Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-29 / 17. szám

1937. április' 29. 1 VU*n ódlton ~í stsá nélkül Budai Nania a főváros egyik pénzügyi tekintélyének azt a né­mely lapok által publikált • nyilatkozatát, hogy : „új fúrásokra most nem gondolunk, mert félünk attól, hogy a tabáni gyógyforrások körül zavar támadna, esetleg egyes vizek el is tűnnének.“ Nem vonom kétségbe a nyilatkozattévő legtel­jesebb jóhiszeműségét, hiszen alig hinnéta, hogy forrásszakértőnek, hidrologusnak tartsa magat, de valóban sok és jó kutjaim eredményére tá­maszkodva, perbe szállók, 'kötelességem perbe szállni azzal, vagy azokkal, akik ilyen informá­ciókkal látták el. Hála Istennek és a jót, köznek hasznosat akarni és merni tudó embereknek, a sok régi, elaggó tendenciájú budai gyógyforrás kör­zetében — öt éven belül' — sikerült hét új, az eddigieknél mindig jobb gyógyforrást fakasztani. Van a Szent Lukács-fürdőnek 16 éve egy ugyan­csak fúrt kútja és ott használnak a köznek 50—60 éve Zsigmondy Vilmos nagyszerű termális kutjai, a Városligetben és a Felső-Margitszigeten, tehát összesein tiz, nem magától felfakadó nagyszerű termális gyógyvizet szolgáltató kút. Ezeknek a vi­ze mind kétségtelenül egyik-másik gyógytényező- ben különb á többinél, a Juventus-forrás egyene­sen unikum itthon s külföldi viszonylatban is- Kérdem '■ ezzel a tiz nagyszerű forrással szemben tudnak-e az ellenvéleményen levők egyetlen olyan forrásról, amely ezek miatt eldugult, elapadt; vagy csak megromlott volna ? Nie jöjjenek elő olyan forrásokkal, amelyek­nél bebizonyítottuk, hogy a vizük csökkenésének oka vizjáratuk eliszaposodása, vagy a nem meg­felelő csövezés kilyukadása és a viz szétszóródá­sa volt, mert ezek esetét csak az használhatta fel a további gyógyforrás-kutatások ellen, aki az említett okokat nem ismeri, vagy nem akarja tud­ni. Hogy a budai hőforrások között vannak olya­nok, amelyeknek járatai újra kitisztítva és szak­szerűen foglalva ma több vizet adnak, mint aze­lőtt, azt mi tudjuk, sőt azt is; hogy vannak olyan lőtt, azt mi tudjuk, sőt azt is; hogy vannak ol források, amelyek a török hódoltságvégi tűzvészek romhalmazaival eltömettek, g azóta sem kerestük fel őket. Ne hozakodjanak elő holmi kisebb mély­ségű, fogyó tendenciájú alföldi artézi kutakkal sem, mert ezeknek a vize egészen más eredetű s egymástól független víztartó homokrétegekre szo­rítkozó s igen sok esetben megromlásuk oka ott is nem mindig a túl sűrűén telepített kutakban keresendő, hanem a régi, sok évtizedes kutak megöregedésében, eliszaposodásában, a béléscsö­vek kilyukadásában és a legtöbbször nem szak­szerű kutkifcépzésben­Ezzel szemben a fővárosi és sok más termális forrásunk és kutunk egy nagy, az 'egész Alföldet és Dunántúlt felölelő, óriási, vizet szolgáltató el­süllyedt hegységből táplálkozik. Ennek, a nagy- részben harmadkorban elsüllyedt hegységnek lent félmelegedő kőzetei annyi fizikailag és kémiailag benne levő vizet izzadnak ki, hogy ha mind egy­szerre törhetne fel, sokméter vastagon torítná el az egész Alföldet és Dunántúlt. Ez a sok víz a víz­hatlan harmadkori tengeri rétegek alatt a hatal­mas nyomás kövekeztében telíti az összetöredezett, elmerült régi hegység felső részeit. Ahol ez a rég) hegység még ma is a felszínre ér, a peremén levő kőzetrepedéseken a forró viz mindenfelé a felszúr re\ tör, nemcsak Budán, hanem ’Esztergomban, Egerben, Szerencsen, Félixfiirdőnél’, Harkányban, Daruváron; Hévizén és ott, ahol jó helyen meg­fúrjuk: Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Karcagon, Szolnokon, Szegeden, örszentmiklóson, Nagyatá­don s az Alföld és Dunántúl sok más helyén Ezek a vizek mind melegek, forrók és végered­ményében más és más az összetételük, aszerint, milyen kőzetekből erednek és milyen kőzetek re­pedésein jutnak felszínre, vagy milyen gázok nyomják bele az Alföld és Dunántúl harmadkor) kőzeteibe s azok milyen oldható anyagokat tar­talmaznak- Ezért sós-jódosak a Hajdúszoboszló es K alocsa vidékiek stb. Mi jegyezzünk meg csak annyit, hogy Buda környékén a harmadkor óta ömlenek a termálts források s ma is napi iO—80 ezer köbméterre be­csüljük a vízhozamukat. A rómaiak használták már őket. Ott vannak Óbudán fürdőik és vízveze­tékük romja. Tessék megszorozni a fenti számo­kat az év napjainak számával és kereken 2000 esztendővel, az egyik — lekerekítve — 30, a má­sik 60 köbkilóméíer vizet fog mutatni. Ezekből, a képzeletben vízzel telt köbméteres kockákból olyan magas gúlát építhetnénk, amilyen magas hegye ma nincsen is maradék Magyarországnak- Pedig ennek az 50—100-szorosa folyhatott el a negyed- és harmadkorban. Elképesztően nagy természeti kincsünk ez a sok gyógyvíz és ez a rengeteg fűtő­anyag, miért kellene ezt továbbra is véka alá rej lenit Más, elfogadható indokot kérünk, mert azt hogy emberi mértékkel mérhető időben elfogyna mese 1 De — most hadd legyek egy kicsit finánc, — legyük fel — az ellenvélemények szerint — a leg­rosszabbat: furunk a Tabánban egy olyan mély és nagy kutat, hogy az elapasztja a lebontásra megérett Szent Imre-fürdő minden forrását, de forróbb, több, jobb összetételű és felszínre kiöm­lő. Magától a fürdőbe és fürdőkórházba és azok medencéibe, gyógyhelyeire folyó, minden illő és oldott alkatrészt, balneológiái és ivókúra tényező változatlanul tartalmazó, sőt fűtésre is felhasznál ható gyógyvizet kapunk a régi, rosszul foglalt felszíni vízzel keveredhető, dlduguló tendenciájú a fürdőhelyekre szivattyúzással hajtott, tehát illó alkatrészeit elveszítő, hasznos összetételben káro­san megváltozott viz helyett. Vájjon ki siratná meg a régi forrásokat a jobb és gazdaságosabb miatt t Gazdaságosabb s ez nagyon fontos, mert | I GALLY CIPÓK i.t Krisztina kőrút 2d[ | A hyderabadi igazságügyminiszter egy hete Budapesten Megírta a magyar sajtó, hogy a magyar moha­medán egyházközség lelkésze, Durics Hussein Hilmi budai mufti és az. egyházközség titkára, Reszufrr vies Mehmed bég indiai útjuk alkalmával minden hol felhívták a figyelmet Magyarországra és annak fővárosára, (Budapestre. Előadásokat tartottak a magyarországi mohamedán emlékekről és közöt­tük a| legszebb és legszentebbről: Gül Baba sírjáról. Egyik legmeghatóbb élményük • volt, mikor Hyderabad városában a Nizámnak — akiről köz­tudomású, hogy a világ leggazdagabb embere — egy hónapig vendégei voltak, ott a hyderabadi kormány igazságügyminisztere: Nawab \Zoolcadir Jung Bahadur azt mondotta nekik, hogy már 30 éve keresi annak a Gül Babának a sírhelyét, aki­nek emlékét egész életén át tisztelte. Nawab Zoolcadir Jung Bahadur most váltotta be akkori Ígéretét: családjával együtt tényleg el­zarándokolt Gül Baba sírjához. A londoni koronázásra készülvén, utbaejtette Budapestet, hogy itt egy-két napig tartózkodjék. Vele együtt érkezett leánya, valamint ennek férje Mohamed Ullah kúriai biró és egyetemi tanár, továbbá uonkája Halil Ullah Khán is. Durics Husszein Hilmi budai muftit már Anka­rából értesítette érkezéséről és arra kérte, hogy a legszigorúbb inkognitóban akar maradni Buda­pesten, tehát csakis olyanokkal kíván összekötte­tésbe lépni, akik a mohamedán ügyek legjobb ismerői. Vasárnap délután Durics Husszein Hilmi budai mufti teát adott tiszteletükre a budai Esplanade szállodában, ahol összegyűltek a magyar mohame­dánok és néhány barátjuk. Dr. Germanus Gyula, Abdul Kerim,- angol nyelven üdvözölte a minisz­tert és kérte, hogy itteni tapasztalatai alapján,- ha­zájába visszatérve, legyen őszinte pártfogója a magyar mohamedánoknak. Durics Uusszein Hilmi magyarnyelvű ‘beszédében mondotta el a hallgató­ságnak, hogy kicsoda Zoolcadir Jung, s hogy ölár Indiában is mennyire érdeklődött magyarországi testvérei iránt. Utána dr, Aledriczky Andor mondott beszédet, amelyben angolul kérte a minisztert, hogy ne csak mint idegen nézze Budapestet, hanem az itteni benyomások és tapasztalatok alapján, mint Magyarország és Budapest barátja és a magyar nemzet testvére, lehetőleg többször is látogasson ide. A beszédek utáni a mohamedán gyülekezet e’vé­gezte közösen az esti imádságokat és eközben a miniszter ismételten is meggyőződhetett arról, ihogy a magyar mohamedánok milyen őszintéi szívvel tisztelik Istenüket és mennyire őrzik itt a régi hagyományokat. Már a tea alatt kedves bejelentést tett: egész családjával tiszteletét akarja tenni dr. Medriczky Andor fővárosi fogalmazónál, akinek szerény ott­honában a késő esti órákig maradt. A következő napon meglátogatták az Országos Stefánia Szövetséget és az Apponyi anyaotthont, a legapróbb részletekig érdeklődtek a magyar anya es csecsemővédelem szervezete iránt, mert, miként kijelentették, ennek a mintájára szeretnék hazájuk anya- és csecsemővédelmét kiépíteni. Elénk feltűnést keltett az igazságügyminiszter és családja a Hungária szállodában. A sajtó a lehelő legjobb mértékben \ tiszteletbein tartotta a kiválnt Jnkognitot. Csupán udvariasságból jelent meg közlemény megérkezésükről. Még aznap dél­után, legyőzve a hosszú ut fáradalmait, első kö te'ességüknek tartották felkeresni Gül Baba sírját Durics Husszein Hilmi budai mufti, Beszulovics Mehmed bég egyházközségi titkár és dr. Medriczky Andor fővárosi fogalmazó társaságában, akit Szendy Károly «polgármester bízott meg azzal, hogy szükség esetén az igazságügyminiszter ren delkezésére álljon. Nawab Zoolcadir Jung Bahadur igazságügymi­niszter régi betegségét is meg akarta vizsgáltatni, ezért a Szent Gellért szállóban felkereste Bilkey Papp Lajos dr. egyetemi tanárt, aki alapos vizs­gálat után a gyógyításra vonatkozó utasításokkal látta! el. A miniszter és környezete mindennap meg- fürdött a Szent Gellért gyógyfürdőben és ezért ■ itt tartózkodásukat, eredeti európai útprogram­juknak felt ori'ásával, egy hétre tolták ki. így telt el a hyderabadi igazságügy miniszter egy hete Budapesten. Természetesen a szokványos idegenforgalmi Játyti valókat is megtekintették, múzeumokat, stb. Nagy elragadtatással nyilatkoz­tak a királyi várról, az őrségváltás pompájáról, a parlament impozáns arányairól és páratlan szép­ségéről, de ami a legjobban érdekelte őket: az nem szokott szerepelni a hivatásos idegenvezetők által vezetett idegenek programjában. Háromszor mentek fel imádkozni Gül Baba sírjához, egy hétig mindennap megfürödtek a Szent Gellért gyógyfür­dőben, felismerték és megerősítették Budapestnek egész különleges értékeit és tanulmányozták^ amennyire a rendelkezésre álló rövid idő engedte, a főváros szociális szervezeteit is. Nawab Zoolcadir Jung Bahadur igazságügymi­niszter elutazásakor kijelentette kísérőinek, hogy 'Európában egyetlen egy városban sem szerzet* olyan maradandó és hasznos apasztalatokat, mint Budapesten. -(S: P-) fyatc&T - lakásba pcalctiUus t/asfaUocoluU készít HOTTER «sSCHRANTZ rt. Budapest, VI., Vilmos császár ut 63. e e I o n : 1-229-18. Mintalap Ingyen UotyifCi+i Uévzütt 70 éu előtt koeonázzáeea a mcu^ac nemzet Visontai­pálosvörosmarti - abasárvidéki szöllöbirtokosok sajáttermésii borainak kimérése I Krisztina-körut 139. Telefon 1—572—00 Régi és uj mű régészbarátok Amoroso, amateur: a műbarát, aki nem ex professo foglalkozik valamivel, hanem azért, mert saereti is, érti is azt, amivel foglalkozik. Dilettante, műkedvelő: az, aki kontár, csalk kedveli azt, amihez nem ért. A régészet romantikája Magyarországon minden időkben megtermetté a nemesveretű, műértő műbarátot, akik több sikerrel dolgoz­tak is, mint a hivatásos régészek. Volt művelt ségük, képzeletük, ötletük és mindezt nem fog­ta le, nem fékezte a hivatás, hanem a hivatott ság lendítette. Nagyvagyonu, nemesízlésű nagyur volt Kis- eszeniczki Jankovich Miklós, a műgyűjtő, Széchenyi Ferenc gróf — István gróf apja — s az ázsiakutató Zichy Jenő gróf. Katholikus pap és vagyonos birtokos volt nemlestördemiczi Pados János, tördemiczi bir­tokos, plébános, orvos, szabadságharci honvéd­hadnagy, régész, néprajzkutató, a Zichy-expe- dició tagja. Katolikus pap, szabadságharci honvédtiizér százados és a legtehetségesebb, legötletesebb magyar régész volt Römer Flóris. Papirszelet- kéiből máig él az utána elkövetkezett új ré gésznemzedék. Orvos volt Arányi Lajos, Vajdahunyad vá­ra feldolgozója, hisztorikusa, műtörténésze. Er délyi nagybirtokos ur volt) csicsókereszturi Torma József, Torma Károly és Zsófia apja. Katolikus pap volt Woticzky Manó, a du­nántúli régész. Orvos, újságíró és rendőr Herényi Imre dr helyettes főkapitány, az óbudai Fejéregyháza, illetőleg Árpád sírja kutatója, aki 1911-ben szerencsés kézzel és tudással tárta fel az Óbudán átmenő római hadiút egy szakaszát ami igen nagy mértékben járult hozzá az Anonymus által említett Fejéregyháza helyé­nek legvalószínűbb meghatározásához. Ha a Fejéregyháza utáni kétévszázados kutatás va- aha sikerül, bizonyára Hetényi ásatásai fog nak utólag döntő fordulatot adónak bizonyulni. Hetényi Imre dr. helyettes főkapitány előtt is sok) nemes amatőr tudása buzgólkodott az Árpád sírja problémája körül, már az 1840-es évek óiba. E nevek: Bugáth Pál dr. orvos és nyelvész. Schwanfelder József bőrgyáros, Ná- dasdy Ferenc gróf. La Presti d'Angroli Lajos báró, Zichy Jenő gróf, Kaas Ivor báró, publi- ciszta és újságíró, Wekerle László tanfelügyelő és mások. Érdekes, hogy milyen sok az orvos az ama­tőrök között. A fentiemlített neveik közül Bu­gáth Pál. Pados János, Arányi Lajos és He­tényi Imre voltak orvosok. Az orvosi logika tehát megtalálta a maga kicsapódását a ré­gészet logikát és következtetést kívánó útjain. Újságíró volt Kaas Ivor és Hetényi Imre dr. is mint újságíró terelődött a rendőri hivatás­ra. A kutatómunka a nyomozó rendőr ösztönös intuíciójával jelentkezett nála is- Kaas Ivor báró félniyes logikája a maga mellékútjait ne­mesveretű régészamatőrségében találta meg. Az Óbudán elkövekező hídépítés nagy bon­tó munkái során elkövetkező régészeti kuta­tásokban Nagy Lajos dr. európai neve fogja kivenni a munka oroszlánrészét. A kutatás múltjában azonban a fenti amatőrök az úttö­rők nagy és maradandó, (értékes munkáját végezték el. Bevilaqua Borsódy Béla dr. a Műemlékek Orsz. Bizottsága lev. tagja Cuxus és ortopéá-cipöszalon XI.. HORTHY MIKLÓS VT 70. tel, h lú - 2-SSI-42 a 2risnya belvárosi cipöszalon volt moáellörfe Itt. KISS JANOS ugye, ha ma van egy fürdőnek tíz forrása, azt mind karban kell tartani, annak a vizét mind össze kell gyűjteni vezetékekkel medencébe, szi­vattyúzni kell a kurahelyekre; hatalmas épületek­kel, gépi és személyzeti megterheléssel kell szá­moljon s emiatt nem tud olcsó lenni. Ezzel szem­ben egy-két nagyteljesítményű, felszökő vizű ku­tat egyetlen ember elkezelhet, nem kellenek gyűj­tővezetékek, medencék, nem kellenek szivattyúk, gépház', üzemanyag; a viz magától folyik a me­dencékbe, kádakba, ivócsarnokba- Ráadásul ez az olcsó gyógyvíz változatlanul tartalmazza az illó és oldott gyógytényezőket, a fontos alkatrészeket, tehát jó: jobb. A fürdő üzlet is, éspedig jó üzlet. Nincsen két ségem afelől, hogy az itt vázolt és máris sok he lyen látható gazdasági előny a fúrások javára bil­lenti a mérleget s mégsem fognak a jól kezelt és szakszerien foglal4 régi források megromlani Amelyek pedig megromlanának, azokért sem les1 kár, mert jobb és gazdaságosabb van helyettük. Tiszteljük a múltat, amelyik tanított, de a tu­dást előbbre vive, merjünk jobbat, gazdaságosab bat teremteni 1 P- V. F. IL A koronázási előkészületek intézőinek egyik legelső dolga volt, hogy aj Szent Koronát, amely a szabadságharc leveretése után meg­rongálódott, kijavíttassák. 1867. április végén befejeződött a javítás és a koronát a koro­naőrök ünnepélyes szertartás keretében új­ból elzárták régi helyére. Ugyanekkor meg­kezdődött a tokaji szőlőbírtok visszavételére vonakozó tárgyalás. Ez a birtok az abszolu­tizmus ideje alatt, egy bécsi bank tulajdoná­ba ment át. . — Kidolgozták a szertartás lelőkészitői a koronázási ünnepségek tervét is. Futár vitte el Bécsbe az uralkodónak, akitől azután Maj- láth grófhoz került. Ugyanekkor rendelkezés érkezett a bécsi udvartól, amely 23 szállást bérelidtett ki a koronázásra, köztük egysze­rű hónapos szobákat is. A konjunktúrát még akkor is kihasználták a háziurak, mert egy­szerű hónaposszobáért 50-40 forintot fizettet­tek. Megvásárolták azt a pompás fehér ménlo­vat, amely mögött művészi múlt is állott már. A bécsi Eugén szobor mintázásánál állott modellt, Fernkorn öntödéjében örökítették meg ércalakját. A megbékélés és a fájdalmas múltra való fátyolboritás mámoros napjai voltak ezek. , Ekkor merték először forgalombahozni az ; 1848-as felelős minisztérium arcképcsarnokát. Eggenberger adta ki. Legfelül van Batthyány Lajosi gróf " arcképe, alább Mészáros Lázár, alattuk Esterházy Pál herceg és Klauzál Gá­bor. Azt írja az egykori krónika:- Már mind a öten a hideg, sirbaln nyu- gosznak és azért igen helyes felfogással és hatásosan gyászfátyol redői köritik képei­ket. Mellettük két oldalt Deák Ferenc es Eövös József báró, jobbról Kossuth Lajos és Szemere Bertalan. i forint 50 krajcárért árusították a képet és kevés akkori magyar családi otthon volt. amelyiknek falán olt ne fügött volna a há­lás kegyelemnek ez a ma is közismert em­léke. Iparosok sokasága dolgozik a gödöllői kas­tély megújításán. Aranydiszitéses nagy tük­rök hirdetik a multi idők fényét Mária Te­rézia szobájában meghagyták azt a mozaikkal kirakott; szekrényt, melyet a uralkodóéi» a török szultántól kapott ajándékba. Ebben a teremben rendezték be Erzsébet királyné há­lószobáját. Szapáry Antal gróf szétküldötte levelét az összes megyei hatóságokhoz^ hogy a koroná­zási halomhoz szükséges földet, melyhez min­den megye régi szokás szerint- egy köbláb- nyit tartozik adni, május 15-éig okvetlenül beküldjék. Egy akkori német lap írja, hogy a munka gyorsítása érdekében az északi me­gyék ínséges vidékeiről vasúton szállítják a munkásokat a fővárosba. (Akkor még csak a szegény tótok között volt munkainség. Ki gondolt volna rá, hogy ezeknek szomorú sze­repét valamikor a magyar Kannán, az Alföld népe veszi majd át? Skalniczkynek hívták az építészt, aki a koronázási építményeket tervezte. Nagyban folytak a előkészületek a Magnum Áldomás­ra, amelyet Marschall, a kaszinó vendéglőse szolgál majd fel a Redoutban. Még a mai fo galmak szerint is drága fényűzés lehetett az ezen a banketten való részvétel. 30 forintot kértek egy terítékért és 900 ember kapott meghívót a lakomára. Hogy a sok pénzért sokat is akartak adni, arra jellemző, hogy másfélezer üveg pezsgőt, 500 üveg rajnai bort rendelt a vendéglős és a többi ízes fa­latok mellett 500 kacsát is hízóba állított. A Redout bérlőjéről az akkori újságírók meg jegyzik, hogy neve ugyan nem Pál, de azért tudja, hogy mit kaszál, mert a koronátzás he­tére bérbe adta egy franciának a Vigadó ter­meit 8000 forintért. A rosszmájunk akkor azt mondták, hogy azért nette ezt, nehogy a fő­város ingyen kérje tőle a termeket. Közben serényen készültek a városligeti népünnepélyre is, amelyen ökörsütés és in­gyen borosztás volt a program. MENCZERNE FEST — MOS — TISZTIT ---­Köz pont : II., Zsigmond-u. 18. T.: 1-520 42 Min da óért házhoz küld.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents