Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-11-24 / 47. szám

4 Budai Naptó 1938. november 24. JUSZT GYULA OPTIKAIÉ* FÉNYKÉPÉSZETI SlAKÜZLETE ❖ PUNKTAL ÍSULTRASlM üvegek lORG NETTEK LÁTCSÖVEK mérnöki . MÜSZ.EREK SZOLID arakt KIZÁRÓLAG A RÉGI HELYEN: n., Margit-körút 6. OmclelK Mai gvoavizortárak december 1—15. I. kerület. Szent Ágnes. Németvölgyi út 56 Szent Ilona, Szebenyi Átitat tér I Szép Ilona, Hidegikuti út 2 Irgalmas Szeretett, Németvölgyi út 132 Remény, Győiti út 8 II. kerület: Gr. Széchenyi István, Széli Kálmán tér 11 Fekete Medve, Fö uitca 27. Statisztika, Margit körút 54 III. kerület: Gránát Alma, Zsigmond u. 17 Szent Lukács, Bécsi út 89 Flórián, Flórián tér 9. XI. kerület: Szent Gellert, Horthy Miklós út 19 Szeretet. Horthy Miklós út 148/a. Állandó ügyeletet tartanak: Városi, I-, Tárnok u- 22. Mátyás Király, I., Báró Eötvös út 4. Szent Alajos, II., Zárda u. 34. Aquincum, III., Szentendrei út Liziöi Szent Teréz, XI. Fehérvári út 82. GERGELY PÉTER ____________ I Há ziszőttes, vászon, textil, kézi- I munka és népművészeti cikkek I ________________Budapest, IV., EsRii- ut 3 | Ex press I óra I pengő Tátra utca 9—11. 1000 drb. reklám osztása P. 4.— SIMPÍON sxörmeffáx XI. Irinyi János u. 12. flortfíy körtérnél Nem állom meg szó nélkül.,. Nem tenger mosta ki a Várhegy barlangjait! .Nemrégen Írtéin arról, hogy bár gyakran rémítik egyes rosszulértesulit ujságoikikek Budapest lakosságát azzal, hogy a Gellérthegy vulkánikus eredetű s egyszer megint kitörhet, abból geoló- giailag egy árva szó sem- igaz. És pedig azért nem, mert a jó öreg Gellérthegy kőzetei között egyet­len egy sincsen, amelyik vulkánikus eredetű lenne, hanem egytöl-egyig a triász, eocén és oligocén nevű korszakok tengereinek iszapjából cs törmelé­kéből képződtek. Egyetlen kivétel van s ez az édesvízi mészkő. Az, hogy a Gellérthegy környé­kén annyi hőforrás volt és van, még nem jelent semmiféle vulikánnzmust: meleg és forró gyógy­forrástűnk eredetének semmi, de semmi köze a tűzhányókhoz, a vulkánizmushoz. A budai és a többi melegvizü forrásaink forró vize az alföldi és dunántúli harmadikod meden­cének többezer méter mély fenekéről törnek fel. Onnan magukkal hozzák a född belsőbb rétegeinek ottani magas hőmérsékletét, de még ott sincs vulkánizmus. Minden más teória elkopott, idejét múlta. A szomorú csak az, hogy, bár minden ma- 1 gyoibb vizhozamú mélyíurás, amelyik ezt a ter­mészetes fonró vizet felszínire hozza, küllőn-külön egy-egy Mekkája a különböző betegségekben szenvedő emberiségnek és minit hőenergliiaforrás is, egy-egy kincsesbánya valamennyi, — akár a hajdúszoiboszfóí, karcagi, debreceni, szegedi, szol­noki, vagy alsómargitszigeti és második városli­geti fúrások ■—, hőenergia szempontjából egy sincs teljesen kihasználva. Egy egy közepes szénbánya hőenergiájának felel meg a legtöbb s még százat- ezret fúrhatunk olyant szerte a hazában, ha nem aprózzuk annak a íölddarabnaik a felszínét, ame­lyikről tudjuk, hogy öntözés és energiák befekte­tése nélkül, kis danabokbsn még annyit sem fog teremni, mint a mostani nagybirtok formájában. Javítani lehet földünk felszínének termelésén, de ahhoz az annak belsejében parlagon heverő gyógy­víz és hőenergia, meg földigáz és földioJaj kin­cseire van szükségünk, hogy betegségeinkből könnyen, olcsón és helyben gyógyulhassunk, hogy legyenek bőséges és olcsó energiáink, amikkel ön főzhessünk aszályos időbér és füthessük növény­házainkat, amikor az éltető nap sugara nem ele­gendő. Uj termelési irányokat kell meghonosítani s föképen iparosítani kell azzal a földigázzal és az­zal a földiolajjal, aminek bányászhatása az alföl­di és dunántúli eredmények után nem kétséges többé. Csak akkor lehet boldog ez «te díszágy- ha nem téves fogalmaikkal árasztják el, hanem iga­zolt szakemberek útmutatásai szerint műveljük földünk felszínét és nem odázzuk ej az arai­nak mélyebb rétegeiben parlagon heverő energiák feltárását és értékesítését. Két évtizede vt'taitom írásban és szóban, hogy a magyar föld bőséges energiái révén sok helyen valóságos kertgiazdál- kodiásra alkalmas s azonkívül iparosításra ott, ahol annak ma nyoma sincsen és oiyan fürdöor- szág 'lehetne, ahol az északi országok minden be­tege gyógyulást kereshetnie és találna is. Ezeknek a reálitásokriak azonban nincs akkora publicitá­suk, mint a természettudományi tévtanoknak. íme a legújabb budai vonatkozású természet tudományos lehetetlenség! Egyik reggeli újságunk nagy betűkkel hirdette a minapában: 60.000 év elötf a Várhegy barlangjait a tenger mosta ki Hogy ia Vérmező helyén hatalmas tó állott, amely­nek partjain mammut, orrszarvú, víziló és kard­fogú tigris élték vidám életüket. Ezek a hatalmas fenevadak — írták — a Várhegy barlangjaiban kerestek menedéket, de hozzáteszik, hogy ezek a barlangok másfél-két és fél méter magasak csu­pán. Csupa, a lényekkel ellenkező állítás. Még ha nem is tudnánk, hogy „a hosszú szőrrel bori tett" testű ősember nem lakott a Várhegy bar­langjaiban, akkor is elfacsarodik a szivünk, ha el­képzeljük, hogy a négyméteres mammu) hogyan préseli be magát a kétméteres barlangüregbe! A valóság az, hogy szegény mamimul soha­sem volt barlanglaikó. És amikor a Várhegy bar­langjai képződtek, már csak régi hire (nyoma volt a tengervíz hullámzásának. Hia számokkal akar­nánk dobálózni, legfeljebb azt mondhatnánk, hogy azt megelőzően már 60.000 esztendővel minden­féle tenger kiapadt az alföldi medencében, tehát a hullámai nem vájhatták ki a Várhegy mésztufa barlangiVregeiit. Ezesc mpsztiíflájoktat! együt^ bi­zony-bizony sokkal később, a negyedkor első fe lében képződtek a Duna úgynevezett fellegvár! tornászán. Ez pedig azt jelenti, hogy a Duna és mellékfolyói, patakjai akkor abban a magasság­ban folydngáltak. Azért vannak az Uiri-utca alatti kavicsban jégkorszaki és jégkorszak előtti ösál- lati csontok, mert azokat odahordta a folyóvíz s nem azért, mert az erre a kavicsra később lerako­dott, tehát fiatalabb mésztufa barlangjaiba mene- rültek volna. Ha a Várhegy mögött, a Vérmező helye felett höforrásos, pocsolya®, akkoriban tavas hely lett volna, akkor ott is képződött volna mész­tufa, a Iktscelli agyag- és budai márga-rétegek fe­lett s éppen úgy védő takarója lenne .annak, mint a Várhegyen. De nem volt s így a kemény mész- kőréteg sem állott útjában a Hűvösvölgy felől jö­vő mai Ördögároknak, azért vágta be olyan mé­lyen magát a Vérmező és Tabán völgyében. A Várhegy magasságában folyó negyedkori (diluviális) Duna medrében és partjain éppen tégy' fakadtak fel a hőforrások, mint ma annak, vagy a Gellérthegynek és a Rózsadombnak a tö­vében. És amikor a Duna elkanyarodott a pesti oldal felé, ezek a hőforrások mindenfelé mocsaras pocsolyákat alkottak, a forró víz lehűlt s a benne oldott mész kivált. Először mészisaap-rétegeket, azután 8--10 méter vastag mésztufát, mészkövet hozott létre, magába temetve a nádnak, mocsári növényzetnek és mindenféle belekerült (állatnak fuvarban vagy plombáit zsákokban legolcsóbban Zsolnai Editnél ^gfensgr-.# j SVÁBHEGYI _MAJESTIC öt emeletes luxuspanzió tündéii kilátású, erkélyes lakosztályaiban a legn. komfort­tal, fejedelmi ellátás, kívánságra diétá­val. P 9-től. Közp. fű és. Híd.- mel.- folyóviz. Telefon: 165-416 v. 17. Az. üdülők Királya maradványait, amint ezt ia Várhegy, K,scelli-pár- kány és a Csillaghegy, Békásmegyer, Budakalász feltárásaiban és édesvízi mészkő kőfejtőiben lát­juk. A feltörő, kavargó hőforrások ebben & saját mészkő tilled ékükben tölcséreket alkottak maguk körül, ezekben a tölcsérekben nem hűl olyan gyor­san le a víz s nem is csapódott ki ott mindjárt a mészanyaguk. legfeljebb a lebegő, kavargó homok­szemekre. így jöttek létre á borsókövek, mint a Szent György tér alatt és másfelé. Amikor később már ezek a borsó kövek is olyan nagyra, súlyosra híztak, hogy leestek a fenékre, ama .kényszeritet- ték a feltörő forró vizet, hogy másfelé keressen magának kiutat. Akkor folyt bete a már leülepedett vastag mészkő anyagának hézagi-Tiba, repedéseibe, akkor bővítette azokat, jnegimt feloldva annak anyagát kisebb-nagyobb barlanugüregeklké. A to- vaszivárgó, folyó melegvíz és édesvízi mészkő alatt összegyűlve kereste meg a természetes lej­tők a feltörő forró vizet, hogy másfelé keressen árokba. Ahol ez a lefolyó víz miegtorlódott, ka­vargóit, jobban és jobban kioldotta, kiv(áj(ta a mésztufa üregeit, ott nagyobbak a barlangok. Ilyen kisebb nnagyobb üregekkel tankiázptt mésztufát raknak te ma is a hőforrások, azokon keresztül, azok csatornáiban törnek ma is sok he­lyein a felszínre. Nincsen benne semmi különös, hogy ha rendre elapad a nyomásuk s már csak a megelőzően 'lerakott édesvízi mészkőben, tudnak elfolyni, vagy a végén, csak az lalatt folydogálnaik el rendre: tágabbra és tágabbra vájják, oldják az.; a mésztufát, amit szabadlevegön., lehűlve és elveszít­ve oldó gázaikat, megelőzően saját maguk hoztak létre. Amikor végre már kifáradnak a hőforrások és valahol, a közben mélyebbé vált völgyek tal­pán törnek új, könnyebb utat maguknak, szárazon maradnak a régi vízjáratok s mi gyönyörködhe­tünk a Várhegy egészen különleges és bonyolult bartanghálózatában. s fel is használhatjuk annak, amire való és amire szükségünk van. De nem sza­bad a nem ilyen barlangok képződésének kapta­fájára húznunk la keletkezésüket s pláne nem szabad szegény tengereket ilyen munkával fá­rasztanunk, amikor ők '' Válóézinfileg (!) éppen ez elől már sok-sok ezer évve! azelőtt elmenekül­tek. Tanulság: ne írjunk olyanról, ami nem a mesterségünk. Vagy ha mégis, előbb íniformáltas- suk magunkat olyannal, aki iért hozzá. A ezóban- levő cikk írója ugyan névszerint is hivatkozik ,,a Várhegy barlangjainak szakértőjére” — akit nincs szerencsém ismerni — de úgy látszik más képpen is tudja a dolgokat! Második tanulság: nem mindig szakértő, aki „kalauzolja” az embert. De lehetne az is! P. V. F. Asztalos, bútor Csemege, főszer DIITQB a Szent Imre-városban MONCZ FEBENC DU 1 Ull műasztalos bútorüzletében XI.. HORTHY MIKLÓS-UT 28. Telefon: 258—039. Csemegekülönlegességek TÓTH GATtOU-núl 1-, PAULERyfJTCA 4 . Roham u. sarok. Baromfi, -vöd cS GÁNCS-tói 11..KETEK-V. 33-35. VAD, BAROMFI mindig friss FIEISZIG RT. ÜZLETÉBEN 11., Margit Korul ói. Tel: 156—Óig. 17 év óta fűszert, lisztet, terményt legelőnyösebben PRÓSZNÁL veszünk III. VSrttsvárl-u. 128. Tel.. 163-205. Trolleybus megállóná Bőrönd, bőrdíszmű Divatáru fii A H P 7 1 A 1 fl C ezüstkoszorus böröndös II {UkMiiut kNiiuo mester. Fest, iavit, alakit || ! II. Margit krt 8. T. 166-491 1! Csipkék, övék, csattok, gallérok a legújabb párisi modellek szerint. ALBACHÄRY és KORAI Ä II., Margit kőrút 38/a. Cipő Budán PREISACH CIPŐ fogalom 1.. KBISZTINA-TÉB 3. ATJGUSZT-HÁZ Főző, keztyő-----------------— - ----------­Or topéd cipöspeciálista II., Margit kórul 57. sz. LEGJOBB FÜZ0K, KESZTYŰK TERI fin AI U'< Margit-körút 13., n 1 • 1101 X1 Horthy M.-út 18., Harisnyák, kombinék nagy választékban! Hentes- és mészáros CIPÓT cSax IIIKIISTt hentesárugyár kft. budai hentes- és mészárosűzlete MARGIT KÖRÚT- I/a. Telefon: 166—418 Cukrászda Kopfmann János cukorka és ccokoládégyira I.. ENDBESZ GYÖBOY-TÉB 1. Fiók: II.. MABGIT-KÖBUT SS. hentes- és mészáros üzlete. /., Afésxáros-u. 2. Telefon: 153-917 Kalap PufsBy testvérek «. „u.«™ 1.. ATT1I.A-UTCA2I. FerfI- és női HomolátÓl kalap 40 éve hl, Poigár-tér 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents