Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-04 / 9. szám
2 Budai Napló 1937, március 1 törvényhatósági bizottság jogfojlödéso Irta: Benedek Szabolcs dr. szfév. föjegyzű házakban elsősorban mi óhajtunk lakni, nem szerénytelenség tőlünk, ha azon kívánságunknak adunk kifejezést, hogy ezert kislakásos házakat mi óhajtjuk meg is építeni. Ha bármely okból a főváros belátható időn belül nem tudná kórósunkét teljesíteni, úgy kérjük annak al megoldási módnak a megfontolását, hogy a főváros bocsásson telkeket. valamelyik tőkeerős, vagy kellő biztosítékkal rendelkező magánvállalkozás, szövetkezet rendelkel zésére, amely megállapított program szerint olcsó lákásiípus okkal felépítené a kislakásos házakat, amelyek bizonyos idő máivá a főváros tulajdonába mennének át. Tudjuk, hogy a törvényhatóság állandóan foglalkozik kislakásos építkezések kérdésével. Rendészeti, szociális és más szempontokból is az a közérdek, hogy ne teremtsünk inséglakásos bérkaszárnya telepeket, vagy ne telepítsünk le többszáz munkáscsaládot a perifériák valamely lakótelepén egy tömegben, hanem elviselhető bérű lakásokban a polgári emberek között is helyezzünk el munkás- családokat magában a) fővárosban. Kevés nagy városnak van annyi telke, mint Budapestnek. Ez a telekvagy on természeténél fogva nem jövedelmez semmit, vagy jó esetben értékének néhány tizedszázalékát. Az általunk kért lakásépítkezés is van olyan hasznothajtó és szociális okból indokolt befektetés, hogy a székesfőváros, ha más forrásból nem, úgy telekvagyona egy csekély részének eladásából szerzett pénzből megvalósíthatja azt. A székesfővárosnak mindig módjában áll telket szerezni a most eladott vagy még eladandó telkek helyett, viszont telekvagyona egyrészének helyes lakáspolitika megoldása érdekében leendő mobilizálása azzal az üdvös eredménnyel jár, hogy szorgalmas, megbízható adófizető kispolgári családok százai itt maradnak adófizetőként és fogyasztóként a főváros területén és nem kényszerülnek a lakásviszonyok miatt a környező községekbe áttelepedni, éppen azok a családok, amelyeknek már elődei is generációkon keresztül ebben a városrészben éltek, dolgoztak és viselték a közterheket. Az ősi Víziváros törekvő, szorgalmas kis egzisztenciái megérdemlik, hogy a székesfőváros helyes szociálpolitikai érzékkel lehetővé tegye számukra, hogy ezután is a kerületben lakhassanak és dolgozhassanak. Budai fürdőépitkezések. A margitszigeti szálló építkezésen kivül, amely a Margarétahotelt háromemeletessé bővíti, készül a szigeten a szép, nagy üvegcsamok is, gyógyterem és ivókúra céljaira. A Közmunkatanács eme építkeződét a Margitszigetem később az uj versenyuszoda építése követi. A Szent Lukács-fürdő ugyancsak építi már modem ívócsarnokát. Páratlan lesz a szigeti gyümölcscsarnok, amelyben Magyarország egyik legkiválóbb orvosi szakember» fogja vezetni az idegenforgalmi szempontból is fontodnak Ígérkező gyümölcs- és nyerskoszt-kurákat júniustól kezdve. A törvényhatósági (bizottság összetételében mélyreható változást idézett elő az 1930. évi XV Hl. t. c. Először is az összes választott bizottsági tagok számát 250-ről 150-re szólította le. Ennek a jól kiépített várospolitikai pártok belső pártéletéiben nagy jelentősége volt. A párt vezetőség 40%-át el kellett tanácsolníok a közgyűlés terméből. Ez a körülmény a pártokon belül láthatatlan, véres személyes harcot idézett elő, a bizottsági tagság érté két azonban nagy mértékben emellek A törvény 18. szakasza az érdekképviseleti rendszerben új módot alkalmazott, t. i. az államfői kinevezés helyett a kamarák választmányának sorából maga a törvény- hatóság választ. Ez mindenesetre valamelyes demokratikus vqnást jelent. Változás az új érdek- képviseletben: nyertek a gyáriparosok: (2), vesztettek: a kereskedelmi és iparkamara, tudomány, irodalom és gyógyszerészek egy-egy tagot (5). A tudománnyal, irodalom és művészetiéi a törvény- rövid úton elbánt. Ezeket inkább a szakszerűség, mint az érdekképviselet fogalma alá lehet sorolni. Úgy látszik a politika nem az a terület, hol ezeknek nemtőit szívesen látnák. Fővárosi hivatali állása révén 20 főtisztviselő tagja a bizottságnak de kimaradtak a főszámvevő, a főlevéltámok, a kerületi elöljárók. Érdekes a kerületi elöljárók kimaradása. Tudvalevő, hogy az elöljáró közvetlen hatósági funkciót végző személyi hatóság, míg az ügyosztályt vezető tanácsnokok hatósági funkciói csak átruházott hatáskörben gyakorolhatnak. Ezen intézkedéssel előállhat az az eset, hogy a polgármester áthelyezésekkel megváltoztathatja a közgyűlés képét, még pedig jelenleg 14 tagjának személyében. Uj jogcím alapján a vitézek is képviseletet nyertek. (18. &.) Uj , jogcím az örökös tagság, ezek száma 32. Jelentős intézkedése ez a törvénynek, mely az eddigi pártarányokat lényegesen megváltoztatta. A törvény 23. §-a szerint érdemeket szern. • zett fővárosi polgárok köréből kell választani az örökös tagokat, ennek megállapítása pedig, » pártpolitika szemüvegén át nézve a dolgot, nagyon is relatív lehet. E törvényes intézkedés az uralmon lévő pártok számarányát növelte. E törvény már 6-féle jogcímet állapít meg a bizottsági tagságra, .4 nem választott elem 34.78%. A közgyűlés tagjainak száma 312-ről 230-ra szállt le. A bizottsági tagok számának csökkenése tovább folytatódik a ma is érvényben lévő 1934. évi XII. t. c.-ben. Az előző 1930, évi XVIII, törvényben előírt 6 jogcímet megtartja. Leglényegesebb rendelkezése, hogy a szakszerűség képviselőinek tagságát a tanácskozásra csökkenti. E rendelkezés feltűnést keltett, különösen ha figyelembe vesszük azt az irányt, mely a nem választott elem állandó növelésében eddig megnyilvánult. Talán sértő is magas pozíciót betöltő urakra, például a számszék igazgatójára, hogy csak tanácskozási joga legyen. E rendelkezés a szakszerűség képviselőinek teljes passzivitását idézte elő, tehát épen a szakszerűség marad el a közgyűlés terméből Az új törvény 2. (j-a az örökös tagok számál 10-zel csökkenti: 22 a végleges örökös tagok száma és ezt kihalási rendszerrel éri eL Lényges a csökkentés az összes választók sorából választott bizottsáig tagók számában. 150-ről 108-ra esik e szám. A 28%-os csökkentés ismét a várospolitikai pártok belső életét tette próbára, azonban a házasfelek meghitt családi perpatvara nem került a nyilvánosság elé. .4 bizottsági tagok száma leszállt 179-re. A nem választott elem 39.67%. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának összetételéről alakulása óta 5 törvény rendelkezett. Ezen 5 törvénynek vázlatos táblázatos kimutatását felrajzolva áttekinthető képet nyerünk a törvény- alkotás irányáról, ezen irányok fejlődéséről, átalakulásáról. Törvények 1872. XXXVI. 1920. IX. 1924. XXVI. 1930. xvni. 1934. Xü. A polgárok soából választott elem 200-200-400 240 250 150 108 Fővárosi tisztviselők 20—26 26 31 20 24 Testületek, intézmények képviselői 21 Hivatali tisztviselői állás . 22 10 Szakszerűség 9 10 Érdekképviselet 18 18 Kihaló örökös tagok 6 Örökös tagok 32 22 Vitézek képviselője * 1 1 Tagok száma 426 288 312 230 179 A tagság jogcímének száma 2 3 4 6 6 Nem a polgárok sorából választott elem 6-l°|„ 16-661 24-81 34 78»|, 39-671 A Losonczy család hadai széliéi az Anjouk ideién Irta: ROLLING OSZKÁR A budai vén hegyek lankásain már ősidők óta folyik a szőllőművelés, melynek eredetét a rómaiakig vezethetjük vissza. Ez biztosította a múltban a Buda körüli helységek lakóinak megélhetéség. Közjépkori okleveleinkben tok szó esik a szőllődézsmáról, mint pápai tized- adóról, mellyel jobbágyaink leginkább a veszprémi püspökinek adóztak. Buda hegyi borai már évszázadok előtt is figyelmet keltettek. Rendjén valónak találjuk ennélfogva, hogy Budáról és annak boráról egy francia utazó is elismerően! emlékezik meg útleírásában. 1455-ban utazott keresztül Magyarországon und. de la Broquierre, Jó Fülöp burgundi rejedelem főlovászmes-tere. A Szentöldről jövet Magyarországon át igyekezett hazájába es utiélményeit naplóba foglalta. Budáról írja, hogy környéke igen megnyerő és a város bővelkedik élelmiszerekben, különösen' fehér borokban, melyek némi tűzzel is bírnak. E tu- j lajdonságukat a hévforrásoknak és kénes vizeknek tulajdonítja.^ Kiemeli, hogy a várostól egy mérföldnyire látható Remete Szent Pál holtteste, még pedig teljesen ép állapotban. Az ötszázéves útleírás a hely fekvését azonban nem jelöli meg. (Brüsszeli áll. okmt. IV. told. 301, 1,) Szerencs érte egy Pókafalván 1596 február 16-án kelt oklevélből megtudjuk pontosan, bogy Remete: Szent Pál holttestét a Ferene- rendiek budaszentlőrinci kolostorukban őrizték (Losonczy, Bánffy esi okit. II. 329. old.), E relikviák úgy kerültek kazáníkba, hogy a velencei köztársaság az 1381,-i békekötés alkalmával Szent Pál holttestét Nagy Lajos királynak ajándékozta, aki azt Budára hozta, A budai bortermő hegyek azonban n|em- csak a francia utazó figyelmét keltették fel, főnemeseink is szívesen lakták és birtokolták azokat. A vidék ■ természeti adottságain felül nagyban hozzájárult ehhez, hogy Nagy Lajos király hol Budán, hol Visegrádon látott udvart. Az udvari nép tehát mindkét helyen iparkodott ingatlanokat szerezni. Ezek közé tartozott Losonczy Dénes is, — István néhai Szörényi bán fia. Atyja érdemed révén a királyi udvarnak bíelső embere volt. Atyja. Tstváfm bán, a királynak bizalmasa és közvetlen környezetéhez tartozó főúr volt, aki az olaszországi hadjáratban Dezső fivérével együtt vett részt. (Pesty Frigyes: A Szörényi báns. tört. T. 260. did.) Amikor Aversában elfogták a nápolyi királyi hercegeket, ezek érdekében a pápa maga is levelet intézett István Szörényi bánhoz, járjon közbe a királynál, hogy a foglyokkal kegyelmesen bánjon. (Theiner: Vetera man. Hist. Hwng. I. 755—4, old,) István bála fia, Dénes, az udvarnál éües- atyja babérain éldegélt Országos ügyekkel nem igen foglalkozott, hanem inkább vagyonát gyarapítgatta. így 1360. január 26-án Vi- segrád város bírája és tanácsa előtt Kis Jakabtól, a királyné kocsisától, ennek felesége és fiainak hozzájárulásával házhelyet szerez. Valószínű, hogy erre azután házat is épületeit Dénes egyébként jó családi életet élhetett. Házasságából egy leánygyermeke — Zsófia született. Bánthatta is. hogy fiutóda és így örököse nincsen. A maga által szerzett vagyon hasznát házastársának kívánta biztosítani, mert tudta, hogy a rokonság halála esc tén az özvegyet a vagyonból kiforgatja. Erre vall 'vagyonjoga írlendelkezése4 amelyet még életében tett és ez oklevélből megtudjuk, hogy az akkori időkben kik voltak Buda város tanácstagjai. 1376. december 18.-án megjelent Losonczy István fia, Dénes, a pestújhelyi (castri Növi Montis Pesthiensis) tanács előtt, iiol Miklós fia, Wulrmgus, a Pestújhelyi várnak bírája,— Endricus Chratzer, Laurentius filius Thamar; Johannes Greteinger. Jacobus Pellifex, Petms Scriptor, Johannes Gletzl, Johannes Paroli au- ser, Petrus de Juarino, Nicolaus Stoyam; Ladislaus im Gezzel, Johannes Tuzan és Paulus dictus de Pelis (Pilis) városi tanácstagok előtt a város területén levő összes és egyenkénti ingatlanát, amellyel bárhol is bír, akár vétel, akár zálogjog címén került volna is birtokába. — összes hasznával, járulékaival átadja, átruházza, ráhagyományozza feleségére, nemes Anna úrnőre, örökös joggal, — házastársi megbecsülésének és szeretetének jeléül, oly feltétellel, amennyiben maga az úrnő (felesége) az előbb említett végrendelkező Dénesnél előbb hunyna el, úgy a felemlített birtok tulajdonjoga Dénesre qs utódaira szállna vissza s a birtoklás kizárólagos joga reá és azokra visz- szamarad. Ennek emlékezetére és megmásítha- tatlanságának biztosítékául a városi tanács a jelenlévők kérelmére és óhajára az oklevelet kétszeresen látta el a kiváltsági pecséttel és aláírásával. Lehet, hogy az ingatlan, átruházásból kifolyólag Losonczy István fia, Dénes, azután Vel- vengus ispánnal, — a volt budai káptalanhoz Visegrádról 1391. október 11.-én utasítást intézett, hogy Weluengust (másutt Wluengus), aki, mint felperes a Losonczy István fia, Dénes ellen indított perben nem jelent meg, újabb határnapra idézze meg. Ha pedig elmarasztalását nem igazolná, úgy hat márka bírsággal marasztalja el. (Losonczy-Bánffy okit. I. 436. old.) Hogy ez a peres ügy miképpen végződhetett, nem tudjuk. Dénes két évre rá meghalt és a Losonczyak 1393. okt. 15-án Gya- lun összegyűltek, hogy a vérbeli rokonuk után maradt ősi javakon osztozkodjanak. Terjedelmes ingatlanokról volt szó, amelyek a Maros és Szamos folyók mentén, valamint Hevesújvár és Szabolcs vármegyében terültek el. Az érdekeltek közül Dénes bán fiai, Péter, György és László, valamint Dezső fia, Miklós a rájuk eső osztállyal meg voltak elégedve. Denes özvegye az ősi javakból nem részesülhetett, azonban férje szerzeményei tekintélyes vagyont képviseltek. A budai ingatlanokon fe- ' a11?6^ evesujvár és Nógrád vármegyében várták reá birtokok. Ezekért a birtokokért asz o es István László horvát és Szörényi bán fiai, továbbá László erdélyi vajda fia, János, - akit mar a Bánffyakhoz számíthatunk, — pz özvegyet illető örökséget perrel megtámad- !Ün j , pai lolyamáln- Ilosvai Leusták nádor 1394. április 24.-én utasítja nemes Anna asz- szonyt, Denes özvegyét —, mint alperest, hogy a perre vonatkozó okiratos bizonyíté- uf a erlessze elő és erre új határnapot tűz . , per n,emcsak 8 budai birtokokra, hanem min en ingo vagyonra és az ország egyéb ré- szeni levő birtokokra nézve is folyik. Budai szempontból bennünket az érdekel, hogy az ok- SőJ?fTnhtl ,a Bnda város területén lévő i- i inaival és jövedelmeivel, melyek H TV Z?e*JTn6~ elh,,nyt férJe «*án szoba» ovetkezo haláláig rendelkezhetett. A * * lameneMét nem ismerjük. Nemes í™V7ny azonban a birtokok élvezetében éen lZ97 re Va" tÖbbek között egv Helrne- 2Z-én kelt oklevél, Nemes aki lásvl' S'S 1°k<>nia'' Losonczy Zsigmond, fia i S h0rVat bánnak ™lt a fia, és ennek orsVáS mtdtlik okkor Pálóczi Máté nlnw fl0t*- h«*y PerónVÍ Miklós királyi !£ fv "7 f W’ Buzlai Bauusztanifal varanak castellánusa a Losonczyak BfflUMÉtffe és az ottani jobbácolták az ^ r f-' FyzeralÍába olhurkérnel lto n termeskeszletet; hat ökrös szeÍ3S sMWBafl favent vilii ' -fZ Ugyben a Jászói kon- nStakli A 1 Tf?Sala!ot és sok tanút ball- Dyoiűzias J« r°s) Benedietus Fabert (kézműves). ” 3 ÜT kf akkn í' h0gy- 3 »gyökből kéS Ukki akkoriban az iparosok özvegy Losonczy Dénesné az örökségre vöREGEN! CflFE-RESTAURRHT (II. Keleti Károly utca, Marglt-kürut sarok) Buda intim kis kávéháza Esténkint zene—ének E táblázat magától beszél. A polgárok sorából választott elem számszerű csökkenése 400 ról 108 ra az első «feltűnő irányzat. Annak százalékom aránycsökkenése a táblázatban a nem választott elem százalékos előretöréséből látható. 6.t%-rót 39.67%-ra ugrott ez a szám, ami 33.57 %-os vesz tőséget jelent A tagsági jogcím 2-ről 6-ra ugrott Ez határozott fejlődést jelent: a jogcímek anali- ! zálódását A hivatali tiszt, vagy állás 1920-a jogcíme „szakszerűség és érdekképviseletre" bomlik. Az •„érdekképviselet“ ismét tért nyer a szak szerűség rovására, sőt az 1934. Xll. törvény a' szakszerűséget „tanácskozó“ taggá fokozza le A törvényhatósági bizottság tagjainak abszolút száma 426-ról 179-re, illetve 189-re szállott alá. Az abszolút számnak ezen csökkenése amellett szól hogy minél kisebb számú valamely testület annál több felelősségérzetet várhatunk tőle. Az autonómia legfőbb szerve a törvényhatósági .bizottság. Tehát ennek szerencés szerkezetétől összetételétől Budapest polgárainak jóléte nagymértékben függ. De lett legyen ezen összeállítás bármilyen, Budapest sorsa nem ezen fordul meg. A polgárságnak a városa iránt megnyilvánuló szeretete áldozatkészsége sokkal hatékonyabb tényező. Ezen munkálkodni, ezen dolgozni Budapest minden egyes polgárának szent kötelessége. A szegénység arca. A Szent Imre városi vöröskereszt választmány szociális és egészségügyi előadásainak során igen érdekes előadást tartott Brontsné D o mini ich Lili, a XI. kerületi vöröskereszt kirendeltség vezetője, „A szegénység arca“ címen a szegénység okairól, fokozatairól és arról a szociális munkáról, amellyel a szegénységet megelőzni és enyhíteni lehet. Megállapításait igen érdekes statisztikai adatokkal világította meg és ezeket saját tapasztalataival is alátámasztottá. A szegénység lázadozó, megalkuvóan alázatos vagy furfangos, hogy minden protekció igénybevételével a Segélyezést, mint természetes megélhetési lehetőséget biztosítsa magának. Az igazi szociális gondolkozás nem torpan meg az ilyen szimptómák előtt. „Én a magam részéről szívpárti vagyok, — jelentette ki (nagy tetszés mellett Brontsné — és hiszek abban, hogy több ^lemondással, több önzetlenséggel, több érdeknélküliséggel meg lehetne változtatni a viág képét.“ A nagyhatású előadás után dr. Krepuska Istvámné, az Egyetemet Végzett Magyar Nők Egyesületének elnöke'a betegségről, nyomorról és a szenvedések kölcsönhatásairól tartott tetszéssel fogadott előadást. ró rokonság bosszúságára igen hosszú életű volt Még 1438. március 9-én is találkozunk vele, amikor leányával, Zsófiával az argyesi püspöktől búcslúlevelet nyer. A báseli zsinaton ugyanis elhatározták, hogy a görögkeleti keresztényeket visszatérítik a katholikus egyházba. Eiinek sikere érdekében adót is vetettek ki. A mozgalom magyarországi biztosa a congregáció által kirendelt Pál argyesi püspök. volt. Valószínű, hogy úgy az adófizetésben, mint egyéb egyházi adományaiban nem lehetett fukar nemes Anna asszony, aki magas korában igen vallásos életet élt. Pál püspök ezért részére külön búcsúlevelet adott ki. Az oklevél a búcsú elnyeréséhez szükséges ima teljes szövegét közli. Élénk világot vet ez oklevél az akkori idők vallásörkölcsi felfogására és mint ilyen érdekes adaléka a XV. század vallástörténelmének. Budai szőllőbirtok-szerző volt még Losonczy István macsói bán is, akinek Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet anyakirálynő adományozta 1383 junius 19-én a hűtlenségbe esett Péter bán Damianmala és Pezzed nevű budai szőlleit. fDamianmalá-val kapcsolatban nem tartjuk kizártnak, hogy ez a mai budai Zöldmái vagy Rézmál helyén lehetett. A mái szó értelmére nézve dr. Cirbusz Géza a temes és torontál megyei bolgárokról szóló művében felemlíti, hogy ez albán nyelven hegyet jelent. A középkori földrajzi feljegyzésekben gyakran találkozunk „mái“ nevezetű szőllős területekkel. így a budai részeken voltak Előmál, 1455: Ujmál és Gombamái nevű szőllők. Az Arad- hegyalja nyugati részén pedig a Maros melleit fekvő szőllőhegyekben Gyáraknál találjuk Dormomált, vagy Domomált. A makra déli részén a Maros jobbpartján. Kalodva mellett, a Rózsamái vagy .a Rózsáselőhegy, mely az aradmegyiei Paulis helyén feküdt. (Márki: Arad vm. tört. I. 184; 411. öld.) A czika- dori apátság konventje egy Székmái nevű szőllőhegyet enged ét jótevőjének, Töttös mesternek. (Zichy okmt. II. 501: III. köt. 417,) A felsorolt példák amellett szólnak, ^hogy a „mái“ hegynevezet szerint szőllőművelés alatt levő hegyvidéki terület jelölésére szolgált. ,. T-., Szőlleje volt Losonczy László ban lia, mellesnek is Budán, aki Domoszlai ErzsébétneK. nagyanyjának örökségéért és hozományért pert indít Domoszlai Lásziló ellen. János, szabolcsi főespems, egri püspöki vikárius, a kereset ügyében vizsgálatot rendelt el és 1418. november 10.-én megbízta ezzel a salamoni, a bezdédi és esseni szabolcsmegyei plébánosokat. Sok szabolcsi birtokon felül huszonkét
