Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-11-10 / 45. szám

1938. november 10. fiúdat Napló 3 Mielőtt kelengyéjét beszerezné kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4/D. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő miniden egyéb szükségletét is, úgymint parcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 RÉGI VIL £ G :,A LENGYELEK A CSEH PÁNSZLÁ­VIZMUSNAK NEM BARÁTAI A Történelem során száz meg száz esemény hirdeti a magyar és lengyel nemzet testvéri ösz- sze tartozását. Tudjuk azt is, hogy a szabadság- harc alatt a nemes lengyel nép milyen lelke­sedéssel és testvéri szeretettel sietett a szoronga­tott magyarság segítségére és kitűnő hadvezére­ket is adott, köztük olyanokat, mint Bem apó és Demnbinsiky. A múlt eseményeit azonban minden kor fiai a maguk szemüvegén keresztül nézik. Ma például egészen másképen látjuk a 48—49-.es eseménye­ket, mint néhány évvel, pláne néhány évtizeddel ezelőtt. Amikor a 90 év előtti lapokat olvasgat­juk, nagyon érdekes például az alábbi oiikk, mely olyan perspektívát nyit meg előttünk, amely ma sokkal inkább meglepő, mlint régebben volt. A cseh-lengyel ellentét akkor is époly nagy volt már, mint a magyar-lengyel testvériség, melynek ékes bizonysága a ,,Közlöny” november 4-iikli szá­mában az alábbi közlemény. Címe: ,,Lengyel ügy­ben” és a következőképpen hangzik. ,,Azon hibás vélemény czúfolása, végett, inintlin Galicziába én azért utaztam volna, hogy ott a magyar szabadság védelmére zsol­dosokat szerezzek, és mintha azon lengyelek, kikkel én e hó 25-én Pestre érkeztem s kik ezekhez itt később csatlakoztak, általam gyüj- tettelc volna össze: ezennel nyilvánítom* hogy ezen lengyelek, mint ollyanok, kik a szabad­ságról tiszta fogalommal bírván, a cseh pan- slavizmusnak nem barátjai, mi előtt én Gali- cziában és a haza határszélén velük öszve jöt­tem, már akkor elhatározva voltak, hogy ők a közszabadság mellett, ha lehet Bécsben., és ha ez nem lehetne, a magyar sereggel egyesülve fognak harczolni. Ők nem zsold vágya, hanem a szabadság nemesebb érzete által indíttatva, jöttek hazánkba, hogy itt a magyar alkotmány és szabadság védelmére meg esküdvén, addig Is, inig alkalmuk leend hazájuk érdekében vív­hatni, a magyar szabadság védelmében vegye­nek részt. Melly nyilvánításom mellett azon barátsá­gos szívességért., melyekkel Késmárk, Igló, Rosnyó, Losoncz és Vág városok lakosai, és a putnoki nemzetőrség kapitánya, gr. Serényi, i lengyeleket fogadták., nyilvános köszönetét te* szék. ZSARNAI IMRE.“ EÖTVÖS JÓZSEF BÁRÓ REFORMJA A BUDAI GIMNÁZIUMBAN. Bsününket, budaiakat érdekelhet az alábbi hir: .,Báró Eötvös József 1848. augusztus 24-én rendeletet adott ki: ,,a tudós pályára indult if­jaknak czélszerűleg képezhetése s főiskolá­sainknak szilárd,, alapon müködhetése kívánja, hogy középtanodáink (gymnasiumaink) rend­szere és tanító személyzete körül gyökeres re­form eszközöltessék.“ Közlöny nov. 3.-iki számában: E rendelet életbeléptetését a haza borús körülményei egyidőre felfüggesztették. Ezért az országos honvédelmi bizottmány rendeletéből a középtanodák személyzete és tanítási rendszere, még >ez év folytán régi állapotjában marad, a budai és pesti gymnasiumokban azonban mind két tekintetben a következő módosításokat ren­delem életbe léptetni: 1- ször A tanításban, az eddigi osztályrend­szer helyébe, a szakrendszer liozassék bé. 2- szor Az egyes tudományi szakok tanárai a kegyesrendi szerzet tagjaiból, az igazgatóság ajánlatára, a minisztérium által neveztetnek ki; jelesen a mindjárt kezdődő oskolai évre kine­veztettek a budai gymnasiumba: Természettan és természetrajz tanárául: Hanák János. Görög és németnyelv, s görög régiségek tanárául: Csapiár Benedek. Mennyi­ség és számtan tanárául: Lutter Ferdinand. Történészet és földirat tanárául: Nachtigall Jakab. Szónoklat, költészet, s római régiségek tanárául: Perlaky László. Latinnyelv tanárául: Vass József. Magyar nyelv tanárául: Ribián- szky Adolf. A tanítások november 13-kán mindenik ta~ nodában megkezdessenek. Budapest, nov. 2-kán, 1848. SZÁSZ KÁROLY álladalmi titkár.“ WodUt SCSUM Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN III.* Polgár«u. 13. Telefon;: 162-705. Buda és a Felvidék Irta .'Bevilaqua Borsody Béla Ha valaki egyszer majd igazán megírja a „Budapesti Ember“, pontosabban, szólva a „Pesti Ember“ városi lélektanát, illetőleg he­venyészett társadalomlélektani elmefuttatást ír mindnyájunk háborúutáni lélektanáról, az illető bizonyára azt fogja megírni, hogy a Felvidiélk ódon szépségeinek időleges elvesztése keserves éveiben virult ki és teljesedett ki Buda ódon- ságainak és a budai Hegyvidéknek a szeretete. Késmárk, Lőcse, Igló, Bártfa, Eperjes, Rozsnyó lés Kassa 'irreális és álomszerű jlett. iPcítlékuIk gyanánt 'Buda históKiáissága (jelent­kezett. A Sashegy öt orma télen és ködben a Tátra illúzióját keltette. Tátra volt, tar és ha- vasfejü, mint a téli alkonyatba vetített díszlet. A Mátyástemplom a kassai Szent Erzsébet dóm időleges pótlója lett. A Pilis és a Dobogókő a Tátrát, az északot jelentette. !Szentendre a maga bájos két tornyával határszéli „felvidéki“ városka lett. A bájos ódon Váíc egy hajókázó, vasutazó Felvidék illúzióit lobogtatta meg. A kedves, vácvidéki „páláócz“ akcentus a felejthetetlen, drága Hont, Bars és Gömör nosz­talgiájává vetült. Egy pilisszentlászlói tótban Liptó emlékeit találtuk meg. A kispolgári budai borokat szerettük. A budai Szent Anna templom kedves barokkja a lőcsei Szent Jakab templom hiányzó gótikájául volt vigasztalás. Az ezelőtt i:oha észre nem vett kedves .Szent Fór tónus- képek késői budai barokkocskájával foglalkoz­tunk, 'miért nem foglalkozhattunk la bajrtfaí számyasoltárokkal. Budai kávéházakban éneklő, szegény, emig­ráns oroszainkban, Denyikiny és Kolcsák tiszt­jeiben határszéli kisoroszokat láthattunk. Egy- egy tutaj és egy drótostót honi emlékeket kel­tett. Visegrád pótolta Trencsén, Budatin és Hricső várát. Most újra a miénk a drága Kassa. Márai Sándornak már nem kell írásaiban álmodnia a Kassára-vágyásait. Késmárk még nem magyar, de bizonyos, hogy azzá lesz, mert Rozsnyó és Kassa már a miénk. Buda romantikája bizonyos visszafejlődést fog mutatni. Nem baj, mert Kassa nem álom, nem emlék, nem könyvbefagyasztott, halott műtörténelem, hanem élő valóság. Nem baj; ha Buda eivesztl romantikus varázsát, mert Buda hü sáfárja volt Kassának. Buda becsülettel tel­jesítette 'kötelességeit. Kassa illúzióit ápolgatta, mosi valósággá érlelte. Most lemond az illúaió- 'keltésról és Kassán, mint ugródeszkán át, Lőcse felé lendül. A városoknak is van lelkűk. Buda város­leikébe a magyar Felvidék lelke költözött, Buda Kassa lés Rozsnyó dgjehirdetöje volt. Lyámj a budai Hadimúzeum őrizte a felvidéki honvéd­zászlókat és milyen szívesen adta oda a Fel­vidék felé masírozó drága bakáknak! Lám, a ' Nagyúr, a Kormányzó Ur, is Budán rezideált és bizony Budáról indult Komáromba. Buda volt a Felvidék kulcstartója, széktar­tója, pecsétőre, helyettese. Nos, öreg -Buda), dolgozz tovább! Kassa litán Késmárk felé dolgozz tovább! Kedves, vén Sashegy, csak adjad továbbra is a Lov- nyica, a Geriachova és a Késmárkova illúzióit! Vén Duna, hömpölyögtessed továbbra is a Vág, a Nyílra, a Garam és az Ipoly vizeit Buda alá! Cipszerkék, tótocskák, ruszinkák, csak ide ka­csintgassatok ! Mji rrJindnyájan feléitek kacsin­tunk! Nem oda Buda! Telhetetlenek vagyunk! A legújabb ideiglenes határ már eléri a Szepessé- get! Oda már bakugrás Korompa, ISzomoínok, lglő! Márai Sándor, Kassa után most Podolinról írjál! Farkas Imre, ne hagyjad abba az Iglói Diákok-at! Késmárki szél, fujdogáljál csak to­vább Buda felé! A fejedelem és Bercsényi Mik­lós föfögyenyerális uram ökegyelme kassai sírja után a késmárki gróf Thököly Imre fejedelem késmárki sírja következzék el! A fantázia lendüljön el a budai Bécsi Kapu­tól a késmárki Lengyel Kapu felé! A Mátyás Tornyából az öregharang dörmögjön a lőcsei Szent Jakab öregharangjai felé! A kis, régi budai városháza tomyocskája ne felejtkezzen meg a podoliui városháztoronyról! Kedves, vén Buda, köszönjük, amit termő illúziókeltéssel felvidéki városkollégáid érdeké­ben tettél! Kérlek, ne hidd, hogy munkád befe­jeződött! A magyar Észak hív, hívjad te is a magyar Északot! CíiviialoiH 5"/o vásárlási visszatérítés Somorjai Karolj" rigyeiem a Budai Naplóolvasói- éseiaiizetóinek Aiegkesdge/ik a legnagyobb és legsxebb duna£)i<l építéséi Elhárult asz; akadály asz óbudai &íd építése elöl AZ ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARIGH-ZOLDFA • ÉTTEREM - SÖRÖZÖBT1V I. KR1SZTINA-TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha! A híd építéséhez kizárólag magyar anyagot használnak fel és kizárólag magyar munkaerő­ket vesznek igénybe. A nyersanyagot a diós­győri és ózdi vasgyárak állítják elő, a hidszere- iés anyagát, pedig a MÁV gépgyárait adják. Az építés időtartamát első Ízben öt évben, majd nyolc évben állapították meg. Valószínű azon­ban, hogy az építési programot rövidebb idő alatt is végre tudják majd hajtani. Hogy mikor készül el a hid és mikor adható át a forgalom­nak, az még bizonytalan, mert hiszen a hid munkálatai még nem kezdődtek meg, mindössze csak előkészületi munkák történtek: tatajfórá­sok, taiajpróbaterheiések és a mélységek meg­állapítása. Ezek az előkészületi munkálatoknak eredményei minden várakozást felülmúlnak. Szóval az alépítményi műveletek az egész vona­lon elkészültek és nincs többé semmi akadálya annak, hogy a hatalmas uj híd építési munkála­tai bármely pillanatban megkezdődjenek és az­tán a leggyorsabb ütemben haladjanak előre. Fontosnak tartja a kereskedelmi minisztéri­um dunahidépítési szakosztálya az esztétikai szempontok érvényre juttatását is. A híd szerkezete, amellett, hogy a legmo­dernebb lesz, kivitelében legegyszerűbb, minden díszítés nélkül. Monumentalitását finom vona- kozással festik alá és az egész nagyszabású alko­tás harmonikusan fog beilleszkedni a most -ki­alakuló gyönyörű városképbe. A hídon aüg mutatkozik emekedés, egészen kicsi arányú és kismértékű ez a feljáratokon is. Ha elkészül ez a hid, Isten segítségévéi és az áldott magyar munkáskezek szorgalmával, a főváros olyan alkotással dicsekedhetik majd, amelyhez fogható kevés van az egész világon. Hot c&iHáttot cuUát - Az elegánsan öltözködő világ faOd/l/CO O&CCliottl ? divatszabójánál; Tcfn&ei HlátyásHÓl Erzsébet-körui 54. telefon: 135-785. Gyönyörű ünnepség volt november 5-én az I. kér. elöljáróságon Egymásfelé dobogtatta az emberek szívét az a harangzúgás, amely november 5-én délelőtt szó­lalt meg az országban mindenütt. Kis falvak ká­polnáiban, városok templomaiban kondultak meg a harangok, hirdetve a magyar Feltámadás húsz éve várt magasztos percét. . E sorok írója a székesfőváros 1. kerületének elöljáróságán tartózkodott, amikor a Mátyás-tem­plom harangjai megikondultak. Egymásra néztek az emberek, aztán mindenki visszapillantott a maga leikébe. Itt, a Várban, érezni kellett, hogy a nagy magyar gondolat fellegvárát szimbolizálja most Budavára és hogy a Mátyás-templom harangja az örök magyar élniakarást hirdeti. Kongtak, egyre mélyebben kongtak a haran­gok, amikor végigsuhant a kívánság, hogy az elöljáróság tisztviselői és az ügyeslbajos közön­ség a kerület elöljáróját akarja hallani. Czebe Jenő dr.-t vártuk, akinek lángoló hazaszeretete s izzó magyarsága közismert az egész fővárosban Felejthetetlen percek következtek. A deputá- ciós tisztviselők kíséretében Czebe Jenő belépeti abba a terembe, amely a szivbéli nagy összefo­gásban pár perc alatt zsúfolásig megtelt. A te­rem közepén állott meg a kerület elöljárója, az ősmagyar típusa. Czebe Jenő felsorolta Mohi­puszta, Mohács, Trianon végzetes állomásait, be­szélt a magyar történelmi küldetésről, beszélt ar­ról, hogy kelet és nyugat ütköző vonalában, a Kárpát-medencében csak a magyar erő egyensú­lyozhatja ki az ellentétes törekvéseket. És áhítat­tal hallgattuk Czebe Jenő dr.-t Majd a magyar jövendőt • kápráztatta elénk, amelynek egyik állo­mása felvidéki magyar testvéreink hazatérése. A lelkesedés alig ismert határt amikor Czebe Jenő beszédét befejezte. Megnyíltak. a lelkek, mintha egy láthatatlan karmester dirigálná a fel­csendülő himnusz imádságos ütemeit. primőr Négyévtizedes elgondolások, terveztetések és előkészületek után jubiláns évfordulóhoz, érke­zett az óbudai hid ügye: ezelőtt negyven eszten­dővel, az 1908. évi 48,-i törvénycikkben rendelte el a kormány az óbudai hid megépítését. A tör­téneti szálak azonban még ennél is mélyebbre nyúlnak vissza. Óbuda lakosságának imár na­gyon régóta egyik legforróbb vágya volt, hogy a Dunán keresztül közvetlen kapcsolatot kap­jon a pesti oldallal. Ez a vágyakozás mozgalom­má formálódott, amikor 1903-ban budai képvi­selők, bizottsági tagok és egyesületi elnökök nagy küldöttsége járult a kereskedelmi kormány elé és kérte a hid megépítését. Hangoztatták, hogy az uj hid nemcsak Óbuda, hanem az északi pesti részek (és Újpest jövö kialakulására, üjs döntő hatású lesz. A hid ügye azonban a szen­tesített törvény ellenére sem mient előre. A leg­főbb indokolás az volt, hogy nincs rá fedezet. Azok a tényezők azonban, amelyek lankadatlan buzgósággal dolgoztak a hid megvalósításán, mindent elkövettek, hogy felszínen tartsák a nagyfontosságú kérdést. Lassanként kézzelfogható eredményeket is ér­nek el: 1910-ben a kereskedelmi kormány elren­deli a helyszíni felvételeket, két évvel később napirendre tűzi a hídfő környékének rendezését egy nagy, általános városrendezési terv kere­tében. Közbejött azonban a háború és a hid ügye újból elodázódik 1918-ig. A forradalmi idők nem kedveznek nagyszabású tervek végre­hajtásának és csak 1929-ben merül fel újból a kérdés, mégpedig a legilletékesebb helyen, a minisztertanácson,, amely most már a leghatá­rozottabban állást foglal a hid ügyében, és ki­mondja az építés szükségességét Az elhatáro­zást komoly cselekedet követte: már a követ­kező évben, 1930-ban kiírják a pályázatot. Meg­bízást azonban a pályadijat nyert tervezők nem kaptak, hanem a tervek alapján a kereskedelmi minisztérium dunahídépítési szakosztálya a pá­lyamüvekben rejlő értékes elgondolások felhasz­nálásával maga készített újabb tervet. Ez is lé­nyeges változásokon ment keresztül, míg végre kialakult a végleges terv, amelyet aztán kivitel­re el is fogadtak. Most már csak a fedezet kér­dését keltett biztosítani. Hatalmas összegről volt szó. A legszabatosabb számítások szerint is 18— 20 millió körül volt az uj hid költségvetése. Ekkor az országgyűlés újabb döntése jött közbe, amely szerint a kormányzó tízéves jubi­leumának emlékére meg kell építeni a Boráros tér és Lágymányos között a Horthy Miklós hidat. ÍMost azután, hogy ez is (elkészült, már döntö stádiumba jutott az óbudai hid meg­építése is. Az uj hid, amely már át Is esett a kereszt- ségen, az Arppád fejedelem hídja nevet nyervén, a legnagyobb arányú hídja lesz a fővárosnak. Hossza hídfőtől .hídfőig '960 méter, szélessége 27 méter 60 cm. Több, mint kétszerese a Horthy Miklós hídnak, amelynek a hossza 473 méter, szélessége pedig 22 méter 70 cm. De jóval hosszabb a Margithidnál is, amely 588 méter hosszú és 22 méter 30 cm. széles. Az első terv az Árpád híd hosszát 840 méterben, szélességét 26 méterben állapította meg. A két hosszúság közötti különbség egymillió pengőt tett ki, del mégis csak a drágább, hosszabb és így a forgat mat kielégítőbb hosszúság melltett döntöttek. A híd 27 méter 60 cm. szélességéből 18 méter 80 cm-t kapnak a kocsi- és villamospályák, 3.30— 3.30 métert a gyalogjárók, 1 méter 10 cm. pedig a kerékpározók számára van fentartva. Sok tanácskozás előzte meg a hid tengelyé-l nek megállapítását. Azt hitték, hogy nem lehet] elkerülni a ferde áthidalást. Győzött azonban nyílegyenes tengely. Ez szükségessé teszi Szent * Margitsziget felső csúcsának 130 méter! rel való meghoazabbitását. A hídról a szigetre két lejárót építenek. A hid tengelye áthalad ■ hajógyári sziget két nyúlványán is, áthidalva hajógyári öblöt és a keskeny Ferenc József- dunaágat. A hídfőkkel együtt 13 pilléren nyug­szik a hatalmas hid, amely a pesti dunaágban három-, a budaiban négynyílású. A budai duna parti forgalmi utat kétnyílású szerkezet hidalja át. A szigeti részeken támfalakon halad át a hid. A sziget meghosszabbításánál 90, a hajó­gyári szigetnél 45 méter az áttöltés. A budai hídfő kialakulására igen nagy gondot fordítottak. Megkönyebbitette a helyze­tet, hogy nagyjából már kész városrendezést lehe­tett alapul venni. Hatvan méter széles sávon aluljáró biztosítja a forgalom sima lebonyolítá­sát. Itt találkozik majd a dunapartra kihozott Lajos utca az Árpád fejedelem útjávai. A hid tengelye a kisajátított és lebontott régi, apró óbudai házaik telkein halad a Pacsirtamező utca és Flórián tér között kialakítandó • körtérig, (zsiratoárig) A körtér másik oldalán torkollik be az uj Vörösvári út a hídtengely folytatása­ként. A Pacsirtamező utca sugárútszerüen tor-1 koiliik a körtérbe, még mindig alkalmasan arra, hogy megvalósulhasson az Olgyay fivérek nagy­szerű elgondolása: a Via Antica. Az uj hid Óbuda és a Váci út között teremt közvetlen kapcsolatot és ezért az óbudaiakat is I érdekelni fogja a pesti hídfő kialakítása. A tengely a pesti hídfőtől a Vizafogó gáton át a Lipótvárosi pályaudvarig halad. A pályaudvart kettévágják és vasbeton alaguton át bonyolít­ják le az északi rész és a déli rész egymás­közti forgalmát. Ez annál is inkább megvalósít­ható, mert a (vasúti forgalom nem túlnagy ezen a vonalon. Az alagutban mindössze egy vágány lesz, ez elegendő annak a 12 vonatnak, amely naponta áthalad ezen a rét ien. Ott, ahol a hid tengelye a Váci útba fut be, ugyancsak körtér alakul ki. Ide fut majd be a Hungária körút — most már új nevén Róbert Károly körút — és innen uj átlósutat vezetnek a Béke térig. Az igy létesített úthálózattal nemcsak a mai, hanem a jövőben kialakuló hatalmas for­galmat is a legsimábban lehet majd lebonyolítani. A Bécs felöl jövő autók azonban nemcsak a hídtengellyel összeforrott új közlekedési utat vehetik majd igénybe, hanem a Kórház utcán át is lekanyarodhatnak a kivezető főútira: az Árpád fejedelem útjára. , [ Krisztinában I, Krisztina-körut 34. ICTTER KÉPESÍTETT SZŰCS és Auguszt cukrászda mellett Iw4 I Cili ERNYŐ KÉSZÍTŐ Garsxon~ lakásba praktikus vasbutorokat! Készíti: Hutter és Schrantz R.T. V., Vimos császár-ut 63. Telefon :122—918. Mintalap ingyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents