Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-23 / 50-52. szám
Budai Napló 1937. december 33 Életét, nyugalmát, vagyonát védi a Jó a róiKeriiés Készíti: HUTTER és 5CHRHHTZ RT. Budapest, X., Gyömrői-ut 80. Városi mintaraktár: VI, Vilmos császár-ut 63. sz. területig nagy darab igen jó keleti fekvésű terület van a főváros határain belül. Ez a terület megmunkálásra és talán gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas. Innen vám. és költségmentésen lehetne Budapest gyümölcs fogyasztásának bajait némileg enyhíteni. A gazdasági erős kéz politikája sokat, talán mindent meglehetne a köz érdekében. Kisebb budai kérdéseK — El sősorban talán a villamosközlekedésről beszélek. Feltétlenül szükséges egy közvetlen vonal Kelenföldről a Krisztinavároson át Óbudáig. Azután körforgalom a nyugati pályaudvartól a Margit- hídon és Horthy Miklós-hídon áthaladva végig a körúton, a nyugati pályaudvarig.- A második dolog a Városmajor szabályozása, szép. rendezett parkká alakítása. Ezzel Buda szépsége és egészsége emelkednék.- Nem ártana a külső területeken a rend íri őrszemek szaporítása sem, különösen az esti óráktól kezdve. A világítást is rnei; kellene javítani ezeken a területeken. Az utakat szintén. De hát ha már elkezd kívánni az ember, sok jámbor kívánság fakad belőle. Nemcsak Budán . .. Ezeket i.iouuta Hip ka Ferenc Budáról a budaiaknak. Szántó.« más kérdés is relszinr került beszélgetés közben, súlyos és aktuális kérdések: bírjuk Ripka Ferenc ígéretét, hogy ezekre is válaszolni fog a Budai Napló hasábjain. Kereslek, Krisztus, születésed napján, Kereslek, vájjon megtalállak-é? Lelkem hite, szivemnek minden vágya E szép napon ezé a szép napé. Húrom királyok nyomdokát kísérem. Ahogy követték azt a csillagot, Amelynek fénye beragyogta lelkűk ' S a csüggedésben új erőt adott. Három királyok Betlehembe értek S ott megtaláltak Téged, Krisztusom, — Istálló volt a kisded palotája S Te ott feküdtél szalma vánkoson. Csodás legenda volt a születésed, Csodás legenda lett az életed. Te, elesettek megváltó Királya, Te megbocsátó, örök Szeretet. Kereslek én is. haj, de nem talállak, Rossz úton járok, csillag nem vezet, Csupa sötétség, botorkál a lábam, — Ha lenyújlanád hozzám a Kezed!... Az ember-lélek tele sötétséggel, Szikrázik benne bűnös indulat, A szeretetnek szétdúlt palotáján Sátánkacajjal az ördög mulat. Testvérre támad haraggal a testvér, Zuhog, hömpölyg a szörnyű vérpatak, Egymásra törnek ember milliói Levegőben, a főidőn, föld alatt. Csodás szárnyakkal megtanultunk szállni, Hogy az Istenhez közelebb legyünk S uz Isteütöl, ah, mily messzire vitt el Ikaros szárnya: ádáz fegyverünk. Kereslek Krisztus, szeretet Királya, De nem találom sehol a nyomod, Békekirályok helyett Betlehemben Dühöngő hordák dúlják jászolod. Nincs hely a földön, ahol megszületnél, Vértől piroslik a hazai táj, Meghalt Veled a szeretet örökre, Én Krisztusom, Te száműzött Király! Karácsony estén kétségek gyötörnek S feltör belőlem kínos fájdalom: Oh! mért hagyod el szépséges világod Te Megváltó, Te égi Hatalom?!... Hiszen Te vagy az örök megbocsátás: Ne sújts halálra bűneink miatt: Küldd el mégegyszer égi követképen S váltson meg minket Krisztus, a fiad. Gegns Dániel Mit kell tennünk a Fürdőváros érdekében Irta: Karafiáth Jené m. kir. titkos tanácsos, Budapest székesfőváros főpolgármestere A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság feladata gyógyhelyeink és üdülőhelyeink közérdekű ügyeinek irányítása, fejlődésüknek és anyagi érdekeiknek előmozdítás'' Ez elsősorban a gyógyfürdők és az éghajlati gyógyintézetek, valamint a forrástermékek, a gyógyvizek ismertetését és propagandáját jelenti. Ezt a munkát a Gyógyhelyi Bizottság az elmúlt három évben nagy sikerrel teljesítette, amikor ismertté tette fürdőinket Európában és az északi államokban, továbbá Angliában úgy, hogy szinte máról-holnapra a betegek ezrei keresték fel ezekből az országokból fővárosunkat. A Gyógyhelyi Bizottság a propaganda terén új utakra lépett, amikor nemcsak a hirdetéseket, a forgalmas helyen forgó színes korongokat, vagy a szokásos ismertető füzeteket és a napisajtót használta fel gyógyfürdőink ismertetésére, de bekapcsolta propagandájába a filmet, a rádiót, s elsősorban az élő propagandát azáltal, hogy meghívta ezeknek az államoknak újságíróit és idegenforgalmi szerveinek vezetőit, valamint orvosait a budapesti fürdők tanulmányozására. Erre az erős ütemben végzett külföldi propagandára szükség volt azért, hogy pótoljuk a múlt sok mulasztását. Európaszerte kellett hirdetni és köztudattá kellett tennünk, hogy gyógyfürdőink gyógyhatású legalább any- nyira sikeres, mint bármely más bevett európai gyógyfürdőé, sőt felülmúlja azokat, a nagyvárosi millió hatásával, az idegenforgalom kényelmével s főként orvostudományának fejlettségével. Ennek a propagada-munkának visszhangjaként megindult a betegek zarándokolása Budapestre, amit növekvő, kiugró fürdőstatisztikáink bizonyítanak. Ha mindehhez hozzávesszük azt a legmeggyőzőbb propagandát, amit gyógyvizeink és fürdőorvosaink fejtettek ki, a betegek gyógyításával, ha arra gondolunk, hogy sokszáz -és ezer megelégedetten és gyógyultan távozott beteg, hazájába visszatérve, családjában, társaságában számol be arról, hogy Budapest milyenére- generál ódást jelentett számára, könnyű elképzelnünk, hogy gyógyvendégeink ?záma mennyire megsokszorozódhatik a következő években. N (i gy óbb számú külföldi, sőt hazai betegsereg befogadására azonban eddigi felkészültségünk még nem alkalmas. Éppen ezen a téren látom a közeljövőben a Gyógyhelyi Bizottság legfontosabb feladatait. Indítványozás, véleményadás, kezdeményezés. ha keíll erőteljes irányítás útján mindenképen ki kell harcolnunk, hogy gyógyvizéink fölé épült gyógyszállóink komoly gyógyhelyekké váljanak. A messzeföld- ről érkező beteg a fáradságos úttal és nagy- útiköltséggel már bizonyságot tesz arról a biza-1 lomról, amely ot Budapestre vezeti, vele szemben becsületbeli kötelezettség hárul reánk. Joggal megkívánja a szállóban a csendet, a nyugal mat, a kényelmet és a diétát. Ezekben a gyógyszállókban ne a budapesti közönséget szórakoztassuk, nem ez a gyógyszálló feladata. Ezt a helyes és szükséges feladatot végezzék el a szállók és szórakozóhelyek. Ezekben a gyógyszállókban szakítani kell a mai szállodai és vendéglői rendszerrel és a beteghez kell alkalmazkodnia a turistáknak és az egészségesnek. A Gvógyhelvi Bizottságnak fontos feladlata a közeljövőben a tudományos fürdőkutatás elősegítése is. Amikor egy-egy forrás fölé szállodák fürdők épülnek, magát a forrást jobban kell védeni, vizsgálni, minden esetleges változá- I sát ellenőrizni, vízmennyiségét mérni. De leg- főképen meg kell ismerni azokat a gvógyhatáso- kat. amelyek az emberi szervezetben végbemen- nek akkor, amikor ezekkel a héwizekkel találkoznak. Nemcsak forráskutatásra van tehát szükség. hanem a forrásvizek gyógyító eredményeinek tisztázására is az egyes betegségekben. A propagandának legnemesebb és legkomolyabb formájához akkor jutottunk el, ha majd meggyőző bizonyítékokkal tudjuk a világ elé tárni gyógyfürdőink hatását a különböző reumás betegségeknél; anyagcsere zavaroknál, vérkeringési bajoknál. Ezt a munkát a magyar orvosinak kell elvégeznie, s én bízom abban, hogy ez a már folyamaiban lévő, de m(ég mindig túlkicsinv keretek közt mozgó tudományos kutatómunka rohamos lépésekben segíti majd diadalra vinni Budapest fürdőváros gondolatát. A Gyógyhelyi Bizottság feladatát abban látom. hogv segítse megadni a lehetőséget a buda- pgijti orvosi karnak erre a tudományos, mun-^ kára, hogy minden lehetőt megtegyen fürdőkórház, fürdőkutató és reumakutató intézet felállítása érdekében, s hogv ezeknek az* intézményeknek megvalósulásáért a magyar tudósokat, kutatókat a fürdők érdekében végzett munkájukban nagyobb anyagi segítségben részesítse. Hiszem, hogy az elkövetkezendő esztendő meghozza ezeknek az elgondolásoknak, kívánságoknak beteljesedését. ’ Sugár rádió, csillár, írógép, kerékpár és villanyszerelési szaküzlef. HOftliy MíklÓS líÖílöí í Szenfmíhály-kápolna legendája Irta: LENDL ADOLF dr. lottak napján meghúzta a lélelkharangot. * Azóta öt évtized múlott el. Amióta Itt lakom Keszthelyen, minden nyáron kirándulok a legendás kápolnához, lahonnét egyfelől a tündért keszthelyi öbölnek, másfelől Szigliget-Badacsony változatosan szép vidékének képét láthatjuk. — Most már nem csendül meg a halottak harangja a hajdan árván maradtak Vigasztalására és mások intelmére.. . régen elpihent már az öreg anyóka is. Minden nyáron sokan jönnek ide üdülni, fürdözní, különösen Budapestről. Kiszállnak időnként vitorlás csónakokon a Szentmihály-domb partjára. És ha a messzeintő kápolnában a két ősi festményt nézik — az egyik a viharban küzködő halászmestérek esetét örökíti meg, a másik a rianásban elveszettek halálára emlékeztet — jusson eszükbe a jónak dicsérete s a gonosznak büntetését magába foglaló legenda, hogy ennek értelmében élni igyekezzenek. Keszthelyen a Balatonparton sétálók derült időben gyakran gyönyörködhetnek a szép kilátásban, mely a napfényben tündöklő víztükröt Övező panorámában nyílik. A széles öböl túlsó oldaláról a Balaton tündére mosolyogva felénk int, szinte hív-hivogat oda. ahol a Szentmihály-domb természetadta szépségét elénk- tárja. Az erdőboritotta lejtő sötét keretéből kifehér- lik ott egy kis kápolna; árván magában áll; szép legenda fűződik hozzá. Amikor fiatalkoromban — jő félszázada már — először Keszthelyen jártam, engem is vonzott kedves ígéretével ez a víz színe fölé emelkedő messzelátó hely; egyik nap délután oda kirándultam. A kápolna előtt kőpadon ülő öreg anyóka fogadott nady kulccsal a kezében, kinyitotta a kápolna ajtaját, hogy beléphessek és nézzem a falon lógó két régi képet; a hozzá tartozó történetet síró hangon ő mondta el nekem, miként bizonyára mindenki másnak is, aki odakívánkozott. Emlékezésből idézem: Kis gyerek voltam még — Így kezdte meséjét — amikor egyszer a közeli falú halászmesterei nagy bokorban kivonultak a széles vízre, hogy ott hosszú hálót húzzanak, öten közülük külön mentek, kis« bokorban csak a part közelében maradtak. Az elsők, vagy húszán, talán még többen, messzire beeveztek, mert nem vették észre, hogy a borús égen felhők sötétlenek. Szél fodrozta a vizszint, közelgő vihart jelzett; mire azonban viszafordultak volna a bátor emberek, utói is érte őket a vész. Félelmetesen dörgölt a menny, villám fénye cikkázott köröskörül; zuhogott a zápor s a szél rohama tombolva hajtotta a törékeny kis csónakokat futó hullámok tarajára. . Isten kezében az életük! A part szélén maradt öt halász könnyen kimenekült a bajból és sietett a faluba hirt vinni a halálos veszedelemben vergődőkről. A falú megriadt népe, asszonyok, gyerekek, anyák, csecsemővel a karjukon, kiszaladtak a dombra, hogy messziről lássák az emberek, a családfenntartó apák küzdelmét a hirtelenül támadt vésszel. És leborultak' a földre, imádkoztak; mert segíteni nem tudtak, a Mindenhatóhoz fohászkodtak, irgalmát kérték, meg fogadalmat tettek, lelkűkből fakadt egyszerű Szóval, ha kimenti embereiket a fenyegető halálból. Istennek tetsző közös törekvéssel kápolnát építenek saját maguk erejéből', e látóhelyre, hogy óvja-intse a vizenjárókat minden! istenkisértő rossz gondolattól! Nemsokára gyengülni kezdett a vihar ereje; a zivataros felhők szakadoztak; megcsöndesedett a viz hullámverése s a remegő nép a távolban látta már az evezők küzködő törekvését. Lasan-lassan közeledtek. . . majd a partra kiszálltak. . . Nyár elején belefogtak a fogadalmai munkába. Az építőanyagot, a téglát, meszet, gerendát a maguk hátán hordták fel az uttalan domboldalra. Felszólították a könnyen megmenekült öt halászmestert is, hogy segítene a kegyeletes dologtevésben — de hiába! A künnmaradtak gonoszul nevettek, hisz ők nem voltak részesek sem a bajban, sem a fogadásban. Karácsonytájt befagyott a Balaton; napról-napra hízott a jég s amikor mái* elég vastag volt a vízen fekvő páncél, téli halászatra készütek a vonyarci ha- Lászmesterek. A nagy bokor megint killebb ment; öten pedig a parti szűk öblöt akarták bekeríteni. A kemény hidegben rideg volt a jég s így, amint az első léket belevágták, hirtelenül nagy robajjal hosszú rianás támadt s ez szélesen tátongva, elszakította a jégtáblát, melyen az emberek álltak. A szegények, mind az öten, belezuhantak a vízbe! Mire segítséget kaptak volna, dermedten megfulladtak a jéghideg árban. Ez volt a büntetésük az Istennek ajánlott munka megcsúfolásáért! A kápolna közelében, csöndes temetőben, örök nyugalomba helyezték őket. Azután mások is temetkeztek oda, amíg megtelt az erre kijelölt terület. Ezt mesélte nekem régen az öreg anyóka, aki a kápolna őre volt és minden évben egyszer — haMEGNYÍLT BUDÁN, I „Spolarich-Zöldfa“ KRISZTIN A-TÉR 9. u j j ávarázsolt Q z ö tterem — sörö GYÖRY VINCE muzsikál. A régi jó Spolarich-konyha A budai társadalom évről-évre bőkezűen és jészí wel áldoz a szeretet oltárán, hogy adományaival megédesítse sok-sok szegény család karácsonyát. Hivatalos helyiségek és egyesületek asztalain halmozódnak fel a szeretetcsomagok, hogy megható szép ünnepség keretében jussanak el azokhoz, akiknek szánták, az arra rászoruló Ínségeseknek. A Hl. keaület elöljárósága az idén elséizben rendezte meg karácsonyi akcióját. Hanthy-Haidekker János elöljáró fáradhatatlan buzgalmának eredménye, hogy az akció teljes sikerrel járt: nyolcvan család jutott értékes karácsonyi ajándékhoz. Háromtípusú csomag került szétosztásra a családok nagysága és . szükséglete szerint. Egy-egy csomag átlagos értéke 20—25 pengő. December 20 án, vasárnap délelőtt folyt le az ünnepség az elöljáróság üléstermében díszes közönség jelenlétében. Ott voltak többek között: Hanthy-Haidekker Jánosné, Pólya Antalné, Zipser Józsefné, a Stefánia fővédnöknője, dr. Botzenhardt János, Gáldy Béla’ főigazgató, Sándor Mátyás gyárigazgató, vitéz Pólya Antal min. tanácsos, Szigeti Gábor gyárigazgató, Zbaroy Sándor dr., a III. kér. Honsz elnöke, dr. Orova Zsigmond, Schődel Ferenc, Kanyó Lajos főmérnök és még sokan mások. Az Óbudai Dalkoszorú a Hiszekegyet adta elő, majd Hanthy-Haidekker János elöljáró üdvözölte a megjelenteket. Köszönettel adózott azoknak az óbudai gyáraknak és vállalatoknak, amelyek adományaikkal biztosították az akció sikerét. Négy éve áll — úgymond — a kerület élén, ez most az első akciója. Szükség volt erre, főként azért, mert a nagy kisajátítási eljárások folytán sok volt a kilakoltatás, sok kisember vált hajléktalanná és vesztette el kereseti lehetőségét is. Ezeken kellett segíteni és azokon a munkásokon, akik nyáron nagy hőségben, télen nagy hidegben szerény órabérért kénytelenek dolgozni. De gondolt az akció a szerény körülmények között élő leventékre és diákokra is. Ezután Leiner Mihály óbudai plébános fordult keresetlen szavakal a hallgatósághoz. Az emberiség összetartó ja a szeretet, a boldogság előmozdítója a hit- mondotta többek között. Ez a két kar nyújtja nekünk a boldogságot, amelyet a rosszaság kiűzött a szívekből. Csak ez ad erőt a csüggedőknek, vigaszt a megtört léleknek, csak ez egyedül a boldogabb jövő záloga. Ez a karácsonyfa a szeretet szimbóluma, amely cselekedetben valósul meg: enni adni az éhezőknek, meleg ruhát a meztelennek, a siránkozóról letörölni a könnyeket és fölemelni a lelkeket. A nagyhatású beszéd után Márton Imre nyolcéves elemi iskolás mondott köszönetét kortársai nevében az ajándékokért. Három eleven liba volt a szeretetadományok között. Rendőrök fogták -el a Duna vizén és miután jól kihizlalták, a karácsonyi akciónak ajánlottak fel. Kettőt két kilencgyermekes családnak" ajándékoztak, a harmadikat* kisorsolták^ A véletlennek is van szíve: a libát egy nyolcgyermekes család nyerte meg. A Himnusz hangjai mellett ért véget a szép ünnepség, amelynek megrendezésében Macsék Jánosné vöröáíteresztes vezetőnek, Kelety Bélánénak, Kanyó Lajosénak. Hily Máriának és Kuzman Ilonkának* volt jelentős része. A szentimre'városi vöröskereszt választmány december 22-én, kedden délután fél hat órakor osztja szét ünnepség keretében összegyűjtött szeretetadomá- nyait az elöljáróság Verpeléti-úti székházának dísztermében. Ennek az akciónak megteremtője ésf lelke Duday Lajos tanácsnok-elöljáró. A szeretetadományok beszerzésére 750 pengő folyt be gyári, ipari vállalatoktól ás magánosoktól. Az adakozók élén állottak: a Francia-Magyar Pamutipar rt. 150, Bíró Pál országgyűlési képviselő 100, a Kábelgyár 45, Zsigmondy Béla és a Rökk Géza gyár 40—40, a dr. Noszeda gyár es Pamutipar rt. 30---30, Krém Margit és az Izsák festékgyár 20—20 pengővel. Az ünnepi beszédet Duday Alajos tanácsnok-elöljáró mondja. A Honsz III .kerületi csoportja december 18-án, szombaton 130 szeretetcsomagot és 45 pénzbeli adományt osztott szét összesen 1000 pengő értékben. A* ünnepség keretében a vezetőség Martin Gyula igazgatónak átnyújtotta a Honsz díszjelvényét. Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség december 19-én, vasárnap délelőtt rendezte meg szegény gyermekeket felruházó karácsonyfaünnepséget az Óbudai Szent József Otthon dísztermében előkelő közönség jelenlétében. Az ajándékokban részesült gyermekek szórakoztatására színrehozták Bencze Gizella „Tündérmese" című színjátékát. amelynek zenéjét Jäger Ottó szerezte. Az énekszámokat dr. Rózsa Zsigmond kísérte zongorán.
