Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-28 / 43. szám
2 Budai Napló • ............' *................................................ • 1937. október SS. ígé reteken nem leimet közlekedni Autóbuszjáratot követel az újlaki Hegyvidék EGÉSZ BUDI VARJA A MAGYAR VILÁG KAVEHAZ közeli megnyitását Az egész környék fellendülését megindítja a Baszkért Széchenyi-hegyi építkezése A Beszkárt a Széchenyi-hegyen szállót és éttermet épít. Az építkezés rövidesen megindul és bizonyosra vehető, hogy üzletnek is jó lesz a Beszkárt vállalkozása, nem szólva arról, hogy nagy nyeresége a főváros idegenforgalmának, amelynek egyik vonzóereje lesz a szép és modem szálló meg étterem. Magyar Miklós fővárosi törvényhatósági bizottsági tag. a főváros közlekedési ügyeinek kiváló szakértője a következőket mondotta a Budai Naplónak erről az építkezésről: — Nagyon helyesnek tartom, hogy a Besz- kárt az építkezést is belevette programjába; egy- áltálában nincs igaza azoknak a gáncsoskodók- nak. akik azt hirdetik, hogy a szállóépítés nem feladata a Beszkártnak. Meggyőződésem, hogy az új szálló és étterem irányitója lesz az egész környék fejlődésének és hamarosan villák meg nyaralók egész sora épül majd köréje. A Beszkárt elhatározása csak folytatása annak a közlekedéspolitikai gondolkozásnak, amely — hogy csak egyetlen példát említsek — annakidején Jellinek Henriknek, az egykori Közúti Vasút vezérigazgatójának működését irányította. A Közúti annakidején a Thököly- úton meg a Margit-körúton és környékén egész házsorokat épített, hogy irányt adjon a város- fejlesztésnek, egyszersmind pedig, hogy az ott letelepülők táplá'ják a vállalat villamosvonalait. A Széchenyi-hegyi építkezésnek feltétlenül hatása lesz ebben a tekintetben is és igy mindenképpen hasznos a Beszkárt ebbeli tevékenysége. Evek óta folyik a szívós küzdelem az autóbuszért a budai Hegyvidék egyik legszebb és legegészségesebb részén: a Szemlöhegy, Ferenchegy, Mátyáshegy és Guggerhegy által határolt területen és nyugaton a Pasarét felé lejtő részeken. A terület közel 10.000 főnyi lakossága túlnyomórészt kisember, aki vagyonát építkezésbe fektette s igy ezen, a nem oly régen még lakatlan területen kultúrát teremtett. Az újlaki Hegyvidék, hivatalos szakvélemény szerint is, ideális adottságai: a portalan hegyi levegő, nagyszerű fekvés, szélvédettség stb. indították meg itt a nagyarányú letelepedést és kizáróan a közlekedés teljes hiánya az oka annak, hogy a fejlődés nem éri el a várható mértéket. A városrész társadalmi egyesületei: a Pasarét, Törökvész és Környéke Egyesület, Dr. Kozma Jenövei, az Újlaki Hegyvidéki Egyesület, dr. Hüttl Károllyal és a Vérhalomdülö és Környéke Ingatlantulajdonosainak Egyesülete, Szabó Imrével az élén állandóan harcol az autóbuszért. A kerület törvényhatósági bizottsági tagjaival karöltve, minden követ megmozgat, hogy kivívja a városrész jogos kívánságának teljesítését, eddig azonban, — a felelős tényezők részéről többször hangoztatott határozott Ígéretek ellenére — sikertelen volt minden próbálkozás. Pedig az újlaki Hegyvidék közlekedése nemcsak 10.000 ember lokális érdeke. Súlyosan kell, hogy latba essék az is, hogy a fejlődés irama meggyorsulna ezens a villanyvilágítással és vízvezetékkel már ellátott, közműves területen, ha a közlekedés hiánya miatt nem építkező telektulaj- ' donosok megkezdenék az építkezést. Turisztikai és idegenforgalmi szempontok is. sürgetik az autóbuszjárat megindítását, mert a csodás kilátású Hármashatárhegy és a Guggerhegyi Árpád-kilátó, valamint a pálvölgyi cseppkő- és a Barlang-utcai kristálybarlang ,is könnyen megközelíthetővé válnék. Már ma is nagy tömegek látogatják ezt a remek vidéket, ami önmagában is biztosítaná a járat rentabilitását, bár a főváros közlekedési vállalatánál nem szabad, hogy ez legyen iaz egyedüli szempont. Még ráfizetés esetén is sürgősen meg kell indítani az autóbuszt a Pálffy-tér, Zsig- mond utca, Zsigmond tér, Ürömi utca, Pusztaszeri út, Zöldmáli út, a Zöldmáli utat a Szépvölgyi úttal összekötő új tranzvernális út, Szépvölgyi út, Cső- bánka út, Kapy utca, Csévi. út, Pasaréti templom útvonalon. Az útvonal nagy része útépítés szempontjából kifogástalan. Az autóbuszközlekedés megindításához szükséges útépítések összköltsége 160.000 pengő. Minthogy azonban a főváros hatéves út- épitö-programjának 30 milliós összegéből az első három évre eső 15 millió pengőben az újlaki hegyvidék egy fillérrel sem szerepel, most, az 1938-as költségvetés tárgyalásánál kell kiharcolni ennek az összegnek beállítását, mert különben újabb három évig még remény sem tehet az autóbusz megindítására. Az említett három egyesület egyöntetű és határozott állásfoglalás céljából értekezletre hívta egybe a III. kerület vezetőit, az érdekelt polgárságot és mindazokat a közéleti férfiakat, akiknek támogatása a siker reményével kecsegtet. Október 22-én, pénteken este a Császárfürdö- étteremben nagyszámban vett részt a terület lakossága az értekezleten. Ott volt: Hüttl Károly dr. törvényhatósági bizottsági tag, Peyer Károly országgyűlési képviselő, Scheuer Róbert, a Baszkért ig. tagja, Csupor József dr. ny. székeefőv, tanácsnok, Szabó Imre ny. kúriai tanácselnök, Hanthy- Haidekker János dr. III. kerületi elöljáró, Bede József dr. rendörfotaniácsos, a III. kér. kapitányság vezetője, Bresztovszky Ede szerkesztő, törv. hat. biz. tag, Nádas Béla dr. a Rózsadombi Egyesület ügyész-főtitkára, Vajda József dr. a Budai Hegyvidék Barátai Egyesület ügyésze, Elszász Oszkár dr. ügyvéd, Beke Mózes iskolaigazgató és még sokan mások. dr. Hütt] Károly ismertette azokat a lépéseket, amelyek az évek során az autóbusz járat megindítása érdekében történtek. Scheuer Róbert, la leghatározottabban bejelentette, hogy a jogos és méltányos közlekedési kívánságot minden erekével támogatja a Beszkárt igazgatóságában, ahol a polgárságot képviseli. Peyer Károly szintén legteljesebb támogatásáról biztosította e [kérdésben az értekezletet. Nádas Béla dr. a Rózsadomb szempontjából szólt a kérdéshez, Bede József dr. közbiztonsági szempontokból is sürgette az autóbuszjáratot, Vajda József dr. pedig az összes budai egyesületek együttműködésének gondolatát vetette fel. Csupor József dr., Elszász Oszkár dr., Szabó Imre és Beke Mózes hozzászólásai után Bretovszky Kde ■foglalta össze az értekezlet eredményét és inditSZÉP HÁZ, JÓ HÁZ NEM ÉPÜLHET BUDÁN Dräsche * építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyár« : III., BECSMJT vínyára a három egyesületből 12 tagú intézőbizottságot választottak, amelynek feladata, Hogy az újlaki Hegyvidék autóbuszközlekedése érdekében megindított harcot sikerre vigye. —erős— Elsőrendű munkát, Jutányos árban kássit V Á £ I GÁBOR Első budai cimftáblaffasléazata II., Iskola.utca 18. Telafonhivá. 1.568-63. „Általános háború tör rá a világra..“ Komor jövendölés 1700-ból — 1938-ra Az elszászi Metz város katolikus lapja a múlt század hetvenes éveiben cikket közölt, amelyben egy régi jóslatotokat tartalmazó könyvből sorol fel idézeteket. A cikk egy öreg lengyel szerzetes jóslatait is ismerteti, amelyeket még 1700-ban irt és Lipcsében adtak ki, Franz Lima nyomdájában. Ebből a könyvből irta ki a lap az alábbi komor jóslatot, amelyet szószerinti fordításban közlünk: „Ez a század az összes századok közt különleges lesz. Minden, ami borzalmat és retteneteset az ember csak elgondolni képes, támad ebben a században az emberi nemre. 1900 után ,a század elején, uralkodók uralkodók ellen, a polgárok felsöbbségeik ellen, a gyermekek szüleik ellen és az egész emberi nem egymás elten lázad. Igy tart ez 1938-ig, amikor általános háború tör rá a világra. Ekkor ember ember ellen támad és nem gondol egyébbel, csak a gyilkolással. Az egész teremtett. világot felfordulás fenyegeti: országok tűnnek el nyomtalanul és pusztasággá, lakatlan romokká lesznek a legnagyobb városok is.” A jóslás teljesen régi. Erről meggyőződtünk. Amit mond, annak igazságáról, reméljük, nem kell majd meggyőződnünk. Márcsak néhány hónap és itt az ominózus 1938-ik esztendő; eljövetelét fenyegető, sötét árnyékok előzik meg . Spanyolországban és Kínában egész városok lettek már 1937-bem is „pusztasággá, lakatlanokká és romokká.” Legyünk optimisták, higgyük, hogy a derék szerzetes egy évvel elszámitotta magát, amikor 1700-ban nekiállt jövendölni. Ebben a — jogosan —r- hisztériás világban kissé dermesztőén hat ez a jóslat, amely, sajnos, sokkal plaiuzi- biliisebbnek hat ma, mint még nemrégen is hatott I volna. Galambos János “rlö*1 cipész Budapest» V,, Nádor utca 34. Készítek méték után mind •nnemücipőkülöniegességeket a legszebb kivitelben. — Javítások gyorsan és pontos eszközöltetnek „Hunnia “ * j | nyög letiporva... A „Béla futása“ színpadi pályája A Nemzeti Színház 100 esztendős ünnepén felújították a legelső magyar operát, legalábbis annak egy részét, a „Béla futása” című daljátékot, amelyet Ruzitska József karmester szerzett. A „Béla futása” zenei értékéről, kritikai méltatásáról itt ne legyen szó, csupán ennek a ma már történelmi emlékű műnek a színpadi pályafutását akarjuk vázolni. A magyar színpadi zenetörténelem ennél a műnél kezdődik, kultúránk egyik korszakos alkotásáról van szó, megérdemli, hogy megírjuk élete rajzát. A „Béla futása" régibb, mint a Nemzeti Színház. 1819 szeptember 28-án volt a premierje, még pedig Székesfehérváron, két évvel későbben, 1821 telén pedig már Kolozsváron is színre került. Néhány híres emlékezetű színész is résztvett a kolozsvári bemutatón, köztük Udvarhelyi Miklós, Pályi Elek és Pályiné Ecsedi Jozefa. 1822-ben újra színre került és ezt az első magyar operát — úgy látszik — a jó kolozsvári közönség hamarosan megkedvelte, mert ezentúl állandóan műsoron tartották. A következő esztendőben háromszor is színre került, 1823 februáir 23-án, április 26-án és május 27-én. 1828-ban és 29-ben újra előadták. A népszerű első magyar opera hire eljutott Pozsonyba is, ahol a „Nemzeti Színjátszó Társaság” elnevezés alatt működő színtársulat 1825 novemberében' adta elő és 'bemutatták Pesten is, mégpedig a városi német színházban, ahol a társulat igazgatója a híres Pergő Celesztin volt. Ez a társulat egyébként arról volt nevezetes, hogy a magyar színjátszás kezdetétől, tehát 1890 október 25 óta a hetedik magyar színtársulat volt, amely engedélyt kapott Pest város hatóságától, hogy a magyar fővárosban működhessék. Hiába*, — de hát akkor német világ járta a magyar fővárosban és bizony sok időnek kellett leperegnie 'az ■idő orsóján, amíg a dicső magyar szó és magyar kultúra elfoglalhatta az őt megillető helyét az ország, fővárosában. A „Budai Napló” olvasóinak gyönyörködtetésére hadd örökítsük meg ennek a nagyjelentőségű •bemutatónak színész történeti szempontból is értékes akkori kritikáját, betű szerinti másolatban. Pesten e’ folyó hónap 11-ikén — írja a tudósítás — a’ Bomsod Várpiegyei Magyar Játszó Társaság a‘ városi nagy theátrumban elő adta Béla Futásá-t, mint Énekes Játékot. A’ Pesti nagy Publikum megmutatta, meliy készséggel vészén részt a Nemzeti tsinosodásnak ezen jeles ágában és menynyire tudja betsülni a Nemzetiséget; menti a’ mi külömben nagy ritkaság, ama tagos Játékszínnek minden osztályai meg voltak rakva nézőkkel annyira, hogy ebből méltán lehetne reményleni, hogy Pesten tsakugyan idővel is a’ Nemzeti Játékszínnek sok kedvelői é* pártfogói lennének. A‘ játéknak megnyitása jeles muzsika darab volt és egész folyamatja különösen azt mutatta, hogy Ruzitska Ignác* Űr’, a’ Muzsikának Szerzője különösen a’ nemzeti érzést a' közöségesen ismért és kedvellett Énekeknek *és Tántzoknak nótáikhoz közelítő előadással kívánta éleszteni. A’ Társaságnak tagjai jó igyekezetei mutattak, de egyszersmind azon óhajtást serkentették fel a’ hallgatókban, hogy vajha már egyszer ezen szép Mesterségnek tökélletesitérére Hazánkban, is különös Oskola állíttatnék, mint ezt 11-dik Katalin Tsászámé Sz. Pétervárában tselekedte és más Országokban is követték, mert e" nélkül a’ szép Mesterségnek magasabb fokára emelkedni lehetetlen/’ (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1826, Szt Mihály (szeptember) havi 13.—22. számából.) A történeti hűség kedvéért azonban meg kell említenünk, hogy ezt a pesti előadást megelőzte a budai, mert t. i. Budán 1826 augusztus 4-én már bemutatták a miskolci színészek, akik aztán átrándultak Pestre is, ahol szintén előadták. A budai publikumról feljegyzi az egykori referens, hogy mind a három előadáson teli ház tapsolta meg a híres operát. Egy év múlva, 1827-ben kétszer is újra színre került Pesten. Van adat arról is, hogy vidéken is lelkesedtek ezen az értékes operán, igy például 1827-ben bemutatták Szabadkán és Pécsett. 1827 november 12-én újra szinrekerül a pesti német színházban. Kiemelkedő eseménykép jegyezzük fel azt az érdekes tényt is, hogy a „Béla futásá”-val nyitották meg a temesvári magyar színiszezónit, első ízben, 1828 november 15-én. Az előadásban Bartha Jánosnak, a későbbi hires Nemzeti Színházi tragikus színésznek, — aki tudvalevőleg szépen énekelt is — volt nagy sikere. 1830-ban Rozsnyó városának intelligens közönsége szintén rajongva lelkesedett a darabért A kolozsvári közönség valósággal extázisba esett, midőn 1833 július 31-én Déryné is fellépett a „Béla futásá”-ban. Volt taps, lelkesedés, ünneplés — és virágözön, ami nélkül el sem volt kép-- zelhető színielőadás kincses Kolozsvár műértő publikuma körében... Azonban az 1833-as évre kell ismét visszatérnünk. Ez év augusztus 19-én Budán újra előadják az első magyar operát. Parádés szereposztását hadd iktassuk ide: *) téves, — József helyett! (Szerk.) Béla Ledvay Márton Mária Pályi Elekné Kálmán Bartha János Poki Megyeri Károly Lóra Szentpétery Zsigmondné | Csabi Pályi Elek Lendvay kellemes bariton hangja feltűnést keltett és mindjárt jóakaratúlag megjegyzi a Honmüvész, „Bárcsak rendes muzsikai tanítás a benne rejlő tehetséget művészi fokra fejthetné.” Bartha szintén sikerrel énekelte a II. felvonás híres dalát: „Hunnia nyög letiporva ...” Szöllösy táncmestert is megemlíti a kritikai, aki szintén közreműködött — míg Szentpéteryné a „La. Sentinette" c. francia betétdallal aratott feltűnést. A „Honmüvész” érdekes kommentárja: „örvendetes bizonyságul szolgált ezen számos gyülekezet, hogy tisztelt honosaink Pesten mennyire kedvelik a nemzeti darabokat és mennyire akarják azt megmutatni, hogy a nagyar színészeknek azon. törekvésöket, melylyel nemzeti nagy ünnepünket; kitüntették,* viszonyos fegyelemre és pártolásra méltatják.” 1835-ben került színre Nagyváradon, 1836-ban Debrecenben. Budán ismét előadták 1836 január 17-én, Nyirinével, mint vendéggel, majd ez év április 19-én, amikor így ir a Honművész: „A király születésnapján a király arcképét 55 vármegye címerével diszitették. A színjáték helyesen adatott. A’ fenséges nádor-főhercegi udvar e mai mutatványt a' belépésekor hosszas hársany éljenkiállásokkal idvezelt becses jelenlétével szerencsés! térni méltóztatott. Mai alkalomra használtatott először ama 17 öltözet díszes magyar ruha, mellyet tek. ns. Sopron vármegye volt kegyes e’ szinésztársaságnak ajándékozni. A’ színház tömve vala, a páholyok s a földszin ünnepies öltözetű szépnemmel telve.” (1836 IV. 24.) tt Feljegyzésre érdemes az a kis adat is, hogy Orosházán hat személy adta elő: Benkö, Várady, Váradyné, Szalay Benjámin főszereplésével. * 1836 december 11-én egy budai szinlap ismét jelenti a darab szinrehozatalát. Azután hosszú csend következik, majd a Budai Népszínház is előadja 1862-ben Vasvári Kovács jutalmára. * A „Béla futása” színpadi történetében tehát, mint láthatjuk, Budának nagy szerepe van. Azóta sok magyar operát írtak és adtak elő, Ruzitska daljátékának ma már csak inkább műtörténeti értéke van, de örök érdemle is: elindította a magyar daljátékot, népszerűvé tette, utat tört számára. Egész generációk lelkesedtek és könnyeztek a „Hunnia nyög fetiporva” melódiáin, olyan „sláger” *) t. i. Szent István-napját. (Szánk,) volt ez a dal, amilyen azóta sem akadt a magyar operai rod alomban. Ma már naivul hat a Buda futása zenéje, szövege. Aligha lehetne sikerrel felújítani. Jól tette a Nemzeti Színház, hogy legalább egy részét felújította' és helyesen tenné, ha laiz egész dalművet bemutatná egyszer kamlanaelö adásban. Megérdemelné ezt az a híres opera, amely hosszú évtizedekig tartotta fenn a nemzet lelkesedését. * Amikor így elmerengtünk az elmúlt időkön és a „Béla futása” pályájával kapcsolatban több- izben is elénk kerültek Buda sziházi hagyományai, hiába nézünk körül: Budán, ma nincs színház. A „Béla futása” itt nem kaphatna színpadot! A régi idők elmúltak... Tempi passati.,, Budán minden már csak emlék, de ez is hamarosan úgy eb tűnik, hogy még nyoma sem marad. A budai színkörbe már belevágott a csákány. Vájjon lesz-e új színháza Budának, ahol „a hazafi ság a nemzetiségnek” áldozhat, mint azt az egykori Budai Népszínház homlokzatán hirdette a felírás?... Erödi Jenő Szórakozzunk Budán Az ÖREG DIÓFÁBAN ismét a régi Jé Jdűk Hangulata délív asut kávéházban EREDETI BÉCSI S.CHRAMLI - WIENER STEFFL ÉNEKEL KETTEH- ÉTTEREM helyiségeiben XI,. HORTHY MIKLÓS-ÜT 48. eMénlcinf KUBÁNYI GYÖRGY énekel Lakatos Flórja clgttnyaenekara kíséretével G UND EL GELLÉRT ÉTTERMÉBEN Rdcz Zsiga muzsikál GRETE DOORN a MALCSINER TRIÓ-val o RÓZSADOMBI ZSIGMOND fA*„FAHÉ A VARKERT KIOSZKBAN ■— ■ " Hiindaw délután katonazene =■ A ^Toiffarften ismét WÁUll 1611 Szikely-jHz. Sztáray ínakéi.
