Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-10 / 23. szám

35 évfolyam Budapest, 1937. junius 10 23. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP alapította:ViraAg béla SZERKESZTI; LIPPAY GYULA dr. \ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Sszeretném, ipa a budai sszellem asz uf tpidon átmenne a pesti oldalra mondotta ZS1TV/1Y TIBOR a Sszentimrevárosban Utcai gyüfUs Az emberi szia legnemesebb meg­nyilatkozása a jótékonyság. De éppen a legnemesebb érzelmek azok, amelyek­kel legkönnyebb visszaélni. A Panasz­kodó álnyomor apaija le legkönnyeb­ben a jóság termését a szemérmes és igazi szegénység előtt. Dicséretet érde­mel tehát nemcsak az, aki ad, hanem az is, aki azj adományokat jó helyre juttatja. Tegnap és tegnapelőtt ismét gyüjtő­sátrak állottak a főváros főbb útvona­lain. Hat nemescélú intézmény kapott képnapos uccai adománygyűjtési enge­délyt. Különböző egyesületek — egyet­len céllal: segíteni. Ä főváros társadal­ma most sem tagadta meg önmagát és jószivvel áldozott, mert tudta, hogy igaz célra áldoz. Nem volt könnyű fe­ladat a gyűjtés eredményének mikénti felosztását, már előzetesen szabályozni. Hat. egyesület vezetői mind a maguk szegényeit, nyomorékjait és elesettjeit tartják a legsürgősebben és leghatható- sabban segitendőnek. Horony-Pálffy- Aurél dr. tanácsnokra várt a nemes és nehéz kötelesség, megpitatni az intéz­mények vezetőivel a begyüli adomá­it yok eloszlást kulcsát. Sikerült is igazságosan megoldani n nehéz kérdést és akiié belehullatták ne­mes adományaikat az utcai perselyek­be, megnyugvással tették, tudván, hogy minden fillér igazi könnyeket szárit fel és odajut ahová szánták. A pácisi fncpUivás A világpolitika tekervényes útvesz­tőiben valóban csak a hivatásos diplo­maták tudnak eligazodni. Hogy ezek sem mindig jól, annak fájdalmas bizony­sága ez a mai egész fejetetejére állított világ. Nemzetek és népek igazi szivbéli megbékélését minden diplomata-munká­nál jobban elősegíti a különböző nem­zetek fiainak közvetlen találkozása. Ebből a szemszögből nézve is öszinté örömmel halljuk, hogy Szendy Károly polgármester eleget tesz Páris város meghívásának és odautazik a közel jö­vőben. Ez az első eset, hogy Páris meghívja Budapest polgármesterét és a megtisz­teltetést nem szabad lekicsinyelni. A meghívás megbecsülése és elisme­rése Budapest világvárosi mértékkel mért tekintélyének és hírnevének. Különös megnyugvás e város, de az egész magyarság számára is, hogy Szendy Károly méltó képviselője lesz annak a városnak, amelynek első pol­gára. Az emberek közötti megértés, köl­csönös megbecsülés és egymás megisme­rése az az ut, amelyen leghamarabb el­juthatunk a nemzetek közötti megértés sóvárgott céljához. A francia és a magyar lélek, mint a két nép kultúrája is, sok rokonvonást mutat. És ha a hivatásos diplomácia — nem a magyarság hibájából — e közös­ség ellenére is eltávolította egymástól a két népet — polgáraiknak hivatása, hogy a természetes közeledést elősegítsék. Ezért is sok szeretettel bocsátjuk el Szendy Károlyt, az első magyar város első polgárát párisi útjára. Páratlan szép esi bensőséges iimmepel- tetésben volt része dr. Zsitvay Tibor­nak, a Nemzeti Egység Fővárosi Pált ja elnökének] a Szeműmre városi Szervezet junius 3-iki ünnepélyes vacsoráján, amelynek keretében a kerület törvény- hatósági 'bizottsági tagjai besizálmolóju- kat tartották meg. A vacsora "előkelő ven­dégei között Karafiáth Jenő dr. Buda­pest székesfőváros főpolgármestere is résztvett, valamint a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének számos törvényhatósági bizottsági tagja és a ke­rület számos vezető egyénisége: Terbócz Imre országgyűlési képviselő, Andréka Károly dr., Becsey Antal, Bényi Károly dr., Dor- ner Gyula, Egerváry Tibor dr., Gaár Vilmos dr., Hajnóczy Béla dr., Halter Károly dr., Hegedűs Bertalan dr., Hencz Lajos dr:, vitéz nemes Juhász Jenő dr., Katona János, Kövesligethy Miklós dr., Nagy Ferenc, Orova Zsigmond dr., Sárkány Fe­renc, Szántay. István, Tóth Gábor, Vályi Lajos dr., törv. hat. biz. tagok, Kovács Alajos dr. cs Papp Géza államtitkárok, dr. Duday Alajos tanácsnok, elöljáró, dr. Illyefalvy I. Lajos a Fővárosi Statisz­tikai Hivatal igazgatója, dr. Szebeny József fő­jegyző, a Főpolgármesteri Hivatal vezetője, dr. Benedek Szabolcs és dr. Vezér Károly főjegyzők, elöljáró helyettesek, dr. Sárközy Sándor kir. köz­jegyző, Szánthó Róbert evangélikus lelkész, dr. Hl­vert Dezső a Nemzeti Egység Pártja II. kerületé­nek elnöke, dr. Dávid Antal, a tanügyi szervezet elnöke, Miklós Béla, a tanügyi szervezet főtitkára, Somody Pál központi kerületi titkár, Csatth Béia ny. postafőigazgató, dr. Besskó József m. kir. ál­lategészségügyi főtanácsos, Szilágyi Ferenc vámsza­ki tanácsos, Padányi Gulyás Jenő oki. építészmér­nök, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, dr. Bora József, dr. Tamássy Béla és dr. Bisits Lász­ló tisztiorvosok, dr. Mikecz Károly MOKTÁR igaz­gató, dr. Döbrössy Vilmos árvaszéki ülnök, dr. Koiss István árva®zóki főjegyző, Csilling Dezső műszaki tanácsos, Székely Miklós alelnök, dr. Ne­mes István egyetemi tanácsos, L’Aune Frigyes számtanácsos, Dutkay Béla ny. tábornok, Gömöry Győző igazgató, Sánczy József és Füzy Ernő, a Ke­lenföldi Társaskör igazgatói, dr. Bajkay Tibor, dr. Bárczy László, dr. Varjas László és dr. Oszoly Kálmán tanácsjegyzők, Szombathy Kálmán igazga­tó, dr. Lantos Béla pt. főfelügyelő, dr. Molnár Sán­dor, a Nemzeti Munkaközpont ügyvezető főtitkára, Dulien Tibor vezérigazgató, dr. Bessenyei László, dr. Bátyka Zoltán, Budinszky László, dr. Bánlaki Zoltán dr., Boér Lajos dr., Buday Béla dr., Czakó Zsigmond dr., Farkas Béla dr., Farkas Lajos dr., Gaár Jenő dr„ Hegedűs Béla dr., Kerekes Endre dr., Márton Ferenc dr.., Patakfalvy Lász'ó dr., Szentiványi János dr., Schilling Endre dr., Uhl- wurm Ödön dr., Vida Gyula dr. ügyvédek, dr. Fe- zekas Imre főorvos, dr. Lakos Imre, dr Schaffer László, dr. Somos • Elemér orvosok, Barta Jenő, Csiky János, Erős Jenő, Kiss Lajos igazgatók, Albrecht István, Cserey Sándor, Mály József, Hil­bert Károly, Ritter János iskolaigazgatók, Bánhe­lyi Ferenc, Czéhmester István, Paál Ákos, Németh László, Kokovay Lajos, dr. Schwalm Amadé taná­rok, Glazevszky Ádám bankcégvezető, Falvy Jenő könyvszakértő, Gaupp József DGT főfelügyelő, Mendik István gyárvezető, Könyves Tóth Kálmán könyvtáros, Rolling Oszkár ny. Máv. intéző, Há- ringáts Károly főtanácsos, Majzik József P. K. fő- ellenőr, dr. östör János P. K. tisztviselő, dr. Sza­bó Béla pl ü. főtanácsos, Tuba András tábori es­peres, vitéz Tanka Béla főmérnök, Gáspár Géza, Herczegh János főmérnökök, Sikó Attila, Dunay András mérnökök, Gál István, a Budai Kispolgári Egyesület elnöke, dr. Romhányi László fogalmazó, Dörre Ferenc osztálymérnök, Moharos Ferenc kör­zeti elnök, Kaposi József Máv. tisztviselő és még számos tagja a kerületi "szervezetnek. Szántay István törvényhatósági bizottsági tag, a kerület ügyvezető alelnöke üdvözölte Zsitvay Ti­bort és Karafiáth Jenő főpolgármestert, valamint a megjelent vendégeket. Becsey Antal, Dorner Gyula, Szántay István, Vályi Lajos dr. bizottsági tagok tartották meg be­számolójukat, melyeket a legnagyobb elismeréssel és megértéssel fogadott a beszámoló estély közön­sége. Majd rámutattak a XT. kerület városrendezé­sének szükségességére, részletesen tárgyalva az útépítés, csatornázás, piac, stadion, vásárváros, közlekedés és a felépítendő budai színház kérdé­sét is. • * Utánuk nagy taps és éljenzés közben ál­lott szólásra a Nemzeti Egység Pártjának elnöke Zsitvay Tibor ■ Hálás szívvel köszönte meg a kerület részéről megnyilvánuló szeretetteljes szíves fogadtatást. Ez a ’kerület megmutatta — mondotta — hogy tud egységes lenni, mert becsületes munkával edzett férfiakat küldött a főváros parlamentjébe, akik kötelességüket teljes odaadással végzik s méltók a kerület bizalmára. Mindennapos kemény, önzetlen munkát vállaltak ezért a kerületért. Becsey Antal és, Dorner Gyula bizottsági tagokra igaz tisztelet­tel és megbecsüléssel tekint a főváros egész népe, mert nagy szaktudásukkal és szeretettel szolgálják a közt. Vályi Lajos dr.-ról és Szántay Istvánról szólva külön megköszönöm a kerületnek, hogy ilyen jó, erős munkatársakat adtak nekünk munka- Takuüi, akik mindenütt ott vannak, ahol dolgozni kell. Külön hálával kell beszélnem Vályi Lajosról, aki a párt vezetésében mint h. főtitkár működik, eredményesen. Mindig tudja, hogy mi történik a fővárosban és igy a párt nem áll meglepetések előtt és fel van készülve minden kérdésre. Vályi Lajosra nagy jövő vár a főváros életében, ezt mondhatom. Köszönöm ennek a négy kiváló munkatársnak a munkáját, akik erőt és tekintélyt adnak mindig, amikor a kerület kérdéseiről van szó. Es példát mutatnak abban, hogy a Nemzeti Egységet saját magukban, maguk között kell el­sősorban megteremteni, ezt az egységet hálásan köszönöm nekik, mert ez példaadó. Ebben a ke­rületben még sohasem zavarták meg a harmóniát és ezt elsősorban nekik köszönhetem. Teljesen tisztában vagyok a kerület igényeivel. A megnyíló hiddal azt szeretném, ha ez a budai szellem csereképpen átmenve a pesti oldalra, an­nak szellemét megjavítaná. örömmel látom, hogy a lágymányosi vásárvá­ros a megvalósulás felé közeledik és vele kapcso­latban a sportpálya is megvalósulás utján van. A közlekedési programról azt mondhatom, hogy a megnyíló hiddal ez is szőnyegre fog kerülni és meg fogjuk találni a módját annak, hogy a kérdé­sek megoldást nyerjenek. Zsitvay Tibor beszédében kitért a dr. Vályi La­jos által ismertetett budai szinházmozgalomra is. Amikor — mondotta — a budai színházat be kel­lett zárni, fájdalommal gondoltunk arra, hogy megszűnik Budapest égjük patinás színháza, tör­ténelmi emléke. De most remélem, hogy a legkö­zelebbi jövőben ezt a színházat újra meg fogjuk nyitni. Legyen az uj szinház a magyar nemzeti szellem temploma, mert szükségünk van arra, hogy az európai mértékkel mért jó színházaink mellett magyar nemzteti szellemű színházunk is legyén. Ezért örömmel üdvözlöm a budai társadalom mozgalmát, amely a színházuk felépítését akarja megvalósítani, A mi (pártunk nemcsak fővárosi kérdésekkel foglalkozik, hanem országos kérdésekkel is. A jö­Erdekes kis füzetben számol be Mikola Géza dr. ügyvezető elnök az egyesület 10 éves múltjáról, küzdelmeiről és eredményeiről. Már 1908—1909-ben törlénteü üisérletek, hogy Kelenföldből megteremt­sék Buda-Alsóvárost. Ekkor tömörültek a «Sősr fürdő környékbeli telektulajdonos érdekeltségek*• az úttörők, élükön dr. Mikovich Lajos törvényszéki bíróval, az esküdtszék elnökével, majd Gömöri Győzővel és mikor ez az ideiglenes szervezet, fő­ként a háborús idők miatt nem bizonyult elég ha­tékonynak, gondoltak a tulajdonosok egyesület ala­kítására. Meg is beszélték az érdekeltek az alaku­lást, majd 1919. márc. 23-án ezt ki is mondották, — azonban a kommunizmus kitörése a tényleges megalakulást megakadályozta s ezt a várvavárt nyu- godtabb időkre kellett hagyni. 1929 ben alakult meg az egyesület mai formájfi­vőben gyakrabban fogjuk szavunkat hallatni az or­szágos politikában. Amikor az ország ilyen ne­héz időket él, a magyar főváros nem lehel néma. A parlamenti pártok között az együttműködést keressük, a döntő szó azonban a Nemzeti Egység Pártjáé lesz. Az optikai csalódás onnan származik, hogy az egyes vezetőséggel való tárgyalások min­dig olvashatók, de a Nemzeti Egység Pártja a ma­ga belső tárgyalásairól nem szokta addig tájékoz­tatni a közönséget, míg maga a pártvezér azt szükségesnek nem tartja. De ez az optikai csaló­dás meg kell, hogy szűnjön. Kell, hogy megtudják, hogy a Nemzeti Egység Pártja az a döntő faktor, aki dönteni is fog. És a döntésben a maga utján megy a Nemzeti Egység Pártja. A kormányzói jogkör szélesebb Kiterjesztése} valamint a felsőház jogkörének kiterjesztése és a titkos választójog megoldása meghozza a parla­menti egyhangú megelégedést,mert az összhangot meg kell teremteni a törvényhozás vezetői között. Az a szándékunk, hogy a közeljövőben a fővá­rosi pártértekezletéken ne csak a főváros problé­máival foglalkozzunk. Minden hónapban az or­szágos problémákat is meg fogjuk tárgyalni. A párt átszervezésével kapcsolatban pedig arra tö­rekszünk, hogy minden párttagnak tnegadjuk a módot arra, hogy a közérdekében való elgondolá­sait a párt fóruma elé vihesse. Beszéde végén Zsitvay Tibor megemlékezett a junius 4-iki gyásznapról, amely gyásznapnak min­den erőt összesíteni kell egy csodálatos erős aka­ratban. Nekünk gyásznapokon imádkozni kell és dolgozni. Mert ha az akaraterőt összesítjük, ak­kor eljön az erős akarattal megteremtett feltáma­dás. A Nemzeti Egység Pártjára és annak XI. ke­rületére és tagjaira ürítette poharát. Karafiáth Jenő főpolgármester állott azután szólásra és megköszönte a szíves és kedves fogad­tatást. — Elhatároztam — mondta — hogy nem csak a városi intézményeket, üzemeket és polgármesteri ügyeket fogom figyelemmel kísérni, hauem a ke rületeket is meglátogatom, hogy személyesen győ­ződjem meg a kerületek kívánságairól. Először a XI. kerületbe jöttem el és megígérem, hogyy ez a kerület többször is látni fog engem. Isméréin jól minden kívánságát. Magiam részéröl is mindent megteszek, hogy ezek a kívánságok valóra válhas sanak. Az utolsó szónok Szombathy Kálmán igazgató volt, aki a kerület tagtársai nevében köszönte meg Zsitvay Tibornak és Karafiáth Jenőnek a ke­rületi kívánságok mindenkori meghallgatását, tá­mogatását. Megköszönte továbbá Becsey Antal, Dorner Gyula, Szántay István és dr. Vályi Lajt* bizottsági "tagok fáradhatatlan, eredményes mun­kásságát és a kerületi választópolgárok további bi­zalmáról és szeretetéről biztosította őket. Köszönetét mondott Somody Pálnak, a kerületi szervezet ügyvezető titkárának, akinek önfeláldo­zó munkája és agilitása tette lehetővé ennek az estélynek is ilyen eredményes megrendezését, va­lamint azt a lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkásságát, amellyel immár a kerületi irodát harmadik esztendeje vezeti. ban, Gömöri Győző és Becsey Antal vezetésével. A legelső harc, mely 10 éve folyik s ma sincs vége, a HÉV probléma megoldásáért indult meg. Tollal, szóval, még versparódiával is küzdenek azért, hogy a BSzKRT vonalat hosszabbítsák meg számukra. A HÉV-röl szóló rigmus utolsó strófája igy hangzik: Három éve >*megváltotta“ már A város, de mégis erre jár, Még a Beszkárt se csinált benne kárt, Félt, hogy az ő gyomrának is árt. Az egyesület első tisztikara így alakult: Becsey Antal elnök, Gömöri Győző ügjrvezető elnök, Samu János, Sinkó Pál alelnökök, Alth Károly és Szi­gethy Lajos titkárok, Zilahi-Balogh Gyula és Vigh Aladár jegyzők, dr. Walter Károly ügyész, Maga József pénztáros, Richter Ferenc ellenőr, Lukács Gyula háznagy, Mikola Géza dr. számvizsg. biz. el­II tízéves Buda fllséváros-Séstünltt Egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents