Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-07-21 / 29-30. szám

36. évffoyam

Budapest, 1938. Julius 21.

29—30. szám

VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI *S IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ.

ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI:

LIPPAY GYULA dr.

SZERKESZTŐ SÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

1., KR1SZTINA-KÖRUT 113/b. T : 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN

Budáiét Héhtáify

Amióta Bethlen István gróf Magyarországot kiemelte külpolitikai elszigeteltségéből és megteremtette a magyar-olasz együttműködés alapjait, minden egyes magyar kormányfő szükségét látta annak, hogy megújítsa, személyes megjelenésével megerősítse azt a barátságot, amely egész külpolitikánknak alapja. Amikor most Imrédy Béla és Kánya Kálmán Rómában. Mussolinivel tárgyalnak, az uj olasz világbirodalom lángeszű megteremtőjével, hagyományos szokásnak tesznek eleget: mégis úgy érezzük, ,a római látogatás több és nagyobb jelentőségű, mint a többi kormányok elnökeinek hasonló utazásai.

Nem volt még magyar kormány és magyar miniszterelnök, aki annyira a cselekvés embere lett volna, mint Imrédy Béla. Alig két hónapja, hogy átvette a kormány vezetését, de úgy tűnik fel, mintha évek munkáját végezte volna e rövid idő alatt. Mérhetetlen messzeségben vannak tőlünk a kormányváltozást megelőző idők: akkora utat tettünk meg azóta, hogy szinte beleszédülünk, ha végigtekintünk rajfa. És ide, ebbe a ténybe kapcsolódik bele az a megállapításunk, hogy Imrédy- ék római útja lényegesen különbözik elődjeinek hasonló utazásaitól.

Európa két legaktívabb államférfia találkozott ezúttal Rómában. Amikor Mussolini kezetfogott a pályaudvaron Imrédy Bélával, két kivételes egyéniség állt szemben egymással. Két rendkívüli politikus, akik megértették az idők szavát, érzik elhivatottságuk parancsoló hangját. A rendkívüli értelem és az elhatározott, gyors cselekvés, a népek vezetésére a sors által kijelölt két egyéniség -fogott kezet: két egyenlő ember. Nem a nagy Olaszország nagy embere a kicsiny Magyarország hasonló méretekre szabott politikusával, hanem a géniusz találkozott a géniusszal.

Róma és Budapest. Földrajzilag talán messze esnek egymástól. Lélekben azonban közel, egészen közel. Évezredek előzik meg ezt a közelséget, azok az évezredek, amelyek a örök város halhatatlan múltjának legfényesebb anjialeseiben gyökereznek, amikor a sasos légiók az Ister partjain elsöizben jelentek meg és alapítottak itt kolóniákat, közöttük Aquincum városát. Szent István legelső hittérítői, köztük Szent Gellért püspök is olasz földről jötek ide és későbbi törtémelmünk lapjait keresztül-kasul szóink olaszországi kapcsolataink. Róbert Károly, Nagy Lajos és Mátyás királyaink renesszansz ragyogása az olasz kultúra állomásait jelentették magyar földön. Olasz pápa szabadított fel bennünket a török iga alól és később, a múlt, században magyar és olasz hősök együtt ontották vérüket a két testvérnemzet szabadságáért.

Róma és Budapest most ismét egymásra találtak. A nemes latin kultúra ismét felénk fordítja fényét,' hogy hirdesse halhatatlan erejét. Ez a kultúra kincsünk nékünk is. A latit), kultúra nevelt bennünket és tartott fenn sok-sok véres évszázadokon keresztül, hiszen szinte nemzeti nyelvünk volt Róma egykori nyelve. Szerencsések és boldogok lehetünk, hogy részesei lettünk ennek a kultúrának, amely mindig a nemességet, az ész és szellem felsőbbrendűségét jelentette a civilizált világ számára.

Imrédy Béla és Kánya Kálmán páratlan itáliai fogadtatása a szeretet és tisztelet meleg érzésével tölti meg minden magyar szivét. Sohase lehetünk eléggé hálásak Itáliának a múltért: és amikor most elmélyedő szemünk a magyar jövő felé fordul, úgy érezzük, ismét néki jut az a szerep, amelyet történelmünk során annyiszor betöltött. Hálásak vagyunk a múltért és hálásak a jövőért, melyet most alapoz meg Rómában a mind erősebbé váló magyarítasz barátság. A magyarság jövője felé Rómán keresztül vezet az út.

Épülő Buda

Irta: Forbálh Imre dr( műegyetemi m. tanár

A budai városrészek helyes rendezése a főváros fejlődése szempontjából különleges jelentőségű. A Vár és környéke képviselik a főváros területén a történelmi kontinuitást. A budai dombokon épülnek a jövő Budapestjének egészséges villanegyedei. Budán fakad a főváros egyik legnagyobb kincsét jelentő gyógyforrások túlnyomó többsége, itt van tehát a főváros jövőjében nagy szerepre hivatott fürdőváros természetes elhelyezkedési területe. A fürdőváros szoros összefüggése az idegenforgalommal a főváros egyik legfontosabb részévé avatja a budai oldalt. A nyugati országokból eredő forgalom a budai részeken éri először a főváros területét. A budai hegyek és erdők jó levegőjükkel, a városra és a Dunavöl- gyére nyíló páratlan kilátásukkal, számos kirándulási alkalmukkal! a fürdőváros természetadta kiegészítőinek tekinthetők.

Számos városrendezési feladat vár megoldásra a budai oldalon. Az illetékes hatóságok felismerték ennek jelentőségét és az utóbbi időben élénk tevékenység folyik a budai szabályozási kérdések megoldása körül. Elkészült legutóbb Óbuda szabályozási terve, amely kapcsolatban az óbudai Dunahíd építésével, gyökeresen meg fogja változtatni Óbuda jelenlegi képét és jellegét. Nem biztos, vájjon a végrehajtás előtt ez a terv nem megy-e még újabb változáson keresztül. Az óbudai lakosság érdekében némely változások még kívánatosok volnának. Kétségtelen azonban, hogy ha a terv akár az egyik, akár a másik formában kivitelre kerül, úgy ezeken a részeken az eddiginél sokkal eröteljesebh fellendülés kezdődik. A megoldatlan budai problémákhoz tartozik a Tabán rendezése, a Várhegy keleti oldalának beépítése és a Szentimreváros egy- részének szabályozása. Sok vitára adott már alkalmat az állandó kiállítási és vásárterület, valamint a stadion elhelyezésének kérdése is. Mindkét létesítmény budai elhelyezésének tekintélyes szószólói vannak s joggal elvárható, hogy a végleges döntés előtt a budai oldalon levő elhelyezésnek előnyei és hátrányai a más helyen való elhelyezéssel szemben tárgyilagos méltánylásban fognak részesülni.

De nem célunk itt kimerítően felsorolni a budai oldalon megoldásra váró összes városrendezési feladatokat. Csak arra az egy körülményre akarunk még rámutatni, hogy a budai oldal rendezésénél mindenhol szem előtt kell tartani ennek a városrésznek különleges jellegét, amely a történelmi összefüggéseken kívül főleg abban kell hogy kifejezést nyerjen, hogy a budai oldalnak mint parkokban és más zöld területekben gazdag városrésznek ezt a jellegét minél jobban megóvjuk és kidomborítsuk• Ez áll nemcsak olyan területekre, melyeknek beépítése emberi belátás szerint amúgy is kizártnak tartható, mint pl. a Vérmezőre vagy Széna-térre, de olyan részekre is, hol nagyobb összefüggő parkterületek parcellázásáról volna szó, mint pl. újabban a Karátso- nyi palotánál.

A meglévő és a jövőben még kialakítandó zöld területeket igyekeznünk kell idővel oly zöld sávokká összefoglalni, melyek összefüggően vonulnak végig a budai oldal minél nagyobb részén. Örömmel állapítható meg, hogy az új óbudai szabályozásig terv ennek a gondolatnak megfelelően széles zöld sávot igyekszik létesíteni a Dunapartnak majdnem teljes óbudai hosszában. Ebben a tervben azonkívül már észlelhető az az igyekezet is, hogy az átmenő hosszanti zöldsávból kiindulva, minél több helyen létesítsünk zöldsávos összeköttetést a Dunára merőleges irányban a budai hegyek és erdők zöld területei felé. Ugyancsak ennek az elgondolásnak szolgálatában áll annak a kilátásod útnak a terve, melyet más nagyvárosok dombos területein létesített hasonló utak mintájára elöbb-utóbb meg kell építeni végig a budai hegyeken és melynek létesítése nem túlnagy áldozattal volna lehetséges a már meglévő utaknak egységes útvonallá való összefogása révén.

A küszöbön álló és az előzőekben csak vázlatosan, felsorolt városrendezési tervek végrehajtása előbb-utóbb kétségtelenül a mainál sokkal élénkebb építési tevékenységet kell hogy vonjon maga után a budai részeken. A helyes városszabályozási tervek feladata lerakni a város jövő fejlődésének egészséges alapjait, maga a város külső megjelenése azonban attól függ, vájjon- a helyes városszabályozási terv alapján kivitelre

kerülő építkezések külső kiképzése is megf elel-e a jogos követelményeknek.

A város külső képének esztétikai kialakítása tekintetében Budán szigorúbb mértékkel kell mérnünk, mint máshol• Erre kötelez ennek a városrésznek múltja, de kötelez az is, hogy • itt olyan adottságok vannak, melyek egy valóban szép város kialakítását mindenképen lehetővé teszik és elősegítik. Kétszeresen káros tehát minden olyan építkezés, mely külső megjelenésében nem üti

meg azt a mértéket, mellyel itt az épületek szépségét illetően mérni kell.

Újabban az építésügyi hatóságok fokozottabb mértékben avatkoznak be az épületek szépészeti kialakításába. Különösen jelentkezik ez ott, .ahol egyes nagyobb épületcsoportok, utcasorok, térfrontok egységes szépészeti kialakításáról van szó. Ezt a beavatkozást mindenképen helyesnek és szükségesnek kell elfogadnunk, ha a jövőben is el akarjuk kerülni azt a zűrzavart, amely némely helyen ott is uralkodik, ahol az egységes esztétikai hatás kellő eljárás mellett könnyen biztosítható lett volna De el kell fogadnunk a hatóság beavatkozásának jogosságát ott is, ahol egyes épületek kiképzésénél kirívó és a város képét károsan befolyásoló ízléstelenségek elhárításáról van szó.

Budán mindezek a meggondolások fokozott jelentőségűek. Éppen ezért mindenki, aki Buda jövő fejlődése iránt érdeklődéssel viseltetik, örömmel fogja tudomásul venni, hogy a Budai Napló a jövőben az eddiginél is éberebb figyelemmel fogja kísérni a Budán létesülő új építkezéseket és

hogy a hasábjain „Épülő Buda” címmel nyitandó rovatban helyt akar adni az arra hivatott építő- és egyéb művészeknek, valamint más érdeklődőknek arra, hogy véleményüket az új építkezésekről elmondják. Az ilyen hozzászólások, ha nem is tudják megakadályozni az esetleg már elkövetett hibákat, mindenesetre hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ilyenek a jövőben elkerültessenek.

Például szolgálhat erre a Margit-körút 83- szám alatti földszintes ház, melyet jelenleg tataroznak. Ebből az alkalomból mindjárt két vártoronnyal és közöttük egy nagy oromzattal látták el, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy az épület a járókelőknek minél inkább feltűnjön. Lehet, hogy a tervező építészt erre, az épület rendeltetése által nem igen indokolt történelmi jellegű kialakításra az a körülmény késztette, hogy az épülettel szemben a körút másik oldalán álló falba erősített márványlapon olvasható felírás szerint ez a fal a régi budai alsóváros megerősítésének utolsó eredeti mivoltában fennálló része és ezzel a történelmi emlékkel akart némi összhangzásba kerülni az általa választott történelmi stílusú, csak kissé túlzottan alkalmazott architektúrával. Ez is egyike azoknak a példáknak, hot a tervező építőművész több tartózkodást és művészeti önbirálatot gyakorolhatott volna, akkor is, ha erre öt a hatóság nem is kényszeritette.

Kívánjuk, hogy a Budai Napló által megindított kritikai tevékenység hozzájáruljon ahhoz, hogy Buda külső képe a jövőben mindinkább olyanná váljék, amilyennek azt azok, akik Budát igazán szeretik, látni óhajtják.

Nagyszabású programot adott Kappéter Géza, az Orbánhegyi Egyesület uj elnöke

A Kissvábhegy és Istenhegy között elterülő völgy villatulajdonosainak és a környék barátainak egyesülete, az Orbánhegyi Egyesület, június végén tartotta 26-ik évi i rendes közgyűlését. A környék és a XII. kerület közös érdekeiért állandóan aktívan dolgozó egyesület közgyűlésén a tagok igen nagy számban jelentek meg.

Az elnöklő dr. Guszmann József professzor-alelnök bejelentette, hogy az Egyesület elnöke, Antalffy An- ! dór ny. miniszteri tanácsos magas korára és egész-1 í ségi állapotára való tekintettel lemond hosszú évekig viselt elnöki tisztségéről. A tagok ezt a lemondást elénk sajnálkozással vették tudomásul, mert Antalffy elnök ai környék érdekeinek legrégibb és legönzetlenebb harcosa, akinek nevéhez fűződik igen sok város- rendezési és közlekedésügyi problémának a Hegyvidék érdekei szerint való megoldása. Érdemei elismeréséül és ragaszkodása kifejezéséül örökös tiszteletbeli elnökké választotta az Egyesület Antalffy Andort.

Ezután a közgyűlés a távozó elnök utódjául egyhangú lelkesedéssel Kappéter Géza oki. építészmérnököt választotta meg. Az egyesület működésében eddig is nagy érdemei voltak: mint alelnök a műszaki és városrendezési bizottság elnöke volt és ebben a minőségben készítette elő azokat a javaslatokat, melyek alapján a választmány és az elnökség Városrendezési és egyéb műszaki irányú beadványait és előterjesztéseit az illetékesek elé terjesztette. A megválasztása folytán megüresedett alelnöki tisztségre a közgyűlés egyhangúan K. Csonka Kálmán min. o. tanácsost választotta meg.

Az uj elnök a közgyűlés megtisztelő bizalmát megköszönve, előterjesztette munkaprogramját. Ennek végrehajtásához a tagok segítségét és támogatását kérte.

— Munkálkodásom alapját — kezdte meg programját az új elnök — a közös gondok és kívánságok teljesítése alkotja. Szükségesnek és célszerűnek látom, hogy a kerület minden hasonlóan magyar és keresztény alapon álló egyesületével és társaságával érintkezést tartsunk fenn, hogy az egész kerületet érintő problémákat együttesen, nagyobb erővel propagálhassuk az illetékesek előtt. Be akarom továbbá szervezni gyönyörű környékünk minden közénk való villatulajdonosát és azokat a lelkes barátainkat, akik évek, sőt évtizedek óta itt laknak és épen úgy szeretik környékünket, mint mi, akiket a házuk és kertjük köt ide. Nagyobb taglétszámmal, nagyobb érdeklődéssel, több munkával könnyebb lesz eredményt elérni. Antalffy Öméltósága, akit örökös tiszteletbeli elnökké választottunk, egész működése alatt harcolt és eredményesen harcolt problémáink megoldásáért, ezt. ~ harcot akarom tovább folytatni. Nem akarok távolabbi problémákat keresni, amig a kapun zörgetnek a megoldásra váró apró részletek.

— Az egyesület szorgalmazni fogja a Pilsudszky- út megnyitását és kiépítését a Levendula-utcától a

Szent Orbán-térig, hogy vidékünk az Orbánhegynek az Erzsébethid és a Hegyalja-út vonalán át a Csörsz- utcán keresztül közvetlen összeköttetést nyújtson a Belvárossal. Ezzel kapcsolatban áll a Szent Orbán-tér végleges rendezése, valamint a Hieronimy-út alsó és felső részének megnyitása és kiépítései Ez a három útvonal a vidék fejlődésének feltétlen szükséglete és az egységes városi- forgalom szempontjából is kiemelkedő fontosságú, mert a Hegyvidék Uj Szent Já- nos-kórház köré csoportosuló részének lesz oly forgalmi útvonala, mely hivatva van a meglévő Krisztina- körut—Olasz-fasor útvonalat legalább a gépkocsiforgalomtól részben tehermentesíteni. Folytatjuk az akciót, melyet Antalffy Öméltósága elindított és melynek célja a Fodor-utca meghosszabbításának kiépítése és összekötése a Torbágyi-úttal, továbbá úgy annak, mint a Wolff Károly-útnak folytatását képező Gál- szécsi-út kiépítése, amivel a hegyvidék már meglévő úthálózata a Svábhegy-tetővel szerves kapcsolatba juthat.

— Ezeken a legnagyobb feladatokon kívül az Or- bánhegy-dülőben lévő már megnyitott és részben kiépített utcáknak közvilágítással és közmüvekkel való ellátása, útburkolatok készítése és a régiek célszerű karbantartása azok a célok, melyek érdekében minden erővel akarok harcolni. Nem akarhatjuk ölhetett kezekkel nézni, mint hanyagolja el a főváros ezt a területet, mely nemcsak budapesti, hanem általános idegenforgalmi jelentőségű is, hiszen erre vezetik fel az összes idegeneket a Svábhegyre és Jánoshegyre.

— Közlekedési szempontok is szerepelnek a programon. A 3-as autóbusz végállomásának áthelyezése az Istenhegyi út elejére nemcsak a vidék érdekeit szolgálja, hanem a Déli-pályaudvar előtti szűk terület forgalmi csődjét is megszüntetné. A 30-as autóbusz meghosszabbítása a Széna-térig, szintén fontos cél, mert igy a körutakra való közvetlen gyors összeköttetés valósulna meg.

— Harcolni fogunk az önálló XII. kerület mihamarabbi megalakításáért. A tervek már készen vannak, fedezet van, semmi akadálya sincs az építkezés megkezdésének. Szorgalmazni fogjuk a tűzoltószertár építését, továbbá kellő számú iskola és templom, szorosabban az ideiglenes felsőkrisztinavárosi lelkészség helyett végleges plébánia felállítását, ezzel kapcsolatban a környék lakósságának megfelelő férőhelyű végleges templom és lelkészlak építését.

— Folytatom a tárgyalásokat bizottsági tagtár- s&immal együtt .egy téli ts nyári üzemű uszoda létesítése érdekében. A Dérvné-játékszín akcióját is kellő gondossággal fogjuk kezelni, hogy állandó budai színházat kapjunk a lebontott színkör helyett. Végül még kiegészítem programomat azzal, hogy a közbiztonság növelése céljából további rendőrőrszobák és járőrök rendszeritését fogjuk az illetékesektől kérnie

— Programomban — fejezte be szavait Kappéter elnök — szerepel mindezen felül, hogy a legkisebb