Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-01 / 26. szám

2 jöuöai Napló O R E G D I Ó F A Söröző és Étterem HEGEDŰS GYULA cigányzenekara muzsikál RÉGI BUDAI TRADÍCIÓK Ul MODERN VEZETÉS­l.Pályau.3 Telefon t 1—524—94. Telelőn l I—S24—94. ifi. Wagner Béla a. * Reiber József vtndéglös. Régi budai Városkapuk Irta; Bevilaqua Borsody Béla Mióta az 1894-ben oktalanul lebontott rési bu­dai Bécsi kapu helyére felépült az új Bécsi kapu, Lechncr Jenő dr.. a világhírű építőmüvés tervei után, az óbudai Kral kőfaragó cég kivitelezésében, sok szó esett a többi budai Városkapuról is, bár olyan szavak voltak ezek, amelyek betűkből let­tek, vagyis jobbadán olyanok Írták azokat, akik már csak olvastak a régi budai Fejérvári kapuról, azután a Vízivárosi Kapuról, másnéven a Ferenc József Kapáról, meg a Tabáni Kapáról, másnéven Várkapáról. JJ Azok, akik 1894 táján budhj kisfiúk voltak; jól emlékezhetnek ezekre a Városkapukra, melye" két jóvátehetetlen silány barbársággal bontott le az a hagyományúikul korszak, amely parlagi és jött-ment volt és úgy bánt el a régi Pest és Buda históriás emlékeivel,mint a Csáky szalmájával. Legrégibb és legszebb volt a Fejérvári Kapu. Ott állott a Krisztinavárosból a Várba vezető ré­gi úton. Mikor megépítették a Palota-utat, a Jó" zsef királyi herceg ftnai ' gépkocsi színje helyén álló Fejérvári kaput lebontották. Képét a Székes- fővárosi Muzeum egy vízfestménye őrzi. Szomorú és elnyomorított csonk volt ez a kapu már akkor, faragott kövei hitvány vakolatköntöst hordtak. Mint minden 15.—16. századi eredetű lombardiai slílkisu Toronykapu (amilyen húszával áll máig Prágában és mindenütt) eredetileg hat-nyoloeme- letes iehetett. 1894-ben már csak egy emeletnyi csonk volt, cseréppel volt fedve. Ulászlókon ka- pucímere és Enyingi Török Bálint monogramjá- jával ékes másik köve ma a Székesfővárosi Mú­zeumban van. Köveit széthajigálták. A Ferenc József Kapu ott volt, ahol ma az 1857-ben épült Albrecht út — ma Hunyadi János út — bekanyarodik a Várba. Ez a Vöröskereszt háza — ma Külügyminisztérium — rettentően .iz^ttoteh, az egész' Vár? hangulatát agyonverő hódúivá építésekor tűnt el. Igaz, hogy 1894 után épült valami névtelen bécsi katonai építőmester tervei szerint. Igaz, hogy sem históriája, sem stí­lusa nem volt, silány reneszánsz süluskopia volt, a gyűlöletes, akasztófás Bach korszakra emlékez­tetett, olyan, amilyent tucatjával kent fel valami k. u. k. Bandireotion Milano, 'Kremsier, Olmütz, Peschiera, avagy Krakó városfalaira, de mégis ok­talanság volt lebontani. A tabáni Kapu a mai Váralja utca sarkán.volt, ott, ahol ma a Várkert üvegháza van. Ez is a régi osztrák épftőstilus jelensége volt, nem volt benne se história, se magyarság, se budaiság, de mégis kedves volt, mert — ott volt. E sorok írója azt hiszi, hogy ez a Várkapu máig megvan a rákent silány vakolat alatt és mögött. 1900-ban tűni el a királyi palota építésekor a tőle mint­egy száz méternyire északra állott középkori Toronnyal egyetemben. Ennek a török uralom alatt Karok as Pasa Tornya volt a neve. (Karakas: Fekete szemöldök, helyesen; Összenőtt szemöldök, a török szemében a férfiszépség jele.) Jó volna azt is megnézni, ott van-e a vakolat alatt a' régi kapu. A mai tákolmány ugyanis Ízlés­telen és művésziét!en dolog. A Fejérvári Kapu és a Ferenc József kapu visszaállítása is helyes dolog volna. Az 1878-ban tető alá hozott vadonatúj Ko­ronázó Templom is patinát kapott, mindenki Má­tyás Templomnak gondoljál és régiségére eskü­szik. Húsz év múlva a mai új Bécsi Kapu is patinát nyer. Igaz, hogy panoptikum! stiluskopia lenne ez a két, illetőleg három új kapu, de leg­alább a veszett fejsze nyelét jelentené. Nem len­ne zléstelenebb, mint azok a törések és gyilok- járók, amelyeket hír szerint a pestoldali várfa­laikra fognak állítólag felkenni. Ma már benne va­gyunk a histőriáskodó paúoptikumnaturalizmus» ban, csináljuk meg ezt is. Van a budai Várban elég műkőből pacsmagolt bárok kapuzat és ab­lakkeret, eggyel több meg se kottyan. Inkább mükaput kérünk Budára, mint a Lánchíd szőr; nyü izléstelenségü kivilágítását. Nürnberg lörései is többnyire az 1870-es években készültek. Egy kis- borostyán az Újkapukra és minden borjacska ókaput fog bennük megbámulni. Inkább bámulja meg minden borjú ezeket aiz Újkapukat, semhogy a barbárság okozta régi bontások miatt mordul­janak azok, akiket e régi mordulásaik és a régi szép idők iránti hajlamosságuk miatt úgyis vén szamaraknak tart a mai zöldfülű új nemze­dék, amely azonban egy cseppet sem hagyományos talanabb, mint kedves nagyatyái, akik 1894 és 98 között lebontották még a tornyos pesti városhá­zát is. Tehát semmi okunk sincs rá, hogy a mai „Nemzedéket“ szidjuk. Megkezdődött a XII. kerületi elöljáróság szervezése Budapest rohamos fejlődésének, a lakosság állandó szaporodásának ter­mészetszerű következménye az új köz- igazgatási kerületi beosztás, amitől az 1930. évi XVIII. törvénycikk intézke­dik. Buda szemponjából különösen nagyjelentőségű az I. kerületnek fel­osztása, mely a főváros legnagyobb ki­terjedésű kerülete: túlnyomói) részéből két önálló kerület, a XL es ^XII. ala­kult. A XI. kerületi elöljáróság már évek óta működik, míg a XII. kerületi megszervezése most van folyamatban. Az új kerülethez tartozik a Német­völgy, Orbánhegy, Mártonhegy, Far­kasrét, Kis- és Nagysvábhegy, Zugli­get és Virányos Kutvölgy. Tehát azok a hegyvidéki villanegyedek, , ame- lvek különösen az utóbbi években in­dultak nagy fejlődésnek. Ez a fejlődés a megoldásra váró feladatok egész so­rát helvezte előtérbe és megvalósítá­sukat a Hegyvidék az új elöljáróság­tól várja. Ezeknek a feladatoknak sokfélesé­ge — ami a Hegyvidék egyes részei­nek különböző érdekei szerint válto­zik — teszi nehézzé és felelősségteljes­sé a XII. k eriilet elöljárójának tisztjét. Erre a tisztségre a polgármester dr. C7ebe )Tenő ittanácsjegyzőt nevezte ki. régi. érdemes városházi főtisztviselő, amellett évtizedek óta budai lakos is. és a Hegyvidék problémáinak alapos ismerője. Dr. Czcbe Jenő elöljáró lapunknak az új elől- lárőság megszervezéséről és programjáról nyilat­kozik: — A gyönyörű Hegyvidéknek évek óta rajon* cója vagyok; nem gondoltam, hogy valaha en­nek a kerületnek egyik iföinlézője leszek. Elér­tem életem célját. A milliós főváros egyik leg" szebb fekvésű kerülétéhek lehetek vezetője. 28- ik éve szolgálom szorgalmasan, s lelkiismeretes­séggel a fővárost s így akarom szolgálni tovább* ro is ebben • a kerületben. Minlegy 40 évvel ezelőtt kerültem fel ebbe a gyönyörű városba Mezőtúrról, ahol születtem es, ahol iskoláimat végeztem s ahol családom tag­jai majdnem 150 éven keresztül a város főbirái, s a református egyház főgondnokai voltak. Tiszt­viselő családból származom s talán ezért tekin* tcm gyönyörű1 hivatalnak a 'tisztviselői pályát.' De hogyne szeretném Budát, mikor 28 éve la­kom már ezen a részen. Legyenek meggyőződve jkerüüetem poi*,dra)i, hogy a legnagyobb szeretettel, munkabírásom, tehetségem teljes felhasználásával fogok dolgozni a kerület érdekében­A kerület törvényhatósági bizottsági tagjaival, akik igen jó ismerőseim s. régi jóbarátaim, meg fogom alaposan tárgyalni a kerület összes meg­fogom alaposan tárgyalni a kerület összes meg“ oldandó kérdéseit és velük karöltve, szívós kitar­tással fogunk az illetékes hatóságok utján az egyes kérdések megoldásához. Tanulmány tárgyává teszem a közlekedés prob­lémáját. Szükségünk van újabb autóbuszjáratra. több villamosra, kórházra, utak és csa­tornák létesítésére. A kerület szegény magyarjainak pedig szere* tő atyjuk akarok leírni. Már is hozzákezd tem a kerületi aduméi is zfráció mcgsztervezéséhefef Hány tisztviselőre lesz szükség? Dr. Duday elöljáró úr­ral s dr. Farkas elnöki tanácsnok úrral már le­tárgyaltam. Remélhetőleg a jövő év elején állni fog a szép elöíjárósági épület a Böszörményi ut és Fery Oszkár utca sarkán s megkezdheti az elöl* •járóság — a Mindenható kegyelméből — áldá­sos működését. Ez a nyilatkozat azt bizonyítja, hogy a kerület megoldásra váró problémáinak sorsa jó kezekben van Budád SUGÁR-cipő megbízható! GvágvctpOkhan Is nagy válaszlék 1., Krisztlna*kttrut 61. — Postapalotával szemben A Virányös-Kutvöl .kívánságai A Virányos-Kútvölgy' területének legnagyobb, és legje'.enbőségteljesebb útja a Kútvölgyi út. Hely­zeténél fogva ez az útvonal — legalább is annak kellene lennie — amelyen keresztül a terület a várossal érintkezik, amely a Hegyvidék főütőerét képezi. Ezt az utat néhány évvel ezelőtt részben kiépítették, azonban középső szakasza még ma is kiépítetlen. Jelen állapotában ez az út természe­tesen nem váltja be azokat a reményeket, ami" lyeket a hegyvidéki lakosság, építésének jcezde» tén jogosan hozzáfűzött. Mini összekötő főútvo­nal pedig úgyszólván használhatatlan, éppen csőn" ka, kiépítetlen állapota "miatt. A Budai Hegyvidéknek Virányos-Kútvölgyi ré­sze még mindig nem rendelkezik közlekedési esz" közzel. Csupán a hegyvidék szélein, tehát a Sváb­hegyen, valamint a Zúgligeti utón van amott fo­gaskerekű, emitt pedig villamosvasút. A Budáké" szire járó 22-es számú autóbusz a Virányos'Kut- völgy lakói részére úgyszólván .használha'lallíen. A ‘lakosok kénytelenek 10-—20—25 percig is gyalogolni, amíg a legelső 'villamosállomást el­érik. Ez pedig különösen télen, a mély talajig, sá" ros hegyvidéki útakon, ösvényeken so bajjal és kellemetlenséggel jár. A legtermészetesebb meg­oldás egy a Kútvölgyi utón végigvezető autóbusz­járat megindítása volna. Azonban ennek és ezen keresztül az egész hegyvidék fejlődésének — mondhatni egyetlen — akadálya a Kútvölgyi út középső részének kiépítetlen állapota. Itt kapcso" lódik elválaszthatatlanul egymásba E két fontos tényező megvalósításával a Virányos Kútvölgy vidéke normális fejlődésnek fog indúl­ni. A jelenleg tervbevett autóbuszjárat, amely a 22-es járatnak a Kútvölgyi úton és Szarvas Gá* bor úton való keresztül vezetésével kívánja eny" híteni a helyzetet, csak átmeneti lehet. A végle­ges megoldást csakis a Kútvölgyi út elejétől vé" gig, a svábhegyi forgalomba bekapcsolódó járat fogja meghozni. A Kútvölgyi út mellett nagyon kok kisebbé de fontos út vár részben megnyitásra, kiépítés­re és javításra. Különösen a javításoknál hárul önálló hatáskör a hegyvidéki elöljáróságra. Sürgős feladat a régi vízivárosi temető végleges rendezése is. Az eredeti terv — amely szerint itt parkot létesítettek volna — mindeddig nem való­sult meg. Jelenleg még nincsen a végleges meg-) oldásra elfogadott újabb terv, azonban nagyon fontos érdeke a hegyvidéknek, hogy éppen a kez­detén, a bejáratnál ne éktelenkedjék sokáig a mostani elhanyagolt állapotában a temető. Szüksége van a Hegyvidéknek továbbá strand­fürdőre. A jelen helyzet az. hogy strandfürdő, a svábhegyit kivéve, az egész hegyvidéken nincsen. Régi óhaj a jánoshegyi függővasut is. Errevo- natkozóan tudomásunk szerint konkrét tárgyalások is voltak már, de pozitív eredmény még nincsen. Nagyon fontosnak tartjuk a függővasut megépí­tését. Ez újabb színt, új vonalat hozna a hegyvi" dék életébe;, ami a fejlődés szempontjából ‘ feltét­lenül előnyös lenne. Az uj elöljáróság létesítésével kapcsolatban a maS gazdasági viszonyok között túlzott, vérmes reményeket nem táplálhatunk, azonban reméljük az eddiginél gyorsabb fejlődést és főleg a fejlő­dést akadályozó körülmények elhárítását. Geiger Gyula dr. TöKÉ^TEyzABAsu a Qe| lépt - divatházból _____________________ XI. Horthy Miklós ul 23. — Telefon 2-695-06 Szá zéves a „Disznófő“ név Ha turisták felkeresik Buda egyik legszebb ma­gaslatát, hogy a Disznófő nagyvendéglő terraszá- ról gyönyörködjenek a kilátásban, talán senki sem gondol arra, milyen nagymultú helyen-jár. Kútfők és szájhagyományok szerint a mai Disz’ nófö környékén állolt Mátyás király vadászkasté­lya és annak egyik födisze volt az a forráskút, amely a kastély felett emelkedő hegygerinc olda­lából fakadva, lépcsőzetes műalkotásokon kéj» resztül ontotta vizét a völgy felé. Mátyás király művészi kivitelű kútja közvetlen környéke az a nagykiterjedésű gyümölcsös volt, amely a' mai Istenszeme nevet viselő nyaraló alatt j§s felett terül el. . — A forrás ma egy disznófő!'ábrázoló vasöntvény­ből csörgedezik, mely az 1890-es évekből való. a forrás fölött ezek a hexameter sorok olvashatók; Jókedvében teremté Isten zugligetünket Gond, búbánat itt vig kacagásra derül, Mátyás király vadászkastélya a török uralom alatt is sértetlenül fennállott és nyaralóhelye volt a budai török pasák háremhölgyeinek. Állítólag ez volt az oka» elpusztulásának, mert felső parancs­ra rombolták le. A Sauwiese, Saukopf elnevezések a török pasák és háremhölgyek tivornyáinak emlékét őrzik. A Sau elnevezések 1686 előtt ismeretlenek vol­tak. Ezt bizonyítják azok az egykorú feljegyzések és helyszíni rajzok, amelyek az elmúlt század vé­gén Bologna város könyvtárában napfényre ke* í ültek. Mqrsigli Luigi Fernando olasz gróf ugyanis, aki 1682-ben a Budavárát ostromló sereg kötelékébe lénett és ott maradt n vár vicc7iifn0lalácái(T 1937, julius í, HELLA de PINEDO a Theater an der Wien volt primadonnája minden este a Regent Kávéház - ban | I., Keleti Károly utca I. szám Zongorán kisör MQLDI SCHOOL I zőleg a török fogságába került és mint fogoly, vi­zet hordott a Dunából Buda várába, de kint járt a királyi vadászkastély vízmüveinél is. Az olasz gróf naplót vezetett és 10 kisebb kötetben örö­kítette meg az eseményeket. Ezekből tudjuk, hogy a törökök sok helyi elnevezést cseré tek fel' török vonatkozású elnevezéssel, de nagyon sok magyar helynevet egyszerűen átfordították törökre. lgy „ Kovácsiba vezető út a Kovacsina joli dir nevet vi­selte és annak a hegyhátnak, amely a Júnoshegy tövében álló városi vendéglőtől a Normafán túl vonul és amelynek oldalából a vadászkastély kút­jának a forrásvize fákadt: Kiral bunar bairi — Király forrásdomb volt a török neve. Ebből és a nagy gyümölcsösből született meg a Sauwiese és a Királyforrásdombból fakadó Királyforrást keresz­telte el az 1686. évet1 követő idő — Saukopf.nnk, magyarul Disznófőnek. , A Disznőfő nagyvendéglő bérlője, Galambos La­jos, 16 éve ápolja azokat az emlékeket, amelyek a Disznófőre vonatkoznak és lelkes odaadással fá­radozik azon, hogy a Disznófő 100 éves évfordu­lójára felhívja a közönség figyelmét és al történel­mi múltú hely iránt felkeltse az érdeklődést. A forrás fölé rövidesen az alábbi emléktábla kerül: A forrás nette Mátyás király korában MÁTYÁS KIRÁLY CSÖRGÉJE, a tö­rök uralom alatt 1682-ig KIRAL BU­NAR BAIRI, Budavár visszafoglalása után 1686-tól SAUKOPF volt. 1837 óta nevezik Disznófőnek —; r Andriska Károly. Bőröndök női táskák, pénztárcák, irattáskák, irómappák Weigl T elei on szám ; 1-813-68 Budapest, IV., Mária Valéria ucca, 7. szám Zászlószentelés. A Budapest III. kér, Újlaki Szent Noé és Három Szent Király Egyesített Temetkezési Egylet) > vasáa-njapj ^júlfilus 20-á<ni tairtotta ünnepélyes keretek között zászlószen“ telési ünnepélyét, amelyen a testvérszerveze* tek zeniével és zászlók alatt vettek részt. Hala* man János alelnök ,a, rendezőbizottsággal fogad­ta á megjelent egyesületeket és Král Ferenc- né zászlóiamyáí. A testvérzászlók megkoszo­rúzása után aiz újlaki plébániatemplomban dr: Szokolaiy Átutal prelátus-kanonofc, az egy­let dísztagja ünnepi nagymisét celebrált fé­nyes papi segédlettel, utána nagy beszéd ke­retében megszentelte az uj zászlói A templo­mi ünnepségekkel egyidőben dr. Pálfi Lajos plébános a tábori oltárnál mondott csendes szefn.t misét. A disziközgyülésen jelen voltak: dr. Szokolay Antal plébános, dr. Hanthy Hjai- d'ekfcer János kerületi elöljáró, dr. Pálfi La­jos plébános; dr. Botzenihardí János örökös törvényhatósági bizottsági talg, Vajna Ede ny. szfőv. tanácsnoki, Gáldy Béla, és dr, Kuncze Lajos törvh. biz. tagok, dr. Gergelyi Ernő szfőv. tan. főjegyző, Bede József rendőrtalná- esős, Kereszthélyi Ágoston ny. postaiak, főta­nácsos, diiisizelnök s mások A díszközgyűlést a III. kér. Törekvő Dalkör nyitottal meg a Ma­gyar Hiszekeggyel. Král Ferenc elnöki meg­nyitója után, Brunekker Lajos alelnöki mondott ünnepi beszédet. Dr. Hanthy Halidekfcer Já/nos elöljáró a iszfőváros közönsége, dr. Pálfv La­jos plébános a Sarlós Boldogasszony Egyház- község, valamint Vajna Ede ny. .szfőv: tanács­nak az öregek nevében üdvözölték az egye­sületet. A zászlószögek bevetésé után az ün­nepségen közreműködő MÁV fuvózemekara a Himnusszal záirta be a díszközgyűlést. Árvaházi üdülőt épít Balatonbogláron a fő­város- A Segítő Alap tulajdonát képező bala- tomboglári 10.000 négyszögöl terjedelmű ingat­lant, amelyet az Elektromos Művek néhai dr. Gálái Gaszton országgyűlési képviselőtől vásá­rolt, a Segítő Alap igazgatóságai áz elmúlt hé­tén Szendy polgármester, Lalmotte alpolgár­mester és Farkas tanácsnoki részvételével megtekintette. A helyszíni szemle alapján megállapították, hogy a telek segitőalatpi üdü­lőtelep felépülésére neim alkalmas, ellenben annak) felét árvaházi üdülő céljaira a főváros közönsége veszi át a telek másik felét, pedig parcellázni fogják! Megalakult a Budai Lovas-Club, ámelym.ek hivátása a nemes lov.aigló-sport népszerűsítése és gyakorlása. Már ai jövő héten megkezdőd­nek a rendszeres távlovaglások, amiítahez ed­dig 180-anami jelentették be résztvételüket, höl­gyek, utak vegyesen. A Vérmezőn szabad lo­vaglást engedélyezett részükre a katonai ha­tóság s igy nemsokár-i érdekes látványban lesz része Buda (közönségé nek. A tavi óvatla­nokat nemes Czacher Bélái szkv. huszárfőhad­nagy vezeti. r ff—iiririHTWilMii il ííí i—irTni ­-------------ruin—­HIR SCH II. JAKAB b8rnagykereskedése IV, KÄ ROLY - KÖRÚT 24.

Next

/
Thumbnails
Contents