Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-11 / 45. szám

Budai Napló 1937. november 11. REGENT Telefon i 153-326 1 Cafe-Restnurant 1 II. Keleti Károly-ú. 1 Igazgató: BOCK ■—» Esténkint a Ördöngős Gyuri és Losonczi Pál együttese Hajléktalané válik a II. kér. Levente-Otthon Idén az összes első lövészdijakat a vízivárosi leventék nyerték el A Budai Iparosok és Ke­reskedők köre ünnepi estje Hétfőn este tartotta szokásos családi estélyét a Budai Iparosok és Kereskedők köre, amelyen a borgazda tisztét Hubert Vilmos .nagyiparos, a kör elnöke látta el. Közel kétszázan jelentek meg, de képviseltették magukat a testvérszövetségek és a budai sajtó is. Hubert Vilmos üdvözölte a megjelenteket, majd Székely Wladimir ny. főkapitányhelyettes, az ismert író tartotta meg előadását. Közel másfél órás humoros előadása állandó derültségben tar­totta a közönséget. Petracsek Lajos dr., képviselő mondott ezután politikai beszámolót. Beszédje elején reflektált Székely Wladimir előadására, majd áttért a politikára. Minden bajnak a békeszerződések az okai — mondta — amik azt eredményezték, hogy húsz évvel a háború befejezése után még mindig győ­zőkről és legyőzőitekről beszélnek. Az új világhá­ború lehetősége a levegőben lóg, akkor pedig nem lesznek már sem győzök, sem Iegyözöttek. Egy állam van amelyben bízhatunk, hogy még akkor is, ha rossz üzelet csinál, megmenti a világbékét, és ez Anglia. A külpolitikai események annyira döntő jelentőségűek, hogy a belpolitikára időnk sem marad. Az a fontos, hogy lassú tempóban haladjunk az arany középúton. Őszinte népi poli-\ fikát kell csinálni — fejezte be beszédét Petracsek — mert a nagy kérdéseket csak a polgári társa­dalom demokratikus ereje tudja megoldani. A népszerű képviselő szavait hatalmas taps­vihar követte, amely után Hubert Vilmos köszönte meg a beszámolót. A társaság a hajnali órákig kedélyes hangulatban maradt együtt. A Fö-utca 68. szám alatt, a régi Nyűlkaszár- nya épületében működik a II. kér. testnevelési bizottság Levente Otthona. Thordai Lajos dr. tanácsnok-elöljáró, a kerü­let több mintaszerű intézményének megterem­tője és lelkes fenntartója a kővetkezőket mond­ta ta Budai Napló mbunkatársának- Nehéz és sok munkával, a jövőben való bizakodással sikerült létrehoznunk a II. kerületi Levente otthont. Ez a mintaszerű intézmény első és ezidöszerint még egyetlen ilyen intézménye a fővárosnak. Nagy lelki és nevelésben előnyt jelent az intézmény fenntartása. Az ide felvett leventék kiváló tagjai a levente-intézménynek Csakis kiváló viseletű és elsőrangú előmenetelt tanúsító ifjak kerülhetnek felvételre, de a nagyszámú jelentkezés és a jelentkezők sóvárgó vágyakozása, hogy felvétessenek az Otthon kö­telékébe; bizonyítják ennek értékét. Leventecsa­patunk olyan ldváló. hogy úgy hazai; mint külföldi vendégeink elragadtatással nyilatkoztak a magyar jövő ifjúságáról, a leventeintézmény tükrén .keresztül. Dicsekvés nélkül tényként em Üthetem meg. hogy a lövészversenyek összes első díjait a II kerületi leventék vitték el a: licJón.. De kivonulásoknál, díszünnepségeken ás legtöbbet a II. kér. leventecsapata1 szerepel, mint a legkiválóbban felszerelt és legfegyelme- zettebb csapat. — Sajnos, ez a követésre méltó, kiváló intéz­mény most anyagi gondokkal küzd — folytatta Thordai tanácsnok. — Idáig sikerült a ke- lület egy áldozatkész polgárának anyagi segítségével az Otthont működésében zavarta­lanul fenntartani, de most nehézségek mutatkoz­nak. A főváros ugyanis a Nyúlkaszámya épületét le akarja bontatni. Ez az esemény a sok áldo­zattal és lelkes • munkával létrehozott Otthont hajléktalanná teszi. Pénzünk nincs arra, hogy bérelt helyiségbe költözhessen ez a mintaszerű intézmény. Bízom azonban a kerület mindig megértést tanúsító polgárainak áldozatkészsé­gében és remélem, hogy nem lesz hajléktalanná az Otthon. Thordai tanácsnok szavaihoz csak annyit kí­vánunk hozzátenni, hogy Buda számos jótékony intézménye a cél teljes elérésének száz százalékos felhasználásával ép Thordai dr. tanácsnok ve­zetésével létesült és működik. Reméljük; hogy Thordai tanácsnok számítása ez esetben is tel- jesep beválik és a Levente-Otthon nem lesz Kénytelen beszüntetni működését — hajlékta­lanná válva. BUDA es PEST csodája MAGYAR VILÁG KÁV É HÁZ BBH Súg ár rádió, csillár. Írógép, kerékpár és lill&pyszerelési szaküzlet­- My Miklós körtéi il BÁNKI BÉLA uriszabó 6 II, Fő-u 83 T e I e f o n: 1 5 7 2 2 3. Havi hitel garanciaképes uraknak Három kórház, két iskola és három kertes lakóház életét teszi tönkre a tervezett városmajori garázs A Beszkárt forgalmi és gazdasági okokból autóbuszgarázst készül építeni Budán, a 'kiválasz­tott hely ellen azonban jogos kifogások merültek fel. Vizsgáljuk meg a kérdést teljes tárgyilagos­sággal, budai városrendezési szempontok figye­lembevételével. A tervezett kocsiszín 150 autóbusz befogadá­sára épül, fenntartva a lehetőséget a továbbfej­lesztésre is. A kiszemelt terület a városmajori kertészet 12,000 négyzetméteres telepe, a Fogas­kerekű Vasút alsó állomása mellett. A helyi viszonyok ismerői előtt már az első pillanatban szembetűnő a terv első nagy hibája, hogy zöld övezetben kívánják elhelyezni az oda nem illő garázsmonstrumot. A kertészeti telep ter­mészetes folytatása az évszázados városmajori parknak s beépítésével örökre lezárul a Városma­jor továbbfejlesztésének egyetlen tehetősége. Pe­dig a Városmajor máris túlzsúfolt s nyári dél­utánokon alig lehet ülőhelyet találni benne. Dél­ről a Kis-Svábhegy villanegyede határolja: ez a rész. a Hieronymi-út megnyitásával, most lendül, igazi fejlődésbe s pár év múlva sűrűn lakott ker­tes villaövezetté alakul. Vele szemben a Fogas­kerekű állomása felett a Rókushegy ugyancsak sűrűn beépített villanegyede áll, északi határán pedig az Uj Szent János-kórház pavillonjai. Innen indul el a Budakeszi út páratlanul szép gesztenye­soros sétaútja s itt kezdődik a pasaréti völgy ker­tes lakónegyede. Itt várja kapcsolatát a Városma­jorral az új park, amely a kiürített Vízivárosi te­metőből most kezd kialakulni. Ha semmi más, de már ennyi is elég lenne ahhoz, hogy a tervezett tömeggarázsnak más helyet keressünk. Ám ha távolabbi perspektívából nézzük a dolgokat: egész Budán végig olyan egységes, panksáv van alakulóban, melynek párját hiába .ke­resnek a világ egyetlen nagyvárosában! is. Ez a sáv a Gellérthegynél kezdődik, folytatódik a Talbá­non, Horváth kerten. Vérmezőn, Városmajoron, a parkosított Vízivárosi temetőn; Virányoson kérész tül Zúgligetig, illetve a budai erdőségekig. Ez a grandiózus parksorozat, ez az jösszefüggö sétány a jövő fürdővárosának igazi alapja és kezdete. Vigyázzunk, mit építünk ebbe a vonalba, nehogy néhány év múlva kelljen majd eltávolítani a za­varó és eltorlaszoló új „Bethlen-udvarokat”. Ha a kérdés egészségügyi részét vizsgáljuk, megdöbbenéssel eszmélünk rá, hogy az új ga­rázst három kórház, két nagy iskola, három ker­tes lakóháztélep és a legszebb budai üdülőpark határolja. Mármost mit jelent ezeknek a garázs szomszédsága? Elsősorban a mostani tiszta hegyi levegő megfertőzését. 150, később még több autó­buszmotor égésterméke, a nyersolaj és motalkó- gázok tömegei feltétlenül betöltik az említett szűk völgyet, még akkor is, ha a kocsik nem is járnak be sűrűn a garázsba. Aki ismeri ezt az undorítóan émelygős szagot, amely fővonalaink levegőjét tönkreteszi, annak nem kell bővebb magyarázat. II.f Margit-körut 40. Telefon; 151-888. SacUäz# muz&ilcál, Szalu# énekei A lármával szemben hivatalos nyilatkozatot kaptunk. Eszerint az új garázsban nem lesz javí­tóműhely s így lárma sem. Fogadjuk el azt a meg­nyugtatást is, hogy az autóbuszok már hajnalban kirobognak a garázsból s csak éjfélfelé térnek ismét haza. Tisztelettel kérdem: mi lesz a környékbeliek s a fekvő betegek hajnali és éjféli nyugalmával? Egyetlen autóbusz dübörgése is kellemetlen, hát 'még százötvené, vagy később háromszázé. Hány méteres körzetben fogják ezek megrázni a falakat? . A budai oldal nagy és változatos.. Egyes részei különböző rendeltetésüek. Vannak lakó, fürdő, üdülönegyedei, vannak ipari és kereskedelmi vá­rosrészei, kirándulóhelyei, elhanyagolt, sívár terü­letei, beépítetlen, tágas térségei. Nem hiszem, hogy más, alkalmasabb helyet ne találnának az egyéb­ként szükséges autóbuszgarázs céljaira. Pál Béla iparművész GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA Iskolában-11., (SKOLA-U. 27. szám. — AZ ELSŐ ZENÉS MISÉT a török idő után 1688 husvét vasárnapján ren­dezték a budavári Nagyboldog-Asszony temp­lomban, amelynek egy hordozható orgonáját 100 rajnai forintért Széchenyi György prímás vette, a zenekar megszervezésére pedig Beck városparancsnok, 400 rajnai forintot adott. Ettől kezdve az ünnepeken és a szombati ve- csernyéken, litániákon is zenéltek. Három ze­nész élelemért és ruházatért szolgált, a regens- chori, (a karnagy) pedig 115 frt. fizetést ka­pott egy évre. A Kisfaludy-Szinház Irta; Gegus Dániel A Nemzeti és Magyar Színház után jubüe- umot jelenített be (az óbudaiak dunaparjti kis müvészhajléka. a Kisfaludy Színház is. Igazán meleg érzés öntött el, amikor a hir hozzám ju­tott. Az emlékek egész zsibongó raja lett úrrá a lelkemen; egyszerre üdének, csillogónak látok mindent, ragyog a napsugár, kedves arcok emel­kednek ki a ködből, mosolygós asszonyok nevet­nek rám, az ősz dere fejemen dús, barna für­tökké válik, színek kergetöznek a szívemben s önkéntelen az angol költő két gyönyörű sorát mormolom: ,,A huszonkét évnek myrtusa, rózsája Gyengébb, mint az arany, bár fény ömlik rája.“ Hát bizony nem nagyon messze voltam még ettől az aranynál is gyengébb kortól, amikor összeköttetésbe kerültem a Kisfaludy Színházzal. Ott voltam a születésénél, temikar az óbudai Dunapartcn egy börgyáros magtárépületéből — kedves szép felesége volt ennek a bőrgyárosnak — jelentette a bohőltás; fantaszta, nalócosan be­szélő Serly Lajos zeneszerző a ma is meglévő fi­gurákban a kis Múzsa hajlékát. Ez a Sery — aki később családjával együtt kivándorolt Ameriká­ba s úgy tudom, ma is jó egészségnek örvend — a Népszínháznak volt kánmestere, kitűnő zenész és nótaköltö, sőt operettiró; a nagy Blahánénak kedvenc muzsikusa, kissé fantaszta, de érdekes ember volt. Egyszer azt magyarázta nekem, hogy miként kellene építeni a városokat, hogy azok üdék, melegek és egészségesek legyenek. Tótos akcentussal elmagyarázta, hogy középre jön a templom, e körül park, azután egy sor ház; megint egy park, úgy hogy minden köralakban ‘épitett házsort park venne körül. Csodálom; hogy eme városépítési ideáját Amerikában, amely az ötletek és lehetőségek hazája, meg nem való­sította. A kis színház — Serly saját nyilatkozata sze­rint nem az óbudaiaknak, de a pestieknek épí­tette — felépült s annak rendje és módja szerint ünnepélyesen megnyílt. Karmestere maga Serly volt s Bokor József, alti igazgatójával ellentét­ben hatalmas, pocakos alak volt, de szintén híres muzsikus. Primadonnája volt a kis Cser- vári Irma egy igen csinos, temperamentumos, kedveshangú srinésznö. Irmácska később férj­hez ment Hcsvai Hugó újságíróhoz, aki meg dramaturgja veit a színháznak s pocakban Bo­korral versenyezett. Irt is egy darabot, de meg­bukott vele. Ebben az időben került oda a szín­házhoz egy Drégely Gábor nevű fiatalember, akinek ugyancsak elöadatta Serly a darabját, természetesen az is megbukott Ez ugyanaz a Drégely Gábor, aki a ..Szerencse fia“ című darabjával később világhírességre tett szert. Kedves komikusszinésze volt Serly társulatának Szentes János; akivel sokkal később találkoztam, nagy szegénységben volt 15.20 pengő nyugdí­jat húzott s végre is bevonult valamelyik sze- I retetháziba. Hiába produkált a jó Serly jő előadásokat, a I pestiek: akikre várt nem jöttek át — majd át­jönnek később a színházba —, az óbudaiak meg megaprehedáltak a kijelentésért, hogy nem ne­kik építette a színházat. A Ids palóc megbukott I s meg sem állott Amerikáig. Serlytől a színházat Fehér Dezső vette át. Jő társulattal indult, jó darabokat is produkált, de' a színház mégsem prosperált. A jó Fehér Dezső órájához szorosan hozzáköt egy kedves, bájos: temperamentumos, nagyon tehetséges kis mű­vésznő, aki megmarad a következő direktorok alatt is Kápolnay Irén. A még ekkor dúsfürtü rendcrfogulmazó és a kis színésznő között el­kezdődik egy idill amely későbben házassággal végződik. A sors zord és kifürkészhetetlen aka­ratából az idill 15 év múlva végetér, egy szo- I merú. esős őszi napon drága kis művésznő asszo­nyommal s ldzokognak belőlem a szomorú rí- I mek: ..Egy perc és összeomlott egy világ; Egy perc és lám, kialudt annyi láng; Egy perc és nincs már. Csak a siralom Egy bús kereszt s egy virágos halom." Fehér Dezsőnek jó társulata volt. Kürthy Sári. aki na a Vígszínház tagja, Bares Aranka kiváló vidéki primadonna. Morvay Antal, drá­mai színészek Kiss János, Kovács Sándor és még többen Pestről is löruccannak vendégek; mind nem használt, Fehér Dezső is megbukott, pedig ö jó lábon állott az óbudaiakkal. Akadt utána új vállalkozó: Kövessy Albert. Kitűnő direktor, kitűnő színész, mindenképen nagyszerű ember. Az ö emlékének csinálták mű­vészemberek a ma is szilárdan álló Kövessy- várat. A kedves, művelt direktorral nagyon jő j barátságba kerültem. Valóságos házirendöre let­tem'a színháznak s a direktornak. Komoly, szép vállalkozás volt Kövessy Al­berté. Nagyszerű társulatot szedett össze: Mor­vay megmaradt hősnek, a hősnő volt Arday Ida. Igazi nagy tehetség volt ez az alacsony, kissé bicegő asszony. Gyönyörű orgánum, nagy szín­játszó tehetség. Egyideig drámai színésze volt Kövessynek Keszler Ede. ' Daliás, szjép férfi, pompás orgánummal. Kár, hogy a művész pá­lyáját mással cserélte fel. Ott volt az öreg Lakos is. aki a drámai hősnőnél csapta a szelet. Sarka- di Aladár, aki innen a Vígszínházhoz került s pályája folyton emelkedett, Pataky József, most a .Nemzeti Színház tagja. A karmesteri pulpi­tuson Donát Ede ül, áld később a nagysikerű Sulamithot dolgozza át. Hát bizony, a színház még sem mozdult. Volt { akárhány esténk, hogy csak ketten voltunk a I színházban: én, a rendőr s Kövessy a direktor. De az előadást azért szabályszerűen meg kel­lett tartani. Ezt Albert gazda nem engedte el. Egyszer előadás előtt a vasfüggöny leszakadt. Ilyenkor a rendőrnek be kell tiltani az előadást. De a rendőr én voltam, barátja a színháznak és a direktornak. Kivételesen közönség is volt. Egy ördöngösen ügyes karmestere volt Kövessy- ) nek. a Vasinkó. Nohát Vasinkó, most mutasd I meg; mit tudsz! Meg is mutatta. Hajókötéllel I felpöckölte a függönyt s megtartottuk az elő­adást. Nagy eseménye volt a színháznak, amikor ott vendégszerepeit Nagy Bella, a későbbi Jó- kainé. Eljött ilyenkor a nagy mesemondó is s I szép; igéző fejével ott ült az egyik páholyban. I Bíz én, a nagy Jókai rajongó, alig figyeltem az előadást. Ezt a gyönyörű fejet néztem egész este, nem tudtam vele betelni. Pedig a szín­padon is kitűnő produkció folyt. Nagy Bella nagyon értékes művésznőnek készült. Szép alak, pompás orgánum, kiváló színjátszó tehetség. De nekünk Kövessy Alberttel csak Jókai kellett. Minden igyekvőé dacára a színház rosszul I ment. Kövessy felesége megvallotta nekem, hogy már a jegygyűrűket is zálogba tették. Már ki akartak vonulni, amikor Kövessy sze­rencsés kézzel kihalászta valahonnan Sulamithot. Zsidó opera, gyönyörű muzsikával. Átdolgozza, Donát Ede a zenét vette kezelés alá s megvolt a darab. Premierje döntő sikert ért el. Most már igazán megvalósult a jó Serly álma: jöttek a pestiek s minden este megtöltöttek a színhá­zat. „Bár nagyobb lenne“ — sóhajtozott Kövessy. Formálisan divatbajött Óbuda és a Kisfaludy Színház. Esténként fiakkerek egész sora tanyá­zott a Dunaparton s a mellékutcákban. Fiakker, mert akkor még nem volt automobil. De szebb is volt valahogyan: a gumiradli! Nemcsak a jegygyűrű, de a többi ékszer is otthagyta a zálogházat. Száznegyvenszer ment egyfolytában a zsidó darab. De szép is volt és szépen előadva. Sulamithot Kövessy felesége ját­szotta és énekelte. Szép, nagyhangú primadonna, érzelmes, alkotó játékkal. Abigaüt a Ids Ká­polnay remekelte; ö volt á legboldogtalanabb anya, akinek két gyereke pusztul,tj el; egyik kútba esett, a másikat a vadmacska tépte szét, mert a derék Absolon ezekre esküdött a pusz­tában, hogy nem hagyja el Sulamithot. Absolont a ma is viruló Érckövi Károly énekelte, egyik kérőt Sarkadi Aladár, a másikat Pataky József játszotta. A Sulamithnak köszönhetik, úgy ők; mint a kis Kapolnay; hogy fővárosi nagy direk­toroknak megakadt a szeme rajtuk. Nemzeti. Nép- és Vígszínházak nyitottak tehetségük előtt kaput. A Sulamith után elkerült onnan Kövessy, de elkerültem én is. A Kisfaludy Színház sorsa már nem érdekelt, a Népszínházzal kerültem újabb kapcsolatba. Még egyszer léptem fel a Kisfaludy Színházban, amikor Sarkadi Aladár volt az igazgatója s megünnepelte a Sulamith 150-ik eöadását. Elekor azonban már igazán felléptem; a színpadról mondtam el az óbudai közönségnek visszaemlékezéseimet. Ezzel kapcsolatban eszembe jut még egy ne- veizdt.es és érdekes ismeretségem, de az még Fehér Dezső alatt történt. Megjelent az óbudai Színháznál egy horpadt mellű hosszú, heptikás cigány s leadott egy népszínművet előadásra. A darab ciáné: „Cigányszerclem“ volt; témája a Rigó Jancsi históriája. Az irót úgy hívták, hogy Dankó Pista. Nagy sikert aratott a színmű, tele volt szebbnél-szebb Dankó-nótákkal. Ebben éne­kelte Salamon Katinka és Kápolnán Irén, Dankó legszebb dalát: „Hideg szobor vagy; meg sem értenéd“. Kiss János és Latabámé pedig az „Eltörött a hegedűm; nem akar szóllani“. És igy tovább. Előadás után a Mókus-utcai Bródi- kávéházba mentünk; ahol Dankó kivette a prí­más kezéből a hegedűt, s maga játszotta a fü- lünkbé a magyar nótafa legszebb termékeit. Ezek az előadások és a Bródi Náci kávé­háza kedves, felejthetetlen emlékeim. Azóta se primadonna nincs mar, se Dankó ...Písta nincs már, de a mindig mosolygós Bródi Náci is utá­nuk r-ent már. A kávéház azonban felesége és fiai kezén megmaradt, most is fel szoktam ke­resni s hozzáteszem mindig nagy meghatott­sággal. . . A jubiláló Kisfaludy Színháznak azit kívá­nom; hogy jöjjön vissza rá á „Cigányszerelem“; „meg a Sulámit“ korszaka és akkor Óbuda színháza megtalálta a maga Kövessy-várát. Hol vásároljunk. a Ferenc Jóazsef híd pesti hídfőjénél II SZEMŰ VEGET és tOTÓCIKKEKET LEGELŐNYÖSEBBEN j■—■■»szaké Andor szaküzletében ■ BUDAPEST IV. VAMHAZ-KORUT 14. SZÁM a Horthy Miklós hid pesti hídfőjénél Í HAMANG JÓZSEF és FIA. PUSKAMÜVESEK, FEGYVER- ÉS LŐiSZERKERESKEDŐK. IX. FERKNC-KORUT 2. (Ferenc-kCruti oldal) Tel: 187-651. a pesti £ánctjidiföiiél USSati Tluoilas óbudai porcellángyárának Hutll Tivadar készítményei csak a gyéi üzletében: V, Dorottya-utca 14. sz. kaphatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents