Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-12-17 / 1241. szám
Budai Napló 1956. december 1?. REGENT CAFE-RESTAURANT (II. Keleti Károly utca, Margil-körut sarok) Buda intim kis kávéh&za Esténkint zene—ének >/»/ Ami trUhd&tlutlécdekd Miért törik el az órarugó? Közli: Fischer Antal óráamiesiieir Az óraszerkezetben előforduló hibák között a leggyakoribb, a legismertebb és a laikusok előtt a legsúlyosabbnak minősített eset, a rugótörés. Valóságban azonban a legegyszerűbb hiba, amelyért 'sem a rugót vagy annak gyártóját, sem az eladó órást, sem pedig azt, aki az órát kezeli, okolni nem lehet. Még a túlhuzás sem lehet oka az órarugó eltörésnek. A rugót túlhúzni csak szándékosan és ná'gy erő alkalmazásával lehet és valószínű, hogy az egyik felhuzókerék fogai, vagy a felhúzó tengely előbb törik el, mint az erős acélszalagból készült rugó. T. i. az acélrugó szakadás- coefficiense 160—200 kg. perr mm2, nyulékony- .sága 2—4 százalék, rugalmassága 120—160 kg. 1 Vagyis: egy egészén kicsi, divatos női karóra rugója, keréken számítva 18 kg., egy normál nagyságú férfi zsebóra rugója 64 kg. feszítési megterhelést bir ki. Ezek a számok kétségtelenül meg- döntik a „túlhuzás“ feltevését. ■ v Magában a rugóban sem kereshetjük a hibát . mert az órarugó gyártása magas színvonalon áll és az összes idevonatkozó technikai felkészültségek igénybevételével történik. Tudnunk kell, hogy rugó anyagát a legjobb vasat termelő Svédország legtisztább vasércéből nyerik. Ezt a vasércet á nagyhírű svéd. acélszakértő, dr. H. Stamm vegyészmérnök módszere szerint acéllá, majd huzallá dolgozzák fel. E huzalok, kemény és fényesített acélhengerek között szalaggá hengerelve, adják a nyers rngqrti Különféle vastagságú huzal, különféle szélességű i ugót ad. Zsebóra rugót széles szalagból vágni nem szabad. Az igv elkészített acélszalagokat a schwéizi órarugógyárak — tehát nem iWsgyárak — szigorú titokként őrzött műszaki berendezéseik' és saját módszereik szerint megedzik, pollirozzák és bocsájtják a szerkezetgyárak és ja- vitómühelyek rendelkezésére. A rugógyárak feladata a nyersanyagot úgy kikészíteni, hogy az a rugalmasságának maximumát érje el és mégse legyen 'törékeny. Ilyen a jó rugó. Ha a rugó lágy, akkor nem törik, de nincs meg a szükséges elaszticitása. Ilyen a rossz rugó. Az acél keménységi fokának megállapításánál általánosságban használt műszer, az ii. ’ h. slcléroskop, a rugógyártásnál megbízhatatlannak bizonyult, mert az órarugóban nem a keménység, hanem a rugalmasság, az eleven erő a lényeg. Ezt pedig semiféle műszerrel mérni nem lehet. Ennek a rugalmasságnak az elnyerése az acél minőségében, a rugógyár technikai felkészült- , ségébtín és gyakorlati módszerében rejlik. Ha a rugóban hiba van, akkor az a hosszú gyártási processus alatt, de legbiztosabban az első felhúzáskor, ; vagyis amikor csomagolásra kerül, eltörik. Tehát • zsebórarugó, anyag vagy gyártási hibával forgalomba nem kerülhet. Mindezekből kitűnik, hogy rtigótörésért. sem a rugót, sem annak gyárosát, sem az eladó vagy javító órást, sem pedig az óra kezelőjét hibáztatni nem lehet. A rugótörés igazi oka többféle. Okát kereshetjük a levegő elektromosságában, amit a statisztikai adatok számával határozottan igazolnak. To- ,-vábbá: elektromosság fejlődik az óra rugóházában is. Ugyanis a rugóház sárgaréz, a rugó acél, a két különféle fémet köti a rugó kenésére használt sűrűbb olaj, melynek bármilyen kevés is a savtartalma, mégis gyakran a két különféle fém, e jelenlévő savval kötve elemet alkot, s igy clektro .mosságot termel. Továbbá: minden fém, amely állandóan görbül, a görbülés helyén előbb-utóbb ' eltörik;. így az órarugó is, amely naponkinti fel búzás által állandóan görbül. Ilyen természetű tő .rést nagyon elősegít hirtelen hősülyedés is. A me lég.zsebből hideg márvány vagy üveglapra fektetett óra rugója fokozott mértékben van kitéve az el pattanásnak. FÜRDÖÜGY, IDEGENFORGALOM Rovatvezető: TÁBORI KORNÉL A főváros és a Gyógyhelyi Bizottság együttes propagandája a párisi világkiállításon a budai gyógyforrások érdekében Bornemisza Géza ipar- és kereskedelemügyi miniszter meghívta a Budai Napló dolgozótársát is arra á bemutatóra, amely elsősorban a párisi világkiállítás magyar terveit tárta fel, azután pedig a többi valóban széleskörű idegenforgalmi projek tumot; úgyszólván egész fegyvertárát annak a küz delemnek, amely különösen súlyos feladatokat ró propagandánk vezetőire az ismert valuta-leértékelések következtében. A Budai Napló volt az első, amely részletesen adott hírt a világkiállítási készülődésről, de most sok uj és igen fontos részletet is hallottunk, amelyeket annál szívesebben publikálunk, mert Budát különöskép érdeklő reformok is megvalósulnak. Hiszen — amint Tormay államtitkár is mondotta az idegenforgalmi vonzóerő két legnagyobb értéke itt a főváros szépsége és Budai gyógyfürdőinek sorozata. Meglepően sokféle művészi terv sorakozott a remben, ahol Bornemisza miniszter, továbbá dr. Tormay Géza államtitkár, a párisi világkiálli- ás magyar kormánybiztosa cs dr. Bogsch Aladár, z Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal ügyvezető alelnöke fogadták a sajtó képviselőit. Ezek a tervek teljesen modem felfogásra vallanak, világlátott emberek ritka judiciumára, ami ezúttal mindenképen jelentős, mert ,Parisban nem szabad bárhol már kiállított — ha még oly kiváló muzeális becsű — anyagot bemutatni hanem csupa uj művészi és technikai értéket kell odavinni. Az építészeti munka, amelyet pályázat utján Györgyi Dénesre bíztak, — amint azt már jelentettük —. stílszerűen fog alkalmat nyújtani a magyar szobrászat, zene és egyházművészet bemutatására is Csánky Dénes irányításával. Mi ugyancsak ismertettük már Aba-Novák Vilmos kitűnő vázlatait, amelyek történelmünk legfontosabb eseményeit és kultúránk kiemelkedő értékeit fogják újszerű módon a világ elé vinni. A turisztikai részben olyan anyag is lesz, mint például a magyar irodalom külföldön megjelent számos értéke, persze elsősorban a francianyelvű könyvek szép anyaga. Erről fogalmat alkothat az, aki megnézte a „La Hongrie d’hier et d'aujourd’hui” cimű munka Bibliaiheque hongroisc feje-. zetét. ■ \ örömmel hallottuk Ttmnaytól, hogy a székesfővárossal teljes harmóniában fogják Budapest propagandáját kifejteni. Elfogadták azt az elgondolást, hogy Budapestnek szépsége mellett valóban legimpozánsabb értéke az, hogy itt rendkívül dús gyógyfürdők vannak. Ennélfogva a várost legművészibben mutató képeken kívül a forrásokat is látni fogják odakint, fényhatásokkal, színekkel vonzóbbá téve. Az iparművészeti részt a legkiválóbb szakmabeli művészek kiállítása fogja megtölteni. Lesi színházművészeti kiállítás is; ebben főkép Oláh Gusztáv operaházi főrendező és Németh Antal nemzetiszinházi igazgató kvalitásai fognak érvényesülni. Maga az ipari terem is azt lógja igazolni, hogy nem vásári jellegű a párisi magyar kiállítás, hanem mindenütt nobilis módszerek érvényesülnek. Felvonul majd a külföldi vendégeink által annyira keresett és méltányolt magyar népművészet is. Aki látta Diósy Antal stilizált bájoshumorú figurinóit, csak azt sajnálhatja, hogy egész termeket nem lehet ilyenekkel végigrakni. Amit pedig nem tudnak majd természetben kiállítani, azt erre a célra készüli filmeken pergetik le. A népművészeti szoba, a legszebb kézimunkák árlata mellett külön textilszálon is lesz a rendkívül fejlődött magyar textilipar termékeivel. Az úgynevezett cour d’honneur-ben a népélet és a vadászat kiállítását is látni fogják. Itt főkép Szőnyi István és Köntidy Béla művészete érvényesül. Természetes, hogy mezőgazdaságunk és főkép búzatermelésünk is külön termet kap a bemutatásra. Külön! épületben magyar vendéglő fogja gasztronómiánk javát a külföldnek kínálni, jól kiválasztott cigányzene kíséretével. Bornemisza miniszter előadta ezután, hogy körülbelül 20 millió látogatóra számítanak májustól októberig. Ez az egy adat is eléggé bizonyítja, hogy milyen fontos megjelenésünk és a méltó módon való rcprezentálás ebiben a világsokadalomban. 30x30 négyzetméter a magyar kiállítás alapterülete. ZsurkDMnlegtsstgak {diabetikus kenyerek Hoffmann Ferenc sütomester, II., Margit-krt. 63, II. OImi fai«r 25, I. Krlaxtloa-tér 9 Rendszeres fürdőügyi összejövetelek Budán Havonta egyszer, mindig a hónap első hétfőjén összejönnek a magyar balneológusok Budán, a Szent Gellért Gyógyszálló gyógylermében. Megbeszélik az aktuális problémákat és ugyanakkor egy-egy népszerű tudományos előadást is tartanak. A legközelebbi ilyen összejövetel január 13-án, délután 5 órakor lesz. Harasowitz giesseni professzor ugyanis akkor érkezik Budapestre és előadást tart a magyar, főkép a budai ásványvizek kémiai összetételéről. Benczúr Gyula dr. egyetemi magántanár, a Magyar Orvosok Rheumaegyesülete nevében kérte, hogy az Egyesület belekapcsolódhassák a budai összejövetelekbe, amit örömmel fogadlak. A balneológusok igazgatótanácsi ülésén kimondták, hogy a legközelebbi fürdőügyi kongresszust Budán tartják meg 1937. április 23., 24., 25-én. Bakay Lajos dr. egyetemi tanár „A kénes vi zek hatása a csont- és izületi bajok kezelésében" címen érdekes előadást fog tartani. Több indítványt is tárgyalni fognak a fővárosi fürdők fejlesztése érdekében. A kongresszus után a társaság kirándul Szolnokra, hogy az ottani thermálvizű fürdőt és a Mira forrástelepet tanulmányozza. A balneologusok a budai fürdőproblémákról A tudomány karácsonyi ajándéka Ciihorbetegehneh „AMELITH“ konyak és likfr minden Ízben Orvosi ellenőrzés alatt Teljesen cukormentes Kern hizlal! Megnyugtat! Árak 1 liter — P 6.40 Vg, „ - P 3.30 V* „ - P 1-80 üveggel együtt házhoz szállítva I Vidékre a portó és csomagolás nköltségi áron, utánvét mellett Megrendelhető; Budai Napló u.dóu..i.iib.B Krisztina körút 113b. Telefon; 1—502—96-í Fontos budai problémákkal! foglalkoztak az Országos Balneológiái Egyesület legutóbbi ülésén amelynek első része Benczúr Gyula dr. egyetem magántanár, második része pedig Vámossy Zoltán dr. egyetemi tanár elnöklete alatt folyt le. A fürdőügy tudósai és különböző szakemberei elsősorban a fürdőváros kialakításáról tanácskoztak, főkép a Tabán jövőjével kapcsolatban. A Balneológiái Egyesület főtitkára Frank Miklós dr. a'zl javasolta, hogy a Tabán rendezése, illetve szintezése alkalmával úgy hajtsák végre a munkát, hogy az Örtl-féle ismert terrén-kurára mód legyen. A szívbetegekre nézve nagyon fontos, hogy kellő lejtésű utak tegyenek. A javaslatot elfogadták és kellő megokolással juttatják illetékes helyre. Ugyancsak a főtitkár bejelentette, hogy a külföldön megjelenő, főkép német és osztrák orvosi \ könyvek nem ismertetik eléggé a mi gyógyfürdőinket, sőt olykor valósággal ignorálják. Megfelelő lépéseket fognak tenni ebben az ügyben. Tábori Kornél és Tausz Béla dr. javasolta, hogy a külföldi valuta-aláértékelés következtében nálunk is minél előbb kielégítő reformok készüljene,k amelyeknek módszereit és szükségét kimerítően megokolták. A javaslatot elfogadták és fölterjesztik a belügyminiszterhez. A Balneológiái Egyesület csatlakozik az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének akciójához, amely ankétet is kíván a Nemzeti Bank, a pengőcsekk és a fenyegető idegenforgalmi helyzet kapcsolatainak tisztázása, valamint sürgős hatósági beavatkozások érdekében. Beischl Richárd javaslata alapján tárgyalták fürdőtelepi zugkifőzések ügyét. Sümegi József dr., Nagy .Béla dr. és Felber Lipót hozzászólásai után örömmel vették tudomásul, hogy az Egyesület jövőévi fürdőismertetése már német nyelvű kiadásban is elkészült és száznál több magyar' gyógyhely leírását tartalmazza. Vladarczyk Józsefi főorvos referátuma alapján elhatározták, hogy a Balneológiái Könyvtárt a Gyógyhelyi Bizottság helyiségében, a Vigadó-tér 3. alatt fogják mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Balatoni gyűlés Budin A Balatoni Egyesületek Szövetsége december 14-én ülést tartott, amely a Gcllért-szálló dohányzóiéról ében folyt le. Tövissy. Ernő dr. ügyvezető alelnök jelentést tett a minisztériumban járt küldöttségek munkájáról, valamint a Szövetség ügyviteléről. Dömötör Jenő dr. a január 9-iki balatonkenesei kirándulásról tájékoztatta a megjelenteket. Tabáni Farkas Bóláné 1. ATTILAHindin élltl 1 EtiermEbeh UTCA 39. lamktllínlegtstégek Szórakozzunk Dudón KAKASKAPU söröző-étteremben II., PáLFFY-TÉR í Toll Árpád és Toll Jones! olrónTioiokan masaikéi. Hagyjzilveszterest § I P 0 S II á I UI.,.l.BiíQ*-utcn 40. BÜNDEL GELLERT-ETTERHEBEN Rdcx Zsiga muzsikai HÉ.CIVASUT K A VÉH/ÉZBAH EREDETI OROSZ JUZ-niUUUM-ZEUEMR Bori»» 4« Zo|m Isllépte KETTER ÉTTERMEI n-. Horn» Mints m zb. ESTÉNKÉNT GYŐRI LMMOS FLÚRIS MUZSIKÉI ZSIGMOND KAVÉHÁZ ÉTTEREM n„ KELETI KAKOLY-UTCA *. ____________M INDEN ESTE TÁNC Auy umst cukcávidába* mimten d6|itf<|n BiailoaAeaa igéit és úzsonuakávé t Régi Buda-Kávéhóz Réggel II, FÖ-UTCA 19 SZÁM. l8wat° W*»* Budapest és Magyarország szépségét hirdeti világszerte a főváros idegenforgalmi naptára A székesfőváros legkedveltebb és legszebb propagandaeszközét, az idegenforgalmi naptárt az 1937. évre a főváros házinyomdája 16.000 példányban nyomatta ki, 7.000-et angol, 4.000-et német, 3000-et francia és 2.000-el olasz nyelven. A naptár anyagát legnagyobb részben az idegenforgalmi fényképpályázatokon dijat nyert és megvásárolt képek szolgáltatták. Az 1937. évi naptárt a székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal legnagyobbrészt ismeri külföldi egyéni címekre küldi sz.it. A címanyagot i.ondon, Berlin, Paris, Róma és más világvárosok lelelonkönyveiből és cimtáraiból vették ki. Karácsonyra a világ minden részébe szétviszi a posta a székesfőváros idegenforgalmi naptárát, hogy az egy esztendőn keresztül mindenfelé hirdesse Budapest és Magyarország szépségét és látnivalóit. Szent Gellért-pezsgfffürdő GYÓGYFÜRDŐ VIIOVÚGViNltZEI Külön férfi- ét néiosztály. A legmodernebb berendelés Művészi kiállítás Budán Benczúr Gyula nagy művészi egyénisége, művészete hatalmas öröksége leszár mazoftainak, két lányának, akik szintén festőművészek. Most kiállítást rendeztek műtermükben, a Horthy Miklós ut 16. szám alatt, Dolányi-Benczur Ida és Urmös- syné Benczúr Elza. Ez a kép- és iparművészeti kiállítás néhány kellemes meglepetéssel is szolgált a látogatóknak. Úgy a képek, mint az iparművészeti tárgyak bizonyságot tettek arról, hogy ritka kultúrájú, nemes izlésii művésznők tárják fel képességeiket. Az érdekes kiállítás december 16-án zárult be szép erkölcsi és anyagi eredménnyel. Julián barát- ünnepség Óbudán. Az Óbudai Református Egyház és az Országos Rákóczi Szövetség együttes ünnepséget rendez annak emlékére, hogy most 700 éve Julián domonkosrendi ba iát, aki megjárta űsmagyarországot, IV. Béla magyar királynak a budai királyi palotában beszámolt az őshazában élő magyarokról. Ez a beszámoló a mai református templom helyén levő királyi pa totóban történt. Ez a palota a tatárjárás alatt el p ülsz Iliit, Budát 1242 után átltelepítették a mai Várhegyre és a mai Víziváros helyére s a régi város helye Óbuda nevel nyert. Az ünnepséget december 20-án, délután pont 5 órakor az Óbudai Református Egyház dísztermében (III. Calvin u. 4.) tartják meg. Dömötör Mihály dr. ny. belügyminiszter beszédet mond, szerepel továbbá Véyh Aranka, szavalóművésznő, ifj. Erkedy Ferenc tárogatóművész, Kontra Aladár kormányfőtanáesos, református lelkész. Sánek Péter tilinkóművész, Bagdy István igazgató. SX
