Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-04 / 44. szám

35. évfolyam Budapest, 1937. november 4 44. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: V |R AÁQ BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: L KRISZT1NA*KÖRUT 113/b. T.: 150*296 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN twdftiíyxty, siket Azzal a rendkívül alapos, megdönthetetlen érvekkel alátámasztott tanulmánnyal, melyet Becsey Antal terjesztett a főváros törvényható­sága elé és Szendy Károly polgármesternek a Budai Napló szomszédos hasábjain olvasható nyilatkozatával, ha formailag nem is, de lénye­gében már eldőlt két nagy városépítő problémá­nak a sorsa: a Nemzeti Stadioné és a Vásái'- városé. Évtizedes küzdelem fejeződik be ezzel, méghozzá a legmegnyugtatóbb módon: mindkét nagy intézmény a Horthy Miklós-híd megnyitá­sával a város életébe bekapcsolt területre kerül. Nem tekintjük ezt az eseményt a magunk sze­mélyes érdemének, bár elejétől kezdve lelkesen harcoltunk, hogy Budára hozzák a pesti Liget­ből a Nemzetközi Vásárt és ugyancsak itt épít­sék fel a Stadiont is. De igenis: Buda sikerének könyveljük el. Buda győzött a nagy versenyben: elhódított Pesttől két olyan intézményt, amelyeké­nek döntő befolyásuk lesz az új városrész fejlő­dési irányának kialakulására, a lágymányosi terület karakterének megalapítására. A Vásár és a Stadion biztosítják, hogy levegős, virágos kert­város épül az új Lágymányoson, nem pedig összezsúfolt, kietlen tégla- és maltertömeg, mint amilyen a Ferenc Józsefyhíd megnyitásának kö­vetkezményeké pen támadt a hídfő budai oldalán. A hála és köszönet a nagyszerű eredményért azokat illeti, akiknek nagyszerű munkája kivívta azt. Elsősorban Becsey Antalé és lelkes munka­társaié az érdem: nélkülük alighanem máskép . intéződött volna el ez a kérdés; győztek volna a lokális érdekek, pártok meg egyéb befolyások, így azonban a közérdek győzedelmeskedett, Bu­dapest világvárosé, amelynek jövője, egész fej­lődése új utakra lendült azzal, hogy Becseyék önzetlen, nemes harca kivwta ezt az eredményt. 1/Hiíci?... Elkészült a Margithíd: felszabadult ezzel a főváros életének az az ütőere, amely eddig le­kötözve, nem tudta a forgalom vérkeringését szolgálni. A nagy munka befejezésén való örö­mét- a polgárságnak elrontotta azonban az a vá­ratlan közlekedési „megoldás“, mely miatt olda­las cikkeket- írtak egy teljes héten keresztül az összes napilapok és amellyel mi is éppen elég bőven foglalkoztunk. Nem öröm és nem kielégülés, ha közlekedési mizériákkal kell foglalkoznunk. Nem hálás anyag az újságíró részére, ha folyton panaszkodni kell: de nem térhet ki a közvélemény nyomása elől. Az újság és újságírónak kötelessége a közönség védelme, a közérdek szolgálata: akár tetszik tüs­künk, akár nem, kénytelenek vagyunk a nagy kérdések mellett ezekkel a vicinális problémák­kal is foglalkozni, rákényszeríl bennünket erre az a felzúdulás, amelynek hangot kell kapnia a sajtó megafonján keresztül. Szendy polgármester, a cselekvés és tett em­bere, a maga energikus és gyors módján azonnal intézkedett és egész sor panasznak vetett véget. Maradtak azonban további problémák is, ame­lyek miatt — sajnos — nem lehet abbahagyni a küzdelmet. A közlekedés legfőbb irányítóinak offenzivája állandó defenzívára szorítja a kö­zönséget, Buda egész lakosságát. Arra kérjük az illetékeseket: mentsenek fel bennünket attól, hogy állandó legfőbb rovatunk legyen a közlekedés ügye. Tegyék nékünk értve ezen Buda lakosságát — lehetővé, hogy egyéb problémákkal foglalkozzunk, hiszen annyi itt a pozitív tennivaló, hogy igazán nincs se időnk, se felesleges energiánk olyan negatív ér­tékű munkát végezni, mint amilyen a közlekedési hibák örökös javítgatása, érthetetlenül elvétett ! intézkedések érthető irányban való jóvátétele. Amikor a három testvérvárost, Pestet, Budát, Óbudát egyesítették, Buda kicsiny, elhanyagolt, egészségtelen város volt: hajdani dicsősége a múlté, fejlődése a törököktől való vissza fog!«'i óta teljesen megállóit. Ahol ma igyönyörfi, népes városrészek állmaik: a Rózsadombom, Pasaréten, Svábhegyen, az egész Hegyvidékem, továbbá az egész Szemtirmrevároeiban és messze környékén, úgyszólván semkisem '«kott, legfeljebb szöllők és gyümölcsöskertek voltaik, egy-egy présházzal, vagy nyaralóval. A Krisztinaváros az alagút épí­tése után ugyan fejlődésnek indult,* de kicsiny, földszintes házak emelkedtek még a mai palota- sorok helyén, nyoma sem volt a nagyvárosi lendü­letnek. A mai Buda 60—70 év alatt épült fel. De ez a fejlődés mintha még csak most kezdődnék meg teljes valóságában. Szemünk láttára alakul át egész Buda: napjainkban tűnik el a régi Vízi­város meg Óbuda; a Lágymányoson a Horthy Miklós-híd nyomán új, gyönyörű városrész bon­togatja szárnyait; megszületett az új Tabán, ahol a fürdőváros megalapozására készül a főváros, ezzel kapcsolatban megváltozik a Krisztinaváros képe is, eltűnnek a város szívébe került régi teme­tők, városrendezési és közlekedési problémák lé­giójától terhes a levegő: Buda olyan nagyvonalú változás vonalába került, .amely a szépség és nagyság napfényes perspektívái felé vezet. Első kérdésünk az volt. hogy kialakultak-e már azok a tervek, amelyek alapján a Lágymá­nyost felépítik. A polgármester erre vonatko­zóan a következőket, mondotta:- A Horthy Miklós-híd megnyitásával szükségszerűen átalakult a Lágymányos szabályozási terve. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a múlt év tavaszán megejtett terv- pályázat alapján a főváros közreműködésé­vel kidolgozta és megállapította az új ter­vet. amely szerint a híd i oly tatásában száz, majd 90, illetve 80 méter széles sugár­út jog vezetni a Féhérvári-út és az össze1- kötő vasút- keresztezéséig. Itt pedig nagy­kiterjedésű tér létesül. Idekerül a budafoki HÉV végállomása. — A hídfő környékének beépítésére a modern városépítési elveknek megfelelő nagyszabású tervek állanak rendelkezé­sünkre. A híd folytatásában épülő boule- vardtól délre a Budafpki-út és a Duna kö­zött levő terület a Nádor-kerttel és a nagy­részben feltöltendő lágymányosi tóval együtt kiválóan alkalmas a Stadion és a Vásárváros elhelyezésére. Mint a város legjobb forgalmi vonalának, a Nagykörút­nak közvetlen folytatásába eső terület köz- j lekedés, megközelítés szempontjából nagyon Ennek az óriási munkának az élén Szendy Ká­roly polgármester áll. Amióta átvette a főváros vezetését, Buda reneszánszát éli. Évtizedekig probléma volt például a Tabán: . Szendy Károly egyetlen csapással kettévágta a gordiusí csomót, éppúgy, mintahogy az óbudai kérdésit is gyöke­resen megoldotta az új kivezető főút építésével, amit nyomon követ a Margit-sziget felső csúcsánál készülő hídépítés: ez a két nagy közmunka vissza­adja majd Óbuda évezredekkel ezelőtt eltűnt régi fényét. Fel se lehet hamarjában sorolni mindazt, ami az utolsó néhány év alatt Buda fejlődése érdeké­ben történt. Szendy Károly polgármesteri műkö­déséhez fűződik ez a nagy újjáépítés, az ő teremtő energiája, hallatlan munkaképessége és várossze- retete indította meg ezt a csodálatos városépítést. A munka nem lankad egyetlen pillanatra sem. Az új költségvetés, amelyet most * tárgyal a fő­város törvényhatósági bizottsága, bizonyítja, hogy Buda világvárosi fejlődése továbbra is biztosítva van. Buda hálás lakosságát méltán érdeklik az új problémáik és ezért felkerestük Szendy polgármes­tert, hogy olyan, .kérdésekre kérjünk tőle választ, amelyek a budai közönséget elsősorban érdelik. Kérdéseinkre készségesen nyilatkozott Buda nagy problémáiról és azokról a inágy feladatokról, amelyeknek megoldása a legközelebbi jövő kér­dése. kedvező és az előnyt fokozza a Dunának és az összekötő vasútvonalnak a közelsége is. A két intézmény együttes elhelyezése sok előnnyel járna, amennyiben a nagy töme­gek szállítására alkalams különböző közle­kedési berendezések' és egyéb szükségletek mind a két inézménynél körülbelül ugyan­azok és így ezek a kérdések együtt oldha­tók meg. A. Lenke-téri uf pályaudvar Mi a főváros álláspontja a Délipályaudvar­nak a Kelenföldre való kihelyezésével szem­ben? — kérdeztük ezután.- Felmerült az a terv — felelte a pol­gármester, — hogy a ceglédi vasútvonal át­helyezésével kapcsolatban a Délipályaud­var megszűnnék és az összekötővasut vona­lán, a Lenke-tér és a Duna között új áir menő személypályaudvar létesülne. Az új sze mély pályaudvar létesítése azzal az előny­nyel járna, hogy az eddigi Kelenföldi pá­lyaudvarnál közel 2 kmlrel közelebb hozná az utasokat a város belsejébe. Ez felesle­gessé tenné az utasok nagy tömegének a hosszadalmas keriilőulat a Keleti pályaud­varig. Létesítése még akkor is indokolt, ha a Déli pályaudvar esetleg változott alakban meg is marad. Az új pályaudvar kapcsolatban a Stadion és a vásárváros ide- helyezésével, a vidéki látogatóknak meg­könnyítené a sportesemények és a vásárok megtekintését. A főváros vezetősége öröm­mel fogadta ezt a tervet és annak megvaló­sítása érdekében tárgylásokat is folytatunk a kormánnyal, amely tárgyalások a legjobb reményekkel kecsegtetnek. A. Budai Színkör a Horváíh-kerlben Mi a véleménye Méltóságodnak a budai ál­landó színház helyéről? Alkalmasnak tartja-e a Horváth-kerti megoldást? — A Budai Színkör, amint ismeretes, tűzveszélyessége miau lebontásra került, A tárgyalások elején felmerült a vélemény, hogy Buda lakosságának feltétlenül szüksé­ge van színházra. Ebben minden fórum megegyezett, csupán a színház helyére vo­natkozóan térnek el a vélemények. A ma­gam részéröl a Horváth-kert területét szín­ház céljára igen alkalmasnak tartom. El­gondolásom mellett tradicionális és közle­kedési szempontok szólnak, de a színház építésére vállalkozó tőke érdeklődése is azt mutatja, hogy csak ez a terület jöhet szám­ba. Az új színház a Tabánnak szép lezárása lehet és találunk olyan megoldást, amely mellett « Horváh-kertet esetleg a jövőben érintő szabályozás is végrehajtható. A Tabáni Gyógyszálló építési ügye milyen stádiumban van?- 1 Tabáni Gyógyszálló építési ügyé­ben tett előterjesztésemet a közgyűlés vita nélkül, egyhangúlag tette magáévá. Ez az egyhangú állásfoglalás megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a székesfőváros elsőrangú feladata a fürdőfejlesztés terén egy korszerű, minden igénynek megfelelő gyógyszálló építése. — A közgyűlés által kiküldött Tabáni Gyógyszálló-bizottság sorozatos üléseken tárgyalta a hely kitűzést, a Gyógyszálló épí­tésénél követendő alapelvek nehéz kérdéseit. A Petrovácz Gyula elnöklete alatt működő bizottság kitartó munkájának köszönhetjük, hogy a gyóyszálló tervezésére a lervpályá- lyázatot kiírhattuk. A pályázat iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az időpontot meg kellett hosszabítani. Remélem, hogy ennek a tervpályázatnak az eredménye nagy lépés' jelent majd a terv megvalósulása felé és a tabáni fürdővárosrész kialakításának alap­vető munkája, hamarosan megindul. A Stadion és Vásárváros a Lágymányoson Szendy Károly polgármester az uj Lágymányos kialakításáról, a Délipályaudvar esetleges kiépíté­séről, a búdéi színház és a fürdőváros • felépítéséről „A Stadionnak és a Vásárvárosnak a Lágy« mányoson való elhelyezése sok előnnyel járna ^ A Lenke«íérí személypályaudvart okkor is meg kell építeni, ha a Déli pályaudvar valamilyen formában megmarad ~ Az uj szín­ház csők o Horváth-kertben épülkel fel”

Next

/
Thumbnails
Contents