Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-09-29 / 39. szám
1938. szeptember 29. Budai Napló 3 — Mielölt kelengyéjét beszerezné kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt népszerűvé vált Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4/b. (Pozsonyi útnál), hol a legkényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 Piperkovits Bátor, Sztankovits Szilárd Régi pestbudai rácmagyarok Rácmagyar volt a halhatatlan emlékű magyar honvédvértanú, Nemes Damjanich tábornok. Az volt a felesége is, mácsad nemes Csernovics Anná Ha, akinek őse, Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka telepítette le a hódoltság után Pestre-Bu- dára azokat a rácokat, akikkel emberséges testvéries magyarságban éltünk együtt. Közülük valók voltak a táblabirókornak nagyszerű magyar urai, a Partsetics, Csernovics, Vujevich, Kevermesi Thököly, Zákó, Vojnics, Matkovics urak. Közülük voltak a régi Pest-buda rác nevű, ma gyarlelkű főtisztviselői is, a Vaszilievicsek, Piper- kovitsok, a Magyarevicsek és a Sztárt kavicsok- „les, Vies” volt a nevük vége, de egy sem volt közöttük „Pecsovics”. Sztankovics Szilárddal halt meg az utolsó régivágású rác származású magyar úr, a régi tekintélyes Tanács eg) kori érdemes tagja. Az 1700-as évek elején a pesti városi tanácsi Protocottumokban mindenütt ott van a ,,Húrom Nemzet"-r$\ való kitétel. Magyar, német és rác polgárokból állott a régi Pest. A Tabán, a régi budai Rácferiály eltűnt. Idegen, gonosz politikai praktika tette ellenséggé a derék rácokat, akik, ha ellenségek voltak is, róluk rosszat csak a silány politika mondhatott és mondanak azok, akik nem verekedtek velük. Rác: Zerinvári gróf Zrinj Miklós óta évszázadokig nem gúnynév volt, aminek újabban hiszik. Mélységes és őszinte barátság volt a rác-magyar barátság. Egyeneslelkű, kemény, egyszerű erkölcsű nép vplt a rác mindig. Városunk históriájába írott becsületes rác nevük jut eszünkbe Piperkovits Bátor és Sztanlco vies Szilárd halála hetében. Bevilaqua Borsody Béla ht/aMet stzücs Megbízhatóságáról ismert ÓSUDÁN III-, Polgár-u. 13. Telefon: 162-765. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet tollgyfijtési és párnakészitési akciója Dr. Duriay Alajos tanácsnok, mint a XI. ;<er. Szentimrevárosi Vöröskereszt választmány elnöke felkéri Buda nemesszivű asszonyait és leányait, hogy a Magyar Vörös-kereszt Egylet tollgyüjtési és párnakészítési akciójáé lehetőségeikhez mérten teljes erejükből támogatni szíveskedjenek. Nem pénzt, hanem önzetlen, munkát és Hazafias lelkesedést kérnek: azit, hogy szedjék össze a házaknál a tollat, amit a hazafias célra a lakosság önként felajánlani lesz szives és varrjanak hozzávaló párnatokot (an,gint) és ■ huzatot. A nagy párna tokjának 65x80 cm nagyságúnak, a kispárna tokjának 50x75 cm nagyságúnak kell lennie, hogy azok az előírásnak megfeleljenek. A párnahuzatnak kissé nagyobbnak kell lenni, hogy a tolltok beleférjen. Minden baromfitól) elfogadható, legyen az esetleg kissé silányabb a szokottnál. Használt tollakat a szokásos módon kifözés, • vagy legalább napozás útján fertőtleníteni kell. Erősen hisszük és reméljük, hogy a megértő jóakarat és igazság a béke diadalát fogják eredményezni, s aggodalmaink nem válnak valóra. De súlyos mulasztás terhelne mindannyiunkat, ha magunkat a sorsra bizvai, a Magyar, Vörös-kereszt Egylet elsődleges feladatainak fontosságát éppen a mai történelmi időkben felelősségteljesen nem éreznénk át. lakásba praktikus vasbutorokat! Készíti: Hutter és Schrantz R.T. V., Vimos császár-ut 63. Telefon :I22—918. Mintalap ingyen A budai Dunapart rendezése egyik része a fürdőváros kialakításának Összefüggő parksávot keli létesíteni az északi és déli fürdőcsoportok között Lechner Jenő dr. nagyszerű tervei Bámulatos, hogy Budapest már évszázadok óta nem vált kiváltságos, közismert fürdővárossá, holott alig ismeretes még egy ilyen istenáldotta hely a kontinensen, ahol a kitűnő hatású gyógyvizeknek annyi különféle fajtája buzogna a föld mélyéből, pazarul kínálva a bennük rejlő gazdasági érlékeket a főváros közönségének." Ezeket mondja Lechner Jenő professzor,' a kiváló építőművész ,.Budapest városrendezési feladatairól" cinül, most megjelent, munkájában, amelyben nagyszerű városrendezési elgondolásait ismerteti. Azokat a kijelentéseket, amiket Lechner professzor tett, már nagyon sokszor és sok formában hallottuk és olvastuk. Az ő kijelentéséi azonban nem üres szavak, mert városrendező terveinek túlnyomó része szoros kapcsolatban van a fürdőváros-gondolatai. A tervek közül különösen azok tarthatnak számot érdeklődésünkre, amelyek Budára és igy a fürdővárosra vonatkoznak. Lechner professzor főképen á Dunapart rendezésével foglalkozik és a probléma megoldását három részre osztja: ia Gellert- és Rudas-fürdő közötti partszakasz átépítése, a Clark Ádám tér és a Várbazár rendezése, valamint a Batthyány tér és környékének szabályozósat az egyes állomások. A Gellért-rakpart fedett sétánya Háromévtizedes program a Gellert-, R-udas- és Szent Imre-fürdőknek sétánnyal való öszekötése a Gellérthegy tövében. Az erre vonatkozó tervek egész sora ismeretes a múltból. 1931-ben a közvélemény élénk érdeklődése mellett tervpályázat zajlott le, sajnos, nem illetékes, döntő jelentőségű tényezők rendezésében és nem felelős szakértők bírálata mellett. A tervpályázaton Lechner professzor is résztvett és ezt a tervét ismerteti. A terv szerint közvetlenül a hegy lábánál széles parksáv létesülne, külső szélén fedett sétánnyal, az alsó rakpart emelésével pedig és lépcsözetének felhasználásával a forgalmi igényeket is teljesen ki lehetne elégíteni. A sétány a Gellért lépcsövei, a Hungárai-forrásokkal és a közeljövőben kiépülő tabáni fürdör és szállóépületekkel, illetve azok parkjával közvetlen összefüggésbe kerülne, az Erzsébet-hidra irányuló forgalmat a Döbrentei téri park körül kanyarodva vezetnék. A terv részletesen és gondosan kidolgozza a Rudas-fürdő forrásainál gyógyulást kereső közönség igényeinek kielégítését és a forrásvíz palackozási munkájának kiszolgálását, úgy hogy az sem az utcai forgalmat, sem a sétáló közönséget nem, zavarja', sőt az érdekes üzemek felülről való szemlélését is lehetővé teszi. A parkterület emelendő lenne, hogy a sétáló közönség kilátását a parti forgalom ne akadályozza. A terrasz támfala a mai meglévő támfalakra épülhet. A hosszú sétány közepetáján kávéházi pavilion létesülne, széles kilátó-terrasszal. A Gellért-téren a sétány megfelelő architekto- nikus megoldást kapna a sziklakápolna teraszával. Le kellene bontani a Ferenc józsef-hid vám - épületeit, amelyek rontják a hid monumentális vonatait és csak forgalmi akadályul szolgálnak. A Gellért tér és az új hid közötti partszakasz kiépítése adva van. Itt a probléma inkább a hid magas feljárója mögötti terület kiépítési programjában rejlik. A Clark Ádám-tér átépítése A Clark Adóm tér rendezése rendkívül fontos feladat. A tér a túlzsúfolt Lánchíd forgalmát négy. főirányban szolgálja: az Alagúton át a Krisztinába, észak és dél felé a Fő utcán és Lánchíd utcán át, végül a Hunyadi János úton a Várba. A tér kiszélesítésének határt'szab egyrészt a Várhegy, másrészt pedig a hegyre felvezető út toetor- kolása és a teret a Dujiaparton határoló háztömbök. A kiszélesítés csak a part irányában történhetik, úgyhogy az oroszlánszobrok posztamensei' lennének a hidtorkolat kihangsúlyozott elemei. Az jgy nyert térség az Iparügyi Mirisztérium es a Közigazgatósági Bíróság épületei mellett levezető lépcsőkig terjedne. Ez a terrasz ai Duna felöl loggiás architektúrával lenne leszögezve. A tér terraszszerű kibővítése szükségessé tenné a hid alá búvó villamospálya lejtőjének lemélyítését, aminek semmi akadálya nines, mert a Lánchid-köztö! a Jégverem utcáig úgy sincs kocsiforgalom. Ma a gyalogforgalom az Ybl Miklós tértől folytonosságban megszakad a villamossínek átvezetése miatt és innen a hídfőig a sétány gyalogforgalma a villamossínek mögé szorul. A javasolt megoldással lehetővé válnék, a gyalogsétánynak teljes hosszában a partvonalra való áthelyezése. Felmerült az a. gondolat is; hogy a tér egész mélységében annyira kiszélesittessék, amennyire azt a tér Duna felőli szakasza meghatározza. Ez esetben kiszabadulna egyfelől a királyi kert támfalán lévő Lotz-féle magyar cimeres, hatalmas mozaikkép, másrészt az Ellipsz-sétányra felvezető kerti lépcsőzet. F.z az elrendezés azonban az Alagút monumentális kapuzatával hatásosan lezárt tér egységes és előkelő hatását hátrányosan mega Dunapart' képét mai romantikus összevisszaságában is tönkresilányitja. A Batthyány tértől északra egészen vigasztalan a Dunapart képe. Itt azonban nem a városrendi - zés hibás, hanem azok ai sivár, otromba épületek, amelyek ilyen tömegben talán sehol sem találhatók máshol a fővárosban. Ezeken a terveken kivfil- természetesen sok pesti városrendezési probléma megoldása is foglalkoztatja Lechner 'profeszort, aki minden egyes kérdést a legideálisabban old meg. Tanulmánya során meglehetősen szigorú kritikát mond még a Tabán lebontásával, valamint a Krisztinában tervezett diszfelvonulási úttal kapcsolatban és végül nagyon behatóan foglalkozik Óbuda újjáépítésével és a Via Anticával, amiről már a Budai Napló is részletesen beszámolt. Lechner professzor tervei a Dunapartot illetően mind ennek a, szinte a város kirakatát alkotó útvonalnak fontosságát bizonyítják — a fürdőváros szempontjából. El sem képzelhető ideálisába megoldás, mint egy megszakítás nélküli Pa/k> *'*" gig a Duna hosszában, a Horthy Miklós-lu-itól az új óbudai hídig. Ezen a kilóméterekre terjedő vonalon ma csak a Horthy Miklós-hid parkja, a Döbrentei téri park, a Batthyány tér parkja, a Margithidfö, Lukácsfürdő és Császárfürdő parkjai és két óbudai dumaparti park áll. A többinek kiépítése még a jövő feladata. Az óbudai városrendezési tervekben már szerepel az összefüggő parksáv a Duna hosszában, ellenben egyetlen szó említés sem töriént és tör ténik sehol a Margit rakpartról, erről a valóságos aszfaitsivatagról, amely mai állapotában, számba sem vehető közlekedésével, a legcsodálatosabb parkká képezhető ki, megteremtve így az összefüggő dumaparti park alapját. 6 Gero Sándor. Diáksapko 2’50 P felszerelve, előírásos tormákban Sotnoriai H-tiroly II., Margit korút 7. Úri- és nöidlvatúzlet Tel.: 358-154 Felülről lefelé folyik a Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly és felülről lefelé folyik a ,Duna is, mely- tehát a Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly vizeit is Pestbuda felé — lefelé — hömpölyögteti. Haza hömpölyögteti. • Lefelé folynak a kedves felvidéki vizek és a Felvidék izenetét hozzák Pestbudáxa. Egykor egyebet is ’hoztak, úgymint tutajokat, ,fezeken pedig tótokat és mindent, amit a Felvidék termett és amit a tót termelt. Testvérföld termette testvérföldnek; testvér a testvérnek. Budán az egykori Fazekas tér volt a Felvidék vizeiről Budára leereszkedő tót tutajosok kikötője. A Fazekas tér — ma Szilágyi Dezső tér — a felvidéki gölöncsérek, vagyis fazekasok piaci fertálya volt. Budai tót-magyar fertály volt Budai vének még jól emlékezhetnek rá, hogyan fordult az óriási tutaj az akkori, az 1890-es évek elején, még kiépítetlen budai part felé. Óriási fenyöszálakból állott a tutaj, fenyő- szál volt az evezője és fenyőszál volt rajta münden; tót a tutajos, aki ott állott a kormány- evező meőüett. A tutaj lábján agyaggal tapasztott talapzaton parázslóit a femyörakás, fölötte -a szolga- fán bogrács himbálta pohos hasát, amint a tutaj nekifordult a partnak. A tutaj orrán álló nyurga tót legény fenyöháncsból csavart háncskötelet dobott ki a partra és fehér halinanadrá- gos, bocskoros lábával maga is kiugrott. Rpz- szögekkel kivert tüszője mögül kirántott hosszú- nyelü csákánybaltájával cöveket vert a homokos partba és lebéklyózta a tutajt. A lompos- szörü fehér tót kuvaszkutya — bizonyára Hadaj nevezetű — vígan csaholva köszöntötte a budai magyar kollégákat. Tótul köszöntötte. A tutaj közepén levő kalyibából kibújt két derék rác Misó és Janó. A parton már ott vár- i ták a tutajt a rakodótótok. A tutaj hozzákezdett, hogy felvidéki kincseit Budára ontsa. Szálfa, rönkfa, zsindely, csizmadiának való faszeg, juhtúró, vagyis tótul brinza, apró, savany- kás, borízű' „tót alma", aszaltkörte, juhsajt fabödönökben, fenyőmadár, a gömöri és szepesi hutákból a Végig szekéren furmányozott meczen- zéfi és krómpachi hámoros kovácsolású szekér- tengely, kerékabroncs, ásó, kapa; kasza; rúd vas; fazék, tarka bögre, qsupor, virágos pajraazfr- tányér, füzfakosár, furulya, hutaüveg és hutapalack és hutapohár, krumpli és a zsendicze nevezetű pompás savanyútej, cserépfazekakban áfonya és szárított gomba, borókából főtt „fenyő- víz“, vagyis „borovicska“, fekete mázas korsó, tót „Masánszky alma", méz, csetneki csipke, boksában pirított faszén, teknő, sütölapát, uborkagyaiú, szita, áfonyabor, hullajtott szarvas- aggancs; mindaz, amivel a magyar Felvidék erdői táplálták a tótokat és általuk ellátták Budát. Utazóalkalmatosság is volt a tót tutaj. Egy szál bontócsákánnyal a vállán jött a gömöri és nógrádi tót. Ök bontották le a régi házakat, hogy a helyükbe felépülő új város épületallványain ók hordják a téglát és keverjék a vakolatot. Jöttek a mindig mosolygóképü „oblokár“- ck, az ablakostótok és a „drotár“-ok, a drótos- tótok, a ,,vozár‘-ok, a vasastótok. És jöttek a gyolcsosok, a Felvidék nemes takácsvásznaval. „Áblákót csinanyi, áblákót!“ — és .»Drótoznyi, fótoznyi tesik!“ — így zengett kiáltásuk. Az utca kiabáló vándormesterei voltak. Az összegyűjtött kis pénz ment haza a kis havas tót falvakba és télirevaló kenyérke lett belőle. Az Alföldből élt a tót, ha részesaratónak jött le. A Duna hozta őket a tutajon, mert a víz lefelé folyik és a víz kötötte össze ezeréves egységbe Trencsént, Nyitrát, Garamszentkeresztet Budával. Tótot és magyart kötött össze. És jöttek Budára kenyeret keresni a Pilis jobbágyivadékai, egykor a Pálosok rengetegeinek favágó, szénégető népei. Tótok voltak a pasaréti régi téglagyár téglaégetői. Aki közülük megtollasodott, telket árendált a Rózsadombon, lett belőle tejesmajoros. A leánya elszegődött cselédnek a budai családokhoz. Szerettük a tótot. Nem igaz, hogy csúf név volt a „tót“, mert „atyafik fiának“ hívtuk őket, amikor ,,tót atyafi“ volt a nevük. Jókai, Mikszáth és Krúdy tolla irta bele őket a szívünkbe, hiszen ott voltak ök a Rákóczi és Görgey zászlói alatt. A branyiszkói tót honvédek dalát máig éneklik a Gyetva völgyeiben, mert a Garam és az Ipoly máig lefelé folyik és a szív is odahúz. Nemzeti öndllüsl/dsl /flap támogatásával II., Marglt-lclirut 43. alatt = iskolakönyvek «. i.koia- könyv és paplrkereskedésl nyitottam. I saorak nagy vtln—tokban VITÉZY CdSZCÚ Teleion 167-742. ||||||H|||||IIHIIIIIIIIIIimillHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII= A nyerési vágy, a játékláz öádök óta lakozik az emberekben, azt kiirtani nem lehet; sokan játszanak a lóversenyen, ügetöversenyen, sokan tőzsdéznek, sokan kártyáznák kisebb-nagyobb összegekben, sokan fogadnak különböző dolgokra, mindent főleg azért, hogy j nyerjenek.. Ezekkel szemben — kétségtelenül megállapít ható, — hogy nem kötsé- ges passzió, nem ártalmas szenvedély az osztálysorsját/dk, hanem sok előnye és hasznossága mellett fejleszti, fokozza a hitet és reményt. Tanácsos- is minden egyes embernek, hogy nem csüggedni, hanem az alkalmat, a szerencsét keresni kelt. Viszonyaihoz képest iápróbálhajta a „szerencséjét" mindenki a m. tör. osztálysorsjátékon. 3Iá, 7, 14 vagy 28 pengőéit okos és célszerű' sorsjegyet venni. Lehetséges, hogy ezáltal egyszerre gazdag és gondtalan lesz. Nem biztos.... de megvan az előfeltétel!... A jó érzés, meg a remény azonban fél tétlenül biztos! Uj sorsjáték — uj reménység! A húzások már október 15-én kezdődnek változtatná. Ha nem lenne feltétlenül szükséges, a hogy a Clark Ádám tér déli oldala épúgy ház- t tömbbel legyen határaival, mint az északi, felmerülhetne a kérdés, vájjon ne kívánjuk-e az Ybl E Miklós térig terjedő Háztömbök teljes eltávolításai, 2 'hogy megnyissuk a Várkert egész panorámáját. - Azonban ennek a sokat hangoztatott kívánságnak t ellentmond az, hogy a Fiume-szálló háztömbje szerencsésen határolja ezt a térséget, amelyet délről az Ybl-kioszk határol, közrefogva a Várbazár 1 pompás architektúrájú lépcsöfeljáróját, amely * európai viszonylatban is elsőrendű építőművészed * megoldás és méltán lehetne büszkesége a főváros- ' nak.’ Kár, hogy a lépcsőzet vasráccsal van elzárva és hogy az alsó park nem szolgál közcélt. A Várbazár beüvegezett és szobrászmíiterme- 1 kül használt helyiségeit nyitott loggiákká kellene 1 átalakítani, amelyeknek hatalmas, keresztboltoza- 1 tos csarnokaiban a firenzei Loggia dei Lanzihoz hasónló módon kiváló szobrászati alkotásokat le- ■ hetne összegyűjteni. A Batthyány-tér rendezése i A Lánchídfői északra húzódó Dunapanon el eősorban meg kellene valósítani Schulek Frigyes nagyszabású elgondolását: a Halászbástya fejedelmi lépcsőzetének a Corvin térig való levezeté- ' sét. A további szakaszon a Batthyány tér kíván monumentális lezárást. Itt az egykori Urassal ko- 1 vich-kúria rokoko épületének megmentése és a ténkompozició középpontjába helyezése a feladat, amit még komplikál a Szent Anna templom mé- lyenfekvő főbejárata is. Aligha lehet ül másra gondolni, mint a tér lemélyítésére és architektonikus kerti lépcsőzitek kiképzésére, amelyeknek tengelyében az úttest nívójára emelt Grassalkovich-ká- ria állana. Mindenekelőtt el kellene azonban távolítani a Vásárcsarnok ormótlan épületét; amely Tótok Pesíbudón Irta.: Bevllaqua Borsody Béla
