Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-02-20 / 1213. szám
Budai Napló 1936 február 20. 2 . DB /l sürgős teendők Buda fejles&tése érdekében Irta: UÖRÖSVAKV HIKCÓS dr. ügyvéd, szkf. biz. tag A székesfőváros budai részét, ezt a természeti kincsekkel olyannyira megáldott vidéket (fejleszteni, mindenkinek, aki Budapestet szereti, kötelességé. A meglevő természeti adottságok s e városrész fejlesztésétől várható eredmények Budát nemcsak hazánk, de egesz Európa egyik legszebb helyévé vannak hivatva emelni és ennek elérésével tudnánk leginkább használni Budapestnek, szeretett fővárosunknak. Hogy pedig a fejlesztésnek mik a módjai ? Nézetem szerint nem is kellenek e célra új eszmék, új elgondolások. Elegendő volna a regen hangoztatott feladatokat megvalósítani. E feladatokat a következőkben jelölöm meg: Minden rendelkezésre álló eszközzel kiépíteni Buda fürdőváros jellegét, s ennek keretében megvalósítani a legmodernebb s a leg- higiénikusabb közegészségi követelményeket. Az istenáldotta szép hegyvidéket rendezni, utakkal közművekkel ellátni S közlekedés szempontjából könnyen és kényelmesen hozzáférhetővé tenni. Az Óbuda—Hungáriaúti híd megépítésével s a Nemzeti Stadionnak Óbudán leendő elhelyezésével megnyitni a fejlődés perspektí- váit. Amikor Budáról beszélek, Óbudát is értem alatta, mert hiszen Budapest dunajobb- parti része természeti egységet alkot, s a jövő fejlődés szempontjából Óbudára is figyelemmel kell lenni. Hogy pedig a vázolt feladatok megoldása miként érhető el legrövidebben, erre nezve az a meggyőződésem, hogy az összes hivatott tényezők egybefogása s a cél szolgálatába állított közös munka az, amelytől egyedül várható eredmény, vagyis az, amit a „Budái Napló“ annyira a szívén visel: — Buda fejlesztése. II budai „Alsó-város“ ezer baja — Érdekes gyűlés a Buda Msóvárosi Egyesületben — A bíbicek földje ez tulajdonképpen ma még, mert most is csak ugrálva lehet a hiányosan kezelt utcákon járni, — eltekintve attól a néhány régi utcától, amelyet már rendeztek. Valószínű, hogy a jövő év folyamán nagyarányú utcarendezés lesz Kelenföld e részén, ami nagyrészben orvosolná a panaszokat, főleg azzal, hogy a Sósfürdő közti villamos rövid szakaszát meghosszabbítanák. A „Buda-Alsóvárosi Egyesület" közérdekű értekezletet hívott össze e hó 11-ére a Bártíai-utcai „Budai Rózsakért" vendéglőbe, amelynek helyiségeit a megjelentek zsúfolásig megtöltötték. Es senki sem bánta meg, hogy eljött, mert úgy az elnöki megnyitó, melyet Becsey Antal mondott el, mint a XI. kerületi elöljáróság két érdemes tisztviselőjének, Mottl Jánosnak és dr. Nagy-Józsa\ Györgynek előadása mindvégig lekötötték a hallgatóság figyelmét. A közönség érdekét és Szentimreváros alsó részének minél tökéletesebb fejlődését 9 év óta szolgálja ez az egyesület állandó sikerrel, amivel az ittlakó és a Bártfai-utca környékén megfordulók előtt is elismerést érdemelt ki. Egyelőre ugyan még kis területet képez ez >a kultúr városrész, de az egyesület újabban céljául tűzte ki a Bártfai-utca és környéke mögötti egész Szentimre alsóváros sorsának megjavítását. A mai értekezlet tárgyai is mind e eél körül forogtak. Becsey Antal a Fehérvári-úton csilingelő, fütyülő, dübörgő, drága tarifájú és rossz (20—40 perces) menetrendű Hév évek óta vajúdó kérdéséről beszélt. Elmondotta, hogy ez az igazi céljától eltérően, nem összeköt, de elválaszt és Szentimreváros egész fejlődését megakasztja. 0 8—10 éve hirdeti a Hév kérdés megoldásának szükségességét és úgy látja, hogy a főpolgármester ezt a szanálási határidőt (1936 január 30) lejártával akarja elintézni. Ugyanezzel kapcsolatban kerülne a sor a Hév. állomásának a Szt. Gellért- térről való kihelyezésére is, amire sok különböző terv merült már fel. tSzóba hozta az új híd budai lejáróját, mely még megoldatlan. A Stadion nem ide való, mert az óriási területet kívánó és csak ritkán forgalmas intézmény elvenné az állandó kiállítás, a növénykert stb., de különösen a levan- tei vasúti és hajózási gócpont részére szolgáló parti területet. A budai részeken az egységes típusú magyar barack nagyban való termelését ajánlja. A narancsbehozatallal szemben csináljunk óriási barackkivitelt. Ez a valutánkat erősítené. Utána Mottl János, építészmérnök, műszaki főfelügyelő mint a XI. kér. elöljáróság szakközege beszélt Szentimreváros fejlődéséről, az utcák, utak kiépítéséről, <aí céltudatos rendszer szerinti építkezésekről, szabályozásról, közlekedési reformról és sok más közérdekű kérdésről. Tárgya kimeríthetetlen volta ellenére is előadasa rövid es mindvégig érdekfeszítő volt. őt /követőleg Nagy-Józsa György dr. szfőv. fogalmazó, a kerület szegényügyi előadója ismertette a főváros népjóléti igazgatását, különös figyelemmel Szentimreváros szociális helyzetere. Kiterjeszkedett a népjóléti osztály munkakörére, a szegényügyi nyilvántartásra, az ínségesek segélyezési módjaira, az ínségmunkára, a kolduskérdésre s a társadalmi szervekkel való együttműködésre a hallgatóság nagy figyelme, és érdeklődése mellett. Nagy élvezettel hallgatta a közönség az estén vendégként megjelent tudóst Pávai-Vajna Ferenc főgeológust, aki Becsey Antalt, mint e vidék forrás ügyeinek egyetlen szószólóját aposztrofálta s a természeti kincseket az egészség, a munkaalkalom és kereseti forrás eszközei gyanánt hirdette. Szentimrevárosból világhírű gyógytelepet lehetne teremteni, lefőzve Karlsbadot is, ha az itteni csodás keserűvizet a mélyben rejtőző forró gyógyvízzel kevernénk. így a keserűvíz exportálása helyett a világ minden részéből ide lehetne vonzani a betegeket s ezek itt költenék el a pénzüket. Az államon és a társadalmon; múlik ez s az áldozat bőven meghozná a gyümölcsét. Görnöri Győző élvezettel hallgatta az előadókat, de fejlődés csak a HéV-ügy rendezése után lehet itt. Becsey a „Hév“-kálváriát mutatta be előttünk. Furcsa, hogy az angolok 20%-os kisebbsége „majoritást" képez a magyar 80%-os többséggel szemben. A magyar részvényjog ilyent nem ismer. Becseyt kéri, hogy legyen kemény és küzdjön velünk tovább. Mócsy László hisz Becseyben, de Becsey is higyjen őneki. Hirdeti, hogy a Hóvet már Albertfalvánál is meg lehet fordítani. Dr. Kovács Géza a mai szép est rendezéséért köszönetét mond Mikola Gézának a külső szentimfé- városi háztulajdonosok szöv. nevében és ugyancsak hálás az elöljáróság vezetőjének és előadóinak, | akik szeretettel foglalkoznak e városrésszel. Pávai-1 Vájná Ferenc nagyszerű működését a külföld; is J dicséri. I Dr. Mikola Géza ügyvezető elnök a megjelent I tagokat és vendégeket, különösen a Városháza és I elöljáróság képviselőit (Szabó János műsz. taná- I esőst, — Endesz Alajos tanácsnokot, dr. Benedek Szilvesz főjegyzőt) üdvözölte és úgy az előadóknak, mint a felszólalóknak hálás köszönetét mondott. Becsey Antal elnök ezután Pávai-Vajna Ferenc üdvözlése mellett az érdekes és izgalmas ülést bezárja, gyönyörűségének adva kifejezést a fölött, hogy a felelősek is bekapcsolódtak az értekezletbe. Az értekezletet választmányi ülés előzte meg, melyen a márc. 24-iki közgyűlést készítették elő s ismét 4 tagot vettek fel az egyesületbe. KELENFÖLD SORSA — A Kelenföldi Társaskör közgyűlése — Mint rendesen, most is főleg Kelenföld sorsa képezte a felszólalások anyagát, úgy a közgyűlésen, mint az azt követő társasvaesorán. A közgyűlés rövid lefolyású volt. Becsey Antal kormányfőtanáesos nyitotta meg és ezt a zárszámadások beterjesztése követte,, amit tudomásul vett a közgyűlés. Ezután kiegészítették a tisztikart és társelnökök lettek: Duday Alajos dr. tanácsnok-elöljáró és Vály Lajos dr. ügyvezető elnök Ssántay István, alelnök Villányi Nándor háztulajdonos. A választmányt néhány új taggal egészítették ki és Kovács József tábornok indítványára kimondották a, fúziót a „Kelenföldi Kul- túregyesület"-tel, amely különben; is a Társaskör helyiségeiben volt eddig otthon. A közgyűlést társasvacsora követte, amelyen Ulmer Ágoston ügyv. elnök éltette Duday Alajost, «űnt társelnököt és üdvözölte az elnökség új tagjait, úgyszintén Vály József iskolaigazgatót, akit most neveztek ki. Kovács József tábornok lendületes hazafias beszédben indítványozta, hogy a Társaskör szerezzen be egy ünnepi serleget és ilyen ünneplő alkalmakkor a mult, a jelen és a jövő nevében emeljék magasra a szónokok azzal a jelszóval: „Szeressük egymást/' Székely Vladimir humoros, szellemes beszéde után. felszólalt Duday Alajos dr. tanácsnok-elöljáró és mint az új kerület elöljárója örült, hogy a nagy tagszámmal bíró Társaskör, mintegy közvéleménye a Kelenföldnek, sürgetni tudja a még megoldatlan kérdéseket, amelyek megoldását nehezíti a mai súlyos helyzet. Utána Becsey Antal elnök szólalt fel és elfogadta a Kovács József tábornoknak a serlegre vonatkozó indítványt azzal, hogy á serleg felírása legyen: „Szeressük egymást." Szerinte követni kell a bányászok szokását, akik nehéz helyzetben egymás kezet fogják és legtöbbször ez menti meg őket. Szerinte a mai nehéz helyzetben csak a vásárlás lehetőségének emelésével lehet segíteni és ezért a jövedelmeket keU fokozni. A német példa bizonyítja, hogy ez nem a pénzen fordul. Nálunk nagy alkotások lehetősége van meg, mint talán sehol a> nagyvilágon. Ezek megvalósíthatók, ha a pénzt hitellel pótoljuk, mint a németek, ahol 7 milliárdot tudtak beépíteni most közmunkába, államilag jóváhagyott különleges váltók útján.. Lelkes tüntetések útján Pávai Vájná Ferenc dr. főgeológust és fóbanyatanacsost kívánta hallani a közönség, aki szintén azzal kezdte a beszédét, hogy nálunk rengeteg munkaalkalom volna. A magyar föld kincseit elvettek a szomszédaink, de maradt egy kis részünk, amit azért hagy- I tak meg, mert nem, tudták, hogy mit rejt a belseje. Tanuljuk, meg, mi van a földünk belsejében, mert csak úgy lehet Budapestből fürdőváros, ha szaporítjuk a fürdőket. A török hódoltság idején több volt itt a fürdő, mint ma. Most hét új for- , rést tártunk föl és e rövid idő alatt már világhírre tett szert közülük a Juventus forrás, amely rádiumban többet nyújt, mint Gastein. Kétezer évig nem történt itt semmi, amikor jött Zsigmondy Vilmos és számos forrást tárt föl. Azután ismét hatvan évig nem történt semmi (akkor jött ugyanis Pávai Vájná Ferenc), pedig a margitszigeti új forrás, amely percenként 3500 liter 70%-os vizet ad, bizonyítja, hogy a szállodákat és középületeket tudnánk melegvízzel fűteni. Pedig jutna még gyógyforrásvíz a vízvezetékcsapokba is, ami az idegenre rendkívül hatással volna. Ha kétévenkint hét forrást nyitnánk, nem volna a világon olyan betegség, amely ellen ne volna gyógyvizünk. Föltétlenül be kellene rendeznünk a keserűvízkúrát, más gyógyvizekkel keverve a vizét. Pest környéke is tele van sós-, jódos- és bromvizekkel, amik pótolják Csízt és Lipiket. A gyógyforrások ilyen gyűjteménye sehol a világon nincsen egy helyen. A magyar gyógyforrások lelkes tudósát tüntető ünneplésben részesítették a vendégek, akik késő éjfélig maradtak együtt. FARSANG % BBTE jelmezbál. Szombat este a régi hagyományos sikerhez méltóan zajlott! le a Budai Torna Egylet ezidei álarcos jelmezbálja. Hosszú I sorokban vonult be a jelmezesek sokasága, élükön | karnevál nagyherceg, színpompás csoportjának' kíséretében. A rendezőség nevében Hajnóczy Vil- 1 mos háznagy, továbbá Biró Géza, Dunay Pál, Kér- | kovits Antal és Somogy Iván ötletes klubjelmezben | fogadták az előkelő közönséget és magyaros ipar- 1 művészeti ajándékokkal lepték meg a hölgyeket. | Az egyre fokozódó hangulat, amely tetőpontját a I kártyavárszerűen kiépített bárhelyiségben érte el, | emlékezetes eseménye marad Buda farsangjának. I A megjelent leányok közül a következők neveit jegyeztük fel: Eszókii Józsa, Fonyó Irén, Lehotay Berta, Fritz Maya, Vordruska Bözsi, Muth Bözsi, Dénes Zsuzsa, Bánovszky Margit, Masch Klári, Muth Lili, Weder Lulu, Medveczky Sarolta, Lidi- sek Babi, Hidassy Gabriella, Márton Babszi, Horváth Kató, Zupra Alexandra, Hermann Kató, Jankó Erzsébet, Dienes Aranka, Engelmaier Alice, Szabó Ilonka, Komlós Márta, Bersuder Margit, Szepessy Kató, Klement Sári, Klement Piri, Tárnok Zsuzsa, Mátyás Magda, Lendvay Bözsi, Hanu- lyák Emmi, Varga Éva, Fonyó Juci, Csoltkó Ilona, Dénes Zsuzsa, László Judit, Doby Sylvia,, Sass Márta, Badacsonyi Magda, Veniczky Mária, Horváth Margit, Szabó Irén, Hofhauser Dity, Hof- hauser Mity, Gittinger Erzsébet, Mészáros Gabi, Móra Ilonka, Kövessy Margit, Kutzkay Erzsébet és Mária, Szepessy Gitta, Szilágyi Éva, Papp Vilma, Kell Hedvig, Fabó Ina, Sümeg Margit és Piroska, Hajducsek Baba, Szalay Baba, Frank Hédi és Baba stb. A megjelent asszonyok: Br. Piret Bihain Antalné, Tatár Istvánná, Hajnóczy Vilmosné, dr. Gersnerik Pálné, Fritz Sándomé, Fonyó Istvánná, Horváth Lászlóné, Márton József né, Czupra Jánosné, Muth Mátyásné, Dienes Kálmánná, Szepessy Gyuláné, Ibrányi Ödönné, Paál Györgyné, Csiszár Sándomé, Zorkóczy Istvánná, Somogyi Lajosné, Müller Györgyné, dr. Ditz Károlyné, dr. Tárnok Béláné, vitéz Mátyási Sándomé, Kavetzky Béláné, Duducz Pétemé, Varga József né, Klement Oszkárné, Udvarhelyi Sándomé, Dénes Miksáné, Ádám József né, Morvay Gusztávné, Szilvássy Károlyné, Tarján Ferencné, Tamássy Károlyné, dr. Szilágyi Virgilné, Horváth Andomé, Szánthó Viktomé, Irányi Lászlóné, Homoky Lajosné, dr. Farkass Emőné, Dóka Józsefné, Rauekker Antalné, Riedl Gyuláné, Halkier Erikné, Szalay Józsefné, dr. Igyártó Sándomé, Ziegmund Jenőné, Kovács Györgyné, dr. Felkay Ödönné, Palotay Ödönné, Kaiser Istvánná. . Budai Szent Imre-bál. Szombaton este zajlott le a Budai Szt. Imre Kollégium bálja a hagyományoknak megfelelően fényes külsőségek között. A kollégium ötletesen átalakított termeiben már 10 órakor kezdett gyülekezni a pesti fiatal hálózó társaság elitje. Az érkezőket Tiefenthaler József pápai kamarás, igazgató és a bál agilis elnökei: Símig Gyula dr. és Vidonyi-Gissy László fogadták. A társaság a korai hajnali órákig maradt együtt. Az ipar múltja GEGUS DÁNIEL előadása a Czéhek-ről Családi estélyre hívta össze a Budai Iparosok és Kereskedők Köre elnöksége február 14-én a kör tagjait családjukkal és barátaikkal. Az érdeklődést még jobban felkeltette, hogy Gegus Dániel ny. főkapitányhelyettest kérték fel előadás tartására. A Pozsony étterem külön helyiségében az iparosok és kereskedők között megjelentek az estélyen Becsey Antal dr., Beke Mózes, Faller Mihály, Hermyey Vilmos dr., Hoór Tempis Mór, Ilosvai Hollóssy Lajos, Istók János, Istók László, Korányi Márton, Pávai Vájná Ferenc, Petracsek Lajos dr., Piazza György, Ring Béla, Székely Vladimir, Tatrangi Kovács Sámuel, Ujfalusi Keöpe Viktor dr., Ravasz 'László elnök. Hubert Vilmos ügyvezető-elnök üdvözölte meleg szavakkal a vendégeket, külön Viraág Bélát, a Budai Napló felelős szerkesztőjét, majd felkérte Gegus Dánielt előadásának megtartására, aki a nagyszámú hallgatóság előtt általános érdeklődés közepette olvasta fel tanulmányát: „A céhek Magyarországon." A középkorban keletkező céhek működését ismertük meg az élvezetes előadásból. A szükség hozta létre ezeket a céheket, amikor a zavaros időben a városok voltak a rend letéteményesei. Az allamnak nem voltak szervei arra, hogy az emberi munkát, főleg a kézműipart védelemben részesítsék, tehát maguknak a kézműveseknek kellett saját védelmükről gondoskodniok. Nagy Lajos király 1378-ban mán kötelezővé tette az országban a céhrendszert, a céhbe állást. Zsigmond király kiváltságokat adott a céheknek, Mátyás király alatt pedig teljes virágzásnak indult. József császár már erősen korlátozta a céhek működését, míg végre 1872- ben az első legitim ipartörvény teljesen megszüntette a célokét. Ezzel a, magyar céhrendszer 600 éves uralma eltűnik s helyét átveszik az ipartársu- látok) és testületek. Közelebbről nezve, majdnem minden iparszakma ban alakultak céhek, amelyek országos jelleget öltöttek magukra, valóságos nagyhatalom voltak. Jogaikat és kötelességeiket a céhlevél foglalta magába. Hosszadalmas volna lapunk hasábjain részletesen ismertetni ezeknek a cóhleveleknek a tartalmát, csak egyes érdekesebb részeket említünk. Ha egy mester meghalt vagy a felesége, valamennyi mester feleségével és minden legény tartozott a temetésre elmenni. Aki nem ment el, arra 12 dénár büntetést róttak ki. Elképzelhetjük, milyen népes temetése lehetett egy kiterjedt, nagy céh tagjának. Azt a legényt, aki káromkodott, a mester nem tűrhette meg házánál. Könnyelmű, erkölcstelen legényt sem volt szabad megtűrnie. Kontárnál büntetés terhe mellett nem volt szabad dolgoznia a legénynek. ^ Kontár alatt a nem céhbelit érti a levél. Falusi kontár varosba nem hozhatja eladni a munkáját, mert elveszik tőle. Mástól vevőt elvenni nem szabad. A cehkorszakban az ipar nagy fejlődést ért el. Külön céhlevelek szabályozták a legény és inas minden életmegnyilvánulását. Legérdekesebb a foglalkoztatási idő, amelyet nem szívesen vennének ma az iparoslegények, de még az inasok sem. Reggel 4 orakor kellett kelni és este 9 óráig dolgozni. Valóságos munkauzsora volt ez a rendelkezés. Sok időnek kellett elmúlni, míg eljutottunk a mai 8 oras munkaidőhöz. Voltak még barbárabb rendelkezések is egyes szakmáknál. A füleki szabók 1674-iki céh szabályozása például így szólt: „A legények egy heti bére 12 pénz legyen. A legény 2 órakor felkeljen, este 9 óráig varrjon, a foltozások fele bére uráé és másik fele a legényé“. A csizmadialegények munkaideje egy órával kevesebb, nekik hajnali 3 órai felkelést írt elő a rendelkezés. Szép világ lehetett, amikor a szegény iparoslegénynek napi 19 órát kellett dolgoznia. Sok egyéb érdekes dolgot ismertünk meg az érdekes előadásból s nagyon sajnálhatják, akik nem hallhatták Gegus Dániel felolvasását. Hubert Vilmos köszönte meg az előadó értékes munkáját. Fábián József felszólalása után, aki Csihák Károly és Rácz Miklós borgazdákat köszöntötte, Székely Vladimir mondott szellemes baráti méltatást Gegusról, majd Faller Mihály szavai után Becsey Antal) szólt az egybegyűltekhez és köz- gazdasági fejtegetésével aratott nagy tetszést, amikor azt mondotta, hogy a munkát, a termelést és * fogyasztást kell elősegíteni, hogy az iparosok helyzetén javíthassunk. Nem leszállítani kell a tisztviselők fizetését, hanem fel kell emelni, mert ha pénze van a tisztviselőnek, akkor van miből vásárolnia s ha egy milliót tízszer megforgatunk, az állam tízmillió után kap adót. Az egybegyűltek a fehérasztal mellett vidám hangulatban éjfélig maradtak együtt. Mély fájdalommal jelentjük, hogy Dr. Berliner Vilmos úr társaságunk igazgatója 1936. február 17-én elhúnyt. Intézetünk, melynél példátlan odaadással egy emberöltő óta működött és mindazok, akik intézetünkhöz tartoznak, mondhatatlanul sokat köszönnek neki! Nagy munkáját, melyben a végtelen áldozatkészség szelleme vezette, dacolva a hosszantartó nehéz betegséggel, haláláig pihenés nélkül végezte. Elhunytéval tehetségben, erőben és jóságban messze kimagasló egyéniség hagyott el bennünket. Aki ismerte, tudja, hogy mit vesztettünk és nem fogja emlékét elfeledni. Drága halottunkat csütörtökön, február hó 20-án, déli 12 órakor temettük .a wieni Zentralfriedhof-ban a IV. kapunál. Phönix Életbiztosító Társaság magyarországi igazgatósága.
