Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-10-13 / 41. szám
36. évfolyam Budapest, 1938. október 13 41. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÄG SZERKESZTI: BÉLA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II., BEM JÓZSEF*UTCA 7. T.: 150*296 ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Ezekben az aggodalmasán boldog napok- bari,, amikor a történelem szekere minden autó- világrekordot megszégyenítő gyorsasággal száguld előre, hogy országhatárokat és sorompókat legázolva, elvigyen bennünket az Igazság és Becsület birodalmába, akadozik a toll az újságíró kezében. Ami tegnap volt, az mára már megváltozott és ami ma van, az holnapra már a múlté lesz. A nagy száguldásban, az események közt való rohamos elsuhanásban, pillanat- róL-pillanatra változik a táj képe: most Ipoly ság és Sátoraljaújhely határtalan boldogságának hangjait hozza felénk a mosolygó októberi szellő, vájjon, hol leszünk, hová érkezünk holnap, holnapután? . . . A boldogság olyan, ritka ajándék, amelyet nagyon, nagyon meg kell becsülni. Húsz évi boldogtalanság után könnybeborult szemmel hallotta minden magyar a lelkesedésnek artiku- látlanul boldog sikolyait, melyeket a rádió hozott feléje az Ipolysági „Massarykrtérről“. Szinte kedvünk lenne megállítani a robogó iramot: álljunk meg, ne siessünk, hiszen olyan rég non volt örömünk, annyira ismeretlen számunkra a boldogság, hogy meg kellene rögzíteni ezeket az elírandó pillanatokat, kiélvezni, fokozatosan szürcsöhn, mint a sivatagban szomjúságtól kifulladó atr oázis életmentő forrásvizének hús cseppjeit. De nem: sissünk, menjünk tovább, tovább, előre, nem érünk rá megállani, amíg a „Mindent vissza“ végállomásáig el nem jutottunk. Budapest, a megnagyobbodó ország fővárosa lelkendezve, könnyes szemmel ül a rádió mellett, az utcán pedig az újságokat kapkodja ki a rikkancsok kezéből. Nem tud betelni az ese-} menyekkel. Idegei nem bírják el a „csigalassúságot“, amely minden rohanás melíét is messze elmarad türelmetlen vágyakozásának sürgető tempója mögött. A húszéves rabságot csak kibírtuk valahogyan,, de az utolsó órákat már nagyon nehéz idegekkel bírni. A Felvidék magyarságának minden gondolata, reménységének minden, ragyogó -álma Buda felé repül. A budai vár millió szabadulásra váró rabmagyar vágyódásának középpontja: most Is szimbóluma a magyar egységnek, mint ahogy évszázadokon át mindig az volt. „Él magyar, áll Buda még“, zengte a költő. „Évszázadok vérzivatarja közt rongált Budának tornyai állanak“ hirdette Berzsenyi: igen, Buda tornyai állanak és várják tússzá a magyarokat, akiket a vakság és gonoszság elszakított e tornyoktól. De pillanatok kérdése csupán és ismét ott lesznek a tornyok körül, amelyek 'felett ma még csak álmaik könnyű felhője lebeg. Ezek a tornyok nemcsak kövekből épültek, hanem telkekből is. Emberekből, kiket a Sors arra rendelt, hogy fényük messzire világítson, beragyogva azokot a területeket is, amelyek Ipolyságon és Sátoraljaújhelyen túl most repeső reménykedéssel tekintenek m legelső magyar ember, nagybányai Horthy Miklós fenkölt alakja felé. Az ő személye, a budai várpalota jelenti a boldogságot, az egységet, felszabadulást a leomló határok mögött sorakozó magyar milliók számára. Buda nagy feladatra készül. Uj hivatására. I nagyobb, boldogabb Magyarország fővárosának szent hivatására. A főváros egyetemes érdeke az óbudai Hegyvidék fejlesztése Hűül Károly dr. és Schuler Dezső alpolgármester beszéde az Újlaki Hegyvidéki Egyesület ünnepi vacsoráján A főváros vezetősége az utóbbi időben, különösen a inagy szabású városrendezési terv keretébein, élénkebb érdeklődést mutatott a budai részek fejlesztése iránt. Régi ígéretek teljeseditek és az újlaki Hegyvidék nem egy hogos kívánsága vált valóra. Csak nemrégiben indult meg a 29-es autóbusz, hogy lehetővé tegye a budai részek közvetlen kapcsolatát a pe9ti oldallal és nagyszabású útépítések tanúskodnak amellett, hogy a főváros komoly elhatározással vette kéziébe a budai részek jövő fejlesztésének biztosítását. Az illetékes helyekről megnyilvánuló ez a jóindulat indította airra az Újlaki Hegyvidéki Egyesületet, Iho'gy nagyszabású társaslalkoma keretében fejezze ki köszönetét Szendy Károly polgár- mesternek 'és mindazoknak, akik közreműködtek Óbuda jövő kialakulásának munkájában. Szendy Károly polgármester örömmel helyezte kilátásba, hogy megjelenik az összejövetelen, közben azonban másirányú rendkívüli fontos elfoglaltsága miatt kénytelen volt magát táviratban kimentem. Megbízásából és képviseletében Schuler Dezső alpolgármester jött el .és vele együtt Kempelen Ágoston tanácsnok, Viola Rezső, Medgyessy Iván műszaki főtanácsosok, vitéz Magyar Győző, a Csatárka út tervezője és mások. Ott volt még: . dr. Hanthy-Haidekker János kerületi elöljáró, dr. Kadic Ottokár egyetemi tanár, Lugmayer József dr. kommányfőfanácsos, Boros Ernő egészségügyi főtanácsos és felesége. Lázár Ottó jogügyi főtanácsos, Kun Árpád ny. polgármester és felesége, Pálfi Lajos dr. újlaki plébános, Zsigmond Imre főtanácsos, Sik Elemér és családja, Katona Gyuláné, Szigeth Gábor, a gázgyár igazgatója, Bede József dr. rendörfötaná- csos, Bánsághy György inendörföfelügyelő, Vass Hüttl Károly dr. a távirat elküldése után ismertette az egyesületnek azokat a oéljait, amelyeket ezelőtt 10 esztendővel tűzött maga elé és amelyeket most már lépésröklépésre el is ért. Az egyesületet a hegyvidék érdekében folytatott harcában sohasem vezette Lokálpatriotizmus, hiszen maga Szendy Károly polgármester mutatott rá több Ízben arra, hogy a hegyvidék fejlesztése nemcsak budai, hanem egyetemes fővárosi érdek. A polgármester a Hegyvidéket rendkívül egészséges és tiszta levegője miatt Budapest tüdejének nevezte el. Hangsúlyozza, hogy az újlaki Hegyvidék nem külterület többé, hatalmas tranzverzális útja megvalósulóban, egyéb útjai is épülnek. A 29-es autóbusz megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak és igy megvan minden reménysége arra, hogy a vonalat továbbfejlesztik és ezzel meigteSchuler Dezső alpolgármester állott fel ezután szóláerai. ö is az ország sorsdöntő kérdéseire utalt. E pillanatban ezeknek iá hatása alatt áll minden igaz magyar és ha kell, életét is kész áldozni a haza javáért, az ország feltámasztásáért. Kimenti Szendy Károly polgármestert, aki azért nem jöhetett el, mert éppen, ebben az időpontban fontos ügyekben előkelő lengyel vendégekkel tárgyalt. Örömmel jött el a polgármester képviseletében. öt, miint a szociális ügyosztály vezetőjét a város szivének nevezik — mondta. Biztosítja a hegyvidékieket, hogy minden óhajtásuk ezen a jó szivén megy keresztül. Ismeri jól a Hegyvidék problémáit és készséggel mondja ki a megnyugtató szavakat, hogy mihelyt megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésére, egész leikével azon lesz, hogy a hegyvidékiek nemes törekvéseit előbbre Béla MÁV főfelügyelő és felesége, Ekl Ferenc főmérnök, dr. Török László ny. min. tan., Wagner Levente és Oszusky István főmérnökök, Varsányi Endre tanár, dr. Elszász Oszkár, Lövy Imre, Beke Mózes, Telkessy Ivánné és családja, Szombathelyi Gyula, Kakuk József, Tatay Boldizsár, Szervey György iskola-igazgató, Brandstein Róbert, dr. Homolyai József, Kiss Ernő, László Zoltán, dr. Szedlák Rezső, Debreczeny Miklós, dr- Nádas Béla, Dersényi István, Bacher Antal és még igen sokan mások. Üdvözlő távirat a Kormányzóhoz Hüttl Károly fővárosi bizottsági tag elnöki megnyitójában megemlékezett a most folyó sorsdöntő komáromi tárgyalásokról és ezekkel kapcsolatban indítványozta, hogy az Újlaki Hegyvidéki Egyesület táviratban fejezze ki hódolatát Magyarország kormányzójának, vitéz• nagybányai Horthy Miklósnak. Egyhangú lelkesedéssel fogadták el iaz indítványt és a következő (táviratot intézték a kormányzóhoz: — Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója Öföméltósága kabinetiroda főnökének. Az Újlaki Hegyvidéki Egyesület és az újlaki hegyvidéki társadalom a magyar feltámadás hajnalán mélységes hódolatát fejezi ki Kormányzó Urunk ŐfÖméltóságának és mély tisztelettel kériük Excel- lenciádat, hogy mélységes hódolatunkat Kormányzó Urunk Őf Öméltóságának jelenteni kegyeskedjék, dr. Hüttl Károly elnök. dr. Baross Ernő társelnök. remiik, az 5-ös autóbusz pasaréti végállomása révén, a közvetlen kapcsolatot a pesti oldallal. Mindezért mélységes háláját fejezi ki az egyesület a főváros vezetőségének. Örömmel üdvözli a polgármester képviselőjét, Schuler Dezső alpolgármestert. Úgy érzi azonban, szemrehányást Kapna a hegyvidékiektől, ha ezt az alkalmat nem használná fel arra, hogy ikülcfiösen. most, a költségvetési tárgyalás küszöbén, ne tegye szóvá azokat a kívánságokat, amelyek még teljesítésüket várják. így sürgősen meg kell építeni a gugger- hegyi vízmedencét, meg kei oldani az évek óta vajúdó iskolakérdést, nagy szükség van rendőrőrszobára is. Postahivatal is kell és halaszthatatlanul folytatni kelt a Csatárka út kiépítését. Végül ai sajtó jelenlévő képviselőinek őszinte köszönetét mondott. vigye és függő kérdéseiket sikeresen megoldja. Boross Jenő dr. egészségügyi főtanácsos, a Hegyvidék egészségügyi jelentőségét hangsúlyozta. Igen jó hatással van ez a levegő a gyermekek csontszenvezetónek megerősítésére, a vérszegényekre. Budának ezen a környékén nincsen angolkóros gyermek és alig akad tuberkulotikus beteg. Minden propaganda, amely ennek a vidéknek fejlesztése érdekében történik, egyetemes fővárosi, sőt országos érdeket szolgál. Kadic Ottokár egyetemi magántanár a barlangok jelentőségéről szólt. Ha Budapestet szeretik fürdővárosnak nevezni, ö munkáiban, közleményeiben és felszólalásaiban mindig barlangvárosnak nevezi Budapestet. A budai barlangok:' a Szent István barlang, a Várhegyi barlang, a Pál- völgyi barlang és a Szemlöhegyi barlang valamennyien elsőrendű látványosságai Budának. Hanthy-Haidekker János dr. kerületi elöljáró derültség közepette jelenti ki, hogy kénytelen Hiittl Károlyt leleplezni. Hüttl Károly folyton azt hangoztatja, hogy mindaz, ami eddig a Hegyvidék érdekében történt, a főváros érdeme, a fővárosnak Jár érte köszönet. Ez kétségtelenül igy is van. Utalnia kell azonban arra, hogy az érdem legfőbb része mégis Hüttl Károly illeti, aki évek hosszú sora óta fáradhatatlanul, sokszor magánügyeit félretéve, verekedett, harcolt, hogy a Hegyvidék lépésröl-lépésre megkapja azt, ami joggal megilleti. Köszönettel adózik azoknak is, akik Hüttl Károly munkásságát olyan készséggel honorálták, különösen Kempelen Ágoston és Király Kálmán tanácsnokoknak és Viola Rezső műszaki főtanácsosnak. Viola Rezső beszédében elmondta, hogy mindig szeretettel dolgozott Óbudáért. Ennek igyekezett tanú jelét adni akkor is, amikor ugyanezen a helyen nemrégiben élőszóval ismertette azokat a problémákat, amelyek a budai részek jövő kialakulás?.’ érdekében megoldásra várnak. Nagy súlyt vet a főváros Óbuda úthálózatának minél tökéletesebb és minél gyorsabb kiépítésére. Ebben a munkában nagy segítségére volt mindig és bizonyára az lesz a jövőben is Hüttl Károly. Ezzel a vacsora befejeződött és most már a szórakozásnak és társalgásnak engedték át magukat a nagyszámban megjelent vendégek és helybeliek. Uj sírboltok a farkasréti és az óbudai temetőben A budai oldalon levő temetőkben aránylag kevés volt eddig a sírbolt. És sírboltnak való helyet is keveset jelölt meg a temető igazgatósága. Ezen most oly képen segítenek, hogy a farkasréti és az óbudai temetőkben, a Kerepesi temető mintájára, a temető szélén, a belső kerítés mentén, új sirbolthedyeket jelölnek ki. A farkasréi temetőben a belső részen levő köröndökön szintén megengedik sírboltok építését. A sírboltnak való helyeket hatvan évre adják bérbe. Egy-egy sírboltba hat koporsó elhelyezését engedélyezik. A főváros a farkasréti temetőben a sírboltokért, illetve a helyért két személy után 2500 pengőt, s amennyiben a területen több koporsót befogadó sírboltot építenek, a két koporsón felül minden továbbiért 1000 pengőt kér. A sírbolt körüli kertészeti munkákért 200 pengőt számit fel a főváros. Az óbudai temetőben kétszemélyes sirbolt- hely ára 1200 pengő. Minden további koporsó után 400 pengő a díj, a kertészeti rendezés dija 150 pengő. A ’farkasréti temető belső körönd- jein a kővel nem borítható, kertészeti kiképzésű sírboltok fölé legfeljebb másfélméter magas síremlék állítható. Nemrég készült el a farkasréti temetőben az új kápolna, az új ravatalozó épület és ezek kapcsán több sírbolt is. A főváros most megállapította ezeknek a sírboltoknak az árait, valamint az új szolgáltatások dijait. A kápolnáiban felállított ravatal 150 pengőbe kerül. Az I. számú ravatalozó épületben a ravatalozás dija 50—125 pengő, a II. számú helyiségben 5—20 pengő. Külső borításokért az esedékes dij fele fizetendő. A kápolnában a növénydiszités 30—60 pengő, a középső ravatalozó helyiségben 15—50 pengő, a többi termekben 6—25 pengő. A ha- raxLgozási dij a harang nagysága szerint 1, 2. 3 és 6 pengő, több harang használata esetén az összes harangok ára fizetendő. A külső haranglábon elhelyezett harang használatáért 2 pengőt számítanak fel. Gyászmiséknél a kafca- falk dija 30 pengő, a kápolna teljes vüágítása 5 pengő, félvilági tás 3 pengő, növénydiszités 25, és a kápolna fűtése 10 pengő. A farkasréti temetőben létesült új sírboltok százévi' használati díja fülkénként 2000 pengő. Amennyiben a sü-boltalapítő több fülkét kíván I egybekapcsolni, annyiszor fizet 2000 pengőt, Hüttl Károly dr. a Hegyvidék kívánság álról Scl&uler alpolgármester: MIHelyt meg les* a fedezet...
