Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-15 / 27-28. szám

1937. július 15. Budai Napló Dórynó-játékszin „NOVARA" por, hab. hydro és gázzaíoltó TÜZOLTÚKÉSZÜLÉKEK Gáz— és légvédelmi eszközök legolcsóbb beszerzési forrása FEKETE GYÖRGY VI., Vil mos császár ut 21. T.: 326-158 Bármely rendszerű tűzoltókészüléke legolcsóbb töltése. Budától, a dal s-vácntyaUi... A magyar dal nem egyszer hódította már meg a világot s a dal fegyverével nagyobb hódításokat tudunk sokszor végezni, mint karddal vagy puská­val, mert a dal a szíveket ragadja meg és az em­berek lelkét hozza egymáshoz közel. Már Heine megmondotta: „Ahol dalolni hallasz, ott teleped­jél meg, mert rossz emberek nem énekelnek.“ A magyar dal harcos seregeit a magyar dalárdák képezik, akik eddig is, ahol csak megjelentek, széles e világon dicsőséget hoztak a magyar névre. Ennek a kullurhadseregnek első csapata a Bu­dai Dalárda, amelynek jó hírneve elszállott mesz- sze keletre és a tengereken túlra is. Most, hogy a főváros egykori főpolgármesterét, Ripka Ferenc dr.-t a közóhaj a dalárdák élére állította, Med- riczkij Andor dr. egy igen érdekes tervet vetett fel, ami abból áll, hogy most az egyszer ritkái és rendkívüli alkalom adódik, amelynek kihasználá­sával a magyar dml utján szoiosabbra fűzhetjük a kultúrál is kapcsolatokat a keleti népekkel, első­sorban a bolgár, albán és török testvérnemzetek­kel. A bolgár nemzetnek nagy örömünnepe van, hiszen megszületett a régen várt trónörökös: Si­meon hercege; október 29.-én ünnepli a türk dzsümhurijet (török köztársaság) dicsőséges fenn­állásának 14. éves jubileumát és november 28.-án üli meg a szkipetárok büszke, szabad népe állami önállóságának 25 éves emlékét. Soha jobb alkalom nem lesz, hogy a magyar nemzet a dal szavával résztvegyen a három test- vémemzet örömében és a magyar dalárdák, élü­kön az aranykoszorús Budai Dalárdával, elutazza- nák ősszel Bulgáriába a trónörököst üdvözölni, majd áthajózzanak Törökországba a türk nemzet ünnepére és onnan a rokon görög nép földjének érintésével elérjenek Albániába, ahol annak az országnak ujjáteremtőjét, a mi barátunkat és a magyár izlám bőkezű támogatóját: I. Zogu királyt köszöntsék az ő nemzeti szabadságuk ünnepén. A Budai Napló hasábjairól kérjük fel a főváros vezetőségét, a magyar kultuszminisztert és a budai dal vezéreit, Ripka Ferenc és Bárczy István volt főpolgármestereket, hogy álljanak ennek a nagy- horderejű propagamdagondolatnak az élére és va­lósítsák meg ezt a körülbelül hat hétre terjedő hódító dalhadjáratot, hogy a magyar trubadúrok közreműködésével ide édesgessük hozzánk a ve­lünk rokon nemzeteket. Nem kell külön rámutat­nunk ennek az útnak kultúrális és idegenforgalmi előnyeire, mert egy ilyen, helyesen megrendezett és végrehajtott cselekmény többet fog az ország­nak, a1 magyar népnek, a fővárosnak és elsősorban Budának használni, mint százezer propaganda­nyomtatvány. Mert az élőszó, főleg pedig a dal az, ami átröpül a határokon és drótakadályokon, hogy meghódítsa azok szívét, akikben nemesebb érzések lüktetnek. Az Ibusz élére most Veress Gábor került ügy­vezető igazgatónak, aki új szellemet, agilitást, ke­vesebb bürokráciát, de annál több munkát és ered­ményt ígért. A közvélemény szimpatikusán fogadta bemutatkozását és így mi, a toll szerény munká­sai, éppen őreá gondolunk, hogy, mint első teltet, ezt a nagyszerű hódító hadjáratát a magyar dal­nak, megszervezi és ezáltal megmutatja, hogy az Ibusz akkor, mikor egy nagyhorddrejű kultúrális cselekedetről van szó, mit tud és mennyire átérzi hivatását a magyar kultúrális idegenforgalom te­rén is. A Budai Napló írn felvetette az eszmét, most már azokon a sor, hogy azt meg is valósítsák, akiket a Gondviselés kegye a nemzet élére állított. László Zoltán dr. „HIRTH" művészi szobafestés, cimfestés, mázolás, fényezés, zománcozás Budapest, VI. Izabella-u. 89 BUDAI PÉKEK RÁTKAI FERENC SÜTŐÜZEME II., RETEK-UTCA 4. SZÁM. TELEFON 1-532-7» flsttmAoO sütó- és cukrászüzem l»í»rWiVr I. BS.zörményi-ut 36 a —— készítményei egész Budán kedveltek Ruzlcska Pál kenyérgyára II., HorvAlta.u. 29. V Telefon ; 1-51S-Z3. INTÉZETEK, KÁTÉHÁZAK, ÉTTERMEK SZÁLLÍTÓJA QTMI7FI III- Zsigmond u vIHIlLLL elismert 45 ▲ lei: i-s3i-48 A Budai ' Napló évtizedes harca az állandó bu­dai színházért döntő lépéssel jutott előre a meg­valósulás útján. Mi vetettük fel azt a nemes gon dolatot, hogy Buda közönsége a saját erejéből építse fel a maga színházát, hogy az aztán budai legyen szellemében, lelkiségében, mert a magyar géniusz ősi hagyományainak Buda a letéteményese, őrzője. Majd nevében is megmutatja már tradícióit az új színház, amidőn „Déryné Játékszín“ néven iktatjuk be a magyar kulturéletbe. A mozgalom vezetői tisztelegtek vitéz József főherceg dr. tábornagynál, a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél, aki fiával, vitéz József Ferenc dr. főherceggel, a Hollós Mátyás Társaság dísz- elnökével és a Petőfi Társaság tagjával együtt vál­lalta a nemes mozgalom védnökségét. A küldött­ségben résztvettek: Herczeg Ferenc, Balogh Elemér titkos tanácsos, Voinovich Géza, Antalffy Andor min. tanácsos, Becker Jenő ezredes, Dávid Antal dr. egyetemi professzor, Kozma Jenő dr., vitéz Mándoky Sándor tábori főpap, Pintér Jenő dr. főigazgató, Hubert Vilmos nagyiparos, Gegus Dá­niel ny. főkapitány, Friedländer Andor bankigaz­gató, Messik Ödön kereskedelmi tanácsos, Pclra- csek Lajos dr. országgyűlési képviselő, Lutter Ká­roly dr. tisztiorvos, Áhlássy József dr. és még szá­mosán a budai társadalmi és tudományos élet elő­kelőségei közül. Balogh Elemér ismertette a kulturmozgalom célját, eddigi fejlődését és elmondotta azoknak a tanácskozásoknak tartalmát, amiket eddig a kul­Az Országos Balneológiái Egyesület beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez a nyári idő­számítás bevezetése ügyében. Megállapítja az egyesület, hogy egyetlen ország számára sem olyan fontos a nyári időszámítás bevezetése, , mint hazánkra. Májustól augusztusig, négy hónaip alatt délután 5 órától napnyugtáig 317 óra a tényleges nappal időtartama. A nyárt időszámítás mellett a nappali órák száma íóO-re emelkedik• A napsütéses órák szánna a fenti idő­szakban rendes időszámítás mellett 105 órát fesz ki, míg nyári időszámítás mellett 182 napsütéses óra állana rendelkezésünkre. Ez a különbség a 4 hónap alatt 80 százalékos emelkedést mutat a nap­sütéses órák javára. A nyári időszámítás bevezetése csak eszköz, amelynek alkalmazásává 1 a saját életrendünket toljuk él és ennek eredményeként este látszólag egy órát nyerünk. A nyári időszámítás elsősorban a városi ember ,számára bír jelentőséggel, neki áldás ez, mert munkája végeztével még érdemes a várost elhagynia és 1-2 órát vizen vagy levegőn pihenéssel, sportolással eltölteni. A nappalok látszólagos meghosszabbodása révén a nappal szeptember 20.-án olyan hosszú lesz, mint rendes időszámítás mellett augusztus 20-áu szokott lenni. Lehetővé válik tehát a szinpompás magyar ősz kihasználása- Sokan lesznek, akik nyári szabadságukat ősszel fogják kivenni, mert a korai sötétedés nem akadályozza meg a szabadban való tartózkodást. Egyenletesebbé válnék a szabadságok eloszlása; a kispénzű köztisztviselő az utóidény olcsóbb áradt vehetné igénybe; a fürdők, üdülő­A Széna tér nemcsak egyike a legforgalmasabb gócpontoknak a budai oldalon, hanem egyike azoknak a tereknek is, amelybe a legtöbb ucca torkollik. A Közmunkatanács hivatalos megálla­pítása szerint a Széna tér a Margit körút, Görgey Artur, Csalogány, Ostrom uccák, Vérmező ut, Re­tek és Lövőház ucca között fekszik. Nem hivata­losan ugyanis — hiszen ide torkol a Hattyú ut­ca és déli oldalán is a Margit körút — „kilencágu csillagtérének nevezik a benszülött vízivárosiak a Széna teret. Ez annyit jelent, hgoy a Széna téren kilenc útvonal fut keresztül, aminek természete­sen a kétszeresét kell venni forgalmi szempont­ból. A torlódások akkor is gyakoriak lennének a Széna téren, ha a forgalom a mainál sokkal ki­sebb lenne. Ezt a forgalmat nemcsak a Széna téri piac növelte meg nem várt arányban, hanem az a körülmény is, hogy átvonuló tere lett egész sereg közlekedési járműnek. Nem tekintve a kétirányú villamosközlekedést, itt a végállomása a 22-es, 16-os és 12-es autóbusznak, s itt robog át az 5-ös autóbusz is. Ezek a járművek, amikhez még rengeteg autó és teherkocsi,továbbá igásfogat is járul, megnehe­zítették a forgalom rendes lebonyolítását. A fő­város már régóta foglalkozik azzal, hogy a tartha­tatlan helyzeten sürgősen változtasson. Az elgon­dolásoknak igen tisztes múltja van, már, megkez­dődött akkor, amikor arról volt szó, hogy a Szé­na téri piacot vissza kell helyezni a Batthyány té­ri csarnokba. A közönség azonban megszokta a szénatéri piacot és annak áthelyezését minden ol­dalról felzúdulás fogadná. A Széna tér rendezésére kiküldött bizottság tuszminiszterrel, a főpolgármesterrel, a- Közmunka- tanáccsal és más érdekelt és illetékes tényezőkkel folytatott a Szinházbizotlság. Mindenütt teljes megértést és odaadó jóindulatot tapasztaltak. En­nek hatása máris mutatkozik, mert a budai poli­tikai, társadalmi és gazdasági élet vezető egyénisé­gei sietve csatlakoztak a mozgalomhoz, így Bárczy István ny. igazságügyminszter, volt főpolgármester, Harrer Ferenc titkos tanácsos, Ripka Ferenc ny. főpolgámester, Friedrich István ny. miniszterelnök, vitéz Aggházy Kamill ezredes és még sokan. Az elnöki tanács biztosra veszi, hogy a most megin­dult erőteljes propagandatevékenység nyomában áz ősszel a Községi Takarékpénztár által kibocsá­tandó részvényjegyzési felhívás teljes eredményt hoz. Hiszen Buda kulturális érdekeiről van szó. József főherceg meleg érdeklődéssel hallgatta meg az előterjesztéseket. Kijelentette, hogy a moz­galom ügyéről, melyet ő is szívén visel, szintén több mértékadó tényezővel beszélt és az a benyo­mása, hogyha a polgárság elő tudja teremteni a terv megvalósításához szükséges anyagi eszközö­ket, akkor az illetékes tényezők támogatására szá­míthat. Az előterjesztéshez készséggel járult hozzá és kijelentette, hogy a maga részéről is mindent megtesz, hogy ez, a Buda kulturális életében oly nagyjelentőségű mozgalom sikerre vezessen. A küldöttség szeretettel búcsúzott a budaiak iőhercegétől, aki azzal a tettel, hogy a mozgalom élére állott, ismét megmutatta, hogy mennyire kö­zel áll lelkületéhez minden budai megmozdulás. helyek utóidénye gazdaságilag kedvezőbben alakul» na. Kétségtelenül, előnyösen éreztetné hatását ide­genforgalmunk kialakulásában is a nappalok meg­hosszabbodása,, mert teljes szépségében érvénye­sülne a Balaton őszi színpompája. A nyári időszámítás bevezetése ellen a kereske­delmi miniszter, ai MÁV meghallgatása után mind­eddig kénytelen volt állásifoglalni. A nemzetközi menetrendi konferencián a MÁV ismételten elő­terjesztéssel élt a nyári időszámítás bevezetése érdekében és kizárólag a környező államok kor­mányainak ellenzésén múlott megvalósulása. A MÁV véleménye szerint a nyári időszámítás ré­szünkről egyoldalúan foganatosítandó bevezetése nehézségekkel járna, mert a nemzetközi vonatok menetrendjét kellene megváltoztatni. A sorozatos csatlakozások miatt szükségessé válnék a menet­rend teljes átdolgozása és jelentékeny többletki­adást vonna maga után az egy óra különbséggel beiktatott párhuzamos vonatok forgalombahelye- zése­Bár ilyen körülmények között a nyári időszá­mítás megvalósulása újabb terheket róna a MÄV- ra, oly mértékű egészségügyi előny származnék bevezetésével országunk lakosságára, amely szám­szerűen is igazolható lesz a betegállományban el­töltött napok számának csökkenésével és a nagy betegbiztosítási intézmények táppénz és gyógy­szerszámlájának kisebbedésével. A MÁV igazgató­sága az őszi menetrendi konferencián már javas­lattal fordulhatna *az érdekelt államokhoz, hogy 1938-ra megtörténhessék a nyári időszámítás be­vezetése. egyik tagja a következőket mondotta a Budai Nap­ló munkatársának: — A Batthyány téri csarnok azért került mos­tani helyére, mert amikor épült, az volt a terv, hogy az Országház terét a Csalogány uccával híd kösse össze. Erre a hidra alapították a Víziváros egész fejlődését. A sors és a város urai máskép intézkedtek, a hid építése örök időkre elmaradt. A Széna tér rendezése ilyenformán a piac tel­jes kikapcsolásával fog megtörténni. A már elké­szített ideiglenes tervek szerint egyedül két bódé esik majd a rendezés áldozatául: a községi ló- husüzem épülete és a mellette lévő virágbódé. El­távolítják a szomszédságukban lévő zöld házikót is. A tér közepén roskadozik a Beszkárt kis sze­mélyzeti bódéja, amelynek egyik részében trafik is van. A terv ezt is halálra ítélte. A bódéktól így megszabadított területre járda­szigetek kerülnek, amelyek a különböző oldalról átfutó járművek átvonulási utjának zavartalan­ságát lesznek hivatva biztosítani, mint ahogy ezt már a Baross téren, a Berlini téren és legújabban a Boráros téren oldották meg. A járdaszigeteket egymástól kis parkok fogják elválasztani. Néhény nappal ezelőtt Schuler Dezső alpolgármester ve­zetésével helyszíni szemlét tartottak a Széna téren. Ezen a helyszíni szemlén részt vett: Babarczy Ist­ván br. tanácsnok, Thorday Lajos II. kér. elöljá­ró, Vezér Károly dr. főjegyző, Szécsy Jenő, Viola Rezső dr. műszaki főtanácsosok, Szabó István a II. leér., mérnöke és a Beszkárt kiküldöttei. A hely­színi szemle után az abban résztvevők értekezle­tet tartottak, amlyen megállapították véglegesen azokat a szempontokat, amelyek alapján a Széna tér rendezésének terveit elkészítik. Az értekezle­ten megjelent Harrer Ferenc törvényhat. biz. tag tö^élete^abasu a Qel lépt - divatházból ___________________ XI. Horthy Miklós ut 25. — Telelőn 2-095—0» Nyá ri időszámítást sürget az Országos Balneológiái Egyesület Visontai­pálosvürosrnarti-abasárvidéki hnrainalr kimérése szöllűbirtokosok sajáttermésü UUIdlIldlI |. Krisztina-körut 139. Teleion 1—572—00 A Széna-tér rendezését a régi Szent János kórházzal kapcsolatban kell megoldani 3 I Éleiéi, nyugalmai, vagyonúi j | védi a Jó drótkerítés j készíti ; I HUTTER és SCHRANTZ R.T. | 1 Budapest, X., Gyömrői-ut 80. jg VÁROSI MJNTARAKTÁR: | VI., Vilmos császár ut 63. sz. g a városrendezési bizottság elnöke, továbbá Terbócz Imre orszgy. képviselő is. A terveknek természetesen meg kell tenniök a rendes Útjukat a főváros illetékes ügyosztályain, úgy, hogy azok végrehajtására csak. az ősz folya­mán kerül a sor, ha ugyan akkorra új helyzet nem áll elő. A Széna tér rendezése kétségtelenül régi jo­gos óhajtása nemcsak a második kerület lakossá­gának, hanem magának a fővárosnak is. Mégis igen éles hangok hallatszanak a tervvel szemben. A kerület több súlyosszavú tényezője tiltakozik az ellen, hogy fölösleges kiadásokkal, fölösleges mun­kát végeztessenek. A térbe betorkolló uccák sa­rokházai régivágású apró kis házikók, amelyek előbb-utóbb lebontásra kerülnek. Köztudomású az is, hogy előbb-utóbb megoldásra vár a régi Szt. János kórház épülelének problémája is. Kétségte­len, hogy mai formájában sokáig nem fog fenn­maradni. Mielőtt azonban ezeket a kérdéseket gyökere­sen meg nem oldják, addig bármilyen nagy szük­ség van is rá, nem szabad a Széna tér olyan ren­dezéséhez nyúlni, amely ennek a nagyforgalmu térnek végleges alakját állapítaná meg. A Széna teret a maga teljességében, a bele tor­kolló uccák megfelelő kiképzésével és a régi Szent János kórház ügyével kapcsolatosan lehet cs|ak észszerűen és a közóhajnak megfelelően megoldani. Őszinte cégfelirat Amint az új balatoni műútra ér á gépkocsin utazó ember — a mezők és budakörnyéki dúslom- bú gyümölcsösöket kettészelő csodás autóstrádán jóformán percek alatt elhagyja a főváros határát. A vidék pedig, mintha még a régi delizsánszon járnának az emberek, tele van útszéli vendégfoga­dókkal. Ha a kútágasok helyét nem foglalták vol­na el sűrűn egymásután a benzinkutak, meg is értené a sokféle „csárda“-nyitást. Igaz, hogy ked­ves nagyzolással, apró falusi házak falán a csárda cégér helyett „Tee-Room" és „Bar“ felírásokat is látunk, viszont az utbaeső világvárosi külsejű nyári mulatók „Csárda“ felírással hivalkodnak. Ellentmondó ezeken a helyiségeken a csárda szó. Autó-csárda! Mintha azt olvasnánk, hogy „Betyár- Hotel“, vagy „Ménes-garázs“. Ha az utas azután megáll egy-egy itatásra, az itcés üveg helyett cok- téles edényt tesznek eléje. A jóféle homoki karcos helyett idegen italokat kínál a fehér egyenruhás, borotváltképű csapiáros. — Olyan zagyva az ital, a keret, mint ez az egész mai magyar élet. A tükörsimaságu balatoni ut kü­lönböző csárdái közül csak egy van, amelyik ne­vében legalább őszinte. Kifejezi a csárdás vágyát és reményét. Székesfehérvár előtt ugyanis van egy vendégfogadó, amelyiknek „Defekt-csárda“ a neve. Ez igaz beszéd A derék vendéglősiparos a cégtábláján keresztül mondja el, mennyire kí­vánja az utasnak, hogy pukkadjon meg a gumija és a fárasztó szerelés után térjen be hozzá egy italra. Nemcsak őszinte a cégfelirás, hanem jogos is, mert a kitűnő balatoni ut csak egy helyen rossz, de nagyon rossz. Székesfehérvár belső területén vannak olyan zökkenők, buktatók és gödrök, hogy a Defekt-csárdás jól spekulálhat. Kár, hogy a hí­vogató cégér csak a város egyik végén csalogatja a pukkadó autóst. A régi betyár-romantika eltűnt ugyan, de a gesztusaiból a csárdacimen kívül ma­radt azért valami. Az utat elállják a fixfizetésü vámszedők és a városba bejövét, kijövet 1—1 pengőt szednek a város részére — utvám címén. Pedig ezt megfizet­tethetnék a Defekt-csárdánál. Az ugyanis eleget keres a fehérvári utakon. Az utas? Az fizessen! Nem is olyan bolondság, hogy csárdák is emlé­keztetik az embert a régi elsülyedt világra. . HELLA de PINEDO a Theater an der Wien volt primadonnája minden este a Regent Kávéház - ban I., Keleti Károly utca I. szám Zongorán kísér NOLDI SCHOOL KORNSTEIN FARKAS műbútorasztalos tervezés, lakásherendeeés, styl bútorok modernizálása, bútor fényezés, javítások. — Telefon : Budapest, VI., Podmanlczky-u. 57.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents