Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-04-03 / 1216. szám

1936. április 3. 3 PEZSGŐFÜRDŐ GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÚGYINTÉZET Külön férfi- és női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzet! személyzet Személyi hírek BÚN JÓZSEF helyettes vezérigazgatót a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazga­tósága vezérigazgatónak nevezte ki. MIKECZ ÖDÖN DR. sajtófőnök az Újság­kiadóknak Rákosi Jenő emlékére rendezett sza- badságlakomáján nagy hatást kiváltó emlékbe- rszédet mondott. LUTTOR FERENC dr. Msgr., kánonjogi tanácsos, a római magyar intézet theológiai osz­tályának vezetője, ötvenéves születésnapját ülte meg, amely alkalomból a római magyarok meleg ünneplésben részésítették a jeles magyar diplo­matát. BERÉNYI JÁNOSNÉ grófné, szül. Török Irma, Paulay Ede Nemzeti Színházának egyik igen tisztelt, ünnepelt művésznője és örökös tagja fellépett a .Tisztviselői Kaszinóban, aholis férjének költeményeit szavalta el nagy hatással. HUBERT VILMOS fémárunagykereskedő, a „Budai Iparosok és Kereskedők Köre“ ügyvezető elnöke, a budai társadalom népszerű Vili bácsija, vasárnap meghitt családi körben ünnepelte leánya : születésnap j át. RÖSSLER NÁNDORT, fa Pénzintézeti Köz­pont igazgatóját a Kormányzó kincstári főtaná- •csosnak nevezte ki. BEODRAI BAITZ JÓZSEF, a Községi Élel­miszerüzem kitűnő vezérigazgatója, az Országos Hűtőipari Szövetség alelnöke lett. MOLNÁR ANDRÁST, a Nemzeti Hitelinté- •zet vezérigazgatóját a Kormányzó kormányfőta­nácsosi címmel tüntette ki. SZEJJID MAHMUD EL-WITRI, Moha­med prófétájának egyenes leszármazó ja: bag­dadi mufti, Bagdad örökös polgármestere Budára érkezett hosszabb tanulmányútra. Gül Baba sírjá- nál imát mond a magyar mohamedánok boldo­gulásáért. BILJAN JÓZSEF nagykereskedő Istanbul- ból több hónapi tartózkodásra Budára jött és budai barátainál szállott meg. A nyarat családjával Balatonfüreden tölti. A polgármester szigorú utasítására nagyban folynak a kertészeti munkálatok a Ta­bánban és a Gellérthegyen. A kilátás javítása céljából több dombot lehordanak és egy-két házat is lebontásra ítéltek, köztük a Közmunka Tanács épületét is. A Gellérthegy füvesítése is megkezdő­dött, a sok zöld pázsit gyönyörűség a fáradt fő­városi szemeknek. A Bethlen-udvar lebontása ha­lasztást szenved, épúgy a Gellérthegyi Szabad­téri Színpad fantasztikus terve sem valósulhat meg egyelőre, addig ott pihenő- és gyermekjátszó­temek rendezik be a helyet, amelynek környékét betelepítik sűrűén fenyővel. Kedves családi ünnep színhelye volt a XI. kerület elöljáró hivatalos helyisége. Ugyanis Benedek Szabolcs dr. szfőv. tanácsi főjegyző 25 éves szolgálati jubileumát ünnepelte Duday Alajos dr. tanácsnok, a kér. elöljárója tisztikara élén. Az elöljáró meleg szeretettel köszöntve munkatársát, kiemelte Benedek Szabolcs dr. értékes munkásságát s mint a tisztviselőle baráti kapcsolatának és ben­sőséges lelki megértésének hűséges képviselőjét mél­tatta. Az ünnepelt meghatott szavakkal köszönte meg a szeretet e megnyilvánulását és követendő példakép tűzte ki azt a gerinces tisztviselői etikát, melyet Duday tanácsnok tisztviselői között megho­nosított. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában! Magyar gyógyszer diadala. Okolicsányi- Kuthy Dezső dr. egyetemi magántanár, nyug. köz­kórházi főorvost a napokban keresték fel Luis Sayé barcelonai orvosprofesszor segédei: J. Argemi Lloveras dr. és J. Ferrer I. Vieró dr., az általa a gyógyászatba bevezetett tuberkulózisellenes ma­gyar szernek, a diófa leveléből készülő karyonnak tanulmányozása céljából. Tűrhetetlen, bűz várja az embert, ha a III. kér. Köztemető felé veszi útját, sőt már jóval előbb kiállhatatlan, az egészségre felette káros bűz üti meg orrát, úgyhogy zsebkendő­jét kénytelen légzőszervei elé tartani. A te­mető előtti bódék árusai saját bevallásuk sze­rint kabátjukat éjszaka az udvaron szellőzte­tik, mert a bűzös levegőtől átitatódott ruhát nem merik szobájukba vinni. Mit gondolhat­nak magukban a Bécsi-úton oly sűrűn járó autósok, különösen a külföldiek? — Sürgős intézkedést és vizsgalatot követel a közönség. Honnan jön a fertőző, bűzös légáram? Egyik közeli gyár salakos vizéből-e, avagy a fővárosi szemétlerakodó helyről? — esetleg mindkettő­ről? Hogy épüljön ki az intelligencia számára is ama Istentől megáldott szép vidék? Avagy csak szegény vályogvetők lakhelye legyen? Ha Becsnek volna ilyen bájos hegyvidéke, mit ad­nának érte? Miért részesül ez a táj ily mos- loha bánásmódban? — írja nekünk a magyar kultúra egyik nagytekintélyű hirdetője és ve­zére. Budai Napló Tabán vagy Szent (Jeliért? Ezt a kérdést vitatta meg már 1934. évi szeptember 30. napján tartott közgyűlésében az Országos Szent Gellért Egyesület. A gyűlés igen jól megindokolt indítványa azóta illetékes he­lyekre is elkerült. Annak idején Kiss Meny­hért dr. és Wladár Róbert költőírók is az ügy mellett kardoskodtak, de mindezeideig döntés nem történt. A vallásos kegyelet a Szent Gel­lért elnevezés mellett érvel, hiszen e nemzeti szentünk szobra is a Tabán legszebb helyén hir­deti a mártír-püspök halhatatlanságát, ám az idegenforgalmi érdekek éppen a nagy „keleti idegenvárás“ szempontjából ellenzik, mert az ősi „Tabán“ törökmuzulmán elnevezés (a. m. Hegyalja), ami nagy vonzóerőt gyakorol a maga történelmi patinájával izlám hitvallású barátainkra, akik Budában látják az izlám európai kulturális fellegvárát. Évszázadokon át nem ártott sem a keresztény világnak, sem a magyarságnak ez a régi név, aminthogy a muzulmán és hindu keleti látogatóink sem bot- ránkoztak meg soha Szent Gellért hatalmas ércszobrán. Kölcsönösen respektálták egymás vallási érzéseit s elkerültek mindent, ami az annyira érthető érkékenységet sértené. Nagyon meggondolandó, hogy érdemes lesz-e régi tör­ténelmi hagyományokon alapuló elnevezéseket megbolygatni. — Ne áldozzunk fel így uk- muk-fuk két régi patinás nevet. Kelenföldje — gyönyörű magyar szó és Szent Imre nem lesz nagyobb, ha e városrészről leradírozzuk a Kelenföld nevet, de Budapest föltétlenül sze­gényebb lesz, ha letörli magáról ezt a szép ősi magyar elnevezést. — A „Tabán“ szó viszont az egyedüli emléke területi elnevezésben a török világnak, amely emlékre most igazán szükségünk van. A Kisfaludy-színház nagysikerrel újí­totta fel a Limondádó ezredes és a Lili bárónő e. operettet. A főszerepet mindkét darabban Hor­váth Böske játszotta, aki ma már itt is olyan ked­vence a közönségnek, mint volt a nagyváradi mis­kolci és a szegedi színházaknál. Mellette a nők közül 'Futó Klárinak volt még szép sikere Kor­mos Ferenc egyéni humorával, KörösSy Zoltán főleg ügyes táncaival, Jeney Ottó férfias fellépé­sével, Cseh Iván pedig már a megjelenésével is tetszést aratott. Felújították a János vitézt is, melyben Madarász Vilma (Iluska) nagy haladás­ról tanúskodott. Ferenczy Marika (János vitéz) és Nádor Jenő (Bagó), mint ismert kiváló erők tűntek ki az együttesből. Gyász. Három ismert budai férfiút ra­gadott) el ismét közülünk a halál. Az első volt a csöndes, kedves Evva Ferenc dr. ügyvéd, a Fővá­rosi Községi Takarékpénztár ügyésze, néhai Evva Lajosnak, az egykori Népszínház ismertnevű igaz­gatójának fia. — Itt hagyott bennünket Liszka 'Károly is, akit Budán is mindenki tisztelt és sze­retett és hozzátartozott a mi társadalmi életünk­höz. — Az 1919. évi májusi ellenforradalom sokat szenvedett lelkes vezéralakja: magyarzsákodi és harasztosi Horváth Viktor százados is bevonult a nagy magyar ármádiához, ahol szőkébb erdélyi hazája és Nagy-Magyar ország feltámadásáról fog álmodni rajongó lelke minden szeretetével. Liszt Ferenc emlékezetére rendezett rend­kívül sikerült hangversenyt a Budai Zeneakadémia március hó 28-án este, az országúti szentferenc- rendi egyházközség dísztermében. A hálás közönség örömmel hallgatta a közreműködőket: Nemeskéri Györgyi, Tamás Ilonka, Kereszty Jenő, Hosszú Margit, Dobos Géza és a Budai Zeneakadémia ének- és zenekarát. Vezényelt: Clauser Mihály zeneigazgató. Mély gyászba borult a magyar iroda­lom. Lapzárta után értesültünk, hogy Móricz Pál hajdukapitány, a nemes magyar úr és legmagyarabb írónk, a kiválóan szerkesztett „Magyarság“ szer­kesztője és oszlopos tagja, szolgálatonkívüli hon­védszázados, a „Hollós Mátyás“ és Petőfi“ iro­dalmi társasággok tagja, a Kordnj/i-klinikán meghalt. Móricz Pál a Budai Naplónak is nagy- rabecsült munkatársa volt. OSZTÁLYSORSJÁTÉK sorsjegyet vásáToljunk özv. DARVAS H. IMRÉMÉ FŐELÁRÚSÍTÓNÁL II., SZÁSZ KÁRÓL Y-UTCA 11. sz. II. em. 5. aki le vé I b e 11 megkeresésre is elintézi a sora jegy-vételt Gyász érte a szerkesztőségünket. Andriska Károly helyettes szerkesztő neje, az ismert nevű okleveles táncmesterno, Lantay szobrász leanya, Lantay Gizella március 31-én, kedden hosszas szenvedés után a Vörös Kereszt-korhazban ^ el- húnyt. Budán, főleg a Vízivárosban rendkívül népszerű egyéniség volt es számosán gyászolják. A magyar gyümölcs növeli az idegenfor­galmat. Budapest Fürdőváros Egyesület József Ferenc dr. főherceg elnöklete mellett tartotta második vitaülését, amelyet Soós Aladár dr. egyetemi tanár, a Diaetetikai Intézet igazgatójá­nak rendkívül érdekes előadása vezetett be „A gyümölcskúra és a nyerskoszt értéké Budapest fürdőváros gyógytényezőinek sorában“ címmel. Már a görögök nagy orvosai nem tettek különb­séget a gyógytényezők külső és belső alkalmazasa között, hanem klímaváltozást ajánlottak az orvo­sok, segítségül hívták a napot, a vizet és már ek­kor tudtak a gyümölcs-, a tej-, az ivókúrákról és a speciális élelmezésről. Az ilyen természetes gyógymódokat csodálatos eredményekkel alkal­mazták Kneipp Sebestyén plébános és világhírű társai is (Priessnitz, Rikli, Schrott, a magyar Zelenyák és Bncsányi), köztük Lahmann pro­fesszor, aki szerint vannak úgynevezett diagnózis nélküli betegek: a kultúra betegei. Ezeknél mi­liőváltozással, fürdők és új élelmezési rendszer segítségével bámulatos eredményeket ért eL Az előadó hivatkozott arra, hogy maga is szemé­lyesen tapasztalta Lahmann professzor és Kneipp Sebestyén betegeinek sokszor bámulatos gyógyu­lását, mert másfél évig tanulmányozta ezt a gyó­gyítási módszert, amelynél a fürdőkezelés és az étrend meghatározása szorosan összefügg. A dié­tás gyógyítást, amelynek keretében igen fontos szerepet játszik a gyümölcskúra és a nyerskoszt, a mai orvostudomány mindjobban igénybeveszi. Ezt a gyógyítómódot azonban a tudomány rend­szerébe kell foglalni — A nagy érdeklődéssel hallgatott előadáshoz elsőnek Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos szólt hozzá, aki arra mutatott rá, hogy Buda gyógyvizei mellett a magyar gyü­mölcsöt is sorompóba kell állítani a gyógyítás és az idegenforgalom szolgálatában. A gyümölcskú­rával a fürdőkúrát kell meghosszabbítani. Sarbó Artur dr. egyetemi tanár szerint a gyümölcskú­rának magyar jellege van, amennyiben Soós ta­nár tudományos módszereit már külföldön is al­kalmazzák. A fürdőkórházak felállításánál eze­ket a diaetetikai szempontokat is figyelembe kell venni. Nékám Lajos dr. egyetemi tanár azt fejte­gette, hogy a bőrgyógyászat szempontjából a für­dők mellett rendkívül fontos szerepe van a gyü­mölcskúrának, napfénynek, víznek és diaetetíká- nak. Az elmúlt harminc év alatt ezen a téren nagy mulasztásokat követtünk el. Sietve pótolni kell a hiányokat, mert ha a természetes gyógyeszközök alkalmazásánál nem követjük a német példákat, akkor a külföldi betegek oda özönlenek és nem hozzánk Budára, Pestre, a Balaton mellé, hanem külföldre. A szőlőkúrát szívbetegeknél igen jó eredményekkel Balatonfüreden a múlt század kö­zepén a híres Mangold Henrik igazgató-főorvos használta. Érdekes tapasztalat, hogy gyógycé- lokra a magyar gyümölcs a legalkalmasabb. Csak a megfelelő reklám hiányzik. (medikus.) Lázban tartja a külföldet, zenei társa­dalmat egy idő óta egy budai fiatalember a maga mesteri gondonkajátékával. Ez a magyar cselló- művész: BEJTŐ GÁBOR, aki legelső hangversenyét a londoni Grofrian Hall­ban adta. Ennek a húszéves magyar fiúnak olyan mesteri technikája van, hogy a legelfogultabb kri­tikusokat is csodálatra késztette. Nehéz program- mot adott, teljes sikert aratott, amit az angol és holland lapok kritikáiból állapítottunk meg. Most a külföldi rádiókban játszik és hanglemezekre ve­szik föl játékait. Becsey Antal ünneplése Budai találmány fenyegeti a francia rajzoló-szén behozatalát, mert Gruber Antal olyan tökéletes és ia francia gyártmányoknál (I. M. Paillard—Paris-nál) jóval használhatóbb s olcsóbb rajzoló-szenet készít, amely rövidesen ki­szorítja az idegen árut a hazai piacról. A leg­több papírkereskedés már árulja is a budai talál­mányt. Remélhető, hogy a kormány vámvédelmet biztosít a hazai gyártmánynak s így a külföldi piac is hamarosan megismeri Budán keresztül a magyar rajzoló-szenet. Ivókúra-kincset igér a Városliget máso­dik ártézi kútja, amelyet a főváros, Pávai-Vajna Ferenc dr. főbányatanácsos-főgeológus tanácsára és szakvéleményére támaszkodva, most furat. Jód és konyhasós vízhez jut Budapest, amely nagy­ban hozzájárul majd idegenforgalmunk fokoza­tos emelkedéséhez. Olcsó növényvédelmi szereket hoz for­galomba a Bona Terra vegyészeti osztálya s újabban egy gyógybort is, amely a túl drága kül­földi china-, vas-, Serravallo-gyártmányokat ki­szorítja és helyet csinál a Balatonfüreden szüre­telt és hazai ingredienciákkal telített gyógybomak, amelyet hazai orvosi tekintélyek ajánlásai tá­masztanak alá. MENYÁSSZOIIYI képek Blahosnál, Ffl-utca 18 A „Bíbic-telep", amelynek nyomorúsá­gára legelőször a ,fBudai Napló” és az Alsóvárosi Egyesület hívta fel hathatósabban a közönség, fő­leg pedig a kormány és a hatóságok figyelmét, ami­nek folyományaként átmenetileg sokféle baj orvo- soltatott is: az idei rendkívüli esőzések folytán valósággal árvízbe került, mint erről a legutóbbi számban említés is történt. Király Kálmán szfőv. tanácsnok a helyszínére több ízben ki is szállott és az ő gondos intézkedései folytán most már a nagy vizek lecsapolása megtörtént. Egyben komoly elha­tározás érlelődött meg illetékes helyen azirányban, hogy az Etele- és ennek folytatását képező Hen- germalom-úton rég sürgetett főgyűjtőcsatorna építése programmba vétessék. A járhatatlan útak kiépítése is gyorsabb iramot vesz, aminek előhír­nöke az Etele- és Tétényi-úti kő járda és makadám- burkolat létesítése. Remélhető, hogy így Budapest­nek e fejlődésképes területe méltó képet fog nyerni. — Mindenesetre „jól jött“ ez az árvíz a „Bibictele- piek”-nek, mert felhívta a figyelmet és kihívta a sürgős segítséget a maga részére és lehet, hogy amint a szegedi árvíz következményeiben széppé tette Szegedet, ahová a magyar király is leutazott az árvíz megtekintésére s egyben a város megmen­tésére, úgy most is egy ,JKirály” látogatásának lesz köszönhető a Bibic-telep—Kertváros meg­mentése. A Kelenföldi Gazdasági és Közművelő­dési Egyesület tisztújító közgyűlésén, a Szabad- ságha/rang-vendéglőben, elnökké Sziklay János dr. kormányfőtanácsost, tiszteletbeli elnökké Dorner Géza min. tanácsos, fővárosi bizottsági tagot, tiszt, taggá Gegus Dániel nyug. főkapi­tányt választották meg. A közgyűlést követő tár­saslakomán Bánhegyi üv. elnök átadta a megvá­lasztottaknak az okleveleket. Sziklay János kö­szönte meg a választást, majd Dorner Géza vá­zolta nagy beszédben a Bibictelep mizériáit és annak megszüntetésére irányuló egyesületi tevé­kenységet. Utána Gegus Dániel emlékezett meg Sziklay János érdemeiről, legújabb drámai költe­ményéről, a 'Magyar Végzetről s felszólította a jelenlévőket, hogy ne csak ünnepeljék, de támo­gassák is a jeles író-elnököt: műveinek megvéte­lével és olvasásával. Nyomban gyüjtőíveket kö­röztek. Gegus kitért a Budai Napló beteg szer­kesztőjének, Viraág Bélának helyzetére is, aki 30 éve szüntelenül harcol Buda érdekeiért. Még szá­mos felköázöntő hangzott el. CYERMEKKÉPEK Blahosnál, II., Ffl-utca 18 Kertes házat vagy nyaralót keresek Budán nyári (esetleg több évi) bérletre egyszin- ten (magas földsz.) 5-6 szobával. Cím: Dr. Szentgyörgyi Árpád ügyvéd, IV., Kaplony-utca 3. Ajánlatokat csak írásban. Szombaton este igen sikerült és szokat­lanul nagy hallgatóságú Liszt Ferenc-hangver- seny volt a Budai Zeneakadémiában. A világ egyetlen virágórája von­zotta többek között egykor a Margitszigetre az idegen földekről hozzánk érkező utasokat, mert erre a páratlan idegenforgalmi látvá­nyosságra minden valamirevaló „Baedekkeí“ fölhívta olvasói figyelmét. Gyermekkorunkban örömünnep volt számunkra, ha kihajózhattunk a Margitszigetre, ott gyönyörködhettünk a vi­rágórában, kocsizhattunk a lóvasúton és végül a felsőszigeti főhercegi istállóban előttünk frissen fejt, párolgó tejet ihattunk. Minden el­tűnt, a Biedermeier-kor levendulaszagú ro­mantikájával együtt. Csak a virágóra maradt még egy ideig, aztán egy napon hopp! Volt- nincs, híre-hamva sem maradt, csak az em­léke. Az egyik nagy, idegenforgalmi vonzó­erőt hatálytalanított a bürokrácia. Csöndben, diszkréten. Jazz és négertánc jöttek a helyébe. Azt mindenütt talál az idegen, de virágórát nem. Tihanynak lesz székely Zenélő kútja, Fürednek, majd Virágórája, csak Buda-Mar- gitsziget lett szegényebb egy csodás látványos­sággal. Elvégre arra, hogy világhírre szert tett látványosságaink megszűnjenek, nincsen szük­ségünk semmiféle tanácsra. (Koppantó.) Új építkezések Budán.- Putzkaller Frigyesné hatemeletes társasháza a Krisztina- körút 159 sz. alatt; Magyar Tisztviselők Taka­rékpénztára Cserebogár-utca 51, Humerle Vince Zöldmáli-utca 15491 és Lenkey Gyula dr. Völgy­utca 11482 sz. alatt. A polgármester engedélyezte az építkezéseket. Nagy érdeklődés mellett rendezte március 31-én IX. évi rendes közgyűlését a BUDA ALSÓVÁROSI EGYESÜLET, amelynek fénypontja Becsey Antal díszelnök arc­képleleplező ünnepsége volt. A közgyűlés a Hiszek- eggyel kezdődött, amely után Becsey Antal elnöki megnyitójában a nemzeti szolidaritás jelszavával köszöntötte a megjelenteket. Megemlítette, hogy az üzempolitikai Bizottság igen gyors tempóban tár­gyalja azokat a kérdéseket, melyek megoldásától függ az Alsóváros jövője. Ezután felolvasták a VVHI. évi közgyűlés jegyzőkönyvét, majd pedig Szigethy Jenő alelnök, a Vásárpénztár igazgatója ismertette kedveshangú szellemes titkári jelentésé­ben az elmúlt év eseményeit. Elsősorban Gömöry Győző ügyv. elnök lemondását fájlalta, méLtatta Gömörynek elévülhetetlen érdemeit, aki vissza­vonulása után is önzetlenül áll rendelkezésére sze­retett egyesületének és elősegíti eredményes mun­kásságát. Mikola Géza dr. elnök működését mél­tatta ezután a titkári jelentés. Majd elismerését fejezte ki a Budai Naplónak, amely mindig önzet­lenül szolgálta az Alsóváros érdekeit. S ha már az egyesület, — mint a titkári jelentés mondja — anyagiakkal nem, tehát legalább jó szóval fizet az ősz szerkesztőnek, Buda lelkes apostolának, Viraág Bélának, akinek őszinte szívből kívánja, hogy a Mindenható legalább még addig éltesse, „míg a mi keleti testvéreink segítségünkre nem jönnek, hogy nyugati zsarnokainktól megszabadítsanak“. Az 1935. év folyamán külön várospolitikai ér­tekezleteket is rendeztek, melyek egyikén DtUIay Alajos dr. a XI. kér. köztiszletben álló elöljáró tanácsnoka ismertette az új fővárosi törvény ter­vezetét. Mikola Géza dr. alapos tanulmányában a kerület szoborhiányáról emlékezett meg. A kerület legtekintélyesebb vezető egyéniségeinek kezdemé­nyezésére november 17-én a HÉV-ügyben tüntető nagygyűlést rendezett az egyesület, amely után az alsóvárosiak küldöttsége a polgármestert is fel­kereste. Részt vett az egyesület a nemrég alakult Szent Gellért Polgári Lövészegylet szervezésében is. A nagy tetszéssel fogadott jelentés után, ame­lyet a közgylés elismeréssel vett tudomásul, Duday Alajos dr. tanácsnok köszönte meg néhány, szóval az elismerést és az értékelést. Azután Háringás Károly felolvasta pénztári jelentését és a közgyű­lés áttért a tisztújításra. Mikola Géza dr. indítvá­nyára a közgyűlés határozatüag kimondotta, hogy Gömöry Győzőt örökös tisztelbeli elnöki tisztségé­ben megerősítik. Azután Mikola Géza felolvasta a jelöltek névsorát, akiket a közgylés egyhangú köz- felkiáltással megerősített tisztségükben. A közgyű­lés a Himnusszal ért végett, amely után kedélyes vacsorázás következett. A vacsora ünnepi szónoka Duday Alajos dr. tanácsnok elöljáró volt, aki ismeri Becsey Antalt és legméltóbban úgy jellemezheti, hogy — tetőtől talpig ember! A főváros világvárosi jellegének kialakításá­ban a sors oly nagy szerepet juttatott neki. Ideális lélek, hogy az igazi alkotó tehetség, aki sohasem kaphatja meg munkájának méltó ellenértékét, de meg van az a lelki elégtétele, hogy szépet cseleke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents