Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-11-17 / 46. szám

1938. november 17. Budát Napló 3 s|[|§ Mielőtt kelengyéjét beszerezné =^= kéffük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált ; Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4/b. (Pozsonyi útnál), hol a leg- icényésébb igériyekfet kielégítő minden egyéb Szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, feilst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 RÉ6I VILÁG Mindenki tudja nálunk?; milyen óriási károkat oMoitolrF'és tollfiófe most is a magyarságnak ellensé­géinek sajtópropagandája. Hogy csak egyetlen példát említsünk: ia- most összedőlt Csehszlovák ..állaim'" a hazug sajtópropagandánaikl köszönhette létérés ezért kellett összeomlamia, mert la hazug ujságközJiemiényekj meg reklámoilklkek által íélre- veáfetett világ kezdett rájönni arra, hogy becsap­ták.1 Mi magyarok — sajnos — sohase értettünk hírveréshez. Azt hittük mindig: elég az igazság ereje, győz az egymagában is. A történelem meg­tanított rá, hogy nem mindig az igazé az igazság és hogy azt terjeszteni kell minden erővel, a fel­világosítás minden eszközével. Már 1848-iban is észrevették az akkoili ma­gyarok az ellenséges sajtópropaganda kártékony hatását. Irrié, így ír erről a „Közlöny” november 8-i száma: „Egy Itteni ismerősünk következő czikket hozott hozzánk: Egy Morvaországból hazatért pesti lakos hitelt érdemlő előadása szerint Brünnben aí kávéházban fekvő Pester Zeitung egyik számában következő hir foglaltatott: „Rntt tábornak egész hadseregével Budát, a dunántúli rész tökéletes legyőzése után el­foglalás s ott a már ekkor győzelmesen Pestre bevófeiilt Simtmich serégével egyesülvén, a magyartokät^ föltétien mégadásra' kény szeri tó.“ Hazánk fiát e hír rendkívül elkeserítő s Pestre jővén azonnal' az említett Pester Zei­tung kérdéses számát kérte elő, azonban nagy meglepetéssel látta, hogy ebben a hír­nek, mellyet ő ltrünnben olvasott, nyoma sem találtatik. Eddig a czikft. Ki tudná ezen meglepő tüneményt meg­magyarázni? Talán csak a camarilla is nyitott magának valamelly zugnyomdában egy „Pésther Zeitungot“, hogy mintegy itt hely­ben irt hazugságokkal ámítsa a külföldet a magyar ügyek mikénti állásáról? Mert a ca­marilla, uraim, fel tudja ám fogni a sajtó nagy befolyását es - -hatalmát; • és nem sajnál rá temérdeket költeni, csakhogy az ő szelle­mében működjék! Ezért állunk aztán mi be­csületes, de magunknak nem eléggé eszélycs magyarok olly furcsa színben a külföld előtt, A fentebbi adat valószínűvé teszi azon évek ót^ köztünk szárnyaló hirt, miképen az „Augs­burg! Allgemeine“ az osztrák monarchia szá­mára meghamisítva nyomatik. Ez roppant költ­ségbe kerülhetett ugyan, de hiszen van is ám status-adósság, és szóratott is a pénz minden gazoknak, kik a camarilla zsoldjában állottak, és meg is van mételyezve az egész európai közvélemény felőlünk szegény magyarok felől, úgy hogy sok idő kell hozzá, mig e véleményt meg bírjuk fordítani. Csak Isten a megmond­hatója. mennyit árt nekünk az, hogy a külföld irántunk olly ferdén van értesülve. A sajtóra figyeljünk, uraim, sokkal jobban, és ne te­kintsük azt more patrio, mint eddig, mert ez nekünk sokkal hamarabb szerezheti meg a né­pek sym pathi áj át, mint gondolnék.“ „RONGYOS, KIÉHEZETT KA TONASZÖKE VÉN VEK." És nem a mai idők újságjainak hasábjairól szóT¥' vájTűíi hözMrtk az alábbi beszámoló? Szinte alig van különbség: alapjában véve mindegy, hogy akkor horváto'k harcoltak ellenünk, most pe­dig- a szlovák és ruszin katonákat szeretnék a cse­hek ellenünk fordítani, — természetesein, hiába. Ma szlovák és ruszin fiúk szöknek át hozzánk. Akkor pedig. 1848-ban, a horvátoik! hagyták ott Jeltasidiof, mint az alábhi tudósítás jelenti: „Tegnap délután a fővárost és fejérvári nemzetőrök Budára 1150 horvát foglyot kocá­nak. Minden féle korú nép, néhány katona Is köiöttük. öltözetük többnyire szűr, karimás kalap, minőket Somogybán viselnek; bocskor. itt-ott veres sipka. Általában kopottak, mond­hatni rongyosak. Mind azt mondja, kogj erő szakkal hőzta ki őket Jellasics, másként nem jöttek volna. Néhány tiszt is hozatott velük. Azokon véghetetlen levertség látszott. Betegek szekereken jöttek. A vízivárosi kaszárnyába vitettek. No* most jöjjön még hozzájok Rótt vagy 7000-éd magával! Lesz vendégünk elég. Horvátomág, kérd számon őket, nem mi- tőlünk, hanem attól, ki elragadtatásaiban Így „okott szőlani hozzátok: ín, a ti bánotok!“ Modlet SZŰCS Megbízhatóságáról ismert Ó8UDÁN III., Polgár-ű. 13­Tetefon;: 162-765. ______ la ssú csárdás. Me/>eJ üfe/n. 1918-1938 Pávai Vcrjha Ferenc verse Pávai l/ayaa Anna zenéje. Ma-gyár bakáé Ha-majd meginb ro-zsáb szór-nak, ak/a, csiir-j'e. hf-a - no-ni uram - is- ben so-rorp -póknál mind ar - na ba - pos-nak. ő-ro mödbe be - kin As be a földre I ... I _ O-szj ro-zsás fórra -dalom húsz esz - fencfos áb-ka tíja -runk majd ott kor agyú/')’ o-Jydfl magyar fo/7- co^ sza- kar - do -zik; fosz/a - dozik S2t-nig ba-pos egg-keb-böre Copyright by Páva/ i/ajna Anna, őcdapesl i93ő. a /á - búk nyomó - ba, min-den ha- bár-sancoh. Súlyos panasaoU a Margit&íd alatti HÉV végállomás ellen Vem vált be ax új megoldás sem a Közönség, sem a vasút sxem\tontjából A HÉV végállomásának a Pálify-térről a Lukács-parkba történt áthelyezésével még min­dig nem tudnak megbarátkozni sem a budaiak, sem a pestiek. Mai állapotában igazán nem mondható eszményinek a mostani helyzet. Nem­csak azért, mert Óbuda legszebb és legnagyobb parkjának; jelentős .része esett áldozatul az új végállomásnak, hanem főként azért, merj nem felel meg sem a forgalmi, sem a közlekedési szempontoknak. Kissé (körülményesen lehet csak megközelíteni s az állomása alig több a körúti kis üvegfalú várópavillonoknál. Sok panasz fu­tott már be emiatt az illetékes tényezőkhöz, ab­ban a reményben, hogy ebben a fontos forgalmi kérdésben a közeljövőben megfelelőbb megoldást találnak. Ezeknek a panaszoknak 'azonban eddig nem volt visszhangjuk. Panaszkodik mindenki a HÉV végállomásaj ellen. Panaszkodnak az utazók; lehetetlenné' mondják a mostani megoldást. Életveszélyes fel- és leszállás, amikor a nyílt és rendkívül né pes főúton kell áthaladnipk csomagjaikkal, hogj a vonatra ülhessenek. Száguldó autók veszélyez! telik a közönséget. Panaszkodik a vasúti sze mélyzet: nincs hely, szűk és teljesen alkalmat lan a hídfő melletti végállomás. Taxit nem lehe kapni mert nincs hely taxiállomás részére, par kóló hely sincsen. Az utasok, akik bőröndökké érkeznek — különösen nyáron, amikor a duna hegyvidék nyaralóközönsége tömegesen utaz' ezé a vonalon — kétségbeesve, tehetetlenül áll- nri csomagjaik, bőröndjeik mellett, hiszen hordár silts, aki elszállítsa ezeket a jó messze lévő tafeállomásig. I Mindez csak kisebbik része a panaszoknak., laJelyeket orvosolni.' kell; még pedig minél e»bb. Az egyéb bajokra más alkalommal térünk vpsza: kötelességünk ez, helyet kell adnunk a jtzönség, a közvélemény hangos méltattenkodá­Í nak. Ezúttal csak a megoldás egyik lehetősé­ire mutatunk rá a környék közlekedési, rende­sével kapcsolatiban. Most, hogy a Széna-tér rendezésével kapcso­latban a Kriszfina-úti vágányokat ja Sporttele“ en vezették át, a Sporttelep nagy részét pedig ármas hurokvágány létesítésére használják fel a üvösvölgyi. zugligeti s budai forgalom gyorsabb ebonyolítására, felmerült a gondolat, hogy oda helyezzék át a HÉV végállomását is. A Budai Napló értesülése szerint illetékes helyen, ilyen tervvel nem foglalkoznak. A HÉV végállomásának a Sporttelepre való áthelyezése csak megnehezítené, meglassítaná és körülménye- ehbé tenné a szentendrei vonal forgalmát — mondják — ami nem érdeke sem a Beszkártnak, még 'kevésbé a közönségnek. Ez azonban nem akadályozhatja a rendezés végleges megoldását: a dunaparti HÉV végállomásnak el keli tűnnie, így nem maradhat tovább! 5°» vásárlási vlskatérltés SomorjaIKároly figyelem a Budai Napló olvasói- éilöfizetömek úri és női divatUzlei II., Margit körút 7. Telefon £ 358-156. ^ régi budai lengyellarátok szép ünnepe a magyar-leigyel határért A múlt héten társasvacsorára .gyűltek egy a régi lengyelbarátok, akiknek sorában ott volt többek között dr. Kovács-Karap Brno, Jaczko l volt országgyűlési képviselők, Miklósi Férd ina Leó a lengyel légionisták vezetője. Dr Usetty Béla képviselő, örökös fővárosi j zottsági tag, a Lengyel Emlékbizottság elno Horthy Miklós kormányzóra, Ignacy Moseicki <■ gyei köztársasági elnökre és Eduard Smigl)>-Ry marsaira ürítette poharát, — majd rámutatott eredményekben gazdag múltú, regn lengyelbarat hivalkodástól iméntes serény tev^<wse@ere arra hogy munkásságuk oly idokhoz fűzöd melyben a magyar-lengyel barátságot ideh, SS tartó.« íbrett. Aa a fa-atte fc focria naggyá és erőssé tenni a két nemzet amely a lengyel függetlenségi eszme endekeben j folyt mozgalmakat és vezetőiket hatotta at I ménytelen időkben. Hasonló te Danek Vince .plébánosnak, a kőbányái lengi kolónia lelkipásztorának tevékenységet. Dr. Lukács György titkos tanácsos, nyug mázott kultuszminiszter a Mickiewicz Társaság at Báthory István Emlékbizottság srtib. elnöke, kiét nép egymás iránti roikonszen vének legrag; góbb bizonyítékát jelölte meg, hogy magyarok lengyelek mindég egymás szabadságáért, függ lenségéért szállottak síkra. Közös fronton küzc tek a cseh telhetetlenség, a trianoni Igazságtalant ellen, és az utolsó hetek megpróbáiltaásaiban j éreztük a lengyel szívet és lelket.Boldog érzéj magyar nemzet részére, hogy e küzdelemben ölj nagyszerű partnere van., mint Lengyelország, l a lengyel nagyhatalom, amely előtt meghajtjJ hódolat zászlaját fennállásának mostani busza évfordulóján. Szilágyi Károly volt képviselő, a Kárpát I zottság elnöke elevenítette fel, hogy voltak, t már jóval a világiháború előtt hinni tudtak aj gyei szabadság, a lengyel igazság győzelmébe! lengyel feltámadásban, akik a három részen el­nyomott lengyelség sokszor lenézett, legtöbbször üldözött vezetőivel küzdöttek a lengyel eszmék diadaláért. Ezek most boldogan látják a lengyel magvetés kalászba szökkenését, s nemcsak boldo­gan örülnek a lengyel állam jubiláns ünnepének, hanem átérzik, mit ünnepel, mit érez igazán a len­gyelség. A régi lengyelbarátok a közös magy ar len­gyel határért, a lengyelekkel vállvetve fognak küz­deni a diadalig. Dr. Mészqros Gyula orientáksta, az 1920 as évek magyar-lengyel emlékeit elevení­tette fel, azokat a mozgalmakat, melyek épen a közös magyar-lengyel határra vonatkoztak. Majd hangsúlyozta, hogy nemcsak a világháború alatt fejezték ki a lengyel légiók a magyar-lengyel ba­rátság örökkévalóságát és mindent átütő erejét, hanem kifejezésre jutott ai sorsközösség az 19,19— 1921 es években is, amikor az orosz-lengyel háború idején a magyarok küzdöttek lengyel uniformis­ban a Kárpátokban. Vannak, vagyunk, akik nem­csak ünnepelték a magyar-lengyel barátságot, akik nemcsak beszéltek veszély télén időkben, pará­dés keretben a. közös határokról, hanem saját tes­tükkel ott állottak, ott véreztek a közös magyar- lengyel határon, amikor volt mit veszíteniük, de a maguk személyére nem volt mit nyer ni ök. Akik akkor ott véreztek és elvéreztek, nem tudták, mi az etnográfiai ha,tár bölcseleté, ez az elv nekik, ne­künk nem volt testhezálló, mert mi holtunkig sem tágítunk az ezeréves Szent lstváni Magyarország örök és szent tényétöl, történelmi határaink vissza­állításától. Duties Husszein Hilmi budai fömufti a lengyel-magyar barátságot, a magyar Felvidék egy részének visszavételét ünnepelte. Medriczky Andor dr. a lengyel állam újra­állításának fényes jubileumát, mint a nemzeti ügy melletti tántoríthatatlan kitartás gyümölcsét és jutalmát, az Isteni igazságszolgáltatást ünnepel­te. Dr. Sziklay János, a Hollós Mátyás Tár­saság kiküldöttjének záróbeszéde után. az egybe­gyűltek a lengyel és magyar himnuszt énekelték el. jiL ----------i- „ i Krisztina-kjt 34. ICTTpR KÉPESÍTETT SZŰCS és A Krisztinában AúgUszt cukrászjienett ij&icn ernyókészitó AZ UJJA VARÁZSOLT SPOURICH-ZÖLDFA ÉTTEHEM - SÖRÖZŐBE* I. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha! Budai úriasszonyok veszik gondjukba Güi Baba sírját Mohamedán múzeum a Gül Baba épületében A budai Hollós Mátyás Társaság már régeb­ben mozgalmat indított, hogy Óbuda elhagyott területein építsék ki, illetve varázsolják vissza a lebontott Tabán romantikus szépségekben gazdag hangulatvilágát. Ismeretes a budai kereskedőknek és iparosoknak az a mozgalma is, hogy az idegen­forgalom emelkedése érdekében Gül Baba sírja körül bazárt építsenek, ahol jellegzetesen magyar áruk kerülnének elárusífásra. Zányi József a Magyarságban most azt a gondolatot veti föl, hogy Gül Baba épületében mo­hamedán múzeumot kellene létesíteni, amelyben a kelet szőnyeg- és festőművészete és iparművészeti remekei találnának elhelyezést. Az indiai Ahmedija mozgalom budapesti vezetősége bejelentette, hogy a múzeumra vonatkozó elgondolásokat ismer­tette a Budapesten járt Zafarulla khánnal, aki az angol király koronázásán Indiai allárályát képvi­selte. A khannak megtetszett a terv és kijelentette, hogy anyagilag is támogatni hajlandó a múzeum ügyét. Megnyerték a mozgalomnak Perényi Zsig- mond báró koronaőrt is. . Örömmel kell tudomásul venni, hogy Gül Ba­ba emléke egyre elevenebben él a budaiakban és Buda úrihölgyei elhatározták, hogy Gül Baba sír­ját ezentúl egymásközt felváltva fogják rendben i tartani. Az érdekes terv iránt hivatalos körök részé­ről is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Hói csináltat cuUát ~ Az elegánsan öltözködő világ Uedvzs Bacátom? divatszabójánál; T&nbel Utátyásnúl Erzsébet-körut 54. Telefon -. 135-785. Modem piacot építenek a Széna-téren A Széna-téren nagy változásokat teremtett a Beszkárt sínpárjának áthelyezése. A Délivasút felöl érkező 49-es és 71-es villamosok közlekednek a1 sínpáron, mely a régi kerülő helyett egyenes irányban szeli át a teret, keresztülhaladva a BBTE lebontott klubházának területén. A vágánypár át­vágja a piacot is, amelynek egy-egy része a vá­gánytól balra és jobbra, eddigi helyén megmaradt, a vágányok által elfoglalt középső rész bódéit pedig hosszú vonatban a MargiHcörút vonalába helyezték át. Ez az ndeglenes elrendezés csak rövid ideig marad így, mert az egész piac a Margit-körút vonalára kerül. Kora tavasszal fognak hozzá az új piac fel­építéséhez. Már elkészült a terv, amely szerint teljesen modern, higiénikus piachoz jut Buda. Ez az építkezés egyik részlete annak a prog­ramnak, amelyet a közélelmezési ügyosztály az elavult piacok modernizálására kidolgozott és amelynek nagy része a most készülő beruházó program keretében nyer megoldást. Budai kávéházak REGENT Szolid családi h»ly C a f é~ R c s t a U T a rí t ZEHE NINCS ! II. Keleti Károly-u. 1. Tulajdonos: Bock Lajos Telefon: 153—326 Buda legszebb kávéháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents