Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-24 / 1242-1243. szám

U3í. december 24. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlésnek tizenhar­madik rendes évi ülését 1937 február 1-én, hétfőn délután 6 órakor a Magyar Nemzeti Bank budapesti (V., Szabadság-tér 8. sz. a.) székhazának második emeleti nagy tanácster­mében tartja. A közgyűlés ez évi ülésén a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 12. cikke értelmében csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik 25 részvénynek birtokát a banknál 1936. julius 31-ig eszközölt letétel utján igazolták és ezen részvényeket azóta vissza nem vették. A belépőjegyeket a tárgy- sorozattal együtt a részvényeseknek, illetve azok meghatalmazottainak kellő időben fogják megküldeni. A Fonciére és a Magyar-Francia fúziója. A Fonciére megvásárolta a Magyar-Francia biz­tositó. részvény többségét. A Fonciére ált. biz­tositó intézet, amely január 1-én működésének 73-ik évébe lép, — a Münchener Rückversi­cherung Gesellschafttól megszerezte a régi és kitűnő hirnevű Magyar-Francia biztosító r. t. részvényeinek túlnyomó többségét és 1937. ja­nuár 1-től kezdődőleg ennek a társaságnak legfelsőbb ténykedését is a Fonciére ügyve­zető igazgatója, Janovitz József és Kun Ká­roly veszik át. A Magyar-Francia élén meg­marad továbbra is Balabán György igazgató. Az OFA Holzindustrie A. G. december 15-én tartotta Genfben az 1935—36. évi rendes köz­gyűlését. Az üzletév nyereségé Fr. 85.694.50 (múlt évben Fr. 66.714.84), mely a közgyűlés határozata értelmében a megelőző évek nyere­ségével együtt uj számlára vitetik elő úgy. hogy az elővitelezett összeg Fr. 228.777.15. Az igazgatóság jelentése szerint az üzletmenet a lefolyt üzletévben a várakozásoknak teljesen megfelelt és további fejlődést mutat. A Nikotex nyeresége. A Nikotex rt„ amely nem december 31-én, hanem június 30-án zár­ja mérlegét, 442.668 pengő bruttó bevétel mel- lett(tavaly 361.949 pengő) 64.450 pengő tiszta nyeréséget ért el és 31.194 pengőt fordított le­írásokra. A vállalat részvénytőkéje 500.000 pengői az adósok tétele 351.479 pengő, a gé­pek és felszerelések értéke 243.425 pengő, amivel szemben áll 100.873 pengő értékcsök­kenési tartalék. A szabadalmak elméleti ér­téke 26.018 pengő. Hitelezők a mérlegben nem szerepelnek. Megújították a dunai hajózási társaságok közötti együttműködést. A dunai teheráru- szállitás közös lebonyolítására a M. Kir. Fo­lyam- és Tengerhajózási R. T„ az Első Duna- G őzhajózási Társaság, a Bajor Lloyd Hajózási R. T. és a' Délnémet Dunagőzhajózási Társa­ság között 1927. év óta fennálló együttműkö­dési megállapodásokat, amelyek felmondás folytán! 1937. február 28-án lejártak volna, az érdekelt vállalatok 5 évre megújították. Az együttműködési megállapodásokhoz a Conti- nentale Motorhajőzási Rt. is csatlakozott. Ugyanekkor ugyanennyi időre megújították a tankuszályok forgalmára vonatkozó megállap- dásokat is. Az uj egyezmény tekintettel van Magyarországnak és a magyar nemzeti hajó­zásnak a dunai áruforgalomban megnöveke­dett jelentőségére és ennek megfelelően a magyar hajózás részére az eddiginél kedve­zőbb feltételeket biztosit. BUDAI BANKOK ÉS BANKFIÚKOK ANGOL MAGYAR-BANK XI. Szt. Gellért-tér 1. Tel: 2-686-78 II. Fő-utca 1. Tel: 1-525-06 BUDAI ALTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR: II. Fő-utca 9. TteT: 1-524-00 BPEST SZFőV. KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR: I. Krisztina körút 153. Ttel: 1-509-04 II. Fő-utoai 2. Tied: 1-535-42 II. Margit k’örút 4. Tel: 1-562-92 ül. Fő-tér 2. Tel: 1-623-38 XI. Horthy Miklós-ut 1. Tel: 2-693-77 MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK: I. Disz-tér 16. Tel: 1-605-05 I. Krisztina-tér 2. Tel: 1-536-56 II. Margit-körút 91. Tel: 1-532-78 MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR; XI. Horthy Miklds-út 35. Tel: 2-693-81 II. Széna tér 1/b. «Tel: 1-516-05 MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ ÉS PÉNZVÁLTÓ BANK: — II. Margit-krt 3. Tel: 1-534-92 MAGYAR ORSZ. KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR: I. Döbrentei-tér 4. Tel: 1-512-88 XI. HoTthy Miklós-út 21.Tel: 2-690-02 NEMZETI HITELINTÉZET Rt. I. Krisztina-krt. 141. Tel: 1-530-74 ÓBUDA-UJLAKI TAKARÉKPÉNZTÁR III. Lajos-utca 148. Tel: 1-632-52 PESTI HAZAI TAKARÉKPÉNZTÁR EGYESÜLETI 1 Alagut-utca 3. Tel: 1-536-19 II. Fő-utca 10. Tel: 1-533-64 XI. Horthy M.körtér 9. Tel: 2-583-93 I Alkotás-utca 29. 11. Fő-utca 4. II. Margit-krt. 45. II. Széna-tér 7. III. Flórián-tér 3. XI. Horthy Miklós-út Tel: 1-660-14 Tel: 1-535-73 Tel: 1-610-72 Tel: 1-513-11 Tel: 1-622-57 11. Tel: 2-690-00 Rmiai Nanló 9 Buda Hamupipőke-szerepe kezd megszűnni mű-’ vésüi vonatkozásokban is. Érdekes bizonyítékok­kal szolgál erre vonatkozóan az uj fővárosi szob­rok fölállítása is. Amikor szokás szerint keresik a minél jobb helyet egyes szobrok számára, terme-1 szetes. hogy a történelmi és >a lokális nézőpontok mellett — ha például egy születési házon elhelye­zendő reliefről van szó — esztétikai óhajok is föl­merülnek. Pesten nem sok a tágas tér és a kellő, távlatú természetes millió. Kezdik belátni, hogy Buda általában sokkal t alkalmasabb az ilyen művészeti megoldásokra. Kései a sajnálat, ha arra gondolunk, hogy Erzsébet királyné szobra. mennyivel szebben hatott volna a budai oldalon, ahová először ter­vezték. Több más lehangoló példának is sorát ke-, rithetnők. Alább- közöljük az utóbbi években felállított szobrok összehasonlító kimutatását. Kiderül belőle, hogy 1930-ban 10 szobor közül még nyolcat Pesten állítottak föl s csak kettőt Budán: a beutzeni emlék másolatát a várbeli Iskola téren és Szent Imre-herceg szoborcsoportját, Kisfaludi-Stróbl Zsig mond alkotását a Horthy Miklós körtéren. Az 1931-évi nyolc szobor közül csak egy jutott Budára: P. Szathmáry Károly mellszobra, amelyet R. Kaizler Károly csinált, a Gránit-lépcső, Mikó és Lógodi ucca keersztezésénél. Az Idegenforgalmi Szövetség akciót indított és Liber Ender alpolgármesterhez részletesen megokolt javaslatot is adott be arról, hogy Budán több szob rőt helyezzenek el, nemcsak azért, mivel szinte teljesen elhanyagolták ebben a tekintetben, hanem főkép annál az indoknál fogva, hogy szebbnél-szebb artisztikus keretet nyújthat a szobroknak. Ezeket a budai részeket nagyobbára meg is jelöltem. 1932-ben már nagyon megváltozott a pest-buda! arányszám. Hat pesti szoborra hét budai esett. Á nagyojbbarányú szobrok (Erzsébet kdrlályné, Ár­pádházi Szent Erzsébet és a Magyar Fájdalom szobra) azonban még pesti heh et kaptak. Az 1932-es év budai szobrai: a karcsú 0-kilómétert j^lző kő (Körmendi Frimm Jenő), a Clark Ádám téren, a török-magyar emlékmű (Zsillé Kálmán) a Prímás bástya-sétányon, Przemysl hősi emléke (Sződi Szi-. lárd) a Margithid budai fejénél, Beethoven (Horvay János) a Városmajorban, a „Haladó“ (Hans Müller) a Gellérthegy déli oldalán és az ,.Ulő lány“ (Csikász Imre) a Gellérthegyi vízmüvek kertjében, végre a Mária Terézia-korabeli huszár (Kisfaludy Stróbl Zsigmond) a Disz-tér melleit. Félannyi szobrot állítottak föl 1933-ban. Hét vözül kettő esett Budára: Gárdonyi Gézáé (Hor- <ay Jánostól), a Horthy Miklós ut és a Bercsényi ucca találkozásánál, továbbá az Áikay Aladár-em- lékkut, a szép székelystilusu-templom mesterének negörökilésére (Árkay Bertalan), a Városmajorban. A következő, 1933-es év tizenegy szobor és em­lékmű — közte nagyobbszabásu alkotások — fel­állítását hozta meg. öt Pesten, hat Budán: Bem Jó­zsefé a Pálffy-téren (Istók János), a 2-es huszárok hősi emléke a vári Bethlen-sétányon (Petri Lajos), Hősi emlék a Svábhegyen, a róm. kát. templom mellett (B. Hadzsi Duci), Hüvelyk Matyi-kut, a vá­rosmajori gyermek játszó-téren (Teles Ede), Ádám és Éva a Mechwárt ligetben: (Pongrácz D. Szigfrid), ,Stackó urfi a Lukács-fürdő kertjének dunai részén iMaugsch Gyula.) Midössze három szobrot állítottak föl 1935-ben; .egyet Pesten és kettőt Budán: Déryné-ét a Hor- váth-kertben (Ligeti Miklós) és Görgey Arthurét a vári Primás-bástván (Vasthag György). Három-három uj szoborral, emlékművel gyara­podtak a budai és pesti terek 1935-ban. Leginkább I jelentős Budavár visszavételének emlékszobra a Bé- csikapu-téren (Ohmann Béla) és Kazinczy Ferenc Ikútja ugyancsak a Bécsikapu-téren (Pásztor Já­[nos), míg a Hajdúk hősi emléke a Lovas-utra ke- [rült: *r Nagyszabású emlékmű aligha kerül 1937-ben Bu Idára. De kedves művészi szobrok aránylag szép számmal fogják disziteni elsősorban a Horváth-ker- tet. Pantheon-féle kerül oda, a magyar színészet nagyjai iránt való kegyeletből. Fölállítják Kántorné Ibronz mellszobrát (Ligeti Miklós), Gyenes Lászlóét, a Faust Mefisztó szerepében (Zala György) s ezeket Laborfalvi Róza, Jászai Mari és Megyeri Károly szobrai követik, de már csak 1938-ban. Viszont még 1937 folyamán állítják föl Mátyás király va­daskertjének emlékművét a Hidekuti-uton és Ha­dik generális szobrát a Szent Háromság- és Uri- iiicca sarkán. Külön gondos tanulmány tárgya lesz az, hogy ja Tabánban milyen művészi alkotások álljanak. Tábori Kornél R százéves megvár gőzhajó 1836-1936 Száz éve anmaik, hogy Széchenyi István gróf lankadatlan ügybüzgósága nyomán mindaddig nagyon kezdetleges mízíközlekedé­sünk korszakot alkotó stádiumba lépett. Abban az időben — vasutak hiányában - a vízisítak biztosították' az ország gazdalsági vérkeringését. A1 II. III. * * * * * * * XI. szárazföldi közlekedés alig jöhetett figyelembe. Lovasszekér a rossz ala­kon alig tehetett meg naponta öt mérföldet. Folyóinkon imlég ,ai múlt század elején a teherszállítást dereglyéken, bárkáikon, tutajo­kon bonyolították lie. A vízfolyással szemben a vizi járműveket emberi vagy állati erővel vontatták. A vizen való szállítás előnyei már a legrégibb időben létrehozták a hajósaik tár-, sulatát, melyről okleveles adataink II. Endre király idejétől szólnak.. Rendes keresel Iá le­hetőséget biztosított ez a foglalkozás már az Árpádok idejé.ben is. Róbert Károly szintén megerősíti azokat az egyezségi megállapodá­sokat, imielyeket a budai és pesti hajósok a fi­zetendő vám tekintetében az óbudaS [káptalan­nal kötöttek. Békés időidben etképen szolgálta a magyar; kereskedelmet a Duna és többi folyónk de háborús időkben a víziutak hadászati je­lentősége szintén kétségtelenné vált Rozgonyi- Cecilia maga vezeti Galaanibóc alá gályáit Zsigmond király felmentésére. Mátyás ikirály- nalk pedig 1415-ben Nádorfehérvárhál 330 ha­jója, 33 naszádja. 18 bárkája őrzi a imtagyar partokat!. ­Híres naszádos ezrdes'kapitány volt Ra­dies Bosics, aki 1525 körül cirkált Pétervárad és Belgrád között II. Lajos király vizijámű- veiviel. Hiába volt azon ham minden harcikész-: ség. Mohács után végzeirszerüleg megsemmi­sülnek az aldunai miaigyar vizi hadak is. A Dunán most már török hajók siklasnak és szállítják a budai csonlkatoronyból Belgrádba a rab jnagyarolkat. Egy-egy hajóba harminc­egy fogoly szorul és a tizenkét napig tartó utón a hőségben nz egymásra halniozottak és összezsúfoltak meg sem mozdulhattak. Leve­gőt alig kapnak a ikis ablaknyiláson. Egyré- szüik meghal vérhasban még a hajón, tes­tük pedig ottmarad, férgektől fedve az élők között, mig célhoz nem érmek. Ebben az időben a török elleni császári viizierő bázisla Komárom: Az itteni, hajóhad 20 hajóból]! állt, mindegyikén 2—2 ágyú volt *els zerelvö. Hadicélokra használták ak­koriban a sajkákat is, melyek' mozgékonysá­guknál fogva jöttek elsősorban figyelemmé. A törökök hozzávetőleglesen hasonló arány­ban rendelkeznek hajókkal a Dunán. Révai László portai követ 1620-ban feljegyzi, hogy» a törököknek 17 sajkája úszik a budai parto­kon. E zűrzavaros viszonyok ' dacára az öreg Duna folyam ta Ikiereskedelem (lebonyolítását i;s| szolgálta ,a közbeeső csendesebb időkben. Az 1667—68. években Buda—Eszék közt rendszeres hajójáratoikiat tartottak fetnn — leginkább a vásárt látogató kereskedők részé­re. Minthogy ezeket a hajókat Budáról min­dig szombaton indították, a zsidóság különösen nagy bajban volt a sátoros ünnepek alkalmá­val. Erre az időre esett az eszéki nagy őszi- vásár. Az első és utolsó két zsidó ünnepnap péntekre és szombatra esett, oly napokra, amikor a budai hitközségnek több tagja erre a látogatott és forgalmas vásárra akar vitázni. Lényegesen megváltozott a viziközlekedés Budának' 1686-Ski visszafoglalása után,, ami­kor csendesebb idők következtek. Ekkor már bajor, német és osztrák járművek is megje­lentek a Dunán. A bekövetkezett délvidéki település ás a forgalom emelkedésével járt. Regensburg, Ulm vidékéről érkeztek idegen hajók. Rendszeres hajó járatok indulnak meg Ausztria, Német, és Törökország közt. A múlt század elején Pesten átlag 8000 hajó fordul még. A „Honi Vezér“ 1832-iki évfolyama erről ekép számol be: „Gőzhajóval a Dunán az* első kísérletezés röl8-bam kezdődik. A kezdet rengeteg nehézségei után végre az első hajó 1823-han megindul. John Andrews és Prichard József sokáig kísérleteztek, mig vé­gül 1828-ban nyertek gőzhajóikra szabadal­mat. E javított gőzhajókból 1830-ban bocsá­totta vízre az elsőt a császári és királyi duna­gőzhajózási társulat. „A magyarországi és általában az ausz­triai kereskedés előmenetelének egyik leg­fényesebb bizonysága a Dunán harmadik éve járó „I. Ferenc Császár“ nevezetű gőzhajó. Számszerűit immár negyedik, mely a Du­nán jár, mind azonáltal imiégis az első. mély minden akadályon győzedelmeskedvén, rendesen folytatja, útját fel és alá! Hogy az elóbbeni próbák nem érhették el célju­kat, természetes oka az voM, hogy az erő­művek nem voltak a vizfolyaim sebességével illendő arányban. A jelen gőzhajó, melyet trieszti és velencei hajóépítők készítettek Becsben, külső formájára nézve anglus ten­geri postahajóhoz hasonlít, épen olyan és akkora, mint a genovai tón járó. Lemann Viaindois Gőzerőmüvei Boulton és a Watt urak fabrikájában készülteik Londonban. Hosszai e~en gyönyörű hajónak 23. széles­sége 63í bécsi öl... A hátúlsó árbócfáról függ a Hazánk cí­merével ékesített bármais színű zászló.“ Gróf Széchenyi István fárad hatatlan a gőz- hajózás fejlesztésében. Kevesiette a Dunán járó egy gőzhajót s ezért biztatta Benve- autti bankárt, hogy iparkodjék 32, 50 vagy 99 évre szabadalmat nyerni és hogy Belgrád és Orsóvá közt a sziklákat kellene robbantani. Az -ő kezdeményezésére 160.000 forintot je­gyeztek 320 részvény kibocsátásával, hogy még két hajóit —i az Argót és Pannóniát — építsenek. E hajók 1854-ben már Brailáig és Gáláiéig közlekedtek. Érhető az érdeklődés és lelkesedés és az elért eredmények feletti öröm-teljes hang, amely az egykorú hírlapokból kiáradt. Eze­ket a kor vívmányainak tejkin tették. Vasutas •kát hazánkban még nem ismertek e így a ha jóköziek edésneik uj neméti páratlannak ijíe- kintették. Az is volt. — különösen ha azt is nézzük, hogy 1836-ban a gőzhajóikon már 29.208 ember utazott. Széchenyi kezdeményezésére »hozzáfogtak x Duna medrének rendezéséhez, ami a hajó­zás biztonságát nagyban javította. 1856-ba® már hét gőzhajó közlekedett: a Nádor, Zrínyi, Franz I., Mária Dorottya, Argó, Pannónia és Ferdinánd I., — Ezek egész. Kon- stantinápolyig és Színiméig hajóztak. A szállítási költségek akkoriban Pozsony­tól Pestig lefelé 8 forint, Zimonyig 10 forint: — felfelé Pestről Pozsonyig 6 forint volt az' első helyen. Minden utas vihetett magával 60 fontos holmik A gőzhajózás fejlesztése érdekében meg­jelent gróf Széchenyi „Über die Domanschif- fahrt“ című munkája. Ebben hirdette annak szükségéit!, hogy Pest közelébe® oly ipartelep létesüljön, hol mindenféle hajókat lehet gyár­tani. Indítványára eziránt döntő elhatározások következtéik a Dunagőzhajózási Társaság 1836. évi 12—14-iki közgyűlésén1, ahol a hajógyár építését elhatárodtalkL Lázasan megy a munka. A hajógyár épí­tésével párhuzamosan már hajó is épül és ezt mór ebben az évben vízre is bocsátják. A magyar közgazdasági életben is neveze­tes eseményről a „Jelenkor“ 1836. évi 84 számai a Ikövetkezőkép számol be. „Budapest (eképen Írja). Tegnap, .azaz október 18-án délután 3M-kor szép verőfé­nyes napon a budai szigetről, mint a gyár telepről álgyudurrogás között töménytelen sdkaság jelenlétében a Duna tükörére bo­csáttatott az Árpád nevű gyönyörű alakú hajó. Fenséges föhg Nádorunk s Nádoraénk is egész magas családostól a szemközti partról szemlélője voltaik az itt még igen is ritka, de hihetőleg ezentúl gyakrabban elő­forduló tételnek s azután dereglyére ülve aljtól is eveztek a túlpartra, közelebbről megtekinteni a. már vízbe® lebegő Árpádot s gyári készülékeket, medlyek egy idő óta mint uj szorgalmi ág, a medertisztitó s öb­lítő Vidrával oly vidor életet öntöttek az eddig magányos puszta szigetre — a. nem­sokára szomszéd testvéreit is menépesiten. dőbe.“ Rolling Gusztáv Közmunkák Budán A budapesti nj közforgalmi repülőtér ka­pusházának: építésével kapcsolatban szükséges központi kazánházi berendezés munkálataira tartott versenytárgyalást az iparügyi miniszté­rium. Ajánlatot adtak be: Gross Charles 55.201.20, Macskássy Árpád 35.589.50, Hraud.i Károly 38.561.65, Duska és Riedlmayer 3S.586.2s. Szegedy Béla Jenő 38.792, Rietschel és Hen­neberg 39.250.60, Kolbányi és Pákozdi 40.456, Lammel Kálmán 42.4532. Rock István és Első Brünni Gépgyár Rt. részleges ajánlat csak kazánra (I. tétel) 22.500 P—vei. A budapesti nj közforgalmi repülőtér ki­építésével kapcsolatos talajegyengetési mar­iatokra tartott szűkebbkörű versenytárgyalást a budapesti államépitészeti hivatal. A döntés a kereskedelmi minisztériumban megtörtént, mely szerint a munkákkal az Orsz. Közpom • [ Hivatalszövetkezet bízatott meg 100.265.68 P vállalati összeggel. A Rudas gyógyfürdő villanyszerelési maii­kéira tartott szűkebbkörű versenytárgyalást a székesfőváros polgármestere. (XIII üo) Megbí­zást kapott: Gábriel Antal 4935 P—vei. A Palatínus strandfürdő átépítési munkáira tart december 30-án versenytárgyalást a Szt. Margitsziget Gyógyfürdő Rt. Elsőrendű műnkét jutányos áron késeit VALI GABOR ... Első budai cintéblofsstéssoto , I IL Ukola-u. 18. Tolofon hívót 1-568 63 flz épülő Buda A polgármesteri III .ügyosztály ajánlatára a polgármester a következő építési engedé­lyeket adta ki. XI. Kovászna utca 3/b bérházra özv. Tiboj Gyulánénak IX. Thali Kálmán u. 52. (tervező: Visy Lajos Thaly Kálmán u. 52. XI. Törcsvár u. 20. családiházra Panczeel Mihálynénak u. o. (tervező: Klemveisel János VIII. Nap u. 29.) XI. Lommer n. 33. családiházra József Fe­renc és nejének Csóka u. 3—5. (tervező: Ga- rassi Mihály XI. Komondor u. 2459 hrsz.. Vf szobrok Budán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents