Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-15 / 15. szám
11 li X 7 r A äL 1937. április 15. Budai Napló A Hollós Mátyás Társaság 1937. április 19-én, hétfőn este fél 7 órakor a Szent Gellért gyógyfürdő elsőemeleti zenetermében irodalmi estét rendez, melynek műsora a következő; 1. Megnyitó, mondja Hennyey Vilmos elnök. 2. Farkas Imre költeményeiből felolvas. 3. Dr. Lux Kálmán előadása Mátyás király budavári palotája /vetített képekkel.) 4. Dr. Széli Sándor előadása székesfővárosunk ősi magyar nevéről. 5. Dr. Borsódyné Novy Panna költeményeket szaval. 6. Dr. Nemes Jenő György főorvos előadása a budapesti ivókúrák, különös tekintettel a budai keserűvízforrásokra. Utána a Gundel-féle polgári étteremben vacsora. Milyen legyen a budai színház Irta: Padányi Gulyás Jenő Lázár igazságügyminiszter a Soli Deo Gloria szövetség Ruyter-kollégiumában — Mindenki annyit ér, amennyit embertársainak használ, — jelentette ki Lázár Andor igazság- ügymíniszler abban az ünnepi beszédbe™, amellyel megnyitotta a Ruyler-kollégium, (a Magyar lief. Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének a Verbőczy István gimnáziumban működő csoportja) müvész- estéüyét. Szombaton este rendezték meg a nagysikerű mű vészestélyt a Budai Vigadó nagytermében, melyet az igazságügyminiszter nyitott meg, pár szót szólva a szülőkhöz, — Az egyetlen út a gyermekek szívéhez a szeretet — mondotta és ezt az utat akarja felhasználni a Soli Deo Gloria Szövetség is. hogy az ifjúságból olyan társadalmat neveljen, amelynek a kötelességteljesítós az eszménye. Nagyhatású szavai után magas színvonalú és értékekben bővelkedő műsor következett, Bassiltides Mária, Gárdos Kornélia, Cselényi József, Aprily Lajos, Zsámboky Miklós, Hegyi Emánuel, Morvay Károly s Thegze-Gerber Miklós karnagyok, valamint K.I.E, zenekar részvételével. Az előkelő közönség soraiban ott volt Lázár Andor miniszter és neje, Lázár Ferenc felsőházi tag és neje, ,Tasnádi Nagy András államtitkár és neje, Bornemisza kereskedelmi és ipari miniszter felesége, Karafiáth Jenő főpolgármester és neje. Bátorkeszi Kiss tábori esperes, Magay András ezredes, Haypál Béla nagytiszle'etű és neje, Korpás F erenc, a Verbőczy István gimnázium igazgatója és , neje, és még sokan ai budai előkelőségek közül. A szereplők részvételét és a nagyszámú közönség megjelenését a kiváló főrendező. Gyarmathy László köszönte meg. Budai romantikát szokás emlegetni, amikor a Horváth-kertben álló jálék-szinről beszélünk. Tényleg, van valami romantikus abban, hogy a fővárosnak ez az egyetlen hasonló rendeltetésű intézménye, amely nemcsak címével, de jellegével is valóban szín, úgy, amint hogy kocsiszínről, vagy fás-szinről is beszélhetünk. A többi színházak már kőből vannak, már paloták ... A budai szinkör megmaradt játék-szinnek, a vándorszínészet korát idézve elénk. Most, amikor örvendetesen sok szó esik a budai kőszinház megvalósításáról, amikor tekintélyes társadalmi akció indult ugyanezen célból, nem árt talán, ha kissé vizsgálat tárgyává tesszük ezt a budai romantikát s közben nem veszítjük szem elől a praktikumot sem. Állapítsuk meg mindenekelőtt, hogy ez nem az a fajta romantika, amelyet továbbra is fentartetni érdemes. Nem lát az ember indokoltnak semmiféle címen olyanféle akciókat, amelyek a jelenlegi szin lebontását halasztani, elodázni akarják. Ez a jálékszin nem szép. Nem jó, nem praktikus, és egyenesen tűzveszélyes. A budai és pesti közönségnek kétségtelenül sok kedves emléke fűződik ezekhez a deszkákhoz, de meg kell állapítanunk azt is, hogy a játékszín mai állapotában, éppen budai szemmel nézve, szomorú szimbólumnak is látszik. Hova lett színházainkból az a sok kedvesség, amely elbájol, anélkül, hogy kihivó volna ? Jókedvű, anélkül, hogy bántana ? Huncut, anélkül; hogy komiszkodna ? Hova tűnt az a színházi szellem, amely megfelelne a művelt, jóizlésű ember sajnos, nem elég határozottan jelentkező igényének ? Sok pesti kőszínháziunkban ezt a szellemet hiába keressük. A budaiak az4, várják és elvárják, hogy az a szellem, amely ké'ségtelenui különböző a pesti szellem'ől, szép, hatalmas, modern kőszinházban találjon otthonra, hogy megfelelhessen hivatásának. Ebből az következik, hogy a budai kőszinház megvalósulása nem lehet egyszerű függvénye egy bármily gyümölcsözőnek látszó szinházüzemi vállalkozásnak. Ha ez a kőszinház nem tud megvalósulni máskép, mint hogy fogantatása pi’lanatá- ban már üzleti számítások kétes értékű eredményeit kell teherként vállalnia, akkor jobb, ha meg sem valósul Budának nincsen szüksége minden A A Extra szabású R A G L Á N pengő havi részletre BÁNKI URISZflBÚNÁL, II . FŰ UTCII83. sz. áron kőszinházra I Nem az a cél, hogy Budán is legyen állandó színház. Ezek mellékszempontok. ■ A budaiak azt szeretnék, ha ez a színház művészeti, kultúrális, etikai és nemzeti szempontból egyaránt pluszt jelentene meglevő színházi kultúránkhoz, uj értékes szint a meglevő színképhez, nem pedig ^ meglevőnek egyszerű mennyiségi szaporulatát, Budára való kiterjeszkedését. Éppen azért csak a legnagyobb bizalommal es lelkesedéssel üdvözölhetünk minden olyan akciót, mely a polgármester úr nagyon dicséretes kezdeményezését úgy támasztja alá, hogy a budai kőszinházban a végén kedvünk is teljék ! Ilyen akció az, amely Somody Pál tervezete szerint az építési költségek előteremtésénél nemcsak az u. n. kipróbált színházi szakemberek, hanem a nagyközönség vállalkozási kedvét is számításba veszi. Annakidején a Budapesti Korcsolyázó Egyesület példás sikerrel valósított meg nagyértékű létesítményeket, tisztán a közönség okos, reális vállalkozó kedvére építve, ügy tudjuk, hasonló elgondolások merültek fel a budai színházzal kapcsolatban is és ezt a legnagyobb örömmel üdvözöljük. " Ha pedig ez valóra válnék, akkor nem volna más hátra, mint hogy ennek a tisztultabb szinhá 'zi szellemnek, ezeknek a patinásán nemes buda igényeknek, ennek a friss, modern, magyar színházi kultúrának minden tekintetben kifogástalan •szerszámot adjunk a kezébe modern, gazdaságos, technikailag tökéletes, művészi külsejű színházépület formájában. ' Minden kopott deszkánál szebb, romantikusabb budai gondolat ez: merészen és hittel nekivágni a budai állandó színház építésének. Hátha nem kell hozzá üzleti spekuláció? Hátha megy ‘anélkül is, ha kétes, sőt kétségtelen üzleti mohó- '■ság, káros pénzügyi fürgeség rakna fészket a Déryné kertjében ? Budapest polgármesteréhez pedig csak egy kérésünk van. Ha a budai társadalom bizonyságát adná annak, hogy lelkesedésén és hitén kivü! vállalkozói kedvét, pénzét is az ügy serpenyőjébe hajlandó tenni, úgy segítse meg ezt a lelkesedést és áldozatkészséget a maga bizalmával, a maga segítségével is. És akkor egészen bizonyos, hogy hamar állani és élni is fog a budai színház. Tisztaság Egészség Egyszerűség a modem vas- bútor előnyei készíti: HUTTER és SCHRBNTZ RT. Budapest, VI., Vilmos császár-ut 63 fegyverszövetségét megpecsételték. Nálunk a törvények dacára azt sem akarják tudni, hogy van iszlám itt Magyarországon, hogy magyar állampolgárok vannak ezen a hiten elan yakönyv el ve s hogy van főpapjuk, a nagymufti. Mit felelnek majd az olasz király fogadásán? Ta Ián fölvonultatják a török követség khavasszait? Az iszlámnak adott többi kedvezményről, amit Mussolini megígért, a Próféta törvényeinek megtorlásáról és a jólétről, ne beszéljünk, mert az iszlám jólétét nálunk alighanem az a kis szállodai albérleti szoba jelképezi, ahol Gül Baba őrzője, a budai nagymufti lakik a maga szerénységében. Azt mégse mutassuk meg Mussolininak és az olasz királyi párnak, a mi barátainknak s az iszlám pro- tektórának. «. z. Szekrény! villamos cukrászdája I. Fery Oszkár utca 52. — Telelőn: 3—670—21 KiilBn uzsonnatermelt. Mussolini, az iszlám és mi Jl balneológiai nagy-gyülés Programm ja Az Országos Balneológiái Egyesület, amely az egész ország, de főkép a budai fürdők érdekeit szolgálja több, minit negyven és óta, április 25-án, d. u. fél 6 órakor kezdi 42-ik kongresszusát a Királyi Orvosegyesület Semmel weiss- termében.Dr. Vámossy Zoltán elnöki megnyitója után Bernáthné Pártos Alice dr., Pályi Márton dr., Schmidt Ferenc dr., és Ben- derek István dr. tartanak előadást. Másnap, április 24-én délelőtt kezdődik a gazdasági osztály nagygyűlése, a Magyar Atlétikai Klub margitszigeti székházának első- emeleti nagytermében. fBánlaky Géza elnöki megnyitója után Horváth István dr., az OTI vezérigazgatója, Kovácsy Dénes dr., Margittay llichárd dr., Felber Lipót és Tausz Béla dr. tartanak előadást Buda fürdőiről. Ülés után a Margitsziget uj fúrását és egyéb létesítményeit fogják megtekinteni. Április 24-én, szombaton délután 5 órakor tisztújító közgyűlés lesz az Orvosegyesület Szentkirály ucca 21. szám dísztermében. Utána a második tudományos nagygyűlés következik Sümegi József dr., Bakay Lajos dr., Petres István dr., Soós Aladár dr., Dányi Mihály dr. előadásával. I I SZÓRAKOZZUNK BUDÁN Az ÖREG üIÓFABAN isméi a régi jó idők fjangulaia CUilPEL GELLÉRT-ÉTTERMEBEN Rdcs ZsIga masslkdl HÉ. Cl VASÚT kAvéhAzban ház művész nője felléptével ZSIGMOND KAVÉüAZ-ÉTTEREM II., KELETI KÁROLY-UTCA t. ________ MINDEN ESTE TÁNC Valami vég zetesség üldözi a mi nemzeti vezetőségünket. Valahogyan úgy van, hogy mindig lekössük a 12 órai vonatot néhány perccel. Amikor felejthetetlen Viraág Bélánk és lapja, a Budai Napló agitációja folytán ismét restaurál-] tűk az iszlámot Budán, ahol majdnem három évszázadon ál nagyszultán-kalifák, seik ül iszlámok és nagymuftik rezideáltak és a nagy mohammedán medzslisz (konvent) össszeült s a magyar törvények megkívánta formák között megválasztotta a mi iszlámunk főpapját, a budai nagymuftit s a Gül Baba lelkészség vezetésével is megbízta őt, ez a 400 millió muzulmán között a földkerekségen olyan meglepetést kelteit, hogy a mohammedán világlapok arab. angol, francia, ind s javad nyelveken méltatták a korszakalkotó nagy történelmi eseményt. A budai nagymuftit a pániszlám kongresszus delegátussá választotta, a Gül Baba mecset és főiskola költségeit megszavazta és a mohammedán államokban utazó, ezért a célért propaganda körúton lévő nagymuftit mindenütt fejedelmeket megillető pompával fogadták s úgy hamarjában valami 15.000 fontot ösz- sze is adakoztak a szent célra, hiszen a moszllm köztudatba újra beidegződölt az a történelmi tény, hogy Buda, az ősi szent Budun évszázadokon át az iszlám fellebvára és kultúrális gócpontja volt, addig nálunk Bárczy Istvánon kívül alig tettek valamit. A budai nagymufti az iszlám hierarchiájában (kalifa, seik ül iszlám, a sarajevói reisz ul ulema, budai nagymufti, mekkai nagyseriff, jeruzsálemi nagymufti) a legelőkelőbb helyek egyikét foglalja el és nálunk egy szűkös budai szállodai szobában él szerényen meghúzódva. Jó, hogy a muzulmán ilág ezt nem tudja s a látszatot mindeddig meg ltudtuk óvni. A moszlim kongressszus után (1930) a jegyzőkönyveket felterjeszlettük a városházára s a megválasztott lelkészt s nagymuftit bemutattuk a polgár- mesternek, ahogy törvényeink előírják. Semmi hiba nem volt, az állampolgárság és a lelkészi képesítés kérdése is tisztán állott, hiszen a nagymufti a világháború alatt mint tényleges katonai cs. és kir. főimám (őrnagyi rangfokozal) teljesített Fe- cnc József ármádiájában szolgálatot. Akkor az iszlám a Monarchiában egymillió lelket számlált. Dzsemaluddin Mehmet bég, reisz ul ulema (legfőbb pap) valóságos belső titkos tanácsos és tábornoklelkész volt, ugyancsak v.b.t.t. volt a sarajevói vakuf (moszlim vallásalap) igazgatója is. Mohammedán ezredek harcoltak a magyarokkal együtt a Haza és a király becsületéért, szabadságáért a világháború alatt. A magyar országgyűlés 1916-ban törvénybe iktatta a magyar iszlám szabadságát s ezzel a gesztussat bevett felekezetté tette, amelyet megillet minden előjog ép úgy, mini a többi bevett vallást. Tételes törvényeink rendelkezése dacára a hivatalos bürokrácia a főváros előzékeny sürgetései ellenére sem vette tudomásul a magyar iszlám létezését, pedig felsőbb helyeken még a reszketősük szektáját is eltűrik, sem pedig hivatalosan legRégi Buda-Kávéház Re^‘u > uz»onnakn\ II, FÓ-UTCA 79 SZÁM. mindn ki,lé<11 alább nem ismerte el a nagymuftit: Durics Husz- szein Hűmit. Az aktacsomó pedig, amely lassan egy métermázsára dagadt, vándorolt a városháza, a bel- és külügyminisztériumok között; hogy a kultuszba is eljutott volna (pedig odatartozik), arról nincsen1 tudomásom. Közben ittjárt az azóta elhunyt iraki király, a johorei szultán, Shekib Arszlán émir, az egyptomi király és egy tucat indiai fejedelem s keresték a nagymuftit. Megkérdezték illetékes helyeken: hol lakik az iszlám-egyházi fejedelem, de csak csodál kozó tekinteteket láttak, senki tudni nem akart róla, hogy ilyesmi is vara Hogy ezzel mennyi kárt okozott a bürokrácia az ország és a főváros tekintélyének, a revízió gondolatának, a mi idegenforgalmunknak, árról jobb nem is beszélni. A nyáron az indiai nemzeti kongresszus aleänöke. aki az oltani muzulmánok vezére (egyben Anglia bizalmasa is) ékes levelet irt Szendy Károly pol gármestemek a budai nagymufti és Gül Baba-mecset ügyében. Megírta, hogy a nagymufti milyen nagy propagandát fejtett ki Buda, Gül Baba és az ország érdekében. Azóta számosán jöttek már Indiából, Arábiából Budára. Lassan muzulmán zarándokhellyé lesz ismét Buda, amint hajdanta volt Polgármesterünk nyomban felelt a levélre, amit az indiai lapokban publikáltak. Rövidesen hatása fog ennek a propagandának mutatkoz ni és már mutatkozik is. De azért a nagymuftit megválasztó iszlámkonvent gyűlése jegyzőkönyveinek vaskos csomója tovább vándorol minisztériumtól minisztériumig, anélkül, hogy a nagy- mufti hivatalos elismerése megtörténne. Pedig pénzbe se kerül. Jön az olasz királyi pár Mussolinival. A val lásfelekezetek is tisztelegni fognak, csak két önálló magyar vallásfelekezet főpapja fog hiányozni A magyar izlám feje: Husszein Hilmi budai fő mufti és az önálló, magyar keleti orthodox egy hő: főpapja: Németh István, szir-orthodox felszentelt érsek-püspök. Mit fog ehhez a Duce szólni, aki a nagymuftit római utazásán ismerte meg, aki Rómában a Vatikánban és a Quirinálban is látogatást tett? Ha majd érdeklődni fog Mussolini „illetékes“ helyen: hol van a magyar izlám feje, a nagymufti: mit fognak felelni? Valószínűleg vállát vonogatja majd a referens, mert az aktacsomó ismét úton lesz a minisztériumok közölt. Pedig ma minden bolsevista-ellenes állam és nemzet az iszlámra támaszkodik. A Vatikán is. Csak mi utaztatjuk az aktákat. Pedig Mussolini március 18-án Líbiában, amidőn Karamanli Szulejmán Iripoliszi herceg átadta az iszlám hódolatát jelentő aranyveretü szent kar dot, Így köszönte meg az ajándékot: „ez az aján dék az erő és az igazság jelképe s elviszem Rómába, amely az iszlámnak biztosítja a békét, az igazságot, jólétet és a Próféta törvényeinek tiszte- letbentartását/“ Róma és az iszlám kultúrális és Megalakult a Budai 11 jóbarátainak köre A legkiválóbb budai professzionista labdarúgó egyesület, a húsvéti külföldi tornán és a magyar Nemzeti Bajnokságban elért jó eredmények után elérkezettnek találta az időt. hogy a csapat után saját közönségét, is megszervezze. Ezt a célt tűzte ki az a társasvacsora, amelyet a BEAC lágymányosi székházának termeiben adott a vezetőség a Belgiumban aranyéremmel kitüntetett csapat tiszteletére. Szende Bé'a elnök mellett megjelentek az egyesület hű barátai. A kitűnő hangulatban eltöltött összejövetel keretében Faragó Lajos, az egyesület vezetője és a csapat intézője röviden ázolta az egyesület sporttekintélyének nagymértékben bekövetkezett növekedését Megemlítette az ezzel arányban nem álló rossz anyagi helyzetet, ami nagyon, megnehezíti a törekvő és egységes szellemű csapat eredményes működését. A megnjhodolt budai lélek azonban tud teremteni: a jelenlevők találtak alapot arra, hogy bensőbbé tegyék a kapcsolatot az egyesület és közönsége között. Megalakították a „Budai 11 jóbará- tninak köré”-l és csupán a vacsora alatti gyűjtésből 237 pengővel segítettek a csapat jelenlegi elyzeléra. Majd bizottságot alakítottak, amelynek feladata a baráti kört kiszélesíteni és biztos alapot szerezni a csapat további várható jó szereplésének biztosítására. Az egyesület társadalmi sajtóorgánumául a Budai Naplót jelölték meg. A vacsora után az egyesület ifjúsága az éjszakai órákig maradt együtt. Petracsek Lajos dr. előadása a Budai Iparosok és Kereskedők Körében Pénteken, április 16-án este 9 órakor, dr. Petracsek Lajos orszgy. képviselő és szfőv. biz. tag. a Budai iparosok és Kereskedők Körében előadást tart a Pozsony étteremben. A Budavári Koronázó Főtemplom egyházzenei műsora. A koronSzó Mátyás templom zenei műsorán április 18-án Haydn József: Nelson miséje, április 25-én Schubert Ferenc: G-miséje szerepel. A Rudas-fürdő uszodájában 7-én este rendezte klubközi úszóversenyét az NSC és MUE csapata. A sok uszószám keretében több ki váló eredmény is napvilágot látottBUDAI CUKRÁSZDÁK ízes élei. Unom Bor rá, alakuljunk egy táborrá: akár mm, akár enni, „POZSOny" Étterembe menni f Török József vendéglős I.. KRISZIIHI-KOHUT 8 10 SZÁM. RAVASZ CUKRÁSZDA I.» Krlszllnp-ktinit 75. Mám. A RÓZSADOMBHOZ LEGKÖZELEBB A BUDAI CUKRÁSZDA 11., MARGIT.KÖRÚT 4«. Auqu&zt cuUcá&zdá&a* minién délután ezoloozene Putsay Testvérek eakrásxdája él sttCEseae I.. ATT1LA-UTCA H. HARCIS CUKRÁSZ. uzsonna terme, süteménye és bonbonjai kedveltek I-, Alkotás-utca 15. ‘ T.: 1-506-38. TOMAI LAIOS cukrászdája IL. MARKOVITS rVAN-UTCA 4. | SttU méoT*i oy»»iz Bnd&n kSxisn?érték | Hauer ■ sütemények Budán csak a XI. Harth! M. at 18. alatti cukrászdába* 2-M3-76.
