Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-21 / 42. szám

2 Budai Napló A rengeteg kőemléket, amelyekkel tele vannak múzeumaink alagsorai, a Via Anticán lehetne felállítani. Kétezer esztendős római út eleve­nednék meg a Via Anúcával, amely nagyban emelné Óbuda jelentőségét és értékét. Az 01- gyay fivérek elgondolása nagyon érdemes aura, hogy illetékes tényezők a legkomolyabban fog­lalkozzanak vele és ne csak megvalósítsák, ha­nem tovább is fejlesszék azt. Még a Lágymányos új helyzete iránt érdek­lődünk; készséggel válaszol: — Úgy tudom, hogy a régi Bárczy-idea tér vissza: áthozni ide a Nemzetközi Vásárt. Ez a szűz, nagy terület most belekerült egy új, nagy- jövőjű forgalmi gócpontba, amely sok lehető­séget nyújt. A Nemzetközi Vásárt ki kell „rá­molni“ a Városligetből és ezt átadni régi, igazi rendeltetésének. Híre van annak is, hogy igen illetékes helyről támogatják azt a gondolatot, hogy ide kerüljön a Stadion is, amit forgalmi szempontok tennének indokolttá. Süllyed és csúszik a Táborhegy Csúszik a Táborhegy évtizedek óta Óbuda fölött. Legutóbb is az ottani Jablankai-úton süly_ lyedt le és vált lakhatatlanná egy családi ház. A talajvíz; a több helyt feltörő források; a híres kisoelli agyag és a téglagyárak sokszor kifogá­solt működése okai a csusza mlásnak, melyet a fővárosnak végre meg kell akadályoznia, hogy a gyönyörűen fejlődő hegyvidéket ne érje be­láthatatlan katasztrófa. Hol vásároljunk a Ferenc József fjió pesti (fitlföjénei SZEMÜVEGET és FOTÓCIKKEKET LEGELŐNYÖSEBBEN Szőke Andor szakűzletében ■“■■■■ BUDAPEST IV. VAMHAZ-KOKUT 14. SZÁM a HortQy Miklós íyiü pesti j&idfőfénél HAMANG JÓZSEF és FIA PUSKAMÜVESEK, FEGYVER- ÉS LÖSZERKERESKEDÖK. IX. F£miNC-KQmjT 2. (BorAro 8 téri oldal) Tel: 187-651• a pesti f áncfjyiclfönéi Lfiflfii Tiuo/IflP Óbudai porceJlángyárának készítményei csak a gyár üzletében: V., Dorottya-utca 14. sz. kaphatók. Milyen lesz a Pálffy-térről kitelepített HÉV végállomás a Margithid északi Oldalán Rövidesen befejezik az 1,000.000 pengős átépítési munkákat A Margit-híd kiszélesítésével kapcsolatos mun­kálatok gyors ütemben közelednék a befejezésük­höz. Most betonozzák a Margitsziget és a pesti hídfő közötti szakaszt és ezzel azután véget is ér a nagy munka, úgyhogy a híd november 1-ig fel­tétlenül átadható lesz a forgalomnak. Befejezés előtt áll a Pálffy-térről a híd északi oldalára át­helyezett végállomás építkezése is. Ezzel az épít­kezéskel teljesen megváltozik a budai hídfő kör­nyéke. Medgyessy Iván, székesfővárosi műszaki főtanácsos a Budai Napló munkatársának elmondotta, hogy a közel hat hónap óta folyó munkálatok mintegy 1,300.000 pengőjébe kerültek a BSZKRT-nak és ezen felül úgy a HÉV-nek, mint a BSZKRT-nak és az új üzemeknek még jelentékeny összeget kell költeniök a hdfő környékének teljes rendezésére. Nemrégiben szakértő bizottság tartott helyszíni szemlét, amely megelégedéssel állapította meg, hogy az átrendezés nagy kényelmére lesz a közön­ségnek és egyúttal biztosítani fogja a közelben levő Irgalmas rendi kórház betegeinek nyugalmát is. A HÉV új végállomásánál a legmodernebb el­vek szerint történik majd a vonatok indítása, a zaj minél nagyobb letompításával, fényjelző ké­szülékek alkalmazásával. A rendszer egyébként, amelyet itt megvalósítanak, a Rókus-kórház mel­lett már régen bevált. Az új HÉV végállomás a főváros egyik leg­szebb, legmodernebbül és legcélszerűbben beren­dezett állomása lesz, a közbiztonság csaknem ma­radéktalan biztosításával. Az üvegezett állomás egybefutó perronjaival, központi fűtésével, IBUSZ fülkéjével, dohánytőzsdéjével a legcélszerűbben szolgálja a közönség érdekeit. Három modern pénztára van az állomásnak és ezek lehetővé te­szik majd a nyári kiránduló tömegek gyors és za­vartalan kiszolgálását Egy kis költségmegtoldás- sal azonban nem ártott volna a tetős váróhely olyan kiképzése, amely jobban illeszkednék be a| Margit-híd budai hídfőjének környezetébe. Kifogásolható az is, hogy a HÉV-állomás előtt vezet el a hid alatt átmenő gyorsforgalmi főút, | ahol, különösen nyáron, a kirándulók nagyobb j tömege fordul meg és igy a főúton át robogó autók könnyen okozhatnak balesetet. Ezt úgy le­hetne elkerülni, ha aluljárót építenének. Ennek | nincs semmi akadálya, mert még a legmagasabb dunai vízállás sem veszélyeztetné. Aluljáróval ol­dották meg a hídon áthaladó villamosokhoz a fel és leszállást hogy ez célszerűdé, azt a használat mutatja majd meg. Egyelőre a közönség szidja ezeket az aluljárókat, mint a bokrot. A hídfő déli oldalán helyezik el a 9-es és 53-as villamosok végállomását, hogy ezzel biztosítsák ennek a két sűrűn igénybevett relációnak gyor­sabb közlekedését A rendezéssel teljesen új képet kap a Pálffy-tér, amelyet parkíroznak, úgyhogy végre méltó keretei kap Bem apó szobra is. A síneket fölszedik, csupán annyit hagynak meg, amennyi az üzemi célok érdekében szükséges. Mindezek a munkálatok a lehető legrövidebb időn belül elkészülnek és végre valahára helyreáll a Margit-híd budai hídfőjének környékén a forga­lom rendje és helyreáll a közönség nyugalma is, mert bizony, amíg itt a rendezési munkálatok tar­tottak, az állapotok nem igen voltak eszményiek. Gergely ]. A. * A Pálffy-téri H ÉV-végállomás áthelyezésével kapcsolatban az alábbi hozzászólást küldték be a Budai Naplóhoz: — A kulisszák mögé kellene látni, hogy az ember megértse a lehetetlent: miért kellett a Hév Pálffy-téri megállóját száz méterrel északra he­lyezni; amikor a természetes dolog az lett volna —és eredetileg ez is volt a határozat — hogy a Császár-fürdő jelenlegi megállóhelyére kerüljön. Buda—Császárfürdö, mint fejállomás, predeszti­nálva van arra, hogy a budai környékbeli kiága­zásoknak központja legyen. Állomásépülete min­den tekintetben alkalmas erre, mert hiszen erre a célra épült Az áru és személyforgalom lebonyo­lításhoz szükséges pénztári, váró, felvételi, rak­tározó stb. helyiségek mind megvannak, a váltók elhelyezésére elegendő hely is meglenne, ha — az ott lévő két csónakházat onnan eltelepítenék. Szinte az a látszat, hogy e két csónatoház kedvéért tör­tént talán ez a nagy felfordulás és többletkiadás. Híre jár, hogy két év múlva mégis csak idekerül a Hév végállomása, amely mint teherpályaudvar továbbra is fennmarad. A Császárfiirdő-állomás- nál van olyan jó, ha ugyan nem jobb összeköt­tetése a villamosnak, mint a most készülő, hurok­vágánnyal. 1937. október 21. női táskák, pénztárcák, yy |T | Q ^irattáskák. irómappák. Telefonszám: 1-813-68 Budapest, IV., Mária Valéria ucca 7. szám. SZENT ISTVÁN TRÓNJÁT I. Ferdinánd 84 ezer frt-ért vette meg, ami még abban az időben is potom pénz volt. Am a magyar fő. urak a török harcok után szegények voltak s így kevés pénzzel is el lehetett intézni őket. Hiszen a nádor, a sánta Báthory 1525-ben Buda polgármesterétől 16. frt-ot kért és kapott kölcsön, tehát a Ferdinándtól kapott halezer frt nála nagy összeg volt s mivel különben is haragosa volt Zápolyának, könnyű volt vele megkötni az alkut. Példáját követték Perényi, az országbíró és sok más főúr. V. Károly császár nem hitt a szemének, amikor eléje tették a magyar trón megvásár­lásának, a megvesztegetésnek nevetségesen csekély számláját Valladolidban. Nyomban kivetette az egész összeget az andaluziai ren­dekre, úgyhogy tulajdonképen spanyol pén­zen fizették ki Szent István koronáját a Habsburgok, ami elég érdekes kapcsolatot teremtett így a magyar és spanyol nép között, de aminek valójában egyik sem örült. Uj Lipótváros világ- A városi látványossága. Diszkrét szórakozó, előkelő találkozó hely. Csa­ládias hangulat. Este zene. Kitűnő italok, török kávé, választékos büffé. Polgári árak. — Budaiak közkedvelt összejöveteleiket itt tartják. V., POZSONYI-UT 41 SZ. — TELEFON. A Missziós Nővérek munkaelindító tanfolyama. A Missziós Nővérek október 26., 27. és 28-án központi székházukban ,,Munkaelindító kurzust“ tartanak ke­rületi és központi munkatársaik részére. Első nap, kedden kórházmisszió. Délután 5 órakor: A hatóság; közjótékonysági és szociálpolitikai tevékenységének útja 1937—38 telén, dr. Horony-Pálfi Aurél szfőv. ta­nácsnok, — 6 órakor: Lélekvédelem a gyakorlatban, Hamel Ladiszla S. M. főtitkár. — 6.30 órakor: Munka­társaink a Szentévben, dr. Kopasz Irma S. M. — Máso­dik nap, szerdán menhelymisszió. Délután 5 órakor: A hajléktalan ember, dr. Pramer József ál*v. sz. fogal­mazó, — 6 órakor: Hajléktalanok menhelye, Borbíró Elek menhelyi gondnok, — 6.45 órakor: Menhelymisszió a gyakorlatban, Boér Judith S. M. — Harmadik nap, csütörtökön szegénygondozás. Délután 5 órakor: Kari- tász értékek, dr. Molnár Frigyes érs. tanácsos, — 6 órakor: Családgondozás a gyakorlatban, dr. Kopasz Irma S. M. HONGKONG Irtá: dr. Keöpe Viktor® Utazásomat a Norddeutscher Lloyd „Prin- cessin Alice'-én folytattam. Hercegnőm bizony kissé kormosán és kissé lármásan fogadott — éppen szénnel rakodott. A hajó a Tangyong Pa- gár mólója mellett áll, nagy fekete hegyekből szakadatlan emberlánc hordja a szenet mindig éhes gyomrába. Nagy füleskosarakba rakodnak, vállravetett rúdra akasztják és fürge léptekkel viszik a hajóra. Minden kosárért 2—2-centet kapnak. Nem sok, de nekik elég. A kínai kuli páratlan munkabíró. Minden rendben is volna, csak ne volna olyan kegyetlen a Cerberus. Hajóramenet ugyanis a felügyelő előtt kell el- menniök; és ez a forrása minden bajnak. Nenn- nilntha a kulik ném végeznének becsületes mun­kát. A kosarak jól megvannak rakodva, hiány ott nincsen és mégis csak a felügyelő keseríti el a szegény kulik életét. Minden kosár után egy bárcát ad át, de egyúttal éles szemmel figyeli, hogy a kosarakon megvan-e a kellő mennyiségű szén. Ezt pedig csak úgy tudja ellenőrizni, ha a kosarat leméri. Amely kosár csak kissé is gya­nús, az mérlegre kerül. A lemérés azonban te­temes időveszteséggel jár, azért igyekeznek a asegény páriák úgy megrakni, hogy szerencsésen elhaladhassanak a bölcs Cerberus előtt. Egyet­lenegy kosarat sem láttam, amely a kellő súlyt meg nem ütötte volna. Hogy a méréssel egy percnyi Időveszteséget se szenvedjenek, inkább jóval többet raknak fel. A kuli rogyásig dolgo­zik — a vállalkozó meg rogyásig keres. Hajónk csak másnap indul, de én már este a fedélzeten vagyok minden vagyonommal, öaEzes podgyászommal együtt. Gondolom, hogy nyugodtabban töltőm az éjjelt, ha már helyben vagyok. Kabinomban egyedül voltam, igy csak­ugyan nyugodtan aludhattam volna — csak ne csikorogtak volna szünetnélklil a daruk, csak ne kiabáltak volna és ne veszekedtek volna annyit a rakodó munkások, csak a sípok ne sípoltak volna sztlnetnélkül. S ez igy tartott hajnalig. Egyszóval, ha ez a sereg hiányzott volna, csak­ugyan nyugodhattam volna. Indulás előtt ismét megelevenedik a hajó. Az utasok egymásután érkeznek. A legtöbbet I'ai'átja, hozzátartozója is elkíséri. Van, akit egész kis tábor övez. Búcsúzás, ölelkezés, min­denfelé. A kereskedők is utolsó rohamukat inté­zik. • A kifektetett hidakat bevonják, lassan la­zítják a sodronyköteleket. A csavar csöndesen dolgozni kezd s mi lassan elválunk a száraztól. Csak a maláji kölkök csónaktábora tart még velünk egy ideig. A meztelen lurkók egy darab fából kivájt, keskeny kenuban ülnek. Lesik a vizbehajitott pénzdarabokat. Az még el sem érte a viz színét és máris kifordulnak a csónakból Hihetetlen ügyességgel buknak alá és egypár pillanat múlva már mutogatja is a boldog kis * Részlet a szerzőnek a Földrajzi Társaság kiadá­sában legközelebb megjelenő „Rejtelmes Kína" című könyvéből. Most, amikór a távoli Kelet; felé fordul' a világ szeme és • sok sző esik Hong-Kongről, sokszoro­san érdekes KeBpe Viktor nagyszerű leírása. kölyök, kihalászott kincsét. Igaz, hogy hivata­losan tilos ez a játék, vagy mondjuk sport, pert bármilyen ügyesek is a gyermekek, a cápák azért mégis el-elkapkodnak néhányat közülük — deltát igy is marad elég belőlük. A hangos búcsúszavakat csakhamar elnyeli a gépek zúgása, a csavar búgása. A kendők még fellobognak utolsó Istenhozzádra — és már­is elhagytuk a kikötőt. Én ugyan minden hajóútra a legnagyobb nyugalommal szálltam fel, még álmomban sem jutott eszembe, hogy valaha baj is érhetne — de ez alkalommal igazán nyugodt lehettem. Négy dominikánus barát, három apáca, az Udv Had­seregnek egyik brigadérosa, egy csomó misszio­nárius és növendék utazik a hajón. Vasárnap háromféle istentiszteletet is tartottak egyszerre. No, itt csakugyan nem lesz bajunk. Utunk a Malakkai-félsziget és Formosa közt elterülő Délkinai-tengeren visz keresztül. A ten­ger vize nyílt, csak kevés sziget van benne és mégsem veszélytelen. A könnyen észrevehető szigeteknél sokkal veszedelmesebbek az alatto­mos homokpadok, a rejtett zátonyok. Különösen Paracel- és Macclesfield zátonyai rosszhírnek. Sok hajó inkább kerülőt tesz, csakhogy ezeknek kitérjen. De kellemetlenek és veszedelmesek a Dél- kinai-tenger gyakori monszunviharai is, főleg pedig a hirhedt taifun. A monszun Ázsia déli részének csodálatos szél rendszere. Ez a szabá­lyosan váltakozó szélrendszer nyáron a konti­nens felé áramlik, télen pedig kifelé. Ázsia leg­nagyobb része a mérsékelt égöv alatt fekszik, tehát tél és nyár váltakozik rajta. Télen a levegő a kontinensek felett lehűl, sokkal jobban, mint a környező tengerek felett. Ebből köröző légáramlás keletkezik, mint a fütött, szobában a hideg ablak és meleg kályha között. A meleg levegő a magasban az óceánokról a szárazföld felé áramlik, ott csendesen leszáll és a föld szí­nén visszasiet a tengerekre. Ez a téli monszun. Ennek megfordított ja a nyári monszun. Nyáron a szárazföld melegedik jobban fel s a légáramlat a talaj fölött a kontinens felé tart. Az erős szél különösen a monszun megindulásakor heves és viharos. A Délkinai-tengeren a téli, északnyu­gati monszun február és márciusban a legerő­sebb, a nyári, délkeleti monszun pedig július és augusztus havában. Mi március végén, a kettő­közti szélcsendes időben szerencsésen átsiklott- tünk. A kellemetlen zátonyokat mi is elkerültük. Ezzel utunk meghosszabbodott, de még ezenkí­vül is késtünk egy keveset. Állítólag rossz sze­net kaptunk, meg a csavarral is valami baj van, no meg talán a főmérnök úr takarékoskodik is egy keveset a fekete gyémánttal. De ez iga­zán nem baj, az idő gyönyörű, valóságos élvezet az utazás. Foglalkozásom is akadt: a japán nyelvnek gyürköztem neki. „Sayonara, icsi, ni, szán — jónapot, egy, kettő, három". Tőlem ked­vet kap egy fiatal angol, majd egy svéd. 1A svéd különösen keményen ropogtatja a szegény japán számokat, az angol meg egyszerűen össze­morzsolja, megeszi, lenyeli őket. Az angol még franciával is foglalkozik — bár ne tette volna! A legrettenetesebb francia szavakkal kinoz foly­ton. Amint látom*, engem tettek meg tanítód mesterüknek, nekem mondják fel feladataikat. Egész nyelvtanulási láz önti el a hajót. Egy kisleány angolt magol, viszonzásul mesterét hollandira tanítja. Hajónk valóságos Berlitz is­kolává alakult át. Utazásom hatodik napján, délután hat óra tájban északon a tengerből meredeken kiemel­kedő sziklatömb tűnik fel. Szigetek közé érünk s a távolban már látjuk is Hongkong szigetének magas hegycsúcsát. Közben már be is esteledik, a világitó tornyok fényszórói felragyognak s a hajók százai közt lassan beúszunk Hongkong gyönyörű kikötőjébe. Hongkong szigete a kínai partok közvetlen közelében fekszik. Csak keskeny csatorna vá­lasztja el a szárazföldtől. A síziget hossza 15 kilométer, szélessége 7—8 kilométer között vál­takozik. Területe mindössze 75 négyzetkilométer. Kiegészíti területét a szemközti Kaulun-félszi­get (Kowloon), amelyet az angolok 1898 óta oérelnek. Ennek területe már 974 négyzet-kilo­méter. Hongkong szigetét is csak bérlik az an­golok. Az 1842 évi eredményesen végződő ópium­háború egyik vívmánya volt Kanton, Sangháj megnyílása maiéit Hongkongnak bérbeadása, a bérlet ugyan itt is csak 99 évre szól, tehát kö­zeledik már lejárata, dehát a szerződés mindig csak a gyöngébbet kötelezi. Azt azonban el kell ismerni, hogy Hongkong­ban eredményes, szép munkát végeztek az an­golok. O-t, ahol még nem is egy századdal ez­előtt kietlen sziklák tövében alig egynéhány ha­lász-falu tengődött}, ahol kínai kalózok veszé­lyeztettek minden közeledő hajót — ma pompás, subtropikus növényzet közepette gyönyörű nagy­város pompázik. A puszta gránit és bazalt kö­veit pompás kertté varázsolták át. Szépen ki­épített terraszrendszere felhág a hegy csúcsáig. Szélsőséges kiimája ellenére (télen 2°, nyá­ron 35°-os átlagos meleg), sok forró égövi nö­vényzetet honosítottak meg a szigeten. Minden­felé gyönyörködhetünk bennük, de legfőképpen szép, nyüvános leérteiben és a Happy Valley hi­res temetőjében. A ciprustól a pálmáig mindent megtalálunk. Állandóan gyönge szele a meleget is elviselhetőbbé, sőt kellemessé teszi, azért lett Hongkong a, trópusok alatt élő európaiaknak valóságos üdülőtelepe. Hongkong, hivatalos nevén Victoria város, a sziget északi, a szárazföld felöli oldalán épült. Szerencsés fekvése, egyrészt Kina egyik legna­gyobb városa, Kanton közelében, másrészt világ­kereskedelmi kapcsolatai által hatalmas, gazdag várossá fejlesztette. Kikötője rendkívül élénk, állandóan tele van óceánjárókkal. Keletnek min, den hajójárata érinti Hongkongot. Hatalmas dokkjai, hajógyárai, végnélküli rakodópartjai a várossal szemben Kaulunban fekszenek. Csak másnap reggel hajózunk ki Egy fia­tal angollal járom be a várost. Sa^hájba igyek­szik. Ott a kínai kormány szolgálatóba lép/mint vámszakértő Egyenlőre kilencéves szerződése van, de lehet, hogy végleg ottmarad 1 1 A ^nyes paloták, széles utcák, ha­talmas középületek ékesítik. Olyan mintha min­den parancsra épült volna fel. a város központ­jóban, a cityben vagyunk. Itt lüktet legélénkeb­ben az üzleti élet, itt vannak a nagybankok, szál­lodák, a hajóstársaságok székházai; a legelőke­lőbb üzletek. Különösen a hosszan elnyúló Queens Road és az előkelő Charter Road van tele üzletekkel, boltokkal. Rengeteg érték van itt felhalmozva. Ha az ember csak a kirakatokat nézi, már úgy érzi, mintha végnélküli múzeum­ban járna. A finom ébenfa és elefántcsont mun­káktól, az értékes drága selyemig, a nehéz vert ezüst edényektől a finom arany ékszerekig, a rekesz-zománc munkáktól (clois somié) és por- cellántól a különböző drágakövekig, mindent megtalálunk pompás kirakataiban. Bronz Budha. szobrok, különböző szinü és rajzú dzsécUékszerek, vázák, edények, apróságok oly nagy tömege tárul fel előttünk, mintha fél Kína ideazállitotta volna kincseit, A cityben, vagy közelében fekszenek a köz­épületek: a posta, a rendőrség hatalmas telepe, a városháza és a többi. Hegynek tartunk. Ha­talmas, nagy, szépen gondozott parkba érkezünk. Szépsége, változatossága mellett az a legszem­betűnőbb, hogy a legkülönbözőbb klimáju fákat szép békességben megtaláljuk egymás mellett. A pálma, bambusz és egyéb forróégövi fák mel­lett egészségesen fejlődik a mérsékeltövi tölgy, sőt meg a fenyő is. Ebben a nagyparkban fek­szik a kormányzóság és a kormányzó palotája. A kormányzó-palota közeléből indul az 551 méter magas Victoria Peakre (ejtsd Pik) vezető fogaskerekű. Eleinte apró dombokon megyünk át, több kitérővel, majd mind meredekebb lesz utunk s mindszebben, pompásabban tárul ki előttünk a nagyszerű panoráma. Gondosan ápolt kertek, s villák közt haladunk, az európaiak az üdítő levegőt keresve mindinkább idehuzód- nak. A fogaskerekű végállomása közelében nagy korszerű szálloda és a kormányzó nyári palo­tája, nagyszerű utak, rend, tisztaság. A végállomástól a csúcsig vagy 20 percnyi út van hatra. S én ezt a kis távolságot is csak nagy fáradtsággal, kinok-kinjával tudom meg­tenni. Alig győzöm vonszolni lábaimat. Mi leit belőled, te híres hegymászó! Úgy érzom magam, mint a mesebeli lovag, aki az üveghegyen egyet lepett előre és kettőt csúszott viasza, csak azzal a különbséggel, hogy en egyet léptem és kettőt nyögtem nozza- Mar jávaban valami sajgást ereztem váltamban, de nem sok ügyet vetettem iá, míg végűi á hajón, talán a villamos legyező szele áltál reumává nőtte ki magát. A trópusuk alatt különben is, nem is gondolná az ember, gyakori a reuma. Mar reggel is csak halálmeg- vetessel tudtam felölt}özkodni. Sőt a hegymá­szást is azért rendeztem, hátha jól kiizzadok és rendbe jövök. Valahogy csak f átvergődtem. A csúcsról a kilátás fenséges. Előttünk fekszik a város, a kikötő mozgalmas hajóival, a parányi hangyaként mozgó sokszáz sampan és messze- messze a (távolban Ki na szárazföldje. Miután eléggé kiélveztem a gyönyörű tájat, lefelé in,- auiunk. Már a siklón tilök, amikor valami visz­ketést érzek kezemen. Odanézek, hát pár piros kiütés van rajta. Most mellette is keletkezik egy, szinte szemem láttára terjedőn. Más mindenki akkor kapja meg ezt a kiütést, vörös kutyának hívják, arnikpr a forró égővbe lép. Én szeren­csés ember, pont akkor, amikor onnan kilépek- No, de nem baj, két nap múlva ez is elmúlt.

Next

/
Thumbnails
Contents