Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-09-01 / 35-36. szám

1938. szeptember 1. Budai Napló 3 Mielőtt kelengyéjét beszerezné mm kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált Finom Holmik Boltját V., Rudolf tér 4/t>. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 Kuzsinszky Bálint 1864—1938. Mindenkinek, akinek szíveügye a magyar fő­város két évezredes kulturmultja, gyásza van: igaz magyar bánata. Kuzsinszky Bálint dir., a je­les régész, a székesfőváros helytörténelmi jelle­gű három múzeumának: az Aquincumi Múzeum­nak, a Székesfővárosi Múzeumnak és a Budavári Középkori Múzeumnak megalapítója elköltözött az élők sorából. őseinek bölcsője, mint oly sok más jeles har zánkfiáé, hogy a régészek közül csak Mykovsz- kit, Wosinszkyt és a Pulszkyakat említsem, Len­gyelországban ringott. Büszke volt lengyel szár- • mazására és talán éppen ezért vált belőle olyan magyar, aki örök dicsősége lesz a magyar tudo­mánynak. Félszázadon át szolgálta hatalmas tu­dományos felkészültségével a főváros régészeti emlékeinek felkutatását, megőrzését s a leletek ismertetésének nagy ügyét. Mind a három téren mintaszerűt, úttörőt és tökéleteset alkotott és köz­ben két olyan munkatársat nevelt fel a főváros múzeumügyének, mint dr. Horváth Henriket és dr. Nagy Lajost. A magyar Pompáinak: Aquin- cumnak a feltárása az ö müve volt. Budapest ró­mai múzeuma alatta lett világihírű és Aquincum című művét négy nyelvre fordtották. Ö volt a lel­ke a Budapest Régiségei címen megjelenő hatal­mas kiadványsorozatnak, amely írásban és kép­ben dolgozta fel bölcs vezetésével a magyar- met­ropolis nagy múltjának ránkmaradt emlékeit. Egy-egy külön megjelent szakmunkája eseménye volt régészetünknek, valamint a régészek világi irodalmának. Mint egyetemi tanár egész nemzedéket nevelt fel a magyar régészetnek, még abban az időben, amikor nem voltaik külföldi kollégiumaink, nem voltak külföldi ösztöndíjak, nem ismerték a fiatal nemzedék tudóscseréjét, önerőből kellett kiter­melni minden tehetséget. Mégis talán a legnagyobb, mint ember, mint jóságos, megértő-férfiú volt. Tanítványai és mun­ka,társai rajongtak érte. Magyar tudós volt, aki­nek nem voltak irígyei, ellenfelei, mindenki meg­hajolt lelkének derűje és nemes jósága előtt, ame­lyet hatalmas tudása valósággal bearanyozott. Egyszerűbb, igénytelenebb és szerényebb embert keveset ismert nála a magyar Parnasszus. — Nem keresett címeket és rangokat, csak egy örö­met ismert: a munkát, amelyhez holtáig hű ma­radt. Munkaközijein döntötte ágynak . a betegség. Szeretett aquincumi múzeumából került a kórház­ba. Sem a hűséges hitves önfeláldozó ápolása, sem az orvosi tudomány nem tudott rajta segí­teni. Augusztus 24-én munkás élete véget ért... Temetése a Kerepesd-úti temetőben talál­kozása volt azoknak, akik vezetésének indultak ' el a magyar régészeknek nem egyszer tövisekkel kirakott útjára. Ott voltak munkatársai, akik ve­zetésével tárták fel évtizedeken át Budapest ró­mai régiségeit. Leghűségesebb tanítványa: dr. ■1Horváth Henrik, a székesfővárosi múzeumok köz­ponti igazgatója mondotta a főváros nevében a könnyekig megható gyászbeszédet, az Egyetem és az Akadémia nevében dr. Heckler Antal bú­csúztatta el. Most én is, a volt tanítvány, az Ár­pád Múzeumnak az ö szellemében való megala­pítója, veszek búcsút e sorokban a szeretve tisz­telt mesitretől, azzal a kívánsággal, legyen köny- nyü neki a föld, amelynek múltjáért rajongott egy emberéleten át és amelynek kincseit tárta fel a tudós alaposságával és áhítatával... PAiLÓCZI EDGÁR. lakásba praktikus vasbutorokat! Készíti: Hutter és Schrantz R.T. V., Vimos császár-ut 63. Telefon: 122-918. Mintalap Ingyen A Nemxeti önállósítást Alap támogatásával fi., fatarqlt-hörut 43. alatt iskolakönyvek és iskola- könyv és papirkereskedést nyiíoltam. = szerek najjy választékban t'áQizfö T»i«fnn i<?7 tmo s 1----------------------------------------leleton iiiiiiniiimmiiimniiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiis Ni ncs hely a főváros múzeumaiban a 170 műtárgyból álló Vastagh-gyüjtemény számára Még három évvel ezelőtt történt, hogy a Vas- tngh művész-család tagjai, idősebb Vastagh György, ifjabb Vastagh György, Vastagh Géza, Vastagh László és Vastagh Éva több mint 170 műtárgyból álló gyűjteményt felajánlottak a fő-' városnak, minden ellenszolgáltatás nélkül, abból a célból, hogy a nagyértékű gyűjteményt a főváros önálló múzeum keretében tartsa fene. A családot az ajánlat megtételére az az elgondolás vezette, hogy a Vastagh-család műalkotásai ne kallódja­nak el és a jövő nemzedékek számára hozzáfér­hetővé váljanak. Annakidején a .főváros örömmel és megértéssel fogadta a felajánlást, Némethy Károly tanácsnok a 'közművelődési ügyosztály ve­zetője hosszasabban tárgyalt is ebben az ügyben Szendy Károly polgármesterrel és a családdal, a tárgyalások azonban megszakadtak. A Budai Napló munkatársa felkereste jfj. Vastagh Györgyöt, a kiváló szobrászművészt. Ne­vét, művészetéi sok kiváló alkotás őrzi, mind a fővárosban, mind a vidéken, sőt külföldön is. Megkértük, mondja el, hogyan áll a Vastagh-gyüj­temény ügye. Vastagh György fia, Vastagh László szob­rászművész társaságában fogadott bennünket, a Tigris-utca 35. szám alatt lévő villában. Kívülről csakugyan szerény villa benyomását teszi reánk a ház, ha az ember azonban a lépcsőn felfelé halad, úgy érzi magát, mintha múzeumban járna. A fala­kon mindenütt művészi gobelinek, festmények, a szobákban a család művész tagjai által készített szobrok modelljeinek nagy tömege fogadja a lá­togatót. A hatalmas műterem közepén ott áll más- félszeres életnagyságban Árpád fejedelem szobra, amelyet közvetlenül a háború előtt rendelt meg Munkács városa. A bekövetkezett világkatasztrófa lehetetlenné tette a szobor felállítását, a beözönlő csehek egyszerűen elkobozták a szoborbizottság­tól a szoborra összegyűlt pénzt. Vastagh György mélabúsan jegyzi meg: — Talán a fiam még megéri, hogy a szobor méltó helyére kerüljön. A múzeum ügyei iránt érdeklődünk. Vastagh László mondja él az előzményeket, majd hozzá­fűzi: ■ — A családot kizárólag művészi szempontok vezették, amikor a minőségileg és mennyiségileg egyaránt jelentős gyűjteményt a fővárosnak fel­ajánlotta. Sajnos eredménytelenül. Eleinte komo­lyan foglalkoztak a dologgal; később azonban csupán szóbeli értesítést kaptunk, hogy a főváros az ajánlatot nem fogadhatja el. Ekkor a gyűjte­ményt a Szent Koronának ajánlottuk fel, annál is inkább, mert a Várban és Gödöllőn is több képe van idb. Vastagh Györgynek. A Szent Korona in- tézősége a beadványt áttette a kultuszminiszté­riumhoz és arra maga Hóman Bálint miniszter vá­laszolt. Ez a válasz som volt kedvező. A miniszter szerint a hat nagytermet lefoglaló gyűjtemény számára nincs megfelelő hely, egyedül a Szépmü- vészei Múzeumról lehetne szó, ennek szűkös vi­szonyai pedig nem engedik meg, hogy ott egy na­gyobb önálló gyűjtemény kerüljön kiállításra. Pe­dig a gyűjtemény feltétlenül megérdemelné, hogy nyilvános jelleggel, nyilvános helyen együttesen maradjon meg. A gyűjtemény, amelynek nagyrészét részint eredetiben, részint fényképmásolatban volt alkal­munk látni kétségtelenül igen gazdag és értékes. | Összesen 171 drb-ből áll, ebből 38 drb Vastagh Gé- záné letétjeként szerepelne. Arcképek, mellszobrok, i egyházi tárgyú festmények és szobrok, zsáner­képek, tájképek és mintegy harminc darab állat­kép és állatszobor adják a gyűjteményt. Különö­sen ez utóbbiak érdemlik meg a minél nagyobb nyilvánosságot. Van köztük egy-két darab, amely­nek a története is igen érdekes. Ilyen a „Teve­hajcsár”, amely az 1893-i országos kiállításon az ezerforintos gróf Károlyi díjat nyerte meg és any. nyira megtetszett I. Ferenc József királynak, hogy megvásárolta magángyűjteménye számára. A kommün alatt összetörték, majd a vagyonmentö- be került, onnan hozdtta el alkotója, ifj. Vastagh György és műtermében állította fel. Itt látta meg Hafiz Hosszan pasa, Egyiptom földművelésügyi minisztere és megvásárolta a kairói mezőgazda- sági múzeum számára. Vastagh György állatszob­rai rendkívül népszerűek, s külföldi múzeumokban csaknem 1200 darab van belőlük elhelyezve. Ma­gában a londoni British múzeumban hatvan darab van belőlük. Az egyik sarokban egy hamisítatlan múmia köti le a figyelmet. Kiderül, hogy — csupán egy múmiának a szobra. Annyira eredetinek látszik, hogy annakidején magát Hampel Józsefet, a csal­hatatlan régészt isi tévedésbe ejtette. A gyűjteménnyel kapcsolatban az a terv me­rült fel, hogy annak legalkalmasabb helye a Ste- fánia-úti fővárosi múzeum lenne, amelynek helyi­ségei megürülnek. A főváros ugyanis, amint azt á Budai Napló is megírta, a kiscelli Schmidt kas­télyt alakítja át a főváros történeti múzeumává és ide helyezi át a Fővárosi Múzeum egész anyagát. Ez az épület annakidején kiállítás céljaira épült és abban festmények és szobrok a legmegfelelőb- ien helyezhetők el. Filléres divatáruk hibátlan műse­1., Endresz Gvörgy tér 5. TiUfon: 367—604. Iyem harisnya P.0'98 sr P.2-9 ?J ■ W Óbuda legendás nagyasszonya Irta: Berényi Dános gróf A Margit-körúton, a Katonai Bíróság és fog­ház mellett, ízlésesen helyreállított és átalakított földszintes épületben új vendéglő nyílott, régi cégér alatt: „A négy szürkéhez”. Ebben nincs még semmi különös, hisz az egyesült sörgyárak vezetősége — egész helyesen — minden alkal­mat megragad, hogy a sörivást népszerűsítse. A különös csak az, hogy a kastélyszerű épület ma­gas homlokzatán ott díszeleg, remek barokkos faragásban, a Zichyek aggancsos-keresztes és a Berényiek mókusos, száznyolcvannyolc év előtti, eredeti címere, — ha mindjárt engedély nélkül is. Ennek az épületnek történetét szeretném most ismertetni. Az Urnák 1758-ik esztendejében gyermekte­len özvegységre jutott karancsberényi gróf Beré­nyi Erzsébet, Zichy Miklós gróf szépséges hitves­társa és az ú. n. Óbuda—szentendrei uradalom egyedüli, korlátlan örököse. Az uradalom Óbu­dánál kezdődött, Szentendrén át, a Duna mellett, Visegrádig húzódott, majd onnan egyenesen le Zsámbékig terjedt, hogy a Zsámbéktól Óbu­dáig húzott egyenes vonallal befejezze a maga csekély, kb. százhúszezer kid. holdnyi területét. Ez az uradalom sok gondot okozott a még fiatal özvegy grófnőnek, akinek családja 12 vár­megyében még annál is többet vallhatott magáé­nak. Itt érdemes megemlíteni, hogy az első árpád­házi királyok alatt a nógrádmegyei Karancsbe- rényböl kiinduló Berényiek nemzetsége mint ter­jeszkedett tovább, míg végül Berényi György, a XVII. században aránypénz-köicsönök adásával foglalkozván, átvette a Fuggerek és a Thurzők szerepét és óriási uradalmakat szerzett magának. A Berényiek sohasem foglalkoztak politikával és hazaárulás nélkül, csupán .vétel útján jutottak olyan uradalmaikhoz, mint például Nagybadok (utóbb Stumper báró), N.agytapolcsány, Kistapol- csány, Tavasznok stb. A báróság 1651-ben a pal­losjoggal, 1700-ban, 1720-ban pedig a grófság már csupán következménye volt a nagy vagyon­nak. De önérzetüket csak ősi magyar nemessé­gük emelte, melyet mint a „szent király katonái” szereztek az Árpádok alatt. Berényi Erzsébet nagy jótevője volt és igazi kegyura minden templomnak, mely e területen fekszik; címere rajta van valamennyin, sőt még a Margit-körúti Feerncrendiek oltárain is. A Fő­utcái kapucinus templom főoltárának Szent Erzsé­betje öt ábrázolja, róla festette annakidején a művész, amint a szegényeket istápolja. A kezemben lévő eredeti végrendelete megem­líti, hogy a budavári (régi) Koronázó-templomba temessék, (meghalt 1792-ben), mert annak sír­boltját újra építtette és ki bővíttette, nemkülön­ben az ottlévö Zichy-kápolnát is helyreállittatta és felszereltette. Most is óit pihen, de sajnos, jel­telenül, mert a mai Koronúzó-templom átépítésé­nél levették a Berényi címert. Végrendeletében budavári palotáját a herceg- prímásra hagyta, az ma is mindenkori buda­vári székhelye a legelső magyar főpapnak. Az óbudai zsidó hitközség mai beavatottjai ugyan­csak emlegetik nevét, mert templomuk telkét tőle szerezték annakidején. Sokat juttatott a pesti egyetemnek, gazdag könyvtárát is arra hagyomá­nyozta. Említés történik végrendeletében még két budai majorról is és most, hogy a margitkörúti vendéglő épületén címerét egész véletlenül meg­pillantottam, utánajártam a dolognak levéltárak­ban és a következőt állapítottam meg: Az 1785. évi budai térképeken és akkori te­lekkönyvi feljegyzések szerint a Margit-körút 83. számú terület része volt az egyik majornak. Meg­tudtam azt is, hogy ebben, az akkor még város- fádon kívüli területen (szemben még látszik a vá­rosfal maradványa) álló majorban volt az Óbuda —szentendrei uradalom postakocsi főállomása, ahonnan „négy szürkétől” röpített járatok vitték az utasokat egész Visegrádig és az uradalom egyéb helyére. Ahol pedig postakocsi állomás volt, ott enni-inni is kellett, tehát vendéglő is volt. Még nemrég láthattuk azt a kiskocsmát, az átala­kított régi házban, amely a tradíciók, maradványa­ként a „négy szürkéhez” címzett cégért viselte és utólag tudtam meg azt isi, hogy a családi cí­mer és a szép Flórióm-szobor a régi épület udvari részén volt a falba illesztve. * Ugyanakkor, amikor a budai Lands trassén még trombitálva jártak a postakocsik Visegrád felé, a pesti, nemrég lebontott, Orczy-házban, gróf Berényi Borbála férjezett báró Orczy Jó- :sefné, mint özvegyasszony, roppant gazdagsága A 25 éves Horváth Géza CIPÓ üzlet megnagyobbítva és modernizálva áll a budai közönség rendelkezésére. ■— II.. Csalogány utca 50. Telefon : 367 — 370. 30fa Hcuftf Sk mellett kávéháztulaj donosnak is vallhatta magát, mert ö volt a híres „Orczy Kávéház” megnyitója. Berényi Erzsébet a nagy uradalmat évjára­dékért eladta a kincstárnak és a Berényiek részére családi alapítványt tett, ötmillió pengőnek meg­felelő értékben. Száznyolcvan esztendő viszon­tagságainak folyamán ez az összeg 300 ezer ko­ronára leolvadt, amelynek kamatait még az utolsó Berényi, (e sorok rója) 1920-ig élvezte. Azután ez is elértéktelenedett, elpusztult, mint minden a világon. Buda látványossága az UJ négy szürke j|., Marglt-körut S3- rEWBM Hanthy Haidekker Jánost és Hüttl Károlyt disztagjává választotta a Péter-Pál Egyesület Óbudának egyik legpatinásabb és legnépsze­rűbb társadalmi egyesülése a Péter-Pál Egyesü­let. Egyik legnemesebb feladata az árvák istá- polása. Az egyesület keretében Óbuda régi pat­rícius családjainak tagjai tömörültek. Szombaton este felemelő ünnepség zajlott le az Egyesület­ben: dísztagokul választották dr. Hanthy Haidek­ker János kerületi elöljárót és dr. Hüttl Károly törvényhatósági bizottsági tagot. Az avatóünnep­séget hatszázszemélyes vacsora keretében tartot­ták meg. Az avatóbeszédet Leiner Miklós plébános mondotta, méltatva az új disztajgoknak azokat az érdemeit, amelyeket Óbuda fejlesztése körül sze­reztek. Arra kérte Hüttl Károlyt, hogy azzal a sikerrel, amely az újlaki hegyvidék érdekében I kifejtett munkásságát kísérte, munkálkodjék a törzsökös Óbuda jövő fejlődése érdekében is. Hüttl Károly, majd Hanthy Haidekker János meleg szavakkal köszönték meg a velük szemben megnyilvánult bizalmat és szeretetek HÉ dr. Sinczini (Linárd Mária) I., Napra- fargó utca 9. )o( Telefon: 165—946 Kertészeti tanácsadás. 7 A Krisztina-körut házszámai — Panaszos levél — Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Mi, kereskedők, akiknek a Krisztina-körűt 30., 32.. 34. számú házakbar van üzletünk, rengeteget károsodunk a Krisztina-körűt számozása miatt. A körút ugyanis a páratlar oldaton a 61. számmal kezdődik és a 30., 32., 34. számmal szemben már százon felüli számok vannak. Ez megtéveszti azo­kat, akik nem ismerősek a környéken, mert ha a páratlan oldalon a százon felüli számozást látják, természetszerűen százon felüli számokat keresnek a páros oldalon is. Ezen a hibán feltétlenül változ­tatni kell és lehet is. Ha máskép nem, akkor az­zal, hogy a Krisztina-térhez csatlakozó házak a páros oldalon a Krisztina-tér elnevezést és számo­zását kapják. Tisztelettel: (Aláírás.) A.X, ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARICH-ZQLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZŐBEN I. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha I \ TANKÖNYVEK, TANSZEREK] az összes iskolák részére. — TISZA TESTVÉREK KÖNYV- ÉS PAPIRKERESKEDÉSÉBEN 11., FŐ-U. 12. Telefon: 152—713.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents