Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-20 / 3. szám
1988. január 20. Budai Napló lohot ráismerni. Berendezése tökéig é^minden tekintetben megfelel egy vi.ágfür- döhöz fűzött igényeknek. I ■■■ [!?v nagyvonásokban felsorolva is hatalmas anyagT er|feszítést jelent mindaz ami a fürdők érdekében az utóbbi időben történt. Ma már nyugodtan megállapíthatjuk azt a tényt hogy Budapest gyógyfürdőit a külföldön is méltóképen elismerik. Egyre többen és többen érkeznek külföldről Budapestre és a furdoszezont sikerült koratavasztól késő őszig meghosszaibblíai. A fürdők legutóbbi világkongresszusán Budapest főképen azért kapta meg a fürdők nemzetközi szövetségének a székhelyét, mert mindenki elismerte azt a nagyarányú munkateljesítményt, amit ez a metropolis viiágfiirdövé való transzformálása térdekében végrehajtott. Budapest fürdőinek nemzetközi elismertetése ezzel a ténnyel befejeződött. Ma már senki sem teheti vitássá Budapest gyógyfürdőinek nemzetközi értékét. Ezt a számunkra értékes atmoszférát nem szabad kiaknázatlanul hagyni és az elkövetkezendő években még el kell végezni mindazt a sok munkát, ami ,, Buda pest-Fürd öváros” nemzetközi népszerűsítéséhez szükséges. ___ Sú g ár iádió. csillár. írógép, kerékpár és villanyszerelési szakiizlet. M][ MH1ÓS llOflBI j| Sir an dfü a SsentimrevdrosnaU Irta: Steiner József, építészmérnök Budapest az utóbbi időkben igen szép pozíci vívott ki magának az idegenforgalomban. Az ut< só 10 év szisztematikus munkája megtermetté maga gyümölcseit és tárgyilagosan meg kell áll pítani azt a tényt, hogy nehéz körülmények közi a magyar idegenforgalom jelentős eredményei tudott produkálni. Ezérf elismerés illeti meg s. kát a szakférfiafeat, akik1 a mostoha viszo'gg dacára sem csüggedve, hittel, buzgalomig lankadatlan kitartással építették ki 'a maga* genforgalom jövő útjait. jfzik a A külföld osztatlan • elismeréssel í, • magyar idegenforgalom vezető tényé* az kifejezésre jutott ’abban a tényben/. , utazási irodák legnagyobb világszeyT, soriation des Grandes Organisatiw f Jí. 6 dn Toráé” elnökévé az elraí esztendoben Bársony Oszkárt, az IBUSZ kr° v®zer,gaíga’ tóját választották meg. A Szál/ff *emz?k™ Szövetsége nemrégiben JlfaP«* °!to kival° hazánkfiát emelte az elnöki ">zlcloba 65 ag^aa‘ csak a közelmúltban érte a'na®yar idegenforgal- mat az a nagv megbecsüld a fürdők világ- szövetségének állandó s?<helyévé Budapestet jelölte ki a Fürdők F^zetközi Kongresszusa. Ugyancsak ekkor váltották a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetségelnölkévé dr- l°zsef Fersnc kir. herceg őfensés1Azok. akik a/ idegenforgalmi mozgalmakban állandóan benne <nek és ismerik a különböző ru- . gókat, tudni fopák, hogy milyen hihetetlen küz- ( delem fejlődőéi az egyes szervezetek között az , idegenforgal"! piacok megszerzésére és értékelni , fogják tidni kellőképen, hogy mit jelent Buda- j peslí-FürJÖváros nemzetközi elismejríjetep szem- f pontjából az a tény, hogy itt fog székelni a für- j dök nemzetközi parlamentje és Budapestről fogják í irányítani a fürdők nemzetközi problémáira vonat- ] kózó elgondolásokat. ( f Budapest gyógyfürdői nagyon régiek, de a Budapest-Fiirdöváros mozgalmat mégis új kele- , tűnek kell tekintenünk. Budapest eddigelé, amint : Korányi Sándor báró kellően jellemezte, olyan vá- [ ] ros volt, amelyben voltak gyógyfürdők. A háborúi utáni célkitűzések között azonban Budapest, mint „fürdőváros” kíván magának polgárjogot szerezni. Kétségtelen, hogy Budapest gyógyfürdőinek fejlesztése érdekében az utolsó 15 esztendőben igen sok történt. Elöljárt maga a főváros, amely helyes célkitűzésekkel látta, hogy Budapest gyógyfürdői lesznek azok az állandó értékek, amelyek hivatva lesznek mindenkor biztosítani a székesfö-\ város idegenforgalmát. Strandfürdő”, ezt a kiérne t, de ma már nemzetközi értelmű szót és annak jelentőségét nem kell bővebben magyarázni, mert a modern életnek, — mely a levegő, víz és napfény hatását és innak élvezését csaknem primer szükségletnek állítja, — elengedhetetlen szükségévé vált. Ma már nemcsak hvgieniad, hanem társadalmi szempontok is megkövetelik, hogy minden városnak lakossága számához képest megfelelő számú, jól elhelyezett, könnyen elérhető és olcsón élvezhető strandfürdője legyen. Ma már csaknem minden kisebb vidéki város megépítette a maga strandfürdőjét, a székesfőváros pedig, a város fejlődéséhez és az adottságokhoz alkalmazkodva, mindig jó példával járt elől az ilyen intézmények létesítésében. A Palatínus, Geltért, Széchenyi, Rudas-fürdők, a Margitszigeti Nemzeti Fedett Sportuszoda, mind gyönyörű, s a fent leírt célt szolgáló, minden kívánalmat kielégítő modern intézmények. /\ strandfürdő hiánya legjobban érezhető az új Szén timre városban. Ez a gyönyörűen fejlődő, hatalmas városrész, mely ma már több, mint 60 ezer lelket számlál, s mely csak az utóbbi 3 év alatt több, mint 10.000 lélekkel szaporodott. ..olyan Hangulatos uzsonnadélutánok és vacsorák tánccal, zenével. Leggondosabb diétás konyha is BELLEVUE II., Atilla utca 53 messze fekszik a polgári strandfürdőktől, hogy azoknak élvezetétől csaknem meg van fosztva. Egy pillantás a főváros térképére, meggyőz arról, hogy a Szentimreváros mai kialakult centrumának tekinthető Horthy Miklós körtértől, a Palatínus Strand cca. 6 és fél km.-re, a Széchenyi 6 km.-re, a Budai Strandfürdő 5 km.-re, a Fedett Sportuszoda 6 km.-re fekszik, nem is beszélve a Csillaghegyi, Hungária, és Aquincumi Strandfürdőkről, melyeket a mi publikumunk csak úgy érhet el, ha előbb autóbuszon, vagy villamoson a csaknem 5 km.-re felevő Pálffy térre utazik. A közelben levő Gellért-fürdőnek világhíres és minden fényűzést kielégítő Hullám és Pezsgőfürdője olyan drága és oly kis ‘befogadóképességű, hogy az sem a Szentimreváros lakossága fizető képességének, sem pedig számának nem felel meg. Ez utóbbinak már annál inkább sem, mert hiszen az egész városból könnyen elérhetővé lévén, az egész lakosság tehetősebb része foglalja azt el. A Sósfürdőnél létesített Erzsébet Strandfürdő 1 és fél kilométeres távolsága a megközelítést megkönnyíti ugyan, de viszont igen csekély befogadóképességű. Ugyanez áll a Rudasfürdő uszodájára és napozójára is. A Császár- és Lukáosfürdő egyrészt 5 km. távolságra fekszik a mi centrumunktól, másrészt igen korlátolt befogadóképességű és ugyancsak drága a mi, — leginkább tényleges és nyugdíjas tisztviselőkből, szerényebb viszonyú, közgazdasági téren elfoglalt tisztviselőkből és kereskedőkből álló polgártársainknak. A Horthy Miklós híd átkapcsolta Budára a Ferencváros ama területeit, melyeknek szintén nincs megfelelő nyári üdülő intézményük, s így a létesítendő új strandfürdő nemcsak a Szentimreváros, hanem a Ferencváros lakosságát is szolgálná. A helyi adottságok bőségesen, sőt pazarul kínálkoznak. A Horthy Miklós híd budai hídfőjétől délre Budapest székesfőváros igen sok szabad területtel rendelkezik, mely területeknek városfejlesztési és a közérdek kihasználása céljából való városépítési elrendezése most van folyamatban. Ebbe a programba igen könnyen és első sorban illeszthető be a szabadfürdő megépítése. A mi gyönyörű Dunánk és annak még fel nem töltött holtága kevés szabályozással és ezzel arányos költséggel volna felhasználható. A fürdővíz hömérsékének emelésére pedig a kelenföldi villamos centrálénak a hűtővize minden nagyobb költség nélkül bevezethető volna. A múlt év áprilisában híre kelt annak, hogy Budapest Székesfőváros is foglalkozott nagyobb- szabású oly strandfürdő létesítésével, mely 12.000 «zemély befogadására épülne fel és kimondottan népfürdő jellegű lenne, 20 filléres használati dijak mellett. Ha a létesítendő népfürdő egyharmad része, tehát 4000 látogató befogadóképességgel, a középosztály és intelligencia számára, ezek hygieniai, kényelmi szempontjainak megfelelően építtetnék fel, ez az altruisztikus intézmény létesítésének és fenntarthatóságának csak előnyére szolgálna, mert a polgári osztály közönsége szívesen fizetne a tervbevett 20 fillér használati díj helyett akár 60 fillért is, ami a rezsiköltségeket lényegesen befolyásolná. A teljesen szabad terület megengedne oly elhelyezést, hogy a fürdő két része egymástól teljesen elkülöníthetően volna kezelhető, anélkül, hogy a két különböző társadalmi réteg egymást zavarná, vagy, pedig antiszociális megkülönböztetésre adna okot. Meg kell indítani a Szentimrevárosban a társadalmi mozgalmat, mely az uj strandfürdő felépítését és használhatóságát már a folyó évben, legalább kisebb mértékben lehetővé tenné, addig is, míg az intézmény teljes, a célnak megfelelö nagyságban megépíthető lenne. Meg vagyok győződve arról, hogy Szentimreváros társadalmának ily irányban megnyilatkozó kívánsága elől Budapest Székesfővárosnak bölcs vezetői nem zárkóznának el. Budapest nevének eredete és átváltozása Irta: Rolling Oszkár Székesfővárosunk névváltoztatásának kérdése évek óta kisért a sajtóban. így a Pesti Hirlap 1935. nov. 3.-i számában nagy írónk. Herczeg Ferenc ,,Kemenceváros“ című vezércikkében Budáinak fényes történ nelmi múltjára és emlékeire veti a fösuulyt. ami minden tekintetben helytálló: évszázadokon keresztül Budán dőlt el nemzetünk sorsa. Buda volt a magyar dicsőség idejében az ország központja. A nemzet fiainak lelkületébe annyira beleidegződött a „Buda“ név. hogy ma már csak nyelvtörténelmi szempontból foglalkozhatunk a Buda szó idegen eredetével. így tehát szembenézhetünk 'azzal a történelmi megállapítással, hogy a Duna jobbpartján, a mai Buda helyén állott a keltáknak Ak-ink városa. E névből eredt a rómaiak Aquincum elnevezése. Ebből metamorfózis útján keletkezett a németek által használt Echulburc vagy Etzelburg, mint erről Kézai Simon Magyar Krónikájának II. fejezetében megemlékezik. Salamon Budapest helytörténetében kimutatta. hogy az Etzel helynév előfordul Hannoverben. Svájcban és egyebütt is. Etz a régi németben az „apa“ szó kicsinyített alakja, Priscus Rethor, aki Attila udvarában megfordult, a király fivérét nem Buda, hanem Bléthés néven ismeri. A tudós Deseric „De Attila“ cimü művében régen kimutatta, hogy Bléda (Bléthés) nem Óbudán, hanem, a Tisza-Maros szögén élt és ott is halt meg. Azokon a tradíciókon, melyeket a magyar történelem Budával kapcsolatban ápol, mit sem ronthat, ha a népmondával szemben a tudós Pndhradczkynak felfogását is követjük, amely szerint a római légiókban szolgáló dalmát lovasság a maga anyanyelvén Aquincumot „Wodá“-mak, „Wudá“-nak hívta, amelyből később Buda név alakult ki. 1246-ban az oklevelek „Buda apudcalidas aquas“-ként említik. Egy 1237.-i oklevél „utriusque Pest“ nevet említ. Az 1309. -tiki oklevél — Omodé nádor adománylevelében“ — „de incula virginis Wudensis“-ről emlékezik. 1334-ben Bertalan, a felhévizi trinitáriusok egyházának és a keresztesek konventjének perjele, szintén a „civem castri Wudensis“-t említi, végül 1356- ban Nagy Lajos király Istvánról, a budai prépostról. „Virum D. Stephanum Wudensis Ecclesias Praeposi- tum etc.“ emlékezik meg. Kutatásaim igazolják, hogy a XII.—XIV. századbeli oklevelekben számtalan esetben fordul elő, hogy a helységnevek „W“‘ betűvel írattak, mely idővel „B“ betűvé alakult át Eről- tetettnek kell tehát tekitenünk Buda nevében patronym eredetet keresni akkor, amikor a névben rejlő ártelem nemcsak a korábbi elnevezeséklben kifejem zésre jutó lényeget, hanem azokat az adottságokat is visszatükrözi, melyek a hely természeti kincseiből erednek. Az aqua — Aquincum, aqua calidis, a felhévizek, a Wuda. mindmegannyi név kifejezi a helynek bőséges hőforrásait és vizgazdagságát. Buda város legendás hírnevét nem kisebbíti az sem. ha a város ősneve magán hordja és mintegy nevében is fennen hirdeti Istennek nagy ajándékát — kiváló gyógyvizeit —. amelyeknek kiaknázására vállalkozott a Székesfőváros a megváltozott időket és életkövetelményeket megértő gondoskodásával. Miként Buda városa, azonképen Pest is ép oly prózai alapon kapta elnevezését és bármily kiábrándító, de tény az, hogy a városalapításoknál és elnevezéseknél inkább a realizmus, mint a költészet játszott nagyobb szerepet. Buda, habár más néven is, már évszázadokkal megelőzte Pestnek alapítását. Kézai Simon írja, hogy már Árpád, majd Géza fejedelem idejében mindenfelől telepedtek hazánkba jövevények Béla király névtelen jegyzője, Anonymus is felemlíti, hogy Taksony jogszerű kormányzása alatt, — aki különösen kegyes volt az idegenek iránt, — nagyszámmal sereglettek hozzánk .Bulár (bulgár) földről előkelő nemes urak, valamint izmaeliták. Ezek mohamedán vallású bulgárok voltak, akiknek nagyobb területeket bocsájtottak rendelkezésükre. A Tomaj nembeliek a Tisza menti Abád vidékén, majd mások a Duna balpartján (a mai Pest helyén) telepdtek le. A pogány bolgárokat szaracénoknak is nevezték, akik kereskedelemmel és iparűzéssel foglalkoztak, amíg őket a II. Endre és IV. Béla alatt bevándorló németek mindinkább ki nem szorították. Már nem vitás az a körülmény, hogy a helységet, melyet erősített falakkal várszerüleg öveztek — Pestnek nevezték. E név tégla, vagy mészégető kemencével egyértelmű, A „pest“ szó a mindennapi közhasználatban még a XVI. században is azonos volt a „kemence“ elnevezéssel. így 1556. aug. 29.-én Leukáról írja Sombory Gergely uradalmi intéző a gazdájának, Nádasdy Tamás nádornak az uradalmában elvégzett munkákról: „Mostan égetnek ismét egy pest téglát“ (egy kemence). Kétségünk nem lehet aziránt, hogy fenti közlésben téglaégető kemencéről van szó különösen, ha az 1557. január 17.-iki levelét is figyelembe vesszük: „ez héten az mész kemencénél fát vágatok“. A honfoglalás idejében Pest városa még nem létezhetett. Anonymus müvének XLVI. fejezetében előadja, hogy Árpád fejedelem Csepel szigetéről 900-ban indult el, majd átkelvén a Rákos patakon, a mai káposztásmegyeri révhez (akkor Moger rév) érkezett, hol átkelvén a Dunán, a jobbparton fekvő civitas Atilláé, — Etelvárába bevonult. Pestről eközben nem tesz említést, holott a honfoglalóknak a csepel-káposztásmegyeri útvonalon Pestet is kellett volna érinteniök. Pest tehát később keletkezett és ezt erősséggel is körülvették. Erre enged következtetni Kézai Simon feljegyzése, mely szerint a mohamedán bolgárokat Pest várában telepítették le. Idők folyamán a pesti oldalról Pest népességéből átszivárogtak az átellenben levő Duna-jobboldalra, ahol Kispestet alapították, (parvus Pest, Pest minor) a mai Rácvárost. A Gellérthegyet ebben az időben Mons Pesthlen- sis. pesti hegy néven ismerik, ellentétben a Mont Novis Pesthiensissel. a mai Várheggyel. Utóbbi csak a tatárjárás idején jutott jelentőséghez, amikor pist lakóssága a tatárok dühe elől idemenekült. Ekkor települ be a mai Várhegy. Rogerius írja, hogy Pesten ekkor már sok német lakott, akik II. Endre idejében költöztek be és az izmaelitákat mindinkább kiszorították. A német lakosság Pest nevét szószért nt Ofen-re átfordítja és használja. Amikor Gertrud királynő 4 éves leánykáját — a későbbi Szent Erzsébetet — eljegyezte Pesten 1211- ben Lajos thüringiai őrgróf, azt írják erről: „copu- latio nuptiarum celebrata Ungariae In cívitate Ovena“. Zsigmond királyig Pest. Kispest, Altofen. Ofen egyértelmű volt. A németek a mai Óbudát még Etzelburg néven emlegetik. A mai Budavárát (mons novis Pesthiensis), valamint Kispestet (Kelenföld, Crenfeld, Creinfeld, Parvus Pesth) még a XII.—XIII, században Pest városa kirajzásának tekinthetjük. Ezt igazolja még IV. Bélának 1244-ből kelt oklevele. Ebben Pesth város és Kispesthnek szabadalmait megújítván, utóbbiról „Item minor Pesth. ultra Danubium sita“ emlékezik meg. Pest a tatárjáráskor elpusztul, lakói átmenekülnek az erősített dunajobbparti városba és a Mons novis Pesthiensisen letelepednek. Budáról intézik a később ismét felépülő Pest város ügyeit, sőt Buda város tanácsa a maga kebeléből választja és küldi ki Pestnek biráját és két tanácsnokát. A helyzet e téren csak akkor változott meg, amikor Zsigmond. király Buda városához 1000 forintnyi kölcsönért fordult. Buda város pénzt nem adhatott, amiért Zsigmond király igen megharagudott rájuk. Neszét vették ennek a pestiek és Zsigmondnak a kölcsönt felajánlották. Nem is volt ez hiábavaló. A király most már szabadalmat adott a pestieknek arra nézve, hogy városbirájukat és hat esküdtet a város saját polgárai közül választhassák meg. A budai törvénykönyv szerint Mátyás király idejében következett a nagy fordulat, A király megengedi a pestieknek, hogy teljes városi tanácsot állítsanak fel. megerősíti Pest várost szabadalmaiban és egyben a hét szabad királyi város rangjára emeli. E városok képviselői az országgyűléseken és a tárnokszékeken a következő rangsort foglalták el: Buda, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, (az okmány Wart fát említ, ez is nézetem mellett bizonyít) Eperjes és végül Pest város képviselete. Tehát 1500-ban már Buda áll a városok élén. Ez a rendelkezés intézkedett aziránt is, hogy a koronázás alkalmával Buda város képviseletének van , fenntartva az a kiváltság, hogy teljes diszvértezetben őrködjék a koronázási templom főbejáratánál a rendre és az uralkodó pár személybiztonságára. Buda város bírája és kiküldött tanácsosai kísérték a megkoronázott I királyi párt a templomból lakosztályaikba. Később, amikor az ország városait újból rangsorozzák, az i 1514-iki 3. te. 1. paragrafusa értelmében Pest városa j Buda után a második helyre került és ezt a helyet j meg is tartja. Budáé marad azonban az elsőség és az ország városai között az a vezető szerep, melyhez Mátyás királyunk dicső napjaiban jutott. A török hódoltság Pest városára végzetes. Lassan teljesen elpusztul, önkormányzata nincsen, a törökök alatt Werbőczy volt Budának utolsó keresztény bírája, 1605-ben Bocskay erdélyi fejedelem Pesten talál-* kozik a török fővezérrel. Bocatius kassai tanár is társaságában van ez alkalommal, aki Pestről mint ; „undok és ronda“ városról emlékezik meg. Pest ekkor valóban Budának csak külvárosa, melynek lakói a törökök zaklatásának vannak minduntalan kitéve úgy, hogy a város pusztulásnak is indult. Beza János 1664-ban kiadja Magyarország leírását. Pestről mint Buda város hatodik külvárosáról emlékezik meg és azt írja: „Auf dem andern Ufer der Thonau ist Pest, der I sechste Theil dieser grossen Stadt, recht gegen dem Blockhaus über und wird mit einer Schiffbrücken an die Judenstadt (ma Víziváros) angelangt.“ Ebből az időből írja Schweiker Salamon as „Orientalisch Reissbuch“-ban, hogy Pest kisebb Budánál és lapályban fekszik, vastag falakkal van körülvéve. A városban hitvány rossz házak vannak. Néhány keresztény lakja. Templomtornyában sem harang, sem óra nincsen. Istvánffy is hasonlőképen nyilatkozik. Budavár visszavétele után I. Lipót mindkét testvérvárosnak újból megadta kiváltságait 1703. október 23.-án. Ebben az időben mindkét város jóformán i rom. A Budapest név egyébként 1834. aug. 30.-án született meg. Széchenyi István gróf: Über die Donauschiffahrt“ című művében (29 old.) ajánlja Buda és Pest helyett az egységes Budapest nevet. Galeotto Marzio, — Mátyás király tudós környezeteiéhez tartozó és a magyar reneszánsz korabeli bohémok nagy társaságának érdekes alakja — szintén fejtegeti Budának és Pestnek néveredetét. Azt Írja’ | erről, hogy Budavára hegyen fekszik és a Duna mossa. Honnan vette nevét, nem egészen bizonyos, vagy az ókori Budalia-tól, vagy a Buddha nevű szent embertől, nem mintha ő alapította volna, hanem csak úgy nevezték el az ő hires nevéről. „Magyarországon kívül másutt is találunk Pestet, mert Pestről már Vergilius is írt: „Láttam pesti I módra gondozott rózsáskertet“. Ez a Pest Olaszor- I szágban van. (Pästum Délitáliában). A magyarországi i a Duna mellett fekszik és szemben a Dunára tekint.“ A komoly történeti kutatások eredményei a hunok i királyának, Attilának testvérével Bledával való viszályáról és végre megöletéséről szóló mondának eredetét réges-régen visszavezették Romulus és Remusnak, vagyis a Róma alapításához fűződő mondának azonos forrásához. Ennek a ténynek megismerése talán megfoszthat bennünket egy kedves illúziótól, mégis a történeti igazssájgok alapját szilárdítják. Sanyarú sorsunkban mi sem szükségesebb, minthogy nemzeti öntudatunk olyan ősforrásokból táplálkozzék, melyek kristálytisztán tárják elénk akár a jót, akár a rosszat, mely történelmi múltúnkban nemzetünk dicsősgét, vagy gyászát jelenti. . Ez a forrás más. nem lehet, mint a történetkutatóink által felderített és elismert kutforrások, vagyis az ősi oklevelek bősége. Csak ha ilyenek nincsenek, I térhetünk át a mondák és hagyományok mezejére. Buda várának és városának nincsen is szüksége í ezekre, mert magyar hangzású nevéhez oly hatalmas 1 és a nemzet köztudatába gyökeresedett emlékek fűződnek. melyek mindenkit, aki magát magyarnak vallja, kegyeletes tiszteletre késztetnek. Székesfővárosunk névváltoztatása esetén minden körülmények között indokolt, hogy Buda neve a főváros uj nevének kiválasztásánál mindenek fölé helyeztessék. Ezzel szemben minden más érvnek el kell némulnia. Szent Gellért-gyógyfürdő valóban eu ..nyosság, nemrég alakították át a 0 Jtgyfürdöt, új kutakat tártak fel, uj ' , . a jflétesítettek a fürdők mellett. A fürdő . ,!!jet megfelelő módon szabályozták, a ^zea. : hegyet pompás sétautakkal látták el es ^ h i sították. Nagyszabású elgondolás» , ^ i végre a Tabán területéről1 helyet adjanak 1 telenkedo sokszaz viskót, hogyN é írta g a 1 nagyvonalú f“rd^"nfnJógy9zállóra vonatkozó pS?atóat amelv sok EJu építészt foglal- , SStt és igen'sok szép terv került napvúágra. A Szent Margitszigeten épült uj, modern fúr- , dőszállók, a világviszonylatbanisetearenduteP , mális strandfürdők, az újonnan feltart ,,Magái \ forrás komoly nyereségei Budapest v.la^urdonek. s A szent Lukács-fürdő teljesen átépült korny- 1 HitMseikätsi Ida: Sswi&z&í*iyi . .. Szent Gellért-gyógyfürdő valóba
