Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-08-26 / 33-34. szám

1937. augusztus 26. Budai Napló 3 LÉGÁTERESZTŐ NEM MELEGSZIK HYGIÉNIKUS Gyártja a Magyar Ruggyantaárugyár Ripka Ferenc születésnapja Szeptember elsején tölti be Ripka Ferenc dr., Budapest székesfőváros ny. polgármestere és a budai élet köztiszteletben álló vezlérembere bat- vamhatodik életévét. Munkában és eredmények-ben gazdag életre tekinthet vissza ezen a napon. beindulásakor az élet súlyos nehézségeivel kel­lett megküzdenie, de munkára termett lelkülete,’ vallásos gondolkozásának ereje legyőzte az aka­dályokat és megedzett erkölccsel lépett ki az Is­kolából az életbe. A Ganz-gyárnál, ahol mint fia­tal tisztviselő kezdte pályáját, hamar felismerték értékét és még harmincas éveinek elején állott, mi­kor má vezető állásba jutott, innen hívta át a lő város a gázgyárba, melynek nemisokára igazga­tója lett és alkotó energiájával hatalmas lendületet adott etninek az üzemnek. A háború .nehéz vi­szonyai között is zavartalanul fenn tudta tartani a gázgyár működését. Mikor a közbizalom elhivta j a főpolgármesteri állásba, miniden ízében egészsé­ges vállalatot adott át utódjának. 1* őpolgármesteri működésének értékes eredmé­nyeit nem kürtölik, pedig sokkal csekélyebb érde­meknek is akadtak hangos magasztalói. A polgár­erényeknek hivalkodás nélkül való képviselője volt ö, aki a köz szolgálatában elért eredményeiben találta meg jutalmát. Pedig ezek az eredmények a főváros mai al­kotmányos közéletének alapját vetették meg. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogyan sajá­tította ki egy párt a főváros vezetését, szemben igen nagy tömegek anyagi és erkölcsi erejével. Ripka vezette vissza alkotmányos mederbe a fővá­ros közéletét. Törvényes tárgyalási alapot terem­tett a különböző pártok számára. Amikor jött, azt hitték, hogy az uralkodó párt megtörésével má­sik uralkodó pártot akar szervezni, de ehelyett, al­kotmányos érzékkel, minden párt számára meg­nyitotta a politikai küzdelem arénáját. Ezzel kez­dődött Budapest közéletének uj, alkotó korszaka. Hivatalba lépése után azonínal rendezte a fővá­rosi tisztviselők helyzetét és olyan életviszonyokat teremtett számukra, amelyek azóta csak rosszab­bodtak, A főváros élelmezésén is rendszeresen akart ja­vítani. Itt azonban nem álltak rendelkezésére sem a megfelelő szaíkmunkatársak, sem a megfelelő tőke. Legnagyobb hatást alkotását Budapest idegen- forgalmának kell betudnunk. Két pontont kezdte ennek megszervezését. Először itt, Budapesten, az idegenforgalmi hivatal felállításával, melynek ve­zetéséhez — szerencsére — kiváló szakembert ka­pott. — Ennek a hivatalnak segítségével kezdemé­nyezte a Szent István hetet, mely a nemzeti ün­nepre feljövő közönséget egy nap helyett egy hétre kötötte Budapesthez. Ennék az ünnepi hétnek von­zóereje ma már világhírűvé emelkedett. Nem sza­bad megfeledkezni kezdeményzőjéről, Ripka Fe­rencről. A magyar idegenforgalom megteremtéséhez má­sodik alkotása a bécsi idegenforgalmi hivatal fel­állítása volt. Bécsben akadályozták meg eddig a a magyar idegenforgalmat. Idegenforgalmi intéz­mények és hotelportások tartották vissza a Ma­gyarország felé készülő idegent és ijesztették el rémmesékkel. Budapest bécsi idegenforgalmi iro­dája lehetetlenné tette ennek az elvesztésnek' foly­tatását és az utazó közönséggel élénk összeköt­tetésében, igen nagy hasznára lett a magyar fő­városnak. ó Lelkűidének jellemzésére csak egyet még. Ami­kor főpolgármesterré választották, kijelentette, hogy nem tartja helyesnek, ha valaki több oldal­ról kap illetményt közpénzekből. Ezért gázgyári nyugdijáról lemondott. Azt remélte, ezzel példát ad melyet mások is követnek. Ez az idealizmusa vezette őt egyházának szol­gálatában és mint a krisztinavárosi egyházközség világi elnöke fáradhatatlanul dolgozik. Most egy nagy terv megvalósításának élére állt. ki akarják bővíteni a krisztinavárosi templomot. A magyar dal művelésében is vezető szerepet tudott vinni. A Budai Dalárda elnöki állásában en­nek a kiváló énekkarnak hazai és külföldi sikerei­ben nagy része van. A magyar dali művelése ál­tal szerzett érdemeinek elismeréséül választotta meg legutóbb a Magyar Dalegyesületek Országos Szö­vetsége elnökévé. Ebbenl az állásában vezette most augusztusban a Szövetség hetvenéves jubileumának ünnepségeit, nagy hatást keltve beszédeivel. Teljes szellemi és testi frissességben érte meg ezt a kort. Polgártársai számítanak a jövőben Is az ő vezető egyéniségére. Historicus Budensts Még a fürdőszobában Is operálnak a Margit kórházban Egy kis kórház tündöklése és — szomorúsága A Margit kórházat ki kell bővítenií Legelsősorban azért, mert megérdemli. Amely kórház megérdemli a fejlődést és a bővítést, az, éppen ezért, elsőrangú társadalmi közszükséglet, éppen úgy, mint ahogy az egyénnek is legelemibb szükséglete az egészség, vagy ha ez veszélybe ju­tott, — az egészség helyreállítása. A Margit-kórház orvosi ügyrendjében minden egészségügyi beavatkozás másként töriénik, mint a legtöbb helyen, más elméletek szerint dolgozik az orvosi kar és más gyakorlati eszközökkel. Ezek a külföldi orvosvilágot is erősen érdeklik, bennün­ket, laikusokat pedig az eredmények statisztikája. Vannlak osztályok a kórházban, ahol az életveszély a legtöbbször és legközelebbről fenyegető rém és ezen az osztályon ebben az évben még egyetlen! haláleset sem történt, a legutóbbi kilenc esztendő­ben pedig mindössze hat eset. Megkerülve a többi magyarországi kórházak statisztikáját, a külföldi normál-kórházakban ugyanilyen férőhelyre átszá­mítva a havonkénti halálozási megszokott szám: hat eset. Kivételes szerencse, ha ez az arányszám havonként háromra csökken le. Ez a Margit-kór­ház érdeme és tündöklése. A Margii-kórházat ki kell bővíteni! Megszokott és mindennap előforduló jelenség, hogy a kórházak a nem rögtöni beavatkozást igény­lő kóreseteket, ha azok nagy kockázattal járnak, igen helyes lelkiismereti mérlegelés után a legkö­zelebbi kórházba irányítják. Valósággal próbakő lesz ilyenkor azt operációra várói betegből, keresvén azt az orvosi kezet, amely hozzá mer nyúlni. S amikor már a félvárost beautózta a páciens, ren­desen a Margit-kórház a végállomás, — ahonnét nem szokott továbbmenni, kezelés alá kerül és meggyógyul. A környékbeli orvosok hoznak bete­get, akikhez éppúgy nem mertek hozzányúlni — és a megérkezés nem ritkán az életerő utolsó fél­órája. Megtörténik, hogy ötperces operáció a kór­eset elintézését hozza és vele a gyógyulást. Így lassankint a Margit-kórház kivételes hely kezd lenni a ráutaltak csendes közvéleményében. Néha félnapon összezsúfolódik itt anlnyi kényes műtét, amilyen és amennyi máshol hetenként egy-kettő fordul elő és amikor már nincs egyetlen zug sem, ahová beteget lehetne elhelyezni, jelentkeznek azok, akiket már elutasítanak. A modern kórha­zak legnyomorultabb pillanata az, amikor a beteg előtt becsukják a kaput, de végre is nem lehet sátrakat verni a kórházudvarban, mint négyszáz évvel ezelőtt, a pestises időkben. A Margit-kórházat ki kell bővíteni! Mert a Margit-kórházban, ha túlzsúfolt a hely­zet, a fürdőszobában is operálnak. Ilyenkor egy padkán gőzölög a sterilizátor. A fürdőkádra kerül egy deszka a műszerekkel, a négy orvos beöltözik, az altató orvos bebújik a fürdőkádba és innét adja az injekciót. A beteg jobbkarjába nem lehet in­jekciót adni, mert az annyira a falnál van, hogy nin/cs az a zsonglőr artista-kigyóember, aki oda be tudna férkőzni és az orvosok leleményes csukló- mozdulatokkal csereberélik a műszereket. Az egész műtőterem két és félméter hosszú és félméter szé­les. S előfordul benne életveszélyes operáció, néha négy-öt is egymásután. Kétségtelen, hogy az afrikai őserdőkben egy sátorban is lehet tudós, szakszerű és steril műté­teket végezni és itt a Margit-köruton is száz ope­rációból száz sikerül, ez azonban mégsem megol­dása a huszadik században a kórházkérdésnek és zajosan tiltakozik a kérdés további elaltatása ellen. Hogy a kórházban — a leglényegesebb — or­vosi szempontból minden ragyogóan megy, ezt a vezetés leginagasabbfokú szakszerűsége, az ideális kórházfegyelem és a polgári világban szokatlan mértékű hivatástudat eredményezi. Szakszerűség, rend és tisztaság kifogástalan. A fekvőbetegek kórházi ingei azonban szakadtak. Patyolat-tiszták, de — rongyosak. Mondjuk ki magyarán. Majdnem olyan a helyzet, mintha a többi kórházak kiselej­tezett ingóságai, mielőtt az ócskáshoz kerülnének előbb még néhány esztendőt kiszolgálnak a Mar git-kórházban. Az érdeklődő sehol sem láthat any nyi hófehérre sterilizált ócska holmit, mint ezen í szent helyen, ahol minden esztendőben többszái koporsó marad, minit szükségtelen, az asztalosnál amelyekre mind szükség volna, ha az orvosi tudá: és kötelességérzet is olyan szakadozott volna, min a betegek inge. Ez végeredményben a beteg szempontjából mel lékes. Mert ha választásukra bíznák, hogy mit ki vánnak inkább, rongyos ingben meggyógyul ni. vagy csipkés pongyolában meghalni, a legkeve sebben szavaznának a csipkékre. Világvárosi, köz ügyeket tekintő nézőpontból azonban a jelenleg helyzet mégis változásért kiált. A Margit-kórházat ki kell bővíteni! Orbán Dezső Galambos lános úri és n ö I CipéSZ Budapest, V-, Nádor utcu 34- szám Készítek mérték mén mindennemű clpókillönlegességeket e legszebb kivitelben. — Javítások gvorsan és pontosan eszközöltetnek áUóí Jókaiitok a MfytyMáU voll fa cU&foft el setnini papid! Régi iskolafüzeteit, elavult, rossz tankönyveit, régi orvosi és jogi könyveit, kottáit szedje össze, azokat megveszem és kaphat érte: MOST HASZNÁLATOS TANKÖNYVEKET! ___DftRtfUS-tiál___ i.. krisztinh-ier 3. m.: a-ssi-ts Buda hegyvidékének páratlanul szép helye az Orbánhegyi-dülőben az orbánhegyt nagy árok felső része körül elterülő vötgykatiiajn. Bök sok szebbnél szjeibb része van a budai hegyvi­déknek, mégis kialakulásánál, fekvésénél, az turnén 'nyíló kóláit ásnál fogva páratlan ez ® völgy, Felső, magasabban levő részén a lündér, Költő- és Tamás-utcák, aliaint pedig a Fodor- uitlca szegélyezik. Kiválóan védett ez a tájék a zord levegójárástól, bőségesen kap napféjnyt, meleigi, rekkenő nyári időben azonban uüítő légáramlatokat, akár csak a fenyvesborította Tátra aljai. Mindezért, tiszta levegőjénél, ma­gasabb fekvésénél fogva gyógyhelyül alkalmas. A völgy nyugatról kielet felé lejt. Feléje tá­rul a Vár, Gellérthegy és Sashegy, s ezek kö­zött és körül elterülő messzenyúló csodás kép. S ez a szép hely nem is esik meistsze váro­sunknak ősi települési részétől. Távolsága az Erzsébet-híd budai hídfőjétől mintegy három kilométer, annyi, mint innen a Városliget, Ke­letű pályaudvar, Orczy kert, avagy Császárfür­dő. S mintha Csak titkot fednénk fel, 'amikor rámutatunk arra, hogy a városunk középpont­jában levő Erzsébet-hidat és a Svábhlegy-tetőt, pontosabban a fogaskerekű vasút ottani főállo­mását egybekötő egyenes vonalba eisik ©nmek a völgynek hossziránya s ebben az irányban vezet fel a Hegyalja-, Csörsz-, Pilsudski- és Pagony-ultlakon át a legrövidebb útvonal e völ­gyünkig s vezethető tovább a Svábhegyije,tőre, oda, ahonnan tovább a hegyvidékünkre Kárt- hausi-, Báró! Eötvös-, Normafa-, Mátyáskirály-; Béliaikirály-^ Városkút ja-, Diójsárok-; T^tenhe- hegyi-, Diana-, 9 Mántbmhegyi-utak vezetnek. S csodálatosképpen városunknak ez a pá­ratlanul szép tájéka szimltle teljesen ismeretlen a- nagyközönség előtt. Igaz, nehezen is volt meg­közelíthető. Kedvezőbb hozzáférést csak rövid idő óta tesz lehetővé az Isten hegyi-úttól a Ta­más utcáig kiépített Fodor utcai, a Hegyvidék kőrútjának ez a jelentős szakasza. Hegyvidékünknek ez a Hamupipőkéje ré­gebben valamelyest mégsem volt teljesem isme­retlen. De csak kevesek előtt. Akik szépségét értékelni tudták. Akik itt valóban pihenőre ta láttak. S akiknek lelkűk is mindebben egybe­fonódott. A magyarságnak nagy mesiemondója: Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Benk© Róza teleped­tek meg emmek a völgynek felső részén 1853- ban. A mai Költő-utca félkörben fogja körül ezt a 'nyaralóihelyet. Utána Benza Károly énekművészünk telepedett) meg ételiemben^ a Költő utca alsó oldalán, s itt volt azután nya­ralóhelye leányának, Benzm Ida nagynevű ének- művésznőneflc és férjének^ Nagy Imrének, a Nemzeti Színház feledhetetlom emlékű művé­szének is. Nem messze a Tüinlér-utcában Hege­dű® Sándor írói, később min isi tér is, szomszéd­ságában Siklóssy Gyula 'neves szemorvos, egye­temi tanár, tőszomszédjukban Horváth Árpád egyetemi tamár és neje Szemdrey Julia, tovább Hollán Sándor államtitkár, közelükben a Dia na-út mentén Bérezik Árpád író, államtitkár és Bernáth István, a Magyar Nemzeti Bank alel- [niök'e, a túlsó oldalon a Tamás-utca mentén pe­dig Fodor József, ,a| közegészségügynek Európa- sze'rte ismert orvosprofesszora, akiről a Fodor­utca nevét is kapta, telepedjetil meg a múlt szá­zad második felében. A Svábhegynek, illetőleg Hegyvidékünknek ebben a szinte elkülönülő részében ai kezdtet ben jelzett völgykatlanmiak közepe táján volt Jókainak a nagyobb szőlője. A magasabban fekvő nyaralóhelyen, ezzel közvetlen kapcso­latban is volt szőlőjfet régebbi, saját telepítése, de ez kisebb terjedelmű volt. A nagyobb sző lőjéi, a szőlőinek kipusztulása után parlagját 1891-ig birtokolta, amikoris Börosnyay Uszkár miniszteri osztálytanácsosnak adta el.. A há­ború előtt több szomszédos ingatlannal a Köz­úti Vasút iltl. vette meg. Ezidőszerint a Székes- fővárosi Községi Takarékpénztár érdekkörében lévő parkváros rt. tulajdonát képiezi. A Budai Napló szeretettel gyűjti a budai emlékeket. Nem véltem felesleges munkáit vé­gezni, amikor Jókainkra való emlékezésünkhöz ezt a kicsi adatot hozzáfűzöm, jelezve egyben városunknak e szép helyét is, amelyet ő is sze­retettel méltányolt, mimül azt negyven év előtt az Orbánhegyről írt s a Budapesti Hírlapban megjelent cikke is visszatükrözi Jókai harmincöt éven át életének legboldo­gabb részét töltötte itt. Alkotásainak jelentős része itt vált valóra. Kétségtelen, sok ihletet merített itt: hegyvidéki otthonában és tájékán. Talán megihleti a szépért, nemesért lelkesedő székesfőváros közönségét, hatóságát, hogy itt egy kedves ligettel a Pagony-út folytatásában örökíti meg Jókai nagy emlékét. Minél előbb teszi, annál szebb és jobb. Most még könnyen megvalósítható. Később -ennek a rideg élet végképpen útját zárhatja. Amitalffy Andor Qoccoh - lakásba pcaldikus voöbulocoUat készít HUTTER«,SCHMNTZn Budapest, VI., Vilmos császár ut 63. felelőn: 1-229-18. Mintalap Ingyen Az óbudai bíró fizetése Nobile officiumnak tekintették a régiek a közszolgálatot, nemcsak ad ország és a nemes vármegye, hanem a községi szolgálatban is. Az idők nehézkedvén, mégis némi honoráriumot kellett megállapítani a köz funkcionáriusai szá­mára. 1 özv. Gróf Zichy Miklósáé őexcellenciája, Óbuda kegyes földesura, 1762. december 5-én kelt rendelkezésével eleget is tett a magisztrá­tus ez iránt való felterjesztésének, miről a régi Írások eképeiv szólatn-afc: „Mivel nyilvánságos az: Hogy valamint az F'eőbbj úgy az alább való Magistrátus, kivált a mostani idők circumstanciájáv.a-1 szaporodnak terhei és nevelkednek fárad­ságai, ekkoráig pedig az idevaló Tanácsbe­liek nem csak ingyen szolgáltak, hanem az egész közönséges terheket és adózásokat is másokhoz képest egyaránt viseltek és fi­zettek; holott minden szolga érdemleni szok- maga szolgalatjának jutalmát. Ahhoz való képest az feő Bírónak, ,a, kinek eddig csak 30 forint fizetése volt a jövő 1763-dik esz­tendőbeli Jamuáidus Havának első napjátul fogvást lészen fizetése 60 forint. Hogy pe­dig az Tanácsbeliek is, a! kik mind az Igaz­ságnak kiszolgáltatásában, mind pedig az -egész közjónak folytatásában mindennapi szolgálatokat tesznek és az egész község terhét tulajdon gazdaságok vagyis mester­ségek hátra maradásával viselik, csak valai- mennyire is meg jutalmaztassanak és any- nyival szívesebb szolgálatra ösztönöztethet- nek, kinek kinek a eripta die a. Januarius Anni venturi1 1763. fizetés fejében a Város Cassájábul Húsz forint id est 20 fi. rendel­tetik, az egyéb közterheket mindazonáltal valamint ekkoráig úgy ezután is a Szegény­ségnek könnyebbségire supportálni tartoz­nak. „Datum Anno; Die ét Mense Locove cruibus Supra." Erről az örvendetes elhatározásról, az ura­dalom teljhatalmú praefcctusai: Jesszenovszkv Sámuel Sámuel eodem barátságos magánle­vélben is étetesitette a magistrátust és pedig emigyieni: „Kedves Birák Urai mák! Kjentek Lnstantiáját tegnap praiesenlál- ván M. Grófné nagy jó Kegyelmes Asszo­nyunk eő Excellentiájának arra méltózta- tott resolváni, hogy' e jövő Uj Esztendő nap­iul fogvást legyen fizetése az feő Bírónak fi. 60: minden Tanácsbeli Esküttnek pedig fi. 120 és ezek a város Kassájából fizettes­senek, itten rekesztett kegyes resolatio sze­rint, mellyet az Nótárius németre is fordít­sa és mindkettőt meg tárcsái, hogy a jövő Uj Esztendő naphoz, midőn tudniillik Bíró­nak electiőja és Magistratusnak kestaura- tioja lészen, Convocál.amdó egész község­nek lehessen publikálni. Ezzel maradok sub Da tol Pestini 60 X.-bus 1762 jő akaró szóig. Jeszenovszky Sámuel plenipotens." Nótárius Uram le is fordította németre a kegyes rendelkezést, merthát más nyelven nem is értették volna, meg birák uraimék Akiket azonban nem kell sajnálni, hogy ilyen kevés illáriumért szolgálták a közügyet. Erdő, me­ző és nagy kiterjedésű szőlőbirtokikal biró mezővárosban. Imiinő Óbuda volt, ^ű-rűn for­dultak elő határszomszédok közötti súrlódások, kártételek. Ilyenkor a kiszabott birság vagy egyezségi summa rendesen arra szolgált, hogy a magistrátus azt leigya ai Mókushoz, a Ke­rékhez, a Téglavetőhöz, a Fenyőhöz vagy a Madárhoz címzett községi korcsmáid egyikében. Ha szegények voltak isi, de jól éltek. Gálosi Soma. Szent István napjára esett idén ai Mevlud, Mohamed próféta születése napjai. A magyar izlám-felekezet méltóan ünnepelte meg vallása és a magyar királyság megalapítóinak ünne­pét. Nagy és diszesl közönség jelenlétében tar tóttá meg az ünnepies Mevlud-isten tisztel etet Gül Baba sokjánál: Hu'sazein Hilmi budai nagymufti, nagy papit segédlettel, melyen, elő szőr a kormányzóért és a> miagyar haza üd­véért imádkozott a próféta nyelvén: arabul. A közönséget és a hívőket nagyon meghatotta az egyszerűségében ís felemelő istentisztelet, amelyen az országban tartózkodó külföldi mo- hammedán előkelőségek is szép számmal je­lentek meg. „NOVARA" por, hab, hydro és gázzaloltó TÜZOLTŰK ÉSZÜLÉKEK Gáz— és légvédelmi eszközök legolcsóbb beszerzési forrása FEKETE GYÖRGY VI., Vilmos császár ut 21. T.: 326-158 Bármely rendszerű tüzoltókészülékek legolcsóbb töltése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents