Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-17 / 7. szám
a jó Kávé Sok. mmttem 'potob,t>e a VaLÓbi Szemes KávéT nem pótolj a Semmi. ezéweSaK. TiszTa szemesKávét Haji JuriK Most, hogy a budai hegyvidík önálló kerületté , l alakul, fokozottan lép előtérbe ennek a nagy te* ; Hitetnek továbbfejlesztése, nemcsak városrendezési, j hanem egészségügyi, turisztikai és idegenforgalmi szempontokból is. Minderre rendkívül alkalmassá teszik természeti szépségei) kitűnő levegője és ma már erősen megjavult közlekedése is.- A Hűvösvölgy — mondotta ■ a Budai | Napló munkatársának ennek a vidéknek egyik leg-1 régibb lakója és legalaposabb ismerője, — ma már a hegyvidéki forgalom gócpontja, amelynek egyetlen helyén, a hatalmas Nagyréten a szegények tízezrei üdülnek, pihennek á nyári forró vasárnapokon. Óriási forgalom zajlik itt le és ez megérdemli, hogy hozzáértő emberek és illetékes tényezők együttesen komolyan vegyék kezükbe az ügyet és szabják meg a jövő fejlődés irányait. — A mai üdülési, népegészségügyi és forgalmi i követelményeknek megfelelően a következő szempontok vehetők fel a fejlesztési program kereté-1 be- 1. a nép- és főleg gyermekegészségügy, 2. a j turisztika és sport, 3. az idegenforgalom, 4. a telepítés és parcellázás. A csodálatosan szép és elsőrendű gyógy tényezőjű budai hegyvidéket intézményesen kell az egészség szolgálatába állítani. A Gyermekek Aemze/I Parit fr — Az első, amit sürgősen meg kell szervezni: a gyermeküdültetés. Ez megfelelő, erdő- és rétte- riilet elkerítésével és megfelelő építmények létesítésével valósítható meg. A nagykovácsi országút, a nagykovácsi és pesthidegkúti határok által alkotott erdöháromszög, az alatta elterülő rétnészlettel. az úgynevezett „kisréttel”, amelyen ma a gyerI meküdültetés étkezői vannak, kiválóan alkalmas arra, hogy megteremtsük rajta a főváros gyermekei számára a gyermekek Nemzeti Parkfát, amelybe nyáron üdülés, télen pedig gyógyulás és sport | céljából a gyermekek tízezreit hozhatnák ki az eddig is áldozatkész főváros és a megfelelő propagandával megmozdítandó társadalmi egyesületek. — Természetesen át kell szervezni a gyermek- , üdültetés egész mai rendjét, hogy a Gyermekek Nemzeti Pankja a maga elkülönített területén a I nemzeti és keresztény nevelés felszentelt szabadtéri I csarnoka legyen. A területet el kell különíteni, kerítéssel elzárni, amire az ismert formájú és szo- i káisos erdei ágakból összerótt kerítés igen olcsón vehető igénybe. Ez a park valóságos magyar gyermekügyi jellegzetesség tehet, úgy egészségügyi, I mint pedagógiai szempontból és igazán érdemes arra, hogy szerény kezdetből nagyrafejlesszék, ami az állam, a főváros és a társadalom bevonásával mintaszerűen meg is oldható. Strandfürdő a Vagyréfen — A népegészségügy érdekében fontos jelentőségű lenne a Nagyréten az oda kiránduló szegény tízezrek számára strandfürdő létesítése. .Ezt . a fürdőt azonban nem volna szabad fővárosi üzemént megteremteni, hanem magán üzleti vall-like- ásra bízni, mert így sokkal gyorsabban valósulna : íeg ez a népegészségügyi intézmény. Természe- esen szigorúan biztosítani kell népstrand-jellegét s olcsóságát. ?bben az esetben már a jövő esz-1 andőben megváltást jelenthetne nemcsak a Nagy- i étre kirándulóknak, hanem a budavidéki közeli i özségeknek is. VIItend, turisztika, sport- A strandfürdővel egyidejűén megoldást lyerhetne a gyermekstrandfürdő ügye is, amelyet i gyermekek Nemzeti Parkjával kapcsolatban, de ettől elkülönítve kell megépítem. — Nagyban emelné a Hűvösvölgy forgalmát | ó'kendtelep létesítése is. Kétségtelen, hogy igen i ;ok volna a jelentkező, ha erre a célra megfelelő erületet bocsátanának rendelkezésre. Az egészseg- igyi intézmények megvalósítása lehetővé fentié, logy a turisztika és a sport, főleg a téli sport I erén megfelelő és fejlesztésre alkalmas alapokat reremtsenek meg. A hely megvan, a közlekedés ilég jó, legfeljebb egy közvetlen hűvösvölgyi autó- . luszjárat létesítése volna szükséges. Ezeket a kér- léseket a turisztika és sport érdekképviseleteivel cell letárgyalni, amelyek bizonyára örömmel üdvözölnék. ha ezen a helyen a ny ári rendeltetésű épü- , etek téli felhasználásával téli sportlehetőségek és turista elszállásolások válnának lehetségessé a bu- [ dai hegyek között. Szabadtéri játékszín — maayarÜnnepek a szabadban\ — A legmodernebb szabadtéri játékszín számára alig lehet alkalmasabb, festőibb teret elképzelni a magas hegyek közé zárt Nagyrétnél. Szakértők véleménye szerint páratlan volna vitágviszony l tatban is. Hiszen még mai népforgalma is bizto- sí thatná az építkezés és rendezés költségeit. Éppen ilyen csodálatosan szép keretül szolgálhatna ez a hely magyar népünnepélyek rendezésére is. Úgy i a szabadtéri játékszín, mint a magyar népünnepé-1 lyelc rendezést nagy vonzóerő lenne az idegenek | számára is, jelentékenyen járulna hozzá az idegen- irgalom emeléséhez. Ha mindez létesül, bizonyára újabb és újabb ötletek kerülnek felszínre, így például egy erdei Szent István búcsú is meg- j érdemli, hogy illetékes tényezők komolyan foglalkozzanak vele.- A Hegyvidék korszerű átfejlesztése felkeltené a főváros lakosságának figyelmét is, akik közül sokan szívesen költözködnének ide és így egészséges parcellázási lehetőségekre nyitnék alkalom. Magának a fővárosnak is vannak itt parcellázásra alkalmas területei. A megvalósításhoz a hivatalos apparátus mellett életre lehetne hívni olyan társadalmi szervet is, amely a propagandát és ennek lendületét biztosíthatja. Olyan hatalmas telepítés indulhatna meg, amely kihatna az egész hegyvidékre; az új XII. kerületre, amelynek immár Mátyás király-város a hivatalos neve. TíívifÁI avaiiaI fuvarban, vagy plombáit zsákokban Délipályaudvar. * UZITdlj SZBIlBlj legolcsóbban Zsolnai Editii Megrendelés Telefon: 367-149 Htátyás kicáíyis UacuH-ol-Uasid Ida: BevÁlacfua Bacsócli Béta ragyis a kínai és tibeti fogdmegek megjelentek az lletőnél, mire az illető fejét röviden, lágyan höm- jölyögtették a Tigris-fclyó locsogó habjai. Sokszor helyben alakult át a khoroszáni kereskedő califává és tett helyben kegyetlen ítéletet. A mende-monda a hatalmas, tehetséges kábából csinálta, meg az Igazságos Áron költött figuráját. noha a kalifa minden volt, csak igazságos iem. Megcsinálta, mert a kalifa valóban a kisemberek, a nép barátja volt. Az Ezeregyéjszaka nagyszerű művében — itt természetesen nem a silány német fordításokból kurtított silány, avagy pornográfiái kiadásokat és a nagyszerű históriai dokumentumból gyártott gyermekirodalmat, hanem a tizenkétkötetes, eredeti Ezeregyéjszakát értjük — maga is számtalan novellában örökíti meg a kalifa alakját. Ebben mindig a kisemberek barátja, fel- emelője. segítője, gazok és tolvajok, illetőleg a népet sanyargató, közpénzt őrző nagyurak leíüle- löje. A mende-monda az örök emberi vágyat, az igazság illúzióját rögzítette valakihez és adta Harun ibn Manszor kalifának az Igazságos jelzőnevet. Természetes, hogy a mende-monda, az anek- doton, az adoma örök vándorúján a Levante déli partjáról felkerültek a kalifáról szóló népi adomák Spanyolországba, Itáliába és Franciaországba. Itt alakultak ki, itt nyerték a formát és a keretet. A magyar szépirodalmi fantázia csak magyar színt rakott rájuk. A bagdadi halászból magyar halász lett a Tavaddud meséjéből lett az „Okos lány". Mátyás úgy járt álruhában vadászni, mint Harun- el-Rasid álruháiban halászni. Mátyás Budán. Harun Bagdadban. Ami csakugyan nem nagy különbség. képződik ki. A romantikus Mátyást a szabadság- harc előtti magyar fellendülés írói írták. A cinko- tai kántor, az okos lány, a kolozsvári biró, Szép Ilonka, a hat tojás, a „csőri csuka, nincsen mája", ezt mind Vörösmarty, Garay és a többiek álmodták szép magyar álommá. A Mátyásról szóló adomák forrása a Kelet. Innen indultak el a legendás Harun-el-Rasidröl, a bagdadi kalifáról szóló mende-mondák. Rárakódtak Mátyásra is. Az összes anekdotonokat ott találjuk az Ezeregyéjszakában. Valami szemfüles filozopter érdemes munkát végezne, ha ebből kanyarjaira doktori értekezést. Jobban tenné, ha ezt böngészné, nem pedig valami tokos német „Schul- meyer” nagyképűségeit zsarolná. Ezzel legalább magyar „városi Folklore”-1 írhatna. Hárun-el-Rasid, avagy másképen Arun-al-\ Rasid (mindegy melyik nevén írják, mert ez az arabus név annyi, mint „Áron az igazságos”) El Manszor-nak, a Bosszúiénak, ama fényes Bagdad kalifájának volt fia, maga is kalifa« Rettentő kemény és kegyetlen erőszaké keleti despota volt, ám a tudományok és művészetek fő-fő mecénása. Utóbbi főleg a „vakulj magyar, ne láss tót!” ama régesrégi kulturális politikai elvén, mély kenyeret nem tudna és nem akarna adná, adott kultúrát. Ezt Harun-el-Rasid idején úgy nevezték, hogy Igazság. Közelebbről ez azt jelentette, hogy a bibliai Áron. Mózes fivére nevét arabs szokás szerint viselő Harun íratta össze az Ezeregyéjszaka címen ismert perzsa, kínai, indiai és arabs mesekincset. Tudós akadémiát állított, melynek Világosság — béke volt a neve. Tudós expedíciókat szervezett. Tudósai megfordultak Bizánctól Párizsig mindenütt. Ezt már jó atyja, a kegyetlen El Manszor is megcselekedte. Hires volt a kalifa irodalmi asztala és könyvtára is. de híresek voltak építkezései is. Harun, az Igazságos gyakorta megcselekedte, hogy álszakállat öltve, khoroszáni kereskedőnek avagy egyébnek öltözve, Nagyvezirjével, Dsasfar ral, néger szolgának öltözött bakóival együtt meg. jelent ott, ahol a gaz Nép jogtalan és a felsőbb ség füle számára kellemetlen sugdolózó kritika gyakorolt. A bölcs fejedelem saját fülével hall gáttá meg a kocsmai kritikusokat és egyéb etége detleneket, őket még jobban beleugratta a keile metlen dolgok mondásába. Másnap a mamelukol MEGKONNYIT JÜK KÖNYVTÁRA RENDBENTARTÁSÁT! Könyveit bekötjük ÍO havi részletfizetésre. ===== Elsőrangú munka! - ■ ----Cs apkai Ervin ,k8£!Ä?. Tele!onhhró i I57-S97-krt, 139 Buda históriáé városregény essége Hunyadi Mátyás királyunk nevéhez fűződik. Ahogyan Párizs Szent Lajos középkori, XVI. Lajos bárok- kori és Napoleon „napoleonkori” Párizsa, ahogyan Bécs Mária Terézia Bécse és Firenze a Medici- ek városa, úgy Buda Mátyás király Budája. Nem IV. Béláé, pedig ő alapította meg a pesthegyi Újvárost, Pesthegy újvárosát, vagyis Budavárát. Buda nem Zsigmond Budája, pedig ő tette várossá. Buda: az „ Mátyás Budája. Miért? Mert Mátyás neve csillogás, művészet, szeltem, könyvtár, lovagitoma, Corvina, régi dicsőség, adoma, szóval: romantika. Budai romantika, városmitosz, városromantika. Buda városköHészetémek gerince Mátyás históriája. Ez az oka annak, hogy Mátyás királyra rakodott rá minden keleti és európai anekdota, 1 adoma, mende-monda, vándorló truffa, vagyis 1 mese, azaz tréfa, amit valaha és valahol egy de- ’ mokratikus népbarátról, az urakait megszuttyon- gató fejedelemről költött ki az ilyenről álmodni ’ szerető népi vágyálom. Hogy aztán mi az igaz a ■ Mátyásról szóló anekdotonokból, az persze más *| kérdés. Tudniillik egy árva szó sem igaz belőlük. 1 Ez azonban nem fontos. Az szép, ami szép, nem az, ami igaz: Mátyás reneszánszkori nagyúr ' volt. Erőszakos és kemény, de tehetséges, nagy■ vonalú, zseniális. Alacsony sorból emelkedett. Self- 1 made-man volt az apja is. A nagyapjáról alig ’ tudni valamit. Címerét zseniális apja szerezte. i Életük tisztára klasszikus eikerregény. Életük • tiszta demokratikus arisztokratizmus, tehát népi ■ eszmény. Ezért tett Mátyásból „Mátyás diák”. I Ezért költötte rá a népi fantáziát kiszolgáló ro- r manticizmuskori népies irodalom a Kelet és Európa > minden vándoranekdotonját. Azt, amit a tisztes i egyszerűség valóságnak hisz. Ezért van annyi budai mende-monda a nagyszerű magyar király- . ról. . Takáts Sándor és Tóth Béla, a legtehetsége- t sebb magyar kultúrhistorikusok (akiknek életét t megkeserítették a tehetségtelen, irigy, írástudatlan r iskolamesterek és egyéb céhbeli professzorok) írták meg elsőnek, hogyan alakul ki a Habsburgok uralkodásának első, szégyenteljes emlékű századában a Mátyás utáni magyar visszavágyódás. A magyar nosztalgia az elmúlt korszak illúziói után. A „Meghalt Mátyás, oda az igazság!” — ekkor Vizet a Guggerhegynek! Február 7-én Hüttl Károly dr. törvényhatósági biz. tag, elnök vezetésével az Újlaki Hegyvidéki Egyesület népes küldöttsége memorandumot adott át Papp Ferencnek, a Vízmüvek vezérigazgatójának, melyben a Guggerhegy vízellátásának sör - gös megoldását kérte. A memorandumban rámutattak arra, hogy a Guggerhegy ma Budapest egyetlen lakott hegyvidéke, amely vízzel ellátva nincsen. Az itt lakók kézi erővel, vagy jármüvekkel hordják a hegyre a vizet, mert kutat ásni ezen a vidéken nem lehet. A Vízművek tízéves programjában szerepel is a vidék vízellátásának megoldása kb. egymillió pengős költséggel. A memorandum számos érvet sorol fel abban az irányban, hogy a vízmedence ne az egymilliós terv szerint a Kecskehegyen létesüljön, hanem a Guggerhegyen, ahol a költségek sokkal kisebbek lennének. A kisebb költségek lehetővé tennék, hogy a munka már a legközelebbi jövőben kivitelre kerüljön. Papp Ferenc vezérigazgató azzal a szeretettel és őszinteséggel ismertette a Vízművek álláspontját, amelyet a hegyvidék ügyeivel kapcsolatba« mindig tanúsított. Hüttl Károly dr. beszédére reflektálva feltárta azokat az üzemi és műszaki szempontokat, amelyeket az üzem vezetősége a kérdés elbírálásánál szem előtt tart. A műszaki érvekre az egyesület főtitkára. Kanyo Lajos szföv. mérnök válaszolt, aki részletes beszédben indokolta meg az egyesület álláspontját. A küldöttségnek, távozása előtt, még kilátásba elyezte Papp vezérigazgató, hogy amennyiben a most folyamatban levő műszaki vizsgálatok, valamint ' városrendezési szempontok az egyesület álláspontját igazolják és az olcsóbb megoldás kerül előtérbe, akkor szó lehet arról, hogy a Gugger. hegy vízellátásának kérdése már a legközelebbi jövőben megoldható lesz. A főváros éáenkertfévé Kell tenni a H RÉSI VliJlS 1848 . . . Most kilencven esztendeje . • Ez az évszám úgy világit bele a magyar telkekbe, mint a vakító reflektor a sötét éjszakába. I j Örök dicsőségünk, történelmünk büszkesége ma-! ; rád minden időre 1848, amikor a magyar nemzet ^ megismerte, mire képes, szemben ellenségek lé- ■ ^ Siójával, a császári önkénnyel és a hatalmas ausztriai birodalommal. Ha a franciák büszkék i Napóleonra, mi százszorosán hivalkodhatunk 1848- eal, amikor a szabadságért, a magyar alkotmá- ^ nyárt fogtunk fegyvert egész világ bámuló telke- ^ sedése mellett. a Milyen volt 1848? ... lei Megírták sokszor. Egész könyvtárt tesz ki a szabadságharc irodalma. Mi nem vagyunk törté- pC netirók, csak a hót krónikásai. A Budai Napló tsr visszavezeti olvasóit 1848—49-be: hétről-hétre ott n}1 leszünk a 90 év előtti életben: az akkori lapok közleményeiben keltjük uj eleire ezeket a legendás esztendőket. A történelem utólag készül. Mi visz- kij szavezetjük az olvasót 1848-ba és az akkori uj- pc ságok hírein keresztül újból átéljük az akkori j,c napokat. tu Látni fogjuk, mint fejlődtek az események, je miként alakul ki egy nemzeti forradalom. Kezdő- ej. dik —i egészen láthatatlanul — csendben észre- H vétlenül, azután váratlan crescendóval folytatódik, amig elkövetkezik a „fortissimo”, a végső kirobbanás, a „trombitaszó és ágyúdörej”, amikor a ..Kárpátoktól le az Aldunáig egy bősz üvöltés, a egy vad zivatar” volt a világ. rí 1848 februárjában Párizsban kezdődött az eu- ^ röpai forradalom. De február 6-án még ilyenekről a irt — többek közt — Vachot Imre lapja, a Pesti ^ Divatlap: a; ..SZTVARFOGYASZTAS BUDAPESTEN. m A ’ Spiegel“ számítása szerint, fővárosunk- a, ban” naponként körülbelül 120.000, Így éven. kl ként 43,800.000 darab cigarrót füstölnek el, h, ami, ha darabját csak egy váltó krajcárra C( számítjuk is, évenként 730.000 forintot jőve- dj delmez a szivarárusoknak.“ g\ A Pesti Divatlap ugyanebben a számában van egy hir„ amelyet azért tartunk érdekesnek, mert, ü benne van a kor telke, szabadságért való roman- j N tikus rajongása, pedig csak egy állatseregletről n van szó: ketrecekbe zárt áll ltokról. A magyar c: nemzet is úgy érezte, hogy ketrecbe van zárva: | ri ez a kis tudósítás a nemzeti telket szimbolizálja, i k Épen ezért nagyon érdekes azok számára, akik i v tudnak a sorok közt olvasni. .ÁLLATKÍNZÁS. Sokat beszéltek már a | n pesti bérkocsisok, fuvarosok és a dunavizet a szamarakkal vontató népsöpredék állatkínzó- a si kegyetlenségeiről. Azonban mi mindez n azon embertelen kínzásokhoz képest, melyeket a Dunaparton felállított bódéban pénzért .mutogatott állatseregleten elkövettek; Nem elég, hogy a szabadságot még a legtöbb rab t lelkű emberrel is inkább kedvelő szegény va- g dakat s közölök még a fejedemeket is, mint. a a hatalmas oroszlánt, a naphoz felrepült sast a legszűkebb kalitkába! zárják, s a nélkül, hogy valami rosszat tettek volna, a Icg- isszonvubb magánrendszerrel büntetik, haue™ ezen felül még a legforróbb éghajlathoz szokottakat is a jéggel és hóval borított Duna partjára, egy vékony dongája farkasor- ditóba szorítják. És itt még nem állapodik meg a szívtelen zsarnokság! A szabadságuktól megfosztott vadak még csak roppant étvágyukat sem elégíthetik ki, mert oly parányi adagokat kapnak eledelül, hogy ettől még éhesebhek lesznek, s igy a legisszonyubb tantalusi kínokat kell kiállniok, egyedül azért, hogy néhány emberi állat kényelmesen élhes- j sen utánuk, s a nézők sokassága gyönyörköd- ^ ve láthassa e boszorkányságot, mert valóban nem kellene közönyösen tűrnie a rendőrség- nek, melly hivatásánál fogva legalább arra ^ szoríthatná az illy állatkínzókat, hogy pén. zért mutogatott bünteteu rabjaiktól a kellő 1 tápot és meleget ne vonják meg könyört nem Ismeró tehetetlen önzésük miatt." « Egy harmadik tudósítás az óimban már forrada- , lomról számol be — Olaszországban. Véres események kezdődtek ott, az olasz nép szabadulni , akart és lerázni a zsarnokok igáját. Ezt a mozgal- , mát Haynaa, (,,a ibresciai hiéna”), Radetzky és . mások, — mint ismeretes —■ vérbefojtották. Első , elindulásáról Kossuth Lajos „Pesti Hirlap”-ja kö- , zöl az alábbiakban' rövid tudósítást: OLASZORSZÁG. Az egész olasz nemzet kebelében folyvást nagy mozgalmak vannak, s azok mindinkább terjednek és komolyakká | válnak. A lombard-velencei mozgalmak azt mutatják, hogy hatalmas és ügyes kezek in. ] tézik a dolgot a népet megnyerni, a fórra- . dalmi szellemet .mindenkép ébreszteni, fentar. , tani terjeszteni, hogyha talán jelenleg nem i is lehet mindent kivívni, kedvező alkalomra előre elkészüljenek. Mostanában senkiről' sem tudja a hatalom, miképi Gonfalonier! idejében i 821-ben, hogy ki intézi mindezen mozgalmakat © ezen magaviseltek mellett sokkal inkább fenyegetők az olasz mozgalmak Míg ezek felső Olaszországban igy történnek a nápolyi királyságban Sic'lia szigetén, igen komoly mozgalmak vannak A palermói, mozgalmakról: ezen hírek van. nak: A s'cUiaiak elhatározták, hogy ha ián. 12-én a király születése nanián sem fognak a reformok megjelenni mellyekkel a népet hitegették ezen ntroon általános felkelés fog lenni. A nép a politikai foglyok szabadon bocsátását sürgette, s miután ez nem történt meg. jan. 12-én betört a fogházakba s kiszabadító a politikáé foglyokat.“ Olaszországban még dübörög a föld . . .
