Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-10 / 23. szám
35 évfolyam Budapest, 1937. junius 10 23. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP alapította:ViraAg béla SZERKESZTI; LIPPAY GYULA dr. \ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Sszeretném, ipa a budai sszellem asz uf tpidon átmenne a pesti oldalra mondotta ZS1TV/1Y TIBOR a Sszentimrevárosban Utcai gyüfUs Az emberi szia legnemesebb megnyilatkozása a jótékonyság. De éppen a legnemesebb érzelmek azok, amelyekkel legkönnyebb visszaélni. A Panaszkodó álnyomor apaija le legkönnyebben a jóság termését a szemérmes és igazi szegénység előtt. Dicséretet érdemel tehát nemcsak az, aki ad, hanem az is, aki azj adományokat jó helyre juttatja. Tegnap és tegnapelőtt ismét gyüjtősátrak állottak a főváros főbb útvonalain. Hat nemescélú intézmény kapott képnapos uccai adománygyűjtési engedélyt. Különböző egyesületek — egyetlen céllal: segíteni. Ä főváros társadalma most sem tagadta meg önmagát és jószivvel áldozott, mert tudta, hogy igaz célra áldoz. Nem volt könnyű feladat a gyűjtés eredményének mikénti felosztását, már előzetesen szabályozni. Hat. egyesület vezetői mind a maguk szegényeit, nyomorékjait és elesettjeit tartják a legsürgősebben és leghatható- sabban segitendőnek. Horony-Pálffy- Aurél dr. tanácsnokra várt a nemes és nehéz kötelesség, megpitatni az intézmények vezetőivel a begyüli adomáit yok eloszlást kulcsát. Sikerült is igazságosan megoldani n nehéz kérdést és akiié belehullatták nemes adományaikat az utcai perselyekbe, megnyugvással tették, tudván, hogy minden fillér igazi könnyeket szárit fel és odajut ahová szánták. A pácisi fncpUivás A világpolitika tekervényes útvesztőiben valóban csak a hivatásos diplomaták tudnak eligazodni. Hogy ezek sem mindig jól, annak fájdalmas bizonysága ez a mai egész fejetetejére állított világ. Nemzetek és népek igazi szivbéli megbékélését minden diplomata-munkánál jobban elősegíti a különböző nemzetek fiainak közvetlen találkozása. Ebből a szemszögből nézve is öszinté örömmel halljuk, hogy Szendy Károly polgármester eleget tesz Páris város meghívásának és odautazik a közel jövőben. Ez az első eset, hogy Páris meghívja Budapest polgármesterét és a megtiszteltetést nem szabad lekicsinyelni. A meghívás megbecsülése és elismerése Budapest világvárosi mértékkel mért tekintélyének és hírnevének. Különös megnyugvás e város, de az egész magyarság számára is, hogy Szendy Károly méltó képviselője lesz annak a városnak, amelynek első polgára. Az emberek közötti megértés, kölcsönös megbecsülés és egymás megismerése az az ut, amelyen leghamarabb eljuthatunk a nemzetek közötti megértés sóvárgott céljához. A francia és a magyar lélek, mint a két nép kultúrája is, sok rokonvonást mutat. És ha a hivatásos diplomácia — nem a magyarság hibájából — e közösség ellenére is eltávolította egymástól a két népet — polgáraiknak hivatása, hogy a természetes közeledést elősegítsék. Ezért is sok szeretettel bocsátjuk el Szendy Károlyt, az első magyar város első polgárát párisi útjára. Páratlan szép esi bensőséges iimmepel- tetésben volt része dr. Zsitvay Tibornak, a Nemzeti Egység Fővárosi Pált ja elnökének] a Szeműmre városi Szervezet junius 3-iki ünnepélyes vacsoráján, amelynek keretében a kerület törvény- hatósági 'bizottsági tagjai besizálmolóju- kat tartották meg. A vacsora "előkelő vendégei között Karafiáth Jenő dr. Budapest székesfőváros főpolgármestere is résztvett, valamint a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének számos törvényhatósági bizottsági tagja és a kerület számos vezető egyénisége: Terbócz Imre országgyűlési képviselő, Andréka Károly dr., Becsey Antal, Bényi Károly dr., Dor- ner Gyula, Egerváry Tibor dr., Gaár Vilmos dr., Hajnóczy Béla dr., Halter Károly dr., Hegedűs Bertalan dr., Hencz Lajos dr:, vitéz nemes Juhász Jenő dr., Katona János, Kövesligethy Miklós dr., Nagy Ferenc, Orova Zsigmond dr., Sárkány Ferenc, Szántay. István, Tóth Gábor, Vályi Lajos dr., törv. hat. biz. tagok, Kovács Alajos dr. cs Papp Géza államtitkárok, dr. Duday Alajos tanácsnok, elöljáró, dr. Illyefalvy I. Lajos a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, dr. Szebeny József főjegyző, a Főpolgármesteri Hivatal vezetője, dr. Benedek Szabolcs és dr. Vezér Károly főjegyzők, elöljáró helyettesek, dr. Sárközy Sándor kir. közjegyző, Szánthó Róbert evangélikus lelkész, dr. Hlvert Dezső a Nemzeti Egység Pártja II. kerületének elnöke, dr. Dávid Antal, a tanügyi szervezet elnöke, Miklós Béla, a tanügyi szervezet főtitkára, Somody Pál központi kerületi titkár, Csatth Béia ny. postafőigazgató, dr. Besskó József m. kir. állategészségügyi főtanácsos, Szilágyi Ferenc vámszaki tanácsos, Padányi Gulyás Jenő oki. építészmérnök, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, dr. Bora József, dr. Tamássy Béla és dr. Bisits László tisztiorvosok, dr. Mikecz Károly MOKTÁR igazgató, dr. Döbrössy Vilmos árvaszéki ülnök, dr. Koiss István árva®zóki főjegyző, Csilling Dezső műszaki tanácsos, Székely Miklós alelnök, dr. Nemes István egyetemi tanácsos, L’Aune Frigyes számtanácsos, Dutkay Béla ny. tábornok, Gömöry Győző igazgató, Sánczy József és Füzy Ernő, a Kelenföldi Társaskör igazgatói, dr. Bajkay Tibor, dr. Bárczy László, dr. Varjas László és dr. Oszoly Kálmán tanácsjegyzők, Szombathy Kálmán igazgató, dr. Lantos Béla pt. főfelügyelő, dr. Molnár Sándor, a Nemzeti Munkaközpont ügyvezető főtitkára, Dulien Tibor vezérigazgató, dr. Bessenyei László, dr. Bátyka Zoltán, Budinszky László, dr. Bánlaki Zoltán dr., Boér Lajos dr., Buday Béla dr., Czakó Zsigmond dr., Farkas Béla dr., Farkas Lajos dr., Gaár Jenő dr„ Hegedűs Béla dr., Kerekes Endre dr., Márton Ferenc dr.., Patakfalvy Lász'ó dr., Szentiványi János dr., Schilling Endre dr., Uhl- wurm Ödön dr., Vida Gyula dr. ügyvédek, dr. Fe- zekas Imre főorvos, dr. Lakos Imre, dr Schaffer László, dr. Somos • Elemér orvosok, Barta Jenő, Csiky János, Erős Jenő, Kiss Lajos igazgatók, Albrecht István, Cserey Sándor, Mály József, Hilbert Károly, Ritter János iskolaigazgatók, Bánhelyi Ferenc, Czéhmester István, Paál Ákos, Németh László, Kokovay Lajos, dr. Schwalm Amadé tanárok, Glazevszky Ádám bankcégvezető, Falvy Jenő könyvszakértő, Gaupp József DGT főfelügyelő, Mendik István gyárvezető, Könyves Tóth Kálmán könyvtáros, Rolling Oszkár ny. Máv. intéző, Há- ringáts Károly főtanácsos, Majzik József P. K. fő- ellenőr, dr. östör János P. K. tisztviselő, dr. Szabó Béla pl ü. főtanácsos, Tuba András tábori esperes, vitéz Tanka Béla főmérnök, Gáspár Géza, Herczegh János főmérnökök, Sikó Attila, Dunay András mérnökök, Gál István, a Budai Kispolgári Egyesület elnöke, dr. Romhányi László fogalmazó, Dörre Ferenc osztálymérnök, Moharos Ferenc körzeti elnök, Kaposi József Máv. tisztviselő és még számos tagja a kerületi "szervezetnek. Szántay István törvényhatósági bizottsági tag, a kerület ügyvezető alelnöke üdvözölte Zsitvay Tibort és Karafiáth Jenő főpolgármestert, valamint a megjelent vendégeket. Becsey Antal, Dorner Gyula, Szántay István, Vályi Lajos dr. bizottsági tagok tartották meg beszámolójukat, melyeket a legnagyobb elismeréssel és megértéssel fogadott a beszámoló estély közönsége. Majd rámutattak a XT. kerület városrendezésének szükségességére, részletesen tárgyalva az útépítés, csatornázás, piac, stadion, vásárváros, közlekedés és a felépítendő budai színház kérdését is. • * Utánuk nagy taps és éljenzés közben állott szólásra a Nemzeti Egység Pártjának elnöke Zsitvay Tibor ■ Hálás szívvel köszönte meg a kerület részéről megnyilvánuló szeretetteljes szíves fogadtatást. Ez a ’kerület megmutatta — mondotta — hogy tud egységes lenni, mert becsületes munkával edzett férfiakat küldött a főváros parlamentjébe, akik kötelességüket teljes odaadással végzik s méltók a kerület bizalmára. Mindennapos kemény, önzetlen munkát vállaltak ezért a kerületért. Becsey Antal és, Dorner Gyula bizottsági tagokra igaz tisztelettel és megbecsüléssel tekint a főváros egész népe, mert nagy szaktudásukkal és szeretettel szolgálják a közt. Vályi Lajos dr.-ról és Szántay Istvánról szólva külön megköszönöm a kerületnek, hogy ilyen jó, erős munkatársakat adtak nekünk munka- Takuüi, akik mindenütt ott vannak, ahol dolgozni kell. Külön hálával kell beszélnem Vályi Lajosról, aki a párt vezetésében mint h. főtitkár működik, eredményesen. Mindig tudja, hogy mi történik a fővárosban és igy a párt nem áll meglepetések előtt és fel van készülve minden kérdésre. Vályi Lajosra nagy jövő vár a főváros életében, ezt mondhatom. Köszönöm ennek a négy kiváló munkatársnak a munkáját, akik erőt és tekintélyt adnak mindig, amikor a kerület kérdéseiről van szó. Es példát mutatnak abban, hogy a Nemzeti Egységet saját magukban, maguk között kell elsősorban megteremteni, ezt az egységet hálásan köszönöm nekik, mert ez példaadó. Ebben a kerületben még sohasem zavarták meg a harmóniát és ezt elsősorban nekik köszönhetem. Teljesen tisztában vagyok a kerület igényeivel. A megnyíló hiddal azt szeretném, ha ez a budai szellem csereképpen átmenve a pesti oldalra, annak szellemét megjavítaná. örömmel látom, hogy a lágymányosi vásárváros a megvalósulás felé közeledik és vele kapcsolatban a sportpálya is megvalósulás utján van. A közlekedési programról azt mondhatom, hogy a megnyíló hiddal ez is szőnyegre fog kerülni és meg fogjuk találni a módját annak, hogy a kérdések megoldást nyerjenek. Zsitvay Tibor beszédében kitért a dr. Vályi Lajos által ismertetett budai szinházmozgalomra is. Amikor — mondotta — a budai színházat be kellett zárni, fájdalommal gondoltunk arra, hogy megszűnik Budapest égjük patinás színháza, történelmi emléke. De most remélem, hogy a legközelebbi jövőben ezt a színházat újra meg fogjuk nyitni. Legyen az uj szinház a magyar nemzeti szellem temploma, mert szükségünk van arra, hogy az európai mértékkel mért jó színházaink mellett magyar nemzteti szellemű színházunk is legyén. Ezért örömmel üdvözlöm a budai társadalom mozgalmát, amely a színházuk felépítését akarja megvalósítani, A mi (pártunk nemcsak fővárosi kérdésekkel foglalkozik, hanem országos kérdésekkel is. A jöErdekes kis füzetben számol be Mikola Géza dr. ügyvezető elnök az egyesület 10 éves múltjáról, küzdelmeiről és eredményeiről. Már 1908—1909-ben törlénteü üisérletek, hogy Kelenföldből megteremtsék Buda-Alsóvárost. Ekkor tömörültek a «Sősr fürdő környékbeli telektulajdonos érdekeltségek*• az úttörők, élükön dr. Mikovich Lajos törvényszéki bíróval, az esküdtszék elnökével, majd Gömöri Győzővel és mikor ez az ideiglenes szervezet, főként a háborús idők miatt nem bizonyult elég hatékonynak, gondoltak a tulajdonosok egyesület alakítására. Meg is beszélték az érdekeltek az alakulást, majd 1919. márc. 23-án ezt ki is mondották, — azonban a kommunizmus kitörése a tényleges megalakulást megakadályozta s ezt a várvavárt nyu- godtabb időkre kellett hagyni. 1929 ben alakult meg az egyesület mai formájfivőben gyakrabban fogjuk szavunkat hallatni az országos politikában. Amikor az ország ilyen nehéz időket él, a magyar főváros nem lehel néma. A parlamenti pártok között az együttműködést keressük, a döntő szó azonban a Nemzeti Egység Pártjáé lesz. Az optikai csalódás onnan származik, hogy az egyes vezetőséggel való tárgyalások mindig olvashatók, de a Nemzeti Egység Pártja a maga belső tárgyalásairól nem szokta addig tájékoztatni a közönséget, míg maga a pártvezér azt szükségesnek nem tartja. De ez az optikai csalódás meg kell, hogy szűnjön. Kell, hogy megtudják, hogy a Nemzeti Egység Pártja az a döntő faktor, aki dönteni is fog. És a döntésben a maga utján megy a Nemzeti Egység Pártja. A kormányzói jogkör szélesebb Kiterjesztése} valamint a felsőház jogkörének kiterjesztése és a titkos választójog megoldása meghozza a parlamenti egyhangú megelégedést,mert az összhangot meg kell teremteni a törvényhozás vezetői között. Az a szándékunk, hogy a közeljövőben a fővárosi pártértekezletéken ne csak a főváros problémáival foglalkozzunk. Minden hónapban az országos problémákat is meg fogjuk tárgyalni. A párt átszervezésével kapcsolatban pedig arra törekszünk, hogy minden párttagnak tnegadjuk a módot arra, hogy a közérdekében való elgondolásait a párt fóruma elé vihesse. Beszéde végén Zsitvay Tibor megemlékezett a junius 4-iki gyásznapról, amely gyásznapnak minden erőt összesíteni kell egy csodálatos erős akaratban. Nekünk gyásznapokon imádkozni kell és dolgozni. Mert ha az akaraterőt összesítjük, akkor eljön az erős akarattal megteremtett feltámadás. A Nemzeti Egység Pártjára és annak XI. kerületére és tagjaira ürítette poharát. Karafiáth Jenő főpolgármester állott azután szólásra és megköszönte a szíves és kedves fogadtatást. — Elhatároztam — mondta — hogy nem csak a városi intézményeket, üzemeket és polgármesteri ügyeket fogom figyelemmel kísérni, hauem a ke rületeket is meglátogatom, hogy személyesen győződjem meg a kerületek kívánságairól. Először a XI. kerületbe jöttem el és megígérem, hogyy ez a kerület többször is látni fog engem. Isméréin jól minden kívánságát. Magiam részéröl is mindent megteszek, hogy ezek a kívánságok valóra válhas sanak. Az utolsó szónok Szombathy Kálmán igazgató volt, aki a kerület tagtársai nevében köszönte meg Zsitvay Tibornak és Karafiáth Jenőnek a kerületi kívánságok mindenkori meghallgatását, támogatását. Megköszönte továbbá Becsey Antal, Dorner Gyula, Szántay István és dr. Vályi Lajt* bizottsági "tagok fáradhatatlan, eredményes munkásságát és a kerületi választópolgárok további bizalmáról és szeretetéről biztosította őket. Köszönetét mondott Somody Pálnak, a kerületi szervezet ügyvezető titkárának, akinek önfeláldozó munkája és agilitása tette lehetővé ennek az estélynek is ilyen eredményes megrendezését, valamint azt a lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkásságát, amellyel immár a kerületi irodát harmadik esztendeje vezeti. ban, Gömöri Győző és Becsey Antal vezetésével. A legelső harc, mely 10 éve folyik s ma sincs vége, a HÉV probléma megoldásáért indult meg. Tollal, szóval, még versparódiával is küzdenek azért, hogy a BSzKRT vonalat hosszabbítsák meg számukra. A HÉV-röl szóló rigmus utolsó strófája igy hangzik: Három éve >*megváltotta“ már A város, de mégis erre jár, Még a Beszkárt se csinált benne kárt, Félt, hogy az ő gyomrának is árt. Az egyesület első tisztikara így alakult: Becsey Antal elnök, Gömöri Győző ügjrvezető elnök, Samu János, Sinkó Pál alelnökök, Alth Károly és Szigethy Lajos titkárok, Zilahi-Balogh Gyula és Vigh Aladár jegyzők, dr. Walter Károly ügyész, Maga József pénztáros, Richter Ferenc ellenőr, Lukács Gyula háznagy, Mikola Géza dr. számvizsg. biz. elII tízéves Buda fllséváros-Séstünltt Egyesület