Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-10 / 10. szám

Budai Napló 1988 «n&rclug jo REGENT Cafe-Restaurant II Keleti Károly-u. I Telefon i 153 -326 Igazgató: BOCK Esténkint Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál Együttese ÓBUDA SORSA azóbudaipolgárszemévelné^ve A színpadtechnika legújabb vívmányaival felszerelendő színház a főváros legmodernebb, magyaros jellegű színháza lesz s a budaihoz hasonló felfogású pest. közönséget is ide fogja vonzani. A sz.nházépületben 260 főnyi befogadóképességű előadóterem is épül a kulturális egyesületek, előadásai számára. __ A nagy társadalmi összefogás és megértés. am elynek tanúi vagyunk, - fejezte be beszédét Somo- dy István, —* biztosítja azt is, hogy Buda színháza olyan lesz, amilyennek azt Buda legjobbjai megál­modták, évtizedeken át tervezték. Mi olyan színházat és olyan kulturközpontot akarunk teremteni Budán, amely a fővárosnak nemcsak dísze, nemcsak legmaga­sabb színvonalon Álló műintézete, a fürdőváros idegen- forgalmi vonzóereje, hanem, az egész országra való kisugárzásában a magyar nemzeti kultúra, az etika, a hazafias érzés erősítője, nemzedékek nevelője, a jövőépítés/ egyik bástyája is legyen,', (tehát hatha­tósan járuljon hozzá a történelmi Magyarország újjá­építéséhez. Mindkét előadás közönsége lelkesedéssel tette < magáévá &. gondolatot & tömegesen csatlakozott a moz­galomhoz. Az Ottokár-kulturházban a kereszténypárt részéről — vitéz Horváth Béla főjegyző felszólalása után, — Vály Ferenc dr. törvényhatósági bizottsági tag köszönte meg az előadást és tett ígéretet arra, hogy a párt kötelességének tartja a mozgalom erő­teljes támogatását, s a jegyzések gyűjtésében isi résztvesz. A krisztinavárosi kulturházban Knebel Miklós dr. pápai kamarás mondott köszönetét az elő­adónak s a maga részéről is a mozgalom támoga­tására hívta fel a hallgatóságot. Somody István előadókörútja során legközelebb a ferencvárosi Keresztény Kaszinóban, azután Óbudán a Korona-vigadóban stb. beszél. A mozgalom érdekében - előadást tart almá-si Balogh Elemér titkos tanácsos, ügyvezető elnök és Somody Pál ügyvezető főtitkár is. Az óbudai társadalmi egyesületek összefogása városrész fájó sebeire irányította az tntézökörök és a közvélemény figyelmét. Különösen az őslakók, valamint az iparosok és kereskedők súlyos helyze­tére mutat rá az egyesület által kibocsátott me­morandum, amelyet ötezer példányban küldöttek szét mindenkinek, akinek a legkisebb szava is le­het Óbuda jövő sorsának kialakulásában. Legutóbb teljes egészében közöltük ezt a me­morandumot, szükségesnek tartottuk azonban, hogy a közvetlenül érdekelt óbudai iparosokat és kereskedőket is megkérdezzük, hogyan látják ők a helyzet megoldását. Wadler József szücsmester, akinek évtizedek óta a Polgár utcában van műhelye, világosan lát­ja a helyzetet és logikusan mutat rá a segítés módjára. Járva Óbuda utcáit — mondotta — önkéntele­nül az az érzés fog el, hogy földrengéssujtotta vidéket látunk. Mindenfelé félig, v.agy egészen le­rombolt házak, az utcasorokban tátongó üressé­gek. Tudjuk, hogy ez a rombolás éppen a feltá­madást készíti elő: megépül végre az „Árpád-hid” ennek kapcsán megoldják a 111. kerület város­rendezési problémáit, amit már évtizedek* óta vá- unk. De az elkerülhetetlen lebontások után gyors tempóban meg kell indulnia az építkezésnek is, különben teljesen tönkremegyünk mi, óbudai ipa­rosok és kereskedők. Egyedül műhelyünk, vagy üzletünk jövedelmére vagyunk utalva, súlyos jheliy-l zetbe kerültünk tehát azáltal, hogy a könnyező há­zakat lebontották és így elvesztettük vevőkörünk nagyrészét. A fővárosnak még a bontások megin­dítása előtt gondoskodnia kellett volna arról, hogy megmentse Óbuda számára a hajléktalanná lett és igy kivándorlásra kényszerült ösJakókat, amivel az iparos és kereskedő szájából is kiesett egy hatal­mas darab kenyér. Ezekután nekünk is el kellene költöznünk, de hová menjünk, amikor legtöbbünk évtizedek nehéz, szorgalmas munkájával teremtett magának a mai helyen egsziztenciát szerzett ön­maga, műhelye, vagy üzlete iránt bizalmat és építette ki vevőkörét? — Még ma sem késő arra, hogy mentsük, ami menthető: Városi kislakásos bérházcsoport építé­sével itt tartani a még el nem költözött öslakókal, ideiglenes üzletház emelésével biztosítani az iparos és kereskedő itteni fenmaradását. Óbuda iparosai és kereskedői nehezen szerzett jövedelmükből min­dig a legpontosabban eleget tettek adófizetési kö­telezettségüknek, megérdemlik, hogy a főváros tö­rődjön sorsukkal. A „Budai Napló” a továbbiak során megszó­laltatja majd Óbuda minden társadalmi rétegének egy-egy képviselőjét, hogy igy tiszta képet kap­junk a 111. kerület helyzetéről és keressük a segí­tés, módját. Gerö Sándor. Megnyílt Budán Krisztina-íér 9. “Szifon étterem — söröző Györy Vince muzsikál ^_^__A_régi_j6_Spolarich-konf ha A 25 éves Horváth Géza CIPŐ Üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. ll., Csalogány utca 50. Telefon : 367—370. Az I. kerületi HONSz lelkesen ünnepelte Petracsek Lajost és Halwa Sándort Mi zavarja a Margit-körút éjszakai csendjét? Legutóbb levelet közöltünk, melynek írója ar­ról panaszkodott, hogy a Margit körúti kokszte­lep éjszakái szállításai zavarják a környék nyu­galmát. A levélíró személyére való tekintettel nyil­vánosságot adtunk a panasznak, jóllehet tudtuk, hogy nem annyira a koksz-szállitások, mint in­kább a Beszkárt éjszakai teherfuvarozásai, a Qanz-gyár szállítmányai és egyéb lármás éjszakai szállítások háborítják a Margit körút meg a kör­nyék nyugalmát Most levelet kaptunk, amely más szempontból világítja meg ezt a kérdést Úgy hisszük, az igaz­ságnak tartozunk vele, ha azt itt adjuk. Az emlí­tett levél a következőképen szól: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagybecsű lapjának február hó 17-i száma ban oly irányú panaszt olvastam, hogy a székes- fővárosi Gázmű Margit-köruti koksztelepe zavar­ja a környék lakóinak éjszakai nyugalmát Ez a panasz legjobban bizonyítja azt az igaz­ságot, amit boldog emlékezetű Györy Vilmos, az 1. elemi osztályú olvasó könyvek állandó olvasmá­nyában példázott, hogy nem lehet mindenkinek kedvére tenni. Én, — és tudom, hogy még sokan, akik a Margit körútnak említett szakaszán lak­nak, — még sohasem tapasztaltam, hogy a koksz- szállitás éjjel különösebb zajjal járna, pedig rend­szerint nyitott ablaknál alszom. Ellenben tudom azt, hogy a hideg téli időiben milyen megnyugta­tó tudat a Gázmüvek koksztelepének közelsége, ahonnan . fütőanyagszükségletünk a legrövidebb idő alatt fedezhető. Ez a biztonságérzet bizonyára felér a közúti forgalmat meg nem haladó csekély zajjal,. amivel minden villamosmenti lakónak szá­molnia kell. Bizony nem szeretném, ha elvinnék innen a koksztelepet akár a HÉV. állomásra, vagy bárhová, mert annak itt a helye, hogy jó tü­zelőanyaggal gyorsan el lehessen látni ezt a sű­rűn lakott városrészt. A Szerkesztő Urnák vagyok készséges hive kiváló tisztelettel (Név és cim.) A Honsz I. kerületi csoportja március 7-én hét­főn este ünnepi vacsorát rendezett az ,, Öreg-diófa“ különtermében dr. Petracsek (Lajos országgyűlési képviselő, a csoprt díszelnöke és Halwa Sándor társelnök tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a hadirokkantak, özvegyek és árvák érdekében ki­fejtett önzetlen munkásságuk elismeréséül ‘megkap­ták a Honsz díszjelvényét. A vacsorán, amelyen vi­téz -Árvátfalvai Nagy István dr. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő nyújtotta át a díszjelvényt, mintegy kétszázan jelentek meg. Vitéz Kenyeres Jánosi orszájggyüléei képviselő üdvözölte Petracsek Lajost és Halwa Sándort, majd vitéz Árvátfalvai Nagy István méltatta eredményes, önzetlen munkásságukat, amit a hadirokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvák helyzetének megjavítása ér­dekében kifejtettek, azután a jelenlévők lelkes éljen­zése mellett nyújtotta át számukra a díszjelvényt. Korányi Márton felszólalása után, aki az Iparos Kör üdvözletét hozta el, dr. Czebe Jenő, a XII. kerület új elöljárója, Petracsek Lajost, mint Buda,, otraág- gyűlési képviselőjét, Halwa Sándort, mint a kerü­let választmányi, -tagját köszönti mel,eg szavakkal. Vitéz Vértessy Károly a bajtársi kötelékek nevében csatlakozott az üdvözlők nagy táborához. Munkó Rezső, mint a Tabán szülötte, Halwa Sándort, az ős­tabánit köszönti régi bajtársként. Petracsek Lajos meghatottan mond köszönetét a kitüntetésért, amely küzdelmes, harcos és bonyolult életében az első. Amikor a harctéren nem golyót, hanem tífuszt és maláriát kapott. hétévi betegség után megfogadta, ha életben marad, egész életét a köznek szenteli. Hogy most, 23 év után, Rőder Vil­mos honvédelmi miniszter hozzájárulásával ez a ki­tüntetés lérte, még fokozottabb mértékben szenteli egész életét a magyarságnak. Halwa Sándor szólalt fel ezután. Neki. mint köz­napi, szürke embernek — mondotta — nem lehet sok mondanivalója azok után a szép és okos szavak után, amik itt elhangzottak. «Köszönetét mondott az őt érdemén felül ért kitüntetésért. Visszapillantást vet a múltra, a „Hadröáj“-ra, Jamelybő-l az> egyetemes hadirokkant tábornak semmi haszna sem volt, sőt, utána majd hogy nem szégyen volt hadirokkantnak lenni. Keserves évei voltak a hadirokkant tábornak, míg végre a mai Honsz megszerveződött és életre Kelt. Apostolokra vo-lt szükség! Lelkes Iparcosokra. Ilyen törhetetlen hitű, fáradhatatlanul küzdő apostola a . hadirokantirügynélk vitéz Árvátffalvi) Nagy István országos elnök. Kegyelettel emlékezik meg Gömbös Gyuláról, aki a vitéz Árvátfalvi Nagy István, illetve a Honsz által előterjesztett törvénytervezetet törvény- nyé emelte és ezzel megtörtént az első komoly lépés ahhoz, hogy a világháború megrokkant hősei, özve­gyei és árváinak jogai elismertessenek. Ebben a mun­kában volt nagy része a kiváló országos elnök tudásának, szociális érzékének és fáradhatatlan b(iz­galmának. Ilyen apostoli munkát vállaltak vitéz Ke­nyeres János és Petracsek Lajos országgyűlési kép­viselők is, akiket biztosit a bajtársak soha el nem múló hálájáról. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után kedves jelenet következett. Vitéz Kenyeres János Halwa Sándor jelenvolt feleségét köszöntötte fel. A hadi- rokkkantak nevében köiszönte meg Jáz önmegtagadó áldozatot, amellyel férjét átengedte a mozgalomnak és együttérzését a nagy üggyel. Az ünnepi vacsora részvevői a késő éjjeli órákig maradtak együtt lelkes és kedélyes hangulatban. Mezőkért. Különleges gyümölcsüzlet nyílt meg nemrégiben a Horthy Miklós út 4. számú bérházban. Kirakata miniatűr gyümölcski állítás. Ilyen szép és egészséges gyümölcsöket ritkán lehet látni. A „Mező- kert“ kizárólag a saját gyümölcsöseiben termelt ma­gyar gyümölcsöket árusítja és igy természetesen árban versenyez a vásárcsarnokokkal, minőségben pedig felül­múlja azokat, a hiszen sajáttermésű gyümölcsök árusí­tásánál féltékenyen vigyáz, hogy csak a legjobb, leg­szebb, válogatott árú kerüljön forgalomba. FRÉnmK°i^ÁRPiT(TsSri?torok) HADL ANDORNÁL II., TÖRÖK-UTCA 1. CdLULUIV, IvAKrI 1 Uj-dU 1 LHvlmvj Köztisztviselőknek5% engedmény. — Részletfizetésre is.| Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN IJ Telefon: 162-765. „Hiába való lesz A vitézkedésed, Elér még a végzet Subri Józsi téged! Te is felkerülsz még Arra a szép fára. Melyen csak a varjak Gyász nótája járja“. Betévedtek egyszer Készéi Pistához, Tóth Julis leányzó Meg Tsalt babájához: Ereki birkáshoz. Megcsalta a vendég Vendéglátó gazdát, Elcsalták előle Az ő Juliskáját. . . Úgy is vették hasznát. **Ez a betyárvirtus? Biz betyár e virtus! Ilyen becsületből Több már nékem nem Rajt ütött a pandúr A szép társaságon. Rabbilincs zörgött már Mindegyik betyáron. Csak „jó“ Subri Józsi Végzett önmagával. A többi megbékült Az akasztófával. köll! Hol vásárolfunR a Hortfpy Miklós |>id pesti Hídfőjénél HAMANG JÓZSEF é§ FIA PÜSKAMUVESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÖh IX. FERENC-KURU1* 2. (Ferenc-körű ti oldal) Tel: 187-651. íyy-kél dól&fy a mo^ac xejM^me^atyet^ácvAlá<jeól Itta: 1/HetcanU fenő­(Befejezés.) Egészen külön szervezet szolgáltatta a ha­mispasszusokat, végezte a biUogolást. Annak a gazdának, aki az állatját az úgynevezett kurtagulyá­sok által külön legeltette, állatját a betyár nem kímélte, mig a közös legelők jószágjat a helybeli betyárregulák védték. Szervezett volt a hírszolgálat is. Zsivány volt a pusztán maga a pásztor, a gazda, sőt még gyakran a pandúr is, s mindnek megvolt a maga regulája. A szegénylegény legbizalmasabb cimborája a csi­kós és a puszta szabad pásztora volt. Ezektől kapta az elemózsiát s ezért nevezték őket a betyárok apjá­nak. Adtak is, kaptak is. Orgazdákká váltak s igy lett bojtárból betyár. A betyárság zöme álnév alatt sze­repelt. Ráday Gedeon királyi biztos 1868. decemberében jelent meg Szegeden és már az 1870-es évek elején megtisztította az Alföldet a betyároktól és haramiák­tól. Ezek sorsára jutottak nem sokkal később a ba­konyi, szabolcsi, békési, pestmegyei betyár népek is. A betyárvilágnak a halálos döfést azonban a mocsaras vidékek kiszárítása és a nagyalföldi pusztaságok fel­szántása adta. Érdekes jelenség, hogy jóllehet a palóc nép között kevés betyár akadt, és hogy mig maga a palóc be­csületes, nem tolvaj nép, addig az egy-két valódi betyárjára még ma is büszküe. Ilyen volt Sisa Pista, a leghirhedtebb palóc szegénylegény, aki hosszú „illa- vázás“ után a különcködéseiről hires Zubovics Fedor huszárkapitánynál nyert belsősjzolgai alkalmaztatást. Nagyra vannak még a palócok Gyöngy tyúk Jóskájuk­kal, Hagymással, meg a „kutyaláb“-bal. A leghirhedtebb 'betyárjaink voltak Rózsa Sándor bandája az Alföldön. Egymásközött a nagyparasztnak nevezték. Szegeden született 1813-ban. A király 1874- ben negyedszer kegyelmezett meg neki (akasztófa helyett életfogytiglani fegyházzal.) A szamosujvári fegyházban halt meg 1878-ban. A szabadságharc alatt Rózsa Sándor és bandája Kosuthtól menlevelet kapott és 300 pusztázó csikós meg juhászlegénnyel Damja­nich seregébe osztották be, amelyben a /szerbekkel meg is ütközött. De az elkényeztetett csapatban fejet­lenség ütött ki, s ezért Damjanich hamar túladott rajtuk. Angyal Bandi családi nevét nem tudjuk. Nagy mosott, habos selyeminget viselt, szaty- sarkantyú pengett. Borsod, | divatfi volt; tyánbőr csizmáján ezüst Heves. .Zemplén .földesurai rendes évi járadékot fizet­tek neki. Kecskeméten fogták el és akasztották fel bandájával együtt. Sobri Jóska a leguriasabb betyár volt, családi nevén Pap Jóska, dunántúli kovács fia. Győr-, Fehér-, Sopron-, Vas-, Veszprém^ és Zala megyékben rabolt, garádálkodott, de sohasem ölt, a szegénnyel jót tett. Párisban színdarabot is adtak elő róla. A verbunkosok elől szökött meg és a lápafői erdőben lőtte agyon magát 1887-ben. Bandáját a sü­megi megyeház udvarán magasztalták fel. Egész legendák keringtek róla. Egyik monda szerint Sobri a kalandjairól hírhedt Vay József gróf volt, másik szerint a becsehelyi Csuzy családnak elzüllött tagja. Egy harmadik változat szerint a lápafői csatából meg­menekült és Amerikába szökött ,ahol patikárus lett. A magyar haramia-romantikának egyik legismertebb alakja volt. Eötvös Károly szerint a nép Zsubri és Zsubriknak nevezte. A vakmerő lovasbetyár nappal, a juhász * szeme előtt nekiugratott a falkának, markával nyeregbe kapta a birkát és elvágtatott vele. Farkastámadás ellen a lovasbetyár a nyergbeakasztott fokossal véde­kezett. A betyárpusetításnak a „rabvallatás“ volt az egyik módja. Erről sokat beszélhet a volt szegedi várnak „Zwinger“ nevű része, a drezdai mintájára készült „Javitóház“. Aki a karkihuzást, gyűrűkkel szorítást, hátcsiklandozást nem bírta ki, az nemsokára bele­került a dorozsmai országút mentén fekvő rabteme­tőbe. Ma is odaszállítják a csillagbörtön elhalt rabjait. Az alföldi lókötők bőszájú gatyás, borjúszájú ing­ujjas, pitykés meggy, vagy pirosszinű mellényes, árvalányhaas pörgekalapú, szilajvérü, bfetyárvirtusos legények voltak. Hivatásos betyárok voltak az Alföl­dön a Bogár testvérek, Babáj Gyurkáék, Gsonkáék, Mecsvánszkyék, Rózsa Sándorék és Vasalkóék, akik a környékbeli népnél »találtak biztonságos menedékre. Pirtópuszta: hírhedt buckósbetyár pátria volt a Sóstón túl. Utoljára hagytam egy versemet Sobri Jóskáról. Mjeg kell említenem a Sobri bandának azt a szokását, hogy mulatozáskor a tiz pintes (20 itcés) csikóbőrös kulacs járt sorra a társaságban (ezt nevezték 10 ku­lacsnak, 20 kulacsnak). A vezér ivott belőle először, s adta sorra tovább. Aki a kulacsot kiürítette, annak volt kötelessége a nótakezdés, s így ment tovább. A vers Így szól ; Betyársor: Tiz kulacsom járja, Húsz kulacsom járja, Még sincs részeg soha A Subri bandába! Vigyáz az magára És a vármegyének Minden pandúrjára. UfyeUécke, plcaslca, áltat Mteqlel is ielwz&sbát a Lafas utcai elemi iskotá&an Délután 5 óra. A harmadik kerületi Lajos u. 34. sz. alatt lévő székesfővárosi elemi iskola tornacsar­noka zsúfolásig megtelt. Büffével egybekötött álarcos bált rendeznek az iskola apró növendékei, hosszas, szorgalmas tanulás és rengeteg nehéz próba után. A közönség — szülők, rokonok, jó ismerősök - izga­lommal várja a nagy esemény elindulását, amelynek révén az iskola igazgatósága, Csányi L. József igaz­gatóval az élen, így akarja előteremteni a 175. .számú Tündér cserkészcsapat szegénysorsú tagjainak felsze­relését és az elemi iskola nélkülöző növendékeinek a legszükségesebbeket. Hirtelen eloszlik az izgalom, szétmegy a függöny és a színpadon harminc francia karakterbaba jelenik meg. Úgy festenek, mint « karácsony eJrttti. Kotow,«, a játéküzletek kirakatában sorakozó tündérkék. A hat—(kilencéves leánykák nevetnek, úgy ahogy a tanítónéni kioktatta őket. De ugyanakkor egy icipici félelem is olvasható ki a) szemükből. Következik a másik kép: magyairuhás1, pártás kisleánykák, árvalányhajas pörge kalapú pöttömnyi fiúk, valamennyien piros csizmácskákban magyar táncot adnak elő. összefogózkodnak, majd párokra szakadnak szét, különböző merészebb figurák követ­keznek és mindez az óramű pontosságával, egyetlen melléfogás nélkül. A siker óriási, a szülők tapsolnak, sőt itt-ott könny is csillog a szemekben. Előadás közben néhány pillanatra felugrunk a Színfalak mögé. Rend és fegyelem mindenütt. Bár­melyik nagy színháznak is becsületére válnék a ka­tonás rend, ami itt uralkodik. A színigazgató, a ren­dező és ügyelő egy személyben Görgényi-Griesháber Klára tanítónő. Fáradságot nem ismerve, példátlan türelemmel tanította be a csöppségeket. Kezdődik a jelmezes bál. Hatvan szereplő, hatvan eredeti jelmezben. Pőlyásbaba hófehér áramvonalas kocsiban, rózsaszínű szalagokkal, dudlival és még a sirás is hamisítatlan. Innen a nézőtérről hathónapos­nak véljük a kosztümje és „áriája“ után. Nagy cso­dálkozással értesülünk a rendezőségtől hogy a pólyás- baba — negyedik elemista. Nagy sikere van a Piros­kának meg a farkasnak. A bohóc, a szakács, a kukta hangos derültséget váltanak ki. Könnyet fakaszt a gonosz mostoha ármánykodása Hófehérke és a hét törpében. Pattogó induló ritmusára lejtenek be a színpadra az állat jelmezes szereplők. Elől cammog a medve, utána a róka, méltóságteljesen lépked be a gólya, a kakas kukorékol, a macska nyávog: a közönség alig tud betelni vélük. A kis művészek a megtévesztésig utánozák a állati hangokat. A közönség tapsol és tapsol, tízszer, húszszor megy szét a függöny, a kis szereplők szinte belefáradnak a hajlongásba. Virágcsokrok és bonbonos dobozok repül­nek a színpadra. Ezzel azonban nincs vége a felejt­hetetlen délutánnak. Az iskolaszolgák pillanatok alatt szétbontják a /színpadot és kezdődik a táinc. A büffé roskadásig telt asztalain a szülők által hozott kitűnő falatokat és italokat árusítják, szintén jótékonycélra. Nyolc . óra van, az igazgató bácsi berekeszti a bált, hazaküldi a sztárokat, hogy jól kialudhassál magukat, nehogy másnap reggel ötösre feleljenek számtanból. JUSZT GYULA OPTIKAI.. FÉNYKÉPÉSZETI SlAKÜZLETE PUNKTAL ÉSULTHASlM üvegek lORG nettek látcsövek méamöki műszerek STOLID y?Rf tAK? Kizárólag a régi fielyen II., Margit körút 6.

Next

/
Thumbnails
Contents