Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-03-17 / 11. szám
2 Budai Napló 1938; .március í? SZÉP HÁZ, JO HÁZ NEM ÉPÜLHET BUDÁN Dräsche ~ építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyára: III., BBCSMJT A Közmunkák Tanácsa a sasadi polgárok kérésére adott utcát a baisaonak s a kiválasztott utca is szerencsés volt, mert — igenis tele van barackkal. Mindjárt az elején vain Hegedűs Gyulának, a Magyarság felelős szerkesztőjének közied kéthol- das barackos kertje, vele szemben a Viczkovics- féle barackos s tovább, az utcának még rendezetlen, ösvényes részén vegyesen szőlő és barackos, A Barackos-utcában tehát van barack, még hozzá elsőrendű és kitűnő, méltó Cvikli András munkájához. És a szomszédos Cseresnye-utcában ií van cseresnye. Van Metzger Ferencnek, van Hegedűs Gyulának az utcában lévő szőlőiben, van özvegy Király Józsefraénak s van még sok másnak is, mert a Sasad földje éppen olyan kitűnő a cseresnyének, mint a baracknak. Az utóbbi időben sok u j nemes .cseresnyést aj tát ültettek itt a kötnyékén s ha nem is versenytársa a baracknak jön idő, amikor a sasadi cseresnye is nevezetes lesz. Persze, a Cseresnye-utcában is több a barack, mint a cseresnye, de ez igy van mindenütt a Sasadon: a Cvikli András nemes hagyományait folytatjuk itt mindannyian, egy sasadi polgár. HÁLÓK, KOMBINÁLT SZOBÁK , HADL ANDORNÁL II., TÖRÖK-UTCA 1. EBÉDLŐK, ICARPITOS-BUTOROKi Köztisztviselóknek5% engedmény. — Részletfizetésre is. Strandfürdőt kap a Hűvösvölgy Megoldódik a hegyvidék egyik égető problémája A Budai Napló egyik legutóbbbi számában beszámolt arról a mozgalomról, amelynek egészséges célkitűzése a Hüvösvölgynek egészség- ügyi, turisztikai és idegenforgalmi szempontból való továbbfejlesztése. Ennek a mozgalomnak most nagyobb lendületet adott az a körülmény, hogy a budai hegyvidék önálló kerületté alakul át. A Hűvösvölgy nem maradhat többé egyszerű ki- kalmassá teszi arra, hogy új, nagy fejlődés útjára kalmassá teszi arra, hogy uj nagy fejlődés útjára lépjen. A Hűvösvölgy a hegyvidéki forgalom gócpontja és ez adta az ötletet arra, hogy itt egészség- ügyi, turisztikai és idegenforgalmi intézmények egész sorozata létesüljön így vetődött fel a gyermekek nemzeti parkjának, a szabadtéri játékszínnek és nagyréti strandfürdőnek a terve. Most ujafob érdekes mozgalom indult meg a Hűvösvölgyben. Megindítója és lelkes szószólója ifj. Balázs Antal, a népszerű budai vendéglős dinasztia nagyratörő sarja, legifjabb Balázs Antal szintén strandfürdőt szeretne létesíteni, de nem a Nagyréten, hanem errébb, a villamos végállomás közelében. Vasárnapra megbeszélésre hívta össze a környék vezető egyéniségeit, akik nagy számban meg is jelentek és igen élénk érdeklődést tanúsítottak az életrevaló tervvel szemben. Legifj. Balázs Antal rámutatott arra, hogy a srandfürdö kérdése igazi közügy, egyedül ettől várható a Hűvösvölgy fejlődése, amely az utolsó tizenöt esztendőben sajnálatosan viszahanyatlott. Amig közvetlenül a háború után nagyszabású építkezés indult meg, most alig épít már valaki a Hűvösvölgyben, amin nem is lehet csodálkozni, mert hiszen mindenki ott igyekszik építeni, ahol víz van a közelben, ahol strandfürdő áll rendelkezésre, mert ez ma már elválaszthatatlan az egészségügytől. Hogy milyen nagy fellendülés jár a strandfürdők nyomában — mondta — elég csak rámutatni a Csillaghegyre, amely a strandfürdő létesítése óta szinte hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Bizonyos, hogy ilyen arányban indulna meg a fejlődés a Hűvösvölgyben is, amelynek fekvése, levegője erre a célra a legalkalmasabb. Sokan attól félnek, hogy hűvös itt a levegő- Nyugodt lélekkel lehet megállapítani, hogy ez a kifogás nem áll meg. Hüvösvölgyet nem is aizért hívják igy, mintha ez a környék hűvös lenne. A Semmering hőmérséklete 5—6 fokkal alacsonyabb és a Svábhegy is hűvösebb a Hüvösvölgynél. Évek tapasztalata alapján jelentheti ki, hogy a hűvösvölgyi strandfüidöl reggel 8 órától egészen este fél 7 óráig lehetne igénybe venni, mert itt egész nap hinti meleg sugarait a nap. Könnyen oldható meg a vizkérdés is, mert a kiszemelt telkek egyikén bővizű kút van. Egyheti szivattyúzással kipróbálta a kutat, amely elegendő vizbősége ad. Lehet azonban, sőt kell is a Vízmüvek segítségét is biztosítani a létesítendő strand részére., amelyet részvénytársasági alapon, kellene megteremteni. Nagyjából rögtönzött terv szerint egy 10 méter széles és 25 méter hosszú medence száz kabinnal, 300 öltöző helyiséggel, vizzuhanyo- zóval, kazánnal mintegy 35—40.000 pengőbe kerülne. Ez olyan összeg, amelyet nem lenne nehéz összehozni, sőt esetleg 50.000 pengőt is- Számítása szerint, ha május 15-töl szeptember 15-ig terjedő négy hónapból vagyis 120 napból 50 strandnapot veszünk alapul, akkor is legalább 12.000 pengő a bruttó bevétel. Ebből levonva a költségeket, amelyek legfeljebb 8.000 pengőre rúgnának, még mindig maradna 4000 pengő, amely a beruházott 50 ezer pengő után 8 százalék hasznot jelenteneAz éljenzéssel fogadott előterjesztés után élénk eszmecsere folyt le, amelyben Gábor Ede biztosítási főtisztviselő, dr. Tímár József ügyvéd, Vá- szarics Gusztáv fő strandmester, Gunda Antal, Füzessy István főtanácsos és Gratzer József szólaltak fel. Vaszarics Gusztáv szakszerű előadása után az az álláspont alakult ki, hogy legalább 250 kabinnal és 1000 vetközöhellyel kell megkezdeni az építkezést. Végül háromtagú bizattságot alakítottak, amely a strandfürdő ügyét előkészítse és keresse meg a kapcsolatot a főváros vezetőségével és a Vízművek igazgatóságával.. A bizottság tagjai: ifj- Balázs Antal, Vaszarics Gusztáv é$> Gregorys őrnagy rövidesen már meg is kezdik tevékenységüket. Óbuda őslaRói a városrendeszés sürgős meglce&dését böveieltélc A Budapesti Gazdálkodók és Kertészkedök Egyesületének III. kerületi szervezete március 9-én vitéz Komárnoky Gyula elnöklete alatt népes gyűlést rendezett a Vörösvári úti iskola tornatermében. Ez a gyűlés szerves része volt annak a hatalmas megmozdulásnak, amelyet Óbuda társadalmi egyesületei indítottak a városrész rendezésével felmerült súlyos problémák megnyugtató megoldása érdekében. A gyűlésen megszólalt végre Óbudának az a társadalmi rétege is, amely legközvetlenebbül érdekelt a III. kerületi városrendezésben- Az egyesület tagjai gazdálkodók, ház- és telektulajdonosok, az ő panaszaik a legjogosabbak, az ö érdekeik a legfontosabbak, mert ők az igazi őslakói Óbudának, akiknek lába alól a telket húzza ki és feje felöl a tetőt rombolja le az a városrendezés, amely--gondol ugyan a jövővel, de nem törődik a jelennel. A gyűlés szónokai; Schäffer István dr., Niesner Ferenc, Budav Gyulai Kollet József, vitéz Komárnoky Gyula, vitéz Szemlaky György és Virág József dr. ismételten hangoztatták azokat a követeléseket, amelyek állandóan foglalkoztatják Óbuda lakoságát és amelyekkel hónapok óta foglalkozik a Budai Napló is. Az egyesület a követeléseket memorandumban terjeszti a polgármester és a Közmunkatanács elé, abban a reményben, hogy végre történik valami a szerencsétlen városrész érdekében, -amely most olyan, mintha repülötámadás pusztított volna végig rajta, anélkül, hogy bárki is törődnék az újjáépítés megkezdésével. Megnyílt Krisztina-iér 9. Budán AZ ÚJJÁ 'varázsolt étterem — söröző Györy Vince muzsikál _____A régi )6 Spolartch-konvha____ Ho gyan részesedik Buda az új csatornaépitési programban Király Kálmán tanácsnok, Zaiiz László műszaki főtanácsos és Szabót János műszaki tanácsos közreműködésével elkészítette a főváros nagyszabású uj közmüépiíkezési programját, amely a Iég- közelebbi hat esztendő alatt végrehajtandó csa- tomaépitkezések terveit foglalja magában. Ezelőtt néhány hónappal készült el ennek a programnak útépítési része is, amely ugyancsak hat évre terjedően állapította meg az útépítkezések rendjét. A két nagyszabású program összesen mintegy 54 millió pengő értékű munkaalkalmat jelent. A hatalmas programnak igen jelentős része vonatkozik Budára-. A fővárosban eddig 815.301 méter csatorna van lefektetve, amiből a budai részekre pontosan 251.275 méter esik. Ez a szám nincs arányban Buda területével és igy indokolt is volt, hogy a budai közcsatornák fejlesztésére a jövőben naigjvtibb figyelmet fordítsanak. A hat évre tervezett munkából az első három évben építik meg a budai dunaparti fő gyűjtőcsatornát és ezzel kapcsolatban a' Batthyány téri szivattyútelepet 3,600.000 pengő, a kelenföldi gyűjtőket és mellékcsatornákat 1,900.000 pengő, a kelenföldi szivattyútelepek fejlesztését több mint egymillió pengő, az Ördögárok, a németvölgyi árok és a zugligeti árok beboltozását 200.000 pengő költséggel. Sorra kerül aztán a Margit rakpart első szakaszának csatornázása a Pala utcától a Batthyány- térig, a Margit rakpart felső szakasza a Batthyány tértől az Üstökös utcáig, a Budafoki ut a Verpeléti úttól a Gellert térig, a dumaparti szennyvíz főcsatorna építése a Gellert tér és az Ördögárok között, az ördögárok szennyvízcsatornájának épitése a Döbrentei tér és Szent János tér között, a dunaparti szennyvíz főcsatorna létesítése az Ördögárok és az óbudai telep között. Közel kétmillió pengő költségen megépítik a Batthyány téren az iuj budai átemelő telepet és szivattyuházat. Csatornázzák a Karolina utat, a Hengermalom utat és az Etele utat. Teljesül a Bíbic telep lakóinak régi kívánsága is: az első évek költségvetésében 200.000 pengőt vettek fel a telep csatornázásának továbbfejlesztésére. Gyűjtőcsatornát létesítenek a lukács utca és a Filatorigát között 1 millió pengő, a Bártfai utcán 500-000 pengő, a Diósároknál 800.000 pengő költséggel. Jelentős költséget fordítanak a Horthy Miklós hídhoz vezető főút és <a környékbeli utcák csatornázására is. Beboltozzák a régi Aranyhegyi árkot, folytatják a Szépvölgyi árok, a Bürök árok, a Denevér árok és a Sasadi árok rendezését is. A csatornaépítések összköltsége 24 millió pengő, amelyet valószínűleg kölcsönből fedeznek. Lehetségesnek tartanak olyan megoldást is, hogy a főváros ezt a kölcsönt előre leköti és a következő hat év költségvetésében évente 4 mUIo pen göt fordít a nagyszabású munkálatok végrehajtására. ■mr nK E R E T E Z Ő KERESKEDŐ I., KRISZTINA- KÖRUT 139. sz. r A repülés kulturális, idegenforgalmi és köz- gazdasági jelentősége Irta; Szentkirályi Ákos dr. ny. OT1. aligazgató az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal légiturisztikai előadója II. A légiközlekedés ma még nem a szállító vállalatoknak, hanem a közönségnek jelent közgazdasági hasznot. A repülés jelentősége azonban a gazdasági élet más terein mutatkozik. Amerikában és Oroszországban pl- óriási ferületű szántóföldeket repülőgépekről vetnek be. Sok időt és költséget kiméinek meg ezzel. A rettenetes pusztításokat okozó sáskarajokat repülgépről ledobott bombákkal és mérges no rokka! j.rtíák. Egész repülőszázadok végzik a támadást a kiló- méternvi hosszúságú és kétszáz-háromszáz méter magasságú sáskatömegek ellen. Amerikában a milliókat érő eucaliptuserdőket ellepő és pusztító rovarokat repülőgépről leszórt mérges porokkal irtják. Ugyancsak repülőgépről állapítják meg a pusztító erdőtüzek helyét és oltóporral lokalizálják azokat. A bálnavadászok ésa heringvadászok ma re pülőgépekről figyeltetik meg a milliókat érő bálnák tartózkodási helyét és a heringrajok vonulási irányát. Kanadában az ezüstrókákait és más ne- messzőrmiéiű állatokat nuszh'+ó farkasokait és vadkutvákat repülőgépekről lövöldözik le. A repülőgépeknek ez a munkája ma már milliókra menő hasznot ielent. A repülőgép ezenkívül az embernek lefrhüséeesphb sem+őiársa tett a civilizáció és kultúra terjesztésében és fejlesztésében. Egy lelkes német nqn; Paul FrhnUe aki a háborúban, mint repülőtiszt szolgált, közadakozásból megvásárolt és misszionárius célokra felszerelt egy repülőgépet. Amikor már mindennel készen volt, audiencián jelentkezett XI. Pius pápánál és emgedelmet kért arra, hogy ezen a repülőgépen Afrikába misszionárius utazásokat tehessen. Előadta őszent- ségének azt az elgondolását, hogy a vad népekre bizonyára nagy hatással fe . ha az Isten igéjének hirdetője valóságosan az égből száll le közéjük. XI. Pius pápát aranyira megragadta ez a göndört at, hogy az érveit előterjeslzitő pátehnak ezeket a szavakat mondotta: „Magának nem kell engem lelkesítenie, mert én máris lelkesedem.” Ha valaki elolvassa Paul Schultenaik ,,Der fliegende Pater, das Werk eines modernen Missionars” című könyvét, az bizonyára szintén lelkesedni fog. Nincs oly tudományág, amely kutatásainál igénybe ne venné a repülőgépet. Ma már a repülőgépről készítik a legmodernebb és a legpontosabb térképet Kiszámították, hogy a földtekének oly területei, amelyeknek, eddigi módszerek szerinti térképezéséhez évszázadok kellenének a repülőgép geo méterek pár év alatt el fogják végezni. Megközelíthetetlen vulkánokat, mocsarakat, folyódeltákat és tenigeráramlásokat fényképeztek le repülőgépről a földrajzi tudomány mérhetetlen hasznára. A 8000 méter magas Mount Everest megmászásainak kísérlete már sok áldozatot követelt. Ezt a hegycsúcsot talán sohasem fogia emberi láb érinteni. A reoülö fotográfusok azonban közvetlen közelről fényképezték le annak titokzatos, jégfátyolos csúcsát. Walter Mittelholzer, a világhírű fotográfus nilóta afrikai, indiai északsarki és egyéb renfilő- fénykénező expedícióról megjelent „Afrika- Flnp. Tsrhad-See Flug. Killmandzsaro-Flug. Nord- nol-Flng” cimű könyvei tartalmuknál fogva cs a Ipkfv/ölf fénvkénok miatt valóságos kincsesbánvái a földraiz. nénrajz és egyéb ezzel kapcsolatos tudományágaknak. Külön erre a célra berendezett repülőgépeken figyelik meg a tudósok a nagy magasságok meteorológiai, földmágnességi vilianyóssági tüneményeit, a titokzatos kozmikus és egyéb sugárzásokat. Az orvosi tudomány is sok tapasztalattal gazdagodott, megfigyelve a repülés életfani hatásait. Aztán itt van az archeológia. Rég elfelejtett, homok- és föllrétegek alá temetett városokat, várakat, népvándorláskori cs római időbeli emlékeket fedeztek fel a repülők éles szemei. Egy-egy felfedezés világszenzációt keltett. Ilyen volt a perui-inkák ideiéből fennmaradt, többszáz km hosszú várfalnak és az ehhez kapcsolódó várrendszernek felfedezése és lefényképezése. Ezzel a témával az egymillió példányszámban megjelenő amerikai „National Geographic Magazin” 1033 januári száma 30 oldalon foglalkozik. Neogrády Sándor háborús repiilőbarátotn, aki egyike a legjobb magyar légi fényképészeknek, nálunk is felfedezett és lefényképezett több római, népvándorláskori, avar és ősmagyar emléket föld- sancokat. várakat, utakat. Vannak, akik azt állítják, hogyha pontos és teljesen átfogó légi fényképet készítenénk a Tisza és Maros közötti területről, talán kiderülne, hogy hol van Attila eltemetve. Ha ezen az non megtalálnák Attila sírját, az volna ám a világszenzáció és idegenforgalmi attrakció. A repülés az emberiség barátja és segítője. A Vörös Kereszt Egylet Franciaországban megszervezte az Egészségügyi Repülés Barátainak Társaságát. Ebben orvosok, pilóták, ápolók és ápolónők tömörültek azzal a céllal, hogy a repülést beállítsák az emberbaráti munka szolgálatába. Külön erre a célra berendezett és felszerelt repülőgépeken betegeket szállítanak sürgős operáció céljából a kórházakba. Nemszállítható betegekhez visznek operáló orvosokat, teljes műtőfelszereléssel. Sürgős esetekben gyógyszereket, szérumokat szállítanak és dobnak le a megjelölt helyekre ejtőernvő segítségével. A repülömentöszolgálatot most már az egész világon megszervezik. Minket, magyarokat, az a szerencse ért, hogy az egészségügyi repülöszoligátó első nemzetközi konferenciáját itt tartoták meg Budapesten. Ezzel kapcsolatban a repülőmentőszolgálat bemutató versenyt rendezett a mátyásföl- di r.ePülöté!en‘ Esész tábori kórházakat dobtak le repülőgépről, orvosok és ápolónők ugrottak le ejtőernyő segítségével. Bemutatták, hogy miképpen kell árvíz által elöntött területekre szorult embereket repülőgépről ejtőernyővel ledobott élelmiszerrel, gyógyszerrel és ruházattal ellátni. Miképen kell a tengerparti sziklazátonyokra felfutott és sfl- lyedőben levő hajó személyzetét és utasait repülőgépről ledobott mentőkötél útján partra segíteni. Hányszor forduJt már elő, hogy repülőgépek mentettek meg végveszélybe jutott embereket. Jusson csak eszünkbe az Italia olasz léghajó és a Krasszin orosz expedicióshajó, melyeknek utasait repülőgépek szállították az Északi Sark jégtábláiról a szárazföldre. Azt is tudjuk, hogy a Missisippi áradásainál repülőgépek mentettek meg sokezer embert az éherahalástól. Beszélnem kell azonban a repülésnek idegen- forgalmi jelentőségéről is. A repülőgépeken1 lebonyolított idegenforgalmat nevezzük mi légiturisz- tikanak. Ennél jutnak szerephez a magánrepülőgépek. Európában, hozzáértve Angliát is, körülbelül 5—6000-re tehető a magánosok és repülőclubok tulajdonában levő turarepülőgépek száma. Hogyha minden turagépre átlagban csak 2 utast számítunk, ez is már 10—12.000 légituristát jelent. Mivel a repülőgépen való turistáskodás nem mondható a legolcsóbb passziónak, akik ezt maguknak megengedhetik, azok nyilvánvalóan elegendő anyagi eszközzel rendelkeznek. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez úgy is van és hogy a légi turistákat a legjobban fizető vendégek közé kell szá' mítani. A légituristáskodás ma már egész Euróoá- ban nagvon fellendült. Ez a sok repülőgép vidáman száll egyik országból a másikba és növeli azok idegenforgalmát. Magyarország most már felkészülve vária ezeket a turista repülőgépeket. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal légiturisztikai osztálya a magyar légiturisztikai forgalom lehetővé tételére leszállóhelyeket létesített és ezekkel kapcsolatban megszervezte a „légiturisztikai szolgálatot”. Ennek az a rendeltetése, hogy gondoskodjék a leszállóhelyekre érkező repülőgépek fogadásáról, kezeléséről, üzemanyaggal való ellátásáról, őrzéséről és a repülővendégek ellátásáról. Az Idegenforgalmi Hivatal megszervezte ezenkívül ia budaörsi repülőtéren szolgálatot teljesítő kirendeltséget. * A magyarországi légiturisztika népszerűsítése céljából különböző repülőeseményeket rendeznek, így minden évben megrendezi a Magyar Touring Club a „Magyar Pilóta Piknik” elnevezésű repülő- kirándulást, amelyen kizárólag angolok vesznek részt. Ennek a kirándulásnak a nevét is az angolok találták ki s az a jellegzetessége, hogy a kirándulás résztvevői repülőgépeikkel ellátogatnak Magyarország egyes speciális helyeire, mint amilyen a Hortobágy. Mezőhegyes, Mezőkövesd és oft a !egfesztelenebből töltik el az időt. Az angol hölgyek és urak magyar népviseletbe öltöznek, csárdást táncolnak a parasztlegényekkel és lányokkal. Másik ilyen, most már bevezetett repülőesemény a balatoni nemzetközi repiilőcsillagtura és találkozó. Ezen már a legkülönbözőbb nemzetek repülői vesznek részt. Ezeknek a repülőeseményeknek a célja a Balaton propagandája és a balatoni szezon meghosszabbítása. A légiturisztikának egy másik sajátsága, hogy ma már nemcsak kéjutazásokat rendeznek repülőgépen a levegő turistái, hanem azon járnak va dászni és horgászni is. A Hortobágynak megvannak már a megszokott repülővendégei, akik minden évben, ellátogatnak oda a vadliba-szezonban és több napot töltenek a hortobágyi csárdában. |Nemrégiben olvastam, hogy egy közel 40.000 taggal rendelkező angol horgászklub repülőgéptulajdonos tagjai a gépeiken elindultak a kontinensre új horgászterületek felkutatására. Jártak Ausztriában. és Jugoszláviában. Sajnos, csak későn értesültünk erről a furcsa kirándulásról, mert különbé« ezeket a bizonyára nagypénzű angolokat meghívtuk volna Magyarországra is, hadd költsék itt is a pénzüket.
