Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-04 / 9. szám

2 Budai Napló 1937, március 1 törvényhatósági bizottság jogfojlödéso Irta: Benedek Szabolcs dr. szfév. föjegyzű házakban elsősorban mi óhajtunk lakni, nem sze­rénytelenség tőlünk, ha azon kívánságunknak adunk kifejezést, hogy ezert kislakásos házakat mi óhajtjuk meg is építeni. Ha bármely okból a fő­város belátható időn belül nem tudná kórósunkét teljesíteni, úgy kérjük annak al megoldási módnak a megfontolását, hogy a főváros bocsásson telke­ket. valamelyik tőkeerős, vagy kellő biztosítékkal rendelkező magánvállalkozás, szövetkezet rendelkel zésére, amely megállapított program szerint ol­csó lákásiípus okkal felépítené a kislakásos háza­kat, amelyek bizonyos idő máivá a főváros tulaj­donába mennének át. Tudjuk, hogy a törvényhatóság állandóan fog­lalkozik kislakásos építkezések kérdésével. Rendé­szeti, szociális és más szempontokból is az a köz­érdek, hogy ne teremtsünk inséglakásos bérka­szárnya telepeket, vagy ne telepítsünk le többszáz munkáscsaládot a perifériák valamely lakótelepén egy tömegben, hanem elviselhető bérű lakásokban a polgári emberek között is helyezzünk el munkás- családokat magában a) fővárosban. Kevés nagy városnak van annyi telke, mint Budapestnek. Ez a telekvagy on természeténél fogva nem jövedelmez semmit, vagy jó esetben értéké­nek néhány tizedszázalékát. Az általunk kért lakásépítkezés is van olyan hasznothajtó és szociális okból indokolt befekte­tés, hogy a székesfőváros, ha más forrásból nem, úgy telekvagyona egy csekély részének eladásából szerzett pénzből megvalósíthatja azt. A székesfővá­rosnak mindig módjában áll telket szerezni a most eladott vagy még eladandó telkek helyett, viszont telekvagyona egyrészének helyes lakáspolitika meg­oldása érdekében leendő mobilizálása azzal az üdvös eredménnyel jár, hogy szorgalmas, megbíz­ható adófizető kispolgári családok százai itt ma­radnak adófizetőként és fogyasztóként a főváros területén és nem kényszerülnek a lakásviszonyok miatt a környező községekbe áttelepedni, éppen azok a családok, amelyeknek már elődei is gene­rációkon keresztül ebben a városrészben éltek, dolgoztak és viselték a közterheket. Az ősi Vízi­város törekvő, szorgalmas kis egzisztenciái meg­érdemlik, hogy a székesfőváros helyes szociálpoli­tikai érzékkel lehetővé tegye számukra, hogy ez­után is a kerületben lakhassanak és dolgozhassa­nak. Budai fürdőépitkezések. A margitszigeti szálló építkezésen kivül, amely a Margaréta­hotelt háromemeletessé bővíti, készül a szige­ten a szép, nagy üvegcsamok is, gyógyterem és ivókúra céljaira. A Közmunkatanács eme építkeződét a Margitszigetem később az uj versenyuszoda építése követi. A Szent Lu­kács-fürdő ugyancsak építi már modem ívó­csarnokát. Páratlan lesz a szigeti gyümölcs­csarnok, amelyben Magyarország egyik leg­kiválóbb orvosi szakember» fogja vezetni az idegenforgalmi szempontból is fontodnak Ígér­kező gyümölcs- és nyerskoszt-kurákat június­tól kezdve. A törvényhatósági (bizottság összetételében mély­reható változást idézett elő az 1930. évi XV Hl. t. c. Először is az összes választott bizottsági tagok számát 250-ről 150-re szólította le. Ennek a jól kiépített várospolitikai pártok belső pártéletéiben nagy jelentősége volt. A párt vezetőség 40%-át el kellett tanácsolníok a közgyűlés terméből. Ez a körülmény a pártokon belül láthatatlan, véres sze­mélyes harcot idézett elő, a bizottsági tagság érté két azonban nagy mértékben emellek A törvény 18. szakasza az érdekképviseleti rendszerben új módot alkalmazott, t. i. az államfői kinevezés helyett a kamarák választmányának sorából maga a törvény- hatóság választ. Ez mindenesetre valamelyes de­mokratikus vqnást jelent. Változás az új érdek- képviseletben: nyertek a gyáriparosok: (2), vesz­tettek: a kereskedelmi és iparkamara, tudomány, irodalom és gyógyszerészek egy-egy tagot (5). A tudománnyal, irodalom és művészetiéi a törvény- rövid úton elbánt. Ezeket inkább a szakszerűség, mint az érdekképviselet fogalma alá lehet sorolni. Úgy látszik a politika nem az a terület, hol ezek­nek nemtőit szívesen látnák. Fővárosi hivatali állása révén 20 főtisztviselő tagja a bizottságnak de kimaradtak a főszámvevő, a főlevéltámok, a kerületi elöljárók. Érdekes a kerületi elöljárók kimaradása. Tudvalevő, hogy az elöljáró közvetlen hatósági funkciót végző személyi hatóság, míg az ügyosztályt vezető tanácsnokok hatósági funkciói csak átruházott hatáskörben gya­korolhatnak. Ezen intézkedéssel előállhat az az eset, hogy a polgármester áthelyezésekkel megvál­toztathatja a közgyűlés képét, még pedig jelenleg 14 tagjának személyében. Uj jogcím alapján a vitézek is képviseletet nyertek. (18. &.) Uj , jogcím az örökös tagság, ezek száma 32. Jelentős intézkedése ez a törvénynek, mely az eddigi pártarányokat lényegesen megvál­toztatta. A törvény 23. §-a szerint érdemeket szer­n. • zett fővárosi polgárok köréből kell választani az örökös tagokat, ennek megállapítása pedig, » pártpolitika szemüvegén át nézve a dolgot, nagyon is relatív lehet. E törvényes intézkedés az uralmon lévő pártok számarányát növelte. E törvény már 6-féle jogcímet állapít meg a bizottsági tagságra, .4 nem választott elem 34.78%. A közgyűlés tag­jainak száma 312-ről 230-ra szállt le. A bizottsági tagok számának csökkenése tovább folytatódik a ma is érvényben lévő 1934. évi XII. t. c.-ben. Az előző 1930, évi XVIII, törvényben előírt 6 jogcímet megtartja. Leglényegesebb rendel­kezése, hogy a szakszerűség képviselőinek tagságát a tanácskozásra csökkenti. E rendelkezés feltűnést keltett, különösen ha figyelembe vesszük azt az irányt, mely a nem választott elem állandó növe­lésében eddig megnyilvánult. Talán sértő is magas pozíciót betöltő urakra, például a számszék igaz­gatójára, hogy csak tanácskozási joga legyen. E rendelkezés a szakszerűség képviselőinek teljes passzivitását idézte elő, tehát épen a szakszerűség marad el a közgyűlés terméből Az új törvény 2. (j-a az örökös tagok számál 10-zel csökkenti: 22 a végleges örökös tagok száma és ezt kihalási rendszerrel éri eL Lényges a csökkentés az összes választók sorából választott bizottsáig tagók szá­mában. 150-ről 108-ra esik e szám. A 28%-os csökkentés ismét a várospolitikai pártok belső életét tette próbára, azonban a házasfelek meghitt családi perpatvara nem került a nyilvánosság elé. .4 bizottsági tagok száma leszállt 179-re. A nem vá­lasztott elem 39.67%. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának összetételéről alakulása óta 5 törvény rendelkezett. Ezen 5 törvénynek vázlatos táblázatos kimutatását felrajzolva áttekinthető képet nyerünk a törvény- alkotás irányáról, ezen irányok fejlődéséről, átala­kulásáról. Törvények 1872. XXXVI. 1920. IX. 1924. XXVI. 1930. xvni. 1934. Xü. A polgárok soából választott elem 200-200-400 240 250 150 108 Fővárosi tisztviselők 20—26 26 31 20 24 Testületek, intézmények képviselői 21 Hivatali tisztviselői állás . 22 10 Szakszerűség 9 10 Érdekképviselet 18 18 Kihaló örökös tagok 6 Örökös tagok 32 22 Vitézek képviselője * 1 1 Tagok száma 426 288 312 230 179 A tagság jogcímének száma 2 3 4 6 6 Nem a polgárok sorából válasz­tott elem 6-l°|„ 16-661 24-81 34 78»|, 39-671 A Losonczy család hadai széliéi az Anjouk ideién Irta: ROLLING OSZKÁR A budai vén hegyek lankásain már ősidők óta folyik a szőllőművelés, melynek eredetét a rómaiakig vezethetjük vissza. Ez biztosította a múltban a Buda körüli helységek lakóinak megélhetéség. Közjépkori okleveleinkben tok szó esik a szőllődézsmáról, mint pápai tized- adóról, mellyel jobbágyaink leginkább a veszprémi püspökinek adóztak. Buda hegyi bo­rai már évszázadok előtt is figyelmet keltet­tek. Rendjén valónak találjuk ennélfogva, hogy Budáról és annak boráról egy francia utazó is elismerően! emlékezik meg útleírásában. 1455-ban utazott keresztül Magyarországon und. de la Broquierre, Jó Fülöp burgundi rejedelem főlovászmes-tere. A Szentöldről jö­vet Magyarországon át igyekezett hazájába es utiélményeit naplóba foglalta. Budáról írja, hogy környéke igen megnyerő és a város bő­velkedik élelmiszerekben, különösen' fehér bo­rokban, melyek némi tűzzel is bírnak. E tu- j lajdonságukat a hévforrásoknak és kénes vi­zeknek tulajdonítja.^ Kiemeli, hogy a város­tól egy mérföldnyire látható Remete Szent Pál holtteste, még pedig teljesen ép állapot­ban. Az ötszázéves útleírás a hely fekvését azonban nem jelöli meg. (Brüsszeli áll. okmt. IV. told. 301, 1,) Szerencs érte egy Pókafalván 1596 február 16-án kelt oklevélből megtudjuk pontosan, bogy Remete: Szent Pál holttestét a Ferene- rendiek budaszentlőrinci kolostorukban őrizték (Losonczy, Bánffy esi okit. II. 329. old.), E re­likviák úgy kerültek kazáníkba, hogy a ve­lencei köztársaság az 1381,-i békekötés alkal­mával Szent Pál holttestét Nagy Lajos király­nak ajándékozta, aki azt Budára hozta, A budai bortermő hegyek azonban n|em- csak a francia utazó figyelmét keltették fel, főnemeseink is szívesen lakták és birtokolták azokat. A vidék ■ természeti adottságain felül nagyban hozzájárult ehhez, hogy Nagy Lajos király hol Budán, hol Visegrádon látott ud­vart. Az udvari nép tehát mindkét helyen ipar­kodott ingatlanokat szerezni. Ezek közé tar­tozott Losonczy Dénes is, — István néhai Szö­rényi bán fia. Atyja érdemed révén a királyi udvarnak bíelső embere volt. Atyja. Tstváfm bán, a királynak bizalmasa és közvetlen kör­nyezetéhez tartozó főúr volt, aki az olaszor­szági hadjáratban Dezső fivérével együtt vett részt. (Pesty Frigyes: A Szörényi báns. tört. T. 260. did.) Amikor Aversában elfogták a ná­polyi királyi hercegeket, ezek érdekében a pá­pa maga is levelet intézett István Szörényi bánhoz, járjon közbe a királynál, hogy a fog­lyokkal kegyelmesen bánjon. (Theiner: Vetera man. Hist. Hwng. I. 755—4, old,) István bála fia, Dénes, az udvarnál éües- atyja babérain éldegélt Országos ügyekkel nem igen foglalkozott, hanem inkább vagyo­nát gyarapítgatta. így 1360. január 26-án Vi- segrád város bírája és tanácsa előtt Kis Ja­kabtól, a királyné kocsisától, ennek felesége és fiainak hozzájárulásával házhelyet szerez. Valószínű, hogy erre azután házat is épüle­teit Dénes egyébként jó családi életet élhe­tett. Házasságából egy leánygyermeke — Zsó­fia született. Bánthatta is. hogy fiutóda és így örököse nincsen. A maga által szerzett va­gyon hasznát házastársának kívánta biztosí­tani, mert tudta, hogy a rokonság halála esc tén az özvegyet a vagyonból kiforgatja. Erre vall 'vagyonjoga írlendelkezése4 amelyet még életében tett és ez oklevélből megtudjuk, hogy az akkori időkben kik voltak Buda város ta­nácstagjai. 1376. december 18.-án megjelent Losonczy István fia, Dénes, a pestújhelyi (castri Növi Montis Pesthiensis) tanács előtt, iiol Miklós fia, Wulrmgus, a Pestújhelyi várnak bírája,— Endricus Chratzer, Laurentius filius Thamar; Johannes Greteinger. Jacobus Pellifex, Petms Scriptor, Johannes Gletzl, Johannes Paroli au- ser, Petrus de Juarino, Nicolaus Stoyam; La­dislaus im Gezzel, Johannes Tuzan és Paulus dictus de Pelis (Pilis) városi tanácstagok előtt a város területén levő összes és egyenkénti ingatlanát, amellyel bárhol is bír, akár vétel, akár zálogjog címén került volna is birtokába. — összes hasznával, járulékaival átadja, átru­házza, ráhagyományozza feleségére, nemes An­na úrnőre, örökös joggal, — házastársi meg­becsülésének és szeretetének jeléül, oly felté­tellel, amennyiben maga az úrnő (felesége) az előbb említett végrendelkező Dénesnél előbb hunyna el, úgy a felemlített birtok tulajdon­joga Dénesre qs utódaira szállna vissza s a birtoklás kizárólagos joga reá és azokra visz- szamarad. Ennek emlékezetére és megmásítha- tatlanságának biztosítékául a városi tanács a jelenlévők kérelmére és óhajára az oklevelet kétszeresen látta el a kiváltsági pecséttel és aláírásával. Lehet, hogy az ingatlan, átruházásból kifo­lyólag Losonczy István fia, Dénes, azután Vel- vengus ispánnal, — a volt budai káptalanhoz Visegrádról 1391. október 11.-én utasítást in­tézett, hogy Weluengust (másutt Wluengus), aki, mint felperes a Losonczy István fia, Dé­nes ellen indított perben nem jelent meg, újabb határnapra idézze meg. Ha pedig elma­rasztalását nem igazolná, úgy hat márka bír­sággal marasztalja el. (Losonczy-Bánffy okit. I. 436. old.) Hogy ez a peres ügy miképpen végződhetett, nem tudjuk. Dénes két évre rá meghalt és a Losonczyak 1393. okt. 15-án Gya- lun összegyűltek, hogy a vérbeli rokonuk után maradt ősi javakon osztozkodjanak. Terjedel­mes ingatlanokról volt szó, amelyek a Maros és Szamos folyók mentén, valamint Hevesúj­vár és Szabolcs vármegyében terültek el. Az érdekeltek közül Dénes bán fiai, Péter, György és László, valamint Dezső fia, Miklós a rájuk eső osztállyal meg voltak elégedve. Denes özvegye az ősi javakból nem részesül­hetett, azonban férje szerzeményei tekintélyes vagyont képviseltek. A budai ingatlanokon fe- ' a11?6^ evesujvár és Nógrád vármegyében várták reá birtokok. Ezekért a birtokokért asz o es István László horvát és Szörényi bán fiai, továbbá László erdélyi vajda fia, János, - akit mar a Bánffyakhoz számíthatunk, — pz özvegyet illető örökséget perrel megtámad- !Ün j , pai lolyamáln- Ilosvai Leusták nádor 1394. április 24.-én utasítja nemes Anna asz- szonyt, Denes özvegyét —, mint alperest, hogy a perre vonatkozó okiratos bizonyíté- uf a erlessze elő és erre új határnapot tűz . , per n,emcsak 8 budai birtokokra, hanem min en ingo vagyonra és az ország egyéb ré- szeni levő birtokokra nézve is folyik. Budai szempontból bennünket az érdekel, hogy az ok- SőJ?fTnhtl ,a Bnda város területén lévő i- i inaival és jövedelmeivel, melyek H TV Z?e*JTn6~ elh,,nyt férJe «*án szoba­» ovetkezo haláláig rendelkezhetett. A * * lameneMét nem ismerjük. Nemes í™V7ny azonban a birtokok élvezetében éen lZ97 re Va" tÖbbek között egv Helrne- 2Z-én kelt oklevél, Nemes aki lásvl' S'S 1°k<>nia'' Losonczy Zsigmond, fia i S h0rVat bánnak ™lt a fia, és ennek orsVáS mtdtlik okkor Pálóczi Máté nlnw fl0t*- h«*y PerónVÍ Miklós királyi !£ fv "7 f W’ Buzlai Ba­uusztanifal varanak castellánusa a Losonczyak BfflUMÉtffe és az ottani jobbá­colták az ^ r f-' FyzeralÍába olhur­kérnel lto n termeskeszletet; hat ökrös sze­Í3S sMWBafl fa­vent vilii ' -fZ Ugyben a Jászói kon- nStakli A 1 Tf?Sala!ot és sok tanút ball- Dyoiűzias J« r°s) Benedietus Fabert (kézműves). ” 3 ÜT kf akkn í' h0gy- 3 »gyökből kéS Ukki akkoriban az iparosok özvegy Losonczy Dénesné az örökségre vö­REGEN! CflFE-RESTAURRHT (II. Keleti Károly utca, Marglt-kürut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene—ének E táblázat magától beszél. A polgárok sorából választott elem számszerű csökkenése 400 ról 108 ra az első «feltűnő irányzat. Annak százalékom aránycsökkenése a táblázatban a nem választott elem százalékos előretöréséből látható. 6.t%-rót 39.67%-ra ugrott ez a szám, ami 33.57 %-os vesz tőséget jelent A tagsági jogcím 2-ről 6-ra ugrott Ez határozott fejlődést jelent: a jogcímek anali- ! zálódását A hivatali tiszt, vagy állás 1920-a jogcíme „szakszerűség és érdekképviseletre" bom­lik. Az •„érdekképviselet“ ismét tért nyer a szak szerűség rovására, sőt az 1934. Xll. törvény a' szakszerűséget „tanácskozó“ taggá fokozza le A törvényhatósági bizottság tagjainak abszolút száma 426-ról 179-re, illetve 189-re szállott alá. Az abszolút számnak ezen csökkenése amellett szól hogy minél kisebb számú valamely testület annál több felelősségérzetet várhatunk tőle. Az autonómia legfőbb szerve a törvényhatósági .bizottság. Tehát ennek szerencés szerkezetétől összetételétől Budapest polgárainak jóléte nagymér­tékben függ. De lett legyen ezen összeállítás bármilyen, Bu­dapest sorsa nem ezen fordul meg. A polgárság­nak a városa iránt megnyilvánuló szeretete áldo­zatkészsége sokkal hatékonyabb tényező. Ezen munkálkodni, ezen dolgozni Budapest minden egyes polgárának szent kötelessége. A szegénység arca. A Szent Imre városi vöröskereszt választmány szociális és egész­ségügyi előadásainak során igen érdekes elő­adást tartott Brontsné D o mini ich Lili, a XI. kerületi vöröskereszt kirendeltség ve­zetője, „A szegénység arca“ címen a szegény­ség okairól, fokozatairól és arról a szociális munkáról, amellyel a szegénységet megelőzni és enyhíteni lehet. Megállapításait igen érde­kes statisztikai adatokkal világította meg és ezeket saját tapasztalataival is alátámasztottá. A szegénység lázadozó, megalkuvóan alázatos vagy furfangos, hogy minden protekció igény­bevételével a Segélyezést, mint természetes megélhetési lehetőséget biztosítsa magának. Az igazi szociális gondolkozás nem torpan meg az ilyen szimptómák előtt. „Én a magam részéről szívpárti vagyok, — jelentette ki (nagy tet­szés mellett Brontsné — és hiszek abban, hogy több ^lemondással, több önzetlenséggel, több érdeknélküliséggel meg lehetne változtatni a viág képét.“ A nagyhatású előadás után dr. Krepuska Istvámné, az Egyetemet Végzett Ma­gyar Nők Egyesületének elnöke'a betegségről, nyomorról és a szenvedések kölcsönhatásairól tartott tetszéssel fogadott előadást. ró rokonság bosszúságára igen hosszú életű volt Még 1438. március 9-én is találkozunk vele, amikor leányával, Zsófiával az argyesi püspöktől búcslúlevelet nyer. A báseli zsina­ton ugyanis elhatározták, hogy a görögkeleti keresztényeket visszatérítik a katholikus egy­házba. Eiinek sikere érdekében adót is vetet­tek ki. A mozgalom magyarországi biztosa a congregáció által kirendelt Pál argyesi püs­pök. volt. Valószínű, hogy úgy az adófizetés­ben, mint egyéb egyházi adományaiban nem lehetett fukar nemes Anna asszony, aki magas korában igen vallásos életet élt. Pál püspök ezért részére külön búcsúlevelet adott ki. Az oklevél a búcsú elnyeréséhez szükséges ima teljes szövegét közli. Élénk világot vet ez ok­levél az akkori idők vallásörkölcsi felfogásá­ra és mint ilyen érdekes adaléka a XV. szá­zad vallástörténelmének. Budai szőllőbirtok-szerző volt még Loson­czy István macsói bán is, akinek Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet anyakirálynő ado­mányozta 1383 junius 19-én a hűtlenségbe esett Péter bán Damianmala és Pezzed nevű budai szőlleit. fDamianmalá-val kapcsolatban nem tartjuk kizártnak, hogy ez a mai budai Zöldmái vagy Rézmál helyén lehetett. A mái szó értelmé­re nézve dr. Cirbusz Géza a temes és torontál megyei bolgárokról szóló művében felemlíti, hogy ez albán nyelven hegyet jelent. A kö­zépkori földrajzi feljegyzésekben gyakran ta­lálkozunk „mái“ nevezetű szőllős területek­kel. így a budai részeken voltak Előmál, 1455: Ujmál és Gombamái nevű szőllők. Az Arad- hegyalja nyugati részén pedig a Maros mel­leit fekvő szőllőhegyekben Gyáraknál talál­juk Dormomált, vagy Domomált. A makra déli részén a Maros jobbpartján. Kalodva mel­lett, a Rózsamái vagy .a Rózsáselőhegy, mely az aradmegyiei Paulis helyén feküdt. (Már­ki: Arad vm. tört. I. 184; 411. öld.) A czika- dori apátság konventje egy Székmái nevű szőllőhegyet enged ét jótevőjének, Töttös mesternek. (Zichy okmt. II. 501: III. köt. 417,) A felsorolt példák amellett szólnak, ^hogy a „mái“ hegynevezet szerint szőllőművelés alatt levő hegyvidéki terület jelölésére szol­gált. ,. T-., Szőlleje volt Losonczy László ban lia, me­llesnek is Budán, aki Domoszlai ErzsébétneK. nagyanyjának örökségéért és hozományért pert indít Domoszlai Lásziló ellen. János, sza­bolcsi főespems, egri püspöki vikárius, a ke­reset ügyében vizsgálatot rendelt el és 1418. november 10.-én megbízta ezzel a salamoni, a bezdédi és esseni szabolcsmegyei plébánoso­kat. Sok szabolcsi birtokon felül huszonkét

Next

/
Thumbnails
Contents