Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-06 / 1. szám

1938. január 8. Budai Napló Juszt Gyula optikus és fotó szaküzlete kizárólag a régi hulyun! II., Margit kőrút 6. nika-úti kápolna körüti tér. * B-aíisi-u.tcai tér, az Áldás-utcai kereszt körüli tér, a Vénhadom-tér és a Józsefhegyi kilátó és Vázntédence körüli tér kora tavasztól késő őszig pompázva és ^ragadó kilátást nyújtva várják és fogadják a szép kilá­tást és vegetációt kedvelő, csodáló s elvezni tudó környékbeli e távolabbi látogatókat. Mindegyik (park százszámra ültetett, vmto rózsáival, színes bokraival, lenyő s egyéb dtóz- fáival kedves sziklakért csoportozataivaj, üde pázsitjaival, szép sétaútjaival, ízléses parfjawal, árnyas lugasaival és nappali fényt árasztó, impo- -záns villany- s gázfeandelábereivel valcsagos re­meke a nagyhírű, székesfővárosi kertészetnek, amely követendő példát mutat arra mindenkinek, hogyan lehet a mai súlyos gazdasági viszonyok között is kevés anyagi erővel is sokat, szépet, maradandót s lelket üdítőt alkotni, ■ . . Szobrokat is kapunk szép P^rkjanikba. Így a Margit-utcai úgynevezett „Rózsakertben Beck Ö, Fülöp diszkutjia kerül elhelyezése, amely négykaréjos, kettős medencét es felette tobogo- hajú női aktot ábrázol és haraszti kohol készül. Majd rövidesen a Vérhalom-teret is díszíteni fogja egy «zép szobormű, amint ezt örömmel jelenthet­jük a mélyen tisztelt -közgyűlésnek. ■ a parkjainkon kívül több útitokra is kaptunk újabb dísz- és rektámpadokat. Veronika-kápolna A Veronika-úti ikapolma helyreállítása és külső tatarozása egyesületünk és a II. kér. Buda­pest Országúti Szent-Ferenc-rendi Plébánia rom. kath. Egyházközség régi, együttes szorgaitmaza- sára Wälder Gyula műegyetemi épitész-tanár ter­vei szerint a legnemesebb barokkstilusban a szé­kesfőváros költségén immár teljesen befejeződött és igen szépen sikerült, díszére a Rózsadombnak. Így most már semmi sem zavarja az egyidejűleg elkészült, kápolna körüli térnek szépségét. A ká­polna belső restaurálására csak a jövő évben ke­rülhet sor, minthogy a főváros költségvetésébe a költségeknek ezt a részét a jövő évre vették fel. Majd idővel — reméljük — sor fog kerülni a régi, lebontott kálvária-stációk visszaállítására is, ami­nek érdekében az egyházközséggel karöltve még tovább fáradozunk. Gülbaba -sírhely a Rózsadomb eme részének külső képét azon­ban még mindig módfelett zavarja a Veronika-úti immár igazán szép térrel és kápolnával éppen szemben fekvő, történelmi nevezetességű Gülbaba- sirhelv környékének teljesen rendezetlen volta. Ez a Rózsadombnak még sürgős megoldásra váró, nagyjelentőségű, városfejlesztési problémája és pedig nemcsak partikuláris, helyi, hanem egye­temes, fővárosi, sőt mondhatnánk, fürdövárosi és idegenforgalmi tekintetekből is. Meg kell teremtenünk Budapesten a mohame­dán világ számára vonzó zarándokhelyet, kihasz­nálva e síremlékhez fűződő, szent legendakört és az ebben rejlő nagy vonzóerőt. Ez okokból oda kell hatni, hogy e síremlék és egész környéke magánkézből közkézre kerül­jön és mielőbb valóságos fürdövárosi és elsősor­ban keleti idegenforgalmi attrakcióvá, „mohame­dán-teleppé" fejleszteseék ki, nagyobb szabású mecset emelésével, mohamedán otthon építésével és körülöttük jellegzetes park ültetésével, az alatta «Merülő Lukács- és Császárfürdö-környék kialakí­tási tervébe is szervesen belekapcsolva. A mecset mellett felépítendő Mohamedán- otthonban a muzulmán rítusnak megfelelő kon- viktus, szálloda, vendéglő s kávéház is kell le­gyen, hogy ekként rítus szerint kellően elláthas­suk majd a muzulmán világ szent Budájára egyre sűrűbb éh idesereglö, keleti zarándokokat, feje­delmeket és hogy a muzulmán világ szent Budá­jára összpontosítsuk a tanulmányaikat az európai fővárosokban jelenleg szétszórtan folytató moha­medán ifjak zömét, hogy ilykóp azok elsősorban a mi európai hírű főiskoláinkon szerezzék meg Sí-iksépzettségüket és szaporítsák ezúton is őszin­te barátaink sorát. Minden esetleges más tervvel szemben: hang­súlyozzuk azonban, hogy ez a Gülbaba-mecset és ez a mohamedán-otthon már csak tradicionális okokból is kizárólag csak a Rózsadombon épülhet fel és pedig közvetlenül a mohamedánok szent zarándoklati helyévé nyilvánított Gülbaiba-sirhely (türbe) körzetében. Mily mérhetetlen vonzó ereje lesz majd az ekként méltóan kialakított kegyeleti helynek Kelet felé, mohamedán testvéreink felé! És mily meg­kapó, idegenforgalmi attrakció lesz a Dunán ér­kező idegenek számára a mesés szép Margitszi­gettel szemben «. kies Rózsadombon a Dunára ki­könyökölő, karcsú mecset, hátterében a barokk- stílusban restaurált, Veronika-úti, szép kápolná­val, ezzel is félreérthetetlenül példázva a testvéri kapcsolatot a kereszt és a félhold között. ! A Lukács-fürdő lótuszvirágos meleg-tava j A GUlbaba-sirhely alatt, a Rózsadomb tövé­ben, a Zsigmond-utcában az ősrégi, tőrök gőz- és kádfürdő tőszomszédságában van Budának egy idégenforgalmi és balneológiái érdekessége: a szép, lótuszvirágos, meleg tó, amelyet a Lukács- fürdő hévforrásai táplálnak, melyet azonban jelen­leg a nyilvánosság elöl egy átlátszatlan, ormótlan „kínai kőfal” zár el. i Ez 3 meleg tó Hévízre emlékeztető, nagy ló­tuszvirágaival, egzotikus flórájával, télen a felette állandóan sejtelmesen gomolygó gözpárájáva! látványosság lehetne nemcsak a budaiaknak, ha­nem a vidéki és külföldi idegeneknek is és feltét­lenül kitűnő propaganda erejű érdekesség lehetne a Budapest fürdőváros iránt érdeklődőknek. Ez okból eljártunk a Lukáesfitrdő igazga­tóságánál; ahol megígérték, hogy az ócska kőfa­lat rövidesen kibontják, helyébe a szomszédos törökfürdőnek megfelelő, stitezerü, áttört, vas- rácsos kerítést ’alkalmaznak, ugyanakkor a tó környékét a természetes hátterét képező, rózsa­dombi, lankás domboldallal együtt szépen par- kozzák és ia közönség részére is ‘hozzáférhetővé teszik. Hálás köezönetürtk érte! Ferenchegyi cseppkőbarlang Azt hisszük, valamennyi tagtársunknak tet­szésével találkozik az a legújabb mozgatnunk is, amelyet az «ránt indítunk meg, hogy a szeren­csénkre területünkön fekvő, nemrégen felfedezett, Ferenchegyi cseppköbartang, amely a szakértők állítása szerint a Pálvölgyive! vetekedik, magán­kézből köztulajdonba szereztessék meg és mielőbb fárassák fel á környékbeliek, a turisták, sőt az idegeneknek is nagyobb örömére. A Margithid kiszélesítése Nem mehetünk el szónélkül amellett az előny mellett, amelyet nekünk, rózsadombi lakosoknak különösen nyújt <a Margithid megtörtént átépítése és kiszélesítése. Ez, igaz, nem a mi érdemünk, de a mi sze­rencsénk. Ennél még csak az lehet nagyobb szeren­csénk, ha majd az óbudai, nagy, kivezető főút, vagy pláne az óbudai Árpád-hód megépítését is megérjük, ha ugyanis akkor már a Kavics-utcai, északi, nagy szerpentin utunk is megépül. A Margithid kiszélesítése folytán az azon le­bonyolítható, gyors s zavartalan közúti- és sze­mélyforgalom ugyanis a Rózsadombot és környé­két „időben” is közelebb hozta a város szivéhez, amelyhez eddig csak „térben”' feküdt közéi a Maírgjifhíd'i, régebbi, közlekedési mizériák miatt. Együttes akciók A múlt közgyűlés óta egyesületünk vezető­sége több reprezentációs kötelességet (üdvözlé­sek, tisztelgések, megjelenések stb.) is teljesített bizonyos ünnepélyes aktusok alkalmával. Ezeket azonban ezúttal részletezni nem kívánom, mint­hogy inkább a mélyen tisztelt választmány hatás­körébe tartozik azok tudomásul vétele, ami már meg is történt. Egyet azonban még kell említenem. És ez az, hogy megalakult, működik és a „végekről” egye­sületünket is csaitlakozásra hívta fel: „A Hl. kér. párt- és égyesiiletközi, stadion- és városrendezési bizottság”, amely bizottság tömöríteni kívánja a Hl. kerületi összes társadalmi s kulturális egye­sületeket és, mint a neve is mutatja, elsősorban s legfőképen Hl. kerületi, közérdekű problémák, úgymint Hl. kerületi, közlekedési, városrendezési, adómentességi, útépítési, közműfektetési kérdé- . sek, 'az óbudai hid sürgős megépítése s különös­képen a stadionnak az óbudai Aranyhegyen elhe­lyezése megvitatására és megoldására alakult. E bizottság az év folyamán többször ülésezett és a tavaszon egy nagy-gyűlést is tartott. Egyesüle­tünk képviseletében e bizottság minden ülésén rész tvettem és a felvetett témákhoz rózsadombi érdekekből magam is hozzászóltam. Ilyen ad hoc egyesülés volt még a közel­múltban az, amelyet az egész budai—heg y rátétet katasztrofálisan érMö, tCTVézéftvizdij-zóna tarifa elleni egyöntetű állásfoglalás és memorandum kó- j szitése s benyújtása céljából az Újlaki Hegyvi­déki Egyesület hivott össze a nyár elején, amely mozgalomhoz egyesületünk is csatlakozott és amely mozgalom akkor sikerrel is járt. Az egész budai hegyvidék sorsát ilyen ‘közö­sen érdeklő együttes mozgalom volt még: az út- szélekröl és az üres telkekről a gazirtás sürgős, hatósági elrendelése és ennek legszigorúbb, ha­tósági ellenőrzése, a Délivasúti pályaudvar teljes kihelyezése elleni akció kifejtése, stb. Adományozások Mint a múlt esztendőben, úgy ez évben is adtunk az évzáró vizsgák alkalmából 25 pengős pénzbeli adományt jutalomkönyvek vásárlására, Áldás-dúcai elemi iskoláink igazgatóságának a jó- magaviseletü és jóelömenetelű növendékek meg- jutailmazására. Ezzel is igyekeztünk, ha csekély mértékben is, meghálálni iskolánk igazgatóságá­nak, mint választmányi üléseink alkalmával házi­gazdánknak, kedves vendégszeretetét. Továbbá választmánynnie határozatából egye­sületünk is csatlakozott az állandó budai színház i elépi lééi mozgalmához és a választmány feljogo­sította az elnökséget 150 pengős adomány erejéig részvények jegyzésére is. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus A jövő évi nemzetközi Eucharisztikus Kon­gresszus és Szent István jubileumi, ünnepi év al­kalmából ezúttal is felhívjuk igen tisztelit tagtár­sai nkat arra, hogy minél több lakást bocsássanak j dór, az intézöség rendelkezésére idegen vendégeink I részére és ezt a hazafias kötelességet széles ré­tegben propagálják is. Elhalálozások A kérlelhetetlen halál az elmúlt esztendőben is könyörtelenül elszedte a maga áldozatait tág­jaink sorából. Itthagytak örökre bennünket: dr. Návay Aladár alapító és választmányi tag. Haas János alapitó tag, dr. Kovács Marcell és Sásdy- Schack Béla rendes és választmányi tagok. Laka­tos Miklós, Nemesszeghy Jenő és dr. Temajgó József rendes tagok. Kedves, áldozatkész, ügy­buzgó tagtársaink emlékét mindenkor kegyelettel őrizzük meg. Nyugodjanak békességben! Sajtó Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is hálás köszönetét ne mondjunk az egész fővé rosi, hazafias, magyar sajtónak eddigi hathatós támogatásukért. Nagyon kérjük, hogy ezt a nagyertókű pártfogásukat a jövőben se vonják meg tőlünk. Ha közérdekű ügyeinkben kénytele­nek leszünk a közvélemény tájékoztatására oly­kor-olykor a jövőben is a minden szépért lelke­sedő, hazafias, magyar sajtóhoz fordulni, számít­3.000 íc#*, fnóa odpMC&ttciHti sebességet tecfed a fát#. U^cutd^eH undkwúli teU&téqel iuifidt d a köztudotton a bil/ÁfÁxÁ./íA ív w w p vp •/ v ■ hassunk mindenkor megértő, telkes, önzetlen és értékes segítségükre. —o— Mint beszámolóm elején már bátor voltam je­lezni, azt hiszem, teljesen elfogulatlanul és tár­gyilagosan állapitiiatjuk meg azt, úgy a mai be­számolóm tartalmából, mint objektív szemlélet alapján is, hogy szépséges Rózsadombunk és környéke kialakításának, fellendítésének problé­mája már régen megszűnt partikuláris, helyi je­lentőségű lenni. Hanem, mondjuk ki bátranaz egész Budapest fővárosi, világvárosi és fürdővár rosi problémája lett az már régen, amint ez ben­nünket — érthetoleg — nem kis büszkeséggel tölt el. Hogy miért egész Budapesté egyetemesen e probléma? Erre igen könnyű megfelelni: a Ró­zsadombnak és környékének részben természeti, részben történeti adottságainál fogva. Nem akarok itt most isrnélésekbe bocsát­kozni, ezért most nem sorolom fel ez adottságo­kat Mi, rózsadombi őslakók régen ismerjük már azokat. De eléggé részleteztem is ez adottságokat legutóbb, 40 éves, jubiláns, történeti visszapillan­tásom keretében, ha ugyan mél biztatnak még reá visszaemlékezni. Ez adottságokon felül — azt hiszem, nem túl­ságosan nagy szerénytelenség részünkről, ha ezt is bátran konstatálni merjük — jelentős része van egyesületünk s annak vezetősége s tagjai sorában helyet foglaló, sok tekintélyes, vezető, közéleti egyéniség több mint 40 éves, szívós, kitartó és I soha el nem csüggedő szervező és agitációs mun­kájának is abban, hogy ma már a Rózsadomb és | környéke nemeseik a mienk, hanem az egész Bu­dapesté, az egész székesfővárosé, világvárosé és fürdővárosé. * Ennek felismerésében mai beszámolóm kere- tétJen éppen ezért nem annyira az elért, kisebb- naigyobb eredményeket sorakoztattam fel, hanem inkább arra igyekeztem, hogy magasabban járó, átfogó programmot adjunk: a jövő Rózsadomb­jától! » Mert — ismétlem — büszkén elmondhatjuk ma már, hogy a Rózsadomb és környéke, a budai hegyvidéknek ez a csillogó ékköve, mint egyik legegészségesebb, legszebb s legközelebb eső „családi kertvárosrész” oázis a „világvárossá” fejlett székesfővárosunk kő-. és homoktengerében: nem fesz, hanem van! Ma már mindenkinek a vá­gyak- vágya, a-z- álmok alma egy rózsadombi családi villa! De még azzal is szeretnénk ^büszkélkedni, hogy azt is megérjük; hogy a Rózsadomb és kör­nyéke szemben a meseszép Margitszigettel, mesz- sze kikönyökölve az alatta méttőságosan höm­pölygő Dunára, ha ma még mindenben nem is az, de rövidesen a legszebb hies „üdülőhely” is legyen a „fürdőváros” egyre jobban kialakuló nagy koncepciójában, mint a budai „középső für- döcsoport": a _ lótuszrtavas Lukács- é* Császár- fürdő és a Tcörzefukben legalkalmasabbat elhe­lyezhető „fürdőkórház és reuma-kutaíó intézet" mögöttes területe, az eme fürdőcsoporthoz legkö­zelebb fekvő kilátópontján felépítendő „üdülő­szállóval, a „Gülbaba-sírhely” mellett emelendő „Gülbaba mecsettel” és „mohamedán-teleppel” s ezek mögött a visszaállítandó „Kálvária-stációk­kal” és a meglévő „barokk-kápolnával”, — e kö­zépső fürdőcsoportta] közvetlen összeköttetésben szerves egységbe foglalva és tetszetős városképpé kialakítva. Hogy ez a szép álomképünk mielőbb valóra válhasson, küzdjünk ezeréves dicső Múltúnkhoz méltó Jövőnkért, — küzdjünk ökölbeszorított ke­zekkel, összeszoritott fogakkal a trianoni átoktól megváltó, magyar Feltámadáséit: a Revízióért, — küzdjünk az eljövendő, meet el kell jönnie, Nagymagyarországért, N agy budipestért! És hogy e küzdésünkhöz, e bizva-bízakodá- sunkhoz elég erőt és kitartást meríthessünk, imádkozzuk el mélységes áhítattal mindennap, igy ma is, szent fohászunkat: Hiszek egy Istenben, hiszek egy Háziban, Hiszek egy isteni örök Igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Tisztelettel kérem jelentésem szives tudomá­sulvételét és elfogadását. Kelt, Budapesten, 1937. évi december hó 21. napján. Dr Nádas Béla egyesületi főtitkár és ügyes? Az elnöldő József Ferenc ldr. herceg meleg szavakkal köszönte meg a szép és tartalmas je­lentést. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönwi kö­szönetét szavazott meg Nádas Béla dr. ügyész- főtitkárnak az egyesület érdekében végzett lelkes munkájáért és elhatározta, hogy az évi jelentést a Budai Napló-ban, az egyesület hivatalos lapjá­ban egész terjedelmében közzéteszi és az összes tagoknak, valamint az illetékes hatóságoknak és fórumoknak megküldi. Tisztufitás0 a választmány kiegészítése Ezután a közgyűlés Nádas Béla dr. előter­jesztette a hivatalos listát, melynek alapján egy­hangú lelkesedéssel megválasztották a tisztikart és. a választmány új tagjait a következőkben: Fövédö: vitéz József Ferenc dr. kir. herceg őfensége; Diszelnök: dr. Bárczy István ny. miniszter, v. főpolgármester; Tiszteletbeli tagok: Leister Ferenc ny. posta- főfelügyelő, budatétényi dr. Vály Ernő m. kir. egészségügyi főtanácsos, ny. kórházi főorvos; Elnök: dr. Harrer Ferenc ny. alpolgármester, felsőházi, tag. Alelnókök: almási Balogh Lóránt építész-tanár, ]dr. Lengyel Endre m. kir. kormanyfőtanácsos, Beszikárt igazgató, Terbócz Imre m. kir. kormány- főtanácsos, orszgy. képviselő, szfőv. törvh. bizott­sági tag Főtitkár is ügyész: dr. Nádas Béla ny. kir. itélöbiró, ügyvéd; Választmányi tagok: Cs&y Ernő, Frank Ri­chard, dr. Grecsák Richard, Hendrich Antal, Kell­ner József, Lányi Zsigmond, Mayer Miksa, Medek Béla, Párkány Sándor, Réthy Zsigánond, Rontó János, vitéz Simon Elemér, dr. Simonyi-Semadam Sándor, Somfalvy Károly, Szilas Nándor, dr. Sze- pesváry Pái, Szőke Sándor, Vargha Imre, Vecsev Nándor, dr. Wmchkler István, Abos Brúnó, Asz­alós Géza, Bársony Oszkár, Boczkó János, dr. Dischka Győző, dr. Éber Antal, Fáber Fülöp, Fodor István, Gerenday Tivadar, dr. Knob Sán- dr. Légrády Ottó, Messer Miksa, Messdk Géza, Morbitzer Dezső, Sarkadi Károly, Sásdy János, dr. Szegő Elemér, Székely Dezső, dr. Tholt József, dr. Weszely Ferenc, Ásbóth Oszkár, dr. Aujesaky László, dr. Bariba Antal, Bánlaky Adorján, Domokos Ferenc, Harsány! Jenő, hámos- falvi Hámos Róbert, Hoffmann Károly, dr. Jónás Géza, Kalmár Iván, dr. Klein István, Kónyi Hugó, Lttspay Mihály, Maier Emil, dr. vitéz Marton j András Lajos, dr. Pályi Gyula, Pétery János, Politzer Sándor, vitéz dombóvári Révy Kálmán, Vikár János, Hajtnássy Miklós. Mátyás Lajos, Nagy Imre, dr. Lehotay-Kéry János, dr. Országh Sándor, dr. Rogátsy Guidó, Schubert Arnold, Szántó Sándor, Tarnay Imre, Zilahy Lajos. Számvizsgáló bizottsági tagok: ifj. Hrlkene Fülöp, Hoffmann Rudolf, dr. Nagy László. Vály Ernő ár. búcsúztatása Nádas Béla dr. előterjesztésére a közgyűlés örökös tiszteletbeli taggá választotta budatétényi Vály Ernő dr. egészségügyi főtanácsos, nyug. kór­házi főorvost, az egyesület 17 éven át volt elnö­két, aki azért mondott le a tisztéről, mert más vidékre költözött. Az egyesület meleghangú levél­ben értesítette Vály dr.-t erről a megválasztásról, egyben háláját fejezte ki buzgó, önzetlen közér­dekű működéséért. Társasvacsora A közgyűlést társasvacsora követte a Tarján- étteremben. Az asztalfőn József Ferenc kir. herceg ült. mellette Harrer Fererc elnök, almási Balogh Lóránt, Lengyel Endre dr. és Terböczy Imre al- elnőkök, Nádas Béla dr. főtitkár és számos előkelő vendég. A fehér asztal mellett Harrer Ferenc mondta az első beszédet, megköszönve újból való megvá­lasztásié, majd röviden üdvözölte a vendégeke: és az egyesület tagjait Vitéz József Ferenc kir. herceg emelkedett ezután szólásra és ’költői szép­ségű szavakat mondott a Rózsadombról, Budáról és a magyarság sorsáról. Azért költözött vegleg a Rózsadombra — mondta egyebek közt — mert hegyen kell élnie annak, aki messzire akar látni. Onnan maga alatt látja a Dunát, ezt a szimbólu­mot, amely egyesíti és magába fogadja a régi Nagymagyarország összes vizeit tekintet nélkül a trianoni határokra. Lelkes ovációkkal fogadták az egybegyűltek a főherceg gyönyörű, mólvértelmű szavait. Va­csora után még sokáig maradt együtt a társaság a legjobb hangulatban, vidám zeneszó mellett BUDA es PEST csodája Growe“ a leefég b b magyar tomp- és kalapgyár. — Alapítási év 1865 — Kérjen GROWE kalapot ______________ MA GYAR VILÁG KÁVÉHÁZ II., Marglt-körut 40. Telefon: 151-888. Sáckdzp muzsikát, Szalag énekei

Next

/
Thumbnails
Contents