Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-25 / 12-13. szám
2 Budai-Napló 1937. március 25. korában ez volt Óbuda központja s IV. Béla, a mií sodiíc hollalapító, innen járt át leányához, Boldog Margithoz a mai Margitszige4re. De biztosan tudjuk, hogy még előbb, az óbudai templomban keresztelték meg Árpádházi Szent Erzsébetet, .tehát a királyi udvar s az akkori fényűző főnemesek is itt éltek ragyogó palotáikban. Nem lehetetlen, hogy ezekből is feltárul valami, csak a hatóságok készüljenek fel arra, hogy a sok érték el ne vessszen, hanem idegenvonzó érdekesség legyen. Ne szállítsák a feltárt, történelmileg becses dolgokat az amúgy is túlzsúfolt múzeumokba, hanem a Raktár-uccai 1800 éves őskeresztény templom és a Flórián-téri rómaikori gőzfürdő mintájára hagyják meg eredeti helyükön megfelelő karbantartással. Igaz, hogy itt hasznosági szempontok majd le akarják gázolni a történelmi szempontot, azonban ez egyszer legyenek a hatóságok erősebbek és erőszakolják ki Óbuda történelmi város-jellegét. Hassanak oda, hogy Óbudán ne legyen nemzetközi, világvárosi városrendezés. Itt adva van romjaiban, értékeiben a városrendezés külső képe s rangja, amelyhez hozzá kell hangolni minden egyéb érdeket. A beépíthető területekre sem pesti méretű, hatalmas bérkaszámyák kellenek, hanem a történelmi hangulatot kiegészítő építési mód, amely szintén adva van, egyrészről Óbuda meglevő igen nagyszámú bárok műemléke, másrészről az itt különösen alkalmazható turáni magyar stilus révén. Az óbudai templom, Szent Háromság s egyéb szohrok, kisoelli kolostor, néhány szép barokos ház és főképpen a bárok legszebb budapesti emléke: az ormótlan dohányraktárral, a hajdani Mon'urs-depof tál körülfalazott gyönyörű Zichy vadászksatély szinte kínálja a barokos ó-városrész kialakítását. Az óbudai és újlaki Dunaparton pedig, szemben a Margitszigettel, ahol most épül a nagyvilággal bennünket összekötő, idegeneket szállító, interkontinentális autó-ut, építkezzenek a jellegzetes, változatos és csodaszép, Kínáig visszanyúló magyaros stílusban. Az idegent bűvölje meg a főváros kapujában Budapest ősi földje, ahol megfogja szívét a kövekből beszélő magyar történelem, az ezeréves hagyományok, a magyar gondolat és magyar érzés. Ezért érdemes eljönnie. De bérkaszárnyákért, amiket Bécs- iöl San Franciscoig eleget lát, nem érdemes pénzét pocsékolnia Ezzel a hagyományt tisztelő és szolgáló, bár a nagy konjunktúrával szemben álló városrendezéssel az őslakosságot sem Űzzük el, mint ahogy az a Tabánban történt, hanem a helyhez gyökereztet-l jük mégjobban, a lokálpatriotizmust fejlesztjük és a boldogulást szolgáljuk. B. liéw Sándor 11 Déli-pályaudvar kihelyezése ellen foglalt állást Nádasdy Béla nyug. vezérkari ezredes a budai egyesületek felkérésére tartott előadásában A III. kerületi Keve-utca elemi iskola március 15-én délután gazdag müsoru ünnepély keretében adózott a márciusi eszméknek. Az ünnepi beszédet Kocsán Józsefné tanítónő mondotta. Federmayer Ferenc VI. o. tanuló Petőfi Nemzeti dalát szavalta el nagy hatással. Ezután Szölgyénjy József „Magyar tavasz- járás” című négyfelvonásos hazafias darabját játszották el a növendékek nagy tetszés mellett. A darab zenéjét Csirszka Konrád szerezte. Az iskola énekkara több számot adott elő. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. A Budai Napló legutóbbi számában hívta fel a figyelmét arra a nagyszabású mozgalomra, amelyet Ripka Ferenc ny. főpolgármester indított meg a déli pályaudvar kitelepítésének újból felmerült tér ve ellen. A mozgalomhoz a Budai Társaskörrel az élén, melynek Ripka Ferenc az elnöke, csatlakozott Buda valamennyi számottevő társasköre és egyesü lete. A mozgalom úgyszólván a tizenkettedik órában indult meg. Hiszen maga Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter épp a napokban tett olyan ér. telmű nyilatkozatot, hogy a Déli-pályaudvar meg szüntetésével a Lenke-tér közelében kellene egy uj pályaudvart építeni. Az egyesületközi bizottság a Buda létérdekét és jövő fejlődését oly közelről érintő kérdés megvilágítására előadások rendezését határozta el. Az első előadásit március 18-án este Nádasdy Béla nyug. vezérkari ezredes tartotta a Mészáros-utcai uj Szilágyi Erzsébet-Ieányliceum tornatermében, igen nagyszámú, előkelő közönség jelenlétében. Ripka Ferenc üdvözölte a hallgatóságot, majd a kérdés rövid ismertetése után átadta a szót Nádasdy Béla ezredesnek. Egy emberöltő óta foglalkoztatja ez a probléma pályaudvar környékének lakósságát — kezdte meg érdekes előadását Nádasdy ezredes — és az immár hatvanhét esztendős jó öreg Déli-pályaudvarnak meg kellett érnie, hogy egy kialakuló közvélemény a kihelyezését követelje. Hogy a pályaudvar kihelyezésének jelszava az ádáz választási küzdelmek során csakhamar súlyos harccá nőtte ki magát, ez a viszonyok természetében rejlik, de még nem bizonyítja a pályaudvar kihelyezésének általános közérdekű voltát. A pályaudvar ki és hováhelyezésének problémáját a specializálódás századának embere szigorúan szakkérdésnek véli, holott az elsősorbcm és lényegé- ben politikum. A kérdés kisebb részében — de egyenlő fontossággal — a várospolitika szférájába tartozik, mig azt nagyobb részében azonos fontossággal az országos közlekedési politika határozza meg. A műszaki és pénzügyi szempontok a kérdésnek elmaradhatatlan és a döntést hatalmasan befolyásoló kísérőjelenségei ugyan, de önmagukban és feltétlenül még nem döntőek. A Déli-pályaudvar kitelepítési gondolatának gyökere oly elképzelések talajába — a világháború győzelmes befejezése, Nagy-Budapest kialakulása — volt ültetve, amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A kérdés mérlegelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a közlekedés jelentőségét és befolyását az életközösségre. A pályaudvar uj életet teremt maga körül, viszont egy pályaudvar személyforgalmának megszüiite><fete a fejlődés megtorpanását eredményezi, amint ezt a józsefvárosi pályaudvar esetében tapasztalhattuk. Pest város régi és újabb térképeiből világosan kidomborodik, hogy a mai Józsefváros apja a — Jó'Aefvárosi pályaudvar, a Terézváros és Lipótváros hatalmas fejlődésének motorja a Nyugati pályaudvar mig az Erzsébetváros a Rákóczi úttal a Keleti pályaudvarnak köszönheti szinte példátlan felvirágzását. A kél pályaudvar által ontott forgalom az első emberöltő alatt megszülte a Nagyköru*at, hogy a második emberöltő már a Hungária körút alapköveit rakhassa le. Budán azért vált lassúbbá és észrevétlenebbé a városfejlődés, meri pályaudvarának személyforgalma aránytalanul kisebb volt, mint a pesti pályaudvaroké. A Déli-vasut az ország hálózatában csak egy vékony fonál volt, aránylag igen keskeny gravitációs területtel, világos ebből, hogy a városfejlődés és közlekedés a legnagyobb okozati összefüggésben van egymással és kölcsönhatásaikban egymást fokozzák. A forgalom és a városfejlődés a két döntő szempont, amelyet a problémánál figyelembe kell enni és egymással összhangba hozni. Vetített térképvázlatokon mulatja be Nádasdy Bélá ezredes, hogy a Déli-pályaudvar fekvése, hasonlóan a Nyugatiéhoz a legelőnyösebb, mig a tervezett uj pályaudvar fekvése aránytalanul kedvezőtlenebb. A nemzetközi idegenforgalom és a für ílöváros szempontjából különös fontosságú a kitűnő fekvésű Déli-pályaudvar fenntartása. A nemzetköz, és a Duna-jobbparti vonatokat a modern Déli-pályaudvaron kellene bevezetni. Rámutat ezzel kapcsolatban arra, hogy Buda központja, az I. kerület a öbbi városrésszel szemben mostoha elbánásban részesült. Amig ugyanis a fiatal Szent Imre-város rét közúti Dunahiddai rendelkezik és a műegyetem és a budaörsi légi kikötő alakjában számos város- fejlesztési erőt kapott, addig Buda központja ezide- g egyetlen ilyen lehetőségét sem kapott és most még pályaudvarát is a Lágymányos fejlesztésére •szeretnék kitelepíteni. Pedig a déli pályaudvar fekvése által egyenesen hivatva van arra, hogy az idegenforgalomnak mintegy 70 százalékot kitevő nyugati irányból jövő részét felvegye. Márcsak azért is, mert a Déli-pályaudvar az a pont, amelyik az összes pályaudvarok között úgy a belvárosi nagyszállodákhoz, mint a leendő fürdővároshoz a legközelebb esik. A városfejlődés követelményeinek oly módon tehetnének eleget, ha a hegyoldalban részben bevágott, régi pályaudvart bombamentes építménnyel befednék, mert az igy nyert mesterséges, külön alapozásra egy egészen uj városrészt lehetne felépíteni. A villamos vonatok a föld alaft a napi élet zavarai nélkül közlekedhetnének s ez uj, sülyesztett pályaudvar fölött luxusszálló volna emelhető. Ez a megoldás, tekintettel a közeli tabáni fürdővárosa, idegenforgalmi szempontból is előnyös, mig a pályaudvar kitelepítése minden előny nélkül csak hátrányokkal járna. Az érdekes előadásért Ripka Ferenc dr. mondott köszönetét és kifejezte reményét, hogy ezzel az előadással hozzájárultak a Déli-pályaudvar jelenlegi helyének fenntartásához. Bl GALLY CIPŐK I., Krisztina kőrút 2ÍTH faoji komor gyásza erősen tükröződik vissza az arcokon. A budai harangok böjti zsolozsmája, mint a lelkiismeret számonké- rö zúgása harangozik a szivekbe. Megrendültén zokog utána a magyar lélek: mi lesz velünk ? Integet, igér, csalogat a fényesarcu élet sok farsangos ötömé, de minek a mai ijesztő rohanás, a hírnév, a sok irigység, kapzsiság, csalafintaság, kétkedés, amikor minden úgyis csak por és hamu ? Pedig hogy csetlünk- botlunk az élet drága szép színpada felé, amit, ha elértünk, egy csodálatos forgó színpadon gyorsan eliramlik előlünk s utána könny, fájdalom, keiségbe- esés töri-zuzza a szíveket, lelkeket De ez is elmúlik. Mi hát akkor a cél ? Buda templomainak bűnbánó lilába öltözött oltárainál találjuk erre a kérdésre a feleletet. Az Isten a világ szépségei, gyötrelmei, jóságai, csúnyaságai, kedvességei és tökéletlenségei fölé beállítja a lelkek országút jának középpontjába a Keresztet s azt mondja: ez az élet igazi képe. Ez az élet ifánya, a mélysége, az értelme, az emelkedése, ez a végtelen értéke. A kereszt az Isten gondolatának, a halandó testben a halhatatlanságnak a diadala, a kiolthatatlanul sugárzó isteni hitnek, az emberekért izzó végtelen szeretetnek a győzelme. Ez a kereszt ragyogó titka, amelyet az tud megfejteni, aki szilárdan hinni és bátran cselekedni tud. Aki meg tudja fogni az Isten kezét s annak erejével dalolva tudja hordani a saját keresztjét. Buda hagyományos vallásossága, történelmi ereje a mai istentelen, vad zűrzavarban, a szóvirágos, langyos akarat- elsorvasztásban is példaadóan áll. Zsú folt templomaiban a szívek magukba ömlesztik a kereszt titkában rejlő igazságokat s a szenvedő Isten szívén meggyulladva könyörgik az igazságos Isten áldástosztó kezét a trianoni kálváriát járó nemzetre is. Buda lelke is hordozza a nemzet áldozati keresztjét. És szívesen hordozza, csak azért, hogy minél előbb megérhesse azt az órát, amikor a szenvedés nemzetét a töviskorona helyett a feltámadt , Igazsággal megkoszorúzhatja, amikor a halhatatlanságba vetett hit világrengető, csodás erejével, a boldogulás akaratával, legyőzhetetlen cselekvéssel harsoghatja a diadalmas Alleluját, a magyar Húsvét virradatát! Budaiak dolgozzunk érte, hogy végre boldog legyen a húsvéti ünnepünk ! II Martins Idusa ás Buda 1848 március 15. Táncsics Mihály és a Budai Stockház Mende-monda és valóság A szabadságharccal és a március idusával foglalkozó regényesség az egyik oldalon, a másikon a marxizmus elfogultságai, mindkét oldalon azonban a tételes tudatlanság merőben hamis képet rajzolt a március idusa pestbudai eseményeiről, azok mélyreható társadalomtörténeti jelentségéről, igy Táncsics Mi- hályról is. Amit a köztudat erről tud, az annyi, hogy „és ekkor a zajvágó ifjak felrohantak a budai várba és á sajtószabadság ősz apostolát vállai- kon vitték le Pestre.” A valóság ezzel szemben az volt, hogy Táncsics Mihály mint kommunista agitátor ült a budai K. K. Staatsgefängnis-Haus-ban, a Státusbörtönben, melyet a pestbudai utcantyelv Stokház néven nevezett. Mint ezt elsőnek Palágyi Menyhért írta meg: Táncsics Mihály a Marx és Engels által alapított Bund der Gerechten című pesti kommunista agjtátorpáholy agitátoroktatója volt Ez a páholy a párisi Charbonmérie, az olasz szénégető páholyokból lett francia „carbon- neria” egyik ágazata volt, a neve az „Erény barátjai” („Les Amis de vertu”) lévén. Ez a régi „Tugenidbund” folytatása volt. Még egy nemzedékkel ezelőtt is élt a „Barátja az erénynek és a túrós lepénynek” cimü, Jókai által is emlegetett szólás, ez az gyjcoru gunyszó az „Erény barátai” című titkos kommunistapáholy agitátoraira, akik 1846-tól kezdve mint szegény mesterlegények járták a vidéket, a pesti kültelki korcsmákat és kávéházakat. Táncsis megszervezte a pesti kommunista agitátorcsoportot. A Communalé veszedelmet Kossuth, Széchenyi Isván gróf, Dercsénvi János báró és Metternich herceg elsőnek és egyszerre vették észre. Dercsényi János báró irta meg az „A kommunizmus egy humánus ellenszere” cimö nagyszerű rnűvéí Kossuth számára kinos volt a zavaros „Cömf munauté” bolondos jelszavaival folyó játszadozás, melyet a pesti kávéházak jóhiszemű rajongó ifjai űztek Ezek a rajongó ifjak a Pestre Secsempészett Le Moniteur des Dates zavaros cikkeiből tudtak Etienne Cabct, Clau-J de Faurier és a többiek ábrándos, bolondos: párisi kávéházi álmaitól, melyeket már csak azért sem értették meg, mert Petőfin, Dobsa: Lajoson és Degré Alajoson kívül a többiek! alig tudtak franciául. A Fourier és Cabet tér-' jesztett kávéházi álmaiból a pesti Pilvax „Kommunisztikája” a „mégis huncut a né-j met” karakán magyar nacionalizmusát szűrte le és kiverte a Pilvaxból a Táncsis agitátorait, akik főleg bérkocsis, tímár és csizmadia legények voltak. Jellemző az egykorú pesti tájé-: kozatlanságra, hogy a pesti lapok ezért megrótták a kávéházi ifjakat, sejtelmük sem lé-, vén arról, mi az a „Communisticai eszmecse-j re.” — A párisi „Sociétes de Pensée”, az „Eszmeszövetségek” álmai voltak ezek. A félbolond,' botrányos életű, dúsgazdag Aurore de Dupin- Dudevant bárónő, akit Georges Sand néven- ismernek, pénzelte Etienne Cabet amerikai kommunista telepét. Pesten csak „Georges Sand” nadrágja és kávéházi szivarozása talált utánzókra. Minden pesti irodalmi hisztérika rövidre vágatta a haját, irodalmat firkált és otthon nadrágba járt — á la Georges Sand Nos: Kossuth számára rendkívül kínos volt a párisiaskodó kávéházi rajongás. Az ifjak azonban ifjak voltak, a huszomkétéves ifjak nem igen mutatták 1846-ban sem a politikai bölcsesség ama mértékét, melyre még a kopasz fej sem túlságos képesítés. Nem mindenki politikai bölcs, aki kopasz. A Blamqui, Fourier és Cabett álmaival való „honte-bande” (ebből lett a magyar handa- banda 1 szólás) rettenetesen és tragikusan ártott a magyar ügynek. Metternich ördögi diplomáciai fölénnyel kürtölte világgá, hogy „Pesten mindenki kommunista”, pedig csak Táncsis volt az. Rettenetesen ártott a magyar ügynek, hogy (Marx kommunista kiáltványa első fordítása a Táncsis által készített magyar fordítás volt. Az ifjak azonban ifjak voltak és igy hát igen szépen, és lelkesen rajongták a pesti kávéházakban a párisi Café Tortoni, a velencei Café Qudri és Café Florian, a padovai Café Pedrocchi és a bécsi Kafee Griensteidl szabadságlemezeit Mégis csak ifjak voltak, tehát kiszabadították a budai fogházból Táncsis Mihály. A 18. századi párisi Ah ca ira és a Marseillaise forradalmi dallamát bizony minden pesti suszterinas és serházi csapos fütyülte, a liönj selyemtakácsok forradalmi dala két hét alatt Pestre ért és adta meg az irodalmi előképet Petőfi „Rajta magyar”-jához, amiből a „Talpra magyar lett”. Táncsics azonban szabadlábon volt. 1848. októberében Kossuth a nemzetőrség között folytatott izgatásért visszacsukati'a a nokházba. Metternich a Bund der Gerechten összefog- lostatott kommunista agitátoraival csináltatta meg a rácz, az oláh és a tót lázadást. Hürnener londoni osztrák követ, Jósika báró volt erdélyi magyar kancellár és Apponyi György gróf volt magyar kancellár emiatt tettek rettenetes szemrehányást Metternichnek, aki a kommunistaság vádját kente rá a magyar szabadságharcra. Windischgraetz „utolsó kommunista csőcselék”-nek neveztette a „Kossuth kutyákat” 1849. januári pestbudai falragaszaik (letzten kommunisten-Pöbel). Petőfit a félegyházai szolgabiró vasvillás parasztokkal, mint kommunistát vezette ki a községből. ü Minden Metternich műve volt. Pedig sem Petőfi,^ sem az „Ifjak” nem voltak „kommunisták”. Csak Metternich kürtölte kdöket azzáMindezt az olvaso elolvashatja a pestbudai kaveházakról szóló munkámban, mely egy hét múlva megjelenik. A Pilvax a rajongó magyar nemzeti almok cehhaza volt. Ha az ifjak bod- ros huszonketeves fővel fecsegtek, locsogtak és holmi meg nem érteit Cabétisme-ről, az egész nem volt más, mint annyi, hogy a kis Szendrey Júlia; levágatta a haját — á la Geor- geä Sand. , . Ki tudta Pesten 1846-ban, hogy mi a Fou- riérisme? Madách ludta, amikor a Fourier Phalanstére>-jét megírta a Tragédiában. Kossuth, Széchenyi és Dercsényi János báró is tudta. ___ De Marx és Metternich is tudták. A bécsi Camarilla legaljasabb gyalázatosságé volt áz a játék, amit a Kommunizmus koholt vádjával csinált. Az idevágó aktákat azonban nem a céhbeli, iskolás irodalomtörténet ásta ki, hanem egy geniális magyar ujságiró, Tábori Kornél. A londoni osztrák követ, Jósika és Apponyi volt kancellárok leveleit ő mentette meg Két év múlva az iratok „véletlenül” elégtek a volt bécsi Geheim Polizey Archiv levéltárában. q f2 3 budai Martius Ideesa a budai Siokhaz és Táncsis Mihály valóságos képe a maga regiességnélküli meztelen valóságában. Minden egyéb szófiabeszéd. Bevilaqua Borsody Béla dr Perczel György dr. vezérigazgató előadása a^ Beszkárt racionalizálásáról A Magyar Racionalizálási Bizottság ülésén, amelyen Chorin Ferenc dr. titkos tanácsos elnökölt, Perczel György dr. a Beszkárt vezérigazgatója tartott előadást a Beszkárt racionalizálásáról nagyszámú előkelő hallgatóság előtt. Megállapította, hogy már magának a Beszkártnak a létrehozatala a székesfővárosnak a városi közlekédés racionalizálására irányuló cselekedete volt. Ezt követte a közlekedési vállalatok egyesítése, aminek folytán a Beszkárt vasutainak hossza 435 kilóméterre emelkedett, a befektetett tőke pedig 293 millió pengőnek felel meg, amelyből 56 millió pengőt már a Beszkárt ruházott be. A Beszkárt több mint ötvenezer különböző anyaggal dolgozik, amelyeknek nyilvántartása olyan óriási feladatot ró a vállalat igazgatására, hogy annak a gyors és hibamentes teljesítése csak megfelelő irodai gépek alkalmazásával volt lehetséges. Az adminisztráció téréin, különösen a kocsivezetők pszichotechnikai kiválasztására helyezi a fősúlyt, amivel sikerült az évi balesetek számát nagy mértékben lecsökkenteni. Ezután részletesen ismertette a HÉV-nél és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasútnál végrehajtott racio,- nalizálási intézkedésekét és a forgalmi szolgálat érvényesítette újításokat, amelyek gyorsabbá és egyenletesebbé teszik a forgalmát. A csaknem másfélórás nagyszabású előadást, amelyet az előkelő hallgatóság többször szakított meg tetszésnyilvánításaival, Chorin Ferenc dr., a racionalizálási bizottság elnöke köszönte meg meleg szavakkal. Vállalatba adják az uj repülőtérhez vezető összekötő út építési munkálatait. A Budaörs halárában létesülő új repülőtérhez vezető forgalom meggyorsítása és megkönnyítése érdekében a főváros az uj Balatoni-út és a Kő- érbereki közölt összekötő új utat építtet. A napokban tartották meg a versenytárgyalást, amelyre tizenkét cég tett ajánlatot, de ezek közül kilenc ajánlat hiányos volt. A főváros 130.500 pengőt irányozott elő a munkára és ezt az összeget a legjobban Justh Kornél pályázata közeim meg, aki 125.774 pengőért vállalkozik az útépítés végrehajtására. Az ügyosztály ezt az ajánlatot javasolja elfogadni, mert a legkedvezőbb és a legreálisabb. A napokban az útépítéshez már hozzá is kezdenek. , '1 ‘ "”fn *1
