Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-06-16 / 24. szám
Budai Napló 1938. június HORSAI EDE Atvösmester I., Krisztina k5rut 151. Vert és cizellált ezüstmunkák evőeszközök, lakberendezési fémtárgyak, aranyozás, ___________ezüstözés, javítás. mu nkaképtelenségét és véleménye szerint dr. Thordai nyugdíjazása jogosult. A tisztifőorvosi vélemény alapján az elnöki állandó szakbizottság június 20-iki ülésén Szendy Károly polgármester javasolni fogja, hogy a közgyűlés dr. Thordai Lajos tanácsnok-elöljárót 1938. év június hó végével mentse fel állásától és 1938. évi július hó 1-étől kezdődő joghatállyal \nyugdíjazza.. Dr. Thordai Lajosnak harminchét évet meghaladó szolgálati ideje van és így a III. fizetési ■osztály 2. fokozata szerint megállapított havi fizetésnek kilencvennégy százaléka illeti meg nyugdíj címén. Ezt az összeget a megfelelő lakáspénzzel és a törvényes családi pótlékkal egészítik ki. A 25 éves Horváth Géza CIPŐ üzlet "megnagyobbítva és modernizálva | áll a budai közönség rendelkezésére. II- Csalogány utca 50. Tele on . —* • I Árpád fejedelem hídfa és az óbudai hegyvidék Irta: Szilágyi Károly, Buda volt követe Becsey Antal ünneplése a Szentimrevarosi Társaskörben A Budapest-Szentimrevárosi Társaskör és Kultúr- egyesület junius 13.-án tartotta az évad utolsó kultur- estélyét előkelő és szépszámú közönség jelenlétében. A műsor megkezdése előtt Kiss Dezső dr., a kul túrbizottság elnöke köszöntötte Becsey Antal örökös bizottsági tagot, a társaskör elnökét, névnapja alkalmából. A kulturestélyen Füzy Ernő „Bötykös pályamester“ címmel, Márton Ferenc pedig ,,A nemzetgazdaság dynamikája“ címmel tartott előadást. A magvas és tartajlmas Előadásokat Kiss 1 Dezső ,dr. mint a kulturbizottság elnöke méltatta és köszönte meg a Társaskör és Kulturegyfesület nevében. A kul túrestét közvacsora követte a ' Társaskör idilli hangulatú, pompás levegőjű kerthelyiségében, ahol a Gellérthegy keleti lankái felől özönlik a jóBzagú júniusesti ..tramontana“ szellője.. Száznál több kerületi és egyéb keriiletekbeli vendég, sok hölgyrésztvevő ült ‘az asztalba#, hogy jeSldfaftétéve’l is ünnepelje a Társaskör elnökének, Becsey Antal örökös törv. hat. biz. tag, kormányfőtanácsosnak névnapját. A jelenvoltak közül feljegyeztük a következőket: Tildy Zoltán orsz. gyűl. képv., Kiss Dezső ny. min. tanácsos, Szántay István törv. hat. biz. tag, Benedek Szabolcs elöljáróhelyettes, SzöUősy Aurél min. tan. Doraer Gyula törv. hat. biz. tag, Székely Vladimir ny. rendőrfőkapitány, Gömöry Győző, Szi- gethy Lajos, Villányi Nándor bankigazgató, Maly József isk. igazgató, Paál Ákos festőművész, dr. Szilárd, dr. Faragó, dr. Kemény és dr. Sugár orvosokat, dr. Sauer ügyvédet, Lakos és Steiner József műépítészeket. Az első felköszöntőt Domer Gyula mondotta az angol szokásokhoz híven, röviden éltetve a kör elnökét és nejét. Szigethy Lajos Buda-Alsóváros nevében köszöntötte Becsey Antalt, azt a férfiút, akinek legfőbb programja a munka és kenyér. Becsey Antal meghatva köszönte meg az ünneplést. Kiinduló fix pontúi Kant < filozófiáját választotta: ,,A csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem.“ Szent györgyi Nobel díjas iprofesz- szorunk könyvéből idézett ezután, aki természettudományi kísérleteinél mindenkor tapasztalhatta a rideg ! mindennapiasságokon is felülemelkedő, nemzetekköztl tudományos szolidaritást. Ez a vigasz a mai sivár jelenben. Ennek az elgondolásnak jegyében köszönte meg a sok együttérző gratulációt és zárta be a felemelő névnapi ünnepélyt. Mikor a fenti — legnagyobb forgalmat lebonyolítani hivatott — hídról, a címben említett vonatkozásban akarok beszélni, vissza kell nyúlnom az u. n. millenáris ünnepségekhez, még szabatosabban: a honalapítás tényét megörökítő törvényhez, amelyben az ezredéves emlékművek között ott szerepelt az Óbudán felállítandó, honalapító Árpád fejedelem emlékét megörökítő római katholikus templom és az ezt környező liget megalkotása is. A dévényi, zimonyi, brassói stb. emlékműveket elpusztította a Trianoni gyalázat által reánkszabadított vandalizmus, az Árpád fejedelemről elnevezett templom és liget létesítését pedig — dacára annak, hogy ennek gondja egy, a törvényen alapuló bizottságra bízatott, amelynek egyik tagia, úgy tudóm, még életben van —, eltaktikázta a lokális egyházi érdekeltség, amely mindig irtózott a stóla megosztásától. A templom és liget számára való terület megvan. A Bécsi út mentén levő, jófekvésü Lank ás dómbot bírja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa erre a célra és adja bérbe jámbor kertészeknek, hogy több legyen városunk területén a zöldség! Mi, Óbudaiak mindig úgy képzeltük el, hogy hazánk nyugat felé vezető legfontosabb nemzetközi útján, a Bécsi úton — különösen az automobilizmus állandó fejlődése folytán — a nyugat felől hozzánk érkezőt legméltóbban Árpád fejedelem uj fehéregyháza fogadhatná, ami mindenesetre enyhíteni alkalmas a javadalmi Őröknek városhatárszéli jelenlétét és feltétlenül jelzi az idegennek, hogy tulajdonképen hová is érkezett, mert etekintetben a városi igazgatás szégyenére még mindig itt meredező téglaégető kémények igazán nem alkalmasak. Ennek a templomnak és ligetnek tehát meg kell épülnie — hiszen törvényünk van. róla — és ez az aiEkotás nemcsak idegenforgalmi tekintetben fontos, hanem egyben kezdete az Óbudai hegyvidék színvonalas kifejlesztésének is. Hegyvidékünkön ugyanis az a helyzet, hogy déli j részének kiépülése megakadt, részint a Szépvölgyi utón még mindig ottéktelenkedő téglagyár, részint pedig a megboldogult Schmidt Miksa féle Attila-park j ügyének elhúzódása miatt, akivel való ■' hu^tervona i mintegy két évtizeden keresztül meggátolt itt minden | fejlődési lehetőséget. A Tábor- és Testvérhegyet egy-egy téglagyárnak szabálytalan garázdálkodása nyomorítja és városunk közigazgatására misem jellemzőbb, mint az, hogy fél emberöltőn keresztül kelllett harcolnunk azért, mig végre egy erőskezű belügyminiszter rendelkezésére — aki most megint átvette ugyanezt a munkakört — sikerült reászorítani a várost, hogy legalább üzem- tervet követeljen be ezektől a prepotens vállalatoktól. Aki tudja, hogy mát jelent parcellázni, építeni olyan területen, amelynek szabályozása nem végleges, az tudja méltányolni azt a hegyen épült városrészt, ami — mindezek dacára — megvan és amivel foglalkozni 'szükséges, mert: azzal, ami van, gond mindenesetre van. Hogy a óbudai hegyvidék, a most csupán nagyjában vázolt akadályok dacára is, épült, az fejlődés- képességét bizonyítja. A ,,Hamupipőke“ meséje jut eszünkbe, mert az óbudai hegyvidéket a magyarok istene egyenesen arra teremtette, hogyha egyszer elkerül a bálba, akkor: bálkirálynő jegyen belőle. Csupán a magam tapasztalását Írom le, amikor elmondom a következőket: j| a nap pirkadástől alkonyaiig árasztja erre a vidékre pompás melegét; — a nálunk járatos északnyugati szeleket, viharokat felfogják a Csúcshegy, a Hármashatárhegy és Viharhegy ormai, úgy, hogy a mintegy ezek ölében fekvő óbudai hegyvidéken , éppen emiatt, november végén még nyílik a rózsa, ami mindennél jobban példázza az éghajlat kellemességét; i — a talaj összetétele olyan, hogy minden virág, különösen a rózsák, minden gyümölcs, különösen a csonthéjasok pompásan fejlődnek? I _ az úthálózat most már annyira kiépült, hogy Iáiig van ma hegyvidéki részlet, ami tűrhető úton megközelíthető ne volna; — a villanyvilágítási huzalok ma már az egész hegyvidéket behálózzák; — a közművek közül a gáz még nem jelentkezett fogyasztóiért, de a vízmüvek már — ha csiga módjára is — megkezdte hálózatának kiépítését. És most ejtem sorát a kerület másik törvényes igényének, a Honalapító Árpád fejedelem hídjának. Wekerle hozt§ törvénybe éspedig 1908-ban, tehát 30 évvel ezelőtt. A hid megépítésének kötelezettsége junktimba hozatott annakidején a Szent Margitsziget megvételével és az u. n. Palatínus telkek ügyével. A Margitszigetet régen a város gondozza, a Palatínus telkek már mind beépültek, de Árpád fejedelem hídja még mindig csak a terveiben van meg. Elismerem, hogy az utóbbi pár évben már szemmellá/tható jelei is vannak, hogy a híd végre-valahára megépül s éppen ezért most már figyelembe vehető tényezőnek látszik. Én, aki láttam, hogy a Margithíd megépítése után 20 évvel a budai oldalon még mindkét félen gödrökben fekvő vis'vók éktelenkedtek egészen addig, mig a t- qltzspach-Weisenbacher ;cég ezen a részen tönkre nem építkezett, én, aki látom, hogy milyen lassan készül el az új „Nemzeti Színház“ és milyen hamar nő zöld fü a „Budai Színkör“ helyén, nem vagyok túlságosan optimista bármelyik uj hid környékének beépítését illetőleg, de azt mégis le merem írni, hogy amennyiben Óbuda és ennek hegyvidéke megfelelő adókedvezményekben részesül, akkor a fejlődésnek olyan lehetőségei nyílnak meg, amelyek messze túl fogják szárnyalni akár a budapesti „Csikágó“ akár Újpest gyorsütemű fejlődését is. Hogy ezt miért tartom lehetőnek a mostani különleges vislzonyok dacára is, arról legközelebb? cikkemben leszek bátor értekezni. c?q/y negwd óra után Gjelnjémemü tiszta1 CaFE Bagatelle SVÁBHEGY V ACSORA ZENE SzaKváry Géza ^ £t Foto-illatszerek- és fotoszaküzlete ■■QrO^RJ©"* 11-, Batthyány u. 15, Tel: 158-184 1 £ delizsánsz, a tajtékpipa meg a Nemesch-Ember tík- és dédanyáink világában a régi osztrák- magyar monarchia hatalmas területeit a delizsánsz kapcsolta össze egymással. Bécsből indultak a magyar kocsik IPopsony, Nyitna, Galán'ta, Érsekújvár, Vác és Pest felé, ugyancsak a Naschmarktről lehetett delizsánszon Magyaróvár, Győr, Esztergom, Buda felé utazni. Kégi útleírásokból ismerjük az ilyen utazások kellemes és romantikus, kellemetlen és bosz- szantó oldalait. De azért nagy volt a forgalom és azL idegenek szépen özönlöttek Magyarországba, főleg Budára, amely mindig vonzotta a nyugati és keleti vendégeket, egyrészt történelmi tradíciói, másrészt fürdői s borai révén. A „Meyers Universum‘'-ban, az 1838-as évi kötetének 61—64 oldalain olvashatunk egy ilyen érdekes bécs—budai utazásról. A leírás ma is üdítőleg hat az olvasóra. Antalffy Andor miniszteri ..tanácsok /böngészte ki az eredeti tudósítást az elsárgult fóliánsok közül. Olvassuk a régi írások között, hogy a magyar nemesemberek (Nemesch-Ember) milyen érdekesek, vendégszeretők és műveltek. Járatosak a Nyugat irodalmában, latinul, franciául, angolul és olaszul jól beszélnek, németül kevésbbé. Ezt inkább a városi bür- gerek kedvelik Ofen, Pesth és Pressburg-ban. Ezek a polgárok elnémetesedtek. Megdicséri a magyar költészetet, amelyről azt mondja: „Die einheimische Literatur blüht 'seit einigen jahrzenten - sehr auf, besonders in Zweige der Poesie. . ." Különösen, kiemeli, hogy a magyarok nagy barátai a színművészeinek. „Jede der grösseren Städte hat ein Theater.“ Tehát minden nagyobb városnak színháza van, de csak Ofen (Buda) és Pesth (Pest) rendelkeznek állandó társulattal, míg a többi helyeken vándorszínészek csapatai tartják fenn a művészetet. Hazafias témájú daraboknak határtalan enthuziazmus a kísérője és gyakran megtörtént, hogy a fellelkesült hallgatóság a szerzőket vállán hordozta körül a városban. A vendégszeretetről, az érdekes és szép nemzeti viseletről külön emlékezik meg a német utazó, akit a nagy dáridők, a cigánymuzsika, a szép nők, elegáns férfiak, a jő konyha és még jobbb borok szintén nagyon fellelkesítettek. Hanem, ami főleg megragadta figyelmét, az a dohányzás szenvedélye és a tajtékpipák kultusza. Ebből Budán sokat látott. (Csak úgy mellesleg megjegyezve : a világ egyik legszebb tajtékpipagyüjte- ménye, többezer darab, ma is Budán található és a főváros legnagyobbnevü volt polgármesterének, Nagybudapest megalapítójának, Bárczy Istvánnak tulajdona.) A ,,Meyer's Universum“ Írójának megállapításai szerint a magyarok a tajtékpipát nagyon megbecsülik, szinte ereklyeszámba megy, apáról-fiúra száll. „Igaz — írja — másoktól hallottam, de most magam láttam s nem akartam elhinni, hogy ilyen istenitésben van része a tajtékpipának. A valódi (echte) magyar ember csak kesztyűs kézzel meri kedvenc pipáját megfogni; használat után, puha selyembe pályázva, a legfinomabb pehellyel töltött vánkoson pihen." A magyar embert röviden így jellemzi; „Der Ungar ist gastfrei, treu, edelmütig, tapfer im höchsten Grade; aber Leidenschaftlichkeit und Zanksucht, die sich in oft blutigen Schlägereien äussert, sind unter den niedem Ständen allgemein.“ (A magyar vendég- szerető. hűséges, nemesgondolkodású, a végtelenségig bátor; de a szenvedélyesség és viszálykodás, ami sokszor véres verekedésekben , nyilvánul meg, az alacsonyabb néposztályoknál általános.) A magyarokon (Magyaren) vagy tulajdonképeni „Ungarn‘-‘on kívül talált Budán igen sok; zsidót, görögöt, németet, tőtot; oláhokat és cigányokat, akik ezrével vanak szerte az országban. „A zsidók a kereskedelmet és pénzváltást viszik s erős konkurren- sei a keresztény kereskedőknek. A zsidók között igen sok gazdagot és előkelőt (Reiche und Elegante) ta- lálni.“ A bécsi gyorskocsi (delizsánsz), a Sárosfürdőnél startolt s bizony nagy keletje volt. Néha napokig kellett várni, amíg helyhez jutott az utas. Ezeket olvassuk' a Meyet's Universumban. Viszont Eissler osztrák Író egyik útleírásából, amely 1833-ban jelent meg, szintén igen sok érdekes s tán ma is • megszívlelhető adatot hámoztunk ki az idegenforgalom számára. Akkor még Buda volt az ország fővárosa. Innét indult ki minden élet, itt futott össze politika, közgazdaság és idegenforgalom. Innét szállították a világ minden részébe a híres búfelejtő Sashegyit. Az idegenforgalmat lebonyolító delizsánszok javarészét is Budáról indították szerte az országba. A régi Sárosfürdötől (Geilértfürdő) indult naponta Bécsbe s kétnaponkint a Balatonhoz a négylovas delizsánsz Ha az oldatot helyesen elkészítjük, ■ (ugyanis hidegen és csak Persillel) akkor a lazán belehelyezett fehér« s nemüt lassú forralásnak tesszük ki és */4 óráig erősen főzni hagyjuk. A fehérneműt állandóan keverjük mert ez nagyon fontos. Forrás után hagyjuk kihűlni, míg kézzel bele nem nyúlhatunk. Először meleg, azután hideg vízben jól kiöblögetjük. Ez az egész munka! előw’óis szerint inasmáivá acélnak isheléesemmecjetí Cí* áztaiáshoz hasmáiiem Henko t BUDAPESTI ÜGETŐVERSENYEGYESÜLET funius IS, 23, 30 napjain D.u. V*3 órai kezdet/el versenyeket tart I. Hely. úri 3.— „ „ hölgy 2.— Belépődíj ]|i ■- 15°0 Külön fog. hely 5.— Közlekedés: 75 és 76 villamossal Megnyílt a Budagyöngye garázs a volt Budagyöngye vendéglő helyén: | l., Budakeszi-ut 11., a Belvedsre-rel , szemben. Tulajdonos: Major Dániel. I budai Éttermek és KÁVÉHÁZAK A AAAüYAK VILÁG KÁVÉH&ZBAN Halmes énekel Dudás zenekara]/ >1. A BÉCIVASVT KÁVÉHÁZBAN CINKA PANNA t n E N CUKRÁSZDA I. Hidegkúti ut 74. L U L II ÉTTEREM Megnyílik május 26-án. Az, ÖREG MOFA&AJS minden c Ifárrtlv cigányprímás és este * CiCo rvdiuiy zenekara muzsikái. a legrégibb magyar tomp- és kalapgyár. — Alapítási év 1865, ------------------------- Kérjen OROWE kalapot _________________ GUNDEL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MURSY ELEK és cigányzenekara RATKAl MÁRTA énekel a RÓZSADOMBI ZSIGMOND mely a postát és a vendégeket szállította le Veszprémbe, a Balatonhoz, Kaposvár és Ausztria, felé. Volt is forgalma, különösen nyáron, a szezón alatt, amikor bizony naponta kellett a fuvarokat indítani, mert a delizsánszban legfeljebb 14 embernek jutott hely. Budafok (akkor még Promontor), azután Tétény, Érd, Tárnok voltak a megállóhelyek a Balaton felé vezető úton, míg az etetőállomás, ahol a fórspontot váltották, Martonvásár volt. Onnét Nyék, Velence s végül Fehérvár. Itt volt a delizsánszok' elágazása Veszprém, Lepsény és Kenese felé. Jó lovakat használtak a budai kalauzok, mert a buda—kenesei delizsánsz, amely a Sárosfürdőtől reggel 8 órakor indult, este 7 óra felé Kenésén volt, a Balaton partján.. Másnap .rossz, limbusos, kerülő úton vitt tovább az út Füredre s onnét Keszthelyre. A budai utasok meghálhattak Kenésén a községi vendégfogadóban, hacsak véletlenül a vitorlás postahajó (a mai yachtoknak valamiféle őse) ott nem volt már. Sokan a hajót vállaSztották a továbbutazásra Fok, Füred, Boglár, Badacsony, Keszthely felé, mert azon ágyú is volt; zsandár is (pandúr), míg a bakonyi betyárok ott a fűzfői limbusok alatt, vagy az alsőörsi s almádi erdőkben és a csopaki Nosztor- völgyében bizony kifosztották az utazó dámákat és urakat. Eissler szerint igen nagy volt a Buda—Bala- ton-forgalom a nyári hónapokban éís szüret táján. Ma ezt a forgalmat a Délipályaudvarról a MÁV* bonyolítja le. A budai delizsánszok az akkori viszonyokhoz képest igen kényelmesek és gyorsak voltak, amiért is a császári kurírok is szívesen használták. A kalauz, aki egyben a lovakat is hajtotta, marcona, kapitulá- ciós vasas-német strázsamester volt. Nemcsak a gyeplőt, de a kürtöt és a pisztolyt is jól kezelte. Kettőnek a neve maardt reánk: Mayer Hans-é. akinek a letűnt Holdvilág'-utcában volt kis háza és Bussbiegl Hermann-é. aki Budaörsre való volt. Indulás előtt a Sárosfürdőnél rendszerint a . jó budai sashegyi vörösből alaposan felöntöttek a vendégek, meg a kocsis is. a garatra, mert az kellett a bátorság alátámasztására. Hiszen altkor az utazás nem éppen a legbiztonságosabb kedvtelés volt, merész vállalkozás. Sobri Jóskáék meg Patkó Pistáék bőven gondolkodtak a szórakoztatásról. Lassan eltűnt a Sárosfürdő, a delizsánsz, a Ma- yerek és Bussbiegelek, s velük a Sashegyi is, a ke- délyes, pátriárkáiig világ, a jókedv és budai hangulatok. No, de vigasztaljon bennünket, hogy ha mindez nem is tér már vissza, de talán a Sashegyi szőlő ismét honos lesz Budán. A RUDAS FÜRDŐ nyilvános éttermében Buday Gyurka muzsikál A megnagyob- es ataid iioii Szeiffert ■Kávéházban Csorba Gyula és cigányzenekara—— Tabán Bar, Dancing, Kávéház I. Döbrentei tér 6. Esplanade Nagyszálló 111. Zsigmond u. 38~40. Telefon: 151-738 51-735 157-299 Svábhegyi nagyszálló KTJTASSY ADÁM PASADltfOMKERT ”£££??&£ estek VENDÉGLŐJÉBEN 11)., Laios-u 101 Híres zene Telefon: 163-391. Legszebb a kilátás a Gugger- fregyl kioszkból Autójárat Jluguszt pavilon, étterem Hűvösvölgy, Híd :gkutl~ut 22. minden délután szalonzene A CSASZAlltFVRDŐ pomp is kertjében SF, BŐ ,\\ I K L ó S énekel KETTER ÉTTEREM helyiségeiben |l XI., HORTHY MIKLÓS UT 48. i| Esténkini LAKATOS FLÓRIG cigányzenekara muzsikál. AVAR vendéglő, XI , Albert-utca 3. Hideg, meleg ételek. — Halkülönlegességek. — Nagy kert- Mc.yiség. Alkalmi vacsorákra külön termek, a nyári idényben cigányzene. — Telefon 459-177. Í Százgalamb vendéglő és söröző Kitűnő magyar konyha. Fa/borolt. T.uialoonos BuíQy Gyöxö. II., Batthyány tér 5. © Telefon 156-241. ___________ Budaiak találkozó helye. KI S ROYAL, Budán, I, Márvány utca 19. sz. A fővárosi és külföldi közönség kedvelt vacsorázóhelve Cigányzene. Tej. 152-046’.
