Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-16 / 37. szám
Budai Napló Hella de Pinedo. a Theater an der Wien volt primadonnája minden este a Regent Kávéház-ban II., Keleti Károly utca 1. Zongorán kisér NOLD1 SCHOOL Tiizoltószertár lesz a Batthyány-téri csarnokból Az elárvult Batthyány-téri vásárcsarnok már nem sokáig beszéltet magáról. Amikor építették, azt hitték, maga köré fogja csoportosítani a Víziváros forgalmát. Az idők változása az ellenkezőjét hozta magával. Évek óta csaknem üresen áll, még az őstermelők is elkerülik, akiknek számára újabban helyet biztosítottak benne. Ezekről az őstermelőkről egyiéhkenit is újból kiderült, hogy — nem azok. Akárhány közülük egyetlen gyümölcsfáról annyit tud termelni, amely sokszor néhány száz gyümölcsfának is a becsületére válnék. Tud- valevő, hogy jelentékeny részük nem termel, hanem kereskedést űz. Szó esett arról, hogy ezt az időálló épületet más, fontosabb célokra kellene felhasználni. Akadtak, akik autobuszgarázs céljaira tartották alkalmasnak. Ezt az elgondolást azonban hamarosan elejtették. Akartak belőle sportpalotát is csinálni, de ez akkora átalakításokkal és költségekkel járna. amelyeket a mai súlyos gazdasági viszonyok között a főváros költségvetése nem bir el. Legutóbb aztán igazán életrevaló ötlet pattant ki illetékes helyről: a Batthyány téri csarnokát tüzohőszer és anyagraktár céljaira fogják átengedni. Ennek egyébként is nagy hijján van a Viz.i-1 város. Nagyobb átalakításokkal nem jár és jelen, tőségéhez képest a költségei is elenyészöek. A főváros vezetősége mindezek alapján úgy döntött, hogy ezt a legújabban felmerült tervet magáévá teszi és rövidesen meg is valósítja. így fest a villamosközlekedés a budai oldalon Indokolatlan átszállási kényszer — Ritka járatok Mielőtt missel ciánostat — kérjen árajánlatot |T E M PO féregirtó és faltlsztltó vállalat Födelet ; VI. lzabella-u. 92. Tel. 123-877. ______________Fióküzlet; VI. Weeeelényi-atce 22 szám A Budahegy vidéki Polgári Lövészegylet október első felében rendezi hagyományos őszi nagyversenyét, amelyen a többi fővárosi lövész- egylet is részt vesz. A verseny időpontjáig valószínűleg eldől a honvédelmi minisztériumban és a fővárosnál folyamatban lévő páJyaátépitéed ügy is. Az egyesület ugyanis elhatározta, hogy már a nagy taglétszám miatt is átépíti zugligeti löpályáját. Bőröndök női táskák, pénztárcák, yy | Q l^irattáskák. irómappák. Telefonszám : 1-813-68 Budapest, IV-, Mária Valéria ucca 7. szám. Hónapokkal ezelőtt ta Beszkárt „átmenetile: beszüntette az 51-es relációt és új irányba vezette az 53-ast és 71-est. Ez az intézkedés, amely a Mangit-htd budai hídfőjénél szükséges vágányát helyezési munkák miatt történt, teljesen lerontotta az amúgy is gyatra budai villamosközlekedést. A közönség kényszerű belenyugvással vette tudomásul ezt az állapotot, abban a reményben', hogy valóban csak átmeneti lesz; a slnáthelyezési munkák azonban befejeződtek és .a régi rend visszaállítására nem is gondolnak. Pedig az 51-es reláció az egyetlen közvetlen összeköttetést jelentette a kelenföldi pályaudvar és Óbuda között s átszállás nélküli ‘utazási lehetőséget biztosított egyrészt a Szent Imre-város és a Krisztina, másrészt a Krisztina, Margit-körút és Óbuda között, míg az 53-as és 71-es a Dunapart- ról és a Krisztinából közlekedett a Margit-hídon át a Nyugati pályaudvarig. Ma az a helyzet, hogy nemcsak a Budáról Pestre irányuló forgalomban, hanem a jobbpartí városrésznek egymásközti forgalmában is körülményes az utazás és aránylag rövid távolságokat csak kétszeri átszállással lehet megtenni. Kétszer kell átszállami, pl. a Császár-fürdőtől a Kriszti na-térre, vagy a Krisztima-térről a Margit-körútra. A Krisztina-térröl a Mussolini- térig, a kétszeri átszállás miatt, legjobb esetben harminc percig tart az út, várakozásokkal 40—45 percet is igénybe vesz; ennyi idő alatt pedig nem-: sak a Lánc-htdom hanem a Margit-hidon át is megtehető gyalog, a villamosközlekedés legnagyobb dicsőségére. Mindezt betetőzi azonban, az a tény, hogy a Krisztinából a Széna-térre csak úgy juthat el az utas, ha a Szélt Kálmán-téren átszáll. Az indokolatlanul gyakori átszállási kényszer idézi elő azután azt a torlódásit, ami a felszállásnál, különösen a kisszakaszo'ok részére fenntartott kocsirészen általánossá vált s ami meg- útáltatta az utazóközönséggel ezt a különben kedvező é« olcsó utazási lehetőséget E mellett állandó panasza Budának, hogy egyes, nagyon rövid napszakokat leszámítva a kocsik nagyon ritkán közlekednek. A Margit-kör- úton a délelőtti órákban gyakran 10—12 percig egyáltalán nem jön villamos. Az, akinek sürgős dolga van, természetesen gyalog indul el. S a Beszkárt még csodálkozik, hogy a bevételek — a viteldíjemelések ellenére — nem szaporodnak. Buda villamosközlekedése különben is gyökeres reformokra szorul. Újra üzembe kell helyezni mindenekelőtt az 51-es relációt. A kelenföldi pályaudvar hatalmas arányú utasforgalmát a piég- lévö 19. és 49-es járatok amúgy sem tudják liebonyolítani. Ez a pályaudvar, az érkezők és elutazók számát tekintve, második helyen áll a fővárosi személypályaudvarok sorában. Innen indulnak és ide érkeznek elsősorban mindazok, akik Budán' laknak, ezenfelül azonban különösen meg- duzzasztja a pályaudvar forgalmát a Máv. tne- netdíj'zabásának egy különleges rendelkezése, amelynek következtében) a kelenföldi pályaudvartól és idáig váltott menetjegyek lényeges megtakarítást jelentenek a Keletivel szemben, Ez a megtakarítás különösen számottevő azoknál a munkásoknál és tisztviselőknél, akik a kelenföldi pályaudvaron átfutó vonalak mentén laknak és naponta a fővárosba utaznak munkahelyükre. Ez a nagy tömeg a reggeli órákban zsúfolásig megtölti a végállomásról induló villamosokat és a Horthy Miklós-út és környékének lakói gyakran negyedórákat kénytelenek a megállóknál várni, hogy helyet kapjanak. Az 51-es reláció visszaállítása némi enyhülést jelentene, de nem a végleges megoldást, ez csak úgy volna keresztülvihető, ha az új hídon átvezető 66-os relációt meghosz- szabbítanák a pályaudvarig. Ez annál inkább indokolt, ment mai, Honthy-ikörtéra, végállomásával amúgy sem elégíti ki a Szent Imre-város igényeit. A XI. kerület az új hídtól évtizedes közlekedési sérelmeinek gyökeres orvoslását várta, sajnos, nmi olyasmi nem történt, ami a városrész oly sokat hangoztatott nagyszabású fejlődésének érdekeit szolgálná a közlekedés teréa Geró" Sándor. üétesn a Ő®MJŐ 16l/..? Hihetetlen, de valóság: a Várban, ahol ezrével fordulnak meg az idegenek. nincs helye az illemnek, vagyis nincs illemhely. Az egyetlen zöldházikót, amely az I. kerületi elöljáróság közelében állott már régebben lebontották és áthelyezték; nem tudni hová. (Budával szemben nem oly nagy az előzékenység, mint Pesttel szemben. Odaát pár évvel ezelőtt mikor a Deák-téren föld alá helyezték az -Uemhelyet, a régi házikón hatalmas táblát, helyeztek el: ..Itt földalatti illemhely épül, ezt az illemhelyét áthelyezik a farkasréti villamos végállomáshoz". Valószínűen azért, hogy a törzsvendégek tudják, hová menjenek.) A Várban azonban igazán senki sem tudja, hová menjen, ha az szükséges. De nem csak a Vár egyetlen illemhelyét tüntették el, hanem az Alagút Lánchíd felöli végénél levőt is. Se fent, se lent: hát hol?.... IjuátfásQffula SIMPLON FILMPALOTÁJA XI., HORTHY M1KLÓS-UT 64. TEL.: 268-999 Budai uricsaláűoK szórakozóQelye SZÉP HÁZ, JÖ HÁZ NEM ÉPÜLHET BUDÁN dräsche« építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyára : III, BÉCSLliT Ismerjük meg Budát! A Népművelési Bizottság újabb tanulmányi ismertetési és kirándulási előadása BudánSvábhegyi erdei elemi iskola látogatása szeptember 16-án. Találkozó fél 5 óráig a Fogaskerekű városmajori végállomásánál A Lágymányos kialakulása és tervei a Horthy Miklós-híddal kapcsolatban. Gyülekezés az új hid budai feljárójánál; a Műegyetem oldalán fél öt órakor; szeptember 18-án. Előadó: Heim Ernő fővárosi mérnök. Országos Levéltár freskói és múzeuma. Szeptember 19-én délelőtt 11 órakor a Bécsikapu- téri főbejáratnál). Vezető: Dombi József dr. Budaörsi turista-kiránduás a vitorlázó repülőtérre Ligeti Imre vezetésével. Gyülekezés: szeptember 19-én; reggel 9 óráig az 59-es villamos farkasréti végállomásánál. Gyaloglás a repülőtérre és vissza a zugligeti végállomásig: 5 és fél óra. Városmajori plébánia-templom megtekintése az új Campanilnak, Hősök kápolnájának, új üvegfestményeknek a megtekintése. Találkozó: a Csaba-utcai bejáránál szeptember 21-én délután fél 5 órakor. Előadó: Dombi József dr. Régi budai városháza és a várhegyi barlang. Találkozó: szeptember 24-én délután 5 órakor a Szentháromság-tér sarkán. Előadó: Barbie Lajos gondnok. Kirándulás Kamaraerdőbe. Az 5 és fél órás gyaloguitat Éder Sándor tanár vezeti Kelenföld— Kamaraerdő—Budaörs—Farkasrét útirányban szeptember 26-án. Indulás pontosan 9 órakor reggel. Óbudai impregnáló-gyár telepe. Szakemberek kizárásával szeptember 30-án délelőtt háromnegyed 11-kor van a gyülekezés Bécsi-út 267. sz. kapunál. Sugár rádió, csillár, írógép, kerékpár és villanyszerelési szaküzle.t Horthy Miklós körtér 4 Ügető versenynapok: Szeptember 16, 21, 23, 28, 30. D II M ük folyamhajózási vállalat, BUDAPEST, ft# m KRISZTINA - KÖRŰT 121. SZÁM. Karátsonyi gróf palotájában. — Vállal mindennemű víziúton való szállítást (szén, sóder, fa, kő, áru; termény, bútor stb.) — Hivatalos órák: 8—1-ig. ________________Biztos, olcsó, gyors! A m agyar népnyelv erkölcse® Közli: MELCZNER JENŐ A magyar nép nyelve — erkölcs szempontjából egyike a legtisztább lelkületre valló nyelveknek. Százával fordulnak elő a szerelmi kettős, szerelmi együttes fogalmának paronimái és szinonimái és mindemellett a magyar nép ezt a szó- gazdagságát nem használja fel trágár, piaci tréfák gyártására és nem köti azokat buja tetszel- gésből csokorba. Az első körülmény a magyar népfantázia termékenységét, a második a magyar néperkölcs szilárd, komoly voltát igazolja. Nagyon hamar lehetne a trágárságoknak a magyar népnyelv tarlóján gyéren felburjánzott vadvirágait és vadhajtásait egy becsatolni, míg ellenben annál többet, kosárszámna lehetne a szelleme-., ékes-tréfás mondások virágerdejóbö! bokrétába kötözgetni. Enciklopédiái munkásságomat hiányosnak kellene minősítenem, ha abból — téves elgondolás folytán, — a durvaságok anyagát teljesen kihagynám. Ezért, akit ez érdekel, azt — a szántszándékos és észrevehető tompításokkal — munkámban majd megtalálhatja. A káromlást szitkozódásí sem lehet a magyar nép zömének, a földművesnép kenyerének tekinteni, szintúgy a sértő durvaságot sem. Ha ilyesmi kitör belőle, ekkor ennek már nagy lelki izgalom az előzője. Vagy 20—25 év előtt akadt a kezembe egy jó ujjnyi vastag kőnyomátólt német füzet, telve a legundokabb disznósággal. Ilyen vadhajtást a magyarnál még a sánta diákvirtus sem termelt. Amíg a német nép nyelvében — a magyaréval szemben — a druva drasztikum a túltengőbb, addig nála a kedélyességre valló, enyhébb pikantéria jóval kevesebb, mint a magyarnál. Az előbbi körülmény a magyar lélek szelidebb voltára, az utóbbi pedig a magyar szív s ezzel a kedély eflő- kelőbbségére vall. Bizton állíthatom, hagy a magyarnak még csiklandósabb értelmű mondásaiban sem a rosszban Való tetszelgési vágy, hanem inkább a lélek naivitása .nyilatkozik meg. A magyar durválkodásnak szinte egyedüli tere a káromkodás, káromlás, szitkozódás, átko- zódáe és a kaszámyaélet a maga külön virágaival. A magyar káromlást sokfelé szinte hírhedtnek tartják, pedig, ez sem a tulajdonképeni nép bűne és eredete sem magyar. * Kivonat Melczner J * -nőnek , ,a magyar nép- és a magyar lélek enciklopédiája“ című művéből. A káromlást a magyarnál csupán egyes nép- I réteg műveli, a baka, a huszár és a kocsis és I már-már kihalófélben van. Az ösmagyar nem ismterte sem a káromkodást, sem a szitkozódást. Csak mikor a vérig izgatott és kínozott magyar nép százados gyötrelmei utón kezdte türelmét vesztve kifakadásait a sors ellen hangoztatni, akkor fogamzott meg a magyar káromkodás csirája. Ezt igazolják magának a káromkodást büntető első országos törvényünknek, az 1553 évi 42. tc-nek szavai is, amelyek szerint: „kivel a közelebbi esztendőkben az Istent és annak seankra- mentomait igen sokan szokták átkozódva káro- molmi stb.“ A Felvidék néhány városában' volt ugyan már előbb is a káromlást tiltó helyhatósági szabályrendelet de ez főként az idegen ajkú lakosság káromlásaira vonatkozott. (Hergott, Himmel Kruzifix, Sakrament stb.) Ez a törvény a visszaeső káromkodót halállal büntette. De maga a higgadtabb magyar már akkor elítélte a káromlást és azit a „mellőzendő négy rossz” közé sorolta, mondván „Tatárétel, török- tánc, magyar adta, ördöglánc1’ lévén ezek a korbács, a talpverés, a káromlás és a rabbilincs. A magyartól még a honfoglalás előtt elszakadt testvérelem pedig, a moldvai csángóság, még ma sem ismeri a káromlást Az Istenkáromlásból fejlődött a cifra és kacs- karingós huszár, a durvább baka- és a legdurvább kocsiskáromlás. Ezekben kaptak szárnyat és rep- desnek idestova a szentek, szentségek és a szülők káromlása. De ha ezek a denevérek elrepültek, tiszta marad a magyar levegő, újabb durvaság nem terem benne. No de most már rátérhetünk az idézetekre. Nem leszek, vagy legalább is nem akarok színdurva lenni és ezúttal csupán enyhébb eltévelyedésekre az Ámor öcsénk nyilacskáját birizgáló sikamlósságokra és az egyéb kellemes izgulást előidéző delikát mondásokra szorítkozom. De hát mivel is .kezdeném, ha nem a nővel? Vagyis Évával, akiről azt mondja a régi írás: „s midőn Adám apánk felhőrkamtott, Éva állt s szemébe vigyorgott." Persze, hogy oszt ebből eredt minden rossz, miként azt egy írónk is mondja: ,;Hat nap alatt teremtette Isten a világot, a hetediken pedig az asszony elronotte azt” Az én ízlésem szerint a leg szabályosabb szép női arc is 1 unalmassá válik, ha nincs benne egyben valamelyes ingerlő, pikáns vonás. Ezért hát itt is erre vetem a fősúlyt. Ha megesett a leány,. azt mondják, hogy „Csirke csipeg a nád alatt“. A ibaksi emberről meg azt állítják hogy „Mind bolond, mert feleségét más öleli, ö meg az ablakból lesi”. Ha leányzónak vagy özvegy asszonynak gyermeke született, azt mondják rá, hogy:. „Áldd ütötte meg az lírát”. (T. i. olyan úr nincs, akit a nád ütne agyon.) Egy szelídebb tréfás diálkvers állítja, hogy „Megesett biz az eset, hogy a kislány megesett”, Találós mondás, hogy „A harang az Isten nyelve, az asszony nyelve az ördög harangja“. Az oláhtól vette át a székely e közmondást: ,,.4z asszony vagy színméz, vagy csupa epe. A méz néha epévé válik, de az epe sohasem válik mézzé”. Régi mondás ez: „Esendő az ember, hajlandó a pendely, tál, fazék összecsördül, hogyne az ember”. A lakodalmi menetek alatt szokásos alkalmi énekstrófák sok érdekes dolgot tartalmaznak. Ezek egyike ezt mondja: „Kicsi járom, kis ökör. Most fogják be először, — Még ma minden ösz- szetör”. „Sokra ment vele, mint a sükéri lány”, mondja a székely. Ez ugyanis addig nézte a csillagokat, míg ikrei születtek. A csak látszólagos szemérmes, valójában kikapós menyecskére mondják: „Szemérmes vasfazék, csak a füle kormos.” Találó mondásak, hogy: „Az asszony csak addig siratja holt férjét, míg elevenre nem kap”; meg az is: „Jó férjnek hóna alól ugrik ki a menyecske”. Göcsejben úgy éneklik, hogy „Lénává Zsófi szoknyája, etörekült az ágyba” (tudja a manó, de összegyűrődött). A háromszéki ember mondja a lányok után tilosban járkáló legényre: „jó tesz cablatni, mert jönnek a zsitárok" (zsiitá- rok a csőszök, a férfirokoiiok, kik eltörik a csábító legény derekát. Lám, lám a szegény asszonyokat mindenhol csak szidják. Még a mi jó öreg Fáy Andrásunk egyik verse is emigy beszél: „Az asszony szükséges rossz, szép bőrbe compingátt gonosz. Házi doromb. Ha férjnél van, övé a ház. A férje pedig csupa váz.” Nem utolsó dolog a feleség szinonimáinak ez az egybeállítása sem: „A feleség: egy is sok, fele se tréfa, fele gond sincs ha nincs fele másé. Feleselő feledni való, félboldogság, mert örök félelem és féltés tárgya. Minden az övé, azt is látja, ami nincs minden gon;! és örökkön kész veszede* lem. Szemünk fénye (elborul), házi sárkány, de sa^at ''bemomdasa -szerint csak: szegény pára.” Mar nlwM. hogy maradhatna el az anyós? Elsorolom hát e borzalomszónak is — a mindenkori közfelfogás szerinti — fogalomkörét, amit a régi írások ekként állapítanak meg: „A nyomorúság előfutárja, a boldogság koronája.” Rossz csont lehet tényleg a leány, mikor már •a népdal is ekként beszél róla: „Édös apám azt mondta a fiának, Nő higyj fiijaim, soha, soha a lánynak Mikó hizelög a legény szömébe, Olyánkó mán más ivain az ü eszibe. Raffinátjus minden tejény, aszondom, Valamennyi legény neki: „galambom”. Azér mondom, nö nézz fi jam a lányra, Ha kacsint rád, söroirats öggyet utána.” De nem külömbet mond a zsombolyai régi csikós nóta sem: „Túl a pusztán nekünk terem a csikó, Kocsmárosné nekünk hordja, ami jó, Elszöretjük a mönyecskét urátul, Ez a divat Tiszán innen, Tiszán túl.” Rimóczynak, a Hortobágy öreg hegedősének egyik nótája ekként szól: „Szegény Pelbárt Julcsa. Nem tudja mi baja. Nem tudja mi baja, hogy az ö szoknyája, Elöl miért kurta, Miért olyan kurta?” Bizonyára ettől félti a leányt, már a kútfúrás után született szoboszlói nóta is ilyenképen: „Gólya, gólya, hosszúlábú gólya. Csak azt mondom, ne menj Szoboszlóra. Arra járnak fürödni a jányok, Gólyamadár, szégyent ne hozz rájuk.” No de a szegény nőknek még holtuk után sem hagynak békét. A mátészalkai sínkért egyik fejfájám ugyanis ez olvasható: „Itt nyugszik Nagy Károly, De nem békességgel, mert egy sírba tették a feleségével.” A nyiroshelyi temetőben pedig ez a sírfelirat olvasható: ,ltt nyugszik Varga József felesége, Szabó Ágnes. Az Ur adta az Ur elvitte. Áldassék érte szent neve.” Egy dunántúli temető fej fáján áll e két sor: „Itt nyugszik Szalma Sári hajadon, Siratja egyetlen magzatja: Zsófi. ’ Állítólag Deák Ferenc mondta a híres sümegi kaszinóban, hogy: „Akit Baján meg nem szólnak, . Zsombolyán meg el nem raknak, Szabadkán meg le nem isznak, Újvidéken meg nem buknak, Elmehet a nagyvilágba, Nem lesz annak semmi kára!” íme felsoroltaim a magyar nép nyelvének majd minden bűnét, amelyeknél mindig kitetszik a durvaság enyhítésére törekvő szándék, tehát a tisztességes, becsületes gondolkodás, mint a magyar néplélek erkölcsiségének, jeliegzetességénCk bizonyítékai. , §1
