Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-05-21 / 1219. szám
V/0 Am 34. évi. 1219. sz. ELŐFIZETÉS gyed évre 6P így évre. . 24 — P ^ Egyes szám 40 f. ' Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1936 május 21. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, i mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 f. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint I hirdetés díja mindenkor előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság Felelős szerkesztő: vi raág' Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Szász Károly-u. 4 Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig tévedéssel kevesebb éri majd a budai polgárt ezentúl, mert kialakul az a fogalom: — fürdőváros. Ez úgy volt eddig beállítva, mintha ez az elgondolás valami különös építkezéseket, valami különleges városrész felépítését követelné. Pedig dehogy. Az a nagy park, amely a Gellérthegy oldaláról indul, végigvonul a Tabánon és ma már elérte a Horváth kertet, — alapja annak az egészséges fürdő-gondolatnak, amely tulajdonképpen az egyetlen alapja minden fürdőnek, — és szerencsére Budán még keresztül is vihető — hogy laz a város, ahol a gyógyforrások fakadnak, nagy parkváros legyen. •Szendy -Karoly polgármester minden fölösleges magyarázat nélkül rendeztette a Gellérthegy oldalát, parkírozta a lebontott Tabánt és igyekszik a Horváthkerten át kijutni a Vérmezőre, — amely elvégre egyszer mégis csak a város tulajdonába kerül — és válik Buda fürdőváros központi nagy parkjává, hogy aztán a Maros- és Bors-utcán át beletorkoljon a Városmajorba és folytatódjon a Budakeszi-úton át föl a budai hegyek közé. Ez a széles parkvonal avatja Budát fürdővárossá, mert külsőleg is mutatja azt a lehetőséget, hogy itt beteg emberek napi gyógykezelésük befejeztével lombos, árnyas, virágos parkrészletek között élhetik le életüket. Ez a világ leggyönyörűbb dekorációja. A tereink is szaporodni fognak, mert őszintén bevallva parkos terekben szegény volt Buda, de most, hogy a régi Szent János kórházat a Széna-téren lebontják és a telket parkirozzák, mint ahogy szigorú utasítása van a kertészeti hivatalnak, hogy minden felszabadítható telket parkozzon, egészen megváltozik az a sivár kép, amelyet a parknélküli fürdőváros: — Buda nyújtott. Főleg a Vízivárosra fért rá az új parkok egész sora, mert vannak részei, amelyek teljesen tér és park nélkül állanak, mint amilyen része volt eddig Budának az általunk annyiszor emlegetett „elátkozott háromszög“, amelyet a Fő-utca, Csalogány-utca, Bem-utca' és Margit-körút határol. Talán szerencséje volt Budának, hogy ez a belső része, amely a Dunapartig terjed, nem fejlődött és nem épültek ott a szűk apró házak helyén apró emeletes és kétemeletes házikók, hanem sikerült bevárni azt a lendületet, amely most a Bem-utca és Margit-körút építkezésével erre a területre is átháramlik és valószínűen olyan nagyvárosi kialakulásra vezet, amely díszére válik Budának. Elvégre itt is kísérleteket kell tenni néhány mélyfúrással, mert valószínű, hogy a föld mélye itt is rejt gyógyforrásokat, amelyek kapcsolnák a felső hévvízi forrásokat az alsókhoz és így tulajdonképpen a Víziváros a maga gyönyörű Duna- partjával válna Buda fürdőváros központjává. Mintegy ötven éve várja ez a jobb sorsra érdemes városrész azt az új nagy változást, amely az egykor oly forgalmas városrész polgárait gazdaggá tette, de most, hogy a Lánchíd és a Margithíd elvonják a forgalmat a Fő-utcától, küzdelmes életet él itt minden jobb kereskedő. A Víziváros nagy vásárcsarnoka •— a Batthyányi-téren — csaknem üresen áll és sürgős intézkedést követel ennek a piacnak és vásárcsarnoknak oly hivatásszerű berendezése, amely a polgárság hasznára válna. A városházán él a gondolat, hogy azt a vásár- csarnokot, valami olyan időleges kiállítások csarnokává tegyük, mint amilyen a gyümölcs, a virág, ami ide forgalmat vonzana és ügyes fejlesztéssel ezt úgy kellene állandósítani, hogy még a pesti közönség is idejárjon bizonyos időszaki termények beszerzése kedvéért. Ez kiegészítené a fürdőváros gondolatát és talán idővel megindulna az a mozgalom, hogy a Margit-rakparton épüljenek föl a gyógyszállók. Természetesen, ez megköveteli, hogy a Margit-rakpart sivárságát megszüntessük, aszfaltját fölszedjük, hatalmas sétánnyá alakítsuk át, ami egyrészt Buda képét szépítené, mert — ma Pestről nézve át Budára — ez a belső dunaparti részlet eléggé sivár képet nyújt. Egy ilyen dunaparti korzopark méltó párja volna a „Budai Nagy Parknak“, amely a Gellérthegytől a hegyek felé vonul és meg kellene teremteni ennek a két sétánynak találkozását valahol a Városmajor környékén, ahová egyúttal a Rózsadombról is vezetnének le megfelelő utak, ami a Pasarét kiépüléséhez megadna minden módot. Aki járt az Istenhegyi-úton és látta annak elhanyagolt mivoltát, szinte csodálkozva kérdi, hogy mi okozza ennek a gyönyörű hegyoldalnak az elmaradottságát. Pedig egy évtizede, hogy óriási munkát végez ennek a környéknek az érdekében Petracsek Lajos képviselő, de mintha hiányoznék itt a benszülött pátronus, aki itt is élne ezen a vidéken és szintén támogatná azokat az egyesületeket, amelyek újabban szívós munkával igyekeznek az intéző körök figyelmét felhívni a város e vidékére, amely sokkal jobb sorsra érdemes. Ez a városrész is a völgy felé húzódva beletorkollanék abba a nagy budai fürdő- parkba, amely szerintünk mintegy Buda jövőjét képviseli, mert ennek kiépítése, a szomszédos területek bekapcsolása, bizonyos építkezési kedvezmények megadása — hamarosan megindítaná itt az építkezést és Buda ez a része nem nézne olyan unalmas, elhagyottan a yölgybe, mint most. Talán a legjobb útón jár a város, amikor ebnek a parkvonalnak a kiépítésével igyekszik olyan helyzetet teremteni, amely egyrészt kedves otthonokat nyújtana a polgárságnak, másrészt pedig a fürdőváros terjedését a hegyek felé szolgálná, föltéve természetesen, hogy ezen la vidéken is megfelelő fúrások révén igyekeznénk a föld belsejében levő gyógyerőket a fürdőváros javára értékesíteni. Mindezek a kérdések kerülnek felszínre azoknak a polgári egyesüléseknek a gyűlésein, ahol a polgárság előterjeszti a maga bajait, nehézségeit és talán csak a város sívár anyagi viszonyai gátolják ma, hogy az ott elhangzott vágyak és kívánalmak, de egyúttal életrevaló tervek is tervek maiadnak, ki tudja meddig. Dubonai Pál. PeíracseK Hajos cfi*. orssz. Képviselő ünneplése vetkeztében — még kevésbbé tud majd a közélet úgy kialakulni, ahogy az más kerületekben történt és nem tudja kitermelni majd azt a megfelelő tekintélyt, amely a társadalmat vezetné. Egyelőre bízzunk abban, hogy a Pores István által megszervezett és vezetett polgárság mögött szervezkedik a hegyvidék lakóinak az a része, amely öntudatosan kívánja élni társadalmi és politikai életét. Ez a zavar bontogatja a kormánypártot is, ahol Henz Lajos igyekszik az egységet fen- tartani, de veszti lassan türelmét, mert látja, hogy erős támaszát — Petracsek Lajos dr. országgyűlési képviselőt is elkedvetlenítették, aki pedig már eléggé vértezett az ilyen apró mérgezett nyilakkal szemben és akiről most kiderült, hogy rendkívüli népszerűségnek örvend éppen a hegyvidéken. — A zavart még növeli a többi, úgy a városi, mintáz országos .pártok igyekezete, hogy teret foglaljon a bom- ladozó társadalomban s így ez a megbolygatott XII. kerület rossz kilátásokkal indul az alkotásra hivatott kerületi életnek. Az Istenhegyi Polgárok Jóléti, Gazdasági és Kulturális Egyesülete f. hó 14-én választmányi ülést tartott. A választmányi ülésen Szűcs József, az egyesület díszelnöke meleg szavakkal emlékezett meg dr. Petracsek Lajos országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag nagy érdemeiről és arról az értékes, eredményes támogatásról, melyben az egyesület gondozása alatt álló érdekeket évek óta részesítette. A választmányi ülést a tagok részvételével népes vacsora követte, amelyen megjelent PETRACSEK LAJOS dr. orszgy. képviselő is. A vacsorán Szűcs József díszelnök felszólalt és az egyesület nevében visszautasította és elítélte azokat a rágalmakat és azt a politikai hajszát, amellyel Petracsek Lajos dr. képviselőt akarták elkedvetleníteni és eltávolítani a közélet teréről. Az egyesület és annak tagjai nevében biztosította a képviselőt változatlan ragaszkodásukról és szeretetükről és arra kérte, hogy kedvét ne veszítse el és tovább is [folytassa a kerület és a választópolgárok érdekében közérdekű és áldásos munkásságát. A nagy tetszéssel és viharos tapssal fogadott beszéd után Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselő állott fel szólásra és a következőket mondotta: „Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Felelőtlen elemek, politikai tudatlanok hamis tanukkal és rágalmazással bo- szorkánypörbe kívántak volna. Aljas eszközöket és fegyvereket használtak ellenem, amelyek mérgezőbbek mint a mérges gáz és amelyeket nem méltó, hogy az ember a kezébe vegyen. Mi a cél? Eltávolítani a közélet teréről egy embert, aki egy évtizede egész életét szentelte a közügyek képviseletének? Miért? Mert nem hajtottam fejet a kiskirályok előtt? És mi az eredmény? Egy elgyengülő, széteső párt, megsemmisülő befolyás jés ezzel együtt a polgárság érdekeinek súlyos veszélyeztetése. Tisztán állottam mindig a közéletben, csak a közérdeket szolgáltam, feláldoztam kényelmet, egészséget és vagyont, szolgáltam kerületemet és választóimat becsülettel. A politikai hajsza nem sikerült, mert a választóközönség szeretettel állott mellém. Életem nyitott könyv volt mindig. Í ’lároméves korom óta ugyanabban a budai akásban nőttem fel a Horváth-kert fáival Együtt és Buda tiszta levegőjével szívtam magamba az őszinteséget, a becsületességet, a közérdek nemes szolgálatára való törekvést. Jószívvel nyújtottam szeretetet a nehéz sorsban álló embereknek. Politikai tudatlanok mégis megkeserítették sorsomat. Az út, me-1 lyen járok, évek óta tövisekkel van beszórva. A nemzet és a főváros nagy érdekeinek és a szomorú magyar sors súlya alatt alázattal és szerényen viseltem azokat a tisztségeket, melyeket választópolgáraim bizalmából nyertem. És kaptam szeretetet a tömegektől és megbecsülést én, akinek nincs más kitüntetése, csak a polgárság ragaszkodása. Az alázatból felemelem fejemet, szemetekbe nézek és erőt merítek, hogy megküzdjek a dúvadakkal, a hamis tanúkkal. A becsületem az -életem. Ha marad hátra belőle pár év, az ország, a nemzet, a köz és a főváros érdekeinek és Nektek szentelem. Köszönöm a megnyilvánuó szeretetet es ragaszkodást!” A közönség megilletődve hallgatta a képviselő beszédét és rendkívüli ünneplésben részesítette. Az egyesület, amely a Mártonhegy és Istenhegy vidékének érdekeit szolgálja, ezután választmányi ülést tartott, amelyen VÁNDOR MIHÁLY dr. kormányfőtanácsos, az egyesület elnöke tett jelentést ama széleskörű munkáról, amelyet az elhanyagolt városrész érdekében a közelmúltban az elnökség kifejtett. A megoldandó kérdések közül lényegesebb, a 19-es autóbusz vonalának meghosszabbítása, útmegnyítások és gyalogjárók rendezése és más kérdések. Az elnök referátumából gyönyörűen bontakozik ki az a pionirmunka amelyet az első települők, az agilis vezetőség és Petracsek Lajos dr. képviselőjükkel karöltve a környék felvirágoztatása érdekében kifejtenek. i Zavarodik a közélet a hegyvidéken ahol eddig békességes viszonyok voltak. Valami különös rágalomáramlás van minden irány felé, amely ott eddig ismeretlen volt és ma már oly erős tempóban terjed, hogy szinte megzavarja a közéletet. Vannak ugyanis többen, akik azt hiszik, hogy a tekintélyüket növelik azzal ha mások tekintélyét rombolják és nem számolnak azzal, hogy a megtámadottak elégtételt keresnek és megtorlásra készülnek. Az ottani újabb politikai alakulatok vezérei mindenképpen szeretnék elfoglalni azokat a társadalmi pozíciókat, amiket mások teremtettek meg és rokonszenves szereplésük révén sikerült ott megfelelő szerephez jutniok. A hegyvidéki polgárság egyik kimondott vezére ma PORCS ISTVÁN dr., aki mind szorosabbra fűzi az ottani öntudatos polgárság összetartását és keresi társaival együtt annak a módját, miképpen lehetne ele jét venni ezeknek a rágalmazási hadjáratoknak Semmi esetre sem válik előnyére a kialakulóban lévő XII. kerületnek, ha társadalmát most megszaggatják és — csoportokra osztva — egy mással szembeállítják. S éppen ezért volna szűk ség, hogy mielőbb állíttassék fel az új elöljáróság hivatala, amely talán valami egyöntetűsé get visz az ottani közéletbe. A XII. kerületnek eddig sem volt kimondott vezére, de ezek után a harcok után — a szétfreccsentett intrikák kő Fürdőügyi kongresszust rendezett a Balaton mellett a Balneológiái Egyesület. Á kongresszus első üléseit Keszthelyen és Hévizén tartották meg, ahol Vámosy Zoltán érdekes előadásában kifejtette, hogy megfelelő orvosi tanács nélkül milyen sokan mennyire visszaélnek a Balatonnal. Schulhof Vilmos dr. a hévízi tó tapasztalatairól számol be. Moll Károly a hévízi azok vizének különleges tulajdonságait ismertette, Schulhof Cdön dr. a fürdőzők vérkeringésének és vérösszetételének vizsgálata közben összegyűjtött tapasztalatairól számolt be. Moll Károly a hévízi gyógyfürdőzés javallatairól értekezett, majd Bellák Sándor dr., Rausch Zoltán dr. és Benczúr Gyula dr. egyetemi tanárok tartottak előadásokat. Másnap Balatonfüredre utaztak a kongresszus résztvevői, ahol Kelemen Krizosztom pannonhalmai főapát be- ezető beszéde után Dányi Mihály dr., Réthly Antal dr., Aujeszky László dr. és Gácsér József tartottak szakelőadásokat. Balatonfüredről Balatonalmádiba, majd Kenesére hajóztak, ahol megtekintették a fővárosi üdülőhelyet. Azután a gazdasági osztály nagygyűlése következett. Bánlaky Géza elnöki megnyitóbeszéde után, amelyben a magyar fürdők fejlődését ismertette, Tormay Géza államtitkár a Balatonfejlesztés gazdasági hatásairól beszélt, majd Szabó Béla dr. és Felber Lipót előadásai után a Balneológiái Egyesület Vámossy professzor elnökletével tartott közgyűlést, amelyen tudomásul vették a jelentéseket, megejtették a akasztásokat és az indítványok közül elfogadták azt, hogy a magyar fürdőügyi értékekről a diákok a külföldről érkezők számára is rendeznek előadásokat. Legjobban bizonyítaná Budapest fürdőváros létét, ha a Belvárossal szemben, mindenki által megcsodált Gellérthegy alján, valami rendkívül érdekes stílusban épült fürdő állana a Rudasfürdő helyén. Ez az egyetlen fürdő, amely egyedül áll és számot tarthat arra, hogy minden idegennek, aki Budapesten megfordul, örökké emlékezetében marad. De az a körülmény, hogy a Gellérthegy sziklái alól egész sor gyógyforrás igyekszik a felszínre, szinte követeli, hogy itt egy központi nagy fürdőház épüljön, ahol ezek a források ki- használhatók. Ez talán a legexponáltabb helye Budának, mert a Belvárossal szemben fekszik és az Erzsébet-híd budai hídfőjére támaszkodik. Van valami parkja is a Dunamentén, de mögötte áll mint régi kúra-hely a Gellérthegy, amelynek felső részén már tisztult a levegő és így a betegek számára a legalkalmasabb sétálóhely. E fürdő körül most erős mozgalom indult meg és ha a politikát kizárjuk ebből a tervezgetésből, akkor ezt a fürdőt kell elsősorban es valami különös dísszel felépíteni, kapcsolatot teremtve esetleg a Rácfürdővel (Szent Imre-fürdő). Ez a két fürdő csak néhány percnyi távolságban fekszik Pesttől és mind a kettő ősi jellegű fürdő, amely már Mátyás király és a török uralom idejében is fennállott. A Rudasfürdő kérdése valószínűleg nem kerül le egyhamar a napirendről és így megvan a valószínűség, hogy nemsokára eltűnik az az ormótlan füstokádó gyárkémény, amely ma ezen az exponált helyen, egy ilyen ósdi fürdő mellett, kellemetlenné teszi a szép látképet.
