Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-09 / 49. szám
1987. december 9. Budai Napló 5 BUDA és PEST csodája A MAGYAR VILÁG KAVEHAZ II., Margit-körut 40. Telefon: 151-888. Súckö-zty muzsikát, $<zataty éneket Egy a utobusszfárat /önéne/e Irta: Geiger Gyula December elején megindult az új hegyvidéki, j a virányosi autóbusz. Nem lesz érdektelen, ha erről az autóbuszjáratról, annak előzményeiről néhány dolgot felelevenítünk. Körülbelül huszonöt év előttit a budai hegyvidék atyja, bonyhádi Perczel Béla vetette fel elsőnek egy nagy hegyvidéki összekötőút és az azon közlekedő villamos gondolatát a vezetése ailatt álló Virányos—Kútvölgyi Gazdasági és Kultúrális Egyesületben. Perczel Béla elgondolásait meghiúsította a háború. A háború utáni zavaros évek elmúltával Perczel Béla a Virányosi Egyesület tragikusan elhunyt főtitkárával, dr. Eperjessy Istvánnal együtt propagálták úgy a Virányos—Kútvölgyi Egyesületben, mint a Budahegyvidéki Társaskörben és ezeken keresztül az egész hegyvidéken új közlekedési eszközök szükségességének kérdését. Az idők folyamán a villamos gondolatát kiszorította az autóbuszé. Azonban a cél nagy volt: nagy főútvonalat építeni, amely a várost a Svábheggyel a Virányos—Kutvölgy vidékén keresztül köti össze; a már meglévő keskeny és meredek kis Kutvölgyi- utat kiszélesíteni, számtalan apró kanyarját kisimítani, széles és autóbuszközlekedésre is alkalmas, enyhe esésű, modern utat létesíteni. Ez természetesen nem ment könnyen Perczel Béla egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy a fejlődés két legnagyobb tényezőjének, az útnak és közlekedési eszköznek a problémáját úgy a törvényhatósági bizottságban, mint egyesületeiben kitartó szivósággal felszínen tartotta. Elgondolásai szinte felszívódtak a hegyvidéken és az ö érdeme az, hogy a hegyvidéki polgárság mint egy ember kérte és követelte az útéptést és az autó- buszjáratot. Perczel Béla életében legnagyobb műve, a Kutvölgyi-út kétharmadrészben elkészült, de az út befejezését és a közlekedés megindulását már nem érte meg, de egyesületében —- amelyekhez a Buda- hegyvidéki Polgári Lövészegyesület is csatlákozott — Perczel halála után Oszoly Kálmán elnöklete és vezetése alatt a tábor továbbdolgozott a hegyvidék fejlesztésén. Oszoly Kálmán folytatta a munkát, amely munkába már mindjobban belekapcsolódtak a hegyvidéki egyesületek tiszteletbeli elnökei: Kozma Jenő és Petracsek Lajos. A vidék különböző ügyeinek és érdekeinek sikeres intézése közben a Kutvölgyi-út befejezése és az autóbuszjárat sürgetése állandóan napirenden volt. Az egyesületek minden egyes ülésén volt valamely errevolnatkozó felszólalás vagy beszámolás. A sikert azonban több akadály késleltette. Az egyik az volt, — és ez még ma is fennáll, — hogy a Kutvölgyi-út középső szakasza több ingatlantulajdonos telkét kétszer is keresztülszelné, úgy hogy ezek a telkek szinte használhatatlanokká válnának. A telektulajdonosokkal még mindig nem történt megállapodás, — a kisajátítási, de különösen a kártalanítási eljárás bonyolultsága miatt a Kutvölgyi-út középső szakasza még ma sem készült el, úgy hogy az eredeti terv megvalósításáról a Svábhegyet a várossal a Kutvölgyi-uton és Béla király-utón keresztül összekötő autóbuszjárat megindításáról már csak ezért sem lehetett szó. A másik ok és ezzel valamennyi akadály közös forrása, az állandóan rosszabbodó gazdasági helyzet, a pénztelenség volt. Ezért egy ideiglenes megoldás irányában indult meg a munka. A hegyvidéki egyesületek errevonat- ikozó eredeti óhaja szerint az autóbusz a jelenleg már közlekedő autóbusz útvonlaán haladt volna. De ekkor a főváros részéről felmerült a rentabilitás kérdése. Számos beadványban kérte a Virányos—Kútvölgyi Egyesület az autóbuszt, kiemelve, hogy az autóbuszjárat megindítását feltételező településsel és népsűrűséggel a hegyvidék rendelkezik, továbbá, hogy a közlekedési viszonyok javítása az építkezés tempóját és ezzel a lakosság sűrűségét fokozottabban mozdítaná elő. Számos tervet dolgoztak’^! az egyesületek, de ezek a tervek a fenyegető deficit miatt nem valósulhattak meg. De mindezek ellenére sem adta fel a hegyvidék lakossága reményét. hogy az autóbuszjárat még a Kutvölgyi-út befejezése előtt megindul. A Virányos—Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület folytatta kitartó munkáját. Ebben a munkájában azonban most már nem maradt meg csak Budán, hanem segítőtársakul megnyerte Usctiy Bélát és Hajnóczy Béla bizottsági tagot is. Bekapcsolódott az akcióba Cselényi Pál budai bizottsági tag is, aki Hajnóczy Bélával együtt különösen a székesfőváros törvényhatósági bizottPINCÉBEN... MINDENÜTT! HAIDEKKER Szenzációs kirakat: Andrássy-ut 21. ságában történt felszólalásaival támogatta a hegyvidéki autóbusz ügyét. Támogatták a hegyvidék kérelmét dr. vitéz nemes Juhász Jenő és dr. Vály Lajos bizottsági tagok is. A legutóbbi hónapokban Kozma Jenő ismételt és eredményes közbenjárását már határozott ígéret követte, ami után a Szarvas Gábor-út kijavítása és végül az autóbusz megindulása következett, az itt felsoroltaknak, akik szintén támogatták az egyesületek munkáját, őszinte köszönetünket fejezzük ki, de különösen ki kell emelnünk az egycsü- • letek tiszteletbeli elnökeit, dr. Kozma Jenőt és dr. Petracsek Lajost, akik a hegyvidékkel és annak lakóival egyéb vonatkozásban is szoros és baráti kapcsolatban állanak. Ilyen előzmények után kelt ki a Perczel Béla által elvetett mag, indult meg a hegyvidéki autóbusz egyelőre háromhónapos kísérleti járata — de megindult! Ezekkel a gondolatokkal és azzal a reménnyel szálltunk fel december elsején először az autóbuszra, hogy az rövidesen nemcsak a Dánáel-út elejéig visz, hanem a teljesen megépített Kutvölgyi-út szép kilátásában gyönyörködtetve, a Svábhegyre röpit fel bennünket. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában = 11., ISKOLA-U. 27. szám.Hüttl Károly dr. arcképének felavatása. Az Újlaki-Hegyvidéki Egyesület me'eg ünneplésben részesítette elnökét dr. Hüttl Károly törvény- hatósági bizottsági tagot abból az alkalomból, hogy a főváros magáévá tette a pasaréti tranz- verzá'is út létesítésére vonatkozó indítványát. Az ünnepség keretében leleplezték Hüttl Károly arcképét. Az egyesület nevében Hanthy-Haidek- ker János üdvözölte Hüttl Károlyt. Dinich László halála. A Dénesfay-Dinich- családot súlyos gyász érte: Dinich László iró, gépészmérnök és gazdasági szakértő, emléklapos tüzérfőhadnagy, több hadikitiinletés tu ajdonosa, ötvennégyéves korában meghalt. December 2-án temették el nagy részvét mellett a farkasréti temetőben. Az elhunytban Dénesfay-Dinich Vidor kcrmányfötanácsos, a ,,Város“ várospolitikai és közgazdasági lap főszerkesztője és Dénesfay- Dinich Ödön országgyűlési képviselő fivérüket gyászolják. D'nich László halá’a mindenfelé osztatlan részvétet keltett és a társadalom minden rétegéből sízámos részvétnyilatkozat érkezett a mélyen sulytott családhoz. Elsőrendű munkát, jutányos árban kószit VÁCI G A UOR Első budai cimtáblafestászate II.. Iskola.utca 18. Telofonhivó. i 568-63. A Budahegy vidéki Polgári Lövészegyesület programja. A Budahegyv'déki Polgári Lövészegyesület december 1-én Kozma Jenő dr. elnök elnöklésével tartott igazgatóválasztmányi ülésén elhatározta, hogy erős akciót indit 'öterének kiépítése tárgyában. E célból a vezetőség eljár az illetékes hatóságoknál, hogy azok támogatását megnyerje. Elhatározta továbbá a választmányi ülés, hogy a lövészbajtársi szel’em ápolása céljából minden hó első szerdáján tagértekezlet formájában összejövetelt tart s ezen nemcsak az egyesület közérdekű ügyeit tárgyalják, hanem elméleti oktatásban is részesülnek a 'övészbaj- társak. Január folyamán műsoros farsangi est rendezését is tervbevette az egyesület vezetősége. Karácsonyi gyermekfelruházás. A Régi Bu- da-kávéház Délutáni Hölgytársasága elhatározta, hogy a szeretet ünnepére legalább 20 budai kisgyermeket tetötő'-talpig felruház, a kávéház tulajdonosa, Róna Gábor, pedig a gyermekeket uzsonnával vendégeli meg". Az akció élén özv. dr. Laszota Sándomé és Nagy Gyuiáné állanak. ITT« PH" j, ÍJ, □ mim FA iiiuii 1 j'rai m ill Mlluuiii ...... lii hiii UILillL... Llii. liillli liimií LJ' Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba Trócsányi Zoltán, a magyar életnek ez a kitűnő hisztérikus most új, rendkívül érdekes könyvet adott ki „Kirándulás a magyar múltba” címen. Trócsányi új könyvét az Egyetemi Nyomda adta ki a magyar könyvbarátok részére, gyönyörű kiállításban. számos képpel és metszettel illusztrálva. Nem a magyar történelem hősei a szereplői Trócsányi könyvének, hanem a „törtónelemalaitti’ magyarság ismeretlen, népe. A' magyar tömegek életét mutatja be, ahogyan századokon át élt, I evett, ivott, mulatott és szenvedett: a mindennapi élet a hőse ennek a nagyszerű munkának és éppen ezért sokkal érdekesebb, mintha koturnusos, a köz- szereplés piacán forgó nagyságokat mutatna be. Mint a film vásznán,, úgy vonul el előttünk a magyar paraszt és nemes ködbeveszett élete, elvezet bennünket a szerző az elmúlt századok minden öröméhez és bajához, anélkül, hogy nagyképü lenne, olyan igazi művelődéstörténetet vetít elénk, amelyet a legnagyobb élvezettel olvashat mindenki, akit érdekel a magyarság egykori élete. Trócsányi Zoltán tudós, elsőrangú ismerője és kutatója tárgyának. De ezenfelül kitűnő tró is, akinek kezében a történelmi anyag nem holt eszköz, hanem megelevenülő valóság. Dr. K'eöpe Viktor: Titokzatos Kína A Franklin Társulat Földrajzi Társaság-kiadványok népszerű sorozatában jelent meg, mint a karácsonyi könyvpiac egyik legkitűnőbb értéke. Keöpe Viktor dr. új könyve, a Titokzatos Kina. Keöpe Viktor írói és tudományos kvalitásait nem kell bemutatnunk a Budai Napló olvasóinak: régi, kedves munkatársunk, akinek élvezetes cikkeiben évek óta gyönyörködik közönségünk. Mostani új könyve tárgyának aktualitásánál fogva is széles körökben ébreszt érdeklődést, hiszen azzal az óriási birodalommal foglalkozik, amelynek területe azonos Európa nagyságával és lakóinak száma fólmilliárd, kultúrájának kezdete pedig év- tízezredek időire nyúlik vissza és ahol most véres harcok dúlnak. Nekünk magyaroknak azért is kedves ez a munka, mert Keöpe Viktor a komoly tudós felelősségérzetével bizonyítja be a magyar— csín és székely—csín (helytelenül: kínai) rokonságot és a faji közös eredetet. Keöpe Viktor nemcsak a harctereken vezet végig, nemcsak a birodalom múltjával, történelmével, népével, szokásaival, vallásával, filozófiájával, művészetével és földrajzával ismertet meg bennünket, de feltárja Titokzatos Kiná-j árnak azokat az ismeretlen vagy-alig ismertkapcsolatait is, amik bennünket, az ázsiai származású ősi kultúnnépet közelről kell, hogy érdekeljenek. A régi kínai (csín) kútfőket, forrásműveket és feljegyzéseket kimerítően ismerteti s ezekből megtudjuk, hogy sok századokig folytak óriási hárcok a kínaiak és hunok között s ezért is épült ellenük a „Kínai fal” a maga majdnem ötezerkilométeres kiterjedésében. A munkában rámutat a nagykép- zettségü szerző a kínai és magyar, főleg azonban a székely s csángó művészet feltűnő sok rokonvo- nására és ezen keresztül derít világosságot sok homályos kérdésre. Keöpe Viktor nagyszerű elbeszélő, leíró, magyaros stílusa könnyed, élvezetes, minden tudományos, bőbeszédű pöffeszkedéstöl mentes. Eleven élet lüktet végig minden során, csupa színpompa az egész könyv, izgatóan érdekes. Uj könyvének egyetlen, magyar család könyvtárából sem szabadna hiányoznia. Agner Lajos fordításai: Száz kínai vers Ízléses, stilszerü kiállításban száz kínai vers gyönyörű fordítását adta ki Agner Lajos. Művének bevezetőjében ismerteti a kínai költészetet, annak történetét, hagyományait, prozódiai formáit, lelki motívumait, belső forrásait és legkitűnőbb művelőit. Agner Lajos kínai eredetiből fordította a verseket. Csodálatos finomságok, halk rezdülések könyve ez a verseskötet: a líráinak olyan sejtelmes szépségeire bukkanunk benne, amelyek eddig ismeretlenek voltak előttünk. Mind a száz vers remeke a poézisnek és a forditóművészetnek. Agner Lajos mély hálára kötelezte a költészet barátait: gondos és names veretű munkájával oly közel hozta magyar lelkűnkhöz a kínai költőket, hogy maradéktalanul élvezni tudjuk költészetüket. Az igaz művészet mindig univerzális. Szeretnök mind a száz verset ideiktatni, de ehhez — sajnos — nincs terünk. De egy rövid kis verset mégis közlünk bemutatóul. Címe: „A folyóvíz”, írta Li Tai-Po (Kr. u. VUL század). ,A Pá folyónak habja oly sbees, hogy mint a nyit, száguld vizén a csónak, ,ezer mértföldet tesz egy nap alatt és láthatatlan tengerekbe vész. így főt gat minket az örvény, az élet útján; Kedves, ne menj cl, mert ki tudja, hány ezredévnek kell még jönnie, hogy karjaimba végre visszatérj Agner Lajos müve a szerzőnél kapható, megrendelhető a Budai Napló útján is. Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN ■ipl III., PlLÖlR l). 13 Telefon: iiijyi 162-765. A remetekertvárosi templom, alapkőletétele. Budapest környékének egyik legszebb része a Pesthidegkuthoz tartozó Remetekei tváros, ahol a háború után indult meg a fejlődés Shvcy Lajos székesfehérvári megyéspüspök dr. Bozsik Pál volt gyöngyösi prépost-plébánost, volt nemzet, gyűlési képviselőt bízta meg a szervezéssel, aki annakidején a gyöngyösi leégett nagytemplom helyett megépítette az új gyöngyösi templomot. Elhatározta Bozsik prépost) hogy ä templomot nagyméretű altemplommal egészíti ki, ahol az alagsort s'rfülkékkel építteti ki. Egy sirfülke árát ezer pengőben szabták meg. Az ünnepé yes I alapkőletételt vasárnap, december 5-én tartották meg s az alapkövet Shvoy Lajos megyéspüspök helyezte el. VOGL és VILLANYI TÁNCISKOLÁJA II. Medve-ulca ft. ______Teletop: 132-346. A fels őkrisztinavárosi szeretetotthon megái, dása. Lélekemelő ünnepség keretében áldotta meg Szelényi István, a fe’sökrisztinavárosi Keresztelő Szent Jánosról nevezett egyházközség helyi lelkésze az egyházközség kibővített szeretetotthonának új helységeit. A szertartáson Szendy Károly polgármester képviseletében megjelent Bajkay Tibor tanácsjegyző, az egyházközség vezetősége részéröl pedig Wünscher Fr gyes kormányfötanácsos, az egyházközség elnök 3, Ács Simon gyárigazgató, a'elnök és még többen A szeretetotthon négyéves múltját. Vág! Aptalné, a szeretetotthon gondnoka ismertette. A negyven szegénygondozott nevében Szelényi István helyi lelkész köszönte meg a megjelentek látogatását s kiemelte Vági Antainé érdemeit, aki a Kári- tász, a főváros, tíz, egyházközség és a Dworák- család segítségévei a szeretetotthont fe virágoz- tatta. A szeretetotthon megáldása alkalmából , Wünscher Frigyes, az egyházközség világi elnöke a szegények részére uzsonnát adott. Az egyházközség jelenlevő vezetői kijelentették, hogy igyekeznek már a jövő tavaszra felépíteni az egyházközség új szeretetotthonát negyven-ötven sraegény részére. Bundavásári « a Győződjön meg mélyen me® ^ I * leszállított olcsó áraimról fllfíCQ llOff csak míg a készlet tart ® ® SlaK C SE RY 1 E hirdetés isYULi előmulatóla ; A L, Bástya-sétány 2. 1 2°/° pénztári engedményt kap —B—'imiMM Hin EK A Budai Napló előfizetési ára 24 P. Egyes szám ára 40 f. Hirdetés ára millimétersoronként. A Budai Napló legközelebbi, karácsonyi száma csütörtök helyett december 20-án, hétfőn jelenik meg. Őszi este a Margit-hidon Hatkan szitált az esti köd. Sétáltam át a kék Dunán a Ködpárás Margit-hid fölött. Hűvös volt, álomszürkeség, Az ősz a selymes esti tájon Legendák fényét szórta szét. Budáról csend és tiszta szél Áramlott ódon illatokkal, Minden oly szép volt, ritka, mély ... • S a sziget, mint egy halk titok, Egyszerre csak regélni kezdte Szívemnek Boldog Margitot. Ozorai Kántor Anna.
