Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-12 / 19. szám

VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉL SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KR1SZTINA*KÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Buda és a vácospóUUka Valamikor, nem is olyan régen — mind nyáján emlékszünk rá — Buda vezetett a fővárosi önkormányzati politikában.' Akkor volt ez, amikor a főváros törvényhatósági éle­tét kellett halottaiból feltámasztani, amikor kivételes tehetségű férfiakra volt szükség. Azaz: kivételes tehetségű férfiakra most nagyobb szükség lenne, mint valaha volt. Mert — sajnos — nagy időket élünk. De hol vannak a nagy emberek hozzá? ... Az adminisztráció a legjobb kezekben van. Erélyes, nagykoncep­ciójú, rendkívüli munkabírású polgármester áll a nagyszerű tisztviselőgárda élén, de a vá-. rosvezetésnck azon a területén, amelyet „város- politikai frontnak“ neveznek, hiába keresünk a mai időkhöz mért egyéniségeket. Nem szűklátókörű, lojális elfogultság, ami­dkor fájó szívvel konstatáljuk, hogy kiesett a kezdeményezés, a vezetés a budai kezekből. Buda már nem vezet. De Pest se. Senki sem. Nincsenek vezető egyéniségek, nincsenek arra szültett férfiak, akik irányítsanak, utat mutassanak, zászlóvivői legyenek Budapest lel­kének. Ami még összetartja valamennyire a várospolitikát, az a tehetetlenség törvénye: a „fortvurstlizás“ gépies üteme, amely minden lendület nélkül tartja még egyideig működés­ben az organizmust. Ezer szerencse, hogy a város vezetése enélkül is biztosítva van, hogy a városháza munkája és ennek a munkának a tempója a várospolitika agonizálása ellenére is emelkedik, gyorsul, sőt aktívabb, mint volt még nem sokkal ezelőtt is. A régi budai szellem azonban hiányzik a várospolitikából. Ennek a szilemnek kell visszatérnie, annak az erkölcsnek, önkormány­zati értéknek, polgári öntudatnak és nemes len­dületnek, amelyet a „Buda“ név jelent a ma­gyar lelkek számára. Amucc v&zel Atyád faiedelwn ui{a Nem országrengető esemény, mégis ün­nep ez nékünk: megnyílt az Árpád fejedelem útja, az óbudai új kivezető főút. Ezentúl nem kell szégyenkeznünk, ha autós utasok érkeznek nyugat felől a fővárosba, gyönyörű új útvona­lon jutnak el a város középpontjába: nyugat­európai országúton a nyugateurópai kultúrájú Budapest szívébe. De nemcsak nékünk ünnep ez, budaiaknak. Ünnepe a fővárosnak és az egész magyar ide­genforgalomnak is. Árpád fejedelem útja mél­tán kapta ezt a gyönyörű nevet: új honfoglalás kezdetét jelenti ez az útvonal, új városrész születését, a főváros legősibb részének feltáma­dását, bekapcsolódását a világváros fejlődő .életébe. Szégyenletes állapot szűnt meg ezzel az új ríttál. A művelt külföldi, az európai kultúr- ember úgy érezte, hogy egy darab Ázsián kell átvergődnie, mielőtt a modern magyar. világ­városba érkezik. Itt az új út: nincs már Ázsia, „Árpád fejedelem útja,“ kivezetett bennünket onnan és elhozott bentiünket az európai civi­lizáció közepébe, mintahogy valamikor ősein­ket élvezették Árpád fejedelem és dicső elődei a szibériai mezőkről az európai kultúrközös- ségbe. Az Árpád fejedelem útja folytatása an­nak a nagy munkának, amelyet honfoglaló őseink kezdtek meg és amely még folyik, egy­re folyik: ma inkább, mint valaha. Mert élünk és élni akarunk. Mert építeni és alkotni kell. Újból meg újból el kell foglal­nunk, meg kell hódítanunk ezt a hazát. Mert pillanatig sem szabad megállnunk, mert halad­nunk kell, nomád őnmagyárokként kell vándo­rolnunk tovább és tovább azon az úton, amely Nyugat felé vezet: az Árpádok útján, a Szent István király útján, melyről letérnünk soha, egyetlen pillanatra sem szabad. Ezt szimboli­zálja ez a gyönyörű új útvonal. RIpka Ferenc dr.: A budai társadalom elítéli a közéletben tapasztalható kétszin őségét A nyugalmazott főpolgármester nagy beszéde a Budai Társaskör közgyűlésén a közéleti erKölcsről és az aktuális budai problémákról A Budai Társaskör május 5-én tartotta 1938 évi rendes közgyűlését’, a budai társadalom nagy részvétele mellett. Este 7 órára zsúfolásig megteltek a társaskör helyiségei, ott voltak a budai közélet kitűnőségei, a Krisztinaváros társadalmának vezető egyéniségei, köztük Rip- ka Ferene dr., a Társaskör elnöke, Geszthy An­dor kúriai tanácselnök, Fejér József dr., a Leg­főbb Állami Számvevőszék ny. elnöke, ny. ál­lamtitkár, Abt Albin ny. százados, néhai Károly király legutolsó szárnysegéde és sokan mások a budai társadalom előkelőségei közül. Nagyjelentőségű társadalmi eseménnyé avat­ta a közgyűlést Ripka Ferenc elnöki megnyitó­ja. Ripka Ferenc dr. amióta elhagyta a főpol­gármesteri széket, egész életét, minden tevé­kenységét a budai társadalmi és szociális moz­galmak szolgálatába állította. Mint tréfásan megjegyezte; kevesebb szabad ideje van most, mint főpolgármester korában volt. Annyira igénybe veszik a különböző egyesületek, tár­saságok és intézmények érdekében szükséges tennivalók, amelyeket önkéntesen vállalt ma­gára, hogy nem ér rá magánéletet élni. Buda legnépszerűbb vezéralakja Ripka Fe­renc. Igaz szeretettel és tisztelettel tekint sze­mélye felé az egész budai társadalom és ün­nepszámba megy minden olyan alkalom, ahol Ripka Ferenc megnyilatkozik a nyilvánosság számára. Az ő elnöki megnyitója Buda ünne­pévé avatta a Társaskör évi közgyűlését. A Délipályaudvar, a színkör és a közlekedési kérdések Az elnöki megnyitóban rámutatott Ripka Ferenc dr. az elmúlt év zajtalan munkájára, amely, ha nem is mutat fel nagyobb eredménye­ket, mégsem múlt el hasznos munka nélkül. I Rámutatott arra, hogy a Társaskör behatóan I foglalkozott minden, a kerületet érdeklő problé­mával, igy egyebek közt a Délipályaudvar át­helyezésének kérdésével is. Itt azt az álláspon­tot foglalta el, hogy megfelelő modern, átalakí­tással a pályaudvart meg kell hagyni mostani helyén. Ilyen átalakítás lenne például a kelen föld—budai résznek villamos vontatásra való be­rendezése, hogy füst és korom nélkül fussanak keresztül a vonatok a város területén. Ez a mozgalom eredménnyel is járt, a pályaudvar kihelyezésének ügye lekerült a napirendről és az átalakítási munkálatok a vonal modernizá­lására rövidesen megkezdődnek. — Másik tevékenysége volt a társaskörnek — folytatta Ripka Ferenc dr. — a megépíten­dő új budai színház meghagyása azon a helyen, amelyen a most lebontott Budai Színkör állott, amely terület tradicionális helye Buda színhá­zának. Ezt a mozgalmunkat, amelyet a Keresz­tény Községi Párt is támogatott, teljes sikerre vittük, úgy, hogy nincs is már szó arról, hogy esetleg más helyre helyeznék át a budai állan­dó színházat. Most már csak az van hátra, hgy a folyamatban lévő aláirási mozgalom mi­nél hatékonyabb legyen, hogy a polgárság tö­megei min,él nagyobb számban vigyék a megva­lósulás útjára az állandó budai színház ügyét. Remélem, hogy ez az óhajtás megvalósul és minél előbb állni fog Buda új színháza. — Hosszas tárgyalás után sikerült a Tár­saskör közbenjárására keresztülvinni, hogy á BSZKRT a Krisztinavárosból a pesti hídfőhöz vezető autóbusz kisszakaszhatárt az Attila utca és Alagút sarkáról a Krisztina térre tegye át. Ennek a kívánságnak a megvalósulásával ol­csóbb és jobb lett a Krisztinavárosnak a pesti oldal felé való autóbuszközlekedése. A Budai Társaskör behatóan foglalkozik azonban az egyéb budai közlekedési kérdésekkel is. így eljártunk annakidején Szendy polgármester úr­nál, hogy hiúsítsa meg a 75-ös és a 44-es villa- mosvonalak hurokvágányba való fullasztását és hogy tegye lehetővé az öl-es vonal fenntar­tását, illetve visszaállítását. A két előbbi ké­résünknek meg is volt az eredménye, ez utób­bi azonban még mindig várja a kapott Ígéret valóraváltását. Az eredmény erélyesebb sürge­tése céljából, a Társaskör rövidesen ankétet fog tartani, felkérve az I. kerület törvényható­sági bizottsági tagjait és a városháza illetékes tényezőit, hogy vegyenek részt ezen a megbe­szélésen és hallgassák meg személyesen is a budai polgárság jogos kívánságait. A Társas­kör ennek az ankétnek az előkészítésével Kad- nár Károly ny. délivasuti igazgatót kérte meg, a kitűnő közlekedési szakértőt, aki a kérdést alaposan ismeri. A Budai Társaskör rendíthetetlen hűséggel Áll Bethlen István politikáin mellett A közgyűlés meghallgatta az elnök el­gondolásait a Társaskör jövő várospolitikai szerepéről. Ezeknek lényege az volt, hogy a város ügyeinek intézésében érvényesíteni kell azt a polgári közszellemet, amely a Budai Társaskörben tömörült közösségben jut kifeje zésre: a tiszta közéleti erkölcsöt, a cselekvő és nem szónokoló keresztény szellemet és a pol­gárság érdekeinek önzetlen szolgálatát. __ A mi polgárságunk elitéli a közéletben ta pasztalható kétszínűséget — mondotta emelt hangon Ripka Ferenc dr. — és őszinte, egyene: színvallást kiván, abban az értelemben, amely elődeinket is jellemezte. Kitvalló keresztények vagyunk, nem lehet nekünk jelvényünk semmi­féle sallanggal diszitett, hanem csupán az apos­toli kereszt. Mi nem a kereszténységből aka­runk megélni, hanem a keresztény eszme szol­gálatában akarunk működni. És ugyanezt az elvet akarjuk a várospolitikában is megvaló­sítani, eltérően azoktól, akik várospolitikai mű­ködésükből üzletet csinálnak. Mi önzetlenül és a főváros iránt érzett hagyományos szerete- tilnkkel akarjuk a város polgárságát szolgálni, úgy várospolitikai, mint országos politikai vo­natkozásban is. Hűségesen ragaszkodunk ahoz az irányzathoz, amelyet a legnagyobb élő ma­gyar államférfi, Bethlen István gróf, a Budai Társaskör cliszelnöke képvisel. A közgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel fo­gadták szeretett elnökük szavait és Szitár End­re dr. indítványára táviratilag üdvözölték a közgyűlés alkalmából Bethlen, István grófot. A napirend letárgyalása és a tisztújítás so­rán a Társaskör tagjai sajnálattal vették tudo­másul Bakonyi Jánosnak a kör tevékenységéből való kikapcsolódását. Sokévi eredményes mű­ködéséért a közgyűlés köszönetét és elismerést szavazott neki. Az ügyvezető alelnökségre Abt Albint választották meg, akinek a budai társas- életben kifejtett rokonszenves működése a ke­rület polgárságában őszinte nagyrabecsülést váltott ki. A közgyűlést választmányi ülés követte, amelyen felvették a tagok sorába Kern Aurél dr. ny. törvényszéki birót, a nemrég elhúnyt Griger Miklós bizalmas barátját, a budai tár­sasélet általánosan tisztelt és nagyrabecsült tagját. Nagyblzotlság alakul krisztinavárosi templom uJIáépitésére Kérdést intéztünk Ripka Ferenc dr.-hoz ar­ra vonatkozólag, miképen áll a krisztinavá­rosi templom kibővítésének ügye. Ripka Fe­renc kérdésünkre a következőkben adta meg a felvilágosítást: — A krisztinavárosi egyházközség most adta át Szendy Károly polgármester úrnak azt a kérvényét, amelyben a templom kibővítési terveinek és költségvetésének elkészítését kérte. Kértük a polgármester urat továbbá, hogy gondoskodjék templomépítési segély biz­tosításáról is. Az egyházközség azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a főváros juttasson az ez- időszerint más templomok részére lekötött, de 1940-ben már felszabaduló templomépítési 100.000 pengős évi összegből három éven ke­resztül 50.000 pengőt erre a célra. Többet nem is kérünk a fővárostól a krisztinavárosi temp­lom kibővítésére, a még hiányzó összeget tár­sadalmi gyűjtés útján akarjuk megszerezni. — Az eucharisztikus ünnepségek lezajlása után indítjuk meg a gyűjtést erre a célra. Az egyházközség most alakítja meg a nagybizott- ságot, amely a gyűjtési mozgalmt intézi. Első nagyobb adományunk már be is érkezett: a ké­ményseprő ipartestülei 500 pengőt adott át a plébános úrnak erre a célra. Ezzel a ténykedé­sével az ipartestület hagyományainak felelt meg, mert hiszen, mint ismeretes, a krisztina­városi templom az úgynevezett Kéményseprő Kápolnából alakult ki és az ipartestület a temp­lom védszentjének ünnepén tartja meg a maga védszentjének ünnepét is. A nagybizottság el­nöke valószínűleg Széli Józsefné, a belügymi­niszter neje lesz. Legalább is öt kérjük fel, hogy vállalja el a vezetést és hisszük, hogy ké résünknek eleget is tesz, mert hiszen egyik legbúzgóbb hive és látogatója a krisztinavárosi templomnak. Ezeket mondta a volt főpolgármester a Budai Napló számára. Felemelöek és megnyug­tatóak Ripka Ferenc bölcs szavai, méltóak pályájához, nemes közéleti felfogásához.

Next

/
Thumbnails
Contents