Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-06 / 1. szám
1938. január 8. Budai Napló Juszt Gyula optikus és fotó szaküzlete kizárólag a régi hulyun! II., Margit kőrút 6. nika-úti kápolna körüti tér. * B-aíisi-u.tcai tér, az Áldás-utcai kereszt körüli tér, a Vénhadom-tér és a Józsefhegyi kilátó és Vázntédence körüli tér kora tavasztól késő őszig pompázva és ^ragadó kilátást nyújtva várják és fogadják a szép kilátást és vegetációt kedvelő, csodáló s elvezni tudó környékbeli e távolabbi látogatókat. Mindegyik (park százszámra ültetett, vmto rózsáival, színes bokraival, lenyő s egyéb dtóz- fáival kedves sziklakért csoportozataivaj, üde pázsitjaival, szép sétaútjaival, ízléses parfjawal, árnyas lugasaival és nappali fényt árasztó, impo- -záns villany- s gázfeandelábereivel valcsagos remeke a nagyhírű, székesfővárosi kertészetnek, amely követendő példát mutat arra mindenkinek, hogyan lehet a mai súlyos gazdasági viszonyok között is kevés anyagi erővel is sokat, szépet, maradandót s lelket üdítőt alkotni, ■ . . Szobrokat is kapunk szép P^rkjanikba. Így a Margit-utcai úgynevezett „Rózsakertben Beck Ö, Fülöp diszkutjia kerül elhelyezése, amely négykaréjos, kettős medencét es felette tobogo- hajú női aktot ábrázol és haraszti kohol készül. Majd rövidesen a Vérhalom-teret is díszíteni fogja egy «zép szobormű, amint ezt örömmel jelenthetjük a mélyen tisztelt -közgyűlésnek. ■ a parkjainkon kívül több útitokra is kaptunk újabb dísz- és rektámpadokat. Veronika-kápolna A Veronika-úti ikapolma helyreállítása és külső tatarozása egyesületünk és a II. kér. Budapest Országúti Szent-Ferenc-rendi Plébánia rom. kath. Egyházközség régi, együttes szorgaitmaza- sára Wälder Gyula műegyetemi épitész-tanár tervei szerint a legnemesebb barokkstilusban a székesfőváros költségén immár teljesen befejeződött és igen szépen sikerült, díszére a Rózsadombnak. Így most már semmi sem zavarja az egyidejűleg elkészült, kápolna körüli térnek szépségét. A kápolna belső restaurálására csak a jövő évben kerülhet sor, minthogy a főváros költségvetésébe a költségeknek ezt a részét a jövő évre vették fel. Majd idővel — reméljük — sor fog kerülni a régi, lebontott kálvária-stációk visszaállítására is, aminek érdekében az egyházközséggel karöltve még tovább fáradozunk. Gülbaba -sírhely a Rózsadomb eme részének külső képét azonban még mindig módfelett zavarja a Veronika-úti immár igazán szép térrel és kápolnával éppen szemben fekvő, történelmi nevezetességű Gülbaba- sirhelv környékének teljesen rendezetlen volta. Ez a Rózsadombnak még sürgős megoldásra váró, nagyjelentőségű, városfejlesztési problémája és pedig nemcsak partikuláris, helyi, hanem egyetemes, fővárosi, sőt mondhatnánk, fürdövárosi és idegenforgalmi tekintetekből is. Meg kell teremtenünk Budapesten a mohamedán világ számára vonzó zarándokhelyet, kihasználva e síremlékhez fűződő, szent legendakört és az ebben rejlő nagy vonzóerőt. Ez okokból oda kell hatni, hogy e síremlék és egész környéke magánkézből közkézre kerüljön és mielőbb valóságos fürdövárosi és elsősorban keleti idegenforgalmi attrakcióvá, „mohamedán-teleppé" fejleszteseék ki, nagyobb szabású mecset emelésével, mohamedán otthon építésével és körülöttük jellegzetes park ültetésével, az alatta «Merülő Lukács- és Császárfürdö-környék kialakítási tervébe is szervesen belekapcsolva. A mecset mellett felépítendő Mohamedán- otthonban a muzulmán rítusnak megfelelő kon- viktus, szálloda, vendéglő s kávéház is kell legyen, hogy ekként rítus szerint kellően elláthassuk majd a muzulmán világ szent Budájára egyre sűrűbb éh idesereglö, keleti zarándokokat, fejedelmeket és hogy a muzulmán világ szent Budájára összpontosítsuk a tanulmányaikat az európai fővárosokban jelenleg szétszórtan folytató mohamedán ifjak zömét, hogy ilykóp azok elsősorban a mi európai hírű főiskoláinkon szerezzék meg Sí-iksépzettségüket és szaporítsák ezúton is őszinte barátaink sorát. Minden esetleges más tervvel szemben: hangsúlyozzuk azonban, hogy ez a Gülbaba-mecset és ez a mohamedán-otthon már csak tradicionális okokból is kizárólag csak a Rózsadombon épülhet fel és pedig közvetlenül a mohamedánok szent zarándoklati helyévé nyilvánított Gülbaiba-sirhely (türbe) körzetében. Mily mérhetetlen vonzó ereje lesz majd az ekként méltóan kialakított kegyeleti helynek Kelet felé, mohamedán testvéreink felé! És mily megkapó, idegenforgalmi attrakció lesz a Dunán érkező idegenek számára a mesés szép Margitszigettel szemben «. kies Rózsadombon a Dunára kikönyökölő, karcsú mecset, hátterében a barokk- stílusban restaurált, Veronika-úti, szép kápolnával, ezzel is félreérthetetlenül példázva a testvéri kapcsolatot a kereszt és a félhold között. ! A Lukács-fürdő lótuszvirágos meleg-tava j A GUlbaba-sirhely alatt, a Rózsadomb tövében, a Zsigmond-utcában az ősrégi, tőrök gőz- és kádfürdő tőszomszédságában van Budának egy idégenforgalmi és balneológiái érdekessége: a szép, lótuszvirágos, meleg tó, amelyet a Lukács- fürdő hévforrásai táplálnak, melyet azonban jelenleg a nyilvánosság elöl egy átlátszatlan, ormótlan „kínai kőfal” zár el. i Ez 3 meleg tó Hévízre emlékeztető, nagy lótuszvirágaival, egzotikus flórájával, télen a felette állandóan sejtelmesen gomolygó gözpárájáva! látványosság lehetne nemcsak a budaiaknak, hanem a vidéki és külföldi idegeneknek is és feltétlenül kitűnő propaganda erejű érdekesség lehetne a Budapest fürdőváros iránt érdeklődőknek. Ez okból eljártunk a Lukáesfitrdő igazgatóságánál; ahol megígérték, hogy az ócska kőfalat rövidesen kibontják, helyébe a szomszédos törökfürdőnek megfelelő, stitezerü, áttört, vas- rácsos kerítést ’alkalmaznak, ugyanakkor a tó környékét a természetes hátterét képező, rózsadombi, lankás domboldallal együtt szépen par- kozzák és ia közönség részére is ‘hozzáférhetővé teszik. Hálás köezönetürtk érte! Ferenchegyi cseppkőbarlang Azt hisszük, valamennyi tagtársunknak tetszésével találkozik az a legújabb mozgatnunk is, amelyet az «ránt indítunk meg, hogy a szerencsénkre területünkön fekvő, nemrégen felfedezett, Ferenchegyi cseppköbartang, amely a szakértők állítása szerint a Pálvölgyive! vetekedik, magánkézből köztulajdonba szereztessék meg és mielőbb fárassák fel á környékbeliek, a turisták, sőt az idegeneknek is nagyobb örömére. A Margithid kiszélesítése Nem mehetünk el szónélkül amellett az előny mellett, amelyet nekünk, rózsadombi lakosoknak különösen nyújt <a Margithid megtörtént átépítése és kiszélesítése. Ez, igaz, nem a mi érdemünk, de a mi szerencsénk. Ennél még csak az lehet nagyobb szerencsénk, ha majd az óbudai, nagy, kivezető főút, vagy pláne az óbudai Árpád-hód megépítését is megérjük, ha ugyanis akkor már a Kavics-utcai, északi, nagy szerpentin utunk is megépül. A Margithid kiszélesítése folytán az azon lebonyolítható, gyors s zavartalan közúti- és személyforgalom ugyanis a Rózsadombot és környékét „időben” is közelebb hozta a város szivéhez, amelyhez eddig csak „térben”' feküdt közéi a Maírgjifhíd'i, régebbi, közlekedési mizériák miatt. Együttes akciók A múlt közgyűlés óta egyesületünk vezetősége több reprezentációs kötelességet (üdvözlések, tisztelgések, megjelenések stb.) is teljesített bizonyos ünnepélyes aktusok alkalmával. Ezeket azonban ezúttal részletezni nem kívánom, minthogy inkább a mélyen tisztelt választmány hatáskörébe tartozik azok tudomásul vétele, ami már meg is történt. Egyet azonban még kell említenem. És ez az, hogy megalakult, működik és a „végekről” egyesületünket is csaitlakozásra hívta fel: „A Hl. kér. párt- és égyesiiletközi, stadion- és városrendezési bizottság”, amely bizottság tömöríteni kívánja a Hl. kerületi összes társadalmi s kulturális egyesületeket és, mint a neve is mutatja, elsősorban s legfőképen Hl. kerületi, közérdekű problémák, úgymint Hl. kerületi, közlekedési, városrendezési, adómentességi, útépítési, közműfektetési kérdé- . sek, 'az óbudai hid sürgős megépítése s különösképen a stadionnak az óbudai Aranyhegyen elhelyezése megvitatására és megoldására alakult. E bizottság az év folyamán többször ülésezett és a tavaszon egy nagy-gyűlést is tartott. Egyesületünk képviseletében e bizottság minden ülésén rész tvettem és a felvetett témákhoz rózsadombi érdekekből magam is hozzászóltam. Ilyen ad hoc egyesülés volt még a közelmúltban az, amelyet az egész budai—heg y rátétet katasztrofálisan érMö, tCTVézéftvizdij-zóna tarifa elleni egyöntetű állásfoglalás és memorandum kó- j szitése s benyújtása céljából az Újlaki Hegyvidéki Egyesület hivott össze a nyár elején, amely mozgalomhoz egyesületünk is csatlakozott és amely mozgalom akkor sikerrel is járt. Az egész budai hegyvidék sorsát ilyen ‘közösen érdeklő együttes mozgalom volt még: az út- szélekröl és az üres telkekről a gazirtás sürgős, hatósági elrendelése és ennek legszigorúbb, hatósági ellenőrzése, a Délivasúti pályaudvar teljes kihelyezése elleni akció kifejtése, stb. Adományozások Mint a múlt esztendőben, úgy ez évben is adtunk az évzáró vizsgák alkalmából 25 pengős pénzbeli adományt jutalomkönyvek vásárlására, Áldás-dúcai elemi iskoláink igazgatóságának a jó- magaviseletü és jóelömenetelű növendékek meg- jutailmazására. Ezzel is igyekeztünk, ha csekély mértékben is, meghálálni iskolánk igazgatóságának, mint választmányi üléseink alkalmával házigazdánknak, kedves vendégszeretetét. Továbbá választmánynnie határozatából egyesületünk is csatlakozott az állandó budai színház i elépi lééi mozgalmához és a választmány feljogosította az elnökséget 150 pengős adomány erejéig részvények jegyzésére is. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus A jövő évi nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István jubileumi, ünnepi év alkalmából ezúttal is felhívjuk igen tisztelit tagtársai nkat arra, hogy minél több lakást bocsássanak j dór, az intézöség rendelkezésére idegen vendégeink I részére és ezt a hazafias kötelességet széles rétegben propagálják is. Elhalálozások A kérlelhetetlen halál az elmúlt esztendőben is könyörtelenül elszedte a maga áldozatait tágjaink sorából. Itthagytak örökre bennünket: dr. Návay Aladár alapító és választmányi tag. Haas János alapitó tag, dr. Kovács Marcell és Sásdy- Schack Béla rendes és választmányi tagok. Lakatos Miklós, Nemesszeghy Jenő és dr. Temajgó József rendes tagok. Kedves, áldozatkész, ügybuzgó tagtársaink emlékét mindenkor kegyelettel őrizzük meg. Nyugodjanak békességben! Sajtó Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is hálás köszönetét ne mondjunk az egész fővé rosi, hazafias, magyar sajtónak eddigi hathatós támogatásukért. Nagyon kérjük, hogy ezt a nagyertókű pártfogásukat a jövőben se vonják meg tőlünk. Ha közérdekű ügyeinkben kénytelenek leszünk a közvélemény tájékoztatására olykor-olykor a jövőben is a minden szépért lelkesedő, hazafias, magyar sajtóhoz fordulni, számít3.000 íc#*, fnóa odpMC&ttciHti sebességet tecfed a fát#. U^cutd^eH undkwúli teU&téqel iuifidt d a köztudotton a bil/ÁfÁxÁ./íA ív w w p vp •/ v ■ hassunk mindenkor megértő, telkes, önzetlen és értékes segítségükre. —o— Mint beszámolóm elején már bátor voltam jelezni, azt hiszem, teljesen elfogulatlanul és tárgyilagosan állapitiiatjuk meg azt, úgy a mai beszámolóm tartalmából, mint objektív szemlélet alapján is, hogy szépséges Rózsadombunk és környéke kialakításának, fellendítésének problémája már régen megszűnt partikuláris, helyi jelentőségű lenni. Hanem, mondjuk ki bátranaz egész Budapest fővárosi, világvárosi és fürdővár rosi problémája lett az már régen, amint ez bennünket — érthetoleg — nem kis büszkeséggel tölt el. Hogy miért egész Budapesté egyetemesen e probléma? Erre igen könnyű megfelelni: a Rózsadombnak és környékének részben természeti, részben történeti adottságainál fogva. Nem akarok itt most isrnélésekbe bocsátkozni, ezért most nem sorolom fel ez adottságokat Mi, rózsadombi őslakók régen ismerjük már azokat. De eléggé részleteztem is ez adottságokat legutóbb, 40 éves, jubiláns, történeti visszapillantásom keretében, ha ugyan mél biztatnak még reá visszaemlékezni. Ez adottságokon felül — azt hiszem, nem túlságosan nagy szerénytelenség részünkről, ha ezt is bátran konstatálni merjük — jelentős része van egyesületünk s annak vezetősége s tagjai sorában helyet foglaló, sok tekintélyes, vezető, közéleti egyéniség több mint 40 éves, szívós, kitartó és I soha el nem csüggedő szervező és agitációs munkájának is abban, hogy ma már a Rózsadomb és | környéke nemeseik a mienk, hanem az egész Budapesté, az egész székesfővárosé, világvárosé és fürdővárosé. * Ennek felismerésében mai beszámolóm kere- tétJen éppen ezért nem annyira az elért, kisebb- naigyobb eredményeket sorakoztattam fel, hanem inkább arra igyekeztem, hogy magasabban járó, átfogó programmot adjunk: a jövő Rózsadombjától! » Mert — ismétlem — büszkén elmondhatjuk ma már, hogy a Rózsadomb és környéke, a budai hegyvidéknek ez a csillogó ékköve, mint egyik legegészségesebb, legszebb s legközelebb eső „családi kertvárosrész” oázis a „világvárossá” fejlett székesfővárosunk kő-. és homoktengerében: nem fesz, hanem van! Ma már mindenkinek a vágyak- vágya, a-z- álmok alma egy rózsadombi családi villa! De még azzal is szeretnénk ^büszkélkedni, hogy azt is megérjük; hogy a Rózsadomb és környéke szemben a meseszép Margitszigettel, mesz- sze kikönyökölve az alatta méttőságosan hömpölygő Dunára, ha ma még mindenben nem is az, de rövidesen a legszebb hies „üdülőhely” is legyen a „fürdőváros” egyre jobban kialakuló nagy koncepciójában, mint a budai „középső für- döcsoport": a _ lótuszrtavas Lukács- é* Császár- fürdő és a Tcörzefukben legalkalmasabbat elhelyezhető „fürdőkórház és reuma-kutaíó intézet" mögöttes területe, az eme fürdőcsoporthoz legközelebb fekvő kilátópontján felépítendő „üdülőszállóval, a „Gülbaba-sírhely” mellett emelendő „Gülbaba mecsettel” és „mohamedán-teleppel” s ezek mögött a visszaállítandó „Kálvária-stációkkal” és a meglévő „barokk-kápolnával”, — e középső fürdőcsoportta] közvetlen összeköttetésben szerves egységbe foglalva és tetszetős városképpé kialakítva. Hogy ez a szép álomképünk mielőbb valóra válhasson, küzdjünk ezeréves dicső Múltúnkhoz méltó Jövőnkért, — küzdjünk ökölbeszorított kezekkel, összeszoritott fogakkal a trianoni átoktól megváltó, magyar Feltámadáséit: a Revízióért, — küzdjünk az eljövendő, meet el kell jönnie, Nagymagyarországért, N agy budipestért! És hogy e küzdésünkhöz, e bizva-bízakodá- sunkhoz elég erőt és kitartást meríthessünk, imádkozzuk el mélységes áhítattal mindennap, igy ma is, szent fohászunkat: Hiszek egy Istenben, hiszek egy Háziban, Hiszek egy isteni örök Igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Tisztelettel kérem jelentésem szives tudomásulvételét és elfogadását. Kelt, Budapesten, 1937. évi december hó 21. napján. Dr Nádas Béla egyesületi főtitkár és ügyes? Az elnöldő József Ferenc ldr. herceg meleg szavakkal köszönte meg a szép és tartalmas jelentést. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönwi köszönetét szavazott meg Nádas Béla dr. ügyész- főtitkárnak az egyesület érdekében végzett lelkes munkájáért és elhatározta, hogy az évi jelentést a Budai Napló-ban, az egyesület hivatalos lapjában egész terjedelmében közzéteszi és az összes tagoknak, valamint az illetékes hatóságoknak és fórumoknak megküldi. Tisztufitás0 a választmány kiegészítése Ezután a közgyűlés Nádas Béla dr. előterjesztette a hivatalos listát, melynek alapján egyhangú lelkesedéssel megválasztották a tisztikart és. a választmány új tagjait a következőkben: Fövédö: vitéz József Ferenc dr. kir. herceg őfensége; Diszelnök: dr. Bárczy István ny. miniszter, v. főpolgármester; Tiszteletbeli tagok: Leister Ferenc ny. posta- főfelügyelő, budatétényi dr. Vály Ernő m. kir. egészségügyi főtanácsos, ny. kórházi főorvos; Elnök: dr. Harrer Ferenc ny. alpolgármester, felsőházi, tag. Alelnókök: almási Balogh Lóránt építész-tanár, ]dr. Lengyel Endre m. kir. kormanyfőtanácsos, Beszikárt igazgató, Terbócz Imre m. kir. kormány- főtanácsos, orszgy. képviselő, szfőv. törvh. bizottsági tag Főtitkár is ügyész: dr. Nádas Béla ny. kir. itélöbiró, ügyvéd; Választmányi tagok: Cs&y Ernő, Frank Richard, dr. Grecsák Richard, Hendrich Antal, Kellner József, Lányi Zsigmond, Mayer Miksa, Medek Béla, Párkány Sándor, Réthy Zsigánond, Rontó János, vitéz Simon Elemér, dr. Simonyi-Semadam Sándor, Somfalvy Károly, Szilas Nándor, dr. Sze- pesváry Pái, Szőke Sándor, Vargha Imre, Vecsev Nándor, dr. Wmchkler István, Abos Brúnó, Aszalós Géza, Bársony Oszkár, Boczkó János, dr. Dischka Győző, dr. Éber Antal, Fáber Fülöp, Fodor István, Gerenday Tivadar, dr. Knob Sán- dr. Légrády Ottó, Messer Miksa, Messdk Géza, Morbitzer Dezső, Sarkadi Károly, Sásdy János, dr. Szegő Elemér, Székely Dezső, dr. Tholt József, dr. Weszely Ferenc, Ásbóth Oszkár, dr. Aujesaky László, dr. Bariba Antal, Bánlaky Adorján, Domokos Ferenc, Harsány! Jenő, hámos- falvi Hámos Róbert, Hoffmann Károly, dr. Jónás Géza, Kalmár Iván, dr. Klein István, Kónyi Hugó, Lttspay Mihály, Maier Emil, dr. vitéz Marton j András Lajos, dr. Pályi Gyula, Pétery János, Politzer Sándor, vitéz dombóvári Révy Kálmán, Vikár János, Hajtnássy Miklós. Mátyás Lajos, Nagy Imre, dr. Lehotay-Kéry János, dr. Országh Sándor, dr. Rogátsy Guidó, Schubert Arnold, Szántó Sándor, Tarnay Imre, Zilahy Lajos. Számvizsgáló bizottsági tagok: ifj. Hrlkene Fülöp, Hoffmann Rudolf, dr. Nagy László. Vály Ernő ár. búcsúztatása Nádas Béla dr. előterjesztésére a közgyűlés örökös tiszteletbeli taggá választotta budatétényi Vály Ernő dr. egészségügyi főtanácsos, nyug. kórházi főorvost, az egyesület 17 éven át volt elnökét, aki azért mondott le a tisztéről, mert más vidékre költözött. Az egyesület meleghangú levélben értesítette Vály dr.-t erről a megválasztásról, egyben háláját fejezte ki buzgó, önzetlen közérdekű működéséért. Társasvacsora A közgyűlést társasvacsora követte a Tarján- étteremben. Az asztalfőn József Ferenc kir. herceg ült. mellette Harrer Fererc elnök, almási Balogh Lóránt, Lengyel Endre dr. és Terböczy Imre al- elnőkök, Nádas Béla dr. főtitkár és számos előkelő vendég. A fehér asztal mellett Harrer Ferenc mondta az első beszédet, megköszönve újból való megválasztásié, majd röviden üdvözölte a vendégeke: és az egyesület tagjait Vitéz József Ferenc kir. herceg emelkedett ezután szólásra és ’költői szépségű szavakat mondott a Rózsadombról, Budáról és a magyarság sorsáról. Azért költözött vegleg a Rózsadombra — mondta egyebek közt — mert hegyen kell élnie annak, aki messzire akar látni. Onnan maga alatt látja a Dunát, ezt a szimbólumot, amely egyesíti és magába fogadja a régi Nagymagyarország összes vizeit tekintet nélkül a trianoni határokra. Lelkes ovációkkal fogadták az egybegyűltek a főherceg gyönyörű, mólvértelmű szavait. Vacsora után még sokáig maradt együtt a társaság a legjobb hangulatban, vidám zeneszó mellett BUDA es PEST csodája Growe“ a leefég b b magyar tomp- és kalapgyár. — Alapítási év 1865 — Kérjen GROWE kalapot ______________ MA GYAR VILÁG KÁVÉHÁZ II., Marglt-körut 40. Telefon: 151-888. Sáckdzp muzsikát, Szalag énekei
