Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-24 / 8. szám
1038. február 34. Budai Napló 3 RÉGI eladó a királyfürdő A szabadságharc évének elején senkisenj álmodta, milyen események várnak az országra. Az akkori lapokból semmire se lehet következtetni, nem utolsó sorban — a cenzúra miatt. |84S február 1 -én Koßsiftft Lajos Pesti Hir- klflrjóban hirdetés jelent meg, amely budaj vonatkozású és ma is érdekes, mert á Király-fürdőről vau benne szó, amely az elmúlt 90 év alatt alig változott. Szól pedig a hirdetmény a kővetkező- képen: (,Fürdő eladás.) Ezennel köztudonrtásra adatik: miszerint Budán a Vízivárosban a fő utón fekvő úgynevezett »,Király-fürdő“ minden hozzátartozandó épületekkel együtt szabni kézből el fog adatni; melly áll 14 kádas és 10 kőfürdős szobából és egy nagy közönséges mintegy 300 személyre való kőfürdődőből __ezeken kívül van e fürdő egyemeletü épületében 14 földszinti szoba, 4 konyha és 4 utcai bolt a fő útra, az emeletben pedig 13 szoba és 3 konyha. Udvara e fürdőnek van 3, Két tágas kocsiszínnel és egy 34 lóra való kőistállóval, 3 nagy és 1 kis bejáratú kapukkal ellátva. Vize végre ezen fürdőnek mindenkor a császár fürdőhöz hasonló. További értesítést személyesen, vagy bérmentve levél által kaphatni az alól megírt teljes hatalmú meghatalmazottnál Budán, Ráczváros, várfelmentében 639 számú ház első emeletében levő lakásán. Ludaics Miksa köz. és váltójogi ügyvéd.“ BJJDA AZ AUTONÓMIA VÉDELMÉBEN Szóhoz jutott Buda városa a pozsonyi diétán ahol Hármán Ferenc, a város követe szólalt lel és tett indítványt, mint alább olvasható ugyancsak a Pesti Hírlapban: „A január 18-iki kér. ülésben szőnyegre került a szabad királyi városok ügye. A budai petitio nyo.mún, melly nyomtatás alá bocsáttatott, Házmán Ferenc, sz. kir. Buda- városa követe megtevé indítványát a szavazatjog s követválasztási kérdés és adminisz- tráciohális berendezés elkülönzése iránt. A városok részéről megnyilvánult vélemények nagy többsége az elkiilönzés mellett volt. Házmán nagy beszédben terjesztette elő indokolását és élesen kikelt az ellen, hogy a városok születendő vélemény-csecsemőjének bölcsőjéhez .már adminisztrátort, vagyis, ldr. főpolgármester nevezés alatt inspectort állítottak. Nem tudja elgondolni, mily okokat legyen képes előadni arra, hogy a néppel közvetlen összeköttetésben nem lévő tisztviselő őrködjék a választási gyűlések felett, hogy ez netalán utasításokban is gyakorolhassa testi befolyását és jelentse ki a bizodalomban foglalt végakaratot.“ Mint látható, Buda követe a városi önkormányzat védelmében szólalt fel a főpolgármesteri intézmény létesítése ellen. Akkor ez ellen még fei lehetett szólalni. BUDA MAGYAROSODIK Abban az időben kaptak magyar nevet Buda egyes részei. Addig osak német neve volt Budának és Hegyvidékének. Döbrentei Gábort bízták meg a magyar helynevek megszerkesztésével, aki a ma is használatos, közismert elnevezéseket adta a budai hegyeknek, völgyeknek és egyéb részeknek. De Buda egyébként is igyekezett maigyarosodni (ez az igyekezete máig se teljesedett száz százalékig), amit a Pesti Divatlap február 13-iki száma eképen jelent be: (ÖS BUDÁNAK MAGYARODÁSA.) Midőn a budai hegyek magyarosított névé- j nek keresztelési ünnepe hírét országszerte terjesztgettük, vidéki olvasóink alkalmasint azt hívék, hogy a történeti nevű Budaváxos hivatalos nyelve most már egyedül magyar. Nem úgy van, fájdalom; mert még csak pár héttel ezelőtt a telekkönyv egészen német nyelven vitetett. Történt azonban, hogy múlt év végén Pestmegye egyik érdemes levél- tárnoka. a nemzetiségünket olly hőn buzgó Gál János úr Buda határában házat és földet vevén nem kis csodálkozására a városi te. lekbiró német nyelven adá ki néki a szükséges iratot. De G. ur, hivatkozva a magyar nyelv ügyében hozott törvényekre^ mellyek érvényességét telekbiró uram eleinte nem akará elismerni — a német okmányt vonakodott elfogadni, kinyilatkoztatván egyszersmind néhány tanácsbeli előtt, miszerint inkább nem veszi meg a földet, hogysem arról nem .magyar iratot fogadjon el. Ez erélyes föllépés által a tisztelt levéltárnok úr nemcsak kivánatát érte el, hanem az|t is kivivá, hogy azóta Budán a telekkönyv átalyában magyar nyelven vitetik. — Uly eljárást kellene követnünk a fővárosi idegenajkú iparűzök és kereskedők irányában is, — s ők bizonyára hamarabb magyarosodnának.“ Megalakult a Légoltalmi Liga Hl. kér. csoportja. A Légoltalmi Liga III. csoportjának él- lökévé Óbuda—Újlak vezető tényezőinek jelenlétében a III. kér. Elöljáróság dísztermében Thur- váry.Thour Zdenko ny. tábornokot választották meg. Ügyvezető átélnék Kuncze Lajos dr. föv. biz. tag, -titkár pedig Schaffer István dr. földbirtokos lett. A liga-csoipört tanácsa február 18-án rendezte alakuló ülését a hivatalos tárgysorozattal. Quo usque tandem... összefogtak a III. kerület társadalmi egyesületei a városrész döntő problémáinak megoldására Nemrégiben ismertettük a városrendezési tervek alapján az újjászülető Óbuda gyönyörű képét. Ezekből a tervekből áll az óbudai kérdéskomplexum egyetlen fényoldala. Ezt azonban nagyon elhomályosítják azok az árnyoldalak, amelyekre a maguk meztelen valóságában mutat rá az óbudai társadolmi egyesületek memoranduma. Kétségbeesett jajkiáltása ez a memorandum a jobb sorsra nemcsak érdemes, de azt jogosan megköveteld őslakosságnak, amely lassankint elveszti lába alól a talajt, de elveszti exisztenciáját is, mert az elköltözés Óbudáról olyan méreteket ölt, hogy az iparos, kereskedő, de az értelmiségi foglalkozású óbudai polgár is, megrendelő, vásárló és páciens nélkül marad. A memorandumot a Budapesti Gazdálkodók Egyesülete III. kér. szervezete, a Honsz III. kér. «szervezete, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga III. kér. szervezete, oz Országos Frontharcos Szövetség III. kér. szervezete, a III. kér Demokrata Társaskör, a III. kér. Föld- és Szőlősgazdák Egyesülete, a III. kér. Katholikus Kör, a III. kér. Keresztény Egység Tábora, a III. kér. Keresztény Iparosok és Kereskedők Köre, a III- kér. Keresztény Társaskör, a III. kér Polgári Társaskör, a Keresztényszocialista Szakszervezetek III. kér. csoportjai, az Óbudai Hegyvidéki Szövetség, a Római Fürdötelep Egyesület és az Újlaki Hegyvidéki Egyesület írták alá, tehát egyetért azzal, társadalmi és világnézeti különbség nélkül, Óbuda minden polgára. Ilyen nagyarányú megmozdulás még nem volt Óbudán: ez is azt bizonyítja, hogy elérkezett ' a huszonnegyedik óra, amikor a súlyos panaszok orvoslása már nem odázható tovább. A memorandum, kivonatosan, a következőket mondja: — Óbuda és Újlak lakosai a fővárosnak kötelességteljesítésben első, legbékésebb és legtürelmesebb polgárai. Óbudán nincs adóhátralék, itt még a kommUn alatt sem voltak kilengések, de Óbuda eltűr mindent. Eltűrte, hogy elvegyék törvényben biztosított hídját, eltűri, hogy „fejlődése érdekében" lebontsák és elnép- telenítsék. Szabályozási terve egy évtized óta készül és azóta nagyrészében nem adnak építési engedélyt. A lebontott házak szegény lakói olcsó lakást keresnek, de csak a fővároson kívül, munkahelyüktől távol találhatnak időtrabló, drága utazással elérhető hajlékot. — A sokáig halogatott közmunkák megindítása a lakosság anyagi romlását sietteti, a kerület szomorú fejlődéstörténetét betetőzi. — Óbuda menthetetlenül elszegényedik, mert az elköltöző néprétegekkel iparos és kereskedő elveszti vevőkörét, orvos, ügyvéd és más szabad foglalkozású is jövedelmének nagy hányadát. — A tarthatatlan állapotokon segíteni kell: a lakáshiányon 30 éves adómentesség megadásával, a szabályozási vonalaknak egyszer mégis eldöntendő megállapításával és városi kislakásos házak építésével. —■ A kisajátításoknál tekintetbe kell venni, hogy a mai árak a közhatóságok bénító intézkedései következtében alakultak ki ily alacsonyan. A maradék telkeket meg kell hagyni az eredeti tulajdnosoknak és őket megfelelő, olcsó kölcsönnel házuk újraépítéséhez kell segíteni. — Óbuda külső területeinek szabályozását is el kell készíteni és engedélyt kell adni kertvárosi jellegű terű letfelosztásokra. A belsőbb, már lakott vidékeken kisparcellák alakítására kell módot nyújtani közművek létesítésével, hogy a kiszorult lakósok ne kényszerüljenek más közigazgatási területre, a főváros nagy kárára és a belterjes elv gúnyos cáfolatára. — Óbuda más vonatkozásokban is sokat szenved a közhatósági rendelkezésektől, melyek a főváros legszebb fekvésű, legegészségesebb kerületének Istentől ajándékozott nagyszerű adottságait csaknem megsemmisítették. — Óbuda temetőváros lesz. A budai részek legtöbb I halottját itt akarják nyugalomra helyezni, ama igazán könnyen cáfolható indokolással, hogy az egész jobboldalon csak itt van hely. E terv még a budai kerületekre is végtelenül sérelmes, mert az elhúnyt hozzátartozók látogatását a távolság miatt majdnem lehetetlenné teszi. A temetői közlekedés egyedülálló. Amíg az újpesti polgár a főváros vasútján Kispestre 30 fillérért utazik — az óbudaiak 32, illetve 64 fillért kell, hogy áldozzanak, ha halottaikat felkeresik. Viszont modem közekedési eszközzel csak a temetőbe juthat az óbudai polgár, mert egyébként autóbusz a kerületet még csak nem is érinti. — Az általánosan felpanaszolt közlekedési bajok itt a legérezhetőbbek. Követelje Óbuda az autóbuszösszeköttetést a belső kerületekkel, a beépített hegyvidék már megígért autóbuszjáratának sürgős megindítását, a villamosközlekedés javítását, a közvetlen összeköttetésnek minden irányban helyreállításával, annál is inkább, mert — középiskolák hiányában — a belső városrészekben tanuló ifjúság csak veszélyes átszállásokkal juthat intézeteibe. Az egyetlen középiskola szégyenletes és veszedelmes épületben működik. Követeli a kerület minden irányú, modem iskolarendszerének kiépítését, mely még elmaradt alföldi kisvárosokból sem hiányzik. — Amit más városrész nem tűr meg, eltávolít, az Óbudára kerül, még akkor is, ha szennyező voltánál fogva — a közismert szélirány és a Duna folyásiránya következtében — az egész fővárost fertőzi. A hajógyári szigetre hordják rozzant kocsikon — a budai főútvonalak igénybevételével — az egész Dunajobbpart pöce- gödreinek undorító tartalmát, a bűzt némileg csökkentő — mindenütt alkalmazott — tőzegkezelés mellőzésével. Egész Európában, de talán még Magyarországon is egyedülálló eljárás ez. Budapest szégyenfoltja az óbudai szeméttelep, mely a téglagyár tátongó gödrét annak javára igen előnyösen kitölti, az ott el-* haladó számtalan idegen előtt azonban nagyon furcsa képet nyújt a főváros közegészségügyi -viszonyairól. Munkások, tisztviselők, kisemberek házacskát építettek a csodaszép fekvésű hegyoldalakon, hogy családjuknak egészséges, jólevegőjfi lakóhelyet biztosítsanak. És most miazmakkal teli csapadékvizei végigfolynak Óbuda lakott külső részein és a Dunán át egész Budapesten keresztül. — A téglagyárak a hegyvidék fejlődésének fő hátráltat, évtizedek óta szorgalmazott kitelepítésüket már nem lehet halasztani. Most ismét újabb ajándékot kap Óbuda. A Fleischmann cég port ontó kavicsrakodótelepét, mely a Máv. tiszántúli szükségletét látja el — Kelenföld már nem tűri, tehát Óbudára kerül. A gázgyár alatt elterülő, elsősorban sportcélokra hivatott, részben már így fel is használt partrészt szemelték ki erre. Pedig ezt bárhol el lehetne helyezni a Duna mellett, Budapesten kívül is. A Goldberger gyár terjeszkedik. I épít. Csak lakások nem épülnek. — Óbudát a költségvetésben sohasem dotálják megfelelőképen. Utak, árkok, csatornák elhanyagoltan, rossz állaptoban állandóan veszélyeztetik a kerület közlekedését, vízlevezetését El kell készíteni a kerület szenny- és csapadékvíz levezetésének átfogó tervezetét. Ki kell építeni a már lakott területek útjait Az év nagy részében járhatatlan dülöutakat használható állapotba kell hozni. A Római üdülőpartot rendezni kell. Óbuda és Újlak társadalmi szervei, egyesületei, egyértelműen és egyhangúan tiltakoznak a kerületek elnyomorítása, összezsugorítása, tönkretétele ellen. Óbuda és Újlak — hosszú évtizedes elhanyagoltság után — felhívják a közhatóságok figyelmét a vázolt súlyos sérelmekre, melyek jóvátételéi a mai vezetőktől kérik és várják, hogy a kerület általuk is beígért új korszaka valóban áldási és gyarapodást hozzon annak lakosságára, ne pedig újabb áldozatokat és végpusztulást mmacadt mtfy Budától? A vén ádondásK s^ynlél&ottsei ac u\ Budán 7cta: Budai Háeatntólc ÍJffendi Buda egykor, amikor valóban Buda volt, illetőleg Buda Királyi Szabad Város volt, olyan messze volt Pesttől és Óbudától, mint Makó Jeruzsálemtől. Legalább is olyan messze, mint Korpo- nától, avagy Leibicz rendezett tanácsú várostól, a régi Magyarország legkisebb városától, a bájos Szepesség legódonabb városkájától. Buda Buda volt, Óbuda Óbuda volt és Pest Pest volt. Budapest: ilyesmi nem volt. Volt pesti ember és volt budai ember. Budapesti ember: ilyen nem volt. Pesti ember: tulajdonképen< ilyen sem volt, mert igazában csak belvárosi ember, józsef városi ember, ferencvárosi ember, teréziavárosi ember, leopoldvárosi ember volt. Azután egyszer csak Budapest lett a „Három Város“-ból és a kitűnő Molnár Ferenc megírta, hogy „budapesti rendőr” — az nincs, mert rendőr is csak „budai rendőr” és csak „pesti rendőr" van. Buda és Pest helyi lelke szüli meg a kétféle rendőrt, írta Molnár Ferenc. Azután igen sokan írták meg Buda és Pest különbözőségét, helyi színeit, azt, amit a párisi ember milicu-nek nevez. Megírta Ágai Adolf, Krúdy Gyula, Nádas Sándor, He gediis Bite Gyula, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Újhelyi Nándor, Színi Gyula, Szenes Béla és legújabban Cs. Szabó László. Megírta ama Budai Hárombék nevezetű Effendi is, ki e tavasziasba boruló napon kitalálta, hogy a Telefonkönyvben néz utána annak, mi maradt meg Budából budainak? Effendi bölcs: nem megy Budára Buda után. Effendi egy kis pesti kávéházban ül és Budát a Telefonkönyvböl tanulmányozza. Nos: több igen jeles, szívderítő és tanulmányos budai dolgokat talált a szóbanlevö Effendi a Modernizmust jelentő Könyvben. Talált színházat, azaz a Budai Színkör zárgondnokának telefonszámát találta meg. A felejthetetlen Budai Színkör eltűnt a föld budai színéről. Már csak zárgondnoka van és az igazgatósága is Pesten van. Óh jaj ........Sic transit gloria mu ndi.. A II. József császár idején keletkezett budai Theatrum már csak a Budai Apollo mozgóképszínház által vállalt képviseletben él. Apollon, e sugárzó görög-római isten is elköltözött Budáról, illetőleg Aquincumból, vagyis Óbudáról, mikor „Róma ledőlt és rabigába görnyedt". íme, most mozitulajdonos lett! A régi budai Arany Fácány- madár Vendégfogadó (ott ahol Medve a házjegy az utcasarkon és az utca névadója), szintén modernizálódott. Emberek helyett autók szállnak meg benne, azaz a Fácány madár au tógarázs tulaj donos lett. A neve Budai Fácán Garage. Szép név. (Elö- neve: Budai, keresztneve: Garage. Családneve: Fácán.) A budai Sikló régi jó nevét Budai Hegypálya névre magyarosította. Már nem is siklik, hanem hegypályádzik. Budai nevet visel a Katolikus Legényegylet. A régi budai henteslegények egykori Herbergjé- nek ez az utóda. „Egyszer volt Budán kutyavásárt” — mondja a régi szólás, ma pedig van Budai Kutyanyiró. „Buda fürdőváros!” — mondja a mai fürdőügyi propaganda, tehát logikus, hogy van külön Budai Kutyajürdö. Kutyafékomadta, azt a kutyafáját, Budán még a kutya is fürdővárosban lakik! Kutya jó dolga van Budán a kutyáknak, csak 3 szegény budai polgárnak van kutyasora Budánf A budai ember, illetőleg a Budai Ember társaslény, Budán tehát már 1783-oan volt Casino. Ez az oka, hogy van: Budai Polgári Casino, Budai Csónakázó Egylet, Budai Jótékony Nőegylet, Budai Club. Heltai Jenő megírta a Kis cukrászdát, e bájos budai milieu-darabot, mely bájosabb, mint Tristan Bemard La petite Café-ja. Természetes, hogy a Kis cukrászda mint cégérnév él tovább a Budai Cukrászda nevében. Néhai való Hollós Mátyás király igen nagy kedvelője volt a sajtnak és a sernekNos: illendő, hogy a Mátyás király ősi Budáján legyen külön Budai Sajtház is. Van is. Budán már a török alatt volt kávéház, tehát illendő, hogy Budán van Budavár kávéház, sőt van Budai Kávéház is. A néhai való Tuschel Sebestyén budai Casinos, pesti hetztheatrumos és budai bálosházas által rendezett 18. századvégi budai Redout-ok utóda a Budai Vigadó. Ebben hivatalosan él Buda vá- rosiassága, illetőleg jogutóda Budapest Székesfőváros. Budán külön budai vigadót tart, azaz a Budai Vigadót tartja fenn a kedves budaiaknak, kik itt budai módon vigadnak így farsangidőn. A híres geológiai képződményt, a „budai már. gát”, — a kőpor, vagyis a rájbszom atyjafiát a Budai Cementgyár dolgozza fel. A budai ember rendes ember, Budán általános a jólét (??? Szerk.), van tehát Budai Általános Takarékpénztár. Buda egykor hazánk székvárosa volt, 3uda volt hazánk, illetőleg a Korona egyik ékes gyöngye, logikus, hogy van Budagyöngye is. Mi lehetne ez más Budán, mint budai „zöld vendéglő“, illetőleg nyaralókat kiszolgáló füszerszámos bolt? Hévvel megyünk hév nyáron a híves zöldbei Buda hegyvidékének barátai vagyunk! I,ogikus ♦ehát, hogy Buda ősi neve a Budai Hegyvidék Barátai című egyesület nevében él. Vivát Buda! Vi- vát Budai Hegyvidék! Vivát Buda Barátai! Budán volt hollós Corvinus Mátyás király könyvtára, a Korvina. Helyes dolog, hogy van Budán egy Budai Könyvesbolt. Buda megnyugtatja a pesti, illetőleg a budapesti ember Pesten, illetőleg Budapesten felborzo- lódott idegeit. Helyes dolog, hogy van Budai Szanatórium. A rebellis kuruc Ugocsa vármegye nem akart királyt koronázni. Ide vág az „Ugccsa non Coro- nat!“ régi szólás. Minden egyesült Pesttel, ami budai volt, csak épen az izraelita hitközség őrizte meg különállóságát. Ezért van az, hogy van külön Budai Hitközség és így van külön budai macesz I és van külön pesti macesz. „Budapesti macesz”: ilyen nincs. Budának Pesttel szemben nincsen külöq gazdasági elzárkózóttsága, vagyis autarldája, de a budai macesz nem mehet át Pestre, a pesti nem mehet át Budára! Mivel pedig Budán minden jobb, mint Pesten, a pesti ember azt tartja, hogy a budai macesz jobb, mint a pesti. Ezért a budai macesz átcsempésződik Pestre. A hidaknál a maceszszel csempészkedö csempészeket külön macesz- örök lesik és fülelik le! E ponton, e macesz-fronton macesz-vámháború villong a két Testvérváros között. Budai Hárombék Effendi igen nagy kedvelője a maceszos kávénak, ezért Budára megy, hol is van még a tejeskávéba aprítható macesz! Budai Hárombék Effendi fütyül az összes politikai jelszavakra és kimondja, hegy a macesz es kávé a legjobb kávé. Effendi budailelkű pesti ember, tehát a budai maceszes kávé híve. Budai Hárombék Effendi budai és liberális. Buda neve mint családnév él a Budaházy, a Budaváry. a Buday és Budafoki, valamint a BuJay- Coidberger és az öbudai-Müller, végül az Ofner család nevében. Az ősi buüakörnyéki helynevek számtalan ipari vállalat nevében élnek a Telefonkönyvben Budakeszi, Budatétény, Budaörs. Budafok. Budakalász neveivel kapcsolatban. Nos: ez az ódon Buda régi nevének egykori önállósága a Modernizmust jelentő Telefonkönyvben. ..Él Magvar, áll Budu még!“ — kiáltja Budai Hárombék Effendi! Nem oda Buda! Sok minden elmúlt Budán! Sebaj! Több is veszett Buda alatti — mint Vahot Imre irta a „Több is veszett Mohácsnál!” budai megfelelőjét. No: aztán végül van még két igazi budai valami. Az egyik a Budai Napló. A másik? Vájjon ki lehetne más, vájjon ki lehetne más, mint ö, maga, saját becses személyében: Budai Hárombék Effendi!!!! budai Éttermek és KÁVÉHÁZAK A MAGYAR VILÁG kUChízbin BOPÁN MARGIT ÉNEKEL BUDAPESTEN E ÖSZOR 4 DÉCIVASlfT KÁl’ÉHJZ.BJ\ FRANCI ORflTZ t ÉCS' ]ÓQLFR- WÚVÉ^ZÓ Jtx. ÖREG DIÓFÁBAN isméi a répi fó idők (janpulata GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK és cigányzenekara BALAZS LÁSZLÓ és Vörös Anikó a RÓZSADOMBI ZSlGMOHD «Á*,fA * A megnagyobbított és at- ala! itott Szeif f Szántó Gvuta éneke
