Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-31 / 13. szám

1938. március 31.

Budai Napló

ÍOOI ét

meséi n m sze bbek, mint a Svábhegyen, a F gaskereka állomásnál levő MAJESTIC luxuspenzió tündéri kilátású, erkélyes, fürdőszobás, központi ffllésfl, legnagyobb komfortu lakosztályai. Feje elmi ellátással pengő 9.—tői. Nyilvános, étterem. Telefon: 165—416 vagy 165—417. _______Démon

HÁLÓ

K, KOMBINÁLT SZOBÁK . HADL ANDORNÁL II., TÖRÖK-UTCA 1 EBÉDLŐK, KÁRPITOS-BUTOROKÍ Kft7.Hs7.tvisel6knek5u/n engedmény. — Rés/letfizetésre is

Budai Napló cikkírója megállapítja, prériállómás benyomását kelti.

Ilyen körülmények között kinek is jutott volna eszébe, hogy a pályaudvaron túl elterülő Sasad felőli vidéknek jövő fejlődésével és városrendezésével behatóan foglalkozzék. Az életnek gyors irama, — Budapest déli részének bámulatos fejlődése azonban ma már kötelezővé teszi, hogy e részekkel is törődjünk.

A Boráros-téri híd és a hídfőből Budán kiinduló főútvonalak, a köérbereki repülöállomás, az Etele- tér rendezése, a kelenföldi pályaudvarnak küszöbön átló átépítése újabb feladat elé állítják azokat a tényezőket, kik városrendezési szempontból Sasad jövő sorsával mindeddig nemigen foglalkoztak.

E tekintetben a legsürgősebben megvalósítandó városrendezési feladatok egyike: Sasad déli részének, főbejáratának, — főkapujának problémája.

Régi megállapítás, hogy a Kelenföldi állomástól a délipályaudvarig húzódó vasúti töltés a vá rost kettészakítja. Mint demarkációs vonal, megbontja a töltés a kerület társadalmi és gazdasági egységét. Oly visszásság ez, mely orvoslásra vár.

Íme, itt a kellő alkalom, hogy Kelenföldnek és Sasadnak egyik igen fontos pontján ez a kérdés véglegesen rend ez tessék, amikor a kelenföldi pályaudvarhoz vezető Szent István, illetve Szent Korona út is kiépül

Ez a főútvonal, mely az Etele térbe torkollik, hosszabbittassék meg a kelenföldi állomáson keresztül két aluljáróval, — mely az egyirányú közüli forgalom lebonyolítására hivatott, •— a Rima- szombati, a Boldizsár és a Budaörsi útvonalak közt elterülő, jelenleg mintegy háromszög alakú területen keresztül a Budaörsi ut azon pontjáig, ahol abba a Beregszászi és a Sasadi utak betor- kollanak.

E kiépítendő rövid föutvonalszakasz legyen kiegészítője, s egyben folytatása az Etele térbe torkolló Szt. István, illetve Szent Korona főútvonalnak és mint ilyen, viselje is ennek nevét.

Tér alakuljon ki a kelenföldi pályaudvar sasadi I oldatán a kettős aluljáró előtt, miáltal maga a tel-| jes köralakú tér, — mindkét oldalon Etele tér nevezettel, — közepére kerül.

Ugyancsak hasonlóképen tér képezhessék ki a I Budaörsi, a Rimaszombati, a Boldizsár, a Sasad és a Beregszászi utak összelőrkollásánál. E fér közepére kerüljön Szent András apostolnak szobra. *

Hirdesse e szobor azokat a történelmi tradíciókat, melyek Sasad múltjához fűződnek. Ahol egykoron, a XIII. században, Sasad bortemelő helységében a Szent András tiszteletére emelt egyház állott.

Hirdesse a szobor, hogy itt kezdődik Sasad, — a történelmi emlékekben bővelkedő hely, melynek jobbágyai eleinte a veszprémi püspöknek, majd a bélakoti apátnak, — későbben pedig a budavári királyi asztalnak szolgáltatták azt a nemes nedűt, mely budai bor nevezet alatt a középkorban világhírre tett szert.

De nemcsak a történelmi múlt, hanem a küzdelmes jelen is elodázhatatlanná teszi Sasad főútvonalának kiépítését. Ez a feladat nem egyedül Sasadnak, hanem a fővárosnak, — különösen mint fürdővárosnak létérdeke. A megváltozott gazdasági rend a fővárost is új gazdasági erőforrások keresésére készteti. Ily erőforrások az Isten adta gyógyforrások. Ezek is azonban csak úgy hasznosíthatók minden vonatkozásban, ha a természetes kincseknek megfelelő kereteket biztosítanak. E tekintetben is bizonyosfokú nagyvonalúságra van szükség, amely a gazdasági harcnak sikerét van hivatva biztosítani. Gyógykincseink- nek, fürdőinknek arra a kellékre kell súlyt fektetőtök, mely a külföldi fürdőnél is feltalálható. Ez pedig a „Hinterland” teremtése.

A fürdövendégeknek a fürdőzésen felül szórakozási lehetőségekre is van szükségük. A legelső

ily alkalom, mely a kedélyre, az idegrendszerre is gyógyhatással van: a kirándulási lehetőség, - turisztika, — a változatos benyomásoknak szerzése Az’erre való adottságokat nyújtják a jól befásitott, nagykiterjedésű útvonalak, erdei ősivé- nyék s festői szépségekben bővelkedő hegyvidéki részek, — de semmiképpen a belvárosa életből fakadó zaj és rekkenő időkben a cipőtalpak alatt behorpanó aszfaltos járdák.

Természeti szépségekben, isteni ajándékokban bővelkedünk. Van a budai részeken erdei1, csend és a sasadi lankásokon túl, a Sasadi utón1, a Csillebércen, Mária-Makkon, a budakeszi erdőben és Svábhegyen festői panoráma.

Az ezekhez vezető főútvonalat csak fel kell ismerni, megépíteni és a forgalomnak átadni.

Hasznára lesz ez úgy a főváros egyetemességének, mint Sasad lokális érdekeinek egyaránt, t E rövid főútvonalnak megépítése, mely Sasadot a külső pesti körútnak tengelyébe helyezi a Beregszászi útvonal segélyével, új életlehetőségeket hoz mindkét irányban.

Épüljön ki tehát Sasad föütöere és ezen keresztül nyíljék meg e vidék főkapuja. E városrendezés hozzon fényt, világosságot egy eddig elzárt városrészbe. Hozzon hitet és reményt Sasad jövő fejlődési lehetőségeibe és ezen keresztül e történelmi muttu városrésznek újjáéledésébe — a jövő nagyarányú reneszánszába.

Egy sasadi polgár.

Bellevue

Kitűnő ebéd uzsonna és SZÁLLÓ vacsorázó hely Atilla — utca 5 3. sz.

iáját \mm

legszebb i és legjobb I

ÍVŰIÉI! á

„Mezőkertw-o

elUiliifláMli

dűlőre viszik s ez a régi fájó sebe ai füredieknek talán nyugvópontra jut.

A leilei Halászcsárda tulajdonosa: Totisz Er- ,nöné balatoni propagandakörútra utazott Német-' és Lengyelországba, Hollandiába, Belgiumba, Csehországba. Dombay Zoltán Kanadából számos családot hozott Siófokra nyaralni.

l.endl Adolf dr. fáradhatatlanul agitál a Balaton érdekében s hol itt, hol ott tartja nagyszerű, sűrűn látogatott előadásait.

Az utolsó két hétben a Balaton rajongói közül: Óvári Ferenc felsőházi tag, Cséplő Ernő a Balatoni Szövetség igazgatója, várbogyai Bog’yay György főszolgabíró és Miskolczy István piarista pap, egyetemi tanár halála borította gyászba a Balatoravidéket.

Az új somogyi és veszprémi főispánoktól, Barcsay Ákostól és Mesierházy Ferenc tői, valamint az új Máv elnöktől, orsovai Láner Kornéltól, aki régi barátja a Magyar Tengernek, igen sokat vár a Balatonvidék.

Készülődik a Balaton a húsvéti forgalomra

A Balatonvidék nagyban készülődik a húsvét- kor meginduló idegenforgalomra. A BIB, a Balatonitavi Hajózási rt., A Balatoni Szállodások, Penziósok és Vendéglősök Egyesületé és a közigazgatási hatóságok karöltve dolgoznak, hogy az idei nagy forgalom simán bonyolódjék le. Az áremelkedéseket előre közösen kizárták s a szezon programját is megfclelőleg idejében állítják össze.

A német birodalmi kormány — hír szerint —J 300 márka havi összeg engedélynélküli kiviteléti

engedélyezi személyenként.

Balatonalmádi fürdő hivatalos propagandairodát állít föl s példáját a) többi fürdőhely is követi.

Tihanyban a barlangok körül őskori (neolith- koru) temetőt fedeztek föl.

Balatonfüreden leleplezték Kisfaludy Sándor nagyszerű, élethű képét, amely a költőt mint polgárt ábrázolja. A művészi festmény Protiwinsky Ferenc akad, festő, volt müncheni tanár, balatonfüredi. festő alkotása.

Végre a füredi Szennyvízderítő-telep ügyét is

“Growe*

e g r é g i b b magyar tomp- és kalapgyár. — Alapítási év 1865 Kérjen GROWE kalapot

A Volt Iskolatársnők Szövetsége műsoros bucsudélutánja

A Volt Iskolatársnök Szövetsége pénteken tartotta utolsó tavaszi műsoros délutánját a Batthyány-utcai polgári leányiskola tornatermében, melyet az előkelő budai közönség ez alkatommal is zsúfolásig megtöltött. Az idei, mindenkor magas nívón álló műsoros délutánok közül is kiemelkedik ez az utolsó, búcsú műsor, melynek keretében Maróthy Magda operaénekesnő, fővárosi énktaraárnő operanövendékei , A nürnbergi haha" c. vígoperát adták elő.

Az előadás szereplői tudásuk legjavát mutatták be. Rissányiné Kárpáthy Eta finoman képzett koloratúrája, fanovszky István, Her mányi Gyula és Hadnagy Viktor szép hangja, biztos éraektu- dása, továbbá a simán gördülő, derűs előadás mind-mind a betanító és a zongorakiséretet is ellátó Maróthy Magda tanárnő érdeme. A közönség az előadás befejezésekor tapsorkánnal ünnepelte a mestert és nagyjövöjű, tehetséges tanítványait. A műsoron magánszámokkal szerepeltek még: Dikány Eugénia, Kneifet Mária és Zimmermauu Gabriella, kiknek szintén kijutott az ünneplésből.

A Volt Iskolatársnök Szövetsége az évi rendes közgyűlését május 8-án tartja meg az iskola tornatermében. Ugyanekkor rendezik meg az öt, tíz, tizenöt, huszonöt és ötvenéves találkozókat is.

A Kelenföld név eredete

Irta: KolUng Oszkár

Társadalmi forrongásaink s gazdasági válságaink kellős közepette a főváros délnyugati részében, — minden bajjal dacolva, — városrendezés szempontjából is impozáns méretű városrész van kibontakozásban, —- Kelenföld elnevezéssel.

Hogy Kelenföld miképen jutott nevéhez, az a mai napig még teljesen ismeretlen és felderítésire vár. E néven a mai fővárosnak azt a részét értették a középkorban, melyet később a Tabán és Rácváros név alatt ismertek.

.A régi Kelenföld, vagy miként a XIII. század beli oklevelek említik: Creynfeld. területi határai déli irányban a mai Gellert szálló tájáig terjedtek.

Honnan vette ez a terület Creynfeld nevezetét, — e kérdés a XV. századtól kezdve sok lelkes hazafit foglalkoztatott.

Ismerték ugyancsak Parvus Peslh, vagy Minor Pesth néven is és sehol nem vonták kétségbe, hogy ezen a néven Kreenfeldet vagy Kelenföldet kell értenünk. Ezt állapította meg maga Pázmány Péter is, amikor a jeruzsálemi Szt. János lovagolt nak rendházait elősorolja.

A költők s történetírók szorgos kutatása ellenére Kelenföld néveredetét illetőleg mégsem sikerült eddig megnyugtató és egységes állásfoglalást biztosi tani. Nagynevű akadémikusunk, —

Pcsfhy Frigyes, — ,,Magyarország helynevei" című jeles művében ismertette mindama következtetéseket, melyek e városrész néveredetére világot derítettek volna. A helyes megfejtést meghiúsította már jóeleve a Pray által felfedezett régi költemény „Régi ének Magyarország megvételéről”, melynek hatása alól érdemes kutatóink felszabadulni nem tudtak.

A régi dicsőség utáni kutatás láza megszállta a lelkeket s így Pray után Cormdesz Dániel, Pé- vay Miklós, Toldy Ferenc és Simonyi Zsigmond mindig visszatérnek e régi vershez,

„Árpád jwthe Magyar néppel Ketemf widen a Dunán el kelenek Az Cseken ök esekönek Az Tetemben el féltetőnek," — v; 'ahányszor Kelenföld név eredete után is kutatnak. Mindannyian erősítik, hogy a honfoglalók a Dunán való átkelés helyét Kelenföldének nevezték.

A hazafias költői képzelet szülte Thúróczynak leírását, — Maczinus-nak és Debének harcát a hunokkal. Leirja. hogy Sicambria alatt átkeltek a húr,ok a Dunán és rc,’:g Kelciifewld falunál, mely is azért neveztetett el igy. (Thür: II. 11. fej.) Thúróczv olyan időben ad magyar helynevet, amikor a honfoglalóknak se hirük, se hamvuk még nem volt. Székely István is .beleesik ebbe a hibába, amikor 1559-ben megjelent krakkói krónikájában a magyaroknak a Dunán való átkeléséről ír. Kelenföldnek nevezi el ö is e helyet. Némi

támpontot talál ebben a felfogásban a „Magyar nyelvészet” is, mivel a kis vizereken való gázlókat „kelök”-nek nevezték rógente. Arany János ősz-] főzik Thúróczynak nézetében.

A hazafias lelkesedésen alapuló költészettel s ebből fakadó buzgó következtetésekkel szemben okleveles tény, hogy az ösmagyarok a megeri réven keltek át. Szent Gellért legendája szerint] Csanád vezér 1030-ban Rév kámzsánál kelt át a Tiszán s a nagy őszi síkon veri szét a lázadó Ajtony seregét. Egy 1247-iki oklevél említi Zynla-\ réve/ vámjaival. A folyóvizeink átkelő helyeit minden okmányban mint révet (portus) említik. Sehol semmi nyoma annak, hogy azt bárhol is Kelenföldnek nevezték volna.

A mondákon, legendákon alapuló találgatásokkal szemben követjük Pesthy Frigyesnek azt a megállapítását, hogy e helynév feltűnő sok változatban fordul elő az az oklevelekben.

Legrégibb alakja 1225-ben Creynfeld. mely 1269-ben már Kreynfeld; találkozik KranfeldA Kronfeld, Crenfeld, Craynfeld, Kreyhfeldt, Kleen- feuldt, ■ Kreenfeld, Keremfeld, Kelenföld, Kreien- feld, Kereinfeuld, Klemfeld változatban is.

Róbert esztergomi érsek 1236-ban irja, hogy ő a Kispesten, avagy Creynfelden levő Szt Gellért vértanúhoz címzett templomot az ottani kegyúri joggal együtt a béiakúti cisztercita apátságnak adományozta.

Kispest alatt Creynfelddel azonos helységet kell ennélfogva értenünk. Salamon' Ferenc nézetét kell elfogadnunk, aki Creynfeld nevében német eredetet sejt. Különben is a történelemben ismételten találunk arra nézve nyomot, hogy telepes népek az újonnan használatba vett területeket saját nyelvükön keresztelik el.

Pesthy a néveredet kérdésével foglalkozván, a maga részéről ismertetett anyagon felül mivel sem viszi előbbre a probléma megfejtését. Kiegé szitöleg azonban arra utal, hogy a XV. században Németországban Fulda mellett szintén létezett Kreinfeld nevű helység, melyet Creginfeldt- nek írtak. Ezzel Önkénytőleníll is elősegítette a név eredetének megfejtését.

A helynév legrégibb formája 1225->ből való, amikor az oklevél „agritulturarum de Creynfeld”- et említ.

Szerepel:

1932. iiiriusqiie Pesth (u. o. I. 21—<16. oklevél), 1236: ecclesia Beati Gerardi mortiri de Parvo Pesth seu Creinfeid (u. o. 1 34—21 oki.) ;1237: utriusque Pesth (u. o. 1. 35. oldal, 22. oklevél.);

1 >13: St Gerardi de Minori Pesth (eccl., St Gerardi (u. o. I. 40—2« oki.); 1245: St Gerardi de minori Pesth (u. o. 1/43-44—28 oki.); 1269;eccl. beati Gerardi in Kreynfeld (u. o. I. 105—89 oki.); 1291: Kleenfeuld—Kelenfeuld (u. o. I. 275-276— 255 oki); 1295: Kercn.leld (u. q 1. 290— 272 oki); 1296: Gerald de Creenfeld Ül. 1 305—285 oki.); 1297: Klemfeld || o. 1. 311— 291 oki.); 1298: Kereinfeuld (u. o.l. 341—308 oki.).

1300 iszept. 20. Alttal Csanádi püspök előtt

Benedek veszprémi püspök és káptalan Vilmos bé- lakuti cistercita apát és koravéntjével a kelenföldi tized s a sassághi negyed felöl egyezkednek. Ebben az egyezséglevélben előfordul „— — Kellafeld et quarte Magistralis de Sasagh — — — super decimacione de Köllenfeldt — — Ecetest am nost- ram de Kellenfeld(Hazai okmt. 1. 11.).

1302-.Kereinfeuld (Fej. Cod. IX. 7. 732,); 1424:

Kelenföldé (Tört. Tár XII. 284).

Családinévben is előfordul még Kelenföld és pedig: 1476: Kelenföldi család (Kovaohich: Form Solennis 189). A XV. század elején András Balázs fia de Kelenföld, Pest város bírája (Pesthy közlése).

A helynevek értelmezésénél általános alapelvül szolgáljon, ihogy a torzított neveket ne önkényesen fordítsuk át szolgai módon s ne iparkodjunk ezeknek oly magyaros értelmet adni, amely sem a korábbi, sem a mai tipográfiai állapotnak sehogysem felel meg. — Ilyen eljárással a monografikus kutatás eredményességét kockáztatjuk.

Ily irányelvek figyelembevételével a sok név közül oly megfelelő helynévre kellett - a figyelmet összpontositani, melynél nem forgott fenn a gyanú, hogy az eredeti elnevezés torzításából származik.

Erre legalkalmasabbnak bizonyult Creenfeld nevezete, amelyre Pesthy is mellékesen ráutalt. Creenfeld a XII—XIII. századbeli szóképzésben megfelelt Cregenfeldnek, — magyar értelemben várjalsmezejének. A varjú középkori ófetnémet neve egyes számban „krá” vagy „kró”, — mai értelemben: Die Krähe.

Többes számban a középkori név Die Kregen, ami a mai: Die Krähen-nek felel meg.

A középkori német írásmódban a szavakban , a” helyett „e”-t használtak. Így: kräftig — kref- tec; ärmer = ermer; bär = bér; älter = el ter; gefärbe — geferwe; rächen — gereohera; Käfer = kewer szavakat használták a XII—XHI-ik századokban. (L; Heinrich Kurz: Geschichte der deutschen Litteratur, Leipzig, 1853. I. Bd.)

Következtetésünk helyessége mellett szol a varjú szónak egyes számban való hamisitatlan jelenléte abban . a névösszeáilitásban, melyben Pesthy Kronfeld és Kranfeld okleveles helynevet is kiemeli. A tőszóban a Kro és Kr,a-ban a varjú régi középkori neve legjellegzetesebben jut kifejezésre.

A középkori okleveleinkben előforduló Creen- féld azonban a többesszámot fedezi, mely a Cregenfeld (Kregenfeld) szóból úgy alakult, hogy a „g” mássalhauzó kiesett. Ehhez a szóképzéshez az a körülmény is hozzájárulhatott, hogy Pest és Kispest jövevény lakói szászok voltok s nincsen kizárva, hogy már ebben az időben az idiómában beszéltek. A Krcgzn szó idővel Kriihen- né fejlődött. Mit sem vél ozlat e megállapításon, hogy a latin nyelvnek megfelelően a K kezdőbetűt O-vel írták, melyet az utána következő „r” mássalhangzóra való tekintettel csakis K-nak, vagyis Kreenfeldnek ejtettek ki.

A szóbeszédben hasznátaos kiejtés azonban már 1269-ben és az azután következő oklevelekben ebben az Írásmódban is kifejezésre jutott. Ezekben az eddig Crein vagy Creenfeld helyett már Kreynfeuld és Kelerafeuldröl történik említés.

Keienfeul névképzés legelőször 1297-ben tűnik fel. Lehetetlen észre mem venni, 'hogy ez már Creenfelilnek magyarosított formája s hogy a szó magyaros átalakuláson ment át.

Süni jelenség, hogy német helynevekben a magyar nyelvjárás változtatásokat eszközöl, mely betűátugrás, betoldás, avagy betű- esetleg szó- tag-elhagyás formájában 'nyilvánul.

Így lett az idegen eredetű kral szóból király; a Clemensböl Kelemen, — a Creenfeldből — Ke- renfeld, melyből a magyar nyelvnek kemény hangzású „r” hamarosan felcserélődött a Iágyabb kiejtésű „1” betűvel.

Így állandósult később a közhasználatos Kelenföld helynév.

Unos untalan akadhatni a magyar szóbeszédben a helynevek hasonló metamorfózisára.

így Borsos Tamás portai követ 1619-ben jelenti Bethlen Gábor fejedelemnek, hogy a török por tán úgy tudnak okoskodni, mintha a philosophiát Párisban, Páduában vagy Hajderbergában (Heidel- bergben) tanulták volna, (gróf Mikó Imre: Érd. tört. Adatok II. 100.)

A XII. században, a német jövevények megtelepülése idején a Várhegy és Gellérthegy közti völgyben •— Kispesten, — sok varjú lehetett, mert csak igy kaphatta e terület eme szimpla nevet, melyben semmi fantázia sincsen.

Ily elnevezések azonban előfordulnak okleveleinkben egyebütt is, s a madár neve sok, később történelmileg nevezetessé vált helynek adott nevezetet.

Jeles példa erre Rigó mező. Idehaza is találunk erre esetet: Amikor ifj. István' király Ágas várát és a kegyúri jogot a pásztói monostort illetően — 1265-ben — Istvánnak, Domokos fiának adományozza,' e birtokon határjárást is tartott. Ez alkalommal, mint helynév szerepel Geraden porloga = Gödény pariaga és Worresza.welgh= Varjuzo völgy is. Kerecsényi Mihály és László 1553-ban ,,Kányafeld”-ről írnak levelet Bagody Istvánnak.

A középkori jövevény nép a hely etkeresztelé- sekben az életből, a helyi viszonyokból eredő természetes jelenségekre volt elsősorban figyelemmel: nem keresett sem absztrakt fogalmaikat, sem pedig a régmúlt időkből mem merített elgondolásokat.

Különösen olyanokat nem, melyek a történelmi igazságok elhomályosítására vezethettek volna. Ilyen eset már azért sem fordulhatott ölő, mivel a jövevény népnek mentalitása más forrásokból táplálkozott mindaddig, mig idővel a házáig röghöz nem alkalmazkodott.

Ez pedig jelen helynév esetében részben akkor következett be, amikor az idegenhangzású' Creynfeld helyett a magyaros kiejtésű Kelenföld került a közhasználatba.' ’ ”