Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-08-30 / 1226. szám
4 Budai Napló í 1936 augusztus 30. Ha kiürült Buda város kasszája, a tisztviselők borban kapták fizetésüket I Társasház-szálló épül a Svábhegyen \ Közmunkák tanácsa szállóépitkezésre adott engedélyt a svábhegyi Karthausi-út 9227/1 hely rajzi szám alatt. A telek dr. ürbanovich Gedeon Zoltán bankigazgató, régi svábhegyi villatulaido- nosnak a telke. Tőle indult ki a svábhegyi szállóépítés ötlete tfrv egészen újszerű: szálloda-társasház építését tűzte ki célul, ami a Svábhegy szép és egészséges vidékén igen jó gondolat. Nyáron régi, előkelő nyaralóhely, a főváros egyik legszebb és legelegánsabb vidéke, télen a téli sportoknak valóságos paradicsoma s ami a legfontosabb, közel van a varoshoz. Huszonnégy lakrész lesz a szálló-társasházban. Az elkepzeles az, hogy a főváros lakosságának az a rétege, amely nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy saját villája legyen a Svábhegyen, társasházi alapon oldhassa meg a saját otthon problémáját. Egyéni ízléssel, saját bútorokkal, Buda egyik ^legfinomabb és legszebb nyaralóhelyén. A szállót háromemeletesre tervezik. Emeletenként hat lakosztály épül benne. A tarsasház lakosztályai külön telekkönyvi birtoktestek, amelyeket a lakók bérbeadhatnak az esetben, ha nem akarnak bennlakni. A telek és a szálloda-társasház közös célt szolgáló részei pedig a lakók összességeié. A szálló-társasház lakásainak ára kategóriák szerint változik. Három kü- lömböző kategória lakosztály lesz. Az újszerű öröklakásos szálló építését még ez év őszén megkezdik és 1937 nyarán már beköltözhető is lesz. A Budai Napló előfizetési ára ... 24 pengő. ügyes szám ára . . . .....................40 fillér, Hird etés ára millimétersoronkint. Drágulnak a budai telkek A budapesti ingatlanpiacon az utóbbi hónapokban igen jelentősen emelkednek az árak. Különösen élénk forgalmat bonyolítanák le o budai részen, igen jő árak mellett. Főképpen a budai Duna- parton, a Margit-körút vidékén emelkedik erősen a telkek értéke. Szakértői megállapítás szerint a budai telkek keresettebbek, mint a pestiek. Ügylátszik, hogy a tőke itt nagyobb értékemelkedést remél és jobban építkezik. Feltűnő kereslet mutatkozik a budai hegyvidék: a Gellérthegy, a Naphegy telkei iránt és ez a kereslet visszatükröződik az áralakulásban. Hasonlóan fokozódó érdeklődés tapasztalható a Horthy Miklós-híd budai hídfője körül elterülő telkek iránt. Pénzügyi körökben már felfigyeltek az értékemelkedésre és újból foglalkoznak a telek- értékadó bevezetésének gondolatával, hogy elvonják az értékemelkedés egy részét, ami kétségtelenül ártana Buda fejlődésének. Budavára ünnepén megváltozik a Várban közlekedő autóbuszok útvonala. A BSzKRt értesíti az utazóközönséget, hogy Budavára visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek miatt a Váron át haladó 16-os és 16/A jelzésű autobuszviszonylatok útvonala megváltozik: A Széna-tér felől közlekedő autóbuszok augusztus 26-ától szeptember 3-áig csak a Lovas-útig fognak közlekedni, a Vörösmarty-tér felől pedig augusztus 24-étől 30-áig csak a Bécsi- kapu-térig, augusztus 31-étől szeptember 2-áig csak a Szent Háromság-térig, szeptember 3-án pedig ismét a Bécsikapu-térig járhatnak az autóbuszok. Mindezek a korlátozások szeptember érével megszűnnek és az autóbuszok ismét a rendes útvonalukon fognak közlekedni. Plébános lett Krebs Ferenc óbudai káplán. A bíboros hercegprímás kegyúri bemutató alapján, szeptember 1-i hatállyal Krebs Ferenc budapest- óbudai segédlelkészt Nagyorosziba nevezte ki plébánosnak. Az óbudai hívők — bár örülnek a népszerű lelkipásztor megérdemelt előléptetésének — fájó sávvei vesznek tőle búcsút. Budai búcsú és ezüstmise a ciszterciek templomában. Nagyboldogasszony napján a budavári Koronázó főtemplom búcsúján az ünnepi nagymisét Kátay Béla dr. plébános celebrálta, a szentbeszédet pedig Turchányi Egon dr. segédlelkész mondotta. A ciszterciek szentimrevárosi plébánia templomában Farkas Alberik plébános celebrálta az ünnepi nagymisét, akinek ez volt az ezüstmiséje. Az ünnepi beszédet Magyarász Ferenc dr. ciszt. rendi bakonykoppányi plébános mondotta, aki egyben az ezüstmisés pap kézvezetője is volt. Mise után társasebédet rendeztek az egyház kultúr házában, ahol leleplezték Farkas Alberik arcképét. Az ünnep előtt átnyújtották az asszistenciás ornátust, amelyet ebből az alkalomból ajándékoztak a templomnak, majd az oltáregyesület és a kongregáció tartott ülést és befejezésül Bezerédj Erzsébet dr. rendezésében bemutatták a „Találkozás Krisztussal“ című darabot. Orel Géza dr. a szombathelyi Kereskedelmi Kör dísztagja. A Szombathelyi Kereskedelmi Kör legutóbbi közgyűlésén a kereskedőnevelés terén elért érdemei elismeréséül Orel Géza dr. királyi főigazgatót dísztagjává választotta és erről őt átiratban értesítette. Egyben tudatta azt is, hogy körhelyisége részére megfestette a kiváló tanférfiú arcképét, melyet szeptemberben ünnepi keretek között avatnak feL Szeptember 8-án nyílnak az iskolák. A polgármester utasította az összes fővárosi tanintézetek igazgatóit, hogy szeptember 5-én és 7-én végezzék el a még hátralevő beiratásokat, szeptember 8-án mindenütt megtartják az évnyitó ünnepségeket és a rendes tanítás szeptember 9-én kezdődik. Az Országos Magyar Gyermekvédő Egyesület garden-party ja. Kitűnő rendezésben zajlott le az Országos Magyar Gyermekvédő Egyesület gar- den-partyja Szent István ünnepének előestjén a margitszigeti Szalay-étterem kerthelyiségeiben. A megjelent előkelőségek közt ott voltak szilvágyi Benárd Ágost dr. ny. miniszter, Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes, Cserzik Béla p. ü. min. osztályfőnök, Benes Ferenc dr., a közkórházak gondnoka, Dávid Antal egy. m. tanár, id. Csonka János, az egyesület elnök-igazgatója és mások. A nagy sikert aratott műsorból kiemelkedett a Magyar Tárogatósok zenekarának pompás teljesítménye, akik a budaiak közszeretetében álló karnagyuknak, Dévényi Jenő zeneszerzőnek vezetésével hangulatos kuruc dalokat adtak elő. Karácsonyi Margit rádióénekesnő magyar nótái, Mák Magda művészi magyar szólótánca, Sánek Péter tilinkó- számai, Váradi Ferenc énekművészete, Fv,rka Gizella lendületes liszt-zongora játéka, Kabók Győző szavalata és a Kispesti MOVE Ráskai Lea leánycserkészcsapatának díszpalotása mind a siker kitűnő eszközei voltak. A közönség kitűnő hangulatban a reggeli órákig maradt együtt. Budavár' visszafoglalásának ketszazötvenedik évfordulója, melyet most Budapesttel együtt ünnepel egész Európa, a régi Budapest ■, élete felé irányítja a mai fővárosiak érdeklődését. Ez adta az ötletet a fővárosi statisztikai hivatal tudós igazgatójának, dr. lUyefalvy I. Lajosnak, hogy egy tan ujl mánysorozaffean mutassa be a régi Buda és Pest népének küzdelmes életét. Épnek » tanulmánysorozatnak az első kötete, ,Jiuda és Pest a török uralom után” című, most jelent meg Pásztor Mihály tollából. Ebben a kötetben temérdek az érdekesség. Bennünket elsősorban Buda élete érdekel es érdekesnek találjuk azt, amit a könyv a budai borról és a budai vízről mond el. Budán minden polgár maga mérte a borát, versenyre kelve korcsmával, vendéglővel. Így azután csaknem minden házban volt kimérés. Hogy a sok bormérésben zavar ne támadjon, 1701-ben határozatba ment, hogy egy utcában egyszerre csak két polgár mérheti a bort, még pedig egyfolytában két hétig. A bormérés jogáért 7 krajcárt (58 fillért) kellett fizetni a város kasszájába. A baiter tiszte volt annak a kihirdetése, hogy melyik utcában, kinél mérik a bort. Ezért az éjjeli őr borvalutában kapta a hatóságilag megállapított tiszteletdíjat. A titkolt bormérésért első alkalommal egy rajnai tallérral büntették, akit rajtakaptak. Ismétlődés esetén megkétszereződött a büntetés. A hídszolgálatot teljesítő legény is bort kapott fizetésképpen, egy akót. De az is előfordult, hogy mikor kiürült a város kasszája, a hivatalnokok is borban kapták a fizetséget. Bor ugyanis mindig több volt, mint pénz. De ha mégannyi termett volna is, akkor se maradt volna belőle, mert Buda népe borisszanép volt s amint említettük, a budaiak jórészt maguk itták meg, amit a budai hegyek termettek. Mennyi bor termett a budai hegyekben? Az 1720. évi összeíráskor körülbelül 50 ezer cseberre Halálozás. Kabakovics Rezső városbíró 54 éves korában elhunyt. Temetése pénteken, augusztus 28-án volt a farkasréti temetőben. Az elhunytban Kabakovics József dr. törvényhatósági bizottsági tag fivérét gyászolja. Zalán (Zufall) Sándor dr. az ismertnevű budai kozmetikus-orvos, bőr-, vér- és nemibetegségek rendelőintézeti szakorvosa, nyári szabadságáról visszaérkezett és d e. 10-től, este 9-ig rendel. I., Krisztina- tér 7. I, 2. (Telefon: 1-534-52.) BUDAI TALÁLÓS KÉRDÉS Ritkán jár csak S nincs benne öröm, Lassan döcög, Alig szuszog... Zárjelben a megfejtés: (A rossz 3-as autóbuszok.) Buda ostroma és elfoglalása 1686-ban. (írta: Bulla Antal, a Városi Szemle kiadása.) Budavár visszafoglalásának történetét rendkívül érdekes tanulmányban írta meg Bállá Antal, a kiváló történettudós. A Városi Szemle legutóbbi száma közli a közel másfél százoldalas történelmi tanulmányt, amely rendkívül világosan tárja elénk a keresztény világ legnagyobb eseményének, Budavár visszafoglalásának előzményeit és lefolyását. Izgalmasan érdekes ez a könyv: szinte elénk hozza a nagy küzdelem minden egyes részletét, benne élünk az eseményekben. Bállá Antal lenyűgöző erővel hozza közvetlen közelünkbe a rendkívüli méretű harc minden egyes fázisát és epizódjait. Aki tudni akarja hiteles formában, miképpen készítették elő és hajtották végre Buda visszafoglalását, annak okvetlenül el kell olvasnia Bállá Antal könyvét, amely a visszafoglalásról írott monográfiák közt kétségtelenül a legérdekesebb és legmegbízhatóbb. Unitárius és izraelita istentisztelet Budavár nagy ünnepén. A Budavár 1686. évi visszafoglalásának 250 éves évfordulóján rendezendő ünnepségek során az unitárius hitközség augusztus hó 20-án a Koháry-utcai templomban tartott hálaadó ünnepi istentiszteletet, az izraelita hitközség pedig szeptember hó 2-án 9 órakor a dohányutcai templomban. Nyári élet Szentimre-Alsóvárosban. A „Budu- Alsóváros — Sósfürdő környéke — Egyesület", a nyári szünetben sem pihen. Vezetősége, amint alább beszámolunk, kerti ünnepélyeket, gyermekdélutánokat és műsoros szórakoztató estéket rendez. A múlt hóban a szent imrealsóvárosi Szent Adalbert Egyházközség templom alapja javára rendezett szépsikerű műsoros estet, mely alkalommal a bevezetőt Mikola Géza dr., az egyesület ügyvezető elnöke, az ünnepi beszédet pedig Milbich Tamás, az egyházközség lelkipásztora mondotta. A szereplők voltak: Désy András gitárművész, Thomas írónké magyar nóta énekesnő és Veöreös Sárika, aki cselédkuplékat énekelt, mindannyian nagy tetszéssel. Ezenkívül előadásra került Murai Károly „Virágfakadd^' című vígjátéka pompás összetami- lás és siker mellett, amiben nagy része volt a rendezőnek: Iványi Antal színművésznek. A műsort bekonferálta: Palla István egyesületi igazgató. Vasárnaponként 120—140 gyermek számára oszt szét kakaót, süteményt és különböző mesékkel és játékokkal szórakoztatja őket, így a nyaraltatáshoz nem jutott alsóvárosi gyermekek is részesülnek némi jóban. becsülték az összeírok a termést, ami kevés hijján 23 ezer hektoliter, értékét pedig 60 ezer magyar forintra számolták ki. Ez a mai pénzben több mint negyedmillió pengőt tesz ki. Nagyon nagy pénz volt ez a maga idejében. Egy liter borra átlagosan alig esett több harmadtél dénárnál, ami a mai pénzben nem egeszen 11 fillér. Igaz viszont, hogy iccénkint és pintenkint való kimérésnél ennél sokkal drágább volt a borital. 1691-ben például a jobb bor pintje (Mass) 6 garas, a gyengébbé 4 garas. Vagyis a mai pénzben a jobb bor ára literenkint 106 fillér, a gyöngébb boré pedig 70 fillér. De sok függött a bor minőségétől és attól is, hogy abban az időben milyen volt a termés. Acsády Ignác a katonasággal együtt nem egészen 13 ezer főnyire számította ki Buda város 1720. évi napszámát. Ha mi is ezzel a népszámmal kalkulálunk, akkor a csecsemőket is beleszámítva fejenkint és évenkint 177 liter bor jut mindenkire. De ha azt vesszük, hogy a csecsemők és a gyermekek nem ittak, az asszonynép sem túlságosan, úgy a katonaságot is beleszámítva, legfeljebb hatezer komoly borivóval számolhatunk. Így pedig 383 liter jut egy-egy főre, vagyis fejenkint és naponkint alig jut több egy-egy liternél. Viszont hatezer borivó között is ki többet, ki kevesebbet ivott és bár a budaiak minden alkalmat felhasználtak az ivásra, mégis meg kell állapítanunk, hogy a katonaság tartotta a rekordot. Ezeket pedig azért kellett elmondanunk, hogy megokoljuk, miért szoktak rá annyira a budaiak a borivásra. Azért szoktak rá, mert bor volt bőven, víz ellenben, különösen a várban, nem volt. Ami pedig volt, az sem olyan, ami kiválthatta volna a budaiakból a lelkesedést. Amit, azonban a budai vízről írt Pásztor Mihály rendkívül érdekes könyve, azt máskor mondjuk el. Ne keverjük össze a bort meg a vizet: a régi budaiaknak ez nem volt szokásuk. Garden-party Hegedűs Gyuláéknál. Az elmúlt héten, Ilona napján hangulatos nyári estély volt Hegedűs Gyula, a Magyarság felelős szerkesztőjének sasadi birtokán, az estelyre hivatalosak voltak: Kalkbrenner Antal tanügyi főtanácsos, vitéz Szemlaky György földbirtokos, a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének elnöke és felesége, Szir- may Ödön dr., a Magyarság fővárosi rovatvezetője és felesége, Vidor Gyula dr., a Pesti Hírlap politikai munkatársa, kiskevi Tóth Miklós és neje. Fodor Miklós, a Mai Nap felelős szerkesztője, Pajzs Ödön, Az Est fővárosi rovatveeztője és felesége, Hegedűs Tamás dr., a fiatal kiváló zeneszerző és Ulty Antal, a Budai Napló szerkesztője. A vendéglátó házigazda és kedves felesége lebilincselő I szívességgel fogadta és kalauzolta vendégeit a lampionokkal kivilágított, százötven méter hosszú rózsalugason keresztül az angol kert közepén terített asztalhoz, ahol is pompás magyaros halászlévacsora várta a vendégeket. A vacsorához a házigazda 1933-as és 1935-ös sasadi zamatos borait szolgálták fel. A társaság a késő éjszakai órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. Mohamedánok Szent Istváu-napi ünnepsége. A magyar mohamedánok augusztus 20-án délben Szent István király névnapjának és Mohamed próféta 1365-ik születésnapjának emlékezetére ünnepélyes istentiszteletet tartottak a Rózsadombon levő Gül Baba sírjánál. Az ünnepen nemcsak a magyar mohamedánok vettek nagyszámban részt, de számos budapesti keresztény magyar is megjelent. A Községi Élelmiszerüzem új fiókot nyit Budán. A Községi Elelmiszerüzem a legközelebbi időben új fiókot nyit Budán, a Németvölgyi-út és a Sashegyi-út sarkán lévő házban, szemben a farkasréti temető főbejáratával. Az üzlethelyiség átalakítását a múlt héten kezdték meg. Eszperantisták a Halászbástyán. A Magyar Eszperantó Szövetség meghívására 300 főnyi esz- perantista csoport látogatta meg a közelmúltban a magyar fővárost. A vendégek nagy része finn, lett és észt eszperantistákból állott. Az Országos Rákóczi Szövetség az északi vendégek tiszteletére a Halászbástyán Rákóczi-szerenádot rendezett. A csodás panoráma a szívbemarkoló édesbús kuruc nóták feledhetetlen élményt jelentettek a résztvevőknek, akiknek nevében megható hangú köszönetét mondott a szövetségnek egy lettországi mérnök, eszperantó nyelven. „Kimustrált“ tisztek emlékmiséje a Ka- pisztrán templomban. Augusztus 18-án délelőtt 10 órakor bensőséges áhítattal jelent meg, öreg és fiatal katonák egész kis serege a Kapisztrán helyőrségi templomban. Szent misét mondottak itt azoknak a nyugállományú tiszteknek és hasoUrangúak- nak a részére, akiket a múltban bármely év augusztus 18-án avattak a katonai nevelőintézetekből tisztekké vagy tiszthelyettesekké. ÁLL BUDA MÉG Vén Budának ősi vára Zászlódíszbe öltözött: Kétszázötven éve már, hogy Kiűztük a törököt. Azóta de sok baj érte Ezt a szegény nemzetet. Sokat küzdött, sokat vérzett, S minden, minden elveszett. Mégis büszkén leng a zászló, Régi bút, bajt eltakar, Azt hirdeti: Fel a fejjel, Áll Buda még, él a magyar. Fejlődik a várhegyi barlang. A kormány és székesfőváros a Magyar Barlangkutató Intézetet bízta meg, mint arra legilletékesebb szervet, hogy az 1932-ben felfedezett barlangrendszert, a régóta ismert budavári törökpincék tulajdonképpeni alapját, tárja fel és állítsa idegenforgalmi célok szolgálatába. Ezt a megbízatást az egyesület, a körülményekhez képest, a legtökéletesebben teljesítette is. Teljesen feltárta, berendezte* és '-a közönség által látogathatóvá tette a Szentháromság-utcai barlangszakaszt, amelynek bejárata az I. kerületi elöljáróság udvarából nyílik (I. Szentháromság-tér 8.). Kugliversenyt rendezett a Budai Iparosok és Kereskedők Köre 28-án a Kútvölgyi-úti „Pacsirta“ vendéglőben. Az est, melynek keretében hölgyverseny is volt, nagyon jól sikerült. A Gong regényújság Budán. A Budai Napló mai számában megtalálja az olvasó a Gong regényújság hirdetését. Ehhez a hirdetéshez csak azt akarjuk hozzáfűzni, hogy amikor a Gong az első húszpengős jutalmat kiosztotta, a Budai Napló szerkesztősége felkérte a Gong-ot, hogy a jutalmak kiosztásánál a budai olvasókat is részesítse ebben a kedvezményben. Mint a hirdetésben olvasható, ez a kérésünk már teljesült:-ezen a héten Budán, a II. kerületben lesz a jutalomkiosztás és ígéretünk van arra, hogy hamarosan sorra fog kerülni a többi budai kerület is. A Székelység a címe egy ötödik évfolyamban járó, tartalmas folyóiratnak. A kitűnően szerkesztett lap legutóbbi revíziós száma páratlanul gazdag tartalommal jelent meg. Latin, olasz és több francia nyelvű cikkben is kiváló külföldi írók megvilágításában foglalkozik a magyar problémákkal. 28 értékes közlemény teszi még gazdagabbá a magas színvonalú újságot. Budai új bérházak lakásainak, bérleteinek értékesítését (kiadását) garantáltan jó bérlőknek vállalja BUDAI HÁZKEZELÖSÉG KERÉK IMRE házgondnoksága, II, Fő-utca 73, II. 14. Tel. 1-521-93 Kérjen prospektust! ortabie írógépek .ic6 ni.. Kovács Aladárnál Telefon: 1-428-61 VI ly KCftOSZ-U> 23 TAJTÉK PIPÁT (“épen klBztvottst) I ■ | EIV ■ I ■ I legmagasabb áron vesz I N f\ \f Á ft U müe-atargólyoa utóda I V 1 H W 11 IV., EGYETEM-UTCA 3. |
