Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-27 / 4. szám
1038, január Budai Napló ;-Ä®2 Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN-ü. 1] Telefon: 162*765. Mii nyesegessenek le és mit ne! a költségvetésből RÉGI V 1876 januárjában egész Magyarország a fejét törte: mindenki számolt, átszámított, csupa gondok téri terhes ember járt-kelt az utcákon. Oka ennek az volt, hogy január elsején lért át Magyarország a tizedes mértékrendszerre, ami nem volt oly egyszerű dolog, mint amilyennek messziről látszik. Az akkori lapok teli vaunak az uj mértékek ismertetésével, átszámítási táblázatokat hirdetnek a kiadók, sőt — horribile dictu — még viccek is vannak az új mértékekről. Mutatóba hadd közöljünk itt egvet, — elrémíto példaképen. .4: Beh nagy veszéllyel fenyegeti most az országot az árvíz! R: Melyik? A Duna-e, vagy a Tisza? A: Január elseje óta Magyarország a kultur- államok sorába lépett. Az ujévbtn mindannyian LITERú tusok és üRAMlMa ti ku sok vagyunk. Nem volt egyszerű dolog a fontról, mázsáról, latról, ölről, rőfröl, hüvelykről, iteeröl, meszelyröl. pintröl áttérni a tizedes mértékrendszerre. Ez az áttérés egyébként nagy üzletet is jelentett sokaknak. így több közt ilyen híreket is olvashattunk. „A métermirtékek készítése némely gyáraknak busás jövedelmet hozott. A Schlick-féle vasöntő részvénytársaság a mértékgyártásból százezrekre menő üzletet csinált, s nyereménye nagy. A ünnz-féle vasöntöde hasonlóképen folytonosan dolgozik. Amit elkészít, rögtön elkapkodják s a szükségletnek megfelelő mennyiséget nem bírja előállítani.” JÍnvÍ2 Budán 1876. januárjában Egészen komoly árvízveszély volt 1867 januárjában Budapesten. Január 25-én jelentik a lapok, hogy a hatóság már kiürítette az alsó dunai rakodópartokat. „A dunasoron lévő házak pincéi már tele vannak vízzel, — jelenti , A HON” — az Akadémia palotájának, a Ganz-féle háznak, a Hungária szállodának stb pincéi. A dunapart hemzseg a vizállóvizsgálóktól. Budán már elhelyeztek 30 mentöcsónakol, csuklyákkal, evezőkkel, mentőkötelekkel. E csónakok számol ötvenre emelik fel. A város legmagasabb helyein fekvő templomok, iskolák, és laktanyák meg fognak neveztetni és a katonai hatóságok megkérettek, hogy árvíz esetén adjanak helyet a menekülőknek a laktanyákban. Intézkedés fog történni, hogy a soroksári törvényszéki épület pincéiből a foglyok már a legközelebb átszálliltassanak Budára. Komoly veszély esetén ágyúlövések és harangzúgás által fog figyelmeztetni a fővárosi lakosság. Megjegyezzük még, hogy csütörtökön Esztergomnál 19 centiméterrel, Vácnál pedig S centiméterrel áradt a Duna.” Pesten az árvízveszély rövidesen megszűnt, de, — mint az előkészületek mutatják, — elég komoly lehetett. Az 1838. évi árvíz akkor még sokaknak emlékezetében élt, érthető, hogy az emberek izgatottan lesték a Duna vízállásáról szóló vészes híreket. Budán sokkal rosszabb volt a helyzet. Itt komoly károkat is okozott a Duna. Egész utcákat elöntött az alacsonyabb fekvésű helyeken és különösen a Vízivárosban pusztított. A budai árvíz híre külföldre is eljutott, amit többek között az is bizonyít, hogy még Kairóban is bizottság alakult a budai árvízkárosultak megsegítésére. Ez a bizottság Garibaldi tábornokot kérte meg, hogy a begyült összeget a károsultak között kiossza. Garibaldi a budai árvízkárosultak részére 154 forintot juttatott el kiosztás végett Kammermayer Károly budapesti polgármesterhez. 8 forint a Jíemzefi Színház esti bevétele A százesztendős Nemzeti Színház történetében a mélypontot az abszolutizmus alatti évek jelenették. 1854-ben a következőképen kesereg a Vasárnapi Újság: „A Nemzeti Színházról semmi örvendetesei sem tudunk mondani. Jelenleg meg. vigasztalhatjuk közönségünket annak tu- datásával. miszerint az eredő*i darabokat sújtó végzés az igazgatóság áltat vissza- vétetríit, azok ezentúl is szerződött díjazásban részesiilendnek, minek következtében már a lefolyt hetek során, több eredeti színmű adatásakor volt alkalmuk meggyőződhetni az illőtöknek, miszerint a közönség pártolása az eredeti müvek iránt, együtt Jár a színház pártolásával, s hogy sokkal Jobb százötven forintot bevenni és kiadni belőle tizenötöt, mint bevenni tizenötöt s kiadni semmit. Pedig megtörtént a pesti Nemzeti Színháznál e nyár folytán, hogy az eredeti művek l< szorítása miatt, az elkoptatott ódonságok adivlósu mellett nem volt egy estén több bevétele a színházi pénztárnak 3, mondd: húrom forintnál}» A hazafias magyar közönség magyar szerzőket akart szóhoz juttatni, magyar darabokat akart látni és hallani. Nem volt hajlandó a s.ánJtá. ba járni, hogy ócska külföldi színművekben „gyönyörködjék"; ez a magyarázata a 3 frt-os bevételnek, amilyenre azóta sem volt példa a színház történetében. Tavasz közeledtével nyesegeti a gazda a fölösleges hajtásokat, hogy fája rendes és szép legyen. A deficites főváros is megpróbálja most a költségvetés terebélyes fájának megmetszését. Levágják a fölöslegesnek tartott hajtásokat, s máris úgy látszik, hogy csalt a puszta törzset hagyják meg A főváros gazdasági fájának ilyen lemetsz**»- re szánt hajtása Szentimreváros alsó része is. De szabad-e a szépen fejlődő hajtást semmivé tenni azáltal, hogy halaszthatatlan út és csatornahálózatának már elhatározott kiépítését pénzügyi | okokból törlik és a híradások szerint is csak lényegtelen útépítést végeznének el? Kérjük az illetékeseket, keressenek oly megoldást, mely a becsületes adófizető kispolgárok keserűségét megszüntesse és évtizedes vágyait kielégítse. Fontosabb, hogy a továros egyenlő kulcs szerint adózó, de minden városi kultúrától elzárt kispolgárai ne rangsoroztassanak lakásaiknak a központtól való távolsága szerint, mert a kultúrához mindenkinek egyenlő joga van és épen ezért — ameddig a főváros mostoha gyermekei a minimális út. csatorna és közlekedési eszközökhöz nem juthatnak — addig nem szabad még álmodni sem a perifériák nyomorúságát bizonyára nem ismerők által kieszelt és szükségtelen, sőt legtöbbször célszerűtlen városrendezésekről. Többek között: sín- áthelyezésekről, forgalmi zavarokat okozó hurokvágányokról, óriási összegeket felemésztő komplikált hídfeljárókról stb. Sajnálatos valóság, hogy a városrendezési tervek általában nem a helyszínen és nem az érdekelt lakosság yéleményének és kívánságainak meghallgatásából megérlelődött elgondolások alapján, hanem gyakran a rajzasztaloknál ötletszerűen születnek meg. Most tehát, amikor a költségvetés deficitje miatt nyereségre van szükség, — ma megművelést kívánó hajtásokat, hanem azokat a vadhajtásokat I kell lemetszegetni amelyek, ha mutatósak is, de ] nem hasznosak a közre nézve s így a reájuk fordított összegek meddő befektetések. Azt óhajtjuk tehát, hogy az illetékes tényezők nyessék le a főváros szép fájáról a következő kinövéseket: a felvonulási tliszút tervét, melyet nem kisebb tekintély, mint Ugrón Gábor dr., igazin I enyhén, .nagyzási hóbortnak nevezett; — ugyancsak nyessék le a városrendezési -elgondolás fájá-1 ról a Szentimreváros kellős közepébe, a Már. töltés tetejére szánt pályaudvar vésze* és drága to-1 vét, mely mumus az itteni polgárság szemében; —I nyessék le a város területéről lekivánkozó s a fej-1 löd est megátalkodottan bénító //év-et; — nyernék I le a halál sorompókat, végül nyessék le mielőbb a Széntimrevárost csúfító és a közlekedést akadályozó Máv. töltést is, s ha ez rövidesen nem történhetnék meg, messende a Máv. töltésbe kellő számú és szélességű aluljárókat, illetve vágják tágasabbra a meglévőket (A pontos tervrajzzal felszerelt beadvány 9-ik hónapja feleszik a Városházán.) A költségvetés még sok más lenyeshetö tételeiből bizonyára kitelnek a jó hajtások meghagyá- | tára és fejlesztésére szükséges összegek, sőt nagy- I részük meg is térül az ingatlantulajdonosoktól. Ne I ejtsük el és ne is odázzuk el tehát a helyes met- I szést. ilyen módon érjük el a szép kikeletet még eb- ben a szent évben, (M. G. dr.) VeUárpfyon TISZTA GYAPJÚ SZÖVETET KÖZVETLEN P A III. Rer. Árpád-gimnázium tervpályázata Az iskolaépítés egyike a modern építészet legvonzóbb feladatainak és eszei is magyarázható talán az a szokatlanul nagy érdeklődés és munkamennyiség, amely a magyar építészek részéről a pályázat bánt megnyilvánult. Uj, minden Izében modem lakóin felnövő nemzedékek életének irányítására van befolyással és modern elgondolás szerint az iskolának nemcsak a szelleme és a benne folyó tanítás, hanem maga as iskola épülete la alakító, irányító hatással van a gyermek lelkivilágára. Óbuda a tervezett híddal egyike a legnagyobb jövő előtt álló városrészeknek és ezért Is fontos és elsőrendű érdek lenne, hogy az Árpád-gimnázium ny olcvan pályaterve közli 1 tényleg a legjobb kerül Jön kivitelre. ~ *>| Tizenegy tagú bírálóbizottság, élén Szily K álmán dr államtitkárral, döntött annak a nyolcvan tervnek a sorsáról, amely a pályázatra beérkezett. Az építészek -né,? a rí!* grjokotmái h nagyobb gondolat és munkamennyiséggel vonultak fel erre a pályázatra, amelynek eredménye a bírálóbizottság eredménye alapén a következő; kzerpengős díjban részesültek. Halásey és Dobi, Hidasi és Papp, Schall József. Wanner János munkái. Olazázpengös dijat kaptak: Árvé és Gerstenberger, ifJ- Dávid és Müller, Hegedűs, Winkler és Fillinger. Gyenea éa Hübner, Jakabfy és Rottman, Krassói Virgil, Major Máté, Nyiry László dr., Szontagh és Varaliyai. A fentieken kívül még kilenc kétasáspen- 8ős díj került kiosztásra éa hét terv részesült dicsé- dicséretben. Rendkívül messze vezetne az egyes tervek ismer tetéae éa esért inkább a bírálóbizottság elvi meg- I állapításai mellett az adottságokat és a feladat lényegét Ismertetjük A négy ódáit szabadon álló telek s pályázati kiírás alapján úgy volt beépítendő, hogy lehetőleg összefüggő és megfelelő méretű játszótér maradjon, A tervek rendkívül sok változatot mutatnak a beépítési elgondolás szempontjából Van terv, amely a teleknek csak a déli felét építi be, van olyan. „Tegnap jádzott először a Magyar Társaság Budán...“ Első ujságtudósitás 1792-ből Amikor most Butidnak nincsen pgy^áen színháza sem, nem érdektelen az az első hírlapi beszámoló, amely a Magyar Színjátszás nagy eseményéről jelent meg 1792-ben a Magyar Hírmondó lapjain. A tudósítás három levél formájában közli a nagy esemény leírását: e levelek részben meghatóan optimisták .mert hiszen tudjuk, hogy Kelemen L ász lóék merész próbálkozása kudarcba fulladt. Szól pedig a tudósítás a követkéz óképpen: „Május 6, ,,Tegnap jádzott először a* >fagyai Társaság Budán f a híd mellett lévő Teát romban. Feles számmal voltak a* Nézők. Tizenhét Lózsé- ból fsak négy maradt iiressen. Mind a* Fő-Vezér, .mind a* Generál.Májor Kóburg Hertxegiéí megtisztelték és vigasztalóik személlyé« jelenlétekkel a ‘kezdő Társaságot, úgy nem különben más Generálisok és a* most it; lévő Vraságok4 színe is nagyobb részént, — Kn minden Nézőkről azt hiszem hogy nemes Indulatból mentek bé, t. I. hadd Örvendhessenek Nyelvünk* előmenetelén s a* nem ze.i honosodásnak gyarapodásán; de ha talán lettek véna is ollyanok, kik tsak azért jelentek meg. az illy önöknek Is lehetetlen vót fél meg. elé. godé* nélkül jóul ki Já ék.néző* Helyből *’ (Ezen kedves tárgyról következendő bővebb tudósítás érkezett hozzánk későbben ugyan fsak Pestről,) A második levél a következőképen szól: ,.*V már valahánz mozgásba jött Magyar Teát mm’ Társaság Májusnak ő.dikén remekelő elósz.rr egv \ig Játékkal, Az erről nyomtatásban kiadott, és közönséges helyekre fel.ragasztott tu amely három oldalt éptt be. áe a tervek kptfjrotl réme, és a legtöbb díjazott terv is ilyen, csak a déli és a nyugati oldalakon épít, míg s telek többi részét Üresen hagyja, játszótér részére. A MriMbisottiÉf nem foglalt állást a tantermek keleti, vagy nyugati tájolása kérdésében, mindössze, kivéve s terméaaet- t&ni és kém isi tantermeket, a déli és északi tájolást vetette el. A bírálatnál figyelembe vették a beépített köbtartalmat is. A pályázati program hossávetdlege- sen 24.000 köbméter beépítést irányzott elő, nagy on sok sikerült és dijat Is nyert pályamunka íeMUsAljA ezt a mennyiséget, azonban es am volt kizáró ok, mert s megadott köbtartalom csak kmftvetAaps volt. Az épület magassága, s kötött program mellett, természetesen függvénye a beépített alapterület nagyságának. A bírálóbizottság arra az álláspontra i e- !y«sk*dett. bogy normál tantermek s földszint feletti második emeietsor fölött sír nem kiTiasicmk oda esetleg %-akis kuaonicg- s tantermek beáyesbetóc el. A jól világított középfolyosós megoldást a bíráló- biaottnág nem tartotta elhibázott megoldatnak, de azért mégis kívánatosabbnak tartja ss olyan siren- ' desist, ahol a tantermek előtt vonuló folyosó egyik oktal mentén teljes elsőrendű megvilágítást kap. A bírálati Jegy lókónyret olvasva látjuk, bogy a bírálóbizottság egész sereg serin pontot állapított meg, amikor a bírálat érdemleges részébe fogott. Ink a .szempontok függ« Ilinek a pályatervektől és esért sokkal hasznosabb lett volna, ka mkrit a kétségkívül tgéssaégee és helyes szempontokat a tervpalyá- program tartalmazta volna, amikor Is a nk dolgozó építész több segítséget kapott volna munkája megkezdéséhez és talán több jó terv érkezett volna is be, mint amennyi felett nmet a kiíró hatóság rendelkezik, A tart pályásatok célja nem lehet más. mint togy a felmerülő feladatok elképzelhető legjobb megoldását kitermelje és ezért mindent el keli követni, bogy soft j a célt a legrövidebb, tehát a lege gye nesebb utón i érhessük eL kONOB JANOS skL építési mérnék mindnyájan. Három száz forint ment bé te. úfal a* T'áirom fc karéjé ha. A’ Játszók közzül k-tratm kiválttképp--n való módon küHtMtéli napkal. — A‘ Hetes Arcndátora. Tuali Tr at által bizonyította Vf i a' Játzó Magyar Társasághoz' Magyar-Polgári hajlandóságát, hogy ingyen bo’aéJMIa bé azt a* 1 ilrttz nézésre; aartty valóban be „sütetére váLk ezen érdemes Urnák, minden Jo Hazafiak előtt.- A Jute” árendálora, Tuau is derekasan viselkedett, amikor potya jegyet btztiattott a az&- gény magyar Utólagos tró—önét érte. De szóljon a harmadik itvéi: „Omni; trinnni perfectiim. Alig iktattok bé (ürroondóekhe a* Magyar Teátromröl szóiió második Levelet, hogy mér Marti aa azzal egyenlő foglalatú harmujik Levél la. Tsalha.- ta lan tanubizony-ágai ties sűrű tubteiláteh sión eleven Haizüai érzésnek, meljy a Magyarság-Ege derül égének sz-mléléséból meitán I származhattk. A hzrmlik Levélből Szak azt | kózöllyük, a‘ mi még mm volt aa kői első l/tr- lekben * „Igen nehéznek Látszott sokak előtt a* Ma. I gyár Teátromnak fel állása: *a imé már meat őrömmel tapasztalhatjuk, hogy nem kelleti egyéb, taak ABRjit áldfffi— fel art Téffr ft' Hi. I al éuiiHl, ft1 mennyin rvadbe airdftrtta anfair I ft* mi véf Igjekcftii kis Tinstifsak, *p dhnd- I heme JÉiiéit, IínI proéftJAl to Mudljftri w) 1*■» tojy me!ti« —rraéajVf iipm I felőle, de Uftiáiá déJhfi j aj *t§ l/áft)fti to j Aáoonfti ’i iatohttftl jctoMá m*-g ewi Zicagr i Játékon. •’ mcdtyhü lu-tro^Hi hoyy mdr i óhajtót* lirpih volt tofcfek ** Mftfjv f aVfrtor ( nk iaÁgúk nhaigtotoft vli diwaéiétak —. Gróf Károlyi Jé*acf G Xftgj^áfm Mto Müftftom i iifftáUftAtft éi ifrtiotoftift ft* IáivutoM. Holnap lÜntfithá svsgy Trdftwnlm k. j \tffff Darab fog jadöttateri, Eggy alkalma - üfttth hood ftgWc bét r Dér Jftftr (A* Vadászok) arwcetf jrf»# Dank I nak fordításához m Ktofti a* Prof. Doptoti Ur I Aram Ferettz-e to já fir rámára.. s olty László kertépítő II. Hadapród « 2 Telefon : IM U1 Kertlervezes. épélé,. karbon- torta* — Díjmentes a|aniai B. E. Sz. K. Á. R. T. — Mii jeleni- Mr rövidítés — — Mél Sí zegeny Kő | Teneteileüstgéptan a budai magyar színészetről űósító tzédulákból közlünk egyet az Urakkal .1 F elsőségnél: Enged rímé vei, ma Szombaton. 5-dik Májusban 1792-dik Esztendő. A* Magyar Játszó Színi Társaság a Budai részen, a' hídhoz által ellenben levő Teátrumban fog játzani egy Vígjátékot, illy nevezett alatt. A „Talált Gyermek**. 1 — öt Felvonásokban. — Szabadon fordított Bárány Péter által. A’ Játszó Személyek: Zödi, eggy öreg Óbester: Varsányi Ur. Ennek Urfia: Láng Ur. Tisztesi: aa Urfi Nevelője: Pap Ur. Gondost Udvar bíró: Rózsa Ur, Dörgényi kapitány: Kelemen Ur. Titzondi Oskola-Mester: Sehy Ur. Ferkó. az Urfi’ Irtassa: Bagolyi Ur; Zsódos, Falusi Biró: Pesti Ur; Zsófi, Zsödosnak Felesége: Ternetzk> L-: Asszony, Trézsia ennek véllt Leánya: Moör L. Asszony; János, egy szegény Paraszt: Pataky Ur. Tudósítás: A’ Lózséknak Kúltsai nem különben a' Biliétek találtatnak a’ Direktor Urnái minden nap, a' mellyen játék adatik, reggeli 8 óránál fogva, egész délutánni 5 óráig. Pesten, az ó Tokaji borral kereskedő boltjában, a’ T. T. Serviták Piattzán, Mindenkori be menetnek ára: Egy Lözse 4 személlyekre 4 forint. — Első Partér 40 kr. — Má- sodik 20 kr. — Utolsó hellv 10 kr. — Kezdete lészen 7 órakor. ...Ámbár essfis idő volt, még is nagyra növekedett »* Nézők száma, kik között voltak ö Hertzegségek. Fő-Hadi- Vezér és Generál Májor Kóburg, ügy nem különben B. Barkó Blanken, stein, B. Vétsey, DAvtdovieh én Kray Generális Urak, s a' Pesti éa Budai Uraságok H többnyire VOGL és VILLANYI tánciskolája II. Medve-utca A_______Telelőn: IJZ-V4A. BODAN MARGIT énekel A. MAGYAR VILÁG KÁVÉBA Z... II.» Marglt-körut 40. Telefon: 151-888. SácU&ty muzsikál, Szalag énekel
