsepp, amelyet a boldogság, a hódolat, szeretet és tisztelet elragadtatása váltott ki száz meg százezer szempárból ezen a vasárnapon. Azt kívánjuk, Magyarország Kormányzójának: legyen olyan boldog az élete, amilyen boldog volt vasárnap délután a budai kávéház népeA budai MŰftUáv — afciuaí(& A főváros úgy találja, hogy egyelőre nem aktuális, a budai állandó színház kérdése. Azt jelenti ez, hogy félretesznek minden színházépítési tervet meg szándékot. A színház ráér, Buda is ráér: majd később, egyszer, valamikor, talán ... jobb időkben! ... A Horváth-kertben már behintették fűmaggal a Színkör helyét, elültették a fákat azon a darabon, ahol a színpad, az öltözők és páholyok álltak és mire természet díszbe öltözik, megindul az élet a romok felett-“ Fű, fa, virág, madárdal. és sétaút egybeolvad a környezettel, mintha sohasem lett volna ott az a zöldrefes- lett deszkaépület, amely a magyar színházi kultúra jelenvalóságát hirdette Budán. Térjünk ezzel napirendre a kérdés felett? Mi. is azt valljuk-e, hogy a. színházépítés nem aktuális? Belenyugodjunk-e abba, hogy Budának nem. kell külön színház, legfeljebb Óbudának? Hogy a mai nehéz időkben vannak komolyabb és elsőbbrendű kérdések, mint az, hogy van-e színháza Budának, vagy sem? Nem. Mi nem látjuk ilyen egyszerűnek a. kérdést. Budának szíve ügye a színház, amely igenis aktuális most és aktuális marad mindig. Más években ilyenkor tavasszal már éledni kezdett a Színkör tája, szellőztették, tatarozták az épületet és a Krisztinaváros élénk izgalommal várta, mikor gyullad ki a rivalda fénye, mikor szólal meg a gong, az első előadás kezdetét hirdetve. A főváros határozatával nem lankad el a mozgalom ereje, amely színházat akar-Budának. Ez a mozgalom Buda talajából nőtt ki, abból a talajból, amely fölött még ott lebeg Kelemen László és társainak emléke. Ez az emlék kötelez, de kötelez Buda magyar kultúrája,'lakosságának nagy műveltsége, az az igénye, hogy külön budai színházi kultúrával gazdagítsa a magyar művelődést. Óbuda és a főváros úíhálózaía Az útépítés a városfefleszlés szolgálatában — Viola Rezső műszaki főlanácsos előadása Az Újlaki Hegyvidék Egyesület Ürömi utcai kulturházában rendkívül érdekes előadást tartott Viola Rezső műszaki főanácsos a főváros és ennek keretén belül különösen Óbuda úthálózati programjáról. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Hüttl Károly törvényhatósági bizottsági tag üdvözölte Viola Rezsőt. Aggódott — úgymond — hogy a mai nehéz helyzetben, amikor egy új Európa van kialakulóban, megcsappanó érdeklődés fog megnyilvánulni a fővárosi problémák iránt. Végigtekintve a sűrű széksorokon, amelyeken Óbuda lakosságának szine-java foglal helyet, társadalmi és felekezeti különbség nélkül, örömmel állapítja meg, hogy csalódott. Ebben nemcsak az óbudaiak fokozott érdeklő dése nyilvánul meg az őket közelről érintő problémák, különösen a főváros legszebb és légféjlödőképesebb része, az újlaki hegyvidék jövendő sorsa, hanem a szeretet és hála érzete is Viola Rezső inint. aki teljes odaadással szenti li munkásságát e problémák sürgős megoldásiinak. Ebben a tudatban üdvözli Viola Rezsőt és kéri meg előadása megtartására. A meleg üdvözlésre és keresetlen szavakra ntegilletődött hangon válaszolt Viola Rezső. I Személyeskedéssel kell kezdenie előadását — mondotta a? éljenzés és taps lecsillapultával. — Ö csak egyszerű munkása a fővárosnak, amelynek hozzáértő vezetőit illeti az elismerés mindazért, ami a főváros jövő fejlődése érdekében. történik. ..Mi csak egy kifogástalanul működő gépi szervezet csavarjai, láncai va- gyunk1". Ennek előrebocsátásával igyekszik rö- I vid előadásában képet adni a főváros útépítési programjának főbb irányelveiről. Miért fejlődött vissxa Óbuda Történeti visszapillantást vet Óbudára és J kénytelen megállapítani, hogy ez a jobb sorsra érdemes városrész erősen visszafejlődött. Valamikor nagy volt és virágzó, Nagy Lajos király itt építtette fel várkastélyát, amelyben hangos, vidám udvari élet folyt még Zsigmond idejében is, itt állott az első egyetem. Messze- földön ismerték, bámulták Óbudát, melyben már akkor megvolt a nagy kifejlődés minden lehetősége. De csakhamar bekövetkezett a hanyatlás hosszantartó korszaka, úgy, hogy csak nagyon későn, a tizennyolcadik században éled fel Tijból haló porából és indul el a. lassú fejlődés útján. Ez a fordulat az egyesítés idejében, 1872- ben állott be. A Víziváros rohamos fellendülé- hez képest Óbuda fejlődése sokkal lassúbb iramú, ami abban találja magyarázatát, hogy ez a városrész kiesett a forgalomból, mert nem volt úthálózata- A Szentendrei út vizes, sáros makadám burkolata hamar tönkrement, rossz volt a Bécsi út és a Vörösvári út burkolata is. A kivezető főút 1900-ban megjelenik az első autó, az ipar mechanizálása, a gépesített forgalom, a mo- torizálás, a háború alatt és utón a nehéz járművek halaszthatatlan szükségessé tették új, rendszeres úthálózati program kidolgozását- A program főbb elgondolásai közül első helyre került: kivezető főútvonalak megteremtése és övforgalmi utak létesítése révén kapcsolatot találni a fontosabb központokkal, mindkettőnél figye- j lemmel az általános fejlesztési szempontokra, a higiéna követelményeire és a gyári, ipari és lakónegyedek igényeire. Szerves úthálózati program alapján készül el 1931-ben a Szentendrei út és a Vörösvári utca három szakasza is. A közelmúltban indult meg a Margithidtól kezdve a dunaparti útvonalon az óbudai kivezető főút megépítése, amely az Árpád fejedelem útja nevet kapta, őszintén szólva megérdemelte volna, hogy a főváros legfelső vezetőségéről nevezzék el, aki minden akadályt leküzdött, hogy a szűk Zsigmond utcáról, a ,.császársor“-ról ide terelődjék át a forgalom. A háromkilométeres, hatalmas kivezető főút jelentős haladást jelent az útépítés terén és remélhetőleg sikerül ezzel sok régi óbudai panaszt orvosolni. Munkában van egy másik jelentős útvonal is, amely a régi római útirány követésével, a Flórián teret szeli át és ezzel új, széles ütő érhez juttatja Óbudát. Az úthálózati program végrehajtásánál általában a főútvonalak létesítése és modernizálása a döntő szempont. .4 főváros huszonkét főútvonalának felét a közelmúltban építették. A mintegy 2000 utca körülbelül 90 millió értéket képvisel, ennek csaknem egynegyede. 22 millió pengő, esik a 22 főútvonalra. Az útburkolások tekintetében minden megtörtént Óbuda érdekében. .4 régi burkolások 300.000 négyzemétert tettek ki, az utóbbi években a burkolat már meghaladja a 700.000 négyzetmétert, a többleteredmény tehát több mint százszázalékos. Ki kell építeni a hegyvidék útjait Kétségtelen aonban, hogy ennek ellenére még mnidig hiányosak az utak a hegyvidéken a hegyvidéki települések felé. A közeljövő útépítési programjának erre kell irányulnia. Idegenforgalmi szempontok is követelik a ki- látásos utak megépítését. A hegyvidék fekvése gyönyörű, szinte páratlanul álló a maga nemében. A főváros városrendezési ügyosztálya ennek a fontos körülménynek figyelembevételével állapította meg és fogadta el a hegyvidék végleges rendezésének főbb irányelveit. Mint már ismeretes, ennek a hegyvidéknek két főforgalmi útja lesz: az egyik a Remetehegyi itt, amely a Szépvölgyi út folytatásaként az Erdőalja utón és a Virágos nyergen át egészen Hidegkutig halad, a másik főforgalmi út a Bécsi útból kiágazóan tervezett Árpád emlékparkon keresztül, az Árpád emlékmű mellett elhaladva, éri el a Farkastoroki út vonalát. E két főforgalmi út belső szakaszain húsz, külső szakaszain. pedig tizenöt méter széles, összekötő utak és szerpentinek teszik majd lehetővé.'hogy a főforgalmi utak a város minden része felől könnyen megközelíthetők legyenek. A mai útépítés kötelező szempontjai egészen mások, mint a régiek. Ma egészen újszerű, különleges az útépítés technikája. Portalan, zajtalan, nagyszilárdságú utakra van szükség, szigorúan betartva a higiénia és modem város rendezés magasabbrendü követelményeit. A vizes makadám kora végkép lejárt. Egészséges, mindenben korszerű út- és közlekedési hálózat biztosíthatja csak egyedül egy nagv város életét, fejlődésének zavartalanságát. Nagy fehér táblázaton bemutatja ezután Viola Rezső az útügyi kiadások grafikonját. 1925-ben 5 millió 400.000. 1929-ben 15 millió 300.000, 1933-ban 4 millió nyolcszázezer, 1936- ban 4 millió kétszázezer, 1937-ben 4 millió nyolcszázezer, és 1938-ban 7 millió hatszázezer pengő szerepel a költségvetésben útépítés címén. A kiadások nagysága 1929-ben kulminál, akkor hirtelen leszáll, de idén már örvendetes emelkedést matat. Ezt a beruházási kölcsönök és a főváros lakosságának áldozatkészsége tette lehetővé. Hosszasabban foglalkozott ezután Viola Rezső Óbuda közlekedési programjával és a hallgatóság élénk tetszése mellett hangsúlyozta az autóbuszvonalak fontosságának, kibővítésének és összekötő vonalak létesítésének szükségességét a Pasaréttel, Vízivárossal és különösen a turista vonalak megteremtését. A budai hegyvidéket. — fejezte be érdekes fejtegetéseit Violvi Rezső — fel kell tárni ner csak a település hanem az idegenforgalom előmozdítása Vidékében is. És erre meg is van minden remény mert úgy Szendy Károly polgármester, mint lelkes munkatársai. Lamotte Károly alpogár- mester és Király Kálmán tanácsnok teljes megértéssel és a legjobb indulattal viseltetnek minden indokolt és jogos óbudai kívánsággá I szemben. Hiittl Károly dr. ünneplése ■Szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadra a mélyen szántó lebilincselő előadást, amely után társasvacsora következett. Az első fogás utón Hanthy Haidekker dános kerületi elöljáró Hüttl Károlyt köszöntötte fel. Szerenvsi s az a kerület — mondta — amelynek olyan 1 ■vényhatósági bizottsági tagja van. mint Hüttl Károly. Fárad katalánul dolgozik Óbuda és különösen a hegyvidék érdekében. Lót-fut, tárgyal és emellett van ideje arra is. hogy mindenkinek bármely időben rendelkezésére álljon. Sokat, nagyon sokat köszönhetünk neki a nagyszerű eredményekért, amiket az Újlaki Hegyv idék útjainak, közlekedésének megjavítása körül már eddig elért és bizonyára még többet fog elérni a jövőben. De hálás köszönetét kell kifejeznie a III. kerület egész polgársága nevében Viola Rezsőnek is. aki nagy" tehetségét és munkakészségének teljességét ál-, litotta most Óbuda jövő fejlődésének szolgálatúba. Felkay tanácsnok ünneplése Bensőséges ünneplésben volt része dr. Felkay Ferenc tanügyi tanácsnoknak, ötvenedik születésnapja alkalmából. Elsőnek a közoktatás- ügyi ügyosztály személyzete tisztelgett. A tisztviselők nevében vitéz Vécsey Kálmán főjegyző köszöntötte szeretetteljes szavakkal Ezután sorra következtek a különböző küldöttségek: a FAN’Sr tanügyi szervezete nevében Erödi Kálmán c. tankerületi kár. főigazgató, az elemi iskolai tanító, ság részéről Ölveczky Pál tanulmányi főfelügyelő igazgató mondott üdvözlő beszédet. A fővárosi fötisztviselőkön kivül jókívánságaikat tolmácsolták még többi között az iskolaorvosuk és az ips- rostanomciskolák küldöttségei is. A Fővárosi Rovatvezetők Szindikátusának küldöttsége szinten tisztelgett Felkay Ferenc tanácsnok előtt, aki meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést.
