Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-18 / 7. szám
35. évfolyam Budapest, 1937. február 18 7. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 1-502 96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Szendy Károly polgármester az aktuális budai problémákról A polgármester nyilatkozata a Budai Napid részére BeÜtiaUáU a fópUgáwntsUd Azok a szavak, amelyekkel Budapest polgármestere köszöntötte a főváros uj főpolgármesterét és a válasz, mely erre elhangzott, jóleső örömmel, tölthet el mindenkit, aki féltő szeretettel veszi körül fővárosunk életét. Nem lehet tagadni, hogy a kinevezési rendszer sokakban komoly aggodalmat kelt. Boldogult Sipőcz Jenő, amikor meghozta azt az áldozatot, hogy elhagyta polgármesteri székét, — amely pedig legfényesebb minden közéleti pozíció között, mert alapját, súlyát és tekintélyét a polgárság bizalma adja meg, — sokat eloszlatott az aggodalmak közül és sokakat megnyugtatott az aggódók közül. Karafiáth Jenőnek ma még csak előlegezni lehet ezt a megnyugvást, de politikai múltja és beiktatása alkalmával elhangzott szavai biztató jelei annak, hogy erre a bizalomra érdemes férfiú került a főpolgármesteri székbe. Nehéz feladat, amire vállalkozott, Nem azért nehéz, mintha a 'főváros vezetőire bízott óriási erkölcsi értékek nem lettek volna eddig is a legmegbízhatóbb kezekben, de nehéz azért, mert még mindig nem múltak el teljesen azok a veszedelmek, melyek ezeket az értékeket veszélyeztetik és amely értékeket egyetlen szó és egyetlen sérthetetlen fogalom foglalja magában: önkormányzat. Apáról- fiura szálló hagyományok, nemzedékek áldozatkészsége őrzik . és teremtették meg mindazt, amit ez a fogalom takar. Ma, amikor sokfelé megvan a hajlandóság, hogy éket verjenek a főváros' és az államhatalom közé, hogy a fővárosi polgárság által összehordott téglákkal tömjék el az ország egyéb részein a szociális és gazdasági nyomorúság által ütött réseket, — nagy ajándékot ad a főváros népe a kotmány által kinevezett főpolgármesteriiek akkor, amikor bizalmával ajándékozza meg. Hisszük, hogy ebben a bizalomban nem csalódik Budapest polgársága: reményt ad erre Karafiáth Jenő székfoglaló beszéde és az a közéleti múlt, amely ezt a székfoglalást megelőzte. Az ui és a cégi Buda Közeledik a tavasz és rövidesen megkezdődnek azok a nagy építkezések, melyek teljesen átformálják a régi Budát. Uj, modern város épül a Vár alatt és a Vár körül: középen azonban ott áll és ott marad a múlt dicsőségének hirdetője: a Várhegy. A huszadik század uj városrészei épülnek a Víziváros, Óbuda, Újlak, Kelenföld és a Hegyvidék területén, de büszkén hirdeti a „Szent Hegy", hogy nem parvenük városa épül itt, hanem hurópa legrégibb városa születik újjá a budai buckákon. fgy is lett. Hadd lássa a világ, hogy élünk, haladunk, a balsors és ezer csapás ellenére. De tudja meg azt is, hogy a magyarság jelene és jövője a múlt nagysá- gában gyökerezik. Ezt szimbolizálja az újjáépülő Buda, amely igy újból beteljesíti hivatását, mint a magyar nemzet élő. eleven megtestesítője. Adjon egymásnak kezet Budán a mult, a jelen és jövő, hirdesse, hogy voltunk, vagyunk és leszünk. Romboljon a csákány lenn a völgyben, pusztítsa el, ami ócska és elavult, de maradjon meg a maga patinás szépségében *' K-„r-Á* hirdesse a magyar élet örökkévalóságát, Szendy Károly polgármester, maga is budai lakos, amikor a polgármesteri széket elfoglalta, cikket irt a Budai Naplóba, melyben kijelentette: „Nagy terveim vannak Budával.'' Ezeknek a terveknek egy nagy részét már elindította útjukon a polgármester, másik részét már meg is valósította, de még sok. nagyon sok olyan feladatot tűzött maga elé Szendy Károly Buda fejlesztése és szépítése érdekében, amelyeknek elvégzésére még csak ezután kerül sor. Felkerestük hivatalában Szendy Károly polgármestert, hogy megkérdezzük tőle. mik azok a legközelebbi feladatok, amelyek Budával kapcsolatosak. Szendy polgármester készséggel állt rendelkezésünkre. Elsősorban azt a legnagyobb városrende-! zési kérdést tettük szóvá. amelv a Horthy Miklós hid építésével kapcsolatos a Kelenföl- dön. — A Horhity Miklós-híd környékének rendezése, amelynek terveit a Közmunkatanács már elkészítette, rendkívül költséggel jár. A terület gödrös, tele van mélyedésekkel1 és néhol" bizony nyolc-tiz méteres feltöltésre van szükség. Éppen ezért nem lesz könnvű és gvors munka a hid környékének rendezése. Mielőtt az építkezés megkezdődhetnék, erre alkalmasBudapest Fürdőváros Egyesület vitéz dr. József Ferenc királyi herceg elnöklete mellett hétfőn tartotta évi közgyűlését a Szent Lukácsfürdő éttermébeu. A helyiség egészen megtelt érdeklődőkkel. A kormány is képviseltette magát. Többek között jelen voltak: Mikecz Ödön dr. belügyi államtitkár. Grosch Károly dr. miniszteri tanácsos, dr. Traeger Ernő min. osztályfőnök, Bár- czy István dr. ny. főpolgármester és igazság-l ügyminiszter. Tasnády-Szücs Andor és Samar- jay Lajos íny. államtitkárok, báró Skerlecz Iván, dr. Bayer-Krucsay Dezső svéd kir. főkonzul. Bellák Sándor, Vámossy Zoltán és Sós Aladár egyetemi tanárok, Németh Béla dr., Saxlehner Andor, Györky Imre dr., a Svábhegyi Szanatórium igazgató-főorvosa Bodon Károly dr.. Dányi Mihály dr., Tausz Béla dr.. az Idegenforgalmi Szövetség alelnöke és még sokan masok. József Ferenc dr. kir. herceg, mint az Egyesület elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Elpa- rentálta az egyesület diszelnöket, Sipőcz Jenő főpolgármestert és Saxlehner Ödön forrástulajdonost. Vttéx Jómse f Ferenc leír. fiereeg megnyitó beszédében a Budai Napló cikkeit Idéml A királyi herceg" ezután foglalkozott a napisajtóban megjelent közleményekkel, ezekből azt a megállapítást tette, hogy ugyanazok a jelszavak, amelyek az egyesület tizenöt évvel ezelőtt megkezdett programmjában mint problémák szerepeltek, ma már mindenki által elfogadott fogalmakként szerepelnek. Rendkvüli módön kell ügyelnünk az idegenforgalom állandóságára, hogy megőrizzük Budapest vonzóerejét s ezzel biztosítsuk idegenforgalmunkat. Rendkívül fontos — mondotta - hogy továbbra is megmaradjunk olcsó országnak, fel tudjuk venni a versenyt a külfölddel. A Budai Napló több számából sá kell tenni az óriási területet amelyre nagy jövő vár, ha egyszer az építkezés megindul. Reméljük, hogy a pénzügyi részét ennek a kérdésnek sikerül majd megoldanunk és amint a hid teljesen elkészült és a budai oldalon megkezdődik a nagyszabású földmunka, annak nyomán megindulhat a városépítés is. Ezután megkérdeztük Szendy polgármestert, mikorra várható az uj XII. kerület felállítása.- Az uj XII. kerületet eddig különböző okok miatt még nem tudtuk felállítani, felelte a polgármester. Most már bízom abban, hogy egv éven belül megkezdheti külön életét ennek a kerületnek elöljárósága is. A Budai Színkörre vonatkozólag intéztünk ezután kérdést a polgármesterhez. — E pillanatban még nem tudnám megmondani, fognak-e játszani a nyáron a Budai Színkörben — felelte. — Inkább azt mondhatnám, I I hogy ezen a nyáron aligha tarthatnak majd előadást a színház épületében, amelyet a bízott-, j ság erre alkalmatlannak minősített. Minthogv számos ajánlat fekszik a főváros előtt az uj I budai színház felépítésére, még ebben az évben (Jönniük: és az építkezés is megkezdhető lesz, hogy 1938 nyarára, amikor az eucharisztikus kongresszusra rengeteg idegen özönlik a fővárosba. készen álljon már a modern és nagyszabású Budai Színház. idézett részleteket a királyi herceg. Kii Ionosén azokból a cikkekből, amelyek a téli idegenforgalom szükségét, az ily- módon kifejlődő versenylcéppeSséget, a szállók modernizálását, a fürdőkutató- intézet s a reuma-kórház fölépítését hangoztatták. — Folyik az akció — mondta a királyi herceg — folyik, de ez nem elég. Végre tényleg épüljön is föl a reuma- kórház, ne csak tárgyaljunk róla. A Budai Napló november 19-iki számából idézte aztán a királyi herceg Szendy polgármester cikkét, amely Budapest fürdőügyi reformjait adja tudtul és dr. Nemes György cikkét, amely a csalóka látszat-eredményekről és az egészségügyi előadások szükségéről szólt. Feltűnést keltett — mondta az elnök — Szviezsényi Zoltánnak, a Budai Naplóban megjelent cikke is: ..Hogyan lesz Budapestből Európa fürdővárosa“. De különösen a „Válságos órák az idegenforgalomban“ c. tanulmányt idézte. Nemxetköxt Fürdőügyi Kongressmus októberben Ezután a főtitkári jelentés következett, amelyet dr. Techert Gyula adott elő. Kifejtette, hogy az Egyesület feladatköre és tevékenysége megváltozott, mert a budapesti fürdők külföldi propagandáját s az ezzel összefüggő tevékenységet most már a Gyógyhelyi Bizottság végzi. 1954 óta Budapest idegen- forgalma mintegy harminc százalékkal emelkedett. # A budai gyógyvizek és gyógyfürdők azok a tényezők, amelyek elsősorban alkalmasak a külföldiek itt-tartózkodási átlagának meghosszabbítására. Foglalkozott a kúratipusok kialakításával, valamint a füsttelenités kérdésével és a külföldi vendégek fogadásával. Ezután az óbudai uj kivezető főút sorsa iránt érdeklődtünk. — Az uj kivezető főnt építése folyamatban van — felelte a polgármester. — A közművek egy részét már le is fektettük, más részét most végzik ennek a munkának. A Lajos ucca és az óbudai • zsidótemplom közt elterülő szakaszon az ott levő lakóknak május elsejére felmondotok és amint a lakók onnan kiköltöztek, lebontjuk az ott levő ócska épületeket és ott is elkezdjük a műut építését, ami megoldja majd azt a problémák hogy az autón Budapestre érkező külföldiek ne legyenek kitéve olyan kellemetlenségeknek, mint a múltban. Ezután a főuccai Flórián kápolna felemelésénél tett látogatása alkalmával szerzett tapasztalatai felől kérdeztük meg a polgármestert. — Rendkívül érdekes ez a kísérlet — mondta a polgármester. — Budapesten ilyen munka eddig még nem volt. örömmel tölt el. hogy a fővárosnak ezt a műemlék jellegű, szép kis templomát sikerül nemcsak megmenteni, hanem méltó keretbe is helyezni és ezzel az utókor számára megőrizni. Igen sok világvárosban fordul elő. hogy a régi templomokba lépcsőn kell lemenni, mert egyrészt a talaj állandó süllyedése és változása, másrészt pedig a világvárosok szintjének emelkedése folytán a templomok mélyebbre süllyednek mint a környék szintje. Igv került a belvárosi plébániatemplom is a hid alá néhány méterrel, amikor az Erzsébet-híd feljárója épült. Ezekben tájékoztatta Szendy Karoly polgár- mester a Budai Napló közönségét a már folyamatban levő. vagy legközelebb sorra kerülő budai problémákról. További tervei is vannak azonban a polgármesternek Budával: ezekről legközelebb lesz szó. 1937. október 5—10 között Budapesten Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust fognak rendezni. Ennek a célja elsősorban. hogy Budapestnek, mint fürdővárosnak nemzetközi hírnevét és tekintélyét emeljék, másodsorban pedig hogy a fürdőügyek legkiválóbb magyar és külföldi szaktekintélyei vitassák meg •rvosi. műszaki, gazdasági, jogi és idegenforgalmi szempontokból mindazokat az aktuális problémákat, amelyek az egyes országok fürdőit és üdülőhelyeit kölcsönösen érdeklik. , A kongresszuson Európából és a tengerentúli államokból 4-500 fürdőügyi szakember részvételére számítanak. Az első hivatalos körlevél ezen a héten megy ki ötezer címre és erős a remény, hogy a nemzetközi találkozó" e- redménves lesz. Bánlaky Géza. a Szent Gellért Gyógyfürdő központi igazgatója javasolta, hogy a fürdőügyi kongresszussal kapcsolatban kiállítást is rendezzenek, még pedig történelmi és a fürdőkkel kapcsolatos építészeti anyag, uj tervek bemutatásával. Elfogadták azt ja javaslatot, hogy szűkebbkörű bizottságot kérnek fel a rendezésre. Smviemsényl Zoltán dr. a kömelfövö feladatairól Szviezsényi Zoltán, min. tanácsos. Budapest Fürdőváros Egyesület üv. alelnöke és a Gyógyhelyi Bizottság igazgatója tartotta meg ezután nagyszabású előadását. Vázolta a fürdőügyi problémák történeti kialakulását. Az idegen- forgalom propagálásában a fürdőké az első hely, mert bekövetkezhetik az idő, amikor a divat elfordul Budapesttől. Olyan alapokra kell tehát helyezni Budapest fürdő város jövőjét, amely dacol az idővel. Nem dőlt még el a harc, sőt 'Budapest idegenforgalmi jövője a Budapest-Fürdőváros JE gyes ölet közgyűlésén Nagysmabásu reformok a tűrd«ügy feflesxtésére. — Októberben nemxetköxt balneologiai kongressxus lemx Budapesten