Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-12-24 / 1242-1243. szám
FÜRDÖÜGY, IDEGENFORGALOM Rovatvezető: TÁBORI KORNÉL * Válságos idők itárnak a magyar idegenforgalomra Budapest már nem olcsóbb, mint a nyugati nagyvárosok ADÓ, ILLETÉK, ÉPÍTKEZÉS, TELEK SZABÁLYOZÁS, CSATORNÁZÁS, ÚTBURKOLÁS Rovat vezető: FEITSCSHER BÉLA Adónaptár Dec. 25-én. Az általános forgalmi adó havi 18 —240 pengőig terjedő átalánya ötödik részletének lerovása bélyegekben. Az alkalmazottak december havi illetményei után a kereseti adó és a különadó illetményjegyzék kapcsán befizetendő. Dec. 31-én. Az általános forgalmi adó havi 48—240 pengő átalánya utolsó részletének bélyegben való lerovása d. u. 18 óráig. A jövedelem, vagyon és általános kereseti adóknak elengedésére, illetve leszállítására irányuló kérelmek benyújtásának utolsó napja azok részére, akik vagyoni romlást tudnak igazolni. * A leltárkészítés fontossága az adózásnál Az évvégi leltár készítése nagyfontosságú. Nemcsak a bejegyzett kereskedőre, aki K. T. alapján kötelezve van az üzletév végén mérlegével kapcsolatosan leltárt is felvenni, hanem az egyszerűbb iparos és kereskedő sem mulaszthatja azt el, ha a jövő évi adóztatásnál el akarja kerülni, hogy az adóhatóságok becsléssel állapítsák meg adóalapját. Leltár készítése nélkül ugyanis sem az egyszerű, sem a kettős könyvvitel nem mutathatja meg az elmúlt év pontos üzleteredményét. E ponton találkozik az adóztatás a leltárkészítéssel. Az \adóvallomásnak, az adóévet megelőző üzletév pontos eredményét kell tartalmaznia. 'Ezt a pontos eredményt viszont leltár készítése nélkül nem mutathatjuk ki akkor, ha árukkal, anyagokkal dolgozunk. Leltár készítése nélkül az adóhatóság kénytelen tehát az elmúlt! év jövedelmét becsléssel megállapítani. Nagyon jól tudjuk, hogy a becslések a legnagyobb jóakarat mellett sem lehetnek pontosak s ebből rendszerint az adózónak van csak kára. Ezért fontos minden üzletemberre nézve, hogy az év végén pontos leltárt készítsen. A leltár készítésénél természetesen az áruk és anyagok beszerzési árait állítjuk be az általános kereseti adó szempontjából, tekintet nélkül arra, hogy azok a mérlegkészítés ideje alatt mit érnek. Ezt a kereskedelmi törvény is megengedi és ez nem vétség, csak abban az esetben, ha a valódi értéknél nagyobb összegben szerepeltetjük leltárunkban a felvett árukészletet. Éhből következik, hogy a jövő évi üzleteredmény kidolgozásánál ugyanazon értékben kell az árukat felvenni, mint ahogy azt az elmúlt év végén felvettük. Abból a tényből tehát, hogy az évi iövedelem üzleti feljegyzések alapján való megállapítása tulajdonképen az év elején és év végén a vagyon összevetéséből adódik, ennek alapján a leltár értékelése az adóköteles jövedelem megállapítása szempontjából egyáltalán nem közömbös. Az egyes adónemekké vonatkozó jogszabályok a leltár értékelése tekintetében pontos intézkedést tartalmaznak, vagy pedig a joggyakorlat ezeket a szabályokat már kialakította. Az általános kereseti adó szempontjából, mint fentebb már jeleztük, az anyag és árukészleteket, az u. n. adómérleg felállításánál a beszerzési áron kell értékelni. Vagyonadó szempontjából pedig az anyag és árukészletet mindig az évvégi tényleges forgalmi áron kell felvenni, tekintet nélkül arra, hogy az árut mikor és mennyiért szereztük be és szere- pelt-e az előző évi leltárban vagy sem. Jövedelemadó az anyag és árukészlet értékelése tekintetében közelebbi intézkedéseket nem tartalmaz. A gyakorlat azonban itt is alkotott szabályokat. Rendszerint az árukészletet az évvégi forgalmi áron értékelik, jogában áll azonban az adózónak az is, hogy a megelőző üzletév mérlegében, vagyis a nyitó leltárban feltüntetett anyagok és áruk mennyiségének erejéig az árukészletet ugyanúgy érékelje, mint az éveleji áru és anyagkészletet felvette, a többletet pedig jogában áll vagy a beszerzési árön, vagy pedig az évvégi forgalmi ár 80 százalékával felvenni a leltárba. A fent előadottakból tehát megállapítható, hogy a leltár hélyes és pontos készítése igen nagy fontosságú minden iparosra és kereskedőre, mert ennek alapján állapítja meg az eljáró adóhatóság az adóköteles évi vagyon jöv. és általános kereseti adóját. Bejegyzett iparos és kereskedők leltár készítésére nézve természetesen a T.H.O. idevonatlúzó pontjai az irányadók. * Rovatvezetőnk e rovat keretébe tartozó közlemények tekintetében előfizetőinknek készséggel ad bővebb felvilágosítást személyes vagy írásbeli megkeresésre /., Szent János tér íja alatt az Otlhori családiház és öröklakástulajdonosok egyesületének helyiségében mindennap d.e. 9-10 és d.u. 3-6 között. Telefonszáma: 1—543—62. Olvassa Balassa József kitünően szerkesztett lapját a Pénzvilágot A budai fürdők idegenforgalmát, de az egész országot is súlyos uj veszedelem fenyegeti, amelynek részletei most pattantak ki a Magyar Idegen- forgalmi Érdekeltségek Szövetsége ülésén. Valósággal megdöbbentő adatokat is tártak fel a szakemberek. A Gellért-szállóban folyt le az izgalmas ülés, Tasnádi Szüts András ny. államtitkár elnöklétével. Megjelentek a kormány, a főváros, a közlekedési vállalatok, a szállodák és különböző testületek képviselői. Az elnök felkérte Kossuth Lajos Gábor dr. tanácsost, aki az Országos Idegenforgalmi Hi vatal nevében jelent meg. hogy a felmerült anyagot sürgősen ismertesse az illetékes helyeken. Majd üdvözölte Schuler Dezső alpolgármestert, aki uj minőségében először vett részt a tárgyaláson. Szász Elemér dr. tartotta meg ezután előadását, „Az idegenforgalom és a szállók uj helyzetéről’’ címen. Néhány nappal ezelőtt volt itt az Alliance Internationale d’Hotellerie gyűlése és ekkor a pesti Britannia-szálló meghívója ostromlott várhoz ha- sonlitotta a mai hotelt, amint különféle ágyuk és [bomba vető aeroplánok pusztítják: az autarkia, a : vízumkényszer, az útlevél, sok pénzügyi korlátozás, •tisztességtelen verseny, holtszezon stb. Az előkelő angol Economist legutóbb közölte, bogy a nagy amerikai utazási szervezetek, az American Express, a Raymond et Withcomb stb. újra nagyon érdeklődnek az európai utazások iránt, amire az 1929. évi wall-sitreeti krach óta alig volt példa. Lehet, hogy újra nagy tömegek jönnek át, ide kérdés, hogy a párisi világkiállítás után hozzánk is eljutnak-e9 Idegenforgalmunk nagy népszerűségét főleg annak köszönhetjük, hogy lényegesen [olcsóbbak voltunk, viszont sokkal többet nyújtottunk mint más ország. De a mostani utazási szezon végefelé nagy változások kezdődtek. A francia, olasz, svájci és hol- \land pénzleértékelés hatása először az idegenforgalomban mutatkozik. A minap láttunk a London News-ban egy kitűnő reklámot: az egyfontos bankó mellett 21 svájci frank képe mutatja, hogy mit kap pénzéért az angol utas Svájcban; mosolygó hölgy még azt is közli, hogy már ez a kurzuskülönbség is egy nappal hosszabb tartózkodást tesz1 lehetővé. Minden attól függ, hogy a külföldi mit fog kapni nálunk a jövőben könnyebbségül? Sajnos, az utazási pengőcsekk árát most a Nemzeti Bank tulmagasra szabta. Azelőtt kb. 60 svájci frankért lehetett azt megszerezni, de a leértékelés után már 65-5 frankra szökött fel. Ez a1 különbség kb. 30%-os árcsökkenésnek felel meg. De nem felel meg idegenforgalmunk érdekeinek. Annál kevésbbé, mert ugyanekkor az effektiv pengő- bankjegy ára külföldön csak kb. 77 svájci frank. Effektiv bankjegyet azonban nem mindig és nem Í mindenki szerezhet és a külföldi utazási szervezetek közt ezen a téren kiélezett a konkurencia, ami azért sem kívánatos, mert sok utast elkedvetlenít a magyarországi úttól. Iff utazási pengő-csekkel Döntő kérdés, hogy a Nemzeti Bank uj pengő-] csekk-kurzust állapítson meg, hisz erre már volt' precedens, a keverési arány megváltoztatásának segítségével. Azonos a helyzet a globális pengőnél,; amelynek árfolyama szintén fluldtuál, aszerint,- mennyi benne a zárolt pengő? Tudjuk, hogy nehéz itt a Nemzeti Bank helyzete, de a német utazási márka és az olasz lira-csekkek rendszeresítése nem' okozott semmi zökkenőt a német és olasz valuta- I politikáiban és mégis nagyon megkönnyítette az odairányuló forgalmat. Úgy halljuk, hogy az osztrákok is foglalkoznak most u. n. Reiseschilling létesítésével. Ami a vízumot illeti, az elmaradó konzulilletékek bőven megtérülnek az idegenek belföldi fo-. gyasztásával. A kövezetvám is veszélyezteti autó- és autócar forgalmunkat Legalább a külföldi rendszámú autókat és társaskocsikat mentesítsék a kövezetvám alól. A szállodák belföldi forgalma az utóbbi 1 időben majdnem 60 százalékkal csökkent. Ennek főoka az, hogy a belföldiek majdnem teljesen elmaradtak a szállókból, inkább rokonok-, hoz, sőt átutazó szobákba mennek. Görög Frigyes dr. ugyancsak előadást tartott a pengőcsekkről és nagyvonalú képet rajzolt az egész magyar idegenforgalom lehetőségeiről, amelyeknek bőveibb ismertetésére még majd visszatérünk. A lényeg az, hogy Magyarország önhibáján kívül megdrágult a devalváló 'országok számára: Viszont a magyar idegenforgalom csak addig fejlődhetik, amig a nemzetközi versenyben megállhatja a helyét. Meg kell adni az idegenforgalomnak azt a va- lutáris támogatást, amelyet bármely exportnak megadnak. Minden idegen, akinek idevonzását hasonló intézkedések hiánya akadályozza, abszolút veszteség az országra nézve. Ma, amikor a részletező számítások szerint 35-40 millió között van az idegenforgalmi jövedelem, mindenki beláthatja, hogy országos érdek az idegenforgalmi válság megoldása. Németh Aladár, a budapesti szállodások alel- nöke meggyőző példákat hozott fel arranézve, hogy mennyit árt a kétféle elbánás, ha bizonyos relációkban megadják a könnyítéseket, másutt pedig nem törődnek vele. Uj érveket sorolt fel a vízumkényszer ellen. Szviezsényi Zoltán min. tanácsos, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatója a legújabb statisztikai adatokat ismertette, amelyek az idegenforgalom példátlan fellendülését bizonyítják. Hatósági támogatás nélkül' indult meg nálunk a fejlődés, a szállók pétiig maguktól hajtották végre a szükséges renoválásokat. j Ma nem szükséges Budapesten uj férő- I helyekről gondoskodni. Sokkal sürgősebb 'i a téli idegenforgalom problémájának megoldása. Az a nagy kérdés, hogy tudunk-e télen esetleg Inagyobbszabású hangversenyek, operaelőadások, istb. révén olyan vonzóerőket biztosítani, aminőket U magyar gasztronómia már elért. Ezenkívül a*T)udai fürdőkben rejlő hatalmas érttékek hozhatnak további komoly eredményeket, ide meg kell adni annak a lehetőségét, hogy a téli 'kúra olcsóbbá legyen. Kirchknopf Ernő konzul, a Touring Club főtit- jkára arról beszélt, hogy az olcsóság nálunk még [mindig nagy szerepet játszik — a budai fürdők [mellett — és ott még nem tartunk, hogy lemondjunk az olcsóság vonzóerejéről. Tavaly 37.000 külföldi autó fordult meg nálunk, 100.000-nél több utassal. Idén még nőtt ez a szám és most már többen érkeznek autón, mint vasúton. IJó lenne, ha a külföldieket nem molesztálnák [tovább az idegen nyelveket nem értő és éppen nem megnyerő külsejű vidéki vámszedők. Elmaradnak az olasz szllveszterl-vonafolc Megdöbbenést keltett Dénes Márton felszólalása; [elmondta, hogy olasz szilveszteri utazások három ktilön- vonatot ígértek Budapestnek. Mind a hármat lemondták, pedig idén az olasz propaganda erősebb volt, mint bármikor. A lira devalvációja okozta ezt. 500 utas 1.elvett talán 100 [ön. Pedig egyetlen budapesti szállodás sem emelte az árakat. Itt a súlyos veszély, már ante pórias. A számok döntenek: 360-400 lira helyett 600-ra kellett kiírni az utazásokat. A segítés módjairól Stein Sándor dr. beszélt. A szállodákból elmaradt utasok, a paying guest, a fizető vendég elrontott rendszerével kapcsolatban iávasolta a többi közt, hogy legyen olyan vasúti kedvezmény, amelyet csak a szállókban lakó utasok kapjanak meg. Gundel Károly részletesen megokolta, miért nem tartja a helyzetet reménytelennek. Egyedül Anglia volt képes arra, hogy valutáját aláértéklje és az árakat mégse emeljék. A kontinens egyetlen országa sem akadályozhatja meg, hogy a külön féle árak tavaszig ne emelkedjenek. Már pedig akkor Budapest kibírhatja a konkurrenctát, kellő propaganda esetén. Schubert József az Actio Catholica nagyarányú készülődésről számolt be, amely az 1938. évi Szent István ünnepségekre már javában folyik a kilencszázados évforduló alkalmából és mivel az Eucharisztikus kongresszus ugyanakkor itt lesz, 250-300.000 látogatót várnak. A Szövetség meghívja Huszár Károly volt miniszterelnököt, a rendező- bizottság irányitóját, hogy kimerítő tájékoztatást ad’jon és az idegenforgalmi szervekkel való együttműködést megbeszéljék. Természetes, hogy a világszerte való propagandában az idegenforgalmi szakértők készséggel állnak rendelkezésre. Még Tausz Béla dr. tolmácsolta a fürdők és üdülőhelyek súlyos aggodalmait az idegenforgalmi válsággal' összefüggésben és azután Tásnádi-Szűts András jelentette ki, hogy a, szövetség vezetői sürgősen eljárnak az illetékes hatóságoknál, akik már előbb is jeleit adták jóindulatuknak és konkrét segítő készségüknek. Január elején a szövetség ankétet rendez a végső megoldás módozatainak kijelölése céljából. Az idegenforgalmi Szezon végleges statisztikája Most készült el a végleges kimutatás Budapesti 1936. évi idegenforgalmi szezonjáról, amely szeptember végéig terjed. Eszerint az év eleje óta 1935- ben 84.900 idegen érkezett Budapestre, 1936-bart pedig 115-900. Meglepően nagy az emelkedés az itt- töltött éjszakák számában. Ez a szám egy év alatt 315.500-ról 421.700-ra nőtt. De hogyha a Csonka- magyarországról és az utódállamoknak ítélt területekről érkezőket Is számítjuk, akkor az Ideérkezettek végösszege 1935-ben 172.300, 1936-ban pedig 209.000, az itt-töltött éjszakák száma pedig 1935-ben 576.100, 1936-ban 695.200. Kisébb-nagyohb meglepetéseket mutatnak a székesfővárosi Statisztikai Hivatal részletadatai. így a Budai Napló által kezdeményezett és gyakran hangsúlyozott keleti idegenforgalom jelentőségét hitelesen igazolja az, hogy az Ázsiából érkezettek száma több, mint 25 százalékkal nőtt, de még inkább at afrikaiak, főképen az egyiptomiak száma, amely 4520-ról 7350-re szökött. A görögöké majdnem duplájára, a bulgároké és jugoszlávoké egyharmaddal nőtt. Apadás jóformán csak egyetlen ponton történt: A Csehszlovákiának ítélt magyar területrőli vagyis a felvidékről. Tavaly onnan még 13.600, inig az idén csak 13.200 utas érkezett. Nagyszerűen fejlődött az angolok idegenforgalma is, 7400-ról 10.900-ra, a svédeké 910-ről 2400-ra, a németeké 13.700-ról 17.900-ra. De a legnagyobb a szaporulat az olaszok részéről: 6100-ró] 11.070-re. ‘ REGENT COFE-RESTRURONT (II. Keleti Károly utca, Margit-ktfrut sarok) Buda tutim kis kávéháza 1 Esténkint zene—ének HU tett a budai ügyvéd „DefyUinTifal Farkasfalvy Farkas Ferenc találmánya Komolyabb sajtóterméket, mint a „Vereinigte Ofner und Pester Zeitung"-' bt elképzelni sem lehet. Valóságos idegcsilla- ipitó lehetett az a fél, sőt háromnegyed hivata- flos kicsi alakú újság, mely távol állott attól, [hogy olvasóinak érzelmeit, vágyait, sőt kíván- L-ágait felkorbácsolja. Nem hozott az más hiteket, mint az uralkodó család’ és a magus [arisztokrácia körében előfordult események- jről, katonai áthelyezésekről, a külföldi politika vagy háborús események valahogy in- inkább helyet találtak benne. De holmi hazai [politika, gyilkosságok, lelövések és hasonló' is- itentelenségek hírei nem kerültek hasábjaira. ■Ellenben az időjárás, a dunai jégzajlás, sőt a ; magyar szinészet egyes városokban támadt Sikereinek kicsi hírei is eljutottak olvasóihoz. Így tehát, ha abban olyanféle cikk jelent [meg, amit ma r i p o r t n a k nevezünk, annak Imár nagy jelentősége lehetett és kétségtelen, ■hogy nem a kisujjából szopta az újságíró, aki különben a lap egyik példányán sincs megnevezve és igy a hivatalos jelleg annál jobban kiemelkedik. Az 1820-as évbeli egyik lapszámban referál tehát a „delphin" nevű találmányról, arra hivatkozva, hogy már 1813-ban is irt róla. Az uj készülék nem egyéb mint egy alkalmatos készség, mellyel akármilyen tenger, vagy folyóvízben, tetszés szerinti mélységbe le lehet merülni, a vízben kézzel-lábbal működni és dolga végeztével idegen segítség nélkül bármikor kiemelkedni. Kinek kedve tartja, naphosszat is a viz alatt lehet és akármilyen pozícióban fel-alá mozoghat. A delfin-készülék előnye a buvárharang felett, hogy sem a levegő; sem a viz nyomása nem hat rá, nem kell levegőt beszivattyuzni, u búvárnak romlott levegőt lélegZeni és hogy tízszer olcsóbb mint a buvárharang. A találmány célja, elsülyedt hajókat kikutatni, azokat felszínre hozni, korai és borostyánhalászat, csigák és a tenger egyéb termékeinek felhozatala. . A találmányt a bécsi cs. k. katonai uszodában 24 láb mélységű medencében próbáltak ki. Gróf Eszterházy József, Sz.v_eTi.es Jakab cs. k. kamarás, gr. Forgács Ferenc, I. G r i f- f i t s angol tudós és még számos előkelőség volt jelen a próbatételen. A feltaláló szolgája szállt le a vízbe, égő gyertyával felszerelt lámpást is bocsátottak utána és egy óra elteltével jött fel, akkor is a nézőközönség egyenes kívánságára senki sem segítetté a búvárt a felszínre és teljesen jól érezte magát, a világításnak sem volt baja. Hogy miből állt a találmány, azt a cikk nem is sejteti. Csak annyit ir, hogy a felaláló F a r- kasfalvi Farkas . Ferenc, Brunsv.ik gróf uradalmi ügyésze és az érdeklődők írhatnak neki lakóhelyére,. Budára, vagy akár. a a gróf cserevicsi avagy futtaki birtokára. Érdekes volna, ha meg lehetne tudni, mi leit a találmány további sorsa és hogy az lett-e osztályrésze, ami sok magyar zseni eszméinek kijutott: a közöny és feledés: Talán a Farkas falvi Farkas családban megvannak még a találmányra vonatkozó adatok, Érdemes" lenne azokat kiásni a feledés homályából. Gáiosi Soma Szent Gellért-pezsgöfilrdö GYÓGYFÜRDŐ VUfiYÓSYMIflEI KGlön férfi- és néioaitály. A Ugraodsmsbb , bsrsndsiéi A szent korona Újlakon volt elrejtve 1349 júliusában, a ma is még álló Heszmann-féte Bécsi ut 52. számú családi ház tizennégy miter. ifiéty kút jóban. A H esz man csatádnak egyik igen tehetséges és nagy magyar érzésű sarja: Heszmaun Ferenc — aki magái magyarosan Házmán-nak nevezte — Buda város főjegyzője volt, majd 1848- ban Buda város követe és később Siemere Bertalan államtitkára. Mint. ilyen, tagja volt a koronázási jelvényeket Orpován elrejtő bizottságnak. Mielőtt a szabadságharc kormánya Orsovára búin te a Szent Koronát és, a többi koronázási jelvényeket, egy nagy vasládában, egy éjszakán át itt e regi házban rejtették el Kossuth Lajos jelenlétében azokat, egy már akkor is használaton kiviUi kutban. Másnap reggel mentek azután tovább a menekülők Egressy Gábor, a hires színész, négylovas szekerén. Orsovánál a Cserna folyón tut azután elásták a vasládát a magyarság szent ereklyéivel. Az osztrákok bármennyire igyekeztek <s a Szent Korona rejtekhelyét megtudni, az nem sikerűit, amig egy Varga nevű huszárormestér e> nem árulta a titkot. Házmán Ferencet is üldözte, sőt halálra is Ítélte az osztrák kormány, Sok hányattatás után Amerikába került, de nagyon szomorú volt a sorsa. Végre 1867-ben hazajöhetett. Buda város nagy szeretettel polgármesterének választotta, majd a 11. kerület 1878-ig háromizben is képviselőjének választotta meg.
