Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-14 / 2. szám

1(137. jnmifír 14.

Budai Napló

o

o

A Hudoe^fiUda htvc

A Budai Napló tuulso számúban „Líj iu-m’L u Hilda*.-Iiirdőnek" ívmcn cikk jelent meg, mcl) érdekes, de hdius ok lej léssel azt kívánja hogy e I ti rdönek imiuar kd/.el hu nuudléls/.ázados nevét változtassuk meg. Sajnos, nincs még egy város n világon, uhol régi punná- neveket oly szeretettel és oly kevés hozzáértéssel vál- loztutnuk meg, süt törülnek el olykor teljesen, mint éppen u un szép fővárosunkban.

Ezer és ezer példát lehetne erre felhozni, de most ónak egyre utalok: a l'tlrdő-uccánuk gróf I isza István uccúru való úiváltoztatására és ezzel kapcsolatban a Marokkói uccu nevének eltüntetésére. A Fürdő uccu őrizte a lebontott Diana-filrdó emlékéi (Budapest fürdő- városi), a Marokkói udvarral kapcsolatos Marokkói uccu pedig a II. József korában Pesten is járt marokkói követre: a langen basára utalt.

A Rudas-fürdő névváltoztatásáért kardoskodó cikkíró téved. Pedig ha máshonnun nem. még az öreg Schums Ferenc ISJJ-iki. Budát részletesen tárgyaló művében is olvashatja, hogy a „Bruckbad neve u múlt század közepéről «•red. Hajóhíd hiányában akkor repülő-híddul bonyolították le uz átkelési. F híd kikötői Pesten u kulholikus pléliáuiuteinploiii. Budán a Britek búd előli voltak."

Nos, ennek a repülő hídnak, azaz helyesebben kompnak köteleit tartó rudak állottak a XVII. század végétől a hajóhíd felépítéséig i fürdő előtt. Kzért nevezték el a pesti mngv t rok, halászok és hajósok jó magyar névvel: Kudas-fürdőnek a fürdőt. F fürdő neve tehát Budapest: u „Hidak büszke városa** cgvik legrégibb hídjának emlékét őrzi. Nagvon kit lenne nevét elhibázott etvmológia kedvéért megváltoztatni.

Szívesen adtunk helyet P. F. tanár cikkének. de a Riidas/Urdó nevére vonatkozó megjegyzésével koránt sines elintézve ez a kérdés. Valóságos irodalma van már a Rtulu — fürdő nevének és a cikkíró jól ismeri ezt az irodalmat. Mindenesetre örömmel vesszük tudomásul. hogy cikkünknek visszhangja támadt. melynek nyomán tisztázni lehet majd ezt nz érdekes kérdést.

Készül

a Kilátó-út a hegyvidéken

Idegenforgalmi szempontból igen fontos a budai hegyvidék uj körútja, amely az uj Szt. János-kórház mellett kezdődik és a kis Svábhegy , Orbánhegy, Mártonhegy. Német völgy. Svábhegy-tető vonalán fog haladni, hat kilométernyi hosszúságban. Húsz méter lesz a szélessége és legföljebb öt percente*, az emelkedése. A szép hegyvidéken kilálós ui céljait is fogja szolgálni, nem csupán a rendes közlekedést. Sajnos, eddig u hat kilóméteres kőrútból mindössze csak kettő épült ki.

L VIRUS USkJaiSmm

il, Maion ro«OT tés. ttutoh» i-sss-a.

A régi Tabán biintanyái

A tabáni rácok a török idők után is megmaradtok régi lakóbei) ükón, pedig igen olcsón, sőt ingyen is adtak ekkor a házhelyeket. De nekik nem kellett. Igénytelenül, alkal- muzkodóan, türelmesen megmaradtak u megszokott helyükön.

Azt sem vethetjük u szemükre, hogy a környékükről elülték a prostitúciót. Ott telepedett meg ez, ahol megtűrték, a várfalakon kívül, u legolcsóbb és a legsötétebb helyen. A prostitúció úgy tud elbújni, hogy azért mindig kéznél legyen. A másik ok, hogy a Tabánban rejtőzött el, az is volt, hogy ide torkollott a hajóhíd. A gellérthegyi jobbfajta barlanglakásokat a polgárok foglalták el és csak u leghitványabbak, a legbűzhödtebbek maradtak a társadalom számkivetettjeinek. Itt húzódott meg az a szerencsétlen, akit ide csapott ki a sors. A frissek és szépek akkor is tudtak „szerencsét csinálni". A Gellérthegy oldalába csak későbbi évjárat került. Itt gubbasztottak egy hitvány padkán, vagy küszöbön, hangosan énekelve trágár dalaikat, hogy ezzel is tudtul adják, mi a foglalkozá- *uk. A szegény gellérthegyi boszorkányokI

Utcájuk a Rudas-fürdőtől a Sáros-fürdőig húzódott, stílusosan összekötve a két ftirdőt. melyek jórészben szintén Vénusz szolgálatában állottak. De a Tabán egyéb része is meg volt spékelve hasonló bűntanyákkal, vendég lopniuk kai, kiskocsmákkal, ahol nem hiányzott u tumburu, vagy trágár dalt éneklő hárfás leány, vagy a „Natursüngerek“, akik természetesen meztelen néven nevezték meg min dent kedélyes dalaikban. Ehhez a vendégek bort, sört ittak, de főképen rác iirraöst s a hölgyek kőkancsókban „Pliczerlwirm*’-et.

A felépült Lánchíd és a hajóhíd elbontása a pesti polgárt nem hozta többé ti Tabánba s ezzel haldoklásnak indult ez- a városrész, amelynek férfilakói a „Donau-jagerek" voltak, akik dunamenti kunyhójukból lesték a szabályozatlan Duna árját s abból fát, gazdátlan csónakot stb. halásztak ki. Ez a tevéi "T** volt “ bevallott foglalkozásuk. Ettől eltekintve azonban a tabáni prostituáltakból éltek.

Kiállítás Óbuda múltjának

emlékeiből

Aagyszobdsu lilállitás készíti Óbudán a oemzelközl régészeti

kongresszusra

Szent Gellért-pezsgfffiírdő

UUü férfi- illimüp.

ItfilUTWlgT

■ utémué»

Nemrégiben megírtuk, bogy a ill kcrüftrt- beii in ti ködo Stadíonbizoilaóg átalakult \Áro*- reniieze*i én Stadionbizotiataggá. Óbuda egé*z társadalma megmozdult, hogy e|ó%«*giUe azoknak a nagy problémáknak a megoldását, amelyek ezt <i\ kerületet a fiáváros legszebb éi legmodernebb városrészévé fogják varázsod ni.

A bizottság máris ntfyxztbiMi munkába kezdett. Rövidesen összehívják a nagygyűlést, amelynek cél ja előkészíteni azt a kiállítási, amely Óbuda egész múltját, jelenét, éa jövő- jét fogja bemutatni. Sándor Máivá* elnök áll a kiállítási bizofttnág élén. továbbá Szőrényí Rezső elnök, előadói pedig Kővár** Oyula tana r «** Schaeffer József mérnök. Január második felé-ben Ul össze a nagybizmtság. amely hatalmas munkaprogramot terjeszt elő.

Néhány óv múlva Budapesten találkoznak a világ régészei. A Nemzetközi Régészeti Kongresft/ij* Uten való ülésezésére kéaziti eiő •% bizottság a uagy»zei>á«u és maga neméiben páratlan kiáVfftást. Bemutatják ennek kereté« ben mindazokat az emlékeket( amelyek a 10 mai korból, sót az azt megelőző időkből ia megmaradtak Óbuda területén, bemutatják Óbuda váró« történeir-nek töbliezer esztendős egész múltját, de bemutatják a kiállításon azokat a terveket éa élőkéazöletekét ta, amelyek Ot Hidat, az uj híd épttéaével kapcsolatban. mcM

len vílágvároaaá fogják

traai

A mi

ifítuak éa a jövőnek n

a kapcwlala

páratlan

érdrkcuéffivé fogja te

•ni ezt a kíállítást

amelynek előkéazitéoéu

nagy előzzercfettfl (

rí lelkeaedé*«el dolgozik

a óbudai V á*

roarende]

téni éa Stadion bízót taág

p ropugaudabí •

zottsága. A nagyszabású munkába belevonják mindazokat a kutatókat éa egyéb kiválóságokat is. akiknek munkája tel jené fogja tenni ezt a rendkívül érdeket eseményt.

/Ingói lexikon Magyarországról

Világhírű az etoni lexikon: „Ilié Nrsi Uoi*| versify Kncykiopaedta and World Atlas**« amely «st - C. A. Alington, az etoni iskola főigazgatója szerkeszt és a londoni Collín* ad kL Kiváló specialisták állítják össze és dolgozzak föl az anyagot.

Most került kezünkbe a oldalas, sűrű, de gyöngy tiszta nyomású kötet és d romínéi látjuk, milyen pontos és hű fölviiágositást ad Magyarországról.* különösen Budapestről, valamint a nagyobb vidéki városokról is. mini például Szegedről és Debrecenről.

Dicsérete is van számunkra. Yasutainkroí például azt mondja: „has a good system of railways“. Külön számol be a magyar állam- történetéről és szóvá teszi, hogy „Magyarország megcsonkítása sok nyugtalanságra adott

okot. Hosszabban ir koMuthról és még több jeles hazánkfiáról, mint az élők közül Sár Aurél Steinről, a nagy áz~iakutatóról, akinem értékes leletei a Bríttak Múzeumban éa a del- hi-i múzeumban láthatók. Kinsfh Ancien Khőtan és Serindia című nagy munkáit, lólábbá azt. hogy 1932-ben megkapta a Royal Society nagy aranyérmei.

A világ elterjedtebb lexikonja, n füzetem- kínt megjelenő Hutchinson-féle „Pictorial Encyclopaedia**, amelyben szintén kitűnő magyar anyag van. egénz oldalon közül például oly mag)ar képeket, mint ..Hungarian Bottle Dm Cf“. Rövid, de pontos életrajzot nyuji őség an olyan régebbi állam férfiaktól i*. mint Deák és hazánk más jelesei.

ZsarttüsIagstsÉgafc és diabetikus ksavtrsk

Hoffmann Ferenc siHfmester,*Mftjrgit kit S3. L IiIiiHbb tár t, TI OIbbí hsw SS.

A Hollós Mátyás Társaság irodalmi estje

Mßgszüßteti a városi iQflatiantuUjdo ítMk jogbiztonságát a városreadezési és építésügyi törvényjavaslat

Befefeté*.

A Tj. Hí. l’áaiÉi I béét ulm mkk.mn re**detke nk, iMfy ai érdekeli tdrlUaliíéoMaoli kénÉM nélkül hivatalból (apMltaMI iMÉU^JÜa el jArél költséget ai ízdekdl 111 la jfkraosré IcflMk aráriyábau kötelesek víméw. Kőtér de kbóf • A®íó- táp által /aaafoíláí «Arradsft áf^ahlái kéitséyét 91 érdekelt félnek keitems otátim itíetőfey az áé- tamnmk. amelynek érdekében 1 oyanal ott tini ott 9* eljáró* Ha mir tű mi kcQ a telekit» !a kilás t a köz érdekében, kfaláhb noifftra ifkHill a Mi vetkezett »éreímeket.

A Tj. 12. fának c.j paalji a kaaajÜüÉai jogai akkor is btztozftjjL ha a kisajátításra a várat kép tiaaváartk kialakítása végett van aAkaá|. t iiápáavti uiagmiaá kétágtakMI Afydawstá tök. ár texxms leset re aa lehelnek ohm fádank hogy am jatt a magintula jdoti mstiéféa nagy féS kellene ütni.

E szakasz |4 póni ja pádig kisajátítása leheió- tépl biztosít akkor is. ha as nsgattan gyógy , vagy Aáfeftákdv léte»» léséhez. Mrtákg Utdérfkn ! szükséges E rendelkezés hiányos meri ilyen rád* ben raaAr akkor tehet indokolt 9 faftajáftfái, ha a téte»iift é* Magda közérdeké

A gyógy- és láMhdv létesítése és Hviléar gyakran kóaóaséges Ideái válftáMda, asAiL hagy közérdekű vsha Usca esetben acas ayajl- Fkaié a ai|ÉsvállalkMAamk a kisajátítás kedvez menye. aefl ezzel elnák as s IslMÉáeág. hagy as ■gadtfi talijáeaoia a tárgyi ének al M#ahá&

Sérelmes rendelkezést taftalaai a TJ, IS. J.

4. bekezdése . ív. amely kooood ja hagy az itala hálás következtében mutatkozó bárjhfádai kedés cIsAsochaa a vésse követelésének káekCgdé

eisihhaégEÉ igényt., wánteyy adéogjoget kvetash város javára. Arról azonban m inlfdnáflL miféle lén vés ok fgvrlmkctddévd áháá el adatt nahm, bogv kérjávsádas maaihadéar as AÉahi- kiSás körték aaáswf Bágs a kérjlvaá^kai | számtalan a&s ókból is sénkfábélL Pdáád a városrész kjbáNr. as épüArt atéavsUftm job ban fizető bérlő brkiMMa, gsaéHág oaMSftl változása dk.

Ki lass at a mai, aki ■mdeaehal a láagaaő» két csalhatatlanul külön tad ja majd választani és kiszámítja, hány százalék at áftalakitás atdaé i nyékén! mattat kosé bérjövedelem gvarapodóae*

Továbbá e rendelkezés szerint a bérlő ki vasi té re annak hogs a váraa által ekést merállagőhtlt emelkedés őmasgél at mrsHaa-ialsidaaasaal már eMeóleg HifiAdt bévámapa kfvŐI gh fogja k*>- setetni A T -rtak t rrndefkezését alwdfag #d*

A Tj IX f-ának 2 bekeadéaa agagHi set.

* hogy a csapás dönttirt saotcálo teenoy, mái ilyen épülcáréaa lebontását at építésügyi ka - Sósig a városkép előnyösebb alakJtáaa cétjábél <é rendelheti. Már most megtört énbet ik at. hogy agy ilyen épületrész étté v otitása akti a amkikkl köreik ezt ében átmenetileg aékáav hamssnlbajBó lakrész Kskkatatlaaaá válik« vanr a koaftási am- ka közben műhiba következik he. Szükségé* lakéi kogy ilyen esetekre legyen jóvátétel Ki kdhsr mondani azt. hagy a lebontót a póto* ttttáiárr történik ét a lebontásból kifolyólag keletkező kérő- kést 9 adrat felelős* de /oaagté a pérsaal a minikért se ti jaga tplád trrahvt akik a károkozásért felelőssé tehetők

A javaslat 14 fának 2 bekezdene átdahia «dyaa utóik aha! a zártsará építkezés kótvfteső, at e lókertel kisajátítási rí járás n fig as g területéhez leket csatokul ka czf as at forgalma oűkv »réssé testi. A llt § varon t ilven aaslkea kártalanítás aem jár. Ha csak kisebb alökettról vaa w akkor rí ndben lenne a dolog. d- ai kas tikár, ha valaki aagy alókevtet hagyott és keik évsek kát ráeső részén építkezett' Ihn esetben agggooe/- k ob záshoz wTtrihfi a rendelkezés eőhen a farmá- áaa ki kellene smadaai azt. hagg a lelek MrssI- része pehető *, efő kerf” jagdaséa laggea laJaahe.

Tj. 111. fejezete at épcTésgggrál rendelkezik E rendelkezések általán osságban aem 1(1« óvoka lók. mégis a Tj. Iá. j. 7. bakaadéae jogot ad as építési hatóságii k arra. hogyha vahady épület állapota a városképet rosta, as épület tatarozóvá! rendelheti aL Miből fedezze ezt a háztolejdo női, mjképpea jegyes eáagH a hatósági meghagyásnak Erről aem szól a javaslat.

A Tj. H §áaak ki pontja felhatalmazna ar ipa rogyj minisztert arra. ssahátyoasa rendeletéire a kérdést. hogy ai tyatéa munka ipari vé* i i v-nrl mik a uahélyii, valamint ait. hagy at ipartorvenyek naddkftöol aa építési munkám mennyibon kell alkalmazni £ kérd tar l rygío.I- <Wg tönénghozási szabályozást Mai kMM A Tj. 24. g t a «ograhajtákaal felmerülő km- 4iioi fokg'wnMta K:i:«lftMa* taá‘Wi>. írhat Hfabb póHsáé ktarttirrt fog+nt/m fai a ,«- rmokat 4 mirMi ingatlan tarhn m »ári cwtkkrmét hrly+tl tehát isméi rmtiktám fagnmk'

1 annak olg egyéh sérelmek ia a törvén vsa. vattaihaa da helysaüke miatt arokat nem ismer > leljük. Ar előadottakból megállapítható, hogy eh- r Ml a törvény javaslatból így. ahogyan a képit»- lóhát old korült. nem kdöd törvény. A «drotem t rendelketések raegváltonatása, illetőleg a tj. kif-.'.

gásolt résleinek módosítása céljából .ál í«tf kell fogni a városok dw« > <

dók key» , akii mnetnfk. jj_v az tutiféU kép- i* vtvrlébáz e é már módoitolt u6%f<<Nm kenelfáa sí tárgyalásra.

A budai írók. művészek és tudósok egyesülete, a Holló» Mátyás T ár saság hétfőn rendezte s sis- I Bonban második irodalmi es*éjét a Gettérl %rátló különtermében. A fényesen sikerült ege méltó volt az előkelő, magas színvonalú társasághoz, íme!) hosszá kényszerszünet után Mennyet Vj|- mos dr„ Pávai Vájná Ferenc dr.. Gegu% Dániel "és Szilágyi Károly vezetése alatt most éli renessán szét. A nagytermet megtöltő előkelő kőrőnséc rendkívül hálásan fogadta a kitörnie« övsseéIlitőlt műsort és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta alx előadókat.

Az irodalmi estét Henngei Vilmos dr. ny. ál lamtitkár elnöki megnyitója vezette he. Szerettei üdvözölte a társaság tagjai! és a nagyszámbmi megjelent előkelő közönséget, különösen Lakóé» György dr. vbtt. ny. minisztert, akinek hálás kő szönetet mondott azért a kitűnő megtiszteltetésért, amelyben a társaságot a revízióról szóló elő-1 adásával részesíti, 1 le hálás köszönetéi mondott a társaság nevében Bánlaky Gézának, a székesfőváros központi türdöigszgalöjának is, aki a társaság nuilthavi estéjén Budapest fürdővárosról tar* l<»li előadásával olyan nagy sikert aratóit, hogs előadásának tartalmát a társaság továbbra is na pirrnden kívánja tartani, hozzászólás for májában tárgyalni, amint azt a Budai Xapló közölte is.

Elsőnek Pávai Vájná Ferenc dr. fógeológus szólalt fel. belekapcsolódva Bánlaky Géza fürdőügyi előadásába. Rámutatott arra. hogy a Holló» Mátyás Társaságnak állandó programja Hudnp* *t fürdő ugye.

— Mi hisszük — mondotta a kiváló tudós — és meg vagyunk győződve, hogy Budapest nem

«sak fürdőváros lesz, hanem a világ legnagyobb > tirdö páti kaja is* meri itt a meszes, kénes lithiu mos, rádiumot, keserűsós. konyhasós, jódos, bró- mos. forró, langyos és hideg gyógyforrásoknak olyan tömege tőr a felszínre éa annyi fakaszt ható még a földből, hogy ezek keverékeit a oil<*. egyetlen fárdő és ivókursrhelyt sem csinálhat :v utánunk. Igaza van Bánlaky Géza igazgatónak,

aki egy hónap előli nagy tar rű előadást tartott itt Budapest fürdőügy éról és ezzel kapcsolatban

megállapította, hogy a fürdőügyi kérdés barátai két táborra oszlanak: a pesszimisták és az opt i mi* ‘ók táborára. I s itt kapcsolódom bele én is az igazgató előadásába. De ne inéit óz l as se k azt hinni. Itogv polemizálni akarok, csak leszögezem, hogy én hiába is tagadnám, az optimisták káté tartozom, hér tudom, hogy aa optimisták törekvéseit sok minden keresztezheti: a kevés pénz, az elégte- len vizsgálni, csekély bátorság, sok nemtörődöm* ség, »Őt akad néha egy kis féltékenység, némi irigység s egy csomó kőnk urrenciálói való félelem és még egyéb is.- Nem csoda, ha ezek után néha valami nem «ikerül, vagy csak félig-meddig. De ezzel is jót tettunk: óráméi okolunk a: ellentábornak.

— Mi optimisták sem vagyunk régi görög lsének — hiszen akkor imádnának és nem szidná ak. De ha tévednénk is imitt-amott. a világot

mégis csak az optimisták vitték és viszik előre.

— De ahogy két táborra oszlanak a fürdő tg vünkkel foglalkozók, úgy kétféle termált s gyógy vizünk is van: olyan, amely összes gyógyténve röivei. saját nyomással folyik s kúra helyek re és olyan, amelyet össze kell gyűjteni s a gyűjtő- medencékből oda kell szivattyúm), pumpálni a kurabel vekre. Az alsóban minden evogvténvető.

az oldott sók. a rádium-e ma náció, a kénhidr ogcfk szénsav éa oxigén mind benne vannak, mind hatnak a fürdőben és az ivókúránál* a másikból az illő résrek révében, vagy egészben elillannak éa azok már nem gyégyKhatnak.

— De két nagy. sürgősen megoldandó feladata is van a mi fürdőügyünknek: a fürdőkórtiáv b fürdőügyi kísérleti telep megteremtése.

— Hová építsék ezeket?

— Csak oda. ahol olyan terasdlis gyógyforrások vasutak, amelynek vizét nem keÜ pumpálni, km- nem óságuktól változatlanul folynak a kura. a kísérleti helyekre. A többi vizekkel folytatott karit éa kísérletek nem lehetnek mérvadók az őst

saes sAkatréueke« tartalmazó gyógyfonásokm. Ahol felszínre kiömlő források még nincsenek, de helye volna a fürdőkórtiáznak éa kísérteti telep nek. mélv furá sokkal kell ottan fórrá sokat fakasztani.

A közönség szűnni nem akaró tapseal fog adta a kiváló tudóé előadását, mely után a költőé lelkű Hol betz Aladár ».4 Módszer'9 című hangulatos novelláját olvasta fel nagy tetszés meBeáL Utána Lukács György v. k t t ny: miniszter csaknem egyórás gyönyörű előadást tartott .„A magyar revízió mai helyzete' rímen. A kbmáuna szép, tömör előadást, amelyet szánni nem akaan tapssal köszönt meg a közönség, a Budai \apb> legközelebb« számában közöljek.

V* égé tétül özv. Odry Lehelné, gyulai Godf Aa- n unciát a saját kőlteaaéfiye iból szavaba el néhány n*»gy tetszéssel kézért versét.

Az előadást társas vacsora követte a Gundal- f étteremben. O A.

EGYESÜLETI ELET

Aa „Otíhon" Lsuiádiház cs öröklukastul uj - doaosok Eg> eiületc Jt-c ember 21-en tartott ifiifttó-t alaataiiyi ülése a budai Nai>l«t tm atalos lapjának n> ilvánitotta e> oi es> e- sület kűriemen) eit a Budai Naplónak aa ea\ e- sület részére íentartott állandó ro\aiíban •»- szí közzé, az adó- és illeteküf) i rovat ken írben.

A Budai katolikus Nöszövetsés. um. t'>-an. IL Donati-utca W. szám alatt tartotta összejó- Teteléu amelyen C.eorgi Ilona tanaiuő „Népművészet, jól es rosszul értelmezett népi kézimunkák" elmen adón elő. Dr. Szabó Irarr érsekhelynökségi titkár pedig rövid szociuli. tárgyú elmélkedést tartott.

A \ iránt os-Kútvölgy i kulturális es Gazdasági Eg) esület választmányi ülése. Szombaton, január 9-én este félnyolckor a Wendl- féle vendéglőben ti. kútvölgyi ut ttvi választmányi ülést tartott a Virányos-kút völgyi kulturális és Gazdasági Egyesület Geiger Gyula dr. ügyvezető elnök vezetésével.

A Virágkedvelők Egyesülete srobanövénv és kiskert ápolási tanfolyamot tart. Január t4-én. csütörtökön d. u fél * órakor az egyesület helyiségében Vili. E<zterházv u. i alatt „A mérsékelt meleg szobába való növénvek‘* rímen Füredi Jenő tart előadást Minden érdeklődőt szives látnak. Feleilágosttússal s*vn- gúl -i központi iroda: VI., Podmaoictkv ti. II 9. Telefon: 1-163-53.

V