Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-18 / 11. szám

Budai Napló 1937. március 18. BELLEVUE SZflUOPa ÉTTERMEIBEN UJ VEZETÉS HÍRNEVESSZMÄCS lllilNŰ ITALOK, MÉRSÉKELT ÁRAK, HINGULATOS ZENE ÉS T A N C fí dunai hidak régebben is „fonto/ua haladással“ épültek Most, amikor a Margithidon folyó munkák el­húzódása miatt oly sok a panasz és a közigazga­tási bizottságban is gyorsabb tempót sürgettek, em­lékezzünk meg arról, hogy a legbabonásabb Luca- szék sem készülhetett lassabban, mint a most már százéves korhoz közeledő Lánchíd, ahogy azt a „Pesti Divatlap” s az „Életképek’’ c. akkori újságok megírták. így az 1845. évi egyik lapban olvassuk: Clark, híres építész hozzánk oáratik a lánchidi munkák 1846. évi teendőinek megbeszélésére, elin­tézésére. Egyébként a folyvást átadó víz miatt je­lenleg az építés megnehezedett. — Clark állítása szerint a Lánlhid 1849-ben töékletesen elkészül. Ez is lehet azonban csak olyan állítás, mint az, hogy a vasat e hó 20-án megnyílik. S mégis a vaspályá­zásnak sem hire, sem hamva. A következő évben ezt írja a krónikás: „Clark ur, lassúdén épülő lánchidunk nagymestere Budá­ra váratik. Megjelenésével talán a munkálatok is élénkebb alakot váltanak. A szükséges láncszemek már Regensburgba értek s onnét majd csak eljut­nak Budára, tán mához két évre, vagy még to­vábbra is, ha a részvényeknek jó kelletjük van.” Tovább lapozva néhány oldalt, már ezt olvassuk: „A lánchíd építése körül erélyesen mozognak. Né­hány év és nem csupán név, hanem tényleg is Budapest leend az ország fővárosa, ha erre a sza­kadatlan összeköttetés elég.” Jókai írja ebben az időben, hogy a „lánchíd ha a mienk volna, sem épülhetne gyönyörűbb fontolva haladással, mint midőn nem a mienk. Hiába fogjuk rá, hogy holnap, vagy holnapután lesz kész, — áll ez mint- Sion s mint Petőfi Sári nénje, nem akar már nőni. Oh te szép zöld, oh te szép zöld Lánchid, nemzeti szinü sietség.” De nemcsak a lassúság miatt haragusznak az akkori magyarok, hanem azért is, hogy nem ma­gyar alkotás. Erről Írja a „Divatlap” 1848-ban: „A készülő lánchid láncszemei mért veresek? mert ők pirulnak helyettünk, hogy e nagy és hasznos munkát maga a magyar, országos költségen nem bírta elvégezni” .— Végre mégis annyira haladt elíjre a hidépités munkája, hogy „1840 április 24-én kora reggel a császári és királyi hadsereg Pestet elhagyva, Budára költözött át, felgyújtván maga után a hajóhidat.” Hivatalosan a Lánchidat 1849. november 20-án nyitották meg. Bornemissza Gésza miniszter arcRépéneR ünnepi felavatása asz I. Kér. iparosRorben Az | kerületi Iparos Kör március idusának ünneplésével kapcsolatban leplezte le az első ipar- ügyi miniszter, Bornemisza Géza arcképét. Az Attila-köruti helyiséget zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, melynek soraiban ott vol­tak Vsetty Béla és Petrácsek Lajos országgyűlési képviselők is .Korányi Márton egyesületi elnök üd- vözölte a megjelenteket, valamint az egyes ipa*- testületek kiküldötteit, és a Bornemisza Géza mi­niszter képviseletében megjelent Kacsóh Bálint dr. min. osztálytanácsost. Az üdvözlőbeszédek elhang­zása után Schmiátzkó Dodóka bájos s&valata következett, utána Sztakó Lacika szavalta el mély érzéssel a Talpra magyar-t. Az avató beszédet Havas József, az iparoskor diszelnöke mondotta, aki keresetlen szavakkal ismertette a 35 éve fenn­álló egyesület működését Kacsóh Bálint dr., Bornemisza Géza miniszter üdvözletét tolmácsolja az ünneplő közönségnek és átadja a miniszternek azt az üzenetét, hogy az iparosság felkarolását hazafias kötelességének tart­ja. Korányi elnök köszönte meg a miniszter üze­netét s ezzel kapcsolatban átadta a Dvotzsák Jenő által készített művészi díszoklevelet. Az iparoskor Reisz-serlegének avatóbeszédét Vsetty Béla dr. momídotta, utána Petrácsek Lajos dr. mint borgazda méltatta a 35 éves iparoskor vezetőinek munkáját. Felszólaltak továbbá még az egyes ipartestületek kiküldöttei is és tolmácsolták a vezetésük alatt álló egyesületek üdvözletét. A megjelentek kívánságára Ferenczy Károly, ismert színművész adott elő alkalmi monológokat, amelyért hálás tapsot kapott a megjelentektől. Tóth István, ügyvezető elnök beszédében köszöne­tét mondott a miniszter képviseletében megjelent Kacsóh dr. miniszteri tanácsosnak. Kacsóh Bálint dr. válaszolt a hozzá intézett üdvözlő beszédre. Köszönetét mondott a kör elnök­ségének és annak a meggyőződéséinek adott kife­jezést, hogy az iparosság vezetése megfelelő ke­zekbe van letéve. Azt szeretné, ha az iparosságnak sok ilyen Tóth István-ja lenne, mint az I. kér. Ipa- roskömek van. A megjelentek a legjobb hangulatban késő éj­szakáig maradtak együtt Petrácsek Lajos dr. házi­gazdával együtt. I BULLY CIPÓK i., krisztusa körút HH | I. VIRBftG ILONA IL, MARGIT KÖBÖT U». MOZDULAT- , MŰVÉSZETI ISKOLflN TELEFON« 1-44S-C7. Takács-Tolvay József gróf iinneplóse II. kerületi Frontharcos Szövelsógben A Frontharcos Szövetség II. kerületi főcsoportja vasárnap bajtársi vacsorán ünnepelte gróf Takách- Tolvay Józsefet, a Frontharcos Szövetség elnökét Berlinből való visszaérkezése alkalmából. A front­harcosok sok vezető egyénisége volt jelen. Közöt­tük Fehér József ny. államtitkár, tíartha Ferenc ny. ezredes, Juhász István dr., a II. kerületi front­harcos csoport vezetője, Grenyo Bertalan ügyve­zető alelnök és még sokan mások. Juhász Ödön üdvözölte Takách-Tolvay Józsel grófot, aki immár nyolc éve áll az Országos Front­harcos Szövetség élén és harcol a frontharcosok érdekeiért. Nem rajta múlik, hogy még nem al­kották meg a frontharcos törvényt, de ha meg lesz, akkor ez főként az önzetlen bajtársi érzület­nek köszönhető. Nagy jelentőséget tulajdonit an­nak, hogy Hitler birodalmi vezér és kancellár a magyar frontharcosok vezérét a legnagyobb német kitüntetéssel tüntette ki és rámutat arra, hogy ezzel már a hatodik külföldi kitüntetést hoz­ta haza Takách-Tolvay gróf. A bajtársak felállva, percekig éljenezték és ün­nepelték népszerű vezérüket, aki meghatottan.,vá­laszolt az üdvözlésre. _ A hatodik kitüntetés — mondotta tflbu«.» köz ött Takách-Tolvay gróf — a ti érdemetek is, de számomra a legnagyobb kitüntetés a ti szere- tetetek. Amikor nyolc évvel ezelőltt megválasz­tottak, sok hivatalos helyein még nem értették meg a mi mozgalmunkat, de már más hangon be­szélnek velünk. Nehéz volt elérnünk, de elértül^ Németországban minden második miniszter front­harcos és frontharcos a parlament tagjainak túl­nyomó része. Csak a frontharcosok tudják fenn­tartani és biztosítani a békét. Szervezkedésünkre már a külföld is felfigyelt, megalakult a fronthai^ cosok világszövetsége tizennégy tagállammal, védnökökül választva Hitlert és Mussolinit. Leg­közelebb Rómában jövünk össze és akkor majd na­gyobb nyomást tudunk gyakorolni a genfi népszö­vetségre. A beszéd igen mély hatást gyakorolt a bajtár­sakra, akik még sokáig maradtak együtt a leglel­kesebb hangulatban. Fürdőügyi előadások Budán A Szent Gellértszálló zenetermében a Balatoni Társaság fürdőügyi szakosztálya dr. József Ferenc kir. herceg elnöklete alatt előadássoozatot rende­zett az alábbi műsorral: Hainiss Elemér dr. egy. ny. r. tanár: „A gyermek és a Balaton”, Schil­ling Béla dr. egyetemi tanár: „A Balaton szociá­lis vonatkozásai”, Barla-Szabó József OTI főor­vos, egyetemi tanár: „Az anya és a Balatoni” és Avarffy Elek dr.főorvos: „A Balaton nemzeti je­lentősége. Az előadásokat április 2-án folytatják. A Budapest Fürdőváros Egyesület ugyancsak József Ferenc kir. herceg elnöklete alatt e hónap 18-án, csütörtökön délután hat órakor a Gellérl gyógyszálló félemeleti termébe ülést tart, amelyen Kas Béla dr. ügyvéd, a székesfőváros tiszti alü- gyésze „Gyógyfürdő és gyógyforrás-vállalatok adó­zási problémái” címmel tart előadást. Tanfolyam az ivó- és gyümölcskurákról Hasznos lanfolyamot rendezett az orvostovább­képzés központi bizottsága a Gyógy- és Üdülőhe­lyi Bizottsággal karöltve az ivó- és gyümölcskúrák­ról, orvosok számára. A belgyógyászati klinikán kívül a Lukács- és Rudas-fürdőben, továbbá a Margitsziget gyógyfürdőjében 'is tartottak kiváló szakértő tanárok előadásokat a gyógyforrások és ivókúrák kapcsolatairól, az ivókúra szerepéről a szív. és érrendszer, az emésztő szervek és anyag­csere betegségeiben, valamint a gyümölcskúra 'és a diatátika összefüggésedről. Kiegészítette eAt a Lukács- Rudas, és Margitszigeti fürdők tudomá­nyos bemutatása. Április hóban a rheumatikus betegségekről ugyan" csak továbbképző tanfolyamot rendeznek. Kívána­tos, hogy orvosaink ezen még az eddiginél is na­gyobb számban vegyenek részt. Az idő fordult, ma inár homokba dugott fejjel nem mehetünk el sa­ját gyógyértékeink nagy hygieniai és nemzetgazda­sági jelentősége mellett. Elsősorban a magyar or­voson áll, vagy bukik a magyar fürdőügy és en­nek minden idegenforgalmi kapcsolata. N. dr. Hitler kancellár köszöneté egy budai festő' művésznek. V a n e k József, az ismert budai festőművész és karrikaturarajzoló, művészi kivitelű, színes tollrajzot készített berchtesga- deni találkozásuk alkalmából Horthy Mik­lós kormányzóról és Hitler Adolf német bi­rodalmi vezérről és kancellárról. A berlini ka­binetiroda most értesítette Vanek Józsefet, hogy a kancellár a képet elfogadta és azért a legmelegebb köszönetét fejezte ki. Nevető fejfák Irta MELCZNER JENŐ Eredetileg öntudatlanul, akaratlanul támadt, mosolytkeltő, ártatlan együgyűségek, furcsa meg­nyilatkozások, fejfákra írt humoros búcsúztatók, temető virágok. Ma már egész irodalmuk van, már osztályoz­hatók is és csoportokba is foglalhatók, csak az a hajuk, hogy legnagyobb részük költött, képzelt, huncut versélők mesterkedése. Egyszer jókedvem­ben magam is hamisítottam egy páraL Vagy 8-10 év előtt olvastam valahol három sírfeliratot, amelyekről leírójuk azt állította, hogy azok a rákospalotai régi temetőből valók. Ejh! — gondoltam magamban, — Rákospalota nincs messze, ez egyszer utánanézek a dolognak. Egy szép őszi délelőtt ki is mentem Palotára, vé­gigböngésztem az összes sírokat, de nevető fejfát egyet sem találtam De az sem kiskutya, hogy a legrégibb Kiss Já­nos mosolygó fejfának három változata is van. Értékük csekélyebb és inkább csak, mint kü­lönlegességek, kuriózumok szerepelnek akkor, ha tényleg van bennük valamelyes jóíz, zamaJt, egész­séges humor. Ezért hát úgy hiszem, hogy elég lesz, ha a kötetekre rúgó anyagból az alábbi szemelvényeket ismertetem. Egyike a legrégebbieknek (Jókai szerint:) Itt nyugszik Kis, kinek neve János is. Aki nem volt valami fiskális, hanem fisléderből dolgozó csizmadia Miskolcon. Első változata: Itt nyugszik Kis, kinek neve volt János is. Nem volt ő valami históriaíró, hanem fis­léderből dolgozó csizmadiamester Miskóczon. Második változata: Itt nyugszik Kis, aki nem volt histórikus, sem fiskális, de fisléderből dolgozó csizma­dia fia Miska. Vége Víg Andrásnak, neki már sírt ástak. Eddig ásott másnak, most ástak Andrásnak. Emlékfa felirat a halál helyén: Jtl esett le Honkicsek Antal a ház fedeléről az örökkévalóságba. A tűzhelynél állott, kavarva a rántást, Amikor a halál tett rajta egy rántásL Itt nyugszik Nagy Kelemen, akaratja éllen. Itt pihen Tóth Szavér, rádőlt a szénásszekér. Amikor lehordták róla, halva bujt ki alóla. Itt nyugszik Tóth Áron, ki volt sok vásáron. S addig csere-berélt, míg egy ló, egy heréit. Úgy ágyékon rúgta, itt róla a nyugta. Itt nyugszik Tornyos Ferenc, született Vácon, meghalt Pesten, kár volt neki Pestre menni. Itt nyugszik a feleségem, Jó már neki, hát még nékeml Itt nyugszik Istenben Toriz Kelemen, 28 évet élt, mint ember, s 36-ot, mint hites férj. Itt e sírban pihen Orbán Balázs, ki tavaly nyáron belehalt az Oltba, máig sem találják. Vala nevem Bodó Ferke, elnézésből vertek fejbe. Mert hát, akik nekem estek, Zöld Pistára leselkedtek, s engem ütének le vé­gül, így haltam meg szívességből!. E sötét sírhantnak mélységes fenekén, nyug­szik Kárász Mihály a saját fenekén. Gyulla­dás okozta vesztem, mindent gondoltam, csak ezt nem. Meggyűlt bennem a spiritusz, Verje meg a Jézus-Krisztus. (Tiszabecs.) Állj meg óh vándor és ne csodálkozz azon, Hogy a postamester is meghal Szalymazon. Jó két nótárius volt mind a három Égé: István, János, Márton és a felesége. De már meghaltak s mind a négynek vége. (Debreceni Lunatikus.) E sírban nyugszik kék ingbe, gatyába, Negyven esztendős volt Kábának gulyása. Ismerte a község apraja és nagyja, Ezért is nincs neve ide kifaragva. Itt nyugszik hű nejem, Szentpéteri Sára, Eltörött a pipa, megmaradt a szára. IJt nyugszik Nagy Pál de nem békességgel, Mert egy sírba tették a féleségével. (Mátészalka.) Itt nyugszik Varga József, Felesége, Szabó Ágnes. Az Ur adta, az Ur elvette, Áldassék érte szent nevel (Nyirosaboly) Szerencsétlen itt a fátom, szerencsétlen az eset, mely megesett Nagy Andráson, kire egy kő ráesett. Mire leemelték róla, Meghalva bujt ki alóla I (Szatmár) Hogy én álltam, ez nem állott, De hogy lelkem sírba szállott. Most ez áll itt: Több pasasírt már nem szállít Fenyő Bálint. (Nagybánya) E sír alatt nyugszik néhai Kiss Ferkó. Akit megrugott egy nekivadult pejkó, János volt a neve szegény számadónak. Csak a rím kedvéért Íratott Ferkónak. (Tiszabecs.) Itt született Nagykevélyen, De meghalt a faluvégen. (Koldus lett belőle.) Itt nyugszom én, olvasod te, Olvasnám én, nyugodnál tel (Csíkszereda.) Gárdonyi Géza közölte az ő faluja temetőjének alábbi keresztalakú sírfeliratát: Itt nyugsz-ik Matlak Fáni gyenge test* él -t 15 es ztendőt mögh ott mer a dióf árul 1 eesett Isten n évibe Anno 18 78 észt endőbe. A bodolói temető egyik fejfafelirata: Állj meg egy tapodtat, itt e sírnál vándort Itt nyugszik borozó, Bornemissza Sándor. Mivel nevében ott volt Boremissza, Addig ivott szegény, míg házát elitta S most fedi e kripta. Egy csiki sírfelirat ekként szól: Nagy Kaszás Péternek mindenki nevezett, Míg éltem tengerén csolnakom evezett. Kicsi Kaszás Péter lettem egyszeribe, Nagyobb Kaszás lökött halál tengerébe! Csolnakom kifordult alattam, Az örökkévalóságba fulladtam. A drohojuczi csatában a gránát letépte a so­mogyi Dávidka kocsmáros ballábát. Ott temették el s tetejébe dorongra tűztek egy üres csizmát s talpára ezt írták: „Itt nyugszik Dávidka kocsmáros Ballába, amely a túlvilágba masírozott 1917-ben Drohojucznál.” A nagyilondai temetőben van egy sírkő, rajta: „Itt nyugszik Poff János irmok felesége.” Mikor aljegyző lett, sorba utána vezette: „jelenleg al­jegyző neje.” Itt nyugszik Nagy József kereskedő. EU 42 évet. Siratja hűséges felesége, Tóth Julis 1901 Elmentél, itthagytál, elnyelt a sírárok, Sietek utánad, egy percet sem várok. Szegény Tóth Julist 1932-ben temették melléje. Meghalt Nyirvasváriba, utolsó posta Nyirmada. Itt nyugszik özv. Börcsök András végre egyedül. Itt nyugszik Szalma Sári hajadon, siratja. Zsófi egyetlen magzatja. Volt egy felesége, az lett «zegény vége. Született Nagyharsányban, meghalt hasrágásban. Nem sírirat, a tiszaszécsémi özvegyasszony so- pánkodása férje koporsóján1 Az ajtómon van egy lyuk, Ki mondja már, hogy — kukk?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents