Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-23 / 38. szám
35. évfolyam Budapest, 1937. szeptember 23 38. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG ÉS ^KIADÓHIVATAL: I. KRISZTINA-rKÖRUT ll3/b. T.: 150*296 LIPPAY GYULA dr. MEG JELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Milyen less as uj Lágymányos Rövidesen megkezdődik a fpatalmas városépítő munka — Hortßy kormányzó áttanulmányozta a rendezési terveket A Jóö&inuttUataitácS’ dO’tot&SC'1 Nem volt kár félrevemi a harangot, hangot adni annak a megdöbbenésnek, amit a Kaiátso- nyi-palota lebontásának már .onár végleges híre okozott, A közvélemény felhördülése az utolsó pillanatban megmentette a gyönyörű palotát: a Közmunkatanács kimondta, hogy nem szabni hozzányúlni. Megmarad tehát a monumentális épület. De mi lesz belőle? A tulajdonosok nem tudnak mit kezdeni vele és eladni sémi tudják, mert a mai elszegényedett világban nem akad rá vevő. Felajánlották a fővárosnak is, azzal, hogy nem is kérnek érte készpénzt, adjon a főváros cseribe olyan ingatlanokat, amelyekre nincs szüksége a városrendezésnél, egyébként sem értékes a 1elvár os különböző szempontjaiból tekintve, de a fővárosnak még így sem volt szüksége a palotára. Épen elég támadás érte Budapest vezetőségét különböző grófi paloták megvásárlása miatt: miért tegye ki magát újabb támadásoknak, ha nem kell? De különben is, ha még meg is venné, mit kezdjen vele? Erre az utóbbi kérdésre válaszolt a Budai Naplóban, az elmúlt héten, két kitűnő budai polgár, Szentimrey Antal ny. főtanácsos és Tóth Gábor városatya, a budai kereskedők vezére. Tóth Gábor felvetette a Krisztinaváros nevében a követelést: le kell hozni a Várból az I. kerületi elöljáróságot, ment lehetetlen helyzet az, hogy a hatalmas és egyre fejlődő városrész lakossága minden ügyes-bajos dolgában a hegyre futkosson és ugyancsak le kell onnan telepíteni a Krisztinába az adófelügyelőséget is. Tóth Gábor és Szeutimrey Antal cikkei kiegészítették egymást, mert a.míg az utóbbi a Karátsonyi- palota megmentését követelte, addig Tóth Gábor még meg is felelt arra a kérdésre, mire lehetne felhasználni a tóczponti fekvésű, hatalmas épttte- |tet. Mert, ha nem is jelölte meg nyilatkozatában, hová helyezzék át az elöljáróságot és adófel- ügyelöséget, de megjelölte a célt, amiért a fővárosnak meg lehet, sőt meg is kell szereznie a palotát. A régi budai városháza várbeli épülete már rég nem alkalmas mostani céljainak betöltésére, de kár is érte, mert fél lehetne azt használni másra, olyan célokra, amelyek kevésbé teszik ki rongálásnak ezt a szép, történelmi múltú műemléket. Ott vannak például a várbeli barlangok: múzeummá kell átalakítani a kis palotát, amely ékszere Buda barokkorabéll emlékeinek. A Várnak nincs városi múzeuma, — a kűmúzcumot nem számíthatjuk annak — legfőbb ideje lenne megteremteni. Bécs annak köszönheti óriási idegenforgalma jeletékeny tó* szét, hogy a háború utáni városvezetők mindenből múzeumot csináltak, kihangsúlyozva ezzel a császári város régi kultúráját. Ha valahol van jogosultsága egy várostörténeti múzeumnak, úgy a Várban van, ahová át lehetne vinni a Fővárosi Múzeum budai anyagának egy részéi is, hiszen ennek a múzeumnak kincsei nagyrészt pincékben hevernek és régi problémája a főváros közművelődési vezetőségének, hogyan oldja meg a Fővárosi Múzeum dolgát. Most itt van erre a természetes megoldás. Ha a főváros megszerzi valamilyen csere útján, (ott vannak például a teljesen felesleges Szent István körúti bérházaik, amelyek semmi jövedelmet nem hajtanak, holott milliókat érnek), a Iiarátsonyi. palló tát, úgy nem kell elől- járósági palotát építeni a Krisztinában, amire pedig előbb-utóbb úgyis rákerülne a sor, mivel a régi budai városháza épületében nem maradhat már sokáig az elöljáróság. Az adőfelUgyelőség sem maradhat a régi pénzügyminisztérium épületében: ne.m lehet arra kényszeríteni a polgárságot, hogy délelőttijeit hegymászással töltse. Megvan tehát a praktikus ok és cél, mire lenne jő a Karátsonyi-paloita, nem szólva arról, hogy annak gyönyörű dísztermeit egyéb reprezentációs célokra használhatná fel a főváros. A Karátsonyi-palotát meg kell szereznie a fővárosnak. Az új Horthy Miklós híd pesti és budai hídfőjén, a hídfőtől a Budafoki útig és innen a Verpeléti úton át a Horthy Miklós körtérig rendőrök és Beszkárt tisztviselők jegyzik szorgalmasan : hány gyalogjáró, lovas- és gépkocsi halad át az új hídon és a híd tengelyébe eső útvonal okom. Hatalmas számológépek jelzik már az új forgalmi terepen nekilendült nyüzsgő életet, amely új színt, elevenséget ad az immár nagyra hivatott Lágymányosnak. A hivatalos adatokkal szemben azonban a laikus szemlélő szinte első pillantásra állapíthatja meg, hogy ebben a megindult nagy forgalomban sok a vendégszereplő. Nemcsak azok sürögnek az új hídon és környékén, akiknek dolguk van, itt, hanem feltűnően sokan olyanok is, akiket a kíváncsiság hajt ide, hogy lássák a magyar alkatúéra nagyszerű megtestesüléséé az új hídban, gyönyörködjenek abban a kilátásban, amely a Horthy Miklós hídról nyílik. Ez a magyarázata annak, hogy amikor a Budai Napló legutóbbi számában hírt adott arról, hogy a Népművelési Bizottság a Horthy Miklós híddal kapcsolatban a Lágymányos jövő kialakulásáról és az errevonatkozó tervekről tart előadási szép számmal gyűltek össze az érdeklődők a budai hídfő északi oldalán. Az érdeklődők között elvegyült a Budai Napló munkatársa is. A Lágymányos kialakulásának ismertetésere Heim Ernő fővárosi mérnök kapott megbízást, aki hatalmas télképekkel jelent meg. Ezeket a térképeket rajzszögekkel odaszögezte a tengerészeti emlékmű leleplezésére készülő díszsátor favázára és mint egy lelkes jó professzor, pálcával a kezében mutogatta azokat a pontokat, melyekről éppen szó volt. A hallgatóság sorában megjelent diáklányok szorgalmasan jegyezgettek és kérdések tömegével rohamozták meg a feleletre mindig kész előadót. As Állatorvosi Főiskola fielyc A hídfő közvetlen környéke már sejteti a jövő képét. Két oldalát, széles ívben, gyönyörű park övezi, a parkokban fehér padok, rajtuk szerelmespárok, mint ahogy az illik ... Heim Ernő azzal kezdi előadását, hogy a Műegyetem mai épülettömbjétől a parksávig — a Kruspér utca meghosszabbított vonalában — terjedő nagy terület a Műegyetem továbbfejlesztésének céljaira van fenntartva. Az Aerodinamikai épület már itt épült fel. Ide akarják hozni Pestről az Állatorvosi Főiskolát, amely a Műegyetem egyik fakultásaként működik, bár olyan hírek is vannak, hogy az Állatorvosi Főiskola Törökbálintra kerül. Stockholmban is a város területén kívül van az Állatorvosi Főiskola, ami a további fejlődés igazi biztosítéka. A Lágymányos rendezésére ,a Műegyetemnek szánt területtől függetlenül, a Közmunkák Tanácsa pályázatot írt ki, amelyre 30 terv futott be. Valamennyi értékes és érdekes, de egyik sem felelt meg az eredeti intencióknak. A főváros csak részben tette magáévá a Közmunkák Tanácsának tervét, úgyhogy az egész kérdés még mindig vajúdóbem vanr A Kormány só as úi Lágymányosért Az új terv teljesen elejti néhai gróf Kle- belsberg Kunó közoktatásügyi miniszter nagyszabású elgondolásait. Klebelsberg Kunó gróf egyetemi várost akart teremteni a hídfőtől délre eső hatalmas területen. Klinikai csoportokat, botanikus kertet, intemátusokat. Ez a terv azonban túl drágának bizonyult. Az új terv állandó kiállítás céljaira kívánja alkalmassá tenni a területet. Ide jönne a Stadion is. Mindkettőt nagyon alátámasztaná, ha a tervezett, kelenföldi pályaudvar is itt épülne fel. Mélyen érdeklődik a Lágymányos jövője iránt maga i Kormányzó is, aki bekérte a terveket, azokat figyelmesen tanulmányozta és annak az óhajának adott ki- fejezezést," hogy a tervek megvalósítását szorgalmazni kell. — A Műegyetemen és a most vázolt területeken túleső részt magánházak céljaira szánta a Közmunkák Tanácsa. Vigyázni fognak arra, hogy kerüljék a túl sűrű beépítést. Az itt épülő bérházakban — blokkszerű elhelyezéssel — csak utcai lakások lesznek. Egységes homlokzat-rendszert nem kívánnak, kötelezően csak a párkánymagasságot írják elő, ez. 25 méter lesz. Rendkívül fontos a tervnek az úthálózatok megállapítására és kiépítésére vonatkozó része. A közlekedési fővonalak Három nagy feladatot tűzött maga elé ez az átrendezés: 1. Meg akarja teremteni a Dunäpanton az észak—déli főközlekedési gyorsforgalmi útvonaAz állandó budai színház felépítéséért a Budai Napló hasábjain meg,indult mozgalom most, az őszi szezon kezdetén, új erőre kapott. A nemes mozgalom kezdeményezői, élükön a lelkes Somody Pállal, lankadatlan szívóssággal dolgoznak a cél elérésén. A bizottság most féltiívásssal fordul a magyar társadalomhoz, hogy minél nagyobb számban csatlakozzék a' mozgalomhoz. Herczeg Ferenc, aiki a védnökséget vállalta, a maga nagy nevének egész súlyával állt a mozgalom mellé és ö maga írta azt a felhívást, amelyet most a bizottság eljuttat mindazokhoz, akik részt akarnak venni a budai színház felépítésében. A bizottság csatlakozásra szólító felhívása a következőképen hangzik. FELHÍVÁS a magvar társadalomhoz! A székesfőváros fejlődése olyan irányt veti, hogy a polgárság mind nagyobb számmal Buda kies és egészséges részein keres magának családi otthont. A közérdek szempontjából azonban a jobbparti részek gyors emelkedése csak akkor lesz valóban értékes jelenség, ha az építészeti fejlődéssel együtt jár a városrészek kultúrális haladása. .4 kérdést most időszerűvé teszi az a körülmény, hogy a Budai Nyári Színkör hamarosan eltűnik a Horváth-kertböl, hogy helyet adjon a budai Köszinháznak. Nemcsak budai, hanem székesfővárosi, sőt egyetemes nemzeti érdek, hogy az új Köszinház ne alantas szórakozóhely, hanem a magyar színházi kultúrának a budai közönség szellemi színvonalához méltó székhelye legyen és hogy sikerrel szolgálhassa ennek a közönségnek magasabbrendü művészeti igényeit. Ettől a meggyőződéstől vezettetve, József kilat. Ennek arányai most már gyönyörűen bontakoznak ki, különösen a Ferenc József híd és Horthy Miklós híd budai hídfői között. Ez az útvonal megszünteti a Budafoki út főútvonal jellegét. A forgalmat a Budafoki útról úgynevezett gyüjtőutakra terelik. Ezek a gyüjtőutak egészen újszerűek, biztossá és gyorssá teszik a forgalmat. A Budafoki út túlsó szakasza is ilyen gyüjtöútba fog torkollni, amely aztán egyenes vonalban kapcsolódik be a Dunaparton húzódó észak-déli főközlekedési vonalba. 2. Meg akarja valósítani a terv a budai nagykörűtől, abban az elgondolásban, ahogy azt már a Budai Napló ismertette is. • 3. Szabályozza azt az úthálózatot, amely a hídtengely egyenes vonalában a Fehérvári útig és innen a kelenföldi állomásig igyekszik megállapítani a közlekedés és- forgalom rendjét. Ilit három forgalmi csomópont készül, egyik a hídfőnél, a másik azon a ponton, ahol az útvonal a híd felől a Verpeléti útba kapcsolódik be, a harmadik pedig a Bercsényi utca és Fehérvári út között, párhuzamosan a Fehérvári úttal. Ezeken a csomópontokon a Baross tér mintájára körforgalom alakul járdaszigetekkel. A vasúti töltés kérdésének megoldása ezekben a tervekben nem szerepel. Ez még a messze jövő feladata. A Lágymányos és Kelenföld kialakulására a vasúti töltésig terjedő rész a leg- legfontosabb és legsürgősebb és illetékes helyen most erre fordítják a lenagyobb gondot. rá1'"' herceg, tábornagy és vitéz József Ferenc .,r. királyi herceg őfenségéik legmagasabb fövéd- nöksége alatt társadalmi mozgalom indult meg azzal a céllal, hogy részvénytársasági alapon előteremtse a Köszinház felépítéséhez és hasznosításához szükséges tökét. föl ismerjük a nehézségeket, amelyekkel vállalkozásunknak meg kell küzdenie, de bátorító a tudat, hogy nemzeti történelmünk tanúsága szerint a magyar alkotóerő gyakran a legválságosabb gazdasági viszonyok közt érlelte legértékesebb gyümölcseit. Az akadályokat le fogjuk küzdeni, a Nemzeti Színház alapításának századik évfordulóján állania kell és állni fog a „Déryné Játékszín’’, Buda Nemzeti Színháza, hogy hirdesse az utókornak a mai nemzedék példaadó összefogását. Tisztelettel kérjük mindazoknak a mozgalomhoz való csatlakozását, akik erkölcsi és anyagi támogatásukkal előmozdítani kívánják a Déryné Játékszínnek, a tradicionális budai szellem és a magyar kultúra templomának megalapítását. Budapest, 1937 szeptember hó. HERCEG FERENC s. k. titkos tanácsos, védnök. A felhíváshoz csatolták a „Déryné Játékszín,” tervének Padányi Gulyás Jenő építőművész által készített tervvázlatát, valamint az alapítási tervezetet is. Itt említjük meg, hogy októberben propaganda emlékkönyvet ad ki a bizottság, ebben legkiválóbb szinháztörténeti Íróink közreműködésével és számos illusztrációval ismertetik Buda múltját és azokat a tradíciókat, amelyeknek egyenes folytatása lesz a „Déryné Játékszín”. Ezt az emlékkönyvet mindenkinek díjtalanul elküldik, aki erre igényt tart. A mozgalomhoz való csatlakozást és az emlékkönyvre való igényt a Budai Napló szerkesztőségében is be lehet jelenteni. | Herczeg Ferenc felhívásával megindult a munka a budai „Déryné-Játékszin 1 felépítésére
