Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-01-15 / 1210. szám

1936 január 15. Budai Napló 5 iám FUBDQ Építette 1556-ban KARA MUSZTAFA budai basa. BUDÁN, II. KÉR., FŐ-UTCA 84. SZÁM. Szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot, magnéziumot tartalmazó hówfz, köszvény, csúz, bőr­és csontbetegségek, fémmér­gezés, máj-, epe-, méh-, húgy- hólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—i-ig, nőknek hétköznap d. u. 2—7. — Ivókúra 45 fokos Személyi hírek JÓZSEF FERENC dr. főherceget újév nap­ján Purébl Győző dr. ügyvezető-alelnök vezetésé­vel egy szűkebb Baross-küldöttség kereste fel és tolmácsolta a Baross Szövetség üdvözletét, mint a Baross Szövetség vezérelnökének. ALBRECHT KIRÁLYI HERCEG a Siófok mellett Balatonszéplakon tizenkét nagyobb parcel­lát vásárolt közvetlenül a Balaton partján és ott tavaszkor kastélyt építtet. SZENDY KÁROLY polgármester, aki kará­csonyi szabadságát befejezte, január hó 7-én újra átvette hivatala vezetését. KOZMA JENŐ dr., v. orszgy. képviselő, a városházi Kozma-párt vezére, tíz napra elutazott vidékre, ahol vadászatokon vesz részt. TORMAY GÉZA dr. államtitkárt nevezték ki a most felállított Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal elnökének. PETRACSEK LAJOS dr. orszgy. képviselő egy hetet töltött kutasi birtokán Somogy megyé­ben, ahol a szomszédos birtokosokkal vadászott. Vitéz KOLOZSVÁRT. BORCSA MIHÁLY- nak, a miniszterelnökségi sajtóosztály szerződé­ses előadójának a kormányzó a miniszteri osztály­tanácsosi címet adományozta. Vitéz KERES ZTES-FISCHER FERENC dr. ny. belügyminisztert a kormányzó a Pénzinté­zeti Központ elnökének nevezte ki. VARGHA IMRE ny. pénzügyi államtitkárt a kormányzó a legfelsőbb állami számvevőszék el­nökévé nevezte ki. TASNÁDY NAGY ANDRÁS dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkárt Vízkereszt napján, egyházmegyei rendkívüli közgyűlés keretében iktat­ták új méltóságába: a budapesti református egy­házmegye gondnoki székébe. POZEL ISTVÁN dr. budapesti gyakorló ügyvédet, aki országgyűlési képviselő és tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, a Községi Takarékpénztárhoz főügyésznek hívták meg. Vitéz MARTSEKÉNYI IMRE országgyűlési képviselő, aki a nagyfontosságú Magyar-Osztrák Társaságot létrehozta, érdekképviseletbe igyekszik tömöríteni az utazási irodákat is. ÁLGYAY-HUBERT PÁL miniszteri osztály- tanácsos a kereskedelmi minisztérium hídépítési osztályának vezetője mint kitűnő szakember került a Közmunkatanács élére, alelnöknek Czabalay Kálmán helyére. GEGUS DÁNIEL ny. főkapitányhelyettes, lapunk illusztris munkatársa január 2-án a Pátria Klubban sikerült költeményeiből adott elő néhá­nyat a Gyóni Géza Irodalmi Társaság irodalmi délutánján. CZIKLE VALÉRIA elnök nyitotta meg e hó 14-én a „Magyar Nótaestét“, amelyet Korner De­zső, a „Budai Művészek“ vezetője rendezett nagy sikerrel. SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN, a gyógyhelyi bizottság ügyvezető igazgatója >tA gyógyhelyi bizottság 1936. évi munkaterve“ címen érdekes programmot adott az „Országos Balneologiai Egye? sülét“ ülésén. OREL-GÉZA dr.* 1'főigazgató e hó 10-én, pénteken este' igen érdekes előadás keretében is­mertette a „boltkirakat“ történetét. SZÉKELYHIDI-HAMMER DEZSŐ dr. egészségügyi főtanácsosnak, a Fővárosi Fertőtle­nítő Intézet igazgatójának és HARGITAI ELEK dr. egészségügyi tanácsosnak, az intézet aligazgató­jának a honvédegészségügyi szolgálat fejlesztése érdekében kifejtett értékes tevékenységükért a kor­mányzó elismerését fejezte ki. PETRIK BÉLA dr. tanácsi főjegyző a fővá­rosnál eltöltött szolgálatának 25 éves jubileumát ünnepelte, amely alkalomból tömegesen keresték fe szerencsekívánatokkal. BARABÁS GYULA nyerte el a Révai Test­vérek Jókai-regénypályázatának díját. NEMES NAGY MIHÁLY dr.-t, aki hat esz­tendeje bizottsági tag s aki a kelenföldi .társadalmi élet és a Baross Szövetség révén került a községi politikába, a Községi Takarékpénztár ügyésznek szerződtette. OLEUM műszaki kereskedés * Telefon: 69-0-10 XI., Horthy Miklós-út 32 Autócikkek, Boschcikkek. Műszaki dk kék, szerszámok, izzólámpák, SKF-lera ‘kát, gépszí], csiszolópapir, autó, gőzhen ger, gép, dynamo, csont- és padlóolajok kocsikenócs, gépzsír, autógumi. — Házho szállítással. FÜRDŐKÁD, KÁLYHA, MOSDÓ stb. szabott áron HUBERT, LISZT FERENC-TÉR 4 Telefonsz A mi 22-2-67 BÓDY LÁSZLÓ DR. székesfővárost tanácsnok Most töltötte be értékes közszolgálatának huszonötödik esztendejét a székesfőváros pénzügyi osztályának vezető tanácsnoka Bódy László. Az év­forduló alkalmából elsőnek a pénzügyi ügyosztály tisztikara üdvözölte meleg szeretettel Beliczay Imre dr. tanácsi főjegyző vezetésével. A legnehezebb tárcák egyike, mert alig van olyan kérdés Buda­pesten, amely elkerülhetné a pénzügyi ügyosztályt. Azért kell az élére biztos ítéletű, erőskezű vezető, aki „bizonyos“' rohamoknak ellent tud állani. Az ünneplés során több székesfővárosi hivatal és a Községi Takarékpénztár nevében is köszöntöt­ték a jubiláns főtisztviselőt. Ezenkívül barátai és tisztelői is nagyszámban keresték fel szerencse- kívánataikkal, akit egyénileg is tisztelet és szeretet környez. SALAMON GÉZA DR. székesfővárosi tanácsnok a közegészségügyi ügyosztály vezetője most töl­tötte be közszolgálati működésének huszonötödik esztendejét és ebből az alkalomból a székesfőváros vezetősége, valamint a tanácsnok működési körébe tartozó hivatalok és intéziüények melegen üdvözöl-' ték. A tanácsnoki értekezletén Szendy Károly pol­gármester köszöntötte a jubiláló tanáésnoköt és őszinte elismerését és köszönetét tolmácsolta neki, Sipőcz Jenő dr. főpolgármester pedig igen meleg­hangú levelet intézett Salamon Gézához. Az ügy­osztályi személyzet nevében Bostagni Achilles dr. tanácsi főjegyző, ügyosztályvezetőhelyettes mél­tatta hivatalfőnöke érdemeit. A közkórházak sze­mélyzetének szerencsekívánatait Wolff Károly dr. közkórházi központi igazgató, a tüdőbeteggondozó­intézeti orvosi kar köszöntését Parassvn József dr. igazgatófőorvos tolmácsolta. Huszonötéves jubi­leuma alkalmából történt kormányzói kitüntetésé­vel járó Signum Laudist délelőtt nyújtotta át a fő­polgármesteri hivatalban Sipőcz Jenő Salamon Gézának. Az Alagút modernizáló munkálatai seré­nyen folynak. Az Alagút két oldalát márvány­lapokkal kezdték beborítani. Most különböző faj­tájú villanylámpákat szereltek az Alagútba. Egyelőre azt próbálgatják, melyik fajta világítás felel meg legjobban. Valószínűleg megmaradnak a beépített rejtett égők mellett és ugyanekkor ívlám­pák is fogják világítani az Alagutat, míg díszvilá­gítás csak ünnepélyes alkalmakkor lesz. A számí­tások szerint a modernizált Alagút júniusra el­készül. Szent Gellért-Lövészegyesület címen most alakult meg Kelenföldön az új lövészegyesület Mikola Géza elnöklete alatt. E hó 14-ére hívták össze az első választmányi ülést a XI., Bártfai-u. 25. sz. a. helyiségbe. A szervezkedésen kívül is­meretterjesztő előadások is lesznek: Schreiner János ny. tábornok, vezérigazgató, az egyesület elnöke, a céllövészet fejlődését ismerteti és Tavasz István mérnök, választmányi tag, aki a légvéde­lemről tart tanulságos és érdekfeszítő előadást. Balogh Kálmán görögkatolikus esperest, a budai görögkatolikus magyar egyházközösség első parókus-plébánosát, január 12-én, vasárnap iktat­ták be ünnepélyes keretek között. A Fő-utca 88. szám alatt lévő templomban ünnepi mise volt, utána a Budai Vigadóban beiktató ünnepi ebédet rende­zett tiszteletére az egyházközség. Ötemeletes hérházat építtet Budán, a Fő­utca 37. szám alatt a Községi Takarékpénztár. Űj kórház Budán. A kormányzó tíz­éves jubileuma alkalmából törvényt hoztak arra nézve, hogy az évforduló emlékére köz­érdekű intézményeket s ezek között tisztviselő­kórházat kell létesíteni. Nemcsak a szakembe­rek, de a tisztviselő-társadalom is állandóan napirenden tartja a kérdést abból a szempont­ból, hogy hol építsék fel a kórházat. A teljes gyógyulás szempontjából tagadhatatlanul elő­nyösebb a budai vidék tiszta levegője és így a közfelfogás mindenképpen amellett alakul ki, hogy a tisztviselő-kórházat Budán kell felépí­teni: egyesek szerint Kelenföldön az Andor- utca és Bikszádi-út mentén, másik elgondolás szerint pedig a Farkasréten. Vannak olyanok, akik a zugligeti, vagy a hűvösvölgyi építkezés mellett érvelnek, de ezt az elgondolást nem tartjuk helyesnek, mert eltekintve a nyári hó­napoktól, ezek a vidékek szelesek és nedvesek. Kórházépítkezési szempontból a legideálisabb hely volna a Böszörményi-út és a Csörsz-utca környéke, amely könnyen megközelíthető és központi fekvésű, amellett a hegyvidék min­den előnyével bír. Mcifíény Ez a címe Kiss Gábor szolnoki árvaszéki ülnök most megjelent második verseskötetének. Az első után két irodalmi társaság választotta be tagjai sorába, Császár Elemér esztétikai méltatást, Har- sányi Zsolt verset írt róla; költeményeit pedig pat­togva szavalják az ország iskoláiban szerteszét. Kiss Gábornak ezúttal is az a témája, ami a középkori lantos lovagoknak: Isten, Haza, Szere­lem. Imádata a magába merülő léleké, a magyar rozsról majdnem sarkantyúpengéssel dalol s amint szívében megrezdül a Nő emlékezete, hangjában a nyugodt férfikor visszanéző ábrándja és ereje lüktet. Hite olyan, mint az ég kárpitja, ráborul az emberiség távoli horizontjára a sugárzó végtelen­séggel. Zsoltárosan hívja Jézussal a megfáradta­kat: az 0 útján „a teher könnyű lesz és az iga gyönyörűséges“- A hegyi beszéddel boldogságot magyaráz, az énekek énekével szent mámort és a krisztusi legendával csodák ragyogását. Áhitatos sugallatának mélyén magyar történetérzés árad szét. Hazafias verseiben van igazán otthon. Hason­lítanak ezek a régi brokátokhoz, melyeknél a fe­kete kuruc bánat adja az alapszínt s rímek és alli- terációk villantásai szőnek bele aranyszálakat. Mintha csak belenézett volna a rodostói gyertya­lángba: „cudar sorban élünk... fakó nyomor nyög fel... vércse viszi vérünk... magyarnak lenni fájdalom.“ Kassa felé fordulva, szinte közmon­dásszerű csiszoltsággal mondja: „kuruc kézen szomjazik a szablya ... kuruc sohse kushad..'. jajj azoknak, akik csellel csaltak... csata cseng víg virtussal... ellenségnek beestelleg... Rákóczi sírjából kiragyog a szabadság... Szirtes szép Erdélyben is szebb a szablya, mint a bánat... kardok kerekednek ... Erdélyben, Biharban, vér­verő vihar van...“ Tehetsége biztos fölénnyel bá- . nik a formával. Ha néha megdöccen, az is inkább a keserűség csuklása. Szerelmét csipkefátyol fátyolozza. A forrongó hazafi ábrándjaival könnyű lesz, mint a sóhajtás. Lelki számadásainál életösztöne „áthajlik a téli kikötő felé és megáll... bús zátonyán az álmok tavának... száz színt temet __a venyigén még ríme k ringnak, de a termés tétova ... könnyel ke­resztel s a zsoldja szánó szavak, hideg beszéd . . . sírva sárgul levelén a múlás... az árva hárfa húrja se hallik... emlékezik arra, ki messze van és tiltva van... így bont bíbort a fáradt alko­nyat ... szakadt szíve bús megtört madár... el­múlnak mindenek...“ Kiss Gábornak Majtény utáni versbokrétáját zeneivé teszi a belső és külső harmónia. Mindig vele érzünk: a vallás, a nemzeti érzés és a szín meghatottságában egyaránt. Költészete felemeli a szebb után vágyó lelkeket. Czakó Elemér ny. államtitkár. Az új Spolarich, mely mint étterem és söröző-helyiség most nyílt meg az Alagút-utcá- ban, a Színkörrel szemben, kedves meglepetés a budai közönség számára. Bizalmas, kedves, ottho­nias helyiségek, itt-ott ügyes fülkebeosztással, amely hamar magához kötötte a budai közönsé­get és megnyitása óta állandóan telt. Most Bu­dán a legnépszerűbb találkozóhely: — Spolarich- nál Budán! — Kifogástalanul a legelsőbbrendű a konyhája és a söröző-közönség 20—30-féle zóna­adagban válogathat: — 40—60 filler. Polgári sört mér, de annak kitűnő kezelésében egyedül­álló. Ma már azok is, akik eddig esténként átjár­tak Pestre, szívesen maradnak itt Budán. Bizal­mas társaságok verődnek össze, dicsérve a bort is, amely tisztán kerül a termelőtől a „budai Spo- larich“-étterem asztalára A baziliták Budán. Értesülésünk szerint le akarják telepíteni Budán a görögszertartású Szent Vazul-rendet — amely a pálosoké mellett a legmagyarabb katolikus szerzetesrend — amely­nek eddig tudvalévőleg csak Máriapócson és Hajdudorogon vannak rendházai. A baziliták Budán való letelepülése ismét jelentős értékkel gyarapítaná Budát. Visy Károly ví v óm ester jubilál Kedves jubileumra készül a vívósport közön­sége: — Vizy Károly vívómester nagy sikereket aratott csaknem félszázados pályafutásának negy­venedik évfordulóját készülnek megünnepelni azok, akik a magyar vívás nagymesterét látják benne. Egy napra felidézni azt a jelenetet, amikor Vizy Károly, a fiatal honvédtiszt, először vetkőzött le a vívóteremben és általános feltűnést keltett rend­kívül fejlett izomzatával. Szinte félelmes hatassal volt ez a különös fejlettség, amely jellegzetessé tette ennek a fiatal mesternek minden mozdulatát. Talán ennek is köszönhette, hogy rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert és Lónyai-utcai vívó­terme volt a magyar vívók bizalmas találkozóhelye, akik erős küzdelmet folytattak az akkor nálunk jelentkező, de túlságosan mozgalmas olasz vívással szemben. Ezért tüntette ki Vizy Károlyt bizalmá­val Szemere Miklós is és a Nemzeti Kaszinó szá­mos tagja. Vizy Károly 1865 július hó 21-én szü­letett Tamási, tolnamegyei községben. Onnan Körmöcbányára került a reáliskolába, ahol bátyja tanár volt. Erős katonai hajlamait követve, a IV. osztályból átment a hadapródiskolába, ahonnan mint hadapród a 19-ik gyalogezredhez került, de erős nemzeti érzése miatt, mint tiszthelyettes a sze­gedi 5-ik féldandárba osztották be, ahol 1886-ban hadnaggyá előlépve, 1891-ben a bécsújhelyi vívó- és tornatanfolyamra vezényelték. Már mint főhad­nagy újból Szegedre osztják be, az 5-ik honvéd- gyalogezredhez, ahol megkezdte vívómesteri műkö­dését. A tisztikart és az egyéves önkéntesek tan­folyamát képezte a vívásban. 1895-ben mint kato­nai vívómester nyugdíjba ment és eleinte a Rá- kóczi-út 9. sz. alatt társasviszonyban, majd 1897- ben átvette a jóhírű Sztrakay Róbert-féle vívóter­met a Lónyay-utca 7. szám alatt és azt önállóan, a saját magyar rendszere szerint vezette a világ­háború kitöréséig. Ekkor azonnal bevonult mint főhadnagy és megszervezve a budapesti katonai tűzoltó osztagot, a Duna védelmére rendelték ki. Majd a 2-ik szerb offenzíva után a legénységet a szurony- és fokosvívásban képezte ki. Ott volt Belgrád bevételénél és mint fiatal százados került Montenegróba, Podgoricába mint zászlóaljparancs­nok, ahová felesége is elkísérte, hűségesen kitartva férje mellett minden veszedelem között, egészen az 1918-ik évi visszavonulásig. A magyar hadsereg újjáépítéséből is kivette a részét és 1922 február 1-én végleg nyugállományba vonult, legfelsőbb di­csérő elismeréssel, a Károly-csapatkereszt és a Fe­renc József-rend lovagkeresztjével kitüntetve. Azontúl ismét a vívásnak élt és zártkörű társasá­gokat, hét éven át a m. kir. pénzügyőri tisztviselő és altiszti kart oktatta. Utolsó nagy sikerét az ifjú vívómesteri gárda vívóversenyén aratta, amely sikeres szenzációt keltő volt. AZ ÖSSZES FÉRFI és NŐI D I VAT CIKKEK HflUER és MÁRTON ll.v SZILÁGYI DEZSŐ-TÉR 6. SZÁM A. B. C. kötelékébe tartozó cég Magyar Esték! Erzsébet király asszony gödöllői házi cigányának Vidék Bélának a fia: Józsi a gyorscsárdások mestere a SEIFFERT-KÁVÉHÁZBUN szórakoztatja az úri kö­zönséget a tél folyamán Borgazda estét rendez a „Hl. kér. Egye­sült Polgári Társaskör“ Borgazdasága jan. hó 16-án este 8 órakor Hl., Hajógyár-u. 2. sz. alatti helyiségében, amelyen vendégeket is szeretettel lát­nak. A disznótoros vacsora ára 80 fillér. Magyar hangulatok kezdenek úrrá lenni Budán esténkint, mindazokban a vendéglőkben, ahol a tulajdonos képes túltenni magát azokon a sablonos hétköznapi üzleti felfogásokon, amelyek alárendeltek a pesti felfogásnak, abban a hitben, hogy ennek kedvéért jönnek a pestiek Budára. Éppen ellenkezőleg, — a pesti más hangulatot keres itt nálunk Budán, mint aminő elől menekül Pestről. Tihaméry Kálmán, a ma vezető budai kávéház, a „Seiffert" tulajdonosa, áldozatok árán szakított a sablonos múlttal és szerződtette a „leg­magyarabb“ cigánybandát, a gödöllői Vidák Jó- zsiét, hogy ne csak hangulatot, de jelleget is adjon a „Seiffert“ estéinek, ami néhány hét alatt telje­sen sikerült is. Még csak a név, a név! Teljesen tiszteletreméltó, de talán még sem való aranybojtos lobogónak egy ilyen magyarra lett kávéház homlok­zatára. Januári kultúrestjét együtt rendezte a „Budavári római katolikus egyházközség“, az I „Orsz. kát. népszövetség“ és az „Actio Katholika“ budavári szervezeteivel egyetemben Lamp el Vilmos egyházközségi elnök vezetésével, vasárnap, e ho 5-én, a budavári leánygimnázium zsúfolásig meg­telt termében. Közreműködtek Lettner Vilmos ren­dezése mellett: Pesszneeker Károly, Ligeti Mária, Palágyi Béla, Rihász Gizi, Tóth László, Bérezés Lajos, Klééberg Valéria, Sudár István, Laczkó Ernő és Kecskés Ferenc. Lampel Vilmos pedig konferált. Első idei farsangi táncmulatságát nagy­sikerrel és a legjobb hangulatban rendezte a budai ifjúság 5-én, szombaton este — Vogl Imre ünne­pélyesen feldíszített tradicionális tánctermeiben. A Medve-utcának különös érdekességet kölcsönöz, hogy ebben a táncteremben valaha Mária Terézia is táncolt, mely akkor a híres „Fácán“ vendégfo­gadó nevet viselte. Mint egy film pergett végig a dzseszszel kísért modem táncok között, az újra tü­zesebb ütemre kapó csárdás s a régi finom és elő­kelő francia négyes. Egyik kedves jelenet a mási­kat váltogatta. Az ifjak ciklámen csokorral kö­szöntötték táncosnőiket s a lánykák egy perc alatt házi bál hangulatot teremtettek táncosaik elé va­rázsolt büffés asztalaikkal. Mindenütt édes, fiatal, mosolygó arcok a tavaszt varázsolták a locspocsos télbe. A tavaszt, amelyik egyszer mindannyiunké ha már elillant, jó legalább ráemlékezni. A Rudasfürdő átépítési terveit Hűit! Dezső elkészítette, de a főváros a mintegy 2.5 mil­liós megoldást sokalja s a tervek átdolgozását ha­tározta el. Az új átdolgozott tervek alapján még januárban kiírják a pályázatot. Negyven év. A magyar hirdetési szakma közismert reprezentánsa, a Tenzer hirdetési iroda most töltötte be fennállásának negyvenedik évét. A cégalapító Tenzer Gyula szaktudásával és ab­szolút korrektségével nagyban hozzájárult az ak­kor még gyermekcipőben járó hirdetési üzlet nép­szerűsítéséhez. A jelenlegi tulajdonost, Tenczer Emilt, számosán üdvözölték ez ünnepélyes alka­lomból. Északpestvármegyei Gyümölcs- és Szőlő- termelők Egyesülete január hó 14-én kezdi meg harmadik népszerű gyümölcstermesztési és növény­védelmi tanfolyamát Vezető Hóm János, a m. kir. Kertészeti Tanintézet r. tanára, ki egyben a gyü­mölcstermesztési előadó is. A többi tantárgyak előadói: Gombabetegségek: Húsz Béla dr. r. tanár; rovarkártevők: Kadocsa Gyula dr. igazgató; szőlő- művelés: Pettenkoffer Sándor orsz. szőlészeti és borászati főfelügyelő; gyümölcsfeldolgozás: Szabó Béla főintéző és több más neves előadó. — Minden felvilágosítás az egyesület helyiségeiben: VI.. And- rássy-út S, II. 1. délelőtt 9—2-ig, telefonon: 142-30 szám alatt. Tandíj nincs, beiratási díj 3 pengő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents