Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-03-10 / 10. szám
Budai Napló 1988 «n&rclug jo REGENT Cafe-Restaurant II Keleti Károly-u. I Telefon i 153 -326 Igazgató: BOCK Esténkint Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál Együttese ÓBUDA SORSA azóbudaipolgárszemévelné^ve A színpadtechnika legújabb vívmányaival felszerelendő színház a főváros legmodernebb, magyaros jellegű színháza lesz s a budaihoz hasonló felfogású pest. közönséget is ide fogja vonzani. A sz.nházépületben 260 főnyi befogadóképességű előadóterem is épül a kulturális egyesületek, előadásai számára. __ A nagy társadalmi összefogás és megértés. am elynek tanúi vagyunk, - fejezte be beszédét Somo- dy István, —* biztosítja azt is, hogy Buda színháza olyan lesz, amilyennek azt Buda legjobbjai megálmodták, évtizedeken át tervezték. Mi olyan színházat és olyan kulturközpontot akarunk teremteni Budán, amely a fővárosnak nemcsak dísze, nemcsak legmagasabb színvonalon Álló műintézete, a fürdőváros idegen- forgalmi vonzóereje, hanem, az egész országra való kisugárzásában a magyar nemzeti kultúra, az etika, a hazafias érzés erősítője, nemzedékek nevelője, a jövőépítés/ egyik bástyája is legyen,', (tehát hathatósan járuljon hozzá a történelmi Magyarország újjáépítéséhez. Mindkét előadás közönsége lelkesedéssel tette < magáévá &. gondolatot & tömegesen csatlakozott a mozgalomhoz. Az Ottokár-kulturházban a kereszténypárt részéről — vitéz Horváth Béla főjegyző felszólalása után, — Vály Ferenc dr. törvényhatósági bizottsági tag köszönte meg az előadást és tett ígéretet arra, hogy a párt kötelességének tartja a mozgalom erőteljes támogatását, s a jegyzések gyűjtésében isi résztvesz. A krisztinavárosi kulturházban Knebel Miklós dr. pápai kamarás mondott köszönetét az előadónak s a maga részéről is a mozgalom támogatására hívta fel a hallgatóságot. Somody István előadókörútja során legközelebb a ferencvárosi Keresztény Kaszinóban, azután Óbudán a Korona-vigadóban stb. beszél. A mozgalom érdekében - előadást tart almá-si Balogh Elemér titkos tanácsos, ügyvezető elnök és Somody Pál ügyvezető főtitkár is. Az óbudai társadalmi egyesületek összefogása városrész fájó sebeire irányította az tntézökörök és a közvélemény figyelmét. Különösen az őslakók, valamint az iparosok és kereskedők súlyos helyzetére mutat rá az egyesület által kibocsátott memorandum, amelyet ötezer példányban küldöttek szét mindenkinek, akinek a legkisebb szava is lehet Óbuda jövő sorsának kialakulásában. Legutóbb teljes egészében közöltük ezt a memorandumot, szükségesnek tartottuk azonban, hogy a közvetlenül érdekelt óbudai iparosokat és kereskedőket is megkérdezzük, hogyan látják ők a helyzet megoldását. Wadler József szücsmester, akinek évtizedek óta a Polgár utcában van műhelye, világosan látja a helyzetet és logikusan mutat rá a segítés módjára. Járva Óbuda utcáit — mondotta — önkéntelenül az az érzés fog el, hogy földrengéssujtotta vidéket látunk. Mindenfelé félig, v.agy egészen lerombolt házak, az utcasorokban tátongó ürességek. Tudjuk, hogy ez a rombolás éppen a feltámadást készíti elő: megépül végre az „Árpád-hid” ennek kapcsán megoldják a 111. kerület városrendezési problémáit, amit már évtizedek* óta vá- unk. De az elkerülhetetlen lebontások után gyors tempóban meg kell indulnia az építkezésnek is, különben teljesen tönkremegyünk mi, óbudai iparosok és kereskedők. Egyedül műhelyünk, vagy üzletünk jövedelmére vagyunk utalva, súlyos jheliy-l zetbe kerültünk tehát azáltal, hogy a könnyező házakat lebontották és így elvesztettük vevőkörünk nagyrészét. A fővárosnak még a bontások megindítása előtt gondoskodnia kellett volna arról, hogy megmentse Óbuda számára a hajléktalanná lett és igy kivándorlásra kényszerült ösJakókat, amivel az iparos és kereskedő szájából is kiesett egy hatalmas darab kenyér. Ezekután nekünk is el kellene költöznünk, de hová menjünk, amikor legtöbbünk évtizedek nehéz, szorgalmas munkájával teremtett magának a mai helyen egsziztenciát szerzett önmaga, műhelye, vagy üzlete iránt bizalmat és építette ki vevőkörét? — Még ma sem késő arra, hogy mentsük, ami menthető: Városi kislakásos bérházcsoport építésével itt tartani a még el nem költözött öslakókal, ideiglenes üzletház emelésével biztosítani az iparos és kereskedő itteni fenmaradását. Óbuda iparosai és kereskedői nehezen szerzett jövedelmükből mindig a legpontosabban eleget tettek adófizetési kötelezettségüknek, megérdemlik, hogy a főváros törődjön sorsukkal. A „Budai Napló” a továbbiak során megszólaltatja majd Óbuda minden társadalmi rétegének egy-egy képviselőjét, hogy igy tiszta képet kapjunk a 111. kerület helyzetéről és keressük a segítés, módját. Gerö Sándor. Megnyílt Budán Krisztina-íér 9. “Szifon étterem — söröző Györy Vince muzsikál ^_^__A_régi_j6_Spolarich-konf ha A 25 éves Horváth Géza CIPŐ Üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. ll., Csalogány utca 50. Telefon : 367—370. Az I. kerületi HONSz lelkesen ünnepelte Petracsek Lajost és Halwa Sándort Mi zavarja a Margit-körút éjszakai csendjét? Legutóbb levelet közöltünk, melynek írója arról panaszkodott, hogy a Margit körúti koksztelep éjszakái szállításai zavarják a környék nyugalmát. A levélíró személyére való tekintettel nyilvánosságot adtunk a panasznak, jóllehet tudtuk, hogy nem annyira a koksz-szállitások, mint inkább a Beszkárt éjszakai teherfuvarozásai, a Qanz-gyár szállítmányai és egyéb lármás éjszakai szállítások háborítják a Margit körút meg a környék nyugalmát Most levelet kaptunk, amely más szempontból világítja meg ezt a kérdést Úgy hisszük, az igazságnak tartozunk vele, ha azt itt adjuk. Az említett levél a következőképen szól: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagybecsű lapjának február hó 17-i száma ban oly irányú panaszt olvastam, hogy a székes- fővárosi Gázmű Margit-köruti koksztelepe zavarja a környék lakóinak éjszakai nyugalmát Ez a panasz legjobban bizonyítja azt az igazságot, amit boldog emlékezetű Györy Vilmos, az 1. elemi osztályú olvasó könyvek állandó olvasmányában példázott, hogy nem lehet mindenkinek kedvére tenni. Én, — és tudom, hogy még sokan, akik a Margit körútnak említett szakaszán laknak, — még sohasem tapasztaltam, hogy a koksz- szállitás éjjel különösebb zajjal járna, pedig rendszerint nyitott ablaknál alszom. Ellenben tudom azt, hogy a hideg téli időiben milyen megnyugtató tudat a Gázmüvek koksztelepének közelsége, ahonnan . fütőanyagszükségletünk a legrövidebb idő alatt fedezhető. Ez a biztonságérzet bizonyára felér a közúti forgalmat meg nem haladó csekély zajjal,. amivel minden villamosmenti lakónak számolnia kell. Bizony nem szeretném, ha elvinnék innen a koksztelepet akár a HÉV. állomásra, vagy bárhová, mert annak itt a helye, hogy jó tüzelőanyaggal gyorsan el lehessen látni ezt a sűrűn lakott városrészt. A Szerkesztő Urnák vagyok készséges hive kiváló tisztelettel (Név és cim.) A Honsz I. kerületi csoportja március 7-én hétfőn este ünnepi vacsorát rendezett az ,, Öreg-diófa“ különtermében dr. Petracsek (Lajos országgyűlési képviselő, a csoprt díszelnöke és Halwa Sándor társelnök tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a hadirokkantak, özvegyek és árvák érdekében kifejtett önzetlen munkásságuk elismeréséül ‘megkapták a Honsz díszjelvényét. A vacsorán, amelyen vitéz -Árvátfalvai Nagy István dr. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő nyújtotta át a díszjelvényt, mintegy kétszázan jelentek meg. Vitéz Kenyeres Jánosi orszájggyüléei képviselő üdvözölte Petracsek Lajost és Halwa Sándort, majd vitéz Árvátfalvai Nagy István méltatta eredményes, önzetlen munkásságukat, amit a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák helyzetének megjavítása érdekében kifejtettek, azután a jelenlévők lelkes éljenzése mellett nyújtotta át számukra a díszjelvényt. Korányi Márton felszólalása után, aki az Iparos Kör üdvözletét hozta el, dr. Czebe Jenő, a XII. kerület új elöljárója, Petracsek Lajost, mint Buda,, otraág- gyűlési képviselőjét, Halwa Sándort, mint a kerület választmányi, -tagját köszönti mel,eg szavakkal. Vitéz Vértessy Károly a bajtársi kötelékek nevében csatlakozott az üdvözlők nagy táborához. Munkó Rezső, mint a Tabán szülötte, Halwa Sándort, az őstabánit köszönti régi bajtársként. Petracsek Lajos meghatottan mond köszönetét a kitüntetésért, amely küzdelmes, harcos és bonyolult életében az első. Amikor a harctéren nem golyót, hanem tífuszt és maláriát kapott. hétévi betegség után megfogadta, ha életben marad, egész életét a köznek szenteli. Hogy most, 23 év után, Rőder Vilmos honvédelmi miniszter hozzájárulásával ez a kitüntetés lérte, még fokozottabb mértékben szenteli egész életét a magyarságnak. Halwa Sándor szólalt fel ezután. Neki. mint köznapi, szürke embernek — mondotta — nem lehet sok mondanivalója azok után a szép és okos szavak után, amik itt elhangzottak. «Köszönetét mondott az őt érdemén felül ért kitüntetésért. Visszapillantást vet a múltra, a „Hadröáj“-ra, Jamelybő-l az> egyetemes hadirokkant tábornak semmi haszna sem volt, sőt, utána majd hogy nem szégyen volt hadirokkantnak lenni. Keserves évei voltak a hadirokkant tábornak, míg végre a mai Honsz megszerveződött és életre Kelt. Apostolokra vo-lt szükség! Lelkes Iparcosokra. Ilyen törhetetlen hitű, fáradhatatlanul küzdő apostola a . hadirokantirügynélk vitéz Árvátffalvi) Nagy István országos elnök. Kegyelettel emlékezik meg Gömbös Gyuláról, aki a vitéz Árvátfalvi Nagy István, illetve a Honsz által előterjesztett törvénytervezetet törvény- nyé emelte és ezzel megtörtént az első komoly lépés ahhoz, hogy a világháború megrokkant hősei, özvegyei és árváinak jogai elismertessenek. Ebben a munkában volt nagy része a kiváló országos elnök tudásának, szociális érzékének és fáradhatatlan b(izgalmának. Ilyen apostoli munkát vállaltak vitéz Kenyeres János és Petracsek Lajos országgyűlési képviselők is, akiket biztosit a bajtársak soha el nem múló hálájáról. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után kedves jelenet következett. Vitéz Kenyeres János Halwa Sándor jelenvolt feleségét köszöntötte fel. A hadi- rokkkantak nevében köiszönte meg Jáz önmegtagadó áldozatot, amellyel férjét átengedte a mozgalomnak és együttérzését a nagy üggyel. Az ünnepi vacsora részvevői a késő éjjeli órákig maradtak együtt lelkes és kedélyes hangulatban. Mezőkért. Különleges gyümölcsüzlet nyílt meg nemrégiben a Horthy Miklós út 4. számú bérházban. Kirakata miniatűr gyümölcski állítás. Ilyen szép és egészséges gyümölcsöket ritkán lehet látni. A „Mező- kert“ kizárólag a saját gyümölcsöseiben termelt magyar gyümölcsöket árusítja és igy természetesen árban versenyez a vásárcsarnokokkal, minőségben pedig felülmúlja azokat, a hiszen sajáttermésű gyümölcsök árusításánál féltékenyen vigyáz, hogy csak a legjobb, legszebb, válogatott árú kerüljön forgalomba. FRÉnmK°i^ÁRPiT(TsSri?torok) HADL ANDORNÁL II., TÖRÖK-UTCA 1. CdLULUIV, IvAKrI 1 Uj-dU 1 LHvlmvj Köztisztviselőknek5% engedmény. — Részletfizetésre is.| Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN IJ Telefon: 162-765. „Hiába való lesz A vitézkedésed, Elér még a végzet Subri Józsi téged! Te is felkerülsz még Arra a szép fára. Melyen csak a varjak Gyász nótája járja“. Betévedtek egyszer Készéi Pistához, Tóth Julis leányzó Meg Tsalt babájához: Ereki birkáshoz. Megcsalta a vendég Vendéglátó gazdát, Elcsalták előle Az ő Juliskáját. . . Úgy is vették hasznát. **Ez a betyárvirtus? Biz betyár e virtus! Ilyen becsületből Több már nékem nem Rajt ütött a pandúr A szép társaságon. Rabbilincs zörgött már Mindegyik betyáron. Csak „jó“ Subri Józsi Végzett önmagával. A többi megbékült Az akasztófával. köll! Hol vásárolfunR a Hortfpy Miklós |>id pesti Hídfőjénél HAMANG JÓZSEF é§ FIA PÜSKAMUVESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÖh IX. FERENC-KURU1* 2. (Ferenc-körű ti oldal) Tel: 187-651. íyy-kél dól&fy a mo^ac xejM^me^atyet^ácvAlá<jeól Itta: 1/HetcanU fenő(Befejezés.) Egészen külön szervezet szolgáltatta a hamispasszusokat, végezte a biUogolást. Annak a gazdának, aki az állatját az úgynevezett kurtagulyások által külön legeltette, állatját a betyár nem kímélte, mig a közös legelők jószágjat a helybeli betyárregulák védték. Szervezett volt a hírszolgálat is. Zsivány volt a pusztán maga a pásztor, a gazda, sőt még gyakran a pandúr is, s mindnek megvolt a maga regulája. A szegénylegény legbizalmasabb cimborája a csikós és a puszta szabad pásztora volt. Ezektől kapta az elemózsiát s ezért nevezték őket a betyárok apjának. Adtak is, kaptak is. Orgazdákká váltak s igy lett bojtárból betyár. A betyárság zöme álnév alatt szerepelt. Ráday Gedeon királyi biztos 1868. decemberében jelent meg Szegeden és már az 1870-es évek elején megtisztította az Alföldet a betyároktól és haramiáktól. Ezek sorsára jutottak nem sokkal később a bakonyi, szabolcsi, békési, pestmegyei betyár népek is. A betyárvilágnak a halálos döfést azonban a mocsaras vidékek kiszárítása és a nagyalföldi pusztaságok felszántása adta. Érdekes jelenség, hogy jóllehet a palóc nép között kevés betyár akadt, és hogy mig maga a palóc becsületes, nem tolvaj nép, addig az egy-két valódi betyárjára még ma is büszküe. Ilyen volt Sisa Pista, a leghirhedtebb palóc szegénylegény, aki hosszú „illa- vázás“ után a különcködéseiről hires Zubovics Fedor huszárkapitánynál nyert belsősjzolgai alkalmaztatást. Nagyra vannak még a palócok Gyöngy tyúk Jóskájukkal, Hagymással, meg a „kutyaláb“-bal. A leghirhedtebb 'betyárjaink voltak Rózsa Sándor bandája az Alföldön. Egymásközött a nagyparasztnak nevezték. Szegeden született 1813-ban. A király 1874- ben negyedszer kegyelmezett meg neki (akasztófa helyett életfogytiglani fegyházzal.) A szamosujvári fegyházban halt meg 1878-ban. A szabadságharc alatt Rózsa Sándor és bandája Kosuthtól menlevelet kapott és 300 pusztázó csikós meg juhászlegénnyel Damjanich seregébe osztották be, amelyben a /szerbekkel meg is ütközött. De az elkényeztetett csapatban fejetlenség ütött ki, s ezért Damjanich hamar túladott rajtuk. Angyal Bandi családi nevét nem tudjuk. Nagy mosott, habos selyeminget viselt, szaty- sarkantyú pengett. Borsod, | divatfi volt; tyánbőr csizmáján ezüst Heves. .Zemplén .földesurai rendes évi járadékot fizettek neki. Kecskeméten fogták el és akasztották fel bandájával együtt. Sobri Jóska a leguriasabb betyár volt, családi nevén Pap Jóska, dunántúli kovács fia. Győr-, Fehér-, Sopron-, Vas-, Veszprém^ és Zala megyékben rabolt, garádálkodott, de sohasem ölt, a szegénnyel jót tett. Párisban színdarabot is adtak elő róla. A verbunkosok elől szökött meg és a lápafői erdőben lőtte agyon magát 1887-ben. Bandáját a sümegi megyeház udvarán magasztalták fel. Egész legendák keringtek róla. Egyik monda szerint Sobri a kalandjairól hírhedt Vay József gróf volt, másik szerint a becsehelyi Csuzy családnak elzüllött tagja. Egy harmadik változat szerint a lápafői csatából megmenekült és Amerikába szökött ,ahol patikárus lett. A magyar haramia-romantikának egyik legismertebb alakja volt. Eötvös Károly szerint a nép Zsubri és Zsubriknak nevezte. A vakmerő lovasbetyár nappal, a juhász * szeme előtt nekiugratott a falkának, markával nyeregbe kapta a birkát és elvágtatott vele. Farkastámadás ellen a lovasbetyár a nyergbeakasztott fokossal védekezett. A betyárpusetításnak a „rabvallatás“ volt az egyik módja. Erről sokat beszélhet a volt szegedi várnak „Zwinger“ nevű része, a drezdai mintájára készült „Javitóház“. Aki a karkihuzást, gyűrűkkel szorítást, hátcsiklandozást nem bírta ki, az nemsokára belekerült a dorozsmai országút mentén fekvő rabtemetőbe. Ma is odaszállítják a csillagbörtön elhalt rabjait. Az alföldi lókötők bőszájú gatyás, borjúszájú ingujjas, pitykés meggy, vagy pirosszinű mellényes, árvalányhaas pörgekalapú, szilajvérü, bfetyárvirtusos legények voltak. Hivatásos betyárok voltak az Alföldön a Bogár testvérek, Babáj Gyurkáék, Gsonkáék, Mecsvánszkyék, Rózsa Sándorék és Vasalkóék, akik a környékbeli népnél »találtak biztonságos menedékre. Pirtópuszta: hírhedt buckósbetyár pátria volt a Sóstón túl. Utoljára hagytam egy versemet Sobri Jóskáról. Mjeg kell említenem a Sobri bandának azt a szokását, hogy mulatozáskor a tiz pintes (20 itcés) csikóbőrös kulacs járt sorra a társaságban (ezt nevezték 10 kulacsnak, 20 kulacsnak). A vezér ivott belőle először, s adta sorra tovább. Aki a kulacsot kiürítette, annak volt kötelessége a nótakezdés, s így ment tovább. A vers Így szól ; Betyársor: Tiz kulacsom járja, Húsz kulacsom járja, Még sincs részeg soha A Subri bandába! Vigyáz az magára És a vármegyének Minden pandúrjára. UfyeUécke, plcaslca, áltat Mteqlel is ielwz&sbát a Lafas utcai elemi iskotá&an Délután 5 óra. A harmadik kerületi Lajos u. 34. sz. alatt lévő székesfővárosi elemi iskola tornacsarnoka zsúfolásig megtelt. Büffével egybekötött álarcos bált rendeznek az iskola apró növendékei, hosszas, szorgalmas tanulás és rengeteg nehéz próba után. A közönség — szülők, rokonok, jó ismerősök - izgalommal várja a nagy esemény elindulását, amelynek révén az iskola igazgatósága, Csányi L. József igazgatóval az élen, így akarja előteremteni a 175. .számú Tündér cserkészcsapat szegénysorsú tagjainak felszerelését és az elemi iskola nélkülöző növendékeinek a legszükségesebbeket. Hirtelen eloszlik az izgalom, szétmegy a függöny és a színpadon harminc francia karakterbaba jelenik meg. Úgy festenek, mint « karácsony eJrttti. Kotow,«, a játéküzletek kirakatában sorakozó tündérkék. A hat—(kilencéves leánykák nevetnek, úgy ahogy a tanítónéni kioktatta őket. De ugyanakkor egy icipici félelem is olvasható ki a) szemükből. Következik a másik kép: magyairuhás1, pártás kisleánykák, árvalányhajas pörge kalapú pöttömnyi fiúk, valamennyien piros csizmácskákban magyar táncot adnak elő. összefogózkodnak, majd párokra szakadnak szét, különböző merészebb figurák következnek és mindez az óramű pontosságával, egyetlen melléfogás nélkül. A siker óriási, a szülők tapsolnak, sőt itt-ott könny is csillog a szemekben. Előadás közben néhány pillanatra felugrunk a Színfalak mögé. Rend és fegyelem mindenütt. Bármelyik nagy színháznak is becsületére válnék a katonás rend, ami itt uralkodik. A színigazgató, a rendező és ügyelő egy személyben Görgényi-Griesháber Klára tanítónő. Fáradságot nem ismerve, példátlan türelemmel tanította be a csöppségeket. Kezdődik a jelmezes bál. Hatvan szereplő, hatvan eredeti jelmezben. Pőlyásbaba hófehér áramvonalas kocsiban, rózsaszínű szalagokkal, dudlival és még a sirás is hamisítatlan. Innen a nézőtérről hathónaposnak véljük a kosztümje és „áriája“ után. Nagy csodálkozással értesülünk a rendezőségtől hogy a pólyás- baba — negyedik elemista. Nagy sikere van a Piroskának meg a farkasnak. A bohóc, a szakács, a kukta hangos derültséget váltanak ki. Könnyet fakaszt a gonosz mostoha ármánykodása Hófehérke és a hét törpében. Pattogó induló ritmusára lejtenek be a színpadra az állat jelmezes szereplők. Elől cammog a medve, utána a róka, méltóságteljesen lépked be a gólya, a kakas kukorékol, a macska nyávog: a közönség alig tud betelni vélük. A kis művészek a megtévesztésig utánozák a állati hangokat. A közönség tapsol és tapsol, tízszer, húszszor megy szét a függöny, a kis szereplők szinte belefáradnak a hajlongásba. Virágcsokrok és bonbonos dobozok repülnek a színpadra. Ezzel azonban nincs vége a felejthetetlen délutánnak. Az iskolaszolgák pillanatok alatt szétbontják a /színpadot és kezdődik a táinc. A büffé roskadásig telt asztalain a szülők által hozott kitűnő falatokat és italokat árusítják, szintén jótékonycélra. Nyolc . óra van, az igazgató bácsi berekeszti a bált, hazaküldi a sztárokat, hogy jól kialudhassál magukat, nehogy másnap reggel ötösre feleljenek számtanból. JUSZT GYULA OPTIKAI.. FÉNYKÉPÉSZETI SlAKÜZLETE PUNKTAL ÉSULTHASlM üvegek lORG nettek látcsövek méamöki műszerek STOLID y?Rf tAK? Kizárólag a régi fielyen II., Margit körút 6.
