Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-27 / 20-21. szám
Budai VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA : V I R A Á G BÉLA SZERKESZTI: LIPPAY GYULA dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN P,frst festa Elmúltaik a gyönyörű ünnepnapok, amelyek fényénél megmelegedett néhány pillanatra az elárvult magyar lélek. Szükségesek az ilyen ünnepségek, fejedelmi parádék : öntudatot adnak, önérzet-injekciót, amik nem feleslegesek a csüggedésre, kétségbeesésre mindig hajlamos magyarság számára. De az ünnepnapok elmúltak, itt vannak megint a szürke munkanapok, amelyek maguktól adódnak számunkra. Mi nem foglalkozunk politikával és az egész nagy világból bennünket tulajdonképen ennek az óriási világnak csak egy kicsiny pontja érdekel: Buda. Mi ezt .látjuk és érezzük a legszebbnek, legdicsőbbnek, ezt szolgáljuk minden tehetségünkkel ''•és ha jól szolgáljuk Budát, akkor az egész nemzetei szolgáljuk vele. Buda nézőpontjából sok mindenféle tanulságot vonhatnánk le a gyönyörű ünnepségek után, de mi csak egyetlenegy problémát ragadunk ki, azt, amelyet eddig is sokszor tettünk szóvá: a Vérmező kérdését. Nincs senki, semmilyen érdekeltség, amely sérelmesnek találná, ha a Vérmező területét végre bekapcsolnák a városrendezés körébe és eltűnne a „Generalmiese", a kaszáló, amelyet 1686 után elbirtokolt a katonai kincstár Bu~ da városától. Eddig még hivatkozni lehetett arra, hogy a katonaságnak szüksége van a Vérmezőre, nagy parádés díszszemlék esetén. Most már erre sem lehet hivatkozni, mert hiszen a mai hadászati eszközökkel nem lehet a Vérmezőn felvonulni. Mért maradjon tehát tovább is holt terület a Vérmező a rohamosan fejlődő város szivében? Buda fejlődése megköveteli, hogy a Vérmező-problémát állandóan felszínen tartsuk. Az elmúlt gyönyörű küályna- pokból levonhatjuk a negatív tanulságot, hogy a katonaságnak már nem kell a Vétmező: ez a negatívum pedig erős plusz Buda fejlődése javára. Bkadályok azóbudai kivezető főút építésénél Bonyodalmak és súlyos nehézségek a kisajátítási eljárás során A& eís& lépés A főváros tabánii különbizottsága végre elhatározó lépést tett a fürdővá■ ros felé. Most mái* bizonyos, hogy a főváros ötmillió pengős költséggel felépíti az első gyógyszállót a Tabánban, ezt azonban —- nagyon bölcsen — megelőzi majd az uj gyógyító források után valló kutatás, amit annyiszor követeltünk a Budai Napló hasábjain. Pávai-Vajna Ferenc ismételten megmagyarázta a kü lönbizottságnak, hogy a gyógyforrások függetlenek egymástól, atz esetleges újonnan feltáruló források nem apasztják és nem veszélyeztetik az eddigieket, kát nem érheti a fővárost, csak haszon Budapest legértékesebb forrása,' a Juventus-forr ás is Pávai Va'jnia nevéhez fűződik és ki tudja, milyen nagyszerű értékeket, remek gyógyító vizeket rejteget méhében a Tabán földje. Uj fejezet kezdődik Buda életében a Tabán felépítésével. Az első ötmilliót hihetőleg még sokmillió fogja követni a hatóság útmutató példáját követi majd a magánltőke. A Budai Naplónak és elhunyt kiváló alapítójának, Viraág Bélának r>agn dicsősége az a nap, ami kor a Tabánban megindul az épitőmun kü: örülünk, hogy eljutottunk idáig, de nem állunk meg az első lépésnél, amel után még sok, nagyon sok lépésnek kelt következnie, hogy eljussunk ahhoz a cél hoz, amit Buda^Fürdővárős megvalósu lása jelent. Óbuda közönsége nagy örömmel vette tu-1 domásul a kivezető főút megépítéséneik elhatározáséi, amely hivatva lesz megindítani és fellendíteni1' ennek az eddig elhanyagolt városrésznek jövő fejlődését. Indokolt! a reménység főként azért, men a főváros ezúttal nem állott meg az elhatározásnál, hanem a gyors megvalósítás útjára tért. Az óbudai ralkpart egy hosszú szakaszán már meg is kezdték a csatornázási munkálatokat, amelyekre még ebben á költségvetési évben mintegy másfél millió pengőt irányoztak elő. A kivezető főút megépítése nagyszabású városszabályozást iett szükségessé. Egész sereg apró házat kell a Lajos uccában kisajátítani az új szabályozási tervnek megfelelően. Egy részüket a Közmunkák Tanácsa már ki is sajátította. A Kulcsár ucca és az Óbudái zsiinagó'ga között elterülő Lajos uccai házak állottak) a meginduló munkálatok útjában és a kisajátítási törvényeknek megfelelően, ezek a Lajos uccai háziak — valamennyien ódon, föld szintes, a Dunapartra rugó épületek — kerül tek a Közmunkák Tanácsának tulajdonába. A Tanács ez év februárjában szabályosan fel is mondott a lakóknak május elsejére az zal a szándékkal, hogy még május első felé ben csákányok alá kerülhessenk a házak. A dolog azonban nem megy, simán. Több háznak lakói nem akarnak kiköliözködni, úgy hogy Tanács kénytelen volt a bíróság útján meg indítani a kilakoltatási eljárást. Ezek a bird sági eljárások folyamatban vannak s mindaddig, míg jogerős ítélet nincs, nem lehet megkezdeni a házak lebontását, ami súlyos bonyodalmakat idézhet elő a főút építése 'kiörül. Ha a tanács nagyobb körültekintéssel jár el és gondoskodik a lakók megfelelő elhelyezéséről — esetleg kislakások építésével, amire úgy is szükség van — ez a helyzet nem állott volna elő. A Budai Napló munkatársa több lakóval folytatott beszélgetésit. — Hova menjünk, uram? ■ — mondotta az egyik. — Nyolc tagból álló családom vap, ezek közül négy apró gyermek1. Hiába imézek lakás ián, p házigazda első kérdése, hogy hánv gyermekem van. Megriad, amikor a nagy számot hallja. Egy másik lakó kezét tördelve panaszolja: — Etköllfözltoödnék én szívesen, de nincs hova. Az uramat ideköii a munkahelye. Messzire nem mehetünk. Az épülő óbudai új híd környékién voltak nekünk megfelelő munkáslakások, de azokat is lebontják. Ami üres lakás iti-ott akadt, oda a hajléktalanul maradt tabániakat telepíttették be. — Azonnal kimegyünk innen, — szól köz- ke egy többgyermekes munkásanya — ha megfelelő lakást kiapunk. Sajnos, hiaba a szegény emberek kétségbe- sése, feltartóztathatatlanul bekövetkezik a ki- lakotaltás, amire a bírói ítélet megadja majd jogot és végrehajtására a karhatalmat. A véletlennek kellett közbejönni, hogy erre egyelőre ne kerüljön a sor. Van a haíálra- télt házcsoportban egy régi kedves halászcsárda — épp a kellős közepén. A bérlőjének. Molnár Jánosáénak a Közmunkák Tanácsa épp úgy felmondott mint a többieknek. Molnár Jánosáé szintén nem fogadta el a felmondást és így ellene is megindult a kilakoltatást eljárás. A tárgyaláson Hüttl Károly dr. itörvényható^á- gi tag vállalta a védelmeit — csakhamar kiderült, hogy a Közmunkáik Tanácsának nem volt törvényes joga a bérletet május elsejére felmondani. Hüttl Károly dr. a következőkben ismertette a Budai Napló munkatársa előtt a rendkívül érdekes ügyet: — A Közmunkák. Tanácsa a felmondásoknál megfeledkezett az új lakbérszabályrendelet idevágó intézkedésiéiről. Az új lakbérsza- bályrendeleif 48-ik Iszakasza ugyalnSs kimond ja. hogy akinek üzeme tiz évig van ugyanazon a helyen, a felmondás egy teljes esztendő, Molnár Jánosné tizenöt év óta bérli a vendégő helyiségét) és így az idézett szakasz értelmébe®: egy év felmondáshoz van joga. A bíróság is kétségtelenül erre az álláspontra fog helyezkedni. Ugylátszik, tisztában van ezzel a Közmunkák Tanácsa is, ment az ügyet szünetelteti. hogy milyen célzattal, egyelőre még nem lelhet tudni. Amíg azi ügy el nem dől, a ház lebontásáról szó sem lebet. — A kisajátítási törvény értellmébeini - folytatta nagyérdekű fejtegetéséi Hüttl Károly dr. — nemcsak a ház értékét kell megadni, hanem ha a tulajdonosnak üzeme vám a házban, ennek az üzemnek forgalmi értéke erejéig is kártalanítani kell a háztulájdonost. A bérlőre ugyanezt nem mondja ki a törvény, de nem lehet akadálya annak, hogy a fenti módon a bérletnél is alkalmazást! nyerjen. A Közmunkák Tanácsának nem érdeke, bizonyára nem is szándéka, hogy egzisztenciákat semmisítsen meg és kis embereket tegyen földönfutóvá. Hüttl Károly dr. törvényhatósági bizottsági tag, aki kerülete mindén polgárának az ügyéi szívén viseli, a maga részéről is mindent elkövet hogy az óbudai szabályozásokat a kisemberek megvédésével és a szerzett jogok épség- benttartásával hajtsák végre. Az egész dolog érdekessége természetesen az, hpgy Molnár Jáuosné halászcsárdája egyelőre megmenti a többi Lajos uccai ház lakóit. Ezzel azonban megakad a szabályozási munka is, hacsak közben a Közmunkák Tanácsa meg nem találja a módját annak, hogy a kérdést a kölcsönös érdekek sérelme nélkül oldja meg. Erre megvan a lehetőség és bizonyára a jószándék is. Némethy Károly dr. tanácsnok előadása a Hollós Mátyás Társaságban Buda köveiről Ä Hollós Mátyás társaság írók, művészek és tudósok budai egyesülete dr. Hennyei Vilmos enöklésével május 24- én rendezte a Geliért szállóban a folyó idényben utolsó estélyét. A műsor fénypontja dr. Némethy Károly szfőv. tanácsnok előadása volt ai főváros budai oldalán fefedezett régi kövekről. A rendkívüli műveltségű tanácsnok kifejtette, hogy e köveknek látszólagos igénytelensége mellett milyen fontos jelentősége van történelmi és kulturális szempontból. A Hollós Mátyás társaság ezt a rendkívül értékes és érdekes előadást a; Budai Napló mellékleteként fogja közzétenni. A műsoron még dr. Barthos Andor államtitkár szerepelt, aki a Tökéletes fiú c. regényéből olvasott fel zamatos és érdekes részleteket. A regényt dr. Wágner Károly államtitkár méltányolta érdeme szerint. Rendkívüli tetszésre találtak Kapcza Imrének, a társaság egyik alelnökének most megjelent szívhez szóló szép versei, melyeket Viraág Béla elhunyt szerkesztő síremléke javára nyomatott ki. Végül Árpád Margit, a Belvárosi Színház tagja aratott kiváló sikert dr. József Ferenc kir. herceg verseinek szavalásával. Dr. Hennyei Vilmos egyenként méltatta a szereplőket és: mondott őnekik köszönetét. A társaság háláját fejezte ki Bánlaky igazgatónak és a fővárosnak is, hogy a társaság nemes törekvéseit szeretettel! támogatták. Megemlítette, hogy a társaság estélyeinek rendezésében főleg Szilágyi Károly főtitkár és Holbay Aladár titkár szereztek érdemeket. A társaság legközelebbi estélyét szeptemberben rendezi. Hetvenhat éve készül a Budai Színház és még mindig nincs meg Régi, sárguló ir&sok közül került elő a következő szépen litografált körlevél, melyet annakidején lelkes hazafiak intéztek az összes hatóságokhoz, testületekhez és közületekhez. 1337. szám. Tekintetes Választmányi Hazai színészetünk születését ősi fészkében, Budán, egyedül lelkes honfiaink kegyeletének és pártfogásának köszönhetvén, altnak újbóli mghonosítását csak ez utón remélheti eszközöfi hetőnek. A népszínház legjobb iskolája és tenyésztője lévén a magyar nyelvnek, a nyelv pedig hatalmas befolyást gyakorolván nemzetiségünk és nemzetünk erősbödésére, honfiúi kötelesség azt Budán, hazánk anyavárosában, hol az annyi évek óta nélkülöztetik, — ismét megtelepíteni. Jól esik édes nemzeti nyelvünket a budai nyári színkörben magyar színészeink ajkáról újból hangoztatni halldnunk, kik alkalmas helyiség hiánya miatt az ottani színkört vévén igénybe, kénytelenittetnek az ideiglenesen átengedett helyiség használatáért a német színház bérlőjével fele jövedelmüket megosztani; — e körülmény, a szép reményű sikerrel működő és Molnár György egyik legjobb hírben álló színigazgató vezetése alatt álló társaságra annyira nyomasztólag hat, hogy megfeszített igyekezet és szorgalom mellett sem képes magát önerejéből fenntartani. Alulírott bizottmány nemzetiségünket közel érdeklő azon szándékból alakult, hogy a magyar színészetet Budán, — hol is anyanyelvűnk gyarapítására nélkülözhetetlenül szükség van, — Molnár György igazgatósága alatt önállóan meg/elepítse és a közóhajtás folytán a Lánchíd mellett egy népszínház építésében az említett igazgatót elősegítse. Ezen szándék létesítését azonban csak úgy véli a bizottmány elérhetni, ha a lelkes hazafiak és testületek pártfogó támogatását megnyerni sikerülend. E végből a Tekintetes Választmányhoz, kt hazafiui áldozatkészségének minden alkalommal kitűnő jeleit adá, azon honfiúi kéréssel járulnak, hogy fennebbi cél elérésére a bizottmány alulírott elnökéhez Budára küldendő, — és ez által nyugtatvány ózandó segélyzési adakozással járulni méltózlassék. Kelt Budán Szentiván hava 24-én, 1861. A budai magyar népszínház alapítását segélyzö bizottmány Elnöke. Kunhegyt Kamill s. k. Áldási Antal s. k. Budavárosi tanácsnok Budavárosi főkapitány Fésűs György s. k. Lippert József s. k. bizottsági tagok ügyvéd bizottsági titkár Ez a budai második Népszínház, melynek h&- ziszerzöi a Rákosi Jenő asztaltársaságának a Ki- véforrás kávéház asztalának tagjai voltak. A megnyitó darabot Rákosi Jenő és Jókai Írták, a díszleteken Munkácsy Mihály dolgozott. Molnár Gyö^r is odatartozott a társaságba. Az uj budai állandó színház ezeknek a színháztörténeti emlékeknek jegyében épüljön fel. Gálosi Soma A
