Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-04-07 / 14. szám

36. évfolyam Budapest, 1938. április 7 14. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI ; LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KRISZTINA-rKÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A Hwmouity&é- $<záxaba tfyty budai UáuéUázbaH Egy budai kávéházban hallgattuk végig a Kormányzó rádiószózatát. Zsúfolva volt a he­lyiség és amikor megszólalt a ládió jelzése, a nyitott ablakok előtt is száz meg száz ember állt néma csendben, hogy meghallgassa, mit üzen a magyar nemzetnek és a nagyvilágnak a magyar szuverén független állam élő meg­testesítője, nagybányai Horthy Miklós­Halálos csendben hallgatta végig a tömeg a Kormányzó szavait.v És amikor felcsendült a Himnusz, kipirult arccal ugrott fel mindenki és a rádióval együtt énekelte el a nemzeti imád­ságot. A szemekből kicsordultak a könnyek: sírt mindenki, a vendégek, az utca népe, a kávés, a pincérek, sőt a cigányok is, akiknek abba kellett hagyniok a muzsikát arra a fél­órára, amíg a Kormányzó beszélt. Az öröm, a boldogság, a felszabadulás könnyei csillogtak a szemekben. Olvastunk elsőrendű véleményeket a lapok­ban a Kormányzó beszédéről. Elragadtatott hangú, hálás közleményeket a magyar lapok- bána dicsérő, meleghangú közleményeket a kül­földiekben. De hogy igazában mit jelentett Horthy kormányzó beszéde Buda dolgozó né­pének, ennek a városépítő, közel ezer év óta csendben dolgozó, szorgalmas, hűséges és leg­megbízhatóbb polgárságnak, ezt a némán le­pergő könnyek mondták meg■ Horthy Miklós katona: hős, akinek nevét legenda övezi, állam­fő, aki kiemelte nemzetét á fertőből: mégis legnagyobb dicsősége az a fényes könnycsepp, amelyet a boldogság, a hódolat, szeretet és tisztelet elragadtatása váltott ki száz meg száz­ezer szempárból ezen a vasárnapon. Azt kívánjuk, Magyarország Kormányzójá­nak: legyen olyan boldog az élete, amilyen boldog volt vasárnap délután a budai kávéház népe­A budai MŰftUáv — afciuaí(& A főváros úgy találja, hogy egyelőre nem aktuális, a budai állandó színház kérdése. Azt jelenti ez, hogy félretesznek minden színház­építési tervet meg szándékot. A színház ráér, Buda is ráér: majd később, egyszer, valami­kor, talán ... jobb időkben! ... A Horváth-kertben már behintették fűmag­gal a Színkör helyét, elültették a fákat azon a darabon, ahol a színpad, az öltözők és páho­lyok álltak és mire természet díszbe öltözik, megindul az élet a romok felett-“ Fű, fa, virág, madárdal. és sétaút egybeolvad a környezettel, mintha sohasem lett volna ott az a zöldrefes- lett deszkaépület, amely a magyar színházi kultúra jelenvalóságát hirdette Budán. Térjünk ezzel napirendre a kérdés felett? Mi. is azt valljuk-e, hogy a. színházépítés nem aktuális? Belenyugodjunk-e abba, hogy Budá­nak nem. kell külön színház, legfeljebb Óbudá­nak? Hogy a mai nehéz időkben vannak ko­molyabb és elsőbbrendű kérdések, mint az, hogy van-e színháza Budának, vagy sem? Nem. Mi nem látjuk ilyen egyszerűnek a. kérdést. Budának szíve ügye a színház, amely igenis aktuális most és aktuális marad mindig. Más években ilyenkor tavasszal már éledni kez­dett a Színkör tája, szellőztették, tatarozták az épületet és a Krisztinaváros élénk izgalommal várta, mikor gyullad ki a rivalda fénye, mikor szólal meg a gong, az első előadás kezdetét hirdetve. A főváros határozatával nem lankad el a mozgalom ereje, amely színházat akar-Budá­nak. Ez a mozgalom Buda talajából nőtt ki, abból a talajból, amely fölött még ott lebeg Kelemen László és társainak emléke. Ez az emlék kötelez, de kötelez Buda magyar kultú­rája,'lakosságának nagy műveltsége, az az igé­nye, hogy külön budai színházi kultúrával gaz­dagítsa a magyar művelődést. Óbuda és a főváros úíhálózaía Az útépítés a városfefleszlés szolgálatában — Viola Rezső műszaki főlanácsos előadása Az Újlaki Hegyvidék Egyesület Ürömi utcai kulturházában rendkívül érdekes előadást tar­tott Viola Rezső műszaki főanácsos a főváros és ennek keretén belül különösen Óbuda út­hálózati programjáról. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Hüttl Károly törvényhatósági bizottsági tag üdvö­zölte Viola Rezsőt. Aggódott — úgymond — hogy a mai nehéz helyzetben, amikor egy új Európa van kialakulóban, megcsappanó érdek­lődés fog megnyilvánulni a fővárosi problémák iránt. Végigtekintve a sűrű széksorokon, ame­lyeken Óbuda lakosságának szine-java foglal helyet, társadalmi és felekezeti különbség nél­kül, örömmel állapítja meg, hogy csalódott. Ebben nemcsak az óbudaiak fokozott érdeklő dése nyilvánul meg az őket közelről érintő problémák, különösen a főváros legszebb és lég­féjlödőképesebb része, az újlaki hegyvidék jö­vendő sorsa, hanem a szeretet és hála érzete is Viola Rezső inint. aki teljes odaadással szen­ti li munkásságát e problémák sürgős megoldá­siinak. Ebben a tudatban üdvözli Viola Rezsőt és kéri meg előadása megtartására. A meleg üdvözlésre és keresetlen szavakra ntegilletődött hangon válaszolt Viola Rezső. I Személyeskedéssel kell kezdenie előadását — mondotta a? éljenzés és taps lecsillapultával. — Ö csak egyszerű munkása a fővárosnak, amelynek hozzáértő vezetőit illeti az elismerés mindazért, ami a főváros jövő fejlődése érde­kében. történik. ..Mi csak egy kifogástalanul működő gépi szervezet csavarjai, láncai va- gyunk1". Ennek előrebocsátásával igyekszik rö- I vid előadásában képet adni a főváros útépítési programjának főbb irányelveiről. Miért fejlődött vissxa Óbuda Történeti visszapillantást vet Óbudára és J kénytelen megállapítani, hogy ez a jobb sorsra érdemes városrész erősen visszafejlődött. Va­lamikor nagy volt és virágzó, Nagy Lajos király itt építtette fel várkastélyát, amelyben hangos, vidám udvari élet folyt még Zsigmond idejében is, itt állott az első egyetem. Messze- földön ismerték, bámulták Óbudát, melyben már akkor megvolt a nagy kifejlődés minden lehetősége. De csakhamar bekövetkezett a ha­nyatlás hosszantartó korszaka, úgy, hogy csak nagyon későn, a tizennyolcadik században éled fel Tijból haló porából és indul el a. lassú fej­lődés útján. Ez a fordulat az egyesítés idejében, 1872- ben állott be. A Víziváros rohamos fellendülé- hez képest Óbuda fejlődése sokkal lassúbb iramú, ami abban találja magyarázatát, hogy ez a városrész kiesett a forgalomból, mert nem volt úthálózata- A Szentendrei út vizes, sáros makadám burkolata hamar tönkrement, rossz volt a Bécsi út és a Vörösvári út burkolata is. A kivezető főút 1900-ban megjelenik az első autó, az ipar mechanizálása, a gépesített forgalom, a mo- torizálás, a háború alatt és utón a nehéz jármű­vek halaszthatatlan szükségessé tették új, rend­szeres úthálózati program kidolgozását- A prog­ram főbb elgondolásai közül első helyre került: kivezető főútvonalak megteremtése és övforgal­mi utak létesítése révén kapcsolatot találni a fontosabb központokkal, mindkettőnél figye- j lemmel az általános fejlesztési szempontokra, a higiéna követelményeire és a gyári, ipari és lakónegyedek igényeire. Szerves úthálózati program alapján készül el 1931-ben a Szent­endrei út és a Vörösvári utca három szakasza is. A közelmúltban indult meg a Margithidtól kezdve a dunaparti útvonalon az óbudai ki­vezető főút megépítése, amely az Árpád feje­delem útja nevet kapta, őszintén szólva meg­érdemelte volna, hogy a főváros legfelső ve­zetőségéről nevezzék el, aki minden akadályt leküzdött, hogy a szűk Zsigmond utcáról, a ,.császársor“-ról ide terelődjék át a forgalom. A háromkilométeres, hatalmas kivezető főút jelentős haladást jelent az útépítés terén és remélhetőleg sikerül ezzel sok régi óbudai panaszt orvosolni. Munkában van egy másik jelentős útvonal is, amely a régi római útirány követésével, a Flórián teret szeli át és ezzel új, széles ütő érhez juttatja Óbudát. Az úthálózati program végrehajtásánál általában a főútvonalak léte­sítése és modernizálása a döntő szempont. .4 főváros huszonkét főútvonalának felét a közel­múltban építették. A mintegy 2000 utca körülbelül 90 millió értéket képvisel, ennek csaknem egynegyede. 22 millió pengő, esik a 22 főútvonalra. Az útburkolások tekintetében minden megtörtént Óbuda érdekében. .4 régi burkolások 300.000 négyzemétert tettek ki, az utóbbi években a burkolat már meghaladja a 700.000 négyzetmétert, a többleteredmény tehát több mint százszázalékos. Ki kell építeni a hegyvidék útjait Kétségtelen aonban, hogy ennek ellenére még mnidig hiányosak az utak a hegyvidéken a hegyvidéki települések felé. A közeljövő út­építési programjának erre kell irányulnia. Idegenforgalmi szempontok is követelik a ki- látásos utak megépítését. A hegyvidék fekvése gyönyörű, szinte páratlanul álló a maga nemé­ben. A főváros városrendezési ügyosztálya ennek a fontos körülménynek figyelembevéte­lével állapította meg és fogadta el a hegy­vidék végleges rendezésének főbb irányelveit. Mint már ismeretes, ennek a hegyvidéknek két főforgalmi útja lesz: az egyik a Remetehegyi itt, amely a Szépvölgyi út folytatásaként az Erdőalja utón és a Virágos nyergen át egészen Hidegkutig halad, a másik főforgalmi út a Bécsi útból kiágazóan tervezett Árpád emlék­parkon keresztül, az Árpád emlékmű mellett el­haladva, éri el a Farkastoroki út vonalát. E két főforgalmi út belső szakaszain húsz, külső szakaszain. pedig tizenöt méter széles, össze­kötő utak és szerpentinek teszik majd lehe­tővé.'hogy a főforgalmi utak a város minden része felől könnyen megközelíthetők legyenek. A mai útépítés kötelező szempontjai egé­szen mások, mint a régiek. Ma egészen újszerű, különleges az útépítés technikája. Portalan, zajtalan, nagyszilárdságú utakra van szükség, szigorúan betartva a higiénia és modem város rendezés magasabbrendü követelményeit. A vizes makadám kora végkép lejárt. Egészsé­ges, mindenben korszerű út- és közlekedési hálózat biztosíthatja csak egyedül egy nagv város életét, fejlődésének zavartalanságát. Nagy fehér táblázaton bemutatja ezután Viola Rezső az útügyi kiadások grafikonját. 1925-ben 5 millió 400.000. 1929-ben 15 millió 300.000, 1933-ban 4 millió nyolcszázezer, 1936- ban 4 millió kétszázezer, 1937-ben 4 millió nyolcszázezer, és 1938-ban 7 millió hatszáz­ezer pengő szerepel a költségvetésben út­építés címén. A kiadások nagysága 1929-ben kulminál, akkor hirtelen leszáll, de idén már örvendetes emelkedést matat. Ezt a beruházási kölcsönök és a főváros lakosságának áldozat­készsége tette lehetővé. Hosszasabban foglalkozott ezután Viola Rezső Óbuda közlekedési programjával és a hallgatóság élénk tetszése mellett hangsúlyozta az autóbuszvonalak fontosságának, kibővítésé­nek és összekötő vonalak létesítésének szüksé­gességét a Pasaréttel, Vízivárossal és különö­sen a turista vonalak megteremtését. A budai hegyvidéket. — fejezte be érdekes fejtegetéseit Violvi Rezső — fel kell tárni ner csak a telepü­lés hanem az idegenforgalom előmozdítása Vi­dékében is. És erre meg is van minden remény mert úgy Szendy Károly polgármester, mint lelkes munkatársai. Lamotte Károly alpogár- mester és Király Kálmán tanácsnok teljes meg­értéssel és a legjobb indulattal viseltetnek min­den indokolt és jogos óbudai kívánsággá I szemben. Hiittl Károly dr. ünneplése ■Szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadra a mélyen szántó lebilincselő előadást, amely után társasvacsora következett. Az első fogás utón Hanthy Haidekker dános kerületi elöl­járó Hüttl Károlyt köszöntötte fel. Szerenvsi s az a kerület — mondta — amelynek olyan 1 ■vényhatósági bizottsági tagja van. mint Hüttl Károly. Fárad katalánul dolgozik Óbuda és kü­lönösen a hegyvidék érdekében. Lót-fut, tár­gyal és emellett van ideje arra is. hogy min­denkinek bármely időben rendelkezésére áll­jon. Sokat, nagyon sokat köszönhetünk neki a nagyszerű eredményekért, amiket az Újlaki Hegyv idék útjainak, közlekedésének megjaví­tása körül már eddig elért és bizonyára még többet fog elérni a jövőben. De hálás köszöne­tét kell kifejeznie a III. kerület egész polgár­sága nevében Viola Rezsőnek is. aki nagy" te­hetségét és munkakészségének teljességét ál-, litotta most Óbuda jövő fejlődésének szolgála­túba. Felkay tanácsnok ünneplése Bensőséges ünneplésben volt része dr. Felkay Ferenc tanügyi tanácsnoknak, ötvenedik születésnapja alkalmából. Elsőnek a közoktatás- ügyi ügyosztály személyzete tisztelgett. A tisztvi­selők nevében vitéz Vécsey Kálmán főjegyző kö­szöntötte szeretetteljes szavakkal Ezután sorra következtek a különböző küldöttségek: a FAN’Sr tanügyi szervezete nevében Erödi Kálmán c. tan­kerületi kár. főigazgató, az elemi iskolai tanító, ság részéről Ölveczky Pál tanulmányi főfelügyelő igazgató mondott üdvözlő beszédet. A fővárosi fötisztviselőkön kivül jókívánságaikat tolmácsol­ták még többi között az iskolaorvosuk és az ips- rostanomciskolák küldöttségei is. A Fővárosi Ro­vatvezetők Szindikátusának küldöttsége szinten tisztelgett Felkay Ferenc tanácsnok előtt, aki meg­hatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést.

Next

/
Thumbnails
Contents