Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-10-20 / 42. szám
2 Budai Napló 1988. október 20. Alapítási év; 1888. __ . S€Jl£Y,HASMri& M izHiz IlciycR) IBJC11CC ■ jj q i* | }\ S Sk n. CM O r Im Szent JánosJér l'8 Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktüz- ^■fijijp c y j helyek, fayence falburkolatok,vaskályhák ' Magyaros díszítésű agyagra unkáit Eredménnyel járt az óbudai „Toll és párna “ mozgalom A III. kerületi Vöröskereszt-választmány pénteken ülést tartott Hanthy-Haidekker .János elöljáró elnöklete alatt. Az elnök részletesen beszámolt a „Toll és páma“-mozgalom eddigi eredményéről. Ez a mozgalom nemrégiben azzal a célzattal indult meg, hogy háború esetére tollal és párnahuzatokkal lássa el a kórházakat. Az óbudai Vöröskereszt-választmány vezető hölgyei irányították a mozgalmat, amelyet lelkesen karolt fel a kerület lakóssága. Pénz- és természetbeni adományaival készséggel állott a gyűjtök rendelkezésére, úgy hogy Hanthy-Haidekker János elnök már .örömmel számolhatott be első eredményről! rövid idő alatt háromszáz pengő készpénz és szépmennyiségü párnahuzat, párnahuzathoz szükséges anyag és toll gyűlt össze. A gyűjtést tovább folytatják. Kovács József tábornok a Szentimrevárosi Katolikus Kör uj elnöke A Szentimrevárosi Katolikus Kör október 15-én, (szombaton este tartotta •'elnökválasztó ülését Lágymányos utcai egyesületi helyiségének dísztermében, ahol a tagok igen nagy számban jelentek meg. Huszár Károly világi elnök megnyitójában a mai magyar helyzetről és a felszabadulást váró Felvidékről emlékezett meg, majd a nyűgei lomba vonuló Bitter Illés apátnak, a kör alapitójának működését méltatta. Igazi szerzetesi lelkűiét és búzgóság jellemezte. ö tette fogalommá az emericánás gondolatot s mentette át a szentimrei eszményt a mai magyar életbe. A kör hálából örökös díszelnökévé választotta s elhatározta, hogy minden évben névnapján gyűlésen emlékezik meg róla. Bitter ülés meghatottan köszönte meg az üdvözléseket, majd vázolta a kör megalakulásának körülményeit. A tisztújitás során Huszár Károly javaslatára Farkas Alberik cisztercirendi (pébánost egyházi elnökké, Kovács József ny. tábornokot ügyv. elnökké, Hadarics Vendel ciszt. igazgatót társelnökké választották meg egyhangú lelkesedéssel. Csepreghy 'Ferenc ny. ezredes, igazgató az alapszabálymódositó-javaslatot olvasta fel, amelyet elfogadott a gyűlés. Kovács József elnöki programbeszédében rámutatott arra, hogy látható és dolgozó katolikus frontra van szükség s Bitter ülés munkáját kívánja továbbvinni. Ülés után díszvacsora volt, amelyen Huszár Károly avatta fel Bitter ülés képét. Az üzempolitikai-bizottsóg megkezdi a fürdővárossal kapcsolatos kérdések tárgyalását A főváros fejlődésének jövőjét döntik el a most kezdődő tárgyalások szűk, hogy a főváros jobb jövőjéért való küzdelmünknek, a fürdőváros gondolatának minél tökéleteseb megvalósításáért való önzetlen harcunknak meg is lesz az eredménye. Hol vásároljunk A Zsitvay Tibor vezetése alatt müködö üzem- politikai bizottság működésének legközelebbi programja a főváros gyógyfürdőinek és gyógyforrásainak vizsgálata. Már elkészült a terjedelmes előterjesztés ebben az ügyben és a költségvetés letárgyalása után az üzempolitikai bizottság Zsitvay Tibor elnöklésével hozzákezd az új üzemvizsgálathoz. Harminchárom kérdő- pontot állítottak fel a helyzet megismeréséhez és az adatok szolgáltatásához, ügy a fürdők és gyógyforrások vezetősége, mint az illetékes ügyosztály bőséges adatokat bocsát az üzempolitikai bizottság rendelkezésére. Történelmi visszapillantást nyújt a főváros jelentése a fővárosi fürdők létesítésének, illetve megszerzésének körülményeire, az időközben végrehajtott átalakításokra. Ebből a bizottság tagjai teljes, világos képet kapnak arról, milyen előzmények után jutottak a főváros tulajdonában levő fürdők mai állapotukba Ismertetik a fürdő- és forrásvállalatokba befektetett tőkéket és a vállalatok mai értékét. Ismertetik a főváros forráskutató tevékenységének történetét és mai állását. Közlik a bizottsággal a gyógyforrások gyógyértékét, összetételét. Részletes, kimerítő jelentést terjesztenek elő a főváros fürdöfejlesztö tevékenységének eredményeiről és a Budapest területén levő magán- fürdőkkel való együttműködésről. Kiemelik a fürdőik és gyógyforrások idegenforgalmi jelentőségét és szociális jelentőségét is. Ismertetik, milyen kapcsolatban vannak a gyógyfürdők a különböző betegsegélyzö intézményekkel, kórházakkal. Külön fejezetet alkot a fürdöfejlesztési feladatok és célkitűzések jövö terveinek ismertetése. Ennek keretében ki terjeszkednek arra, szükség van-e további forráskutatásra, újabb fürdők vagy gyógyszállók építésére, a meglévők átalakítására, és fejlesztésére. A tabáni gyógyszálló problémája szintén szerepel az üzempolitikai bizottság elé kerülő javaslatban. Ismertetik a fürdőprepaganda eddigi tevékenységét és eredményeit. Ugyancsak külön fejezetet foglal él a fürdők éis gyógyforrások jövedelmezőségének feltárása és nemzetközi viszonylatban való összehasonlítása. Kiterjeszkednek arra is, lehetséges-e a mai ikörülmények és a jövö kilátások mellett e jövedelmek fokozása. A legnagyobb érdeklődésre tarthat , számot az üzempoüitilkai táizott- ságnak határozata abban a kérdésben, vájjon helyes-e a gyógyfürdők és a kapcsolatos intézmények további |köz,sé|gi -kezelésben itartáisa. Köztudomású ugyanis, hogy a múltban igen sokszor merült fel az a gondolat, hogy ezeket az intézményeket bérbeadás, vagy eladás útján magánkézbe kellene adni. Bőségesen foglalkoznak majd az Ásványvízüzem helyzetével is. Amellett kitér jeszkednak az esetleges szükséges szervezeti vá/ltozásokHa, 'az ügyvitel egyszerűsítésére, gazdaságosabbá tételére és bőségesen foglalkoznak maja a gyógyforrások és gyógyfürdők alkalmazottainak helyzetével is. Az üzempolitikai bizottság tárgyalásai elé nagy érdeklődéssel tekint a budai közönség. Ez természetes is; azok a problémák kerülnek ezúttal döntésre, amelyek évtizedek óta izgatják a közvéleményt. A fürdőváros sorsa, a budai fürdők és gyógyforrások jövője felett dönt a bizottság, csupa olyan probléma felett, amelyeknek helyes irányban való eldöntése nemcsak budai, vagy fővárosi jelentőségű kérdés, hanem rendkívül fontos gazdasági érdeke az egész országnak is. A Budai Napló nagy érdeklődéssel tekint a bizottság tárgyalásai elé. A mi álláspontunk a most tárgyalásra kerülő problémákkal kapcsolatban nem vitatható: meg kell ragadni végre az alkalmat, hogy teljes pompájában napvilágra kerüljön minden olyan érték, amely Budapestet a vüág legelső fürdővárosává predesztinálja. Hivatkozunk itt arra a lelkes harcra, amelyet Pávai Vájná Ferenc, a világhírű tudós folytat lankadatlan erővel a budai források érdekében; ez a küzdelem nem maradhat eredménytelen. Nem lehet, nem szabad, hogy az a roppant érték, amelyet a már feltárt és még feltáratlan források jelentenek, veszendőbe menjen. Úgy tudjuk, a bizottság, illetve a főváros álláspontja nem egyezik azzal a felfogással, amelynek célja a budai föld mélyén levő erők és értékek felszínrehozatala és a nemzeti érdekeknek legteljesebb mértékben való szolgálatába állítása. A Budai Napló fokózott figyelemmel fogja kísérni a bizottság tárgyalásait és hisza pesti Mar git~Giüfönéi ______________Gridiv at-cikkeket ING SPECIALISTA SCHWARCZ Lridivcit £>., Szén/ István-lcörut 8, Különlegességeit Teleton: 127—703. Ezüstáruit hömváFbéla ezüstmflves I készít, javít, ezüstöz, becserél. V., Pannonla-u. 6.t A Vicszinh z m a Hét Könyvei-■TB Ti -wr KÖNYVKEREKEDÉS JL V.j Szent Islváa-körui t>. Az összes magyar és külföldi újdonságok, nyelvkönyvek Selymet, szövetet ip g s * selyem és Belvárosi n.vó, olcsó ár *-^*’** szövet V. Szt. István kamt J3. különlegességeit Visegrádi utcai villamosmegálló Sportúrukat Gyárfás sport Tenisz- és sportáru szaküzlet V., Pozsonyi M ut 19. (Phönix-u. sarok) Telefon : 123-601. I! Kávét Legjobb minőségben, legolcsóbban „COSTARIKAI“ kivé és tea szakilzletben, V., Pozsonyl-ut 3. szám. Kárpitos Agyaiból rekamiét csinálunk; Nagy kárpitos-javítóműhely, függönyözés MAGAS NÍVÓ, OLCSÓ ÁRAK SCHEICHER kárpitos, V., Fáik Miksa-u. 26. Telefonáljon : 110—896. | Versényi úri- és női áivatüzlete ik£i&7/55. MÉG EG\ SZER: Utazás a Balatonnál Irta: MEDVEY LAJOS G e g u s Dániel úrnak meleg kézszorítáio- mat küldöm ismeretlenül innét, az írógépem mellöl! A Budai Napló október 13-iki számában válaszolt nekem a balatoni viszonyokról írott cikkemre és személyemben is megemlített, hát kénytelen vagyak erre szintén válaszolni. En- ] nek pedig éppen úgy örülök, mint az első alkalommal, melrt módomban van a Balatonnal foglalkozni a nyilvánosság előtt — amiért az előzékeny szerkesztőségnek hálás köszönetem jár — és amire éppen üyenkor, idény után, van a legnagyobb szükség. Leszögezhetem lojálisán, hogy Gegus Dániel úrral a célt illetőleg teljesen egy nyomon járunk. Szeretjük a Balatont régtől és nagyon el kívánnánk 'érni, hogy ott minél gyorsabban minél tökéletesebb legyen minden. Engedje meg a kedves cikkíró úr mégis, hogy ebből a mondatából „az én Lellém néhány év alatt Hamupipőkéből Tündér Ilonává fejlődött“, a magam szerény igazát hámozzam ki. Szeptember 15-óki cikkéből is a Balaton iránt való nagy szeretet áradt ki, de valahogyan egy-két mondata talán pillanatnyi elkeseredés szülötte volt. Kerülni .kívánom la vitát, azért nem idézem ezeket,, csak kérem, „ne haragudjék; ha én is védekezem“. Nem tudom lazonban elmulasztani taz ál- kaimat, hogy ne kövessem példáját és ugyanolyan tisztes célzattal, mint ö tette, én is rá ne mutassak egynéhány sürgősen orvoslandó hibára. Szerény nézetem szerint a Balatonnak egyik legfontosabb megoldatlan, vagy rosszul megoldott kérdése: a fásítás. Az árnyék. Az ózondús levegő. Fásítani elsősorban az összes közlekedési vonalakat kellene, beleértve a kiránduló utakat is. Ez igen sok helyen, sajnos, nem történt még meg, ahol pedig megtörtént, többnyire rosszul történt. Mi ennek az oka? És hogyan lehetne rajta sürgősen segíteni? Belterületeken az utak többnyire szükek és végleges szabályozási tervek még mindig nincsenek. Az első azt okozza, hogy az utakon nincs hely a fák számára, mert ott villamos és telefonvezetékek is futnak. A másik lehetetlenné teszi a pénzbe nem kerülő és igen sürgősen keresztülviendö segítséget: kötelezni a telektulajdonosokat, hogy végleges kerítésvonaluktól számított 2 méter távolságban árnyékadó, nemes fákat ültessenek. rt A 2 méter azért szükséges, hogy a villa-1 nuoshuzalokkal lehetőleg ne kerüljünk túlságos összeütközésbe. A BIB-nek viszont kertészkülönítményt kellene szerveznie, mely állandóan járja körül a Balatont és mindenütt szakszerűen és a maga idejében végezze el a szükséges ritkításokat. amiket a villamosvezetékek kívánnak. Ma ezt mindenütt napszámosok végzik, a legdurvább módon és így sok helyrehozhatatlan kárt okoznak. A költségeket viseljék a villanytelepek. A fanemek megválasztását a Kertészeti Tanintézetnek kellene elintéznie. Utóbbi jéyek- ben a Balaton mentén már elég sok fásítási kísérlet történt. 'Sajnos, többnyire nyárfákat és jegenyéket ültettek, mást alig látni. Ez nemcsak azért baj, mert nélkülöz min-, den ízlést és változatosságot, de más okokból is. A nyárfélék termése május—júniusban rendkívül kellemetlen, tüdőre és szemre elviselhetetlen, nagymennyiségű szemetet termel. Szóval sikeresen segít agyonütni a legjobb elöidényt. a gyümölcsösöket elárasztja különféle élösdivel, melyek a nyárféléket különösen kedvelik. Az Összefüggő jegenyesorokkal pedig tönkret,eszik a szabad kilátást. Ilyenek ültetését egyenesen el kellene tiltani, a meglevőket ki kell fokozatosan pusztítani. Árnyékot a jegenyék úgysem adnak megfelelőt, -ellenben a közelükben levő egyéb lombosfák fejlődését károsan befolyásolják. Az almádi Széchenyi sétányon a szép diófák emiatt pusztultak el, mert azok a sűrűséget nem bírják. Most nincs árnyék. Szerintem még egy fontos érv kívánja a nyárfélék 'mellőzését. ' Ezek már a 'legkisebb szélfúvásnál olyan félelmesen suhognak, zúgnak, hogy a városi vendégeket leghatározottabban idegesítik, elijesztik és .hazakergetik, még akkor is, ha csak két napig is szellős, borús az idő. A tihanyi Sport Szálló környéke mintául szolgálhat, miként kell ízlésesen és célszerűen parkot telepíteni. Megfigyelésem szerint az acer-félék a mi partunkon nem nagyon mennek, ellenben a platánok nagyszerűen. Vadgesztenye sem boldogul mindenütt. Hangsúlyozom tehát, sürgősen meg kell iáUapítíani (mindazon fafél esógeket szakszerűen, amelyek odavalók és minél változatosabban ültetni. Persze — váltogatva — fenyőket is. Néhol a déli parton elrettentő fenyveseket ültettek; zsúfoltak, egyformák; -ez r.e nem célszerű, se nem szép. A kiránduló vonalak árnyékáról már beszélni sem merek. Két éve például építettek egy szép utat a Horthy kilátóhoz, melynek nincs gyalogösvénye, bokáig ér a por és egyetlen asenevíise fát bem ültettek (mellé! Elz (bizony kétségbeejtő! Padok?... No, ez már túlságosan sok lenné! Az út végső szakasza kedves kis erdei út A 25 éves Horváth Géza X X* üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. —] ’ II.. Csalogány u(ca 50. Telefon : 367—3T0. volna.. . Gyalogosok számára. De ha az autós megfizet 50, mondd ötven fillért, felhajthat rajt; a toronyig. Akkor lazután a (gyalogosok néz-» hetik, hova ugráljanak, mert az út egy kocsinyomnak is igen szűkén elég. Persze az út állapotát is igen kedvezően befolyásolják az Uyen kapaszkodó autók! A torony körül sivár kietlenség. Ide persze nem lehet mindent elültetni, hogy a küátást el ne vegye, de elvégre azért vannak kertészszakemberek. (Már akik a tanintézetet végezték, nem pedig a füzfaiskolát.) Nincs pénz, mondják erre. Ez igaz. De hogy egy újonnan épített, több kilóméter hosszú, különleges balatoni érdekeket szolgáló út mellé miért nem tesznek fát, amikor más közutak mellé viszont ültetnek, ezt nem veszi be a polgári agyam. És kíváncsi volnék tudni, a költségeket hány százalékkal növelte volna? Vagy megbíztak volna egy elsőrendű kertészszakembert, irányítsa a , balatonmenti faültetéseket, -legalább alapelveiben. Mibe Ikerült volna ez vájjon? Számíthatott volna-e az a 3—4 ezer pengő, amit ez kitesz? De arról is meg vagyok győződve, hogy akadtak volna lelkes ingyenmunkaerök is e célra. Lendl Adolfok és társaik, elismert kitűnőségek. De erre kellene pénznek is lennie! Csak fel kellene ismerni az ügy fontosságát. És felismerni, hegy séta- útra nem szabad az autót ráengedni. Ez nem kerül pénzbe! A közigazgatás elé a Balaton mellett a legnagyobb feladatok merednek. Éppen, mert kevés a hozzáértés, kevés a pénz és sok a kívánalom. Ezekre a feladatokra tehát átlagos, vagy pláne gyenge erők nem elegendők. Nagy a kockázat, sokat kell kívánni is. Ki kell hát választani az országos átlagban legkiválóbb minősítésű erőket és bizonyos balatoni pozíciókra csak ilyen legikiválóbb minősítésű tisztvselöket szabad helyezni, vagy választani. Ezeknek adjanak magasabb javadalmazást és tágas hatáskört; ez a befektetés igen gyorsan nemcsak erkölcsi, de anyagi kamatait is meghozza a növekvő jólétben és forgalomban. Vándorelöadásdkat kellene rendszeresíteni, bemutatásokat, hogy a helyi lakósokat ízlésben és igények megértésében kitanítsák. Ennek szintéin óriási fontossága lenne. Sok hozzá nem értő ember hiába tesz meg akármit, amit ő lát jónak, annak nincs meg az eredménye, mert nem ért hozzá. Mondjunk egy egyszerű pé$i dát: kifesteti a szobáit, jó falusi ízléstelenséggel, városi embernek elriasztó módon. Ugyanazért a pénzért ezt helyesen is elvégezhetné. Fel kellene kutatni a helyi viseletek divatból rég eltűnt emlékeit és megértetni a lakossággal, hogy nemzeti, szépészeti idegenforgalmi és gazdasági szempontból mennyi előnyt jelent az azokhoz való visszatérés. Aratóbálokat, szüreti mulatságokat kellene rendezni, a fürdövendé-1 gek bevonásával. Megengedni, hogy egy-jegy jókörletü pincetulajdonos idényenként két— háromszor borfogyasztás mulatságot rendezhessen. Cigánnyal persze, és nem 1 néger nye- kergéssel. Hogyan vinné ez a többit is maga- után! Az anyagi előny megtenné a hatást a környezetre is. Külön jelzésekkel ’keltene ellátni mindazokat a nyaraltatókat, akik azt kérik és megfelelnek bizonyos követelményeknek. Szóval: márkázni a kiadó lakásokat. Nem helybeliek révén hanem abszolút igazságos, vándorbizottságok útján. Az érdekelteik még a költségeket is megfizetnék, csak ne legyen sok. (Lehetne az termjásjzetben (is, {ja bizottság kitapasztalná az ágyat és a kcsztot is a valóságban.) Több kategóriát kellene felállítani. Sok zavarnak és bosszúságnak venné ez elejét. A márkázott helyek jegyzéke a pályaudvarokon kifüggesztendő volna, hogy a hordárok aknamunkáját lehetőleg letörje. Azok ugyanis nem a jő helyet ajánlják, hanem azt, amelyik borravalóval tömi őket. A végén szabad legyen megkérnem a tekintetes Szerkesztőséget és az olvasókat egyaránt: mondjuk ki, hegy a Balaton is Budán van és foglalkozzunk a jövőben vele ‘aszerint. Ez nem is ráfogás, hanem igaz. Köszönet Gegus Dánielnek érte, hogy ezt felfedezte1! Budai kávéházak REGENT Caf é-Restaurant II. Keleti Károly-u. 1. Tulajdonos: Bock Lajos Telefon: 153—326 Buda legszebb kávéháza A megnagyob- és atala. itott zban uZclTTBlI Csorba Gyula és cigányzenekaraaMiM SZEPLAKY PIRI és MALCSINER BÉLA a RÓZSADOMBI ZSIGMOND Lrbam Tabán Bar, Dancing, Kávéház 1. Döbrentei tér 6. A MAGYAR VILÁG kít£hízban Sztáray Márton énekel A DÉCIVASLT KAV£hAZBAK közismerten kitűnő konyßa Filléres Cll Á ciiáruK hibátlan müse- 1., Endresz György tér ö. Telefon: 367—604. *yem harisnya P.0‘98 Puplinette férfiing P.2-9 8J
